Nógrádi Népújság, 1961. június (17. évfolyam, 44-51. szám)
1961-06-17 / 48. szám
I 1961. június 17. MsiÁoi iipfiiia ÁTADTAK RENDELTETÉSÉNEK A SALGÓTARJÁNI ÜVEGGYÁR ÜJ SZOCIÁLIS ÉPÜLETÉT » ! Múlt évben kezdték meg a Salgótarjáni Üveggyár új háromemeletes szociális épületének alapozását, s most már átadták rendeltetésének a több mint hárommilliós beruházással épült székházat. A szociális épület földszintjén van a tűzoltószertár és a távbeszélőközpont. Első emeletén korszerű fürdőt, zuhanyzót és mosdót, második és harmadik emeletén pedig a gyár központi irodáit helyezték el. TÖBB SZÁZ NÓGRÁDI KISZISTA VÁLLÁIi MUNKÁT A NYÁRI IFJÜSÁGI TÁBOROKBAN Nógrád megye középiskoláiban és iparitanuló-intézeteiben a tanítás befejezése után máris megkezdték a nyári ifjúsági táborokra való felkészülést. Diákok és tanárok mintegy ötszáz főnyi csoportja vesz részt idén kéthetes, ifjúsági táborokban, hogy a KISZ védnöksége mellett épülő új létesítmén veknél segítsenek. Több csoport megy dolgozni például a DCM-hez. CSEHSZLOVÁK BÁNYAMÉRNÖK HÁNYÁSON Kányáson a napokban baráti látogatáson vett részt a magyar bányászkodást tanulmányozó Ing. Jár. Sima. a Csehszlovák Energetikai Minisztérium osztályvezetője. A bányában tett tapasztalatszerzés mellett műszakváltáskor nagygyűlést tartott a bánya dolgozói számára, amelyen munkavédelmi problémákról beszélt a magyar bányászoknak. Ismertette a csehszlovák bányászok ilyen téren elért eredményét és beszélt Magyarországon szerzett tapasztalatairól is. A nagygyűlés mindvégig baráti légkörben zajlott le. Termelési sikerekkel, gazdag kultúrműsorral köszöntjük a 100. évfordulót Sártenger, avagy új műút? SZOÓ BÉLA EL VT ARS NYILATKOZATA: A salgói bányászok versenyfelhívása, amelyben arra szólították fel megyénk bányászait, az ipar és a mezőgazdaság dolgozóit, hogy újabb munkasikerekkel köszöntsék a nógrádi bányászkodás 100. évfordulóját, nagy visszhangra talált a megyében. Bányászok, az ipari üzemek és a mezőgazdaság munkásai jelentették be részvételüket s tettek kötelező ígéretet arra, hogy a teljesítmények növelésével . együtt ünnepelnek szénmedencénk bányászaival. A verseny már kezdetét vette, sőt több üzemben már termelési sikereket is értek el a dolgozók. Munkatársunk felkereste Szoó Béla elvtársat, a Salgótarjáni Járási Pártbizottság első titkárát, s néhány kérdésre kért választ a salgói bányászok versenyéről. — Milyen jelentősége van a szénmedence 100. évfordulójának? — Dokumentumok alapján ismert, hogy a medencében száz évvel ezelőtt, 1861-ben, a jelenlegi salgó-rónai üzem területén kezdték meg a szén iparszerű termelését. Rohamosan fejlődött, mert a kapitalizmus is felismerte, mint az ipar alapanyagának a jelentőségét, és már a század- forduló idején az ország szén- termelésének egynegyed részét ez a medence adta. Erre épültek fel a medence többi ipari üzemei is, — az Acélárugyár, a Tűzhelygyár az Üveggyár. Az iparral együtt fejlődött a munkásmozgalom is, s folytatta harcát a bányabárókkal szemben a nagyobb kenyérért, az emberibb megélhetésért. Közel száz évig igen nehéz volt a bányászok élete. Új tartalmat, értelmet kapott a bányász munkája, élete a fel- szabadulás után, népi demokratikus rendszerünkben. Idős bányászaink, akik visszaemlékeznek 70—75 évre, meg tudják különböztetni a múlt bányászkodását, a bányász életét és azt a fejlődést, amit szénmedencénk bányászai a felszabadulás után véghez- vittek. A százéves évfordulóra rendezett ünnepség azt tükrözi majd, hogy honnét indult el a bányászkodás; a százéves harcot, amit a bányászok vívtak főleg a Horthy-fasizmus idején; és azt a megváltozott körülményt, amit a felszabadulás hozott szénmedencénk dolgozóinak életébe. Sok dicső múltja van a medencének, a kapitalizmus elleni harcban, de a szocializmus építésének időszakában is. A századik évforduló ünnepsége ezt is tükrözi majd. A megyei párt végrehajtó bizottsága ezért döntött úgy, hogy széleskörű ünnepség keretében emlékezünk meg erről az évfordulóról. Az ünnepség jelentőségét emeljük azzal is, hogy külön jelvényt adunk ki az évforduló tiszteletére, amely a százéves bányászkodást jelképezi majd.- A termelés területén hogyan készülnek a szénme- dence dolgozói az évfordulóra? — A salgói bányászok felhívása úgy szól, hogy ünnepeljük munkasikerekkel a százéves nógrádi bányászkodást. Á salgói üzem dolgozói egész évre indították el a versenyt és csatlakoztak hozzá a többi üzemek dolgozói is, akik a mennyiség mellett a minőség javítására, a műszaki fejlesztésre, a termelékenység növelésére tettek kötelező ígéretet. A medence dolgozóinak versenye az ünnepség tiszteletére azért is nagyjelentőségű, mert egybeesik azoknak a feladatoknak teljesítésével, amelyek a második ötéves terv első esztendejében Ahol felismerték a solakblokk jelentőségét MŰSZAKI INTÉZKEDÉSI TERV A GYÁRTÁSFEJLESZTÉSRE Az elmúlt évben az egyre növekvő termelés és kereslet kielégítésére már két darab présgéppel dolgoztak, azonban gondot okozott néhányszor a két gép üzemeltetésénél a gyakrabban jelentkező cementhiány. Ebben az évben már elegendő cement áll rendelkezésükre. így most már az lenne szükséges, hogy két műszakot indítsanak. Szükséges lenne a munka- folyamatok még jobb gépesítésére is. Sok a kézzel végzett munka, a gép csak a beton keverését és a blokk préselését végzi. Egyik legneheA Bánya- és Építőanyagipari Vállalat egyik főterméke lesz már az évek óta gyártott salakblokk. Egyre növekszik a blokkgyártás volumene, azonban az idei évben meg már nem tudják kielégíteni a magánosok részéről megnyilvánuló nagy keresletet. Elegendő csak két számot bemutatni a fejlődés bizonyítására. Négy évvel ezelőtt 13610 darab blokkot értékesítettek, s ebben az évben már 70 ezer darab blokkot rendeltek meg tőlük. Behozzák a lemaradást A Bánya- és Építőanyagipari Vállalat kistere- nyei telephelyének dolgozói májusi tervüket 101 százalékra teljesítették. Az elmúlt hónapban így 770 ezer nyerstéglát gyártottak és 310 ezer darabot égettek. A telephely dolgozói elhatározták, hogy az áprilisi lemaradásukat — 290 ezer darab nyerstégla — e hónap végére behozzák még annak ellenére is, hogy a legutóbbi viharos időjárás miatt két napig nem tudtak termelni. Ez az időjárás elemi kárt is okozott a telephelyen. Képünkön: Az anyagot adagolják a keverő-kollerba. zebb munkafázis a nyers blokk elszállítása a présgéptől a szárító területre. A friss blokkokat az érlelési idő első szakaszában egymásra rakni nem lehet, azok elhelyezéséhez nagy terület szükséges. Ezt két dolgozó végzi kézi erővel. Két műszak beállítása esetén a szállítási távolság is növekszik, ehhez viszont további területnövelés szükséges. Beszerzésre vár még 400 darab alátét lemez is, amelyekre a blokkokat helyezik. A vállalat már Ígéretet kapott a beruházáshoz szükséges pénzösszeg kiutalására. Ennél a vállalatnál felismerték a salakblokk alkalmazásának nagy lehetőségeit, a növekvő igényeket, s ennek megfelelően üzemeltetik már évek óta a salakblokkgyártó részleget. Fontos feladatként tűzték maguk elé a cementszükséglet csökkentését. Ezt úgy akarják elérni, hogy kedvezőbb szemcseösszetételű salakot állítanak elő, amely hatással van a nyomószilárdság növelésére, és lehetővé teszi a cementfelhasználás csökkentését is. A vállalat termelésének 98 százalékát a lakosság részére adják el kislakásépítés céljára. Sajnos nagyon ritka eset az, hogv például mezőgazdasági termelőszövetkezet jelentkezne megrendeléssel. Persze ezt egyéb tényezők is akadályozzák — típustervek, építési megkötöttségek, stb. Azonban alkotó kezdeményezéssel lehetne alkalmazni ezeket a blokkokat más építkezéseken is. A vállalat a salakblokkgyártás mellett egyéb más területen is kutat új építőanyagok előállítási lehetőségei iránt. A takarékoskodás gondolata szénmedencénkben a mizserfai bányászoktól indult el. Néhány évvel ezelőtt fordultak felhívással a medence bányaüzemeinek dolgozóihoz, hogy a helyes anyaggazdálkodással is csökkentsék a szén tonnánkénti költségét. A mizserfai bányászok azóta állják is szavukat, s még minden hónapban jelentős összeget takarítottak meg. Részben azzal, hogy az elhagyott munkahelyekből visz- szarabolt bányafát újból felhasználják biztosításhoz, részben pedig a robbanó- és más anyag helyes felhasználásával csökkentik az önköltséget. A bánya dolgozói — bár az évet nem valami jól kezdték, most ennek ellenére is kiváló eredményekkel dicsekedhetnek. Amellett, hogy behozták év eleji termelési lemaradásukat, s ma már mintegy 6 ezer tonnás túlteljesítéssel számolnak, az év eddig eltelt szakaszában több mint 650 ezer forint értékű anyagot is megtakarítottak. Különösképpen jelentkezik ez a salgói bányászok felhívása óta. Mert, míg az év első negyedében tonnánként csak 2 filléres önköltségcsökkentést értek el, addig áprilisban már 64 fillér, májusban pedig 22 forint 14 fillér volt az egy tonna szén kitermelésére eső megtakarítás — elsősorban a jó anyaggazdálkodás segítségével. a Már exportra is dolgozik Balassagyarmati Kondenzátor gyár Most egy éve még betongyárként ismerték Balassagyarmaton a Pozsonyi utca 30-as házszám alatt egyetlen csűrből és szabad ég alatti munkahelyekből álló sablonmintákkal teli telepet. Ma viszont egy fejlődésben levő nagyüzem bontogatja szárnyait az egykori betongyár helyén, sőt a teljesen női munkaerő alkalmazására létesített Kondenzátorgyár csupa fiatal munkáslányai és asszonyai már a legnagyobb minőséget követelő exportfeladatokkal ismerkednek. A betónárugyár helyén ugyanis a Kőbányai Por- celánárugyár elsőként vidékre telepített hármas számú üzeme, a különösen munkaigényes Kondenzátorgyár épült múlt év utolsó hónapjaiban, amelyet ez év január 10-én avattak fel ünnepélyesen. Balassagyarmatnak az ugyancsak most fejlődő bútorgyáron kívül eddig nem volt figyelemre méltó ipari üzeme. Most kezdődött meg a város iparosítása. A Kondenzátorgyárral egyidőben kezdte meg működését a régi vármegyeháza helyiségeiben elhelyezett gyermekruhagyár is, amely ugyancsak száznál több asszony