Nógrádi Népújság, 1961. szeptember (17. évfolyam, 70-79. szám)
1961-09-06 / 72. szám
1961. szeptember 6. »OSKÄDI NWPÜJSAG 3 Lelkes nagygyűlés, vidám szórakozás a bányásznapon (Folytatás a 2. oldalról.) modern gépesített üzemek. Emellett jelentős összeget fordítunk felújításokra, mert például 1955-ben 20,7 millió forintot, 1960-ban 52,7 millió forintot, fordítottunk felújítási munkákra e területen. — Kommunális, szociális beruházásaink is lépést tartanak a korral. A modern Nagybátony bányaváros ösz- szes építményével, a kányási telep, Rákóczi-telep, új nap- köziotthonok, iskolák. az emberek kulturált élete, szórakozási lehetőségek mind egy új világot mutatnak. 1959-ben a tröszt kommunális beruházásainak összege közei 12 millió forint volt. Űj kultúrházak, sportpályák, üzemi fürdők, az üdülési lehetőségek, mind azt mutatják, hogy dolgozóinkkal a munka után is foglalkozunk, a szocialista gazdálkodás eredményeit minden dolgozó élvezi, — hangsúlyozta Czott- ner elvtárs. Az ünnepi előadó a továbbiakban így szólt a megjelentekhez: — A XI. bányásznapon, — minit eddig — örömmel és megelégedéssel tekintünk vissza a megtett útra. Ez a nap azonban az erőgyűjtésé is. A százesztendős nógrádi bányászkodás előtt olyan feladatok állanak, amelyeket csak fiatalos lendülettel lehet megoldani. Jól tudjuk, hogy ez a lendület megvan a szorgalmas, tehetséges nógrádi bányászokban. A nógrádi . bányászkodás 100. évfordulójára indult munkaversenyben szép eredmények születtek. A nógrádi tröszt az elmúlt félévben mennyiségi tervét 101.8 százalékra, összüzemi teljesítmény tervét 102.3 százalékra, kalória tervét 99 6 százalékra teljesítette. Továbbá 133.3 százalékos tervtel jesítésével szép eredményt ért el a géni jövesztés és a 112,8 százalékos eredményével pedig a géni rakodás terén. A (kettős évfordulón büszkén nézhetnek vissza a megtelt útra a nógrádi bányák dolgozói — mondotta az előadó. — Harcokban és sikerekben gazdag múlt áll mögöttük. A nógrádi bányászkodásnak azonban nemcsak gazdag múltja, hanem szép jövője is van. A távlati tervek szerint a nógrádi tröszt termelésével szemben kívánságunk az egyenletes termelés biztosítása, amely nem kis feladat. A kimerülőfélben lévő bányák pótlására — a széntermelés biztosításához — 1980-ig 10-12 új bánya építésével, illetve termelésbe lépésével számolunk. Gépi rakodáson 1965 végéig el kell- érni a 39 százalékot. Később pedig az összes géppel felrakott szén aránya túlhalad az 50 százalékon is. — Terveinkben szerepel a i szállítás és a szivattyúk autó-! matizálása, továbbá a fénycsővilágítás általános bevezetése a frontfejtéseken és a fővágatokban. Változást tervezünk az energiaellátásban a 35 kV-os kör hálózat megépítésével és a 10 kV-os hálózat rekonstrukciójával. Mindezen beruházásokra államunk a harmadik, negyedik és ötödik ötéves tervben, Ezek közül Mizserfa-dél, Gyula II. Gyula III, Székvölgy fi, a Pál, János, Margit VIII, IX és az Újlak VI üzemekben már a közeljövőben megkezdődik a termelés. Gzottner elvtárs a műszaki fejlesztés célkitűzéseiről elmondotta: el akarjuk érni, hogy bányászaink korszerű, modern bányákban, a legnagyobb munkabiztonságban dolgozhassanak, s a nehéz fizikai munkától a lehetőségek teljes kihasználásával igyekszünk megkímélni őket. Ezeknek a szempontoknak a figyelembevételével határoztuk el, hogy az elkövetkezendő ötéves tervek alatt a jelenlegi 22 százalékról mintegy 50 százalékra kell emelni az ösz- szes korszerűen biztosított vágatok arányát. Célunk továbbá az acéltámos frontfejtés további elterjesztése. A második ötéves tervünk végére el kell érni, hogy a jelenlegi 500 méter fronthom- lokhossz megkétszereződjék Távlatokban pedig, ahol csak erre lehetőség kínálkozik, mindenütt továbbfejlesztjük ezt a módszert. Szükség van a frontsebesség jelentős növelésére, s ezért a nógrádi bányákban mind több szén- gyalut