Nógrádi Népújság, 1961. július (17. évfolyam, 52-60. szám)

1961-07-19 / 57. szám

6 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1961. július 19. Felhívás a kalászos termények cséplésével kapcsolatban Tervsaerüséget a terveséstől a kivitelesésig A mezőgazdasági termé­nyek megelőző tűzrendésze­tével kapcsolatos szabályok betartására már több eset­ben felhívással fordultunk az illetékesekhez. A felhívások ellenére a gépállomások, ál­lami gazdaságok és termelő- szövetkezetek területén igen sok probléma van, ugyanis Több erőgép nincs ellátva az előírt szikraíogóberen- dezcssel, a berendezések meghibásodásakor nem történik intézkedés a ki­javításra és nagyon sok esetben el­marad a cséplőcsapatok tag­jainak kioktatása a tűzren- dészeti előírások megismeré­sére. Ennek követtkeztében Vasárnap került első ízben megrendezésre a balas­sagyarmati járásban a járási szántóverseny. Magyarnándor határában már a kora reggeli órákban megjelentek a traktorosok, hogy a hivatalos verseny megkezdése előtt kipróbál­ják a terepet — beállítsák ekéiket. A több mint három órás reggeli főpróba után fél tíz­kor gyülekeztek a versenyzők a rendező bizottság előtt, ahol részletes felvilágosítást kaptak a verseny szabályai­ról. Ezt követően megtörtént a hivatalos megnyitó, melyet Faragó elvtárs, a járási me­zőgazdasági osztály vezetője tartott. A számokkal ellátott traktorosok és traktorok ,, háromnegyed 10 órakor álltak a rajthoz. A megadott jelre kezdődött a verseny. A verseny, mely három órán át tartott, izgalmas volt és a több mint 200 néző ér­deklődéssel figyelte a trak­torosok munkáját. A szántá­megyénk területén is fordult elő tűzeset Palotás község­ben, a Május 1. Tsz kárára, ahol a traktor kipufogójából kijövő szikra kombájnszal­mát gyújtott meg. A további tűzesetek előfordulásának megakadályozására nagyobb gondot kell fordítani arra, hogy csak olyan erőgépeket használjanak, amelyeket a tűzrendészeti hatóság felül­vizsgált. A gépeket minden esetben csak a megbízott és a munkáért felelős sze­mély kezelheti. Az erőgépeket megfelelő szikrafogóval kell ellátni, naponta több esetben gon­doskodni kell a kipufogó tisztításáról. Az erőgép körül öt méter si munkát 10 szempontból értékelték a hivatalos bírák, de kisebb csoportokban ér­tékelték azt a megjelent nézők is. Egy-egy traktoros versenypályája előtt kisebb csoportok verődtek össze. Pár forduló után .kezdett kiala­kulni a nézőkben a véle­mény. A nézők többsége vé­gig járta az egész versenypá­lyát. Két traktoros munkája tűnt fel legjobban és a ve­tők is e két traktoros ver­senypályája előtt szorong­tak — érezni lehetett, hogy az első két hely itt fog el­dőlni. A harmadik hely két­séges volt. S valóban így is történt, amikor a verseny vé­geztével a bíráló bizottság pontjai megszámlálására ke­rültek és az eredmény hir- deté-. is meetörtént a részt­vevők megelégedésére Nagy. terveket készít őszre az óvónők megyei bábstúdió- ia. A bábosok szorgalmas ta­nulással töltik a nyarat, igye­tűzvédelmi sávot kell bizto­sítani és az üzemanyagot a kazlaktól és gépektől 20 mé­ter távolságban, jól zárható vashordókban, a nap hőha­tása ellen védve kell tárolni. Az erőgépkezelők kötelesek minden reggel tűzrendészeti eligazításban részesíteni és kioktatni a dolgozókat a tűz­rendészeti szabályokra. A csépeltetőnek gondoskodni kell asztagonként 500 liter víz, egy lapát, egy vasvilla és egy ásó elhelyezéséről. Az állami és községi tűz­oltóság fokozottabban ellen­őrzi a fenteik végrehajtását, illetve betartását és a sza­bályok megszegőivel szem­ben eljárást indítanak — s ha szükséges, súlyosabb ese­tekben — büntető eljárás megindítását kezdeményezik. az első helyezést Majs József a Berceli Gépállo­más Utos traktorával dolgozó traktoros érte el. Jutalomként egy értékes tás­karádiót kapott. Második helyet Hegedűs Ferenc a őrhalmi Hazafias Népfront Tsz Utossal dolgozó traktorosa kapta. Jutalmul egy fényképezőgépet kapott. Harmadik helyen Lázár Jó­zsef az Érsekvadkerti Gép­állomás traktorosa végzett, jutalomként karórát kapott. A résztvevők többsége va­lóban minőségi szántást vég­zett Voltak gyengébb szán­tások is. ami azt jelenti, hogy a traktorvezetőknek tanulni- ok kell még. \ Schrodt Ernő keznek minél nagyobb szak­mai, politikai műveltségre szert tenni. Szorgalmasan fejlesztik bábtechnikájukat is. Az együttes, amely megyénk területén — Terényén, Nagy- bátonyban, — már szép si­kerrel mutatkozott be, azt tervezi, hogy ősszel rend­szeres előadássorozatot tart Salgótarjánban. Több mint fél évvel ezelőtt megvizsgáltuk a helyiipar te­vékenységét, gazdálkodását. Az eremények mellett sok hiá­nyosságot találtunk, amelyek helytelenül befolyásolták a helyiipar fejlődésének ará­nyát. Nos, az eltelt hónapok után mi a helyzet a helyi iparban? Nehéz egy rövid cikk kere­tében teljes képet adni e fontos munkáról; azonban egyik legfontosabb tényező­jéről, minden siker alapjáról, kiinduló pontjáról, a tervezés­ről kell elsősorban beszélni. A helyiipar a második öt­éves terv első évének első felében kevésbé váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Igaz, hogy jelenleg még csak előzetes számok állnak ren­delkezésünkre, de ezek azt mutatják, hogy a helyiipar könnyűipari ágazata csupán 95.9, míg az élelmiszeripar már jobbaij 105.3 százalékra teljesítette az első fél éves tervét. A helyiipar szövetkezetei ágazata az előzetes szá­mítások alapján teljesí­tette áruértékesítési te­vékenységét. Emellett azonban általában lemaradt a helyiipar sajátos feladatának, a szolgáltatások­nak a teljesítésével. Ezek az eredmények — bár előzetesek és nem mutatnak rá a helyiipar teljes tevékeny­ségére, — azt bizonyítják, hogy a helviiparban ha tör­téntek is változások az eltelt időszakban még mindig nem kielégítőek. Vegyük csak pél­dául azt, hogy a tervezés módszere még mindig nem a valóságban meglévő termelőerőkre épül, hanem a bázisszámokra. Bár időközben végrehajtották — több, kevesebb sikerrel — a helyiiparban is a normák felülvizsgálását, ezeket az eredményeket csak későbbiek­ben tudják hasznosítani. Érdekes módon nyilvánul­tak meg a különböző válla­latok vezetői, már az éves tervek készítésénél is. Ré­szükről — de még bizonyos mértékben a vezető szervek részéről is — nem tapasztalható a megkívánt előrelátás, céltudatosság. Néhány vállalat például a kialakított mutatóit nem tud­ta kellőképpen számokkal megmagyarázni. Következte­tésekre ad okot az is, hogy például egyetlen helyiipari vállalat sem készített olyan bértervet, amely a termék bérköltségéről az üzemek, részlegek dolgozói besorolásá- sának összességéből áll. Mind­ezek elmulasztása okozza a későbbi tervmódosításokat, a tervszerűtlenül alakuló mu­tatókat. Jelentősen hat a he­lyiiparban a tanácsi vállala­tok tevékenységére a kisipa­ri szövetkezetek ipari rész­legének tevékenysége is. A fejlődés érdekében mindeze­ket a tevékenységeket szüksé­ges lenne öszehangolni a la­kosság megfelelő irányú ipa­ri szükséglete kielégítése ér­dekében. Ez az összegyeztetés, vagy egyáltalán nem történt meg, vagy annyira felü­letes volt eddig, hogy a következetlenségek e te­rületen még mindig nem szűntek meg. A helyiiparral foglalkozó megyei pártbizottsági ülésen már hangsúlyozták, hogy a helyiipar még mindig nem a jellegének megfelelően fej­lődik. Az árutermelés felé va­ló eltolódás, a helyi hulla­dékanyagok tervszerűtlen fel- használása. a műszaki fejlesz­tés gvenge üteme miatt a helviipar nem tudja megva­lósítani a ráháruló feladato­kat. A f°ilesz+éssel kapcsola­tos tennivalókkal azonban a vállalatvezetők a beruházá­sokat állítják szembe. Ezzel védekezni helyte­len és egyben azt is el­árulja, hogy a vállalatok­nál mindent úgy várnak, mint a sültgalambot. A legtöbb helyiipari vállalat­nál nem használták ki az ön­költségcsökkentési. a vállalat­fejlesztési és felújítási hitelek nyújtotta lehetőségeket. Terv- szerűtlenség ez? Igen az. Némi törekvés már tapasz­talható a gyártmányfejlesztés ^wdetén. A Balassagyarmati Bútorgyártó Vállalatnál pél­dául komplett, varriálható kombinált szobabútor készíté­sét, míg a Bánya- és építő­anyagipari Vállalatnál a sa- lakblokkgyártás korszerűsíté­sét tervezik. A Szécsényi Ve­gyesipari Vállalat már az idén bevezetett egy új gyárt­mányt, azonban a redőny­gyártás perspektívája sem végtelen. Beszélni kell arról is, hogy a helyiipari vállalatoknál nem folyik következetes, előrelátó közgazdasági munka és el kell mondani azt is, hogy ebben még maga az ipa­ri és tervosztály sincs segít­ségére a helyiipari vállala­toknak. Helyes azonban a me­gyei tanács ipari osztálynak kezdeményezése, hogy a he­lyiipar vezetési színvonalá­nak emelése érdekében vál­lalatgazdálkodási tanfolya­mot indítottak a vállalatok gazdasági vezetői részére. Ez a tanfolyam csak abban az esetben lehet eredményes, ha következetesen és szigorúan megkívánják, sőt megkövete­lik a részvételt. Az említett problémák csak kis részét jelentik a megyei helyiipar tervezési munkájá­nak. Törekvések tapasztalha­tók, azonban sajnálatos, hogy ezek a törekvések sok eset­ben nem gyümölcsöznek. Re­ményekre jogosít az, hogy az ipari és tervosztályon egyre tevékenyebbé válnak a köz- gazdasági csoportok, amelyek sok segítséget nyújthatnak a vállalatok részére. Nagyon fontos feladat lenne még az, hogy megfelelően hangolják össze a helyiipar három szek­torát és a beruházási hiteleket a legcélszerűbben használ­ják fel. Ismeretesek helyiipari veze­tőink előtt a második ötéves terv rájuk háruló feladatai és ezeket csak abban az esetben tudják megvalósítani, ha a helyiiparban is érvényre jut­tatják a közgazdasági szemlé­letet, valamint a tervezéstől a kivitelezésig a szigorú terv- szerűséget. Gyerekek foglalták el a rétsági tanácsházat Csengő gyermekkacaj veri fel napjainkban a nem ilyen hangokhoz szokott rétsági ta­nácsháza falait. Érsekvadkerti kisgyerekek gőgdcsélnek a hi­vatali helyiségekben. Megron­gálódott bölcsődéjük helyett egy időre ők foglalták 'él az épületet. Nem sokáig tartóz­kodnak azonban itt, Érsek- vadkerten új, modern bölcső­de épül számukra. 1961. június 7-i szá­munkban megjelent, bi­tumenről szóló köz­leményünk kiegészítése képpen. Fővárosi Útépítő V. csak Nagybudapest te­rületén foglalkozik bi­tumenes készítmények gyártásával. Ezidősze- rint bitufa padlóburko­lat előállítását nem vállalja és ezirányú megrendeléseket sem fogad el. Aszfaltútépítő V. 1961. évi kapacitása az eddigi rendelésekkel betelt. Betonútépítő V. a hi­degen beépíthető asz­faltkeverékek rendelését vállalatok részére, a beérkezés sorrendjében továbbra is kielégíti. 345 APRÓHIRDETÉSEK Eladó Mohorán beköltözhető ház. Érdeklődni: Weisz, Balassa­gyarmat, Hétvezér u. 15. (346) Kifogástalan állapotban levő 125-ös K—55-ös motorkerékpár ol­csón eladó. Laczkó Géza, Salgó- bánya. (339> I JOGI TRNACSOK I Károkozás és kártérítési eljárások a termelőszövetkezetben Termelőszövetkezeteink megszilárdítását, eredményes működé­sét államunk igen sokoldalúan és messzemenően támogatja. Az eredményes munkának azonban lényeges feltétele a termelőszövet­kezeti tagok részvétele a közös munkában. Ezért állapítja meg az 1959. évi 7. számú törvényerejű rendelet, hogy a közös munkában való részvétel a tag alapvető kötelessége. A tagok többsége tuda­tában is van ezen kötelességének, azonban nem egy szövetkezet­ben előfordul, hogy a szövetkezeti tagok egyrésze rendszertelenül, vagy egyáltalán nem vesz részt a közös munkában. Az ilyen maga­tartás súlyos károkat okoz a termelőszövetkezetnek, csökkenti a munkaegységrészesedést és hatással van a munkafegyelemre is. Természetesen ezekkel a tagokkal szemben a termelőszövet­kezet éljen a nevelő jellegű társadalmi rendszabályok alkalmazá­sával és ha ez nem vezet eredményre, alkalmazza a fegyelmezés szigorúbb eszközeit. S ha a tag ellen indított fegyelmi eljárás alapjául szolgáló magatartás a termelőszövetkezetnek anyagi ká­rokat is okozott, intézkedni kell a kár megtérítése érdekében is, amelyet az 1959. évi 7-es számú törvényerejű rendelet értelmében a termelőszövetkezeti tag köteles megtéríteni. A kártérítési eljá­rásban azonban igen fontos, hogy az intézkedések szigorúan a jogszabály keretein belül történjenek és ne sértsék a tagoknak a szocialista törvényességbe vetett hitét. Melyek azok az általános szabályok, amelyet a termelőszövet­kezetnek a kártérítési eljárás során feltétlenül be kell tartania? Vizsgálni kell például azt, hogy a közös munkából távolma­radó tagnak a mezőgazdasági munkában van-e kellő jártassága? Figyelembe kell venni életkorát, egészségi állapotát, a tag viszo­nyát a termelőszövetkezethez. Fontos annak a tényezőnek a meg­állapítása is, hogy a tag a kárt szándékosan, vagy gondatlanság­ból követte el, s ezzel kapcsolatban indult-e büntető eljárás a tag ellen? Ezekben az esetekben ugyanis a tag kártérítési felelőssége a kár teljes mértékéig terjedhet. Minden más esetben azonban a tag kártérítés címén legfeljebb az előző évi, egy tagra eső átlag- munkaegységrészesedés egy havi összege erejéig felel. Ha az előző évi átlagmunkaegységérték nem ismeretes, mert a termelőszövet­kezet még nem működött, a tervezett ’munkaegységértéket kell alapul venni. Az a körülmény, hogy a károkozás szándékos, vagy az sú­lyos gondatlanságból történt, illetve a károkozás folytán büntető eljárás is indul, még nem azt jelenti, hogy a termelőszövetkezet ilyen esetekben mindenképpen a teljes kár megtérítésére kötelezi a tagot. Jogában van az is, hogy a kárnak csak egy részét térít­teti meg a taggal. Éppen ezért ezekben a súlyosabb esetekben gon­dosan mérlegelni kell az okozott kár nagyságát, a vétkesség fokát, a tag vagyoni helyzetét, családi és szociális viszonyait, s a termelőszövetkezetben végzett munkáját is. Békegyűlés Somlyón „Te tünde fény! Futó reménység vagy te, Forgó századoknak ritka éke Zengő szavakkal, s egyre lelkesebben Szóltam hozzád, könnyű léptű béke .. írta két évtizeddel ezelőtt nagy költőnk: Radnóti Miklós ..Himnusz a békéről” című versében. Bé­ke! Micsoda varázs­latos csengése van ennek a szónak. Nyomtalanul repül- „ hetnek el fölötte az évek. soha nem fog elavulni, áhitatosan remeg kisdedüket karjukba szorító édesanyák ajkán, s a fiú szívében, aki rajongással tekint el­ső szerelme édes ar­cocskájába: e szó muzsikál. Te jelen­ted a családi tűz­hely duruzsoló mele­gét a munkából ha­zatérő fáradt édes­apának, s téged kö­szönt a meleg zu­hany, amellyel a bá­nyász lemoshatja ar­cáról a szénport. Béke! Több mint egy évtizede szeny- nyes hatalmak gálád orvtámadást intéz­tek ellened. Tizen­hat ország dollárral verbuvált csatlósai támadtak rá a ko­reai népre, hogy rab­igába törjék büszke nyakát. Korea egy emberként állt talp­ra. Mindenki fegy­vert ragadott, s or­száguk nagy részé­ről véres feiiel me­nekült a támadó ban­da. A koreai nép azóta a békéért har­col. Erről a harc­ról szerettek volna hallani Somlyó bá­nyatelep dolgozói, amikor békegyűlé­sükre meghívták Bang Yong Gab elv­társat, Korea buda­pesti nagykövetségé­nek dolgozóját. Ti­zenegy órára hirdet­ték Somlyón a nagy­gyűlést, Bang elv­társ azonban már ki­lenc órakor megér­kezett Salgótarjánba. Rövid beszélgetést folytatott a város vezetőivel, akikkel hamarosan össze­barátkozott és együtt indultak Somlyó bá­nyatelepre, amelyet Bang elvtárs még a békegyűlés kezdete előtt szeretett volna megismerni. A telep izgatottan várta kedves vendé­gét. A kis park zász­lódíszbe öltözött, s a párt, a kisdobo­sok, a szakszervezet, a bányászok. s a Nőtanács képviselői virágcsokrokkal üd­vözölték Bang elv­társat, s kérték, érez­ze úgy magát kö­rűkben, mintha oda­haza ■ volna. Borjákc János elvtárs meg­nyitója után Bang Yong Gab elvtárs emelkedett szólásra. Miután köszöntötte a békegyűlés résztve­vőit, magyarra for­dította a szót. Szív­ből jövő szeretetét fejezte ki azoknak az elvtársaknak, akik megszervezték a ta­lálkozót, s lehetővé tették, hogy tájékoz­tassa az elvtársakat a koreai nép szo­cializmus építésében elért gazdasági sike­réről és a békéért folyfatott harcáról. Bang elvtárs el­mondotta: a hazánk­ban eltöltött idő alatt világosan látta, hogyan harcol a magyar nép hazája megszilárdításá­ért, a tartós béké­ért. A mi eredmé­nyeink nagyban lel­kesítik a koreai né­pet a szocializmus építésében. Korea a japán im­perialisták gyarmati uralma következté­ben elmaradott nem­zetgazdaságot vett át, amelyet a há­borúban még jobban leromboltak az ame­rikai imperialisták. Azóta a Koreai Mun­kapárt és a Köztár­saság kormánya he­lyes vezetése mellett Korea szilárd szocia­lista ipari-agrár or­szággá vált, s gyors­ütemben fejlődik. Az észak-koreai nép győzelme döntő biz­tosítéka a haza bé­kés egyesítése elő­mozdításának. Korea békés egyesítését önállóan, minden idegen beavatkozás nélkül, demokratikus úton kell megvaló­sítani. Az amerikai imperialisták tizen­hat év alatt Dél- Koreát az éhínség, nyomor, jogtalanság sötét világává vál­toztatták. A dél­koreai nép harca fel- szabadulásáért soha nem látott mérete­ket öltött. A koreai nép szentül hiszi, hogy hamarosan ki­űzi az amerikai im­perialistákat Dél- koreából és boldog családként fog élni hazája földjén. Bang elvtárs be­szédét gyakran sza­kította félbe az egy­begyűltek lelkes tapsa. A nagygyűlés után azonnal érdek­lődők gyűrűié fogta körül. barátkoztak, tréfálkoztak, beszél­gettek. Ebéd után Bang elvtárs megte­kintette városunkat. Este a somlvóiak színvonalas kultúr­műsorral búcsúztak a kedves vendégtől. — Losonczi — I Jól sikerült az első járási szántóverseny---------------------------------------­Re ndszeres előadássorozatra készül a megyei bábstudió

Next

/
Thumbnails
Contents