Nógrádi Népújság, 1961. június (17. évfolyam, 44-51. szám)

1961-06-17 / 48. szám

NÓGRÁDI NÍPÜJSAO Az utóbbi hetek esős idő­járása a helyenként felgyü­lemlő, hegyoldalakról lezú­duló víztömegek sok helyen nagy pusztításokat végeztek a termőtalajban. A talaj vé­delme érdeke a mezőgazda­ság összes dolgozóinak, ér­deke a termelőszövetkezet­nek. Nagy pusztításokat vé­geznek a megye folyói és patakjai is. Felkerestük Tóta Ferenc elvtársat, a megyei tanács VB. elnökhelyettesét s kérdéseket tettünk fel a talajvédelem időszerű felada­tairól. — Az irányító szervek fcglalkoznak-e a megye ta­lajvédelmének megszervezé­sével? — A kérdés nagyon idő­szerű. Ugyanis a megye te­rületének több mint 60 szá­zaléka van kitéve a víz romboló hatásának. Javítás­ra szorul mintegy 250 ezer kh savanyú talaj és 10 ezer kh homok. Eddig nem bon­takozhatott ki megfelelő formában a szervezett ta­lajvédelem a kisparaszti gazdálkodás miatt. Miután ez évben lényegében befe­jeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése, ez megteremtette a lehetőségét, hogy az eddigieknél hatéko­nyabb ‘ intézkedéseket te­gyünk a talajvédelem és ta­lajerő növelése érdekében. Szervezésével, irányításával a megyei tanács VB. mező- gazdasági 'osztálya mellett működő talajvédelmi bizott­ság foglalkozik. — Eddig milyen intézke­dések történtek? — Befejezés előtt áll a Lókos-patak egész vízgyűjtő medencéjének generális ren­dezési terve. Ez 50 ezer hol­dat véd meg az erózió to­vábbi pusztításától. E tervet az ősz folyamán nagy nyil­vánosság előtt — szakembe­rek bevonásával — kívánjuk tatni. Végrehajtásához létre­hoztuk — a Közép-Duna- völgyi Vízügyi Igazgatóság közreműködésével — a Ló­kos Vízrendezési Társulatot, amely hatékony állami tá­mogatással a patak szabályo­zását már 1960-ban meg­kezdte. Bár nem tartozik szorosan a talajvédelemhez, mégis el kívánom mondani, hogy ez évben hozzáfogtunk Szé- csény, Ipolyvece, Drégelypa- lánk, Hont térségében az ipolymenti terület ármente­sítéséhez. Itt mintegy 2500— 3000 kh árvízveszélyes terü­leten tesszük biztonságo­sabbá a termelést, illetve ármentesítés következtében ezeken a területeken lehe­tővé válik az eddigieknél belterjesebb gazdálkodás. A munkák végrehajtásá­hoz szükséges a termelőszö­vetkezetek összefogása, amelyhez az 'állam hatékony támogatást ad — az összes költség 25 százalékát vállalja — és gépeket biztosít a földmunkák elvégzéséhez. Szó van arról is, hogy a KISZ a munkák meggyorsí­tása érdekében táborozást szervez. Sajnos, néhány tsz idegenkedik az ipolymenti területek ármentesítésétől, annak ellenére, hogy a be­fektetett költség néhány év alatt megtérül. — A generális tervek megvalósítása mellett ter­melőszövetkezeteink milyen azonnali intézkedéseket te­hetnek a talajvédelem érde­kében? — A már említetteken kí­vül természetesen gondolunk a megye más területeinek át­fogó rendezésére. Ennek megvalósítására csak az el­következő években kerülhet sor. Azonban termelőszövet­kezeteink addig is sokat te­hetnek a talajvédelem, a ta­laj termőerejének növelése érdekében. Gondolok itt el­sősorban az elhanyagolt víz­levezető árkok tisztítására, a kopár hegyoldalak és vízmo­sások erdősítésére, lejtős te­rületek rétegvonalas műve­lésére, mesterséges legelők telepítésére és nem utolsó sorban a magasabb hozamok érdekében — ahol arra le­hetőség van — az öntözött területek bővítésére és a talajjavításra — 1962-ben legalább 5 ezer kh-n. Ügy az öntözőtelep létesítéséhez, mint a talajjavítás elvégzé­séhez az állam hosszúlejá­ratú hitelt biztosít a tsz-ek részére. Erre vonatkozó el­gondolásainkat pénteken tár­gyalta meg a talajvédelmi bizottság és úgy határozott, hogy az 1962-es termelési terv készítése előtt e kérdé­seket megtárgyaljuk a ter­melőszövetkezetek elnökeivel, szakembereivel. 