Nógrádi Népújság, 1961. július (17. évfolyam, 52-60. szám)
1961-07-15 / 56. szám
4 1961. július 15. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG Azzal a céllá] utaztam a rétsági járásba, hogy riportot készítsek egy fiatal agronómus életéről. Tereskére, a Kossuth Tsz-be irányítottak. Ebédidő volt, csak az elnököt találtam az irodában, aki közölte, hogy hamarosan megérkezik Kristyári elvtárs, a mezőgazdász is. Kissé meglepődtem, amint pár perc múlva magas, vállas, napbarnított, harminc év körüli férfi lépett be, s bemutatkozott, hogy ő a termelőszövetkezet agronómusa. Csak akkor nyugodtam meg. amikor elmondta, hogy ebben a vonatkozásban tulajdonképpen fiatal, csupán négy hónapja dolgozik itt, a Szolnoki Állami Gazdaságból került ide két éves kihelyezéssel. — Mi volt az indítóoka annak, hogy a városi életet két évre felcserélte a falusi élettel? — kérdeztem. — A szakemberek termelőszövetkeEgy fiatal agroaómus gondjai zetekben való elhelyezkedése ma társadalmi ügy. Ezt megértettem és helyeseltem én is. A nemrég alakult tsz-ek még nem rendelkeznek nagyüzemi tapasztalattal, kell ahhoz egy-két év, hogy az elnök és brigádvezetők belejöjjenek az irányításba. Ennek ellenére meg kell mondanom, hogy nálunk elég jól halad a munka, s önámítás lenne azt gondolnom, hogy ez elsősorban csak az én érdemem. A vezetőség is, a tagság is derekas munkát végez, amit tényekkel tudok bizonyítani, hiszen a járásban másodiknak fejeztük be az aratást. — Mi a különbség az állami gazdasági és termelőszövetkezeti munka között? — Egyelőre még nagy különbség van. A legkézenfekvőbb talán az, hogy ott az emberek minden hónapban készpénzt kapnak, s mint ilyen inkább az üzemi munkához hasonló. Ennek természetes következménye, hogy sokkal könnyebb a munkafegyelem fenntartása, ami itt bizony még kissé sántít. A gazdaságok felszerelés és géppark tekintetében is sokkal előrébb állnak, így a munkafolyamatokat korszerűbben, gyorsabban el tudják végezni. — A munkafegyelem megszilárdítása terén milyen tervek vannak? —- Ez a legnagyobb gond, amely bennünket, mezőgazdasági szakembereket foglalkoztat. A parasztság — bár új útra lépett — gondolkodásmódjában sokszor még a régi. Magukkal hoztak egy negatív örökséget: az évszázados megszokást, amelyet nehezen tudnak levetkőzni. Itt látom legfőbb feladatomat, másért is — de ezért különösen érdemes volt § A dejtári fiatalok nyáron is igénylik a kultúrát A nagy munkaidő, a mezőgazdasági munkák rohamos üteme a legtöbb faluban megbénítja a kultúréletet. Nem is lehet csodálkozni azon, hogy a munkából szürkületkor hazatérő emberek legfőbb gondja a pihenés, hogy másnap ismét teljes lendülettel tudják folytatni az aratást, cséplást. Nem így a dejtári fiatalok: ők már annyira megszokták a rendszeres kultúréletet, hogy most sem tudnak lemondani róla. Szükségletükké vált, mint az alvás, vagy az étkezés, hiánya kielégü- letlenségi érzést okoz, A törzsgárda most is minden este megjelenik a kul- túrházban, ahol hasznos szórakozással nemcsak szellemi felfrissülést szerez, hanem bizonyos mértékig testileg is kipiheni fáradalmait. Könyveket, újságokat olvasnak, sakkoznak és társasjátékot játszanak a minden igényt kielégítő klubszobában, amit mintegy 14 ezer forintos költséggel — amelyhez nagy segítséget nyújtott a termelőszövekezet — nemrég rendeztek be. A klubszobában lemezes esteket tartanak, ahol tánc közben mélyül a fiúk és lányok barátsága. A kultúráiét irányítói, Fábián János kultúrházigaz- gató és Holecz Imre iskola- igazgató ezt a lelkesedést igyekeznek minden irányban hasznosan lekötni. Színjátszócsoportjuk most is próbál, két mai témájú darabot (A víz és A boldogság) adnak elő a közeljövőben. Zenekaruk már önálló hangversenyt is rendezett, ezenkívül minden ünnepélyen, megmozduláson fellép. Gondjuk, hogy a kultúr- ház nyers fából készült ajtói tönkrementek, újak kellenének helyettük, amihez anyagi támogatást várnak. Megérdemlik a segítséget, mert dolgoznak. ERVARRÄS FONAL NÉLKÜL A texasi egyetem mellett működő Anderson-kórházban és onkológiai intézetben egy új eljárással műtéteknél fonal helyett folyékony plasztikmasszával illesztik össze az átvágott ereket. Az állatokon végzett kísérletek azt bizonyítják, hogy az eljárásnak nincsenek káros kihatásai, az összeillesztett ér 14 nap alatt gyógyul, a ragasztóanyag pedig felszívódik.