kell alkalmazni a Gusztáv aknában már műkő-1 dő széngyalun kívül. F—5-ös gépekből is gazdagítjuk a tröszt gépállományát 1935 végéi« s ezzel többek között az elővájást kívánjuk meggyorsítani — mondotta az előadó. kormányunk minden lehetőt meg kíván adni azoknak a dolgozóknak, ■ akik a szocializmus építésén munkálkodnak. Biztosan remélem, hogy az elkövetkezendő évtizedekben tovább fejlődik a nógrádi szénbányászat, amely idén a XI. bányááznapon 100 dicső évre tekinthet vissza. Ünnepi beszédét Czottner elvtárs e szavakkal fejezte be: — Meg vagyok győződve arról, hegy az előttünk álló feladatokat bányászbecsülettel végrehajtják úgy, ahogy azt pártunk emlékezetes szeptemberi határozata előírja. Ezt követeli népünk érA kis riporter deke, de az önök egyéni boldogulása is, hiszen a kettő ugyanaz. Es végül kívánom, ho~v saját területükön legyenek továbbra is a szocialista építés élharcosai és ezzel is segítsék a szénmedence és hazánk további nagyszerű fejlődését. Az ünnepi beszéd után Czottner elvtárs átadta azt a serleget Pothornik József elvtársnak, amelyet a szénmedence bányászai első félévi jó munkájukkal nyertek el a pécsi bányászoktól. Ezután kitüntetésekre került sor. A XI. bányásznapon szénmedencénkben több mint 450 bányászt tüntettek ki különböző jelvényekkel és oklevelekkel. Elfáradtam... Taps Őrségben Lenin Lér Salgótarjánban * új városrész lakói is mind ötévenként előreláthatólag minteírv 600-800 millió forint összeget biztosít a nógrádi bányákban szükséges beruházásokra. Most folyó ötéves tervünkhöz szükséges beruházási összeg 620 millió forint. liven ará- nvú fejlesztésre csak szocialista alapokon nyugvó, tervszerűen gazdálkodó állam képes, amelvnek olyan támaszai vannak, mint önök. Természetesen a szociális és munkavédelmi beruházások színvonala is jelentősen emelkedik, hiszen pártunk és Vasárnap reggel Salgótarjánban ünnepélyes keretek közti t avatták fel az új városrész nemrég elkészült terét. A reggeli órákban zeneszó mellett vonultak fel a dolgozók az új térre, hogy részt vegyenek az ünnepségen. A zászlókkal feldíszített odsereglettek és a tér falára ünnepélyes keretek között elfte yezték a tér nevét mutató táblát, amelyen ez áll: Lenin tér. Salgótarjánnak ez idő szerint legszebb tere tehát Lenin nevét viseli. Baráti, elvtársi beszélgetés A jókedv, a vidámság, a sikeresen elvégzett munka tudatában érkeztek Mátrano- vákról és Salgóról, a pásztói, a szécsényi járásból és magából a városból az emberek. Azt mondják, több mint harmincezren voltak. Igen, a Kollégium kertje zsúfolásig megtelt. Jöttek zárt sorokban, zeneszó mellett, mások csoportokba verődve érkeztek a nagygyűlés színhelyére. Különösen nagynak és maradandónak ígérkezett ez a nap. Elterjedt a híre, hogy Kádár« elvtárs is résztvesz a bányásznap mostani nógrádi ünnepségén. ... Taps, éljenzés, nagy- nagy szeretet köszöntötte a párt első titkárát. Alig lépett be a Kollégium kertjébe, máris egy bányászcsoport kellős közepén folyt a beszélgetés. Üdvözölte a régi harcostársakat, megismert és köszöntött újakat. Hol itt, hol ott volt egy kedves szava. Kérdezett a mindennapi életről és munkáról... Még emlékszünk rá. két évvel ezelőtt volt közöttünk, a bányászok ünnepén. Úgy fogadta Nógrád megye dolgozó népe akkor is, mint a legkedvesebb vendéget és Kádár elvtárs akkor is úgy jött, mint aki hazaérkezik. A vasárnapi nagygyűlésen mondotta: „Fiatal emberként kapcsolatba kerültem ezzel a medencével és ennek harcos proletár népével. S ha bár nem itt születtem, mégis úgy érzem, valamit ennek a medencének a népe adott ahhoz, amiért én sok csatában voltam önökkel együtt”. Majd így folytatta egy későbbi helyen: „...megmondom őszintén, inkább azért jöttem, hogy egypár órát maguk közt töltsék, köszöntsem önöket ezen a szép munkásün- nepen”. És valóban! Egy meghitt, nagyon emberi és elvtársi találkozás