1961. június 17. Négyezer úttörő vonul fel holnap Nagybátonyban I Vasárnap két járás ren- ^ dezi meg jubileumi találko-í zóját az úttörő-mozgalom ? fennállásának 15. évfordulója^ alkalmából. A salgótarjáni^ járás úttörői Nagybátonyban ^ találkoznak, a járás vala- 4, mennyi úttörője, mintegy 4 ^ ezer fiatal vesz részt a szín- í pompás felvonuláson. A járás? úttörőit Jakab Sándor elvtársi a megyei pártbizottság első ^ titkára köszönti majd. í 4 Külföldi vendégeket is vár- 4/ nak a járásbeliek, 20 szovjet,^ 1 iraki, 1 guineai és 1 algiri ^ fiatal jelentette be érkezését. í Ekkor kerül sor 6 úttörő- ? vezető és 53 úttörő jutalma-^ zására is, kiváló munkájuk^ alapján. A gazdag program^ alapján a sportpályán, három ^ színpadon, a bányász klubban ^ és az iskolában tartják a ^ különféle rendezvényeket. ? „ 2 Ugyancsak járási úttörő ? találkozót rendeznek Balassa-^ gyarmaton is. Itt Géczi Imre^ elvtárs a járási pártbizottság^ osztályvezetője köszönti a 4/ fiatalokat. Itt is gazdag a ^ program: a seregszemle járásig bemutatója és sportversenyek^ szórakoztatják a fiatalokat. ^ ISMÉT DOLGOZIK \ AZ F 5-ÖS FEJTŐGÉP 2 . ^ Ismét dolgozik a Csurgó- ? táróban kísérletre beállított % F—5-ös fejtőgép. A gép se- % gítségével most a jobb minő-4/ ségű szenet adó telepet ku-4/ tátják meg. 4----------------­Egészségügyi előkészületek a szécsényi járásban az aratás-cséplés idejére Megyeszerte széles körülte­kintéssel folynak az előké­születek az esztendő legna gyobb munkájára, az aratás ra. Az előkészületek nemcsu- pán a mezőgazdasági dolgo­zókat érintik, hanem a társa­dalom széles rétegeit is. A Szécsényi Járási Tanács Vég­rehajtó Bizottsága Hollókő községben tartott legutóbbi , ülésén arról tárgyalt és ha­ismertetni, illetve megvi- tározott, hogy milyen felada­Közgazdasági kislexikon Az önköltségi terv és jelentősége A vállalatok termelésének ered­ményességét a vállalat önköltségi tervében tudjuk lemérni. Az ön­költségi tervek teljesítése ma már nem csupán a vezetőket érinti közvetlenül, hanem a dolgozókat is. A dolgozók is mindinkább nagyobb és nagyobb érdeklődést támasztanak az önköltségi tervek teljesítése iránt, mint az élet­színvonal emelését, illetve az árak csökkentését befolyásoló egyik legfontosabb tényező iránt. Ezen túlmenően érdeklik a dol­gozókat az önköltségi tervek tel­jesítése ?. nyereségrészesedés nagyságát illetően is. Az önköltségi terv a vállalatok tevékenységének legérzékenyebb mutatója. összetett mutató, amelyben érvényesül úgyszólván a vállalat teljes tevékenysége (anyag, bér, egyéb költségek mind kihatnak az önköltségre). Az önköltség tehát magában fog­lalja a termelésben felhasznált holt (anyagi jellegű) munkát tel­jes egészében és az eleven (em­beri) élőmunkának a munkabér­ben kifejezett részét. Meg kell említeni, hogy sokan az önköltség fogalma alatt a vál­lalati termelési költségeket értik. Mindkét fogalom mást jelent. Az önköltség mindig egy konkrét ter­mék előállításához szükséges rá­fordításokat jelenti. A vállalati termelési költségek alatt pedig értjük a vállalatnál előállított ösz- szes termékek ráfordítását együtt. Az önköltség alakulása tehát nem más, mint a különböző jel­legű költségek halmozódása, a termékek elkészülésének megfele­lően. Az önköltség szerkezetén az önköltségnek a különböző költség­félék szerinti megoszlását értjük. Ha a teljes önköltséget 100 szá­zaléknak vesszük, az önköltség szerkezete megmutatja az egyes költségfélék részesedését az egész­ből. Ezeket a költségféléket köz- gazdasági tartalmuk szerint szok­tuk csoportosítani. Ez azt je­lenti, hogy megvizsgáljuk: meny­nyi anyag, bér és egyéb volt szükséges a termék előállításához. A költségelemeknek az ilyen csoportosítását közgazdasági, vagy költségnemenkénti osztályozásnak nevezzük. Ebből a szempontból a termékek önköltségét alkotó költ­ségeket a következők szerint oszt­hatjuk fel: 1. Nyers-, segéd-, fütő-, alap­anyag és energiaráfordítások. 