-----------------4»^%»----------------Kü lönvonat indul Salgótarjánból külföldre ÉRDEKESSÉGEK „SZEGÉNY, AKÁR EGY TANÍTÓ” A spanyol gyerekek sohasem laknak jól és nincs elég iskolájuk. Egy jellemző spanyol közmondás így hangzik: „Szegény, akár egy tanító”. A tanítók maximális fizetése 2000 peseta; ezzel szemben a rendőrök kezdő fizetése 4000 peseta, ötvennyolcezerrel kevesebb tanító van, mint kellene. FIRKÁLJON kedvére A New Yorki földalattin elhelyezett plakátokat állandóan összefirkálják. A hatóságok kellőképpen méltányolva egyesek ilyenirányú szenvedélyét, olyan plakátokat ragasztottak ki, melyek kifejezetten azt a célt szolgálják, hogy a mániákus firkálok kitombolhassák magukat, s a reklámplakátokat megkíméljék. Az IBUSZ salgótarjáni Utazási Irodája ez évben először Salgótarjánból külön- vonatot indít hazánk határain túlra az NDK-ba, igen kedvezményes áron. A különvonat október 22-én indul, érinti Dresden—Leipzig—Meisseni, visszaútban Prágát és a 6. napon érkezik vissza Salgótarjánba. Az őszi külföldi társasutazások programjában szerepel még az 5 napos csehszlovák—lengyel körutazás, amely gyönyörű útvonalon halad, érintve Kassát, a cseh és lengyel Tátrát és Krakkót. Továbbá a június 10-i számban ismertetett szovjetuniói barátság-vonat, amely 11 nap helyett 14 napos lesz, ugyanazon árral és október 21-én indul. A résztvevők gyönyörködhetnek Moszkva és Leningrad szépségében és élvezhetik az utazás gazdag programját. Még meg sem jelentek a hirdetések, de már igen nagy érdeklődés mutatkozik az őszi külföldi társasutazások iránt. Az emberek életének szolgálatában Élesen felberreg a mentő- nagy, s a szövetkezeti moz- állomás telefonja. A szolgá- galom megerősödésével még latban lévő bajtárs felveszi nő, mert a tsz parasztság is a kagylót. Izgatott férfihang jogosult az ingyenes mentőjelentkezik: „Kérem a felesé- szolgálatra. Az irányítónak gém rosszúl lett, azt hiszem így bizony igen nagy tapasz- itt az ideje... Jöjjenek azon- talattal kell rendelkeznie, nal!” Pár rövid kérdés: „Hol hogy „rangsorolni” tudja a van a szülő nő, hogy hívják?” hívásokat. Baleset, szülés, Az irányító bajtárs szeme életveszély esetén azonnal előtt feltűnik a bemondott indul a kocsi. De kevésbé terület. Nagybátony? Hiszen sürgős hívásnál előfordul, ott van is kint kocsi, éppen hogy a beteget a körzeti ormost jelentkezett, hogy fel voshoz utasítják. Ilyenkor tudna venni két beteget. Az néha zúgolódnak a betegek, irányító a bányai telefon pedig ez is csak az ő érde- után nyúl, pár perc, s elége- kükben történik. Ha egy ki- detten nyugtázza: ”A mentő- csit logikusan gondolkodná- kocsi elindult a skilő asszo- nak, beláthatnák, hogy pél- nyért.” dául ha egy veseköves beteg Szép, modern jól felszerelt görcsöt kapott, sokkal job- épület a mentőállomás. Szíve kan jár, ha^ a körzeti orvos az irányító, ide futnak be a adja be neki a görcsoldó inhívások Egy-egy bajtárs két lekciót, mintha órákig rázza hétig van itt szolgálatban, a mentőautó oda is vissza is utána két hétig a kocsikkal ugyanazért a csillapítóért, jár. Igv pontosan ismeri az Befut egy kocsi, ez hozta utak állapotát, tudja hogyan a szülő asszonyt. A főápoló- lehet megközelíteni az egyes nak ki sem kell adni az uta- községeket. Az irányító na- sítást. azonnal a fertőtleni- gyon felelősségteljes munkát téshez fognak. A kocsinak