Nógrádi Népújság, 1961. július (17. évfolyam, 52-60. szám)
1961-07-05 / 53. szám
4 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1961. július 5. Együtt éljen, tervezzen a termelőszövetkezettel a tanács és vezetője Bánkon is Dánkon még egészen fiatal a temelőszövet- kezet és mint ilyennek, bizony rengeteg gondja van. Az új nagyüzemnek az ilyenkor szokásos problémákra kell megoldást találnia, szerveznie sorjában és időszerűségében a munkát és közben az állatállományt kialakítani, a szövetkezeti vezetést erősíteni. Emellett javában folynak a gyors építkezések, sokoldalúságot követel ez is a tsz-től. Bánkon a helyi tanácstól nem kapja meg mindazt a segítséget, amire szüksége lenne. Igaz, hogy a tanácsülésen kivétel nélkül minden alkalommal a termelő- szövetkezetről is folyik a vita, vb-üléseken is napirendre kerül a tsz gazdasági helyzete, gondja-baja. De csak ennyiben nem merülhet ki egy tanács termelőszövetkezetet segítő munkája. A beszámolók meglehetősen általánosak, a viták nem olyan élénkek, amilyent várna az ember a problémák sokoldalú elemzése közben. TVem élnek megfelelően azzal a lehetőséggel, hogy a tanácstagságra, mint testületi szervre is támaszkodjanak. Az a helyzet ugyanis itt, hogy a közös munka még nem annyira szívügye az embereknek, mint a háztáji gazdaság, saját területükön szívesebben, gyorsabban elvégzik a szükséges tennivalókat, mint a közös földeken. Nem mellékes megemlíteni, hogy a tanácstagság jó- része egyben tsz-tag is, sőt jelentősen képviselve vannak a vezetőségben is. Tanácstag a tsz-elnök, az a helyettese is. Ezzel már egy jó feltétele adott a tanácsi segítésnek, közvetlenebbé válhat a tanács és termelő- szövetkezet kapcsolata. Sajnos, mégsem élnek itt Bánkon ezzel a lehetőséggel. Könnyebben el tudná juttatni az emberekhez a pártós kormányrendeleteket a tanácselnök is, ha kicsit emberibb, közvetlenebb kapcsolatot alakítana ki a termelőszövetkezeti tagokkal. Azonban nem mindig találja el a helyes módszert. Ha előfordul a termelőszövetkezetben, hogy egy-egy tag rosszul dolgozik, nem állja meg kellően helyét a munkában, vagy kivonja magát a közös munkából, az szokott történni, hogy a tanácselnök berendeli az irodára ¥ és ott elbeszélget vele. Ez jó, azonban a rosszul dolgozók meggyőzésére, munkába való bevonására nemcsak ez az egyetlen módszer. ó lenne, ha úgy is megszerveznék a munkát, hogy a tanácstag, akinek körzetében él a gyengén dolgozó tsz-tag, gyakran elbeszélgetne vele. Feltétlen eredményre vezetne az is, ha rendszeresen népszerűsítenék a jól dolgozó tsz-tagokat, felhasználnák erre a hangoshíradót és a közös rendezvényeken a személyes felköszöntést egyaránt. Fokozná az eredményeket az is, ha egy-egy nagyobb feladat előtt rendszeresen összeülne a tanácsi vezetés, az aktívabb tanácstagság, a termelőszvetkezeti vezetők, brigádvezetők és megbeszélnék a soronkövetkező tennivalókat. Ha együttesen határoznák meg feladataikat, nyilvánvalóan sokoldalúbban tudják megszervezni a munkát. A tanács többet segíthetne így abban is, hogy mindenhová jusson elegendő munkaerő. Ugyancsak aktívák széles hálózatát kellene beszervezni, ha egy-egy munka rosszul halad. Az ilyen munkaszervezéssel minden bizonnyal csak javulna a