Nógrádi Népújság, 1961. augusztus (17. évfolyam, 61-69. szám)
1961-08-09 / 63. szám
2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1961. augusztus 9. Hruscsov rádió- és televíziós beszéde (Folytatás az 1. oldaLról) sajtóban, a rádióban és a televízióban a szovjet dolgozók kifejezésre juttatják, hogy büszkék lenini pártjukra, nagy szocialista hazájukra. Gazdasági, tudományos és kulturális eredményeink, következetes békepolitikánk mérhetetlenül megnövelték a szovjet állam nemzetközi tekintélyét, a világ eseményeinek alakulására gyakorolt hatását. A Szovjetunió népeinek sikerei és győzelmei annak eredményeképpen születtek meg, hogy a párt megvalósította Lenin bölcs útmutatásait. Az új programtervezetet áthatja a kommunista alkotómunka, békeszeretet és internacionalizmus szelleme. Minden országban megtalálható barátaink, s a szocialista és a kapitalista országok testvéri marxista—leninista pártjai helyeslik ezt a tervezetet és hangsúlyozzák, hogy történelmi jelentősége van a nemzetközi -kommunista és munkásmozgalom szempontjából. Úgy ítélik meg a Szovjetunió Kommunista Pártja programját, hogy korunk kimagasló fontos dokumentuma, amely nagymértékben hozzájárul a marxista— leninista elmélet fejlesztéséhez. De nemcsak barátaink, ha nem a kommunizmus ellenségei is tanulmányozzák és mérlegelik ezt az okmányt, pártunk új programját. Nincs módjukban, hogy elhallgassák. Nem titkolhatják el, hogy milyen óriási hatást gyakorolt világszerte. Jellemző, hogy az amerikai szenátus egyes tagjai szerint ez a programtervezet „komoly kihívása az Egyesült Államoknak”. Ezek a szenátorok nem kétlik, hogy a Szovjetunió képes elérni a program- tervezetben kitűzött célokat. „Nem szabad lebecsülni a programtervezet vonzóerejét” — hangoztatják figyelmeztetően. Lám, ettől félnek legjobban az imperialista urak! Mi biztosra vesszük, hogy az új program eszméi megtalálják az utat szerte a világon minden ember agyához és szívéhez. Élénk vissz- . hangot keltenek a program ihletett szavai, amelyek szerint a kommunizmusnak az a történelmi küldetése, hogy minden embert megszabadítson a társadalmi egyenlőtlenségtől. az elnyomás és a kizsákmányolás valamennyi formájától, a háború borzalmaitól. Aki biztosra veszi a társadalmi rendszerének gazdasági győzelmét — mutatott rá a továbbiakban N. Sz. Hruscsov — az nem tartja szükségesnek, hogy fegyveres erővel erőszakolja rá a maga rendszerét más népekre. Mi ezért ezt mondjuk a kapitalista országok vezetőinek: tegyük meg döntőbíróknak a népeket, a történelmet, döntsék el ők, melyik rendszer életképesebb és haladóbb, a szocialista-e, vagy a kapitalista. A népek majd szabadon választanak, s az a rendszer győz, amelyik jobban kielégíti majd az emberek anyagi és szellemi szükségleteit. A Szovjetuniónak, más szocialista országokhoz hasonlóan, nem érdeke a háború, sőt mindent elköveti, hogy áthághatatlan akadályokat gördítsen az imperialisták elé, akik háborúkat akarnak kirobbantani. A kommunisták mindenkor elsődleges feladatuknak tekintették a békeharcot. Közös nézeteinket, követeléseinket és akcióprogramunkat a kommunista és munkáspártok tavalyi moszkvai tanácskozásán elfogadott nyilatkozat tartalmazza. Az imperializmus ideológusai tudatosan kiforgatják a nyilatkozat értelmét, rágalmazzák a kommunistákat, rájuk fogják, hogy háború útján akarják megoldani a vitás nemzetközi kérdéseket. Ez azonban szemenszedett hazugság. Aki vesz magának any- nyi fáradtságot, hogy elmélyedjen a moszkvai tanácskozás dokumentumainak tartalmában, az meggyőződhet róla, hogy a szocialista országok és a kommunista testvérpártok mindnyájan határozott és meggyőződéses ellenzői az államok közti háborúnak. Mi a