Nógrádi Népújság, 1961. július (17. évfolyam, 52-60. szám)
1961-07-05 / 53. szám
1961. július 5. NÓGRÁDI NÍIPÜJSÁG I A munkaverseny váljon még jobban fejlődésünk motorjává Ülésezett a Szakszervezetek Megyei Tanácsa • Kedden egésznapos ülést tar: tott a .Szakszervezetek Me« gyei Tanácsa, amelyen a 5 munkaverseny és a munka! védelem helyzetét vitatták ! meg. i • i f r \ A munkaversenyről szóló ; beszámoló bevezetője meg- j állapította, hogy a szocialista ; munkaverseny szervezése és í tartalma az utóbbi évek tapasztalatai alakján jelentősen 'javult. Ma már minden üzem; ben kialakultak a verseny * * ; A vállalások kidologzásánál jmár eredményesebben dolgoz- ! tak együtt a szakszervezeti ! szervek, az üzemek gazdasági ! vezetőivel, helyesebben irá- ! nyitotta és befolyásolta ezt a ! munkát a pártszervezet. A (mostani vállalások már job- ! ban irányulnak az olyan fon- ! tos feladatokra, mint a gaz- ! daságosság, a termelékenység (növelése, a takarékosság, az \ újitó-mozgalom, a különböző ; munkaszervezési intézkedések. \ Azonban még mindig kísért S a rosszul értelmezett meny- (nyiségi szemlélet, amely kü- ; lönösen a szénbányászatra vo- (natkozik. Szélesedett a ver- í senyben résztvevő munkások j száma is. í Megyénk ipari, mezőgazda- pági üzemei és kereskedelmi ^vállalatai ; együttesen erre az évre ; több mint 72 millió fo- ; rint értékű felajánlást tettek. É Az eddigi eredmények azon- í ban azt is igazolták, hogy a 2 felajánlások helyenként — 2 mint a szénbányászatban, a J Salgótarjáni Acélárugyárban, az Áramszolgáltató Vállalatinál — túlzott óvatossággal Í készültek el. Más helyeken, (mint a Salgótarjáni Tűzhelygyárban, a helyiiparban le- í maradás tapasztalható. i £ A tervek teljesítését, az '/ éves vállalások megvalósítását jelentősen elősegítette az \ általában megalapozott mű- északi intézkedési terv, illetve ' azok ütemes végrehajtása. A különböző formái, meghonosodott és helyes irányban fejlődött az egész évre vonatkozó vállalás, amelyet különböző szakaszokra bontanak. Ezzel kapcsolatban azonban a beszámoló arra is felhívta a figyelmet, hogy a műszakiak egyre fokozottabban támaszkodjanak a dolgozók lelkesedésére, alkotó készségére és öntudatára. Az idei munkaverseny a korábbi évekhez viszonyítva jóval normakiigazítások során például a felmért veszteségidőket általában helyesen szüntették meg. Az állami kísérleti és tangazdSságok pedig fennállásuk óta először készítettek el technológiai előírásokat a növénytermesztésre és az állattenyésztésre. A munkaversenynek komplex feladatként történő kezelését igazolja, hogy fejlődött az újítómozgalom is. Hozzájárult ehhez a már két ízben megszervezett műszaki fejlesztési és újítási hónap, az ugyancsak két esetben megrendezett megyei újítási kiállítás. Az újító-mozgalom számszerű fejlődése mellett azonban rendkívül sok az elutasított újítási javaslatok száma, amelyeknek mintegy 55—60 százaléka a fizikai dolgozókat érinti. Ennek az az oka, hogy nincs biztosítva a mozgalom megfelelő irányítása, esetenként olyan javaslatok hangzanak el, amelyeket másutt már alkalmaznak. Végül az is hozzájárul, hogy az illetékesek a munkások újítási javaslatainak elbírálását nem elég lelkiismeretesen végzik. A feladatok végrehajtását segítette elő az első ízben megtartott munkaszervezési hónap. Ennek keretében a műszakiak és a fizikai dolgozók részéről több száz javaslat született. Ezt a kezdeményezést tovább kell fejleszteni, és helyes, ha az üzemekben havonta kitűznek munkaszervezési feladatokat. A beszámoló ezután a munkaverseny néhány szervezési és szervezeti kérdéséről szólott. Megállapította, hogy az egyéni verseny háttérbe kerül. Ez nem egészséges, mert a verseny fő formája az egyének vetélkedése. Jelentősen