termelőszövetkezet terméseredménye, jelentősen bővülne a közös gazdaság. De a tanács, élén elnökével, többet segíthetne az egyéb gondok felszámolásában is. A termelőszövetkezet állat- és terményelhelyezési gondokkal, szakember problémával küzd. A különféle épületek, létesítmnények elkészítéséhez nem kapnak megfelelő műszaki dolgozót és szakmunkást. Ebből adódóan nem tudják még megoldani a közös állatállomány kialakítását sem. Ebben, az ilyen problémák megszűnésében segíthetne úgy a tanács, hogy körültekintőbben felmérné a helyzetet, mit hová tudnának elhelyezni, ha mindjárt ideiglenesen is. Baj van a szakemberutánpótlással. Például nem tudtak elküldeni traktorosnak egyetlen fiatalt sem. Nincs bognár, nincs ács. És hiányzik még sok egyéb területről is a szakember, szaktanács, szakvélemény. Az ilyen feladatok megoldásában is lehessen jobban támaszkodnia a termelőszövetkezetnek a tanácsi vezetésre. \/fár felmérhették volna azokat az igényeket, amelyek szerint kellene a következő évi oktatást, az ismeretterjesztő munkát megszervezni az emberek nevelése, ismeretei gyarapítása, elősegítése érdekében. A szövetkezeti parasztság kialakítása, a termelőszövetkezeti egység megteremtése érdekében nem utolsó dolog az ilyen munka időben történő megszervezése sem. Eredményt a munkák időbeni elvégzésében a termelő- szövetkezet állandó megszilárdításában csakis együttes, közös erőfeszítéssel lehet elérni, a tanács aktív segítésével Bánkon is. U. M. NÉPFRONT TÁJÉRTEKEZLET TAPASZTALATAI A BALASSAGYARMATI JÁRÁSBAN öt körzetben tartották meg a körzeti táj értekezleteket a balassagyarmati járás községi népfront bizottságai. Az üléseken értékelték a községi népfront bizottság munkáját, megvitatták a népfront termelőszövetkezetet segítő tevékenységét, az időszerű nyári munkák megszervezésével kapcsolatos tennivalóit is. Hiba, hogy sok község népfront bizottságában kevés az önállóság, felülről jövő utasításokra várnak. Feladatul szabták meg, hogy többet segítenek a termelő- szövetkezetek munkaszervezési problémáinak megoldásában, valamint a premizálással kapcsolatos eredmények népszerűsítésében is. Víz és hétvége Ezt nem lehet kibírni! Vízbe gyorsan, mert hőgutát kapok! No, végre! Milyen jó itt a hűs vízben. Körülöttem emberek százai. Sokan vagyunk. Nem érdemes csodálkozni, hojjy ennyien imádják a vizet; ez természetes. Ejnye, ejnye, te H kettő O! Hiába, nagy a népszerűséged!. .. A magányos hangszóróból élénken törnek elő a hangok. Lemezmuzsika, s egyenesadás az egyik koncertteremből — természetes rádión keresztül. Tulajdonképpen most strandon vagyok. Melyik strandon? Hát olyan sok van? A pásztói strandfürdőben. De nézzék csak! Az egyik gyerek akkorát esett a lábmosóban, hogy elsősegélyre szorul. Persze, mert mindig csúszkálnak... Elfáradtam már az úszásban. Ki akarok mászni a medencéből, azonban ijedten visszaloccsanok a vízbe, mert éles a beton széle. Nem tanácsos mászkálni, menjünk csak a lépcsőn. Ekkor ugranak a hátamra. Víz alá kerülök s arról elmélkedem, miért nincs kiírva, hogy hol szabad, s hol nem szabad ugrálni? A ruhatárban reménytelen a helyzet. Éppen akkor kukkantok be, amikor elől az ablaknál valaki épp a tanácscsal fenyegetődzik, mert neki éppen rossz napja van. A