a végez. Nyolcszáz-nyolcszázöt- legrövidebb időn belül útra- ven hívás fut be hozzá ha- készen kell állni, s addig vonta, s nappal öt, éjjel két nem futhat ki, amíg tökéle- futó kocsija van. Az álló- tesen nem fertőtlenítették, máshoz tartozó körzet igen A mentőállomás főorvosa szélt. — Nézze — mutatta, — ez a készenléti állomás. Itt tartózkodnak a szolgálatban , , , ., , lévő mentősök, ha éppen kíséretében tarom az epule- nem kocsikáznak. Kicsi a szoí®*-, Vl!agos' rendel- szűk a hely, de már nem tetesenek megfelelő. Két ga- sokáig. Két hónap múlva a razs is van, az egyikbe azok köjál. amely eddig a mi a kocsik futnak csak be, épületünkben „kapott szálamelyek fertőző beteget szál- lást”, kimegy s rengeteg he- htottak, ezeket meg szigo- lyűnk szabadul fel. Helyprob- rubban fertőtlenítik, úgy, lémánkat csak ez tudja meg- hogy a fertőzés veszélye oldani. egyáltalán nem áll fenn A —Hogyan hát kevés a he- garazsok műszaki felszerelése lyjjk? igen jó, bár kicsit zsúfolt, hi- _ Kevés. Fektetőt akarunk szén innen irányítják az berendezni, ide szállítanánk egesz megyei. be azokat, akik közterülete— Itt vannak a tartalekko- ken jeítefc rosszul, kisebb esik is — mondja a főorvos— sérülést szenvedtek, vagy akik ha. valamelyik kocsinak baja néhány órás megfigyelést igé- történik azonnal tudunk má- nyelnek. sikat küldeni helyette. _ hiszen itt van a szom— Nem szokott előfordulni, szádban a kórház1 hogy olyan beteget, akit sür- Elnézően mosolyog: — Igen gősen be kellene szállítani, de a kórházi ambulanciára nem tudnak behozni, mert ráférne a tehermentesítés. És nincs kocsi? a jövőre is gondolnunk kell, — Nem, — feleli az főor- amikor már nem lesz itt a vos — nem szabad előfordul- kórház. nia. Az a szabály, hogy az Élesen berreg a mentőállo- utolsó kocsit csak életveszély- más telefonja. A szogólatban ben lévő betegért szabad ki- lévő bajtárs felveszi a kagy- küldeni. Ennek köszönhető, jót. Pár rövid kérdés s pil- hogy például az utolsó két lanatokon belül ae irányító év alatt egyszer sem fordult elégedetten nyugtázza: a elő, hogy késtünk volna élet- mentőkocsi elindult, egy veszélyben lévő betegnél. .szenvedő emberen hamarosan Míg bejártuk az épületet, megint segíteni fognak, kéretlenül is a jövőről be- Losonczi Éva Nógrádi tájak TÁBORTŰZ UTÁN S zerte az országban vidám úttörök dalától. nevetésétől hangos az erdő, a rét, a falu, a város. Itt- ott már kígyóinak a búcsúzást jelző tábortüzek. A Mátrában, egy kis faluban, Mátraverebélyen, magasra csap a láng. Meghatott kis úttörők ülik körül. Pestiek és verebélyiek. De itt van a 'falu apraja-napyja. Mind kivonultak, mert búcsúznak a pesti pajtások. Végétért egy felejthetetlenül szép és tanulságos tíznapos táborozás. A fenyvesek tövében egy hajdani kastély szolgált táborhelyül. Mennyi változás rövid 15 év alatt! Nemrég még a kastélyt és a körülötte levő széles területet magas kőfal vette körül és választotta el a falutól, mintegy kiáltva: Ide be nem léphetsz! Ma a kőfalnak már nyoma sincs, köröskörül gombamódra emelkednek szorgos munkáskezek gyümölcseként a szebbnél szebb kis házacskák, ahol derék bányászcsaládok építik boldog jövőjüket. A kastélyban kapott helyet a napközi otthon, s most itt látja vendégül a ve- rebélyi úttörőcsapat a pesti Vámos Ilona iskola úttörőit. Hadd ismerjék meg a Mátra szépségeit, hadd barátkozzanak össze a falu lakóival! Pesti csapatunk országjáró körútja során !bebarangolta a környék hegyeit, — meg- mászta a több mint 700 méter magas Ágasvárat —, megismerte a falu életét, nevezetességeit. éltán büszkélkednek a verebélyiek azzal, hogy az ő tsz-ük egyik legjobb a megyében! A lakosság derék, szorgalmas munkáját dicséri az a példás rend és tisztaság, mely a fiatal, rohamosan fejlődő tsz-ben mindenütt szembetűnt. A sok kisborjú és kismalac mosolyt csalt a pesti gyerekek arcára, — jaj, de