fejlődött a szocialista címért versenyző brigádok tevékenysége. Jelenleg megyénk ipari és mezőgazdasági üzemeiben 288 kollektíva harcol a megtisztelő címért, közel ötezer taggal. A verseny során 58 brigád érte el a szocialista címet, köztük szép számmal női brigádok. Tovább fejlődne a mozgalom, ha a brigádok szakmai és politikai képzésének feltételeit jobban biztosítanák, nagyobb gondot fordítanának a vidékről bejáró dolgozókra. Ugyancsak nagyobb segítséget kell biztosítani — együttműködve a KISZ-szervezettel — az ifjúsági brigádok számára. A munkaverseny szerves része a kiváló dolgozók versenye, és az élüzem címért folyó verseny. A kiváló dolgozók fej-versenyének fejlesztéséhez szükséges biztosítani, hogy a szocialista brigádmozgalom és a kiváló dolgozó verseny megfelelő összhangba kerüljön egymással. Az élüzem elnyeréséért folyó versenyben nem használják ki azt a lehetőséget, amelyet az anyagi és erkölcsi megbecsülés biztosít. A kezdeti eredmények ellenére nem segíti megfelelően a verseny fejlődését a tapasztalat sem. különösen háttérbe szorult ez az üzemeken belül. Szükséges, hogy a jövőben az illetékes szervek a vállalatoknál, sőt ipari, vagy minisztériumi szinten is megszervezzék a tapasztalatok kicserélését, a jó módszerek alkalmazását. Szólott a beszámoló arról is, hogy a szakszervezeti bizottságok biztosítsák a verseny megfelelő nyilvánosságát, amelynek alapja a gyors, pontos értékelés. A nyilvánosság az utóbbi időben leszűkült a termelési tanácskozásokra. Ennek az a hibája, hogy a versenyzők csak negyedévenként értesülnek eredményükről. Ugyanakkor kevés üzemben látni a régebben is jól bevált színes, dekoratív, agitációs jellegű nyilvánosságot. Több, jó tapasztalat — az Autóközlekedési Vállalat, az Áramszolgáltató Vállalat, a Sütőipari vállalat eredményei — igazolják, hogy a régebbi, jól bevált és az újabb módszerek hasznosítása serkenti a dolgozókat. A dolgozók aktivitásának fokozásában igen nagy szerepe van a termelési tanácskozásnak. A tanácskozások színvonalának emeléséhez szükséges, hogy még jobban figyelembe vegyék a dolgozók javaslatait, ismertessék annak felhasználását. A beszámolókat is érthetőbbé kell tenni. Általában szükség van arra. hogy megfelelő helyet kapjon a mindennapi politikai, felvilágosító munka, a második ötéves terv célkitűzéseinek ismertetése. El kell érni, hogy a sok ezer szakszervezeti aktíva rendszeres irányítást, felkészítést kapjon a felvilágosító propagandamunkára. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa — a beszámoló és a vita alapján — határozatot is hozott a munkaver- seny-mozgalom további fejlesztésére. A határozatban többek között kimondották, hogy ahol szükséges, a reális helyzetnek megfelelően módosítani kell az éves vállalásokat. Meg kell szervezni a műszakiak egyéni versenyét is, biztosítani kell a műszaki intézkedési tervek végrehajtását. Ez évben is megszervezik az újítási hónapot, valamint az újítók harmadik megyei tanácskozását és az újítási kiállítást. Fel kell lendíteni az egyéni versenyt, különösen olyan formáit, mint a „szakma legjobbja”, a „kiváló dolgozó”, a „legjobb traktoros” stb. címért. Szükséges, hogy a mezőgazdaságban is jobban kibontakozzon a munkaverseny, megfelelő szervezeti és tartalmi keretek között induljon meg már a jövő évben. Végül a határozat utal arra, hogy a dolgozók idejében ismerjék meg a jövő évi terveket, azokat a legkisebb termelési egységekre bontsák le. Az SZMT ülése ezután a munkavédelem helyzetéről tanácskozott, s ezzel kapcsolatban is megfelelő határozatokat hozott. A szocialista címért, a gyorsabb, olcsóbb közlekedésért A megnövekedett feladatok jobb ellátása érdekében szocialista címért küzdő komplex brigád alakult április l-én a kisterenyei