pénztárfülke előtt sorbaáll- nak a jegyért. Ja kérem, nőnek az igények. Ezt tapasztalni az italmérésben is. S ZOLI tAborozmi megy tömeg mindenütt. József Attila jut eszembe: „Jön a tömeg, a tömeg, Járó erdőrengeteg ...” Még szerencse, hogy nem repülnek róla a kövek, csupán vizes a tömeg. A medence körül labdáznak, a bokrok árnyékában falatoznak. Szép a környezet. De milyen szép lesz itt minden kicsit később. Lesz több víz, gyerekmedencét is terveznek; padok, gyepszőnyeg, virágok ...” Öltözni szeretnék. Sajnos, nem találom a kabin zárókampóját — csak a helyét. Biztos valaki örök hűséget akar esküdni vele. Akadnak ilyen „különcök” is. Felöltö- zök, de ríjncs kedvem még menni. Szép látvány a nyüzsgő strand. Szinte egy emberré folyik össze a sok ember. S az ember pihen, viháncol, szórakozik, minden hétköznapi kötöttséget lerázva, hogy másnap újra derűs életkedvvel alkosson. Szép a hétvége. — pádár — Jól vizsgáztak a kisbágyoni esti iskolások 19C0. szeptemberében Kisbágyoi ban Is megindult az általános ü kola VII. osztályának esti tag« zata a dolgozók részére. A ki: bágyoni dolgozók nagy lelkesi désel fogtak hozzá a tanulásho A régi rendszer nem tette e: lehetővé, most megragadta minden alkalmat a tauulásr; Lezajlottak az évzáró ünnepélyek, két hónapra csend borult az iskolára. A fürge, vidám diákokat munkások váltották fel, a tankönyvet kiszorította a vakolókanál. Most készítik a Május 1 úti általános iskola új, szeptemberi ruháját is, a folyosókon mész- foltok, felmosóvödrök, de a termekből olyan vidám zsi- valy szűrődik ki, mintha tanév közepén, egy izgalmas óra utáni szünetben lennénk. Táborozni készülnek az úttörők. Gyakran összejönnek ide tanulni. Furcsának találják, hogy a gyerekek vakációban tanulnak? Látnák csak mennyi igyekezettel, lelkesedéssel teszik! Az igaz,.hogy a tananyag egy kicsit mái mint a hivatalos volt. Az úttörővezetők a sátorverés, a tábori élet szabályait magyarázzák, sőt még a szakács- mesterség titkaiba is betekintést nyújtanak. Szükség van erre, már nem sok éjszakát kell átaludni addig, amíg ünnepélyesen megnyitják a be- regfürdői sátortábort. Itt 75 útörőpajtás vakációzik majd. míg a legkiválóbb úttörők közül hatan Szorospatakra mennek őrsvezetőképző táborba. Bár az ő táboruk csak augusztus 8-án kezdődik, ők talán még boldogabbak a Beregfürdőre indulóknál, hiszen jövőre már mint őrsvezetők dolgozhatnak. Amikor az iskolában ilyen őrsvezető-képző táborba induló pajtást kerestem, Kovács Zolihoz utasítottak: . — Beszéljen csak vele, remek riportalany lesz. ö a legboldogabb az összes táborozó közül, hiszen jó úttörőmunkája jutalmául ingyen jön Szorospatakra. így indultam el Kovács Zo- liékhoz. Otthon Zoli édesanyja sajnálkozva fogadott. — Roszkor jött, Zoli nincs itthon. Fürödni ment a barátaival. Egy kicsit elkedvetlenedtem, de most már nagyon örülök, hogy Zoli nem volt otthon. Ennek köszönhetem, hogy egy kicsit bepillanthattam Kovácsné életébe. — Nagyon örülök, hogy Zolit nyaralni viszik. Én nem tudtam volna elküldeni. Özvegyasszony vagyok, ejgyedül nevelem, erre nem futotta volna. Pedig hát, legalább ő üdüljön, ha már az anyja nem tehette. — Hogyan, Kovács néni, hát maga sohasem volt nyaralni? — Édes lányom, az én lánykoromban