volt ez a vasárnap délelőtt. Kádár elvtárs elmondotta, miért értékeli nagyra« a nógrádi munkás- mozgalmat, .szólott arról, hogy a tennivalók nem kicsinyek. Felvázolta a jövőt, amelyben már nem messze van a kommunizmus ... És egy-egy szívbe markoló megállapítása, humoros megjegyzése. az emberek szívét és agyát megindító mondata nyomán tartósan, messze- hangzóan felcsattan a taps. Közvetlen volt ez a beszélgetés, vezető és egyszerű dolgozók megértették egymás szavát. A gyűlés végén bányászok, vasasok, üvegesek, mérnökök és techivkusok megújult erő- • ve! indultak haza, megerősödve abban a jóleső érzésben, hogy Nógrád megye teljesíti azt a kötelezettségét, amelyre az egész ország számít és megvan minden ereje, adottsága «hhoz. hogy az újabb, még nagyobb és még szebb feladatokat is — nagyszerű múltjához, egyre szebb jelenéhez mé'tóan — ellássa. Asszonyok a gyűlésen A nagy forgatagban egymás mellé került a két asszony, a vizslást népvise- letes, és a másik, a kiöltözöti. Már régen láthatták egymást, mert nagy volt az öröm, amikor egymásra akadtak. Tsz asszonyok mind a kelten. ez mindjárt kitűnik a beszédükből. A vizslási asz- szony a beszédesebb, tele lelkesedéssel mondja: — Hát tudja-e, Mariska, őszintén mondom, Kádár elvtárs miatt jöttem. Én még csak papíron iáttam. rádióban hallottam. Gondoltam, itt az alkalom, hogy a szemébe nézzek egészen. Oda is furakoö- tam egészeit a pódiumhoz. Csak annyit mondok, nagyszerű ember. És ahogy beszél, ahogy mondja a dolgokat, olyan mintha falumbeli mondaná. Olyan egyszerűen, szépen mondja. Es mennyire igaza van mindenben. Nagyon örülök, hogy láttam, azt hiszem, lesz mit mesélnem holnap a tsz-ben. Maga is így van ezzel? Hallgatnak keveset, szomjas fülekkel figyelnek, aztán a vizslási szólal meg újra. — Mennyi ember! És a nők micsoda ruhában vannak. Én már azért csak hű vagyok ehhez a régihez — néz a sok szoknyára —. de csodálattal nézem ezt a sok selymet, nylont, meg csipkét. Higgye meg, nem is volt még ilyen jó dolga a magyar embernek, már az egyszerű, dolgos emberre értem — teszi még hozzá rna- gyarázólag. Újra figyelmesen hallgatnak. A háború ellen beszél Kádár elvtárs. Az asszonyok nagyot tapsolnak, szívük dobogása hallatszik tenyerük csattogásában. — Olyan szépen alakul itt minden — sutyo- rásznak újra. — A tsz-eszünkben is fellendült az élet. Kedvet kaptam tanulni én is. Képzelje csak, beiratkoztam a hetedik általánosba. Mit hallgattam én ezért o-z uramtól, de csak én győztem. Sokan kinevettek, de velem az igazság. Nyolc kistestvér mellől nekem nem futotta iskolára. Most az enyémek mellett eltanulgatok én is. Hogy is segítenék máskép a gyerekeknek? Büszkén kihúzza magát, és sok szoknyája ráncait igazgatja. Körülnéz, hogy hallotta-e valaki és ekkor észrevesz engem.* Fflkapom a~ szemem, aztán visszanézek, és nevetünk egymásra. Elvégre mi asszonyok tartsunk is) össze. Nem tudom megállni, hogy oda ne mondjam neki: — Igaza van néni, nagyon is igaza. — És magamban még hozzáteszem, bár minél több lenne az ilyen nagyszerű, kinyílt szemű asszony. Ujlaky Művészi műsorok a bányásznap alkalmából A XI. bányásznapra a művészeti csoportok: tánccsoportok, énekesek, szavalok, mindenütt nagy gonddal készültek. Vasárnap este Salgótarjánban a kollégium kertjében be is mutatták műsorukat nagyszámú közönség élőt. A műsor keretében fellépett a tatabányai népi táncegyüttes és igazolta jó hírnevét. Nagy összeforrott- ság, jó felkészültség jellemezte műsorukat. Sikert aratott a műsor keretében a balassagyarmati Palóc művész- együttes is. A lakodalmas című táncjátékuk komoly elismerést,, aratott a nagyszámú közönség előtt. Nagy sikere volt az esti műsor keretében a bányász zenekarnak, valamint a bányász és a BM egyesített kórusnak is, amelyet Maróti Gyula karnagy vezényelt. Emellett szólisták, szavalok is szerepeltek a műsor keretében.