békés együttélés, nem pedig a háború külpolitikáját folytatjuk. Éppen a kommunisták akarják kiküszöbölni az emberi társadalom életéből az államok közti háborút. Ez a szovjet általános és teljes leszerelési javaslatok értelme. Ha sikerülne megegyeznünk a nyugati hatalmakkal a szigorú nemzetközi ellenőrzéssel megvalósítandó általános és teljes leszerelésben, más kérdések is megoldódnának Megvalósulna például a nukleáris fegyverek kipróbálásának és gyártásának betiltása, s a felhalmozott atom- és hidrogénfegyver-készletek teljes megsemmisítése. Ám telnek-múlnak az évek, mindenféle leszerelési bizottságok alakultak, de egy tapodtat sem jutottunk előre. A leszerelési szakértők beleragadtak a tárgyalásokba, mint legyek a mézbe. Mi az oka ennek? Miért ütköznek a Szovjetuniónak és más békeszerető országoknak a leszerelési megegyezés elérésére tett erőfeszítései a tőkés államok ellenállásának merev falába? Azért, mert az imperialisták nem mondtak le arról a tervről, hogy fegyveres harchoz folyamodnak a szocializmussal és a békeszerető népekkel szemben. Figyelembe kell venni a világ ténylegesen kialakult helyzetét A profithajsza, a gyűlöletes nyereségvágy és kizsákmányolásra törekvés szüli az imperialisták agresszív háborúit. A kapitalista monopóliumok a második világháború befejezése után országaik gazdasági fejlesztésének elválaszthatatlan részévé tették a háborús készülődést, a fegyverkezési hajszát. Az imperialistákat egyre nagyobb félelem fogja el, a szocializmus országainak sikerei láttán gyűlölettel fordulnak a kommunizmus ellen. Gyűlölik a szocialista világrendszer nagyszerű sikereit, gyűlöletes előttük, hogy a szocialista rendszer vonzóerőt gyakorol a szabadságukért és függetlenségükért harcoló népekre. Az imperializmus ideológusainak szeme láttára omlanak össze azok a fogalmak, ama- lyekben • a kapitalista világ eddig élt. Évről évre csökken a távolság a Szovjetunió és - az Amerikai Egyesült Államok ipari és mezőgazdasági termelésének színvonala között és már nincs messze az a nap, amikor egyvonalba kerülünk Amerikával és kezdjük majd megelőzni. Egyes imperialista személyiségek a szocialista országokkal szemben érzett osztálygyűlölettől elvakítva; az anti- kommunizmust teszik külpolitikájuk alapjává. Régi nóta ez, amelyet már jól ismerünk az „antikomintern paktum”, és a Berlin—Róma tengely pünk vállára szükségtelen és az ügy érdekei által nem igazolt nehézségeket hárítsunk. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és a szovjet kormány ma is és a jövőben is megtesz mindent, ami tőle függ, hogy idejéből. Vajon mi maradt I vagy most készít. Nem me- ezekből? A tengely, össze- gyünk bele abba, hogy né- tört és a történelem szemétdombjára kerültek az „anti- komintem paktum” bősz megalkotói is! Szemlátomást arról van szó, hogy a legagresszívebb imperialista körök szeretnék meghiúsítani a kommunista társadalom békés építésének terveit. A kapitalizmus fél a tőle különböző társadalmi rendszerű országokkal való békés versenytől. Az Amerikai Egyesült Államok és a többi nyugati hatalom háború céljából fokozza erejét. Ezek az országok óriási összegeket fordítanak fegyverkezésre. A legutóbbi tizenkét év alatt az Egyesült Államok közvetlen katonai kiadásai tpbb mint háromszorosára növekedtek. Az idén az Egyesült Államok 53 milliárd dollárt szándékozik költeni katonai célokra. Ezenkívül az Egyesült Államok elnöke nemrég újabb három és félmilliárd dollárt követelt hasonló célra. Nyugat-Német- ország a legutóbbi évtizedben hivatalos, nyilván szépített adatok szerint csaknem any- nyit költött katonai célokra, mint Hitler 1933-tól a második világháború kezdetéig. A Német Szövetségi Köztársaság