vasúti csomóponton. A brigádban r észtvesz több fűtőházi mozdony személyzet, a bányaszakaszi kocsirendezők, a forgalmi szolgálattevők, összesen 21 vasutas dolgozó. A brigád vezetője Vass István kereskedelmi főnökhelyettes. Vállalásukban arra kötelezték magukat, hogy vonatkésés nem lesz, minden dolgozó a lehető legjobban látja el szolgálatát. Elhatározták, hogy a mozdonyszemélyzet a széntakarékossági tervét 115 százalékra teljesíti. A munkafegyelem javításával már elérték, hogy a műszakváltás idején a korábbi másfél-kétórás kiesések teljesen megszűntek. Az üzembiztos munka első lépése a mozdonyok jó előkészítése. Képünkön: a fűtőház lakatosai és a mozdonyszemélyzet indulás előtt átvizsgálja Szilágyi István mozdonyvezető gépét Fent: A gyors vonatösz- szeállítás, a kocsiforduló csökkentését segíti elő. Sze. berényi István kocsirendező brigádja a vállalásának megfelelően végzi munkáját Oldalt: Molnár István forgalmi szolgálatvezető, a brigád tagja már előre megszervezi, hogy a szénvonat minél előbb rendeltetési helyére érjen Jelentősebb létesítményeket adtak és adnak át megyénkben Az utóbbi egy-két hétben és a közeli napokban több, jelentősebb kereskedelmi és egyéb létesítményt adtak át, illetve adnak át a közforgalomnak. Salgótarjánban, a Béke-telepen és Ménkesen üzletházat adtak át. Üzletház, orvosi rendelő és várószoba épül Salgótarjánban, a Rokkant-telepen, közel 1 millió forintos beruházással. Tájékoztatás szerint még ebben a hónapban átadásra kerül e -létesítmény. Tegnap került sor a Zagyvapálfal- ván épülő szennyvíztisztító- telep 1 kilométeres elektromos vezetékének átadására is. A vezeték átadása meggyorsítja az építkezés menetét. A pásztói fiúiskolánál négy tanteremmel bővítik a gimnáziumot. Az. Állami Építőipari Vállalat dolgozói vállalták, hogy szeptember 30- ra befejezik az építkezést. Az eddigi eredmények azonban . lehetővé tennék, hogy az építőipar határidő előtt adja át az épületet. Ezzel megelőzhetnék az órakieséseket a gimnáziumban és ha egy hónappal előbb befejeznék a négy tanterem építését, már szeptember 1-én kezdődhetne ott is a tanítás. Kétnapos előny az Acélárugyárban Határidő előtt két nappal fejezték be első félévi tervüket a Salgótarjáni Acélárugyár dolgozói. Ez lehetővé tette, hogy terven felül több mint 750 tonna terméket állítsanak elő. A féléves terv túlteljesítése azt is biztosította, hogy az erre az időszakra vonatkozó 490 tonnás túlteljesítési vállalást jelentősen megtetézzék. A gyár dolgozói közül a sikerekből különösen kivette részét az az 55 brigád, amely a szocialista cím, illetve 'oklevél elnyeréséért folytat versenyt. Gondoskodjunk róluk — megérdemlik Hatalmas gépek, óriási csővezetékek, különböző áruval megrakott tehervagonok érkeztek az elmúlt napokban a drágelypalánki vasútállomásra. A környező falvak csendjét a nagy munkában lévő dolgozó parasztok mellett a gépek bugása, ipari munkások vezényszava zavarta fel. Igen, ezen a részen, Drégelypalánktól Nagyoroszin keresztül, Rétságon át egészen Gsagárdíg a Siófoki Kőolajvezeték Vállalat munkásai, hatalmas gépei dolgoznak. Most már ünnepélyesen is kezdetét vette a Barátság-olajvezeték magyarországi szakaszának építése, amely több országon át, hosz- szú kilométereken keresztül érkezett el megyénkbe. A nagy munka tehát kezdetét vette. Ez a megmozdulás nem érte várat'anul megyénket sem, hiszen heteken keresztül már mindenki érdeklődéssel kísérte: az előkészítő munkák után mikor indulnak me» az árokásó Bének, mikor kezdÖ-Pk meg a csővezeték lefektetése. A kőolaiveze'éVet építő munkások még nem, is o'yan régen érkeztek meg megy énkbe, máris sok a panaszuk. Ezek a panaszok nedig olvaonk, ame'yeken egv kicsit lelküsmeretesebb szervezéssel azonnal sejteni 