Nógrádi Népújság, 1961. október (17. évfolyam, 80-87. szám)
1961-10-11 / 82. szám
2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1961. október 11 TANÁCSKOZIK i " •' ■» py1 »..■ AZ ORSZÁGGYŰLÉS biztosítás nagyarányú kiszélesítését, amely különösen nagy jelentőségű mostanában dolgozó parasztságunk élet- körülményeinek javulása szempontjából. A lakásépítkezéseket a 15 éves lakásépítési programnak megfelelően irányozza elő a terv. öt év alatt 250 000 lakás építésével számolunk, ennek mintegy 40 százalékát állami erőforrásból építjük. A magánlakás-építést jelentős hitellel támogatja az állam, s elsősorban a bérből és fizetésből élők rendelkezésére állnak a hitelek. Ismeretes, hogy a 15 éves lakásfejlesztési program fő célja: minden család rendelkezzék önálló lakással. Az ötéves terv lakásépítési előirányzata ennek a nagyszabású programnak az első szakasza, öt év alatt a lakások száma gyorsabban növekszik, mint a családok száma, de a lakásigényeket az ötéves terv végére még nem tudjuk maradéktalanul kielégíteni. Az oktatás és a népművelés előirányzatairól szólva részletesen kitért a szakemberképzésre. Népgazdaságunk gyorsütemű fejlesztése olyan igényeket támaszt a szakemberképzés iránt, amelyeket elsőfokú képzésünk legfeljebb minimálisan elégít ki. Ezért rendkívül kívánatos volna, ha gyakorlati intézkedésekkel a tervek fölé emelhetnénk az egyetemre kerülő fiatalok számát, — mindenekelőtt a mérnök, a tudományegyetemi vegyész, a fizikus és a matematikus hallgatók számát. A törvényjavaslat előirányozza a felsőfokú technikus-képzés megkezdését is. Népünk művelődése szemDr. Ajtai Miklós beszéde további részében megállapította: a modem ipar és mezőgazdaság fejlődése szükségessé teszi, hogy népgazdaságunk alakulását öt évnél hosszabb távra is áttekintsük. Tervezőink megkezdték népgazdaságunk 20 éves tervének kidolgozását. A húszéves terv előkészítése érdekében végzett számításokat az ötéves terv előirányzatainak kidolgozásánál is felhasználtuk. A kormány a mostani törvényjavaslat tárgyalásakor határozatot hozott, hogy az Országos Tervhivatal fő vonásaiban dolgozza ki a népgazdaság fejlesztésének 1970. évig szóló tervét. Ez is répontjából felbecsülhetetlen a televízió — hangsúlyozta ezután. Az ország területének nagy részén biztosítjuk a televízió-adás vételét, s több mint 600 000 készüléket hozunk forgalomba. Ezzel a művelődésnek olyan új érrendszere teremtődik meg, amely a legkisebb faluba is elágazik, s új lendületet ad a szocialista kultúra terjedésének. sze lesz a húszéves távlati tervnek és előfeltétele a népgazdaság zökkenőmentes fejlődésének. Befejezésül hangsúlyozta, hogy az országgyűlés elé került törvényjavaslat körültekintő, elmélyült munka eredménye. Kidolgozáisához messzemenő segítséget nyújtottak tudósok és szakemberek is. Javaslataik, elgondolásaik nagymértékben segítették a párt által kitűzött célok helyes megvalósítását; a tartalékok feltárását, a terv megalapozottságát. — Kérem a tisztelt országgyűlést, hogy az előterjesztett törvényjavaslatot elfogadni szíveskedjék (nosz- szantartó taps). Elkészül a népgazdaság fejlesztésének húszéves távlati terve Fehér Lajos elvtárs felszólalása (Folytatás az 1. oldalról) sére. Nemzeti jövedelmünk felhasználásában a felhalmozás gyorsabban növekszik, mint a fogyasztás. A fogyasztás növekedését jelzi az áruforgalom 23 százalékos emelkedése, s ezen alapszik az életszínvonal, a reáljövedelmek 16— 17 százalékos növekedése. A reálbérek növekedése a tervidőszak elején lassúbb, a tervidőszak második felében gyorsabb ütemű lesz. Mind a tervezésnél, mind a végrehajtásnál a magyar dolgozó nép életszínvonalának állandó emelése a cél, s azt kell szem előtt tartanunk, hogy az életszínvonal emelkedése mindenkor megalapozott legyen. A nemzeti jövedelemből tehát a szocialista fejlődés ütemének megfelelő hányadot biztosítunk felhalmozásra, beruházásokra. Korábban, több éven át — az Népgazdaságunk adottságai indokolják, s a ' nemzetközi munkamegosztás lehetővé teszi, hogy kevesebb cikket gyártsunk, viszont nagyobb szériában. Termelésünk szerkezetének kedvező alakításához egyre nagyobb lehetőséget biztosít számunkra a szocialista országok közötti munkamegosztás, gazdasági kapcsolataink továbbfejlődése a szocialista országokkal, s e kapcsolatok előnyeinek bátor kihasználása. Mindenkor éreztük a Szovjetunió, a szocialista országok nagy családjának segítségét, önzetlen támogatását, a legnehezebb helyzetben is felénk nyúló, segítő kezét. A továbbiakban rámutatott arra, hogy a népgazdaság fejlesztésével, szerkezeti átalakításával javítjuk az ország nyersanyaghelyzetét is. A kevésbé, anyagigényes és magas szaktudást követelő termékek fejlesztését helyezzük előtérbe. Elsősorban olyan cikkek szerepelnek terveinkben, amelyeket korszerű technikával és technológiával gazdaságosan tudunk előállítani. Példának említette a vegyipar termelését, amely az ipar egészének növekedését meghaladva, 75 százalékkal emelkedik, de a vegyiparon belül a gyógyszeripar termelése még ennél is gyorsabban: száz százalékkal növekszik. A műszeripar termelése tavaly 5,2 százalékot képviellenforradalom utáni években —- viszonylag keveset ruháztunk be. Ezt fokozatosan pótolnunk kell, s egyben biztosítani kell a gyorsabb fejlődés feltételeit is. A beruházásokat természetesen csak olymértékben növelhetjük, hogy az ne akadályozza az életszínvonal folyamatos emelkedését. — Szocialista iparunk öt év alatt 48—50 százalékkal növeli termelését. Ez évenként mintegy 8,5 százalékos átlagos emelkedést jelent. A termelési eszközök gyártása gyorsabban növekszik, mint az ipar egészének, különösen pedig a fogyasztói cikkeknek a termelése. Az ötéves terv idején a szocialista ipar termelésében még nagyobb súlyt kap a vegyipar, a gépipar és a villamos-energiaipar. seit a gépipar egészében. Ez a részarány a tervek szerint 1965-ben 7,6 százalékra emelkedik, a híradástechnikáé pedig 9,9 százalékról 11,5 százalékra. Ezek az iparágak jelentős szerepet töltenek be iparunk automatizálásában is. — Az élelmiszeripar termelésében számottevően emelkedik a konzervipar és a hűtőipar részesedése. Jó minőségű mezőgazdasági termékeinket így magasabb értékű cikkekké dolgozhatjuk fel, s mindkét iparág exportunk céljából is jelentős. Második ötéves tervünk egészét a korszerű technika igénye jellemzi. A műszaki fejlesztés szempontjából mindenekelőtt fontos az energiaellátás. Ennek korszerűsítése érdekében növeljük a kőolaj és a földgáz felhasználását. Célunk megvalósításához jó alapot biztosít a Barátság kőolajvezeték, amelyen a Szovjetunióból érkezik hozzánk nyersolaj. Fejlesztjük saját kőolaj- és földgáztermelésünket is, ugyankkor villamosenergiát importálunk a baráti országokból, kiépül a hazánkat a Szovjetunióval összekötő 220 kilovoltos új távvezeték. , így 1965-ben az ország minden lakosára mintegy 33 százalékkal több kalória fogyasztás jut, mint a múlt évben. Energiahelyzetünket korszerű erőművek építésével is javítjuk. konstrukcióknál is tekintetbe kell vennünk az ipar- telepítés szempontjait. Beszéde további részében külkereskedelmünkkel, illetve exportfeladatainkkal foglalkozott. Aláhúzta, hogy népgazdaságunk nyersanyag-ellátását, a szükséges behozatalt csak jó minőségű, korszerű, kedvezően eladható exportcikkek segítségével biztosíthatjuk. Ezért egyik legdöntőbb feladat iparunk gyártmányaink korszerűsítése. Gyógyszereink, műszereink, híradástechnikai-berendezéseink, járműveink és más termékeink számottevő nemzetközi sikert arattak, s nemzetközi tekintélyt biztosítanak a magyar iparnak. Több esetben azonban elhúzódik egyes gyártmányok korszerűsítése, a kutatás, a kísérletezés, a szerkesztés, a prototípus gyártása néha annyi időt vesz igénybe hogy mire az új cikk gyártását megkezdjük, már nem tekinthető teljesen korszerűnek. Fokoznunk kell tehát iparunk rugalmasságát. Másszóval: lényegesen rövidíteni kell azt az időt, amely a korszerű gyártmány elkészítésének elhatározása és tényleges elkészítése között eltelik. A nemzetközi együttműködés lehetőségeit felhasználva e téren is , szűkíthetjük a feladatok számát, ugyankkor a kutatásban is, a gyártmány- fejlesztésben is fokozottan törekedhetünk az erők összpontosítására. A továbbiakban a mező- gazdaság terveit ismertette. A terv a mezőgazdasági termelés 22—23 százalékos növelését írja elő. másszóval évi átlagban mintegy 4,1—4,2 százalékos növekedést. Ennek a célnak az elérése nemcsak a mezőgazdaságtól, de egész társadalmunktól . számottevő erőfeszítést követel, — hangsúlyozta, majd részletesen ismertette a mezőgazdasági termelés előirányzatainak megvalósításáért végrehajtandó feladatokat. A közlekedés fejlesztéséről szólva hangsúlyozta, hogy folytatódik a villamosítás és a dieselesítés. Terveink célja a népjólét emelése Ezután részletesen beszélt az életszínvonal emelkedését, az anyagi és kulturális igények kielégítését előirányzó tervekről. A terv a kiskereskedelmi áruforgalom 23 százalékos növelését írja elő, méghozzá a lakosság igényeinek megfelelő áruból. Felhívta a figyelmet azokra a szerkezeti és minőségi változásokra, amelyeket a terv az áruforgalomban előirányoz. Az élelmiszerellátásban egyre nagyobb szerepet kapnak a magasabb tápértékű állati eredetű fehérjéket tartalmazó és vitamindús élelmiszerek. A belkereskedelem egyre több olyan gépet és felszerelést hoz forgalomba, amelyek könnyítik a háztartási munkát, s a dolgozók kényelmét szolgálják. A közétkeztetés forgalmának viszonylag gyors, 30 százalékos emelését tervezzük, s ez nagymértékben könnyíti majd a dolgozó nők háztartási gondjait. A könnyűipar előirányzatai összhangban vannak a fogyasztás várható alakulásával, s egyben a nemzetközi piacokon jó hírnevet szerzett termékekkel — mint például a magyar cipő, pamutszövet — segítik külkereskedelmünket is. Dolgozó népünk életszínvonalának növelése szempontjából jelentősek a közvetett juttatások is. A sok közvetett — azaz áruforgalomban nem tükröződő — juttatás közül kiemelte a társadalomBevezetőben a többi között hangsúlyozta: a törvényjavaslat elkészítésénél figyelembe kell venni, hogy a nemzetközi helyzet kiéleződésének következtében szükség van az ország védelmi képességének erősítésére. Népünk szabadsága, függetlensége, a béke védelmében nekünk is meg kell tennünk a megfelelő intézkedéseket. *— A terv végrehajtásának egyik alapvető tényezője — folytatta, hogy a Szovjetunió továbbra is hathatós1 segítséget nyújt számunkra a nyersanyag-ellátásban. Gazdasági kapcsolataink a szocialista tábor országaival egészségesen fejlődnek. Ezek az erősödő kapcsolatok egyik fő biztosítékát jelentik ötéves tervünk megalapozottságának, sikeres teljesítésének. — A terv elkészítésekor figyelembe vettük azt is, hogy mind több és több volt gyarmati és félgyarmati ország lépett a nemzeti függetlenség útjára. Ezekkel az országokkal egyre bővülnek gazdasági kapcsolataink. — A kölcsönös előnyök alapján továbbra is ésszerű gazdasági kapcsolatokat kívánunk kiépíteni a fejlett tőkés országokkal is, — követve a két rendszer békés epmnás mellett élésének politikáját. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy az ötéves terv egyik központi feladata a szocialista iparosítás folytatása, elsősorban a nehézipar fejlesztése. Részletesen 'kitért az egyes iparágak fejlesztésére, a minőségre, a műszaki színvonal emelésére, s hangsúlyozta: a műszaki fejlődés meggyorsításában döntő szerepe van a dolgozó tömegek alkotó kezdeményezéseinek, amely főként az újítási mozgalomban ölt testet. Fokozott támogatást kell nyújtani a feltalálóknak, az újítóknak, minden munkakörben növelnünk kell a dolgozók szak- képzettségét, hogy még szélesebb körben kiterebélvesed- hessék az újítómozgalom. Az ipari szerkezet megjavításának, a műszaki színvonal emelésének, és általában az egész iparfejlesztési terv megvalósításának legfontosabb feltétele a munkásosztály, a műszaki értelmiség munkakedve, alkotó készsége, szorgalma. A pártszervezetek — s velük együtt a KISZ és a többi tömegszervezet — politikai, nevelő és szervező munkájukban tekintsék fő céljuknak annak megértetését az üzemi dolgozókkal: csak a termelés, a termelékenység növelése, az önköltség csökkentése teszi lehetővé, hogy emeljük az életszínvonalat, előteremtsük a növekvő fogyasztáshoz szükséges árualapokat, s megfelelő- • en továbbfejleszthessük a népgazdaságot. — Az előttünk fekvő törvényjavaslat elkészítésének egyik alapvető meghatározója volt az az örvendetes körülmény — folytatta Fehér Lajos — hogy az ötéves terv kezdetére lényegében befejeződött hazánkban a termelő- szövetkezetek tömeges, számszerű fejlesztése, a parasztság döntő többsége a nagyüzemi, szövetkezeti szocialista gazdálkodásra tért át. Úgy gondolom, túlzás nélkül állapíthatja meg a tisztelt országgyűlés, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom győzelme a „fordulat éve” óta a legkiemelkedőbb társadalmi, politikai esemény és vívmány hazánkban. Létrejöttek annak a feltételei, hogy a magyar mezőgazdaságot kiemeljük a viszonylagos elmaradottságából. s meggyorsítsuk a mezőgazdasági termelés növekedésének ütemét. A második ötéves terv egyben a mezőgazdasági termelés fellendítésének a programja. Most az a fő feladat, hogy mindenütt jól vezetett, eredményesen gazdálkodó termelő- szövetkezetek alakuljanak ki, amelyek mielőbb magas terméshozamokat érnek el és több árut adnak az országnak. Az ötéves terv időszakában a dolgozó parasztságnak — egész társadalmunk hathatós segítségével — a következő fő feladatokat kell megoldania: I Már a tervidőszak első -*-• felében meg kell oldani mindenekelőtt a kenyérgabona-szükséglet hazai termésből való kielégítését, hogy kenyérgabonát ne kelljen többé külföldről behoznunk. 9 A növekvő állatállo- ‘~J‘ mány szükségletének kielégítésére szilárd takarmánybázist keli teremtenünk. O Erőteljesen fejlesztjük a sertés- és baromfihústermelést annak érdekében, hogy a lakosság egy főre jutó évi húsfogyasztását a múlt évi mintegy 45 kg-ról a tervidőszak végére több mint 53 kg-ra emeljük és a növekvő exportfeladatokat is megoldjuk. Elsősorban az alföldi • borvidéken, tehát a homokon. nagyarányú telepítésekkel nagyüzemi árutermelő szőlő- és gyümölcstermelő üzemeket kívánunk létrehozni. A rekonstrukció keretében mintegy 70—80 ezer kataszt- rális hold szőlőt, továbbá mintegy 110 ezer katasztrális hold új