édes! — felkiáltással sorra simogatták őket. Páratlan élményt jelentett a pesti diákoknak a kányási Béke-akna megtekintése. Láttuk a gépeket, amelyek a friss levegőt nyomják le a föld alá, a bányába, az elhasznált levegő helyére, a csilléket, amelyek a szenet szállítják — láttuk a védőberendezéseket, megismertük az óvóintézkedéseket, melyek a nehéz és veszélyes munkát végző bányászok egészségéi védik, munkájukat biztossá teszik. Fejükön volt a „bányászsisak”, kezükben a bányászlámpa, láttuk a liftet, a „kast”, amely a munkásokat több mint 300 méter mélységbe szállítja a föld mélyébe. Most, közelről látva, jobban tudják értékelni, hogy milyen nehéz és fáradságos munkát végeznek bányászaink, amikor felhozzák nekünk a nélkülözhetetlen szenet, amely a gépeket hajtja, világosságot ad és meleggé teszi otthonunkat. Mennyi verejték tapad mindenhez! A pajtások, a kis út- “ törők, a falusiak és a városiak, hamar összebarátkoztak. Alig győztek egymás kérdéseire válaszolni. — Milyen a fi iskolátok? — A ti csapatotok kiről kapta a nevét? Mit ajánlottatok fel a 15. évfordulóra? Milyen nyomolvasó munkát végeztetek? — Olyan nagy lett a barátság, hogy az izgalmas futballmeccsnél, ahol a ve- rebélyi és a pesti úttörők mérték össze komoly fut- balltudásukat, a lelkes, vendéglátó verebélyi szurkolók „hajrá Pest!” kiáltozással buzdították, lelkesítették — ellenfelüket. Most, a tábortűznél, ismerősen, barátságosan mosolyognak egymásra. Egységes már a két csapat. A műsorszámokat is felváltva adják. Egyszer az egyik, aztán a másik csapat szerepel énekszámokkal, jelenetekkel, komoly és tréfás szavalatokkal. Az ifjúság közös békedalát visszazengi az erdő, a hegy és száll, száll a dal messze a végtelenbe: Békét a világnak! így fog kezet és köt életre szóló barátságot a falu és a város. így kötnek elszakíthatatlan szövetséget a tábortüzeknél a különböző nemzetek úttörői, a magyar, a szovjet, a német, a cseh, a lengyel és az egész világ ifjúsága. Elhamvad a tűz. de a szívünkben továbbra is ég ... Örök barátságot kötöttünk!... A viszontlátásra ... Dr. Fazekas Istvánná A BÜJAKI VAR t" w.'.»».' "ím*Tw ■ •>, • i:. ■ r iy »* 7VT!; w.iv.i. w.a* jii >wjj.<uuiMMcn A BUJAKI ÜDÜLŐ falura jönni: segíteni nekik, mellettüki állni, hogy az átalakulás minél gyorsabban, minél zökkenőmentesebben menjen végbe. — Mi a helyzet a fiatalsággal? — A fiatalokkal kapcsolatban csak kezdeti eredményekről lehet beszélni. Többségük — kimaradva az iskolából — városba kívánkozik. Pedig nekünk is szükségünk lenne a munkáskézre. Az idén már volt némi előrelépés ezen a területen, s bízunk benne hogy jövőre — amikor a jó meg- élhetőségi lehetőségek nálunk is biztosítottak lesznek — még többen jönnek a szövetkezetbe dolgozni. Űj élet, új út, új emberek: ez napjaink valósága. Sokszor nehéz akadályokkal kell megkiiz- denünk de érdemes. A jövő szebb életet, a szebb élet pedig több boldogságot Ígér az embernek. T. D. i \Krecsmári László: »Kismama az ufcán i ' Jön lassan s lépte ritmusa Imeg-meghajlik és úgy lebeg, )mint nyárutón a zamatos Jgyümölccsel rakott ághegyek. )— Kezében cekker, megrakott: ) sóska, zöldség és főzelék ■várja benne az otthoni '.tűzhely ízt adó melegét. — ) [Domborodó, szép kis hasa ía csöppnyi édes életet |büszkén hordozza, s arca két Jaranyalmáján pír remeg... I— Puha ritmusú léptei ) szélfútta ágként ringanak, [ s látom, amint az emberek >kedvesen rápillantanak s szemüknek sugár-szirmait íreápergetik csendesen. ;hogy majd a drága kicsike jVirág-mosolyú, szép legyen... ) _______________, \ PA UL HINDEMITH £ ŰJ OPERÄJA \ Hindemith ,,A hosszú karácsonyi vacsora” című új \ operáját, melynek szövegig könyvét az amerikai Thorn- S ton Wilder írta, ez év decem- ^ bér 17-én mutatják be első -ízben a mannheimi Nemzeti »Színház kamaraszínpadán. A művet a bemutatón a szerző vezényli.