2. Munkabér. 3. Ertékcsökkentési leírások. 4. Egyéb költségek. Az önköltséget alkotó tényezők ilyen számbavétele, illetve terve­zése lehetővé teszi, hogy megálla­píthassuk, az egyes iparágakban, melyek azok a fő költségnemek, amelyekre a legfőbb figyelmet kell fordítani, de fontos azért is, hogy az önköltség ilyen szerkeze­tét tanulmányozva megjelölhessük azokat az irányokat, amelyekben fontos teendőink vannak az ön­költség csökkentéséért az egyes iparágakban. Az önköltség szerkezetének ilyen osztályozás szerinti vizsgá­lata lehetővé teszi, hogy a fel­sőbb gazdasági szervek és a vál­lalatok is Megtalálják azokat a gazdasági eszközöket, amelyek segítségével leginkább csökkent­hető a termékek önköltsége. Az önköltségi terv tehát a vál­lalati tervfejezetek egyik legfon­tosabb része. Mivel a vállalati gazdálkodásra való hatása jelen­tős, nagy figyelmet, hozzáértést és sokrétű közgazdasági elemző munkát tesz szükségessé. tok hárulnak a nyári mező- gazdasági munkák elősegíté­sénél az egészségügyi dolgo­zókra. A Szécsényi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsá­ga ezzel a tárgyalással azt akarja elérni, hogy a nagy munka ideje alatt mindenki ügyeljen az egészségvédelem­re, előzzék meg a balesete­ket, betegségeket. A munkák már most meg­kezdődtek. A végrehajtó bi­zottság határozata értelmé­ben a községi tanácsoknak intézkedni kellett, hogy a községük határában lévő valamennyi mezei kutat, forrásokat kitisz­títsák. A kitisztított kutakból víz­mintákat vesznek, azt bekül­dik ellenőrzésre, ahol meg­állapítják, hogy iható-e a víz. Intézkedést tesznek emellett, hogy a járás terü­letén lévő egészségőrök meg­felelő kioktatást kapjanak és kérik még egy egészségőr munkába állításának enge­délyezését. A dolgozók egészségének védelmében ezidő alatt na­gyobb feladat hárul az or­vosokra is. A végrehajtó bi­zottság határozata értelmében a körzeti orvosok az aratás és cséplés ideje alatt hetenként két alka­lommal felkeresik az ara­tásban és cséplésben KÖRZETI TAJÉRTEKEZLET A NÉPFRONT- BIZOTTSÁGOK MUNKÁJÁRÓL A balassagyarmati járás­ban június 27 és 30-a között ót helyen rendezik meg a szokásos körzeti tájértekezle- teket. A tájértekezleteken meg­beszélik a népfront-bizottsá­gok eddigi munkáját, érté­kelik tevékenységüket és meg­tárgyalják a községi bizottsá­gok előtt álló feladatokat is Különösen a termelőszövet­kezetek további szilárdításá­val kapcsolatos teendőkről ta­nácskoznak részletesen. Ugyanerről a témáról hét­főn június 19-én a járási népfront-bizottság elnöksége elnökségi ülésen nyit vitát. Emeljük társadalmi üggyé ... Az egészséges embernél — lehetséges — nem sok je­lentőséggel bír az az egész megyét érintő mozgalom, amely a járási székhelyeken, városainkban egymás után alakítja a társadalmi bizottságokat a tüdőbetegség elleni harcra. Igenis nem frázis, hogy harcra, mert még ma is na­gyon kemény küzdelmet kell vívni a tüdővész ellen. Le­hetséges, hogy az egészséges ember meg sem érti mit je­lent ez. De, mert ezt a betegség elleni küzdelmet az egész­séges embernek kell megvívni, szólunk most