'ehetne — túszén meg is érdemlik. Arról van szó, hogy nagyon rossz a munkások árue"átása. Az érintett községek földművesszövetkezetei ugyanis nem képűitek fel a vezeték építőinek érkezésére, s nem bírják igényeiket kielégíteni. Pedig a kérésük nem sok. Azt kérik, hogy lenne elegendő készétel, választékos hentesáru, hogy nemcsak a reggelijük, ebédjük, de vacsorájuk is biztosított legyen számukra. Ennyit viszont nagyon is megérdemelnek ezek az emberek. Még nincs késő. S ha a föíd- művesszövetkezetek, a járási központokkal egyetemben azonnal Intézkednek Drégelypalánktól ös- agárdig, ha csak intézedései nk- kel is, de elősegítettük a Barátság-olajvezeték építését. S. L. előbb és szervezettebben kezdődött meg. dóm. Mégis, nem árt óvatosnak lenni, önmagunkkal szemben: nem tudni mikor lesz tendenciává ... észrevétlen. Van még egy közös vonása ezeknek az ügyeknek, elsősorban a gömbgrafitos eljárásra és a fényesnikkel- kisérletre gondolok. Mind a kettő nagyhorderejű, országos jelentőségű kísérlet. És nincs jogunk elmenni mellettük, vagy, nem támogatni teljes erőnkből. Igaz mind a kettő bizonyos kockázattal jár. Az egyikbe belefektetünk egy csomó pénzt, és esetleg máshol hamarább célhoz érnek. Akkor oda a siker, a dicsőség. De a népgazdaság szamára semmi sem vész el, Csak az, amit nem csinálunk! A másikhoz, a féktus- kók öntéséhez, vagy ki kellene verekedni beruházási ösz- szeget, vagy azon lenni, hogy legalább másutt gyártsák. Persze, aki ezért verekszik, az könnyen megkaphatja, hogy a fejéhez vágják: „Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok!” Nem baj! Kibírjuk. Mert megéri. S a végén csak megmozdulnak a vállalat felsőbb szervei is, akiktől elsősorban függ most már, hogy ez a sokat Ígérő és érő kísérlet ne vesszen kárba. , főbb ma egy veréb... J De valóban mindig jobb-e? A műszaki fejlesztés megtermi a maga gyümölcsét. Lesz ebben az évben több, mint hárommillió forint megtakarítás a Tűzhelygyárban is. Nagyon jó! De nem lesz meg a harminc. S ez már egyáltalán nem jó. Pedig meglehetne. S ma még mindig nincs késő, hogy meglegyen. Az idén, vagy jövőre. Még nincs késő. Csak feledésbe ne menjen! Meri ilyen is volt már ... Csizmadia Géza millióból kijönne. Szóval félév alatt amortizálódna az üzem. Hát csak érdemes volna vele foglalkozni. A kkor jutott az eszembe “ ez a közmondás: „Jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok”. A népi bölcsesség egyik remeke ez a közmondás. Mi mindent nem mond! Benne van az egészséges mérték- tartás: a telhetetlenség, túlzás, mértéktelen fantáziálás elítélése. De felfogás dolga: van ebben konzervativizmus is, távlatnélküliség, a merész tervezés, álmodozás elutasítása. És megértettem, hogy akár a Kovács—Daku esetet, akár a féktuskó-kísérletet, akár a fényesnikkel-kísérletet veszem, van bennük valami közös. Dianovszki elvtárs felsorolta egy sor megvalósított pontját a műszaki fejlesztésnek, s hozzátette — amire akkor nem is nagyon figyeltem fel, hogy: azok nagyrésze szerepel a fejlesztési programban. Tehát jórészt a vállalat vezetésének a kezdeményezésére fogtak hozzá a megvalósításhoz. Nem célozgatok, biztos vagyok benne, nincs abban semmi tendencia, hogy a fényesnikkel-kísérlet döcög anyaghiány miatt, hogy a féktuskó-ügy megfeneklett, hiába Prakfalvi elvtárs hősiessége, hogy Kovács és Daku javaslatait nem dotálják semmiképpen — pedig ezekben éppen az a közös vonás, hogy — amint mondani szokás — alulról jött kezdeményezés. Ismétlem, nem gondolom, hofoy tendenciáról van szó, annál is inkább, mert a vállalat műszaki vezetői közt nem. egy lelkes híve és művelője van a technika fejlesztésének, az újításnak. Aztán a dolgozók javaslatainak egy részét be szokták építeni a fejlesztési tervbe, ezt is tu-
