Nógrádi Népújság, 1961. július (17. évfolyam, 52-60. szám)

1961-07-26 / 59. szám

1961. július 26.

NOQRAdj i^üjsAg

5

Eredményekről és hiányosságokról egy körzeti főldművesszövetkezetben

ft/I ezőgazdaságunk

döntő

átszervezésével falusi föídművesszövetkezeteinkre új és^ megnövekedett feladatok hárultak, hogy eleget tehes- sehek dolgozó parasztságunk rohamosan fejlődő igényeinek.

A földművesszövetkezetek sokirányú munkájáról beszélgettünk a napokban a nagyoroszi körzeti földművesszövetkezet vezetőivel. Azokról a problémákról, eredményekről, amelyek a munkával kapcsolatosan az év első felében tapasztalhatók voltak. Nézzük elsőnek talán a szövetkezet áruértékesítési munkáját. A körzet az eltelt 6 hónap során forgalmi tervét az előző évi kimagasló eredménnyel szemben mindössze 93 százalékra teljesítette. Mi ennek az oka?

— A forgalmi tervben való elmaradás egyik oka — kapjuk a választ — véleményünk szerint az volt, hogy parasztságunk — amelynek jelentős hányada most lett termelőszövetkezeti gazda — bizonytalan volt az első hónapokban a jövőt illetően, s tartalékoltak. Csökkent bizonyos mértékben az építkezések száma, a jelentősebb összegű beruházás, kevesebb iparcikket, háztartási gépet vásároltak. Ezzel szemben növekedett az élelmiszer és vendéglátó boltok forgalma. Ez taoasztal- ható a körzet mind a négy községében: Nagyorosziban, Borsosberényben, Pusztaberkin. Horpácson egyaránt. A forgalmi terv biztosítására azt tervezzük, hogy a hiányárunak számító építési betonelemek biztosítására a TÜZÉP-telepen gyártó üzemet létesítünk, s boltjaink, kiszolgáló módszerünk korszerűsítése is nagymértékben járulhat hozzá a forgalom növeléséhez. Nyílt két önkiszolgáló és egy új italboltunk. Kaptunk négy nagyméretű, korszerű hűtőszekrényt.

— Milyen eredményeket ért el a körzet a felvásárlás terén ráháruló feladatokban?

— A tojásfelvásárlási terv teljesítése igen szépen sikerült. Az előirányzott 92 ezer darabbal szemben boltosaink 115 ezer darab tojást vásároltak meg, ami 125 százalékos eredményt jelent. A tej felvásárlási terve 32 ezer liter volt, s 40 ezer litert sikerült biztosítanunk. Némi lemaradás mutatkozott a háztáji baromfi felvásárlásánál, mézből 44 mázsát vettünk át

73 ezer forint értékben, málnát 120 mázsát.

A körzeti földművesszövetkezet dolgozói a sokrétű feladat végzésére tett vállalásaiknak lelkes munkával igyekeztek eleget tenni. A tojásfelvásárlás terén a legeredményesebbnek Pincze István horpácsi boltvezető bizonyult, aki 14 321 tojást vásárolt. A második — szintén több mint 10 ezer tojással — Szlá- vik Ferencné lett, a verseny harmadik helyezettje pedig Halász József.

A forgalmi és jövedelmezőségi terv túlteljesítésében Szlávik Ferencné vezet és méltán érdemelte meg a jutalmat.

A nagyoroszi körzeti föld- művesszövetkezet dolgozói az első félév értékelése után minden erővel azon vannak, hogy a forgalmi tervben való lemaradást mielőbb behozhassák, s ezzel újból rászolgáljanak az elmúlt esztendőben elnyert Kiváló Földművesszövetkezet címre.

Sidi Károly a legjobb kombájnos

Hatvanhét mázsa baromfit értékesítettek eddig a balassagyarmati járás szövetkezetei

Az egész Nógrád megyében, de különösen a balassagyarmati járás községeiben, gazdaságaiban ebben az esztendőben örvendetesen megnőtt az érdeklődés a baromfi- tenyésztés iránt. A járás termelőszövetkezetei közül egyre többen tapasztalják, hogy a baromfitenyésztés igen hasznos jövedelmi forrás lehet, ha a korszerű nevelési módszereket alkalmazzák, s a kisállatgazdaságra megfelelő gondot fordítanak.