költségvetésének katonai tételei 1961-ben újabb 18 százalékkal növekedtek. Óriási összegeket költ fegyverkezésre a többi imperialista hatalom is. Ez azt mutatja, hogy az imperialisták újból magukévá próbálják tenni a szocialista országok „elrettentésének” már Dulles által hirdetett politikáját. Ámde e politika hódolói gondoljanak a világban jelenleg kialakult tényleges erőviszonyokra. Közös erőfeszítéssel a békés együttélés magasztos elveiért elhárítsa a háború kirobbantását. „Megteszünk és a jövőben is megteszünk minden tőlünk telhetőt, hogy békés úton, nyugodt légkörben oldjuk meg a vitás nemzetközi kérdéseket. A Szovjetunió senkivel sem akar háborúzni. Nincs szükségünk senki földjére, senki gazdaságá- . ra”. A Szovjetunió rendelkezik minden eszközzel az agresszor visszautasításához Kennedy amerikai elnök bécsi beszélgetéseink során azt mondta, hogy a világ két tábora között erőegyensúly jött létre és meg kell akadályozni a Szovjetunió és az Egyesült Államok közvetlen összetűzését, mert ez a legvégzetesebb következményekkel járna. Kennedy ebben az esetben megmutatta, hogy józanul szemléli a dolgokat és bizonyos realizmusról tett tanúságot. Ezt el kell ismerni. Az élet azonban azt követeli, hogy az államférfiak ne csak mondjanak egészséges dolgokat, hanem politikájukban is lépjék át azt a határt, amelyen innen elhallgatják a józan ész érveit és elvakult, veszélyes játékot űznek a népek és az államok sorsával. Nem nézhetjük közömbösen, hogy a nyugati hatalmak agresszív körei Adenauer kancellár segítségével Nyugat- Németország összes anyagi és szellemi erőit felsorakoztatják a harmadik világháború előkészítésére. A Német Szövetségi Köztársaság már nem az, ami tizenhat éve volt, amikor fejet hajtva a 'győztesek előtt, kötelezte magát, hogy békés és demokratikus úton fog haladni. A nyugatnémet revansisták ma gőgösek, nagy hadseregük van. amelyet támadó hadműveletekre képeznek ki és szerelnek fel. A Német Szövetségi Köztársaság tagja lett az Észak-Atlanti Katonai Tömbnek, amely szemben áll a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. A nyugatnémet állam arculatát ma már a militarizálás, a revan- sista szenvedélyek tobzódása, a kommunizmussal és minden újjal és haladóval szemben táplált ellenséges érzület, gyűlölet kultusza, a pángermán hagyományok és beállítottság feléledése határozza meg. A nyugati hatalmak akaratából több gyúlékony anyag halmozódott fel Európa szívében, mint bárhol másutt a világon. Miután a nyugati hatalmak lábbal tiporták a Németország [ demilitarizálásáról és demokratizálásáról a szövetségesek által aláírt egyezményeket, csak a békeszerződés akadályozhatja meg a német mili- tarizmus és revansizmus veszélyes fejlődését. Ezért javasoljuk, hogy a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Lengyelország. Csehszlovákia, Jugoszlávia, s mindazok az országok, amelyek háborút viseltek a hitlerista Németország ellen, kössenek olyan békeszerződést az NDK-val és az NSZK-val, a volt Német Birodalom jogutódaival. amely kielégíti mindegyik fél jogos érdekeit. Ez lehetővé tenné, hogy a jogot és a nemzetközi szokásokat tiszteletben tartva, végérvényesen megszüntessük a hadiállapotot, s Európában megtisztítsuk az utat a béke és a békés együttélés előtt. — Ne teremtsünk háborús pszichózist, tisztítsuk meg a légkört — hangsúlyozta a szovjet miniszterelnök. — Támaszkodjunk értelmünkre, ne pedig a termonukleáris fegyverekre. Hrus^ csov ezután felhívta a semleges országok népeit és kormányait: — Önök sem lehetnek közömbösek, csak minden nép e°vüttes erőfeszítésével érhetjük el, hogy az agresszorra kényszerzubbonyt húzzunk és az emberiséget megszabadítsuk a harmadik világháború veszedelmétől. Csak minden nép és kormány erőfeszítéseivel érhetjük el, hogy teljes mértékben diadalmaskodjanak a békés együttélés magasztos elvei, csak így lehet elérni a szigorúan ellenőrzött általános és teljes leszerelést. A szovjet miniszterelnök ezzel összefüggésben kijelentette: a nyugati hatalmak most veszélyes mesgyére taszítják a világot. Nem zárhatjuk ki annak lehetőségét, hogy az imperialisták katonai támadást intéznek a szocialista államok ellen. Figyelemmel fogjuk kísérni az események további fejlődését, és a helyzet alakulásától függően fogunk eljárni — mondotta, majd hozzáfűzte: lehetséges, hogy a közeljövőben meg kell növelnünk a nyugati határ mentén állomásozó hadseregünk létszámát és a' Szovjetunió más vidékeiről kell hadosztályokat áthelyeznünk a nyugati határhoz. Ezzel kapcsolatban esetleg be kell hívnunk a tartalékosok egy részét, hogy hadosztályaink létszáma teljes legyen, s hogy felkészüljünk mindenféle meglepetésre. Hruscsov hangoztatta, hogy ezek válaszintézkedések, az Egyesült Államok ugyanis mozgósításjellegű intézkedéseiket foganatosít és a háború kirobbantásával fenyegetőzik. Az Egvesült Államok agresszív tömlbökbeli szövetségesei támogatják ezt a veszedelmes politikát. „Amikor ilyen helyzet alakul ki, megengedhetetlen volna, hogy ölhetett kézzel üljünk. A történelem tapasztalata arra tanít; ha az agresz- szor látja, hogy nem részesül visszautasításban, elszemtelenedik, ha viszont visszautasításban részesül, csenben marad” — mondotta Hruscsov. Amikor honvédelmi intézkedéseinkhez hozzáfogunk és erősítjük szocialista hazánk potenciálját — folytatta, — változatos rakétatechnikát hozunk létre: ballisztikus, interkontinentális rakétákat különféle hatósugarú rakétákat, stratégiai és taktikai rendeltetésű rakétákat, atom és hidroeénbomba töltetű rakétákat. Eé a többi fegyverfajtára is a szükséges gondot fordítjuk. Hruscsov hangoztatta, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottságában és kormányában olyan előzetes vélemény alakult ki, hogy nincs szükség a szovjet fegyveres erők megerősítése végett még több költségelőirányzatra. Elegendő az az összeg is, amelyet máris előirányoztunk honvédelmünk megerősítésére, elegendő az a fegyverzet is. amelyet az ipar már most megteremtett, Hruscsov emlékeztetett arra a válaszra, amelyet az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormánya küldött a Szovjetuniónak a német kérdésben hozzájuk intézett emlékiratára. Ismételten hangsúlyozta — a nyugati hatalmak újból ki akarnak térni a békeszerződés megkötése elől. A békeszerződéssel a németek önrendelkezésének, Németország újraegyesítésének eszméjét szegezik szembe. Az önrendelkezés jelszavával azok spekulálnak, akik a német nép nemzeti érdekeinek megrögzött ellenségei. Ma ezt a jelszót állandóan hangoztatja Adenauer kancellár. Adenauer teljesen egyértelmű tendenciával használja ezt a jelszót: a Német Demokratikus Köztársaság bekebelezését kívánja. Hruscsov hangoztatta, ho"T_ Németország nemzeti egysége a németek ügye. Ezt maguknak a németeknek kell megoldaniuk. Kennedy amerikai köztársasági elnök lesutóbbi beszédére utalva Hruscsov kijelentette, hogy az elnök ismét a fenyegetésekhez folyamodott. Az elnök még attól sem riadt vissza, hogy a Szovjetuniónak valami ultimátum- félé+ nyújtson be, válaszul a német békeszerződés megkötésére vonatkozó szovjet javaslatra. .Világos, hogy a harmadik világháború, ha megkezdődnék nem korlátozódnék kizárólag a két nagyhatalom — a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok párviadalára. Hiszen az amerikaiak által létesített katonai szövetségek hálójába került több tucat állam, amely természetesen szintén a háború örvényébe sodródnék. Mi mindezt tekintetbe vesszük és rendelkezünk azokkal a szükséges katonai eszközökkel, melyek elegendők ahhoz, hogy az imperialista háború kirobbantása esetén ne csak az Egyesült Államok területére mérjünk megsemmisítő csapást, hanem az agresszor szövetségeseit is ártalmatlanná tegyük és megsemmisítsük a világon mindenfelé szétszórt amerikai katonai támaszpontokat. Bármely állam, amelyet a szocialista tábor elleni támadáshoz ugródeszkául használnak fel, magán fogja érezni csapásunk teljes megsemmisítő erejét” — mondotta Hruscsov. Ezután újból. leszögezte, hogy most már lehetetlen tovább halasztani a német békeszerződés megkötését. Ha még néhány évvel elhalaszta- nánk a békeszerződést, ez azt jelentené, hogy behódolnánk az agresszív erők előtt és visszakoznánk nyomásuk előtt. Ez a helyzet csak tovább serkentené a NATO-t, s a bonni kormányt, csak bátorítaná őket abban, hogy Nyugat-Németország területén egyre újabb és újabb atom- és nukleáris fegyverrel ellátott hadosztályokat szervezzenek, hogy Nyugat- Németországot az új világháború kirobbantásában a legfőbb erővé változtassák. A szovjet miniszterelnök megállapította, hogy A Szovjetunió semmiféle különleges haszonra, vagy nyereségre nem törekszik akkor, amikor a német békeszerződés azonnali megkötéséhez ragaszkodik. Ha a nyugati hatalmak felülvizsgálják álláspontjukat, a józan ész szavára' hallgatnak és kifejezik azt a készségüket, hogy velünk együtt kössék meg a német béke- szerződést, mi ennek csak örülni fogunk — folytatta. — Ha a nyugati hatalmak továbbra is makacskodni fognak és megtagadják a német békeszerződés aláírását, akkor kénytelenek leszünk ezt a problémát nélkülük megoldani. Ebben az esetben a Német Demokratikus Köztársaság megkapja teljes szuverenitását. következésképpen a Nyugat-Berliinhez vezető útvonalak használatának kérdéseit csak a Német Demokratikus Köztársaság kormányával egyetértésben lehet majd megoldani. Hruscsov ismét hangoztatta. hogy a szocialista országok, amikor békeszerződést kötnek az NDK-val, nem kívánják megsérteni a nyugati hatalmak törvényes érdekeit. Szó sem lehet arról, hogy bárkinek is megtiltanák Nyugat-Berlin megközelítését, szó sem lehet arról. hogy blokád alá vennék a szocialista államok Nyugat-Ber- lint. A békeszerződés pozitív tényező lesz a nemzetközi helyzetre A szovjet miniszterelnök hangoztatta, hogy a nyugati hatalmak kizárólag ürügyként használják fel Nyugat-Berlin közlekedési útjainak kérdését és általában a békeszerződést. A Szocialista tábor országaira akarják kényszeríteni akaratukat. Ha mi lemondanánk a békeszerződés megkötéséről, a nyugati hatalmak ezt úgy értékelnék, mintha stratégiai áttörést értek volna el és azonnal bővítenék követeléseiket. Azt követelnék, hogy számoljuk fel az NDK szocialista rendjét, célul tűznék ki a potsdami szerződés alapján Lengyelországnak és Csehszlovákiának visszaadott területek elrablását. Ha a nyugati hatalmak még ezt ií eiémék, akkor legfőbb igényükkel jönnének elő: azt követelnék, hogy a szocialista tábor minden országában számoljuk fel a szocialista rendszert. Éppen ezért lehetetlen tovább halogatni a békeszerződés kérdését. A Német Demokratikus Köztársasággal megkötendő béke- szerződés aláírása hatalmas, pozitív jelentőségű tény lesz az egész nemzetközi helyzet fejlődése szempontjából. Hruscsov beszéde végén ismét visszatért az SZKP kongresszusán megvitatandó programra, amely a szovjet emberek előtt a kommunizmus nagyszerű távlatait nyitja meg. E program megvalósításához békére van szükség, ezért a Szovjetunió a béke híve. A nyugati hatalmakhoz fordulva újból javasolta a német békeszerződés megkötésének megtárgyalását.
