Nógrádi Népújság, 1961. július (17. évfolyam, 52-60. szám)

1961-07-15 / 56. szám

1961. július 15, NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 3 Sikerek után—új feladatok előtt Néhány nappal ezelőtt túl­jutottunk az év felén. Az első félév tervének össze­sítései még ugyan nem is­mertek, de a rendelkezésre álló előzetes számítások alapján is megállapíthatjuk: ötéves tervünk első évének félesztendejében népgazda­ságunk egészségesen, s a ter­vezetet is meghaladó ütem­ben fejlődött. Megyénk szo­cialista ipara — ismét hang­súlyozni kell — csak előze­tes számítások alapján, de túlteljesítette első féléves termelési előirányzatát. Kü­lönösen kitűntek a vasipari üzemek, amelyek közül a Salgótarjáni Erőmű 118, a Magyar Vasötvözetgyár 107, az Északmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat 104, az Acélárugyár 101,4 százalékra teljesítette első félévi tervét. De túlteljesí­tésről adhat számot a Zagy- vapálfalvi Bányagépgyár, a Nógrádi Szénbányászati Tröszt, a Salgótarjáni Üveg­gyár mellett a helyiipari vállalatok legtöbb üzeme és a mezőgazdaság is. Megál­lapítható, hogy az elmúlt évhez viszonyítva jelentősen emelkedett megyénk szocia­lista iparának napi átlagos teljes termelése. Különösen örvendetes a termelékenység gyors növekedése. Megyénk ipari üzemeiben most már csaknem mindenütt megvaló­sították a párt és kormány­nak azt a határozatát, hogy a termelés növekedésének kétharmadát a termelékeny­ség növelésével biztosították. Az eredmények alapján — éppen egy félév sikerei­nek számbavételekor — meg kell állapítanunk azt is, hogy az első félév nem járt teljes sikerrel megyénkben. A mennyiségi termelés mellett — bár a Zagyvapálfalvi Üveggyár nem teljesítette előirányzatát sem — szám­ba kell venni a félév tapasz­talatait is. Éppen ezért ér­demes az ipari termelési tervek túlteljesítését kissé közelebbről is szemügyre venni. A párt és a kormány ismételten figyelmeztetett arra, hogy csak olyan túl­teljesítésre van szükség, amely új, kedvezően értéke­síthető exportárualapokat eredményez, vagy a belső fo­gyasztásban van rá szükség. A mennyiségi tervek túltel­jesítésével érdemes arra is felfigyelni, hogy ipari üze­meink milyen minőségben állították elő termelvényei- ket. A Salgótarjáni Üveg­gyár például teljesítette ex­porttervét, de korántsem for­dított az öbölösüvegek gyár­tására olyan gondot, mint azt tőlük elvárnák. A Nóg­rádi Szénbányászati Tröszt bár több mint 44 ezer tonna szénnel adott többet féléves előirányzatánál, emelkedett a termelékenység is, de 22 kalóriával lemaradt a ter­vezett fűtőérték tervteljesí­tésében. S ez a 22 kalória súlyos tízezreket vett ki már az év első felében is a népgazdaság pénztárából, nem utolsósorban pedig a bányászok zsebéből. Az első félév, ha eredmé­nyesen is zárult, most ép­pen azért kell arról be­szélni: mi a teendő a má­sodik félévben, hogy a hát­ralévő hat hónapban a ko­rábban elkövetett hibákon is javítani tudjunk. Mert tennivaló bőven akad. A feladatok között elsősorban kell említeni azt a káros szemléletet, amely a szén­bányászat mellett az Acél­árugyárban, a Zománcipari Művekben, de másutt is fellelhető volt. Ez pedig nem más, mint a terv min­denáron való teljesítésére való törekvés, más szóval a mennyiségi szemlélet. Bár igaz, hogy már a múlt év utolsó hónapjaiban, elsősor­ban a tervezésnél, az év ele­jén pedig a vállalásoknál lehetett óvatosságot tapasz­talni, — nem engedhető meg, hogy a mennyiségi tö­rekvés háttérbe szorítsa elsősorban a termelékenység növelésére, az önköltség csökkentésére, nem utolsó­sorban pedig a minőség javí­tásra való törekvést. Igaz, hogy az első félév­ben éppen a munkaszerve­zési hónap keretében előre­mentünk a munkaszervezés terén, de ez korántsem ele­gendő ahhoz, hogy a máso­dik félévben még jobb ered­ményeket érjenek el me­gyénk ipari és mezőgazda- sági üzemei, az egész szo­cialista ipar. Ezért a má­sodik félév egyik igen fon­tos