üdülni csak a földbirtokos lánya járt, meg a boltos gyereke. Mi, paraszt- lányok a mezőn nyaraltunk, naphosszat szedtük a markot, meg kapáltunk. Lebarnultunk mi úgy, hogy aki szórakozásból napozik az sem különben, csak hát annak, aki szórakozásból napozik nem sajog úgy estére a dereka. Aztán férjhez mentem. Az uramnak volt egy kis földje, azon dolgoztunk reggeltől estig mind a ketten, s így is éppen csak, hogy megtudtunk élni belőle. Megtámasztja a hátát, mintha most is sajogna még. — Nem baj, az a fő, hogy Zoli üdülni fog. Jó fiú, megérdemli, nagyon sokat segít nekem. Tudja, hogy még pénzt is keres? Építkezésen dolgozik, 4 órát egy nap, mert még fiatal. Megérkezik Zoli. Vidám, barnára sült arcú kamasz, szája körül szégyenlős mosoly. Nem nagyon érti, hogy mit akarok tőle. A táborozásról beszélgetünk. Nagyon örül, hogy mehet, s büszke rá, hogy jövőre őrsvezető lesz. Tudja, hogy a táborban tanulnia is kell, s mégis alig várja, már az augusztust. De valamit nem ért: Miért írok arról, hogy ő nyaralni megy? Hiszen nyáron a gyerekek táborozni szoktak menni. Ez természetes. Igazad van Zoli. Nyáron majdnem minden gyerek nyaralni megy. Erre Való a nyár. És mi nagyon örülünk neki, hogy ma már ez természetes. Losonczi Éva Mindennapi munkájuk mellett nem sajnáltak sem Időt, sem fáradtságot, hogy tudásukat kiegészítsék, gyarapítsák. Pedig a bányában, üzemekben, a termelőszövetkezetben napi munkájuk végeztével ugyancsak rászolgáltak egytől egyig az esti pihenésre. Esténként 10 óráig voltak világosak az iskola ablakai,, s a tanfolyam hallgatói szorgalmasan je- gyezgették a pedagógusok magyarázatának lényegesebb részeit. Tíz hónap elteltével állandóan gyarapodott a tudás. A szorgos munka után került sor az osztályozó vizsgára, amely Írásbeliből és szóbeliből állt. A vizsga eredménye ismét bebizonyította, hogy dolgozóink nemcsak a munka, hanem a tanulás területén is helytállnak. a 13 hallgató általános tanulmányi eredménye: 2 jeles, 2 jó, 9 közepes. A tanfolyam hallgatói a vizsga befejeztével terített asztalhoz ültek, hogy örömüket egymásai és az őket oktató pedagógusokkal megosszák. Az úttörők rózsacsokrokkal kedveskedtek a sikeresen vizsgázóknak és a nevelőknek. \ Az esti tagozat hallgatói kü-1 szünetet mondtak pártunknak és kormányunknak, hogy lehetővé tette a tanulást számukra. Valamennyien el akarják végezni a Vm. osztályt is. Minden hallgató reméli, még sikeresebben. Körösi József nevelő, Klsbágyon. Nógrádi tájak A bánki tó partján ARÁT A MEGYE Péter és Pál napja után — úgy mondják a régi öregek, hogy — a gabona még a pincében is megérik. Ha ez a mondás igaz, akkor még igazabb a napsütötte, tágas határban növő gabonára. A megyét járva azt tapasztalhatjuk, minket sem került el a nyár, kalásztérlelően itt jár a dombokon, s munkába szólít mindenkit, akinek kedves a kalász, a kalászból származó élet, a kenyér. Nem egy-két napja népesült be, gépekkel, emberek szorgos csapatával a kalászt ringató, szép, nyári határ. Lassan két hete már, hogy az Ipoly menti termelőszövetkezetek homokos földjein megjelentek a gépek, hogy betakarítsák a gazdag termést adó őszi árpát. Az elmúlt két hétben megszaporodtak a határban a félkeresztek, néhol egész hadseregre való sorakozik