nagyüzemi gyümölcsöst telepítünk. C A ma még gyengébben gazdálkodó szövetkezetek megszilárdítása, s vezetésének megerősítése, gazdálkodásuknak a jobbak színvonalára való emelése a párt és a kormány egyik elsőrendű politikai feladata a legközelebbi években. Megerősödésük esetén az eddiginél jóval többet fognak termelni és több árut tudnak majd adni a népgazdaságnak. Az állattenyésztéssel kapcsolatban a takarmánykérdéssel foglalkozott. A törvényjavaslat helyesen szorgalmazza, hogy el kell terjeszteni a takarmányozás korszerű módszereit, mindenekelőtt a keveréktakarmány széleskörű felhasználását. Ennek érdekében már az ötéves terv első felében csaknem 200 korábban leállított malmot szerelnek át abrakkeverék előállítására. A keverőüzemek jövőre 80 ezer, a tervidőszak végén több mint 200 ezer vagon korszerű, nagyobb termelékenységet biztosító keveréktakarmányt állítanak elő az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek állatállománya részére. Ezzel új iparágat szervezünk hazánkban: az abrakkeverék (sertés-, baromfi-, tehéntáp) ipari előállítását, amelynek etetése magasabb szintre, belterjesebb fokra emeli a nagyüzemi állattenyésztést. Ezután a munkafegyelem kérdéséről beszélt, hangsúlyozva : — Támogatjuk az olyan munkászervezési és ösztönző módszerek alkalmazását, amelyek jó minőségű, szorgalmas munkára serkentik a szövetkezeti dolgozókat, biztosítják a földek jobb megmunkálását, a jószágok jobb. gondo(Folytatása a 3. oldalonJ Emeljük a műszaki színvonalat, tegyük gazdaságosabbá a termelést Iparunk fejlődésében egyre nagyobb szerepet kap a ke- mizálás is. a múlt évben a vegyipar az egész ipar termelésének 7.5 százalékát képviselte, ez az arány 1965- ben megközelíti a 9 százalékot. Az egy főre jutó műanyagtermelés az ötéves terv végére eléri a 3—3,2 kilót. Gyors ütemben emelkedik a műtrágyagyártás is, úgy. hogy a behozatallal együtt az egy katasztrális hold szántó, kert és szőlőterületre jutó műtrágya a tervidőszak végére eléri a 190 kilót. A vaskohászat szerkezete is a műszaki fejlődés követelményei szerint alakul. Növeljük a finomhengersori termékek és a finomlemezek részarányát, a hidegen alakított kohászati termékek gyártását. A nyersvas-termelést új, nagy olvasztók építése nélkül rekonstrukciókkal növeljük, ugyanakkor egész kohászati termelésünket úgy fejlesztjük. hogy általános gazdaságpolitikai céljainknak megfelelően, jobb minőségű, értékesebb terméket állítson elő. Az építőipar műszaki fejlesztését az előregyártott elemek termelésének fokozásával, könnyűbeton-elemek gyártásával, s más korszerű módszerekkel segítjük elő, hogy lényegesen rövidítsük az építkezések idejét, ugrásszerűen növeljük a munka termelékenységét, s minél inkább kialakítsuk az építkezési munka gyárszerű, szerelőipari jellegét. Mindehhez szilárd hazai nyeresanyagbázist teremt a Dunai Cement- és Mészmű üzembehelyezése. Az építkezés korszerűsítése nagyban hozzájárul majd a beruházások kivitelezési idejének rövidítéséhez, a költségek csökkentéséhez. A terv előirányozza például, hogy a lakásépítkezések átlagos időtartamát öt év alatt felére kell csökkenteni. Az ilyen célok megvalósításához jobb szervezésre, jobb tervezésre, átgondolt, céltudatos * anyagi ösztönzési rendszer bevezetésére is szükség van, hogy a beruházások előkészítésétől a kivitelezésig tovább javuljon a munka. A második ötéves terv idején több új, nagy ipari mű építését kezdjük meg, illetve fejezünk be, több iparágat, üzemet korszerűsítünk. Az új üzemek építésénél, s a reA szocialista munkamegosztás révén tovább javítjuk iparunk szerkezetét