tennivalója, hogy halad­junk előbbre a termelés- szervezés és az üzemszerve­zés terén és az így nyert jó tapasztalatokat mielőbb széles körben terjesszük el. Míg korábban évek hosszú során át igen sok baj volt megyénkben elsősorban ; munkafegyelemmc és a ap pénzes állomén v n'ővekedé sével, megállapíthatjuk, hogy a második ötéves terv első fél esztendejében e te­rületen is előbbre jutottunk. A feladatok között kell em­líteni. hogy a javulás elle­nére még igen sok a tenni­való. Akár a munkaidő pon­tos kezdéséről és befejezé­séről, akár az igazolatlan mulasztások további csök­kentéséről, vagy a táppén­zes létszám leszorításáról van szó. Szinte egyenként is felso­rolhatnánk az üzemeinkre háruló feladatokat. Első helyen kell említeni a szén- bányászatot, amely — mint már említettük is — a mennyiségi tervek túlteljesí­tése, a teljesítmények növe­kedése mellett súlyosan el­maradt a minőségi szénter­melésben. Ezért bányaüze­meink vezetőinek, de ma­guknak a munkásoknak is a második félévben legfon­tosabb tennivalójuk, hogy legalább olyan minőségi szenet adjanak, amilyent népgazdaságunk a nógrádi bányászoktól kér. Ezzel elő­segítik a gazdaságot, növe­lik a bevételt, s biztosítják, hogy az év végén ismét le­gyen nyereség a szénmeden­cében. A Zagyvapálfalvai Üveggyárban minden lehető­séget meg kell ragadni ah­hoz, hogy behozzák az első félév tervlemaradását, év végére biztosítsák a kért 8 millió négyzetméter tábla­üveget. A Salgótarjáni Üveggyárban az öblösüveg gyártását kell szorgalmazni. A Zagyvapálfalvai Bánya­gépgyárban az új termékek sorozatgyártása mellett az exporttervek teljesítése a legfontosabb csakúgy, mint az Acélárugyárban, vagy más üzemünkben. Az építő­iparra is nagy munka vár. Határidőre be kell fejezni azokat a kiemelt beruházá­sokat, melyek üzembe lépése, vagy esetleg késedelme az egész népgazdaságra kihat. A második félév nemcsak arra szolgál, hogy fokozzuk az első félév eredményeit, vagy behozzuk az akkor összegyűj­tött adósságokat, hanem egy újabb feladatot is ró ipari üzemeink vezetőire, munká­saira. Ugyanis a második fél­év szolgál arra, hogy a ren­delkezésre álló idő alatt meg­teremtsük a következő, az 1962-es év sikeres beindítá­sának alapjait is. Ez pedig nem kis feladat. Az év első hat hónapjának tapasz­talatai alapján minden lehe­tőségünk megvan arra, hogy sikerrel oldjuk meg e fel­adatokat. Kövessünk el min­dent, hogy minél nagyobb és szebb eredményekkel fejez­hessük be az évet, második ötéves tervünk első esztende­jét. Somogyvári László Növekszik a helyiiparban a garanciális javító tevékenység A megye helyiiparában sikerrel teljesítették a válla­latok első féléves termelési tervüket. Emellett azonban mindent elkövetnek, hogy a lakosság részére történő szolgáltatások első féléves eredményeit a második fél­évben tovább folytassák. Ebben az éyben jelentősen bővül a szolgáltatói munka, s egyre több és több új gyártmány, háztartási kis­gép javítását tudják ellátni a helyiipar vállalatai. Érdekesen alakul a helyi­iparon belül a Salgótarjáni Vegyesipari Vállalat és a Balassagyarmati Vasipari és Javító Vállalat szolgáltatói munkájának gazdagodása. A Salgótarjáni Vegyesipari Vállalatnál az elmúlt évben 1 629 000 forint értékben vé­geztek garanciális javításo­kat. Az idén 1 723 000 forint értékben végzik ezt a munkát. Addig, míg tavaly csak néhány vállalattal álltak szerződésben, az idén jelen­tősen bővítették a szerződé­sek számát. Ebben az évben 9 vállalattal állnak szerző­désben, s már a legújabb iparcikkek javítását is ké­pesek elvégezni. Egyre jobban fénylenek a csillagok Látszólag megtakarítás Akárki szerencsének ne­vezné, ha 117 ezer forinthoz jutna. Hogy a fenébe ne! A csécsei Madách Imre Ter­melőszövetkezet viszont el­veszít ugyanilyen összeget. Szép summát dobnak ki az ablakon, semmi haszon fe­jében. Vajon ők a hibásak? Modern, 50 férőhelyes is­tálló épül a tsz-nek. Mel­lette már elkészült egy