katonás rendben a szövetkezeti gazdaságok nagyüzemi tábláin. Ilyenkor, aratás idején vonzóvá válik a határ. Még azok is, akik különben alig ismerik a mezőgazdaságot, különös szeretettel nézegetik a tömött kalászokat, szájukban érzik az új kenyér kellemes ízét. A napokban mi is szétnéztünk az -egyre több érett kalásszal tele mezőn. Alig értünk Piliny közelébe, félkereszt-rengeteg fogadott az országút két oldalán. Távolabb az egyik domb alatt aratógép falta, a szép sárga kalászt, s pengő kaszák versenyeztek a fáradhatatlan gép motolláival. Ember és a gépek, milyen nagyszerű együttműködés. milyen gyönyörű harmónia. Elhagyva Endrefalvát, ahol az országút Ludányhalászi felé elágazik, a két út közti területen hatalmas aratóbrigáddal találkoztunk, voltak vagy hatvanan. A szécsényi termelőszövetkezet búzáját vágták, s utánuk mintha a földből nőttek volna ki, emelkedtek a félkeresztek. Az olyan termelőszövetkezetben, ahol a gépesítés mellett ilyen nagy az emberi szorgalom és ilyen nagy számú az arató, nem hinnénk, hogy különösebb gond lenne a nagy munkák idején. A falu másik végén gépek dolgoznak. A tangazdaság nagyszerű őszi búzáját vágják a kévekötőaratógépek. A délibábbal játszó országúton gyorsan gurul kocsink tovább. Örhalomban csak a távoli dombokon látszik sür- gölődés. Balassagyarmaton a rozs már várja a kaszát, de se gép, se ember nem látszik sehol. Úgy mondják a szövetkezetiek, hogy az őszi árpa után most már a rozs következik. Elhagyva Balassagyarmatot Szügy határában egymással versenyez a tangazdaság meg a termelőszövetkezet. A tangazdaság előnyre tett szert, mert az őszi árpát kombájnnal vágja, így az aratással egyidőben túlesik a cséplésen is. Tagadhatatlan, hogy a legszorgalmasabb embereket Mohóra határában találtuk. A Csesztve felé vezető völgyben, ameddig a szem ellát, félkeresztet látni mindenütt Távolabb a tarlón hatalmas lánctalpas traktor végzi a nyári mélyszántást. Magyarnándor határában az országút mellett a tarlón csak a kombájn által csépelt gabona kockaalakú bálái láthatók. Bercelen, Galgagután szintén kombájn falja az aratásra érett gabonát, s gyűlik a szem a kombájn-szérűn, ahol hozzáértő emberek szárítgatják. A Cserhát hegyei között: Cserhátsurányban, Heren- csényben is nagy kedvvel megy az aratás. Boldog izgalomtól remeg a határ. Aratunk, a jövő évi kenyerünket takarítjuk be, hát nem szép ez emberek? S erre a megye szorgalmas népe felel, s úgy- hisszük jelesen vizsgázik minden falu aratás idején. Kata János-------------Me goldódik a napközisek problémája Balassagyarmaton is Illetékes szakemberek, az iskolák és az egészségügy képviselői júliusban felmérést végeznek a napközi otthonban elhelyezkedő gyermekeket illetően. Eddig tíz turnusban, háromnegyed 11-től fél 3-ig étkeztek az iskolák napközisei. Most tervbe vették, hogy egy iskolában létesítenek úgynevezett napközis iskolát minden a napközit igénybevevő gyermek számára és ugyanúgy oldják meg étkezésüket is. Az igények felmérése folyik, a megoldási lehetőségek mérlegelése is szerepel a vizsgálat programjában. Erről tanácskozott legutóbb a tanácsülés Is, ahol egyebek mellett — az oktatási munkát, vizsgálták felül — megvitatták a mintegy 450 gyermeket érintő problémát is.