hozzájuk, tu­lajdonítsanak nagy jelentőséget ezeknek a társadalmi bi­zottságoknak, fogjunk össze, vállt-vállvetve, az egészséges, és egyre egészségesebb életért. Nem vészharang kongatás ez. Szó sincs róla. Mi a tbc megbetegedések visszaszorításában olyan eredményeket értünk el, hogy a széles nemzetközi viszonyokban is be­csületünkre válik. Mi olyan csúnya örökséget vettünk át a tbc megbetegedések terén is, amely csak kevés ország­ban volt. De ma már büszkén mondhatjuk: egészségügyi dolgozóink, ápolók, orvosok, a rendelkezésükre álló lehető­ségek birtokában nagy becsülettel dolgoztak. Dolgozó népünk örökön rettegett e betegségtől és mindaz, amit ellene tehetett, legfeljebb, hogy a pappal szentelt­vizet szórattak rá, utána pedig következett a temetés, így tizedelte dolgozó népiünket e betegség nyomán a halál. S ma? Sokszorosával csökkent a betegsén áldozata. Ele­nyészően kicsinyre. Nem kell ide statisztika, hiszen csak az nem látja, aki nem akarja, milyen erővel végzik egész­ségügyi dolgozóink nap mint nap a szűrővizsgákat. Mily korszerűen dolgoznak, erre a célra létesített szanatóriu­maink. És hogyan lesznek a betegek egészségesekké. Mégis erőfeszítéseket kell tennünk. Arról van szó ugyanis, hogy mi nem csupán a betegeket akarjuk gyó­gyítani, hanem a betegséget megelőzni. Ez a feladat meg­követelte a betegség gócainak felkutatását. És ne áltassuk • magunkat: a kutatás eredményeképpen több tüdőbajos be­teget fedezlek fel, mint gondolhattuk volna. Ez a fel­fedezés és az akarat, amely áthatja egész társadalmunkat az emberek egészségéért, ez hozta létre ezeket a társadalmi bizottságokat, amelyek feladatul tűzték, mind szélesebb rétegek bevonásával harcolni a tüdőmegbetegedések ellen és kiűzni az ember életéből ezt a betegséget. A bizottságokban különböző rétegű dolgozók vesznek részt. Ezzel is kifejezve, hogy a tbc elleni küzdelem nem csupán az egészségügyi dolgozók ügye, hanem a társada­lomé és a betegség elleni harcban részt kell venni a tár­sadalom úgyszólván minden tagjának. Hogyan vehet részt az egyszerű ember a betegség elleni küzdelemben? A bizottságok megszabják majd a fel­adatokat, de itt is elmondhatjuk, ha betartják az orvos­nak a betegség ellen hozott intézkedését, ha pontosan részt vesznek a szűrővizsgákon, ha ügyelnek a tisztaságra, és így tovább. Szóljunk még arról is: a bizottság a jövőben nagy gondot fordít arra is, hogy a betegségből felgyógyultak megtalálják helyüket a teljes megerősödésükig és megfelelő munkát kapjanak. Lehet, mechanikusan hatott e felsorolás, de valójában mélyen humanista eljárás, népünk egészségének védelmét szolgáló intézkedés, amely most a társadalom széles ré­tegeinek bevonásával kezdetét vette a tüdőbetegség gyó­gyításáért. Nagy munkát, emberi feladatot vállalnak, akik részt kérnek ebből. Az egyik főorvos mondta: „Küzdenünk kell e betegség ellen, amelyet a múlt nyomora hagyott ránk örökségül. Hosszantartó, egy pillanatig sem lankadó tevé­kenységet kér ez a munka”. Álljunk hát csatasorba, tevé­kenykedjünk mindannyian erőnkhöz mérten. Biztasson min­denkit az a tudat: népünk egészségéért cselekszik, s a népért dolgozni nagyon szép feladat. Bobál Gyula XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX' Igen nagy idő egy ember életében hat évtized. Hatvan esz­tendő alatt rengeteg minden történhet egy emberrel. Sok mú­lik azon, hogyan éli le életét, mit ad a társadalomnak, mennyivel járul hoz­zá az emberek éle­tének szépítéséhez, gazdagításához. Bodor László nyug­díjas vájár életében is bekövetkezett már a hatodik X meg­ünneplése. Ez az em­ber nem hagyta ma­ga