töm­zsinek tűnő kis épület is, a 15 vagonos magtár. Ta­lán már hordják is bele a magot. Mindkét épület la­postetős. Furán hat a mel­lettük álló régi, nádfedeles istálló. Nem baj, hiszen ké­sőbb úgyis lebontják és semmi sem fogja rontani a modern összképet. A két új építmény alig kerül többe 1 millió forintnál. S itt következik a bukfenc. Tavaly még magtárpadlásos istállókat építettek szerte a megyében. Ezek kevesebbe kerültek, mintha külön épí­tették volna az istállót és a magtárt — lapostetősre. Az Építőipari Vállalatnál már többször szóvátették ezt, de hiába, mert a típusterv az típusterv. Ügy kell épít­kezni, ahogyan előírja. Mit számít az a 117 ezer forint veszteség — több is veszett Mohácsnál. De az is lehet, hogy ez valamiféle újítás. Sok istállót és magtárt építenek termelőszövetkeze­teink, azonban ráfizetésre senki sem szeret építkezni. Ez a módszer pedig ráfizeté­ses. Nem szólva arról, hogy a tájjelleggel sem fér ösz- sze. Az is furcsa, hogy ter­vezőink nem ismerik takaré­kossági elveinket, s úgy gon­dolják, úgy van jól, ahogy elképzelik; elvégre nem a saját pénzükről van szó. Ha országosan megvizsgálnánk ezeket az építkezéseket, ki­derülne, hogy sok százezer forint vész kárba. Hiszen a lőb férőhelyes istállónál még nagyobb a veszteség, 285 ezer forint a ráfizetés a lapostetőre. Látszólag megta­karítás mutatkozik, azonban ha viszonyítjuk az egyik és a másik építmény előállítási összegét, kiderül az igazság. Meg kellene vizsgálni eze­ket az új terveket, amelyek talán a modernebb formák­ra való törekvések szem­pontjából megfelelnek, de a gazdaságosságot nem ve­szik figyelembe. Ne a szö­vetkezetek, a népgazdaság kárán valósuljanak meg a modernebbnek tűnő új épü­letek. A Balassagyarmati Vas-- ipari és Javító Vállalat a ta­valyi évhez képest az idén 73 ezer forinttal több javító munkát kíván elvégezni. így a vállalat garanciális javítási tevé­kenysége az idén megkö­zelíti az egymillió forint­tot. A balassagyarmatiak hét vállalattal állnak összekötte­tésben. A szolgáltatási munka — főként a garanciális javítá­sok — jól halad, azonban még szebb eredményeket (is elérnének, ha mindén esetben megfelelő lenne az alkat­rész-ellátás. Több új gyártmány a vegyesipari vállalatoknál A megye két vegyesipari vállalatánál — a 'harmadik­nál, a Salgótarjáni Vegyes­iparnál változás nem lesz — a második félévben új gyárt­mányok bevezetésére kerül sor, vagy a két vállalat megcserél egymás között gyártmányokat. A Balassagyarmati Vasipari Javító Vállalatnál már régi kívánság egy motortekercselő részleg beindítása. Számta­lanszor előfordult, hogy meg­javították a motorokat, vagy autókat, azonban ha az eletromos részben volt a hi­ba megállt a tudomány. A második félévben lehetőség nyílik arra, hogy felállítsa­nak, illetve átvegyenek egy motortekercselő részleget, a Balassagyarmati Épület- és Villanyszerelő Vállalattól. Ebben a félévben szeret­nének még a vasiparnál felállítani egy mérlegja­vító részleget is, ami által lehetővé válna Ba­lassagyarmat és környéke mérlegeinek javítása a vá­rosban. így nem kellene drága pénzen Salgótarjánba szállítani a hibás mérlegeket. Bevezetik, még a vállalatnál a drótfonat gyártását is. A közkedvelt drótfonatot igen sokan keresik és így az új részleg felállításával ki tud­nák elégíteni a város és a környék szükségleteit. A Szécsényi Vegyesipari és Javító Vállalatnál — amint már arról egy alkalommal hírt adtunk — rövidesen megindul a faredőnygyártás. A redőny igen keresett cikk, a kislakásépítkezésekhez, kö­zületi építkezésekhez egy­aránt. A redőny gyártására teljesen újonnan kialakított részleget indítanak meg a szécsényiek. A szécsényi vállalatnál be­vezetik a második félévben a postaláda gyártását is. Ezt a terméket a Balassagyarmati Vasipari és Javító Vállalattól vették át. Ezáltal is, valamint a redőnygyártás által is tud­ják biztosítani az építőipari részleg felszámolásával felsza­baduló munkáslétszám fog­lalkoztatását. A második félévben a helyi­iparban jelentős változásokra nem számítanak. Űjabb fon­tos termékek gyártását előre­láthatólag nem kezdik el, s az említett változások in­kább a lakosság részére történő szolgáltatások ki­bővítését jelentik. Amellett, hogy nagyobbrészt a lakosság részére dolgoznak ezek a vállalatok egyes ter­mékekből központi készletre is szállítanak. A fejlődő KTSZ Az elmúlt években igen sok bosszúságot okozott a dolgozóknak, hogy az üzle­teben hiánycikként jelent­kezett a füstcső, a kerítés­hez való drótfonat, üstház, szeneskanna, meg több olyan közszükségleti cikk, amelyet gyáriparunk nem, vagy csak kis mennyiségben gyártott. Ezen a gondon igyekezett enyhíteni már megalakulása óta a Nógrádmegyeri Szeg­kovács KTSZ, amely fejlő­désével mind jobban lá/ja el a piacon jelentkező szük­ségletet. Míg korábban csak sínszögek gyártásával foglal­koztak. ma a fő termelési cikkük a sínszög mellett a drótfonat, csatorna, üstház, szeneskannák és füstcsövek. A KTSZ fejlődésére mi sem jellemzőbb, hogy a termelési érték ebben az évben már megközelíti a 10 millió fo­rintot — csaknem 2 millió­val lesz több, mint az el­múlt évben. A drótfonat gyártását betanított munkások nagy szorga­lommal és ügyességgel készítik. Drótfonatjuk a hazai piac mellett export útján eljut Keíeíre és Nyugatra is. Üj gyártmány a könyökcső. A részben gépesített munka- folyamattal is nagyszerű eredményeket érnek el a betanított munkások. * Spanyolország felett az ég­bolt derült... Spanyolország felett az égbolt derült... Ártatlan kijelentés. Mintha csak a meteorológia közölné a kedvező időjárást. Pedig akkor, 25 éve egy borzal­mas gépezetet indított meg ez az egyszerű mondat. Pusz­tító mechanizmust, amely a szabadságszerető spanyol nép ellen szövetkezett; uralmat akart a világ felett, sötét­séget a fény helyett... A fasizmus kelt fel, hogy meg- döntse Spanyolország köztár- 1 sasági kormányát. Francisco | Franco tábornok maga köré i gyűjtötte hasonszőrű tábor- | nők barátait, légionistákat, ! hogy megtörje az ország ere- 1 jét. Gyarmati csapatokat, a | sponyol idegenlégiót küldték i harcba a hazáját szerető és [védelmező sponyol nép ellen. i A spanyol nép védekezett. [Tudta mi vár rá, ha uralom- ; ra jutnak a felkelő tábor- j nokok. Folyt a harc. A fel- I kelők az olasz és német fa- ) sisztáktól támogatva egyre \ mélyebbre gázoltak az or­szágban. Megindult a világ- i politika gépezete. A spanyol ’nép segélykérését a ..nagy (politikusok” elutasították a ! be nem avatkozás elvével. ) Milyen cinikus volt ez. A I nép felé hangoztatták, s a j világ szemét akarták bekötni \ azzal, hogy nem avatkoznak (be ebbe a háborúba. Szavu- [kat a tények cáfolták meg. i mert pontosan ezek a poli­tikusok voltak azok, akik hoz­zájárultak Franco támogatá­sához. A nép azonban nem ma­radt magára. A világ béke­szerető emberei felemelték til­takozó szavukat és egyetlen országban, a Szovjetunióban mélységesen elítélték a spa­nyol nép elleni merényletet. Nemzetközi légió jött létre a spanyolok segítésére, amely­ben magyarok is harcoltak. Ott álltak a magyar szabad­ságharcosok is Madrid védel­ménél. Győzött a túlerő, a világ­imperializmus, a fasizmus. Le­verték az antifasiszta köz­társaságot. Franco diktatúrája helyreállította a nagybirtokot, a katolikus klérus .jogait, az egyházi oktatást, visszahozta az elnyomást. Azóta szenved a spanyol nép. A fasiszta erők évtizedek óta rabság­ban tartják a népet és el­nyomnak minden szabadság­ra irányuló kezdeményezést. Azonban a nép nem nyug­szik. A szabadságot szerető emberek kelet felé tekinte­nek és gondolatuk találkozik a szabad népek gondolatával. Franco diktatúrája áll még, de körülötte, s belül is egyre jobban inog minden. Az el­nyomott népek is megtanul­ták, hogy minden embernek joga van a szabadsághoz. Spanyolország felett sötét­ség uralkodik, de egyre job­ban fény lenek a csillagok.

Next

/
Thumbnails
Contents