Ma már jónéhány termelőszövetkezete van a balassagyarmati járásnak ahol fejlett, nagyüzemi formájú baromfitenyészet van kialakulóban s biztató eredményeket értek el. Az elért eredmények a további terveknek is erős serkentői lettek. így például a honti Győzelem Termelőszövetkezetben ahol a tavaszi első 3200 naposcsibe után már a harmadik 3200-as turnus nevelése kezdődött meg a napokban.

De sorolhatnánk a többi termelőszövetkezetet is, ahol komoly hasznot jelent a szárnyasneveléssel való foglalkozás. A termelőszövetkezetek a szerződésre nevelt szárnyasokból eddig 67 mázsa meny- nyiségben értékesítettek, s jelentős tételre lehet még számítani a napokban a dej- tári pecsenyekacsákból, valamint a szandai, berceli és cserhátsurányi csirkékből is.

Százezer juhot fürösztenek; meg megyénkben

Befejeződött az artás, a tarlót már az eke hasítja. Megyénkben eddig mintegy 2500 holdon végezték el a gépállomások a nyári szántást.

A nógrádi termelőszövetkezetek és állami gazdaságok a természeti adottságokat kihasználva évről évre gyarapítják juhállományukat. Az utóbbi tíz év alatt például megkétszereződött — az 1951. évi negyvenezerről, múlt év végére nyolcvanezer fölé nőtt — a megye juhállománya, sőt az

uiei tavaszi szaporulattal együtt, már százezernél több juhot tartanak a nógrádi termelőszövetkezetek és állami gazdaságok.

A közös gazdaságok juhá-: szatai most adták évenként; szokásos legnagyobb jövedel-; műket. Nógrádban ugyanis: mintegy nyolcvanezer juhot: nyírtak, s az idei gyapjú-: hozam megközelíti a félmii-: lió kilogrammot. ;

A számszerű növelés mel-: lett mind nagyobb figyelmet; fordítanak az állatok egész-: ségére is

Az állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben az állatorvosok irányításával a napokban megkezdték a juhok fü- rösztését.

Nagy kádakban fertőtlenítő oldatban mintegy százezer juhot fürösztenek meg augusztus közepéig

Híronszázezer forint a magrépából

Jó termést hozott Héha- 1 ómban az idén a magrépa. A 28 holdas táblán a tervezett 6 mázsa helyett 12 mázsa lett a termés. Ez azt jelenti, hogy a mintegy 150 ezer forint jövedelem helyett több mint 300 ezer forint jövedelemre számíthat a magrépából az Üj Élet Termelő- szövetkezet.

Hatezerötszáz mázsa málnát szüreteltek a Börzsöny lankáin és az Ipoly völgyében

Az idén rekordtermést és minden eddiginél nagyobb jövedelmet hozott a Börzsöny lankáinak és az Ipoly völgyének hagyományos és igen keresett két gyümölcse: az eper és a málna. A termelő- szövetkezetek múlt évben telepített új eper- és málnatermő területeikkel együtt

mintegy ezerháromszáz holdon termelik már ezt a nyár eleji gyümölcsöt Nógrádban.

Az idén a szokottnál csaknem három héttel előbb kezdhették az eper és a málna szüretelését, így az eperszüret be is fejeződött már. Összesen; hafvanégy vagon epret adtak át a k-ül- és belkereskedelemnek a nógrádi termelőszövetkezetek, amire

még soha nem volt példa ezen a hagyományos epertermelő vidéken.

Az epernél is nagyobb tei’- mést hozott a málna. Mintegy hatszáz holdon termelnek málnát a Börzsöny lankáin és az Ipoly völgyében. A málna szüretelése is befejezéshez közeledik már, Drégelypalánk, Hont és Ipolyvece határában vasárnap is szedték a lányok és asszonyok az illatos gyümölcsöt. s több mint száz mázsát küldtek el ezen a napon a kereskedelem és a kon- zérvipar számára. Az egy évvel ezelőtt telepített málnáskertek is több ezer forint értékű gyümölcsöt adtak holdanként, a régebbi telepeken nyolc-tízezer forint értékű málnát szüreteltek egy-égy holdról. Drégelypalánkon már

mintegy száz holdon termelnek málnát az egyéni gazdálkodás negyven-ötven holdjával szemben. Az idén mintegy ezer métermázsa illatos gyümölcsöt adtak át a földművesszövetkezetnek a két évvel előbbi hatszázötven és a múlt évi nyolcszáz mázsával szemben. Hasonlóan nőtt a málnatermelés Hont, Ipolyvece, Patak, Nagyoroszi és a többi máínatermelő közös gazdaságban is. Vasárnap például már a hatezerötszázadik mázsa málnát szüretelték a nyugat-nógrádi tájegységen.

Az eper- és málnatermelés az idén tizenegy millió forintot jövedelmezett

a nógrádi termelőszövetkezeteknek.

A nyári munkák során, az, aratásnál és a cséplésnél Sidi] Károly a pásztói gépállomás; kombájnosa 400 hold gabonáú vágott le és csépelt el. Sí-] mon Ferenc ugyancsak Pász-) tóról 370 katasztrális holdas] teljesítményével a második) helyen van. Jól dolgozott az] erdőkürti Németh János is.) Kombájnjával 250 kataszt-] rális holdról takarította le a: gabonát. 1

Az aratógéppel dolgozó) traktorosok közül Varga 1st-] ván érte el a legjobb ered-j ményt. Gépével 350 kataszt-] rális holdról aratta le a tér-; mést. Fazekas József az Ér-] sekvadkerti Gépállomás dől-] gozója, teljesítménye 330 ka-: tasztrális hold. Urbáncsik Fe-) renc erdőkürti traktoros a, harmadik legjobb aratógép: kezelő a megyében. Teljesít-] ménye 325 katasztrális hold. ;

A cséplőcsapatokról

Az elmúlt hét végére termelőszövetkezeteink befejeznék a kenyérgabona aratását. ■Az utolsó táblák aratásával ázerte a megyében megindult

■ a hordás is. Azokban a termelőszövetkezetekben, amelyekben elegendő szállítóeszköz, igaerő áll rendelkezésre, Egyenesen a cséplőgépekre hordanak. Ahol pedig erre nincs módja a termelőszövetkezetnek, a határban egyre növekednek a cséplésre váró ;gabonaasztagok. Mintegy két és félszázra tehető a cséplőgépek száma, amelyek számításba jönnek az idén és ;amelyek jelentős része már munkához látott a termelő- szövetkezeteknél. Hiszen nálunk is az a cél, hogy minél előbb biztos helyen, zsákokban legyen a gabona.

; Régi-régi hagyomány ez ! falun, hogy augusztus 20-án már az új búzából sütött kenyeret ünnepeljük. S az idén,

■ jobban mint eddig bármikor,

; megvan a lehetősége annak, .hogy termelőszövetkezeti parasztjaink maguk mögött [hagyják az aratás után a ■cséplés nagy munkáját is. A ; gépek segítségével, a szerve■ zettebb munkával időt nyergünk. Előbb végeztünk az aratással a szokottnál, előbb lát■ hatnak munkához a cséplőgépek és ha az aratásnál ta- . pasztáit szervezettséggel a •cséplésnél sem lesz baj, miniden reményünk megvan arra ■is, hogy korábban fejezzük [be a cséplést, mint eddig bár- mikor.

. Ehhez azonban a két és fél- ;száz cséplőgép munkája .még magában nem elegendő.

■ Az időnek, amelyet nyertünk, nem sok hasznát vesz- -szük. ha nem látják el megfelelően munkájúkat a csép- lőgépeknél dolgozó munkacsapatok. Mert ha az elcsé- Ipelendő gabona mennyiségét ■és a cséplőgépek minimális [teljesítményét nézzük is, 20 —23 nap alatt végezhetünk [a gabona eséplésével. De egy- jól szervezett, a munka megkezdésétől egészen a befeje- I zésig együtt dolgozó cséplő- -csapat tagjai néhány nappal Lmég lejjebb szoríthatják ezt •az időt. Az olyan termelő- [ szövetkezetekben, mint a -héhalmi Uj Élet, ahol elegendő munkaerő áll rendel- l kezésre, a cséplés meggyor■ sítása érdekében két-két

[ munkacsapatot szerveztek regy géphez. A cséplőgépek ^reggel 4 órától este 9 óráig r dolgozhatnak így. Varsányiban, a Dózsa Termelőszö- Lvetkezetben is saját erőből y csépelnek el, s a termelő- i szövetkezet vezetősége

h ugyanolyan gondosságot ta- f núsít a cséplés megszervezésénél is, mint azt annak idején az aratásnál tették. Magától értetődő dolog, hogy azok a termelőszövetkezetek járnak jobban, amelyek saját tagjaikkal végzik a cséplést, hiszen így a cséplőmunkások része a termelő- szövetkezetben marad, a termelőszövetkezeti gazdák jövedelmét gyarapítja. Ahol azonban nincs elegendő munkaerő a 18—22 főből álló cséplőcsapatok megszervezésére, nyilvánvaló, hogy szükségmegoldásként a szerződtetett cséplőcsapatokhoz kell nyúlni. Hiszen arról van szó, Karancskesziben és Kisterenyén is — a legutóbbi jelentések szerint e két községben még nem tudták biztosítaná a cséplőgépekhez szükséges munkacsapatokat —, hogy minél előbb elcsépeljék a betakarított gabonát. Serkentőleg hat a munkára az a módszer is — több termelőszövetkezet példája bizonyítja —, ahol a cséplőcsapatok tagjait egyénileg is érdekeltté teszik abban, hogy jobban dolgozzanak.

A salgótarjáni járás termelőszövetkezeteiben — a járási mezőgazdasági osztály javaslatára — az a gyakorlat alakult ki, hogy a cséplés idején a cséplőcsapatok tagjai végzett munkájukért megkapják a munkaegységet, s még két és fél kilogramm gabonát kapnak prémiumként arra a munkaegységre a szövetkezeti gazdák, amelyet a cséplőgépnél végzett munkájukért írnak jóvá számukra. Szaporább, gyorsabb munkára serkenti ez a termelőszövetkezeti gazdákat? Nyilvánvaló, ha több gabonát csépelnek el, mint a gép napi teljesítménye, a gépnél dolgozó emberek munkaegysége is több lesz. Ha pedig növekszik a munkaegységek száma, a két és félkilogramm gabonából 5—10 kg, 1 mázsa, vagy annál is több lesz. Helyes tehát az a gyakorlat, ahol a többlettermelésért — de csak valóban ezért — prémiumot kapnak a munkaegységen túl a cséplőcsapatok tagjai. Gondoljuk csak el: jókor hajnalban kezdik a munkát és rekkenő hőségben, fullasztó porban végzik azt, sokszor alig pihennek valamit, hiszen nem állhat meg a gép, mert a kenyérről van szó. S az a gabonamennyiség pedig,

amelyet prémiumként visznek haza a termelőszövetkezeti gazdák, megtérül ott, hogy időben elcsépel a termelőszövetkezet, s kevesebb így a szempergés lehetősége is, mintha bizonytalan ideig elhúznák e munkát.

zát a határból, üljön mellém., mire hazaérnek, a kapuban várjuk őket.

— Jó, gyerünk, de csalódni fog — jegyezte meg az elnök. Ez egyik sem az ideírt címen lakik, s a nyakam ra, hogy a nevek sem stimmelnek.

Először a nevek alapján járták végig a falut, mert a négy név tulajdonosa a négy sarkán lakott a községnek. Egy-egy gyerek, vagy öreg, beteges szüle volt található mindenütt. Azok megmondták, hogy a kérdezett hol dolgozik. A csibenevelö- nél, a cukorrépában, az ángyánál mos. Mindet meg is találták, mindnek el kellett mondani, miért keresik.

Két óra múltán már a címeket is végigjárták, _ de csak a kudarc sötétje sűrűsödött egyre. Ekkor már udvarok mélyén és a munkahelyeken is tárgyalták az esetet, főként az asszonyok. Sándor tévedése billentette helyre a dolgot. Az egyik udvari csoportban mutogató asz- szonyban felismerni vélte a magas, nyelvelő bátyust. Csak mikor lecsapott rá, hogy miért járatja velük a bolondját, rezzent meg, hogy hátha mégsem az. Az asszony menten sírva fakadt.

— N.a, ugye, éppen most szaladtam át mondani Rozi néninek, hogy még engem hoznak gyanúba a végén, mert az én kertem alatt ment a négy asszony. Rájuk is kiabáltam, hogy nem szégyellik magukat... — áradt a

szó belőle.

— Azt mondd meg, kik voltak — szakította félbe higgadtan az elnök, és már mentek is ez elsőhöz. Frissen vakolt, új ház ámbitusán kosztolt épp az urával a pirosarcú, barna fiatalasszony.

— Bözsi, hát te is? — kérdezte a falu ismerője, aki még mindig nem döntötte el magában, mit tegyen ezekkel most itt az idegenek előtt, hogy ne lássák elnézőnek a tolvajokkal szemben.

Az asszony ura szólalt meg, a fiatal Mikudina Ferenc, aki a bányai buszhoz készülődött.

— Röstellem, Laci bácsi, hogy ilyesmibe keveredett az asszony — mondta csöndesen. — Kétszer voltak délelőtt a határban, mert az a kapzsi Petréné elbolondította. ezt is meg a sógorasszonyt is. En most tudok csak róla, hogy végig futott a falun a hír, s bőgve sorolta el nekem az ostobaságát. De nincs a portán egy szál se már a pacsmagból, előbb vittem magam a géphez. Úgyis akartam mondani, hogy holnaptól szabadságot veszek ki es Bözsivel együtt beszállunk a csépié« be, ha kellünk.

Fején a sapkával állt az ajtóba és a kezét nyújtotta a városi ember felé is. Az lenyelte a kikívánkozó indulatot és úgy tett, mint az elnök, Elfogadta a kínálkozó tenyeret, s már tudta, hogy1 nem tesz rendőrségi följelentést.

A szemben levő ugyancsak

új ház nyitott ablakán al élénk asszonyt pörlekedés hangjai repültek feléjük.

— Mikor a fát loptad tavasszal az erdőről, akkor is az én nevemet mondtad be te... Nem használt a lecke akkor — mosták odabent hárman is a magas, sovány Petréné fejét.

— Na, nekünk itt nincsen dolgunk már — mondta az elnök — a többit elintézik ezek maguk között is. A másik három tagja a szövetkezetnek biztosan tudom, hogy holnaptól nem hiányzik a munkából.

— Hát... csak ennyi? Akkor miért kutatták órákon át őket — szakadt ki a gépkocsivezetőből.

— Hagyja csak Sándor — fordult a kocsi felé a városi ember — azt hiszem, Laci bácsinak igaza van.

Csak a város kapujában kerekedett ki az agyában tisztán a gondolat a mezőgazdász délelőtti meg nem érteti szavaira: „Ebbe az ügybe bele kell merülni, nem lehet a kerítésen át figyelni, mi történik a belső szobában”. Igen, Mikudináné, Veresné és Gulyásáé nem marad el holnaptól a munkából, Petrénét meg még egy darabig be sem vennék maguk közé a csapat tagjai. Hát ennyire furcsa szele van e belül dúló viharoknak!? Es milyen szerencse, hogy vannak, akik finom hallással már előre észreveszik, melyiket hogyan kell féken tartani:

Kondorosi János