mögött nyomtala­nul hatvan esztende­jének robottal teli napjait. Szinte min­den esztendő neves állomása életének, sokat adott ő az emberiségnek. Most hatvanadik évében eddigi kitüntetései mellé megkapta a szá­mára legkedvesebbet, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Ta­nácsa által érdemes és eredményes mun­kássága elismeréséül adományozott Szocia­lista Munkáért Ér­demérmet. A nógrádi szénme­dence bányáihoz sok emlék fűzi Bodor Lászlót. Karancs- lapújtőről sok bányá­Q Köszönté sorok 60. születésnap ba járt be, minde­nütt keményen és harcosan állta meg a helyét. Gazdag eseményben teli munkásmozgalmi múltjából az első harcos élmény 1919- hez fűzi, amikor a fiatal, izmos ember önkéntes vöröskatona lett Tiszanánán. Et­től kezdve kisebb- nagyobb megszakítá­sokkal ott találjuk a harcos emlékek valamennyi színhe­lyén. Ott a Salgótar­ján és környéke bá­nyászainak 1926-os sztrájkjánál, harcos szerepe volt az 1929-es sztrájkban is. Ö segítette szervez­ni Rau-aknán a sztrájkot, és őt bo­csátják el elsők kö­zött mint egyik szer­vezőjét a tiltakozó mozgalomnak. A következő évek a karancslejtősi ak­nában találják. 1937- ben, majd az utolsó nagy 1944-es tömeg- megmozdulásban a legharcosabb, legfor­ra radalmibb bányászok egyike. 1945-ig a szo­ciáldemokrata párt tagja, a párt vezető­ségében a jegyző sze­repét töltötte be. A felszabadulás után az elsők között kérte felvételét a kommunisták pártjá­ba. A felszabadult mozgalmas élet vál­tozatlanul magával ragadta, járta a fa­lut, agitált a válasz­tásokon, segített a termelőszövetkezet­alapítás, a közös gaz­daságba belépés gondjaival küszködő parasztembereknek a helyes utat válasz­tani. Az idő persze ő felette is eljár. 1956- ban már jól benne van a hatodik évti­zedben, mégis tettre- kész és harcra kész újra, amikor a mun­kásosztály érdeke azt kívánja meg tőle. A munkásőrség alaku­lása óta tevékeny harcos tagja a ká- nyási alakulatnak. Fiatalosan, keményen mozog, hazáját, né­pét szerető hűséges ember. Bodor László elv­társ eddigi hatvan esztendeje azt tanú­sítja, hogy tett, még­pedig sokat tett az emberek életének megváltoztatásáért. Szeretik is őt a kör­nyéken, nemcsak fa­lujában, Karancs- lapújtőn beszélnek gyengédséggel, szere­tettel róla, hanem volt harcostársai, bá­nyásztársai, munka­társai is megbecsü­léssel gondolnak rá vissza. Ezt a megbecsülést fejezte ki most ez a nemrégiben átadott kitüntetés is. Ez is azt jelentette, hogy a mi országunkban nem feledkeznek el az emberről akkor sem, ha letette a munkaszerszámot és visszavonul öreg nap­jaira megpihenni. Igaz, Bodor László, ez a harcos, igyekvő, áldozatkész ember még tartozik ezzel a „visszavonulással”. Egyelőre ott találni őt még az első sor­ban, mozgékonyán, fáradhatatlanul. U. M. I- résztvevő dolgozókat és részükre tájékoztatót i- adnak a balesetek meg­;i előzésével kapcsolatban. !t A körzeti orvosok amellett ' fokozottabb ellenőrzést vé- ,j geznek a cséplőgépeknél, hogy az elsősegélynyújtáshoz szükséges anyagok a mentő­ládákban állandóan biztosít- va legyenek. Az aratási, cséplési mun­kákra való előkészület a szé- ^ csényi járásban minden bi­zonnyal azt fogja eredmé­nyezni, hogy csökkenni fog ez idő alatt a balesetek szá­ma, a megbetegedések és ennek következtében zavarta­lanul bonyolíthatják le a ■ mezőgazdaságnak ezt a nagy * erőpróbáját. Több mint 250 exer hold föld talajjavításáról kell gondoskodnunk A TALAJVEDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEIRŐL NYILATKOZOTT TÖTA FERENC, A MEGYEI TANÁCS VB. ELNÖKHELYETTESE «-I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents