Nógrádi Népújság, 1961. szeptember (17. évfolyam, 70-79. szám)
1961-09-06 / 72. szám
2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG í €ri É ' V. ‘ ^ 1961. szeptember 6. A szocialista társadalom megbecsüli a bányászok nehéz munkáját Tóth Gáspár kányási frontbrigádja az ünnepi műszak után Szombaton este megkoszorúzták a szovjet hősök salgótarjáni emlékművét Kádár elvtárs gratulál a kitüntetéshez Ketten a gyűlés résztvevői közül Vidámság, szórakozás vasárnap öé’után Biztatóan halad a mezőgazdaság megerősítése (Folytatás az 1. oldalról.) Elvtársak! Annyi nehézség, akadály, buktató után, amin keresztül küzdöttük magunkat, most olyan a jelen, hogy jó irányban haladunk. Á szocializmus utolsó nagy építőkövét, a falu szocialista átalakításával leraktuk. Most ezt az alapot megerősítjük. Amikor már erős lesz, akkor fogjuk megmondani, hogy a Magyar Népköztársaság címe szocialista köztársasággá változott. Ez a megerősítési folyamat szépen és biztatóan halad. Ezrével ' vannak téeszek, nemrégiben alakultak, s olyan vezetőik vannak, akiket a tagság maga akart: korábban egyszerű parasztemberek, közöttük egy-egy agro- nómus is. Nagy gazdaságot soha nem vezettek és mi biztatjuk őket. hogy tanulják meg gyorsan és jól vezetni a nagy gazdaságot. Önök között bizonyára vannak, akik olvasták a Szovjetunió Kommunista Pártjának programtervezetét. Ez a programtervezet felrajzolja, milyen lesz a Szovjetunió húsz esztendő múlva. Az a program nem a Magyar Szocialista Munkáspárt programja, de a mi programunknak is . Ez jelenleg a helyzet. Ez idézi elő a nemzetközi életben a feszültséget. Most olyan helyzet vari a világon, hogy mi, a szocialista országok kormányaiban vezető helyeri dolgozó emberek, élén a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság vezetőivel, elhatároztuk, még ez évben a német békeszerződést megkötjük, korlátot állítunk a háborús gyújtogatok elé. Miért kell ezt megcsinálni? Há az ember látja, hogy valahol van egy kis tűz, tudja, hogy oda kell menni és vízzel leönteni. Erre kell nekünk a német békeszerződés. De azért gondoljunk arra, hogy mi munkások a bányákat, meg gyárakat sem tanultuk meg öt perc alatt jól vezetni, amikor elvettük a tőkésektől. Még emlékszem rá, mindjárt a felszabadulás után, óriási vitákat kellett folytatni a helyi elvtársakkal, arról, hogy a széntermeléshez értelmiségi dolgozó is kell. A munkásosztály, a szocialista forradalom, az értelmiség nélkül nem tud sem építeni, sem dolgozni. Komoly bányaművelést, mint ahogy minden komoly építő munkát az értelmiség odaadó támogatása nélkül nem lehet folytatni. Nekünk, mindany- nyiunknak, nagy megbecsülést és elismerést kell tanúsítanunk az olyan értelmiség iránt, amely a szocialista építőmunkából kiveszi részét és helytáll. lényege az, hogy a kommunista társadalmat felépítsük. A mi sajátos, nemzeti hagyományainknak, országunk körülményeinek megfelelő változtatással, de lényegében a kommunizmus Magyarországon is kommunizmus. Ha majd elérkeznek abba a társadalomba az emberek — és a szovjet emberek el fognak Ha most nem csináljuk meg, akkor három, négy, öt év múlva olyan helyzet állna elő, ennek a nyugatnémet hadseregnek ereje olyan nagyra nőne, hogy tőlük függne, kirobbantják-e a háborút, vagy nem. Ezért kell nekünk az idén a békeszerződést megkötni, s korlátot állítani a háborús fenyegetések elé. Most legutóbb volt egy olyan intézkedés, amin egyesek elgondolkoztak. A Szovjetunió bejelentette, v hogy atomrobbantási kísérleteket folytat, de a bejelentéskor 'azt is megmondta, hogy bármelyik órában kész az oda érkezni húsz esztendőn belül —, amikor kommunizmus lesz és a kommunizmus elvei érvényesülnek, akkor olyan helyzet lesz, hogy mindenki annyit dolgozik, amennyi képességeiből egyáltalán telik és a javakból úgy fog részesülni, ahogy szükségletei megkívánják. Emlékszem arra, hogy Hruscsov elvtárs, amikor nálunk járt, Csepelen mondta, hogy mi, akik ma a szocialista világban vagyunk, történelmileg nagyjából azonos időben érünk el a kommunizmusba. Higyjék el, ez a mi jövőnk. Magyarországon is el tudjuk érni, ki tudjuk vívni ezt a társadalmat. Ehhez az is szükséges, hogy kivívjuk az emberiség számára azt az örök békét, amikor már nem lesz többé olyan erő a világon, amely az emberiség békéjét fenyegetni tudja. E tekintetben sem állunk még úgy, hogy azt mondhatnánk, minden rendben van. A világon még vannak erők, és nem kis erők — imperialista erők —, amelyek hódításra, más népek leigázására törnek, hogy a tőkés kizsákmányolás rendszerével a vérüket is kiszívják. úgy mint népünk tapasztalta hosszú-hosszú időn át. Ezeknek a szóvivői a nyugati kapitalista országok kormányai. Ezek közé tartozik a Német Szövetségi Köztársaság kormánya is. Háborús terveket ‘szövögetnek, re- vansra spekulálnak, fegyverkeznek és nem akarják elismerni a második világháború I végén kialakult határokat. általános és teljes leszerelésről szóló egyezményt aláírni a Nyugattal, aminek eredményeként megsemmisítik az atomfegyvereket, az ágyúkat, mindenféle elképzelhető fegyvert. A Szovjetuniónak ez az intézkedése is a béke védelmét szolgálja. Nem volna nagyon nehéz egy salgótarjáni munkást, vagy háziasszonyt meggyőzni arról, hogy írjuik alá az általános és teljes leszerelést és legyen örök béke a földön. De azok az emberek akik milliárdok. hatalmas vagyonok urai. akik olyan nagy országokban mint Amerika, Nyugat-Németor- szág, Anglia, Franciaország, milliárdokat ikeresnek évről- évre, — azon, hogy fegyvereiket gyártanak — ezeket az embereket nagyon nehéz rábeszélni, hogy írják alá az általános és teljes leszerelésről szóló egyezményt. Ezért mi harcolunk következetesen és határozottan és egységben. Mi a német békeszerződést aláírjuk és a Nyugatnak el kell fogadnia. De ha mem így tennénk, azzal csak bátorítanánk a támadó erőt. Általában az a módszerünk, hogy szép szóval megegyezünk minden józan emberrel, nem akarunk senkivel csatázni, sem háborúskodni. Elvtársaim, elképzelésünk jó, igazunk van. A szocialista országok nagyobb eredményeket érnek el, fejlődésük üteme kétszer-háromszor gyorsabb mint Amerikában. S mi lesz a vége? Győz a kommunizmus az egész világon! Megvan a hatalmunk, megvan szocialista rendünk alapja, nekünk értelmesen, jól kell dolgozni, a szerszámot -jól fogni, ébernek lenni és jobb eredményeket kell elérni, mint eddig elértünk. Ez a mi jövőnk. Munkánk a magyar nép hasznára válik Elvtársak! Engedjék meg, hogy azzal fejezzem be. Központi Bizottságunk, kormányunk rendíthetetlenül meg van győződve arról, hogy szocialista vívmányainkat is és a békét is megőrizzük. Az imperialistáknak tetszik, vagy nem tetszik a távlatban a szocializmus és a béke az egész világon győzni fog. Szocialista öntudattal, lelkesedéssel dolgozzanak, s azzal az érzéssel, hogy a munka eredménye nem fog kárba veszni, hanem a magyar nép életének hasznára válik. Mégegyszer szívből gratulálok külön a bányásznapon bányásztestvéreinknek, külön azoknak az embereknek, akik kiváló, odaadó munkájukért kitüntetést kaptak. Éljenek mindnyájan jó erőben, jó egészségben, dolgozzanak lelkesen, öntudattal és érjenek el sok sikert a haza és saját maguk javára. Jövőnk a béke, a kommunizmus Elérkezett az ideje, hogy megkössük a német békeszerződést A százesztendős nógrádi bányászkodás előtt komoly feladatok állnak Czottner Sándor elvtárs beszéde — Száz év telt el azóta, hogy a nógrádi szénmedencében az első érdemleges bányászkodás megindult — kezdte ünnepi-beszédét Czottner Sándor elvtárs. Ez a száz év nagy idő, különösen a huszadik század fejlett technikai világából visszapillantva, de a kezdeti nehézségek, az akkori termelési viszonyok méltó emlékei, tradíciói a mai fejlődő, erősödő szocialista nógrádi bányászatunknak. 1961 tisztes évfordulója annak, hogy Salgótarjánban a Szent István Kőszénbánya Részvénytársaság megalakulásával elkezdődött Nógrád megyében a széntermelés. Czottner elvtárs ezután a bánya termelésének száz éves fejlődéséről beszélt. Számokkal bizonyította a bánya mennyiségi termelésének előrehaladását. Míg 1877-ben 211,5 vagonra ' emelkedett a bánya évi termelése, 1961 első félévében a Nógrádi Szénibányászati Tröszt közel 1100 vagon szenet termelt naponta. Méltatta a széntermelés megindulásának politikai jelentőségét is. Mert mint mondotta: — A széntermelés üzemszerű megindulása tette lehetővé a munkásosztály megjelenését, az ipar fejlődését a nógrádi medencében. — Megjelent tehát a munkásosztály és nem is akármilyen — mondotta. A nógrádi munkások több mint száz esztendős történelme a főj ionos osztályharc megnyilvánulásait tükrözi. Majd így folytatta: — Az 1800-as évek végétől kezdve szinte majdnem minden évben volt kisebb-na- gyofob sztrájkmegmozdulás. Az 1919-es dicsőséges emlékű Tanácsköztársaság idején a nógrádi bányászok is sorra megvalósították az első magyar szocialista államrend vívmányait. Óriási lelkesedéssel láttak munkához, mert az új proletárállamnak kellett a szén. Érezték, tudták, hogy felvirradt a munkások hajnala. A nemzetközi imperializmus azonban sietve fogott' össze, hogy intervenciójával megfojtsa a dolgozók első önálló államát Magyar- országon. Czottner elvtárs ezután azokról a megtorlásokról beszélt, amelyek a nógrádi iparmedencében is bekövetkeztek a proletárdiktatúra bukása után. Megtörni mégsem sikerült a nógrádiakat — mondotta. Interr.álótábor, börtön, toloncház, csendőrszurony hiába fenyegette a munkásság legjobbjait. . A kommunisták vezetésével megvalósították a dolgozók harcos egységfrontját. A sztrájkok sokasága következett be a nógrádi iparmedencében. 1929-ben több mint ötezer bányász és munkás tette le a szerszámot, ami által 70 ezer munkanap veszett kárba. Hangsúlyozta az ünnepi szónok, hogy a 30-as évek gazdasági válságában a kapitalisták a válság terheit a munkások vállaira rakták. Százakat bocsátottak el és jelentős bérleszállítást hajtottak végre. A nyomor, az egész iparmedencében óráról- órára növekedett. — A szocialista társadalom megbecsüli a bányász nehéz munkáját és olyan életet biztosít rieki, amelyről a felszabadulás előtt csaknem 90 évig csak legszebb álmaiban ábrándozhatott — folytatta Czottner elvtárs. A nógrádi bányászkodás száz esztendeje alatt csak a felszabadulás után pártunk és kormányunk intézkedései hoztak komoly változást. Az elmúlt tizenhat esztendő gyökeres változást hozott a bányák műszaki fejlődésében és a bányászok élet- és munkakörülményeiben. Közvetlenül a felszabadulás után a beruházások is óriási fejlődést mutatnaik. Például 1948- ban „régi áron” 31,7 millió forintot fordítottunk beruházásra. Ez a szám 1960-ban- már 40 millió forint, 1957- ben 63 millió forint, 1960- ban 102,5 millió forint volt új áron. Űj nagy kapacitású üzemek létesítése vette kezdetét. Kányás, amely ma a medence legkorszerűbben gépesített üzeme, Mátranovák altáró, Gáti IV, Szurdok, Székvölgy, Tiribes, stb. mind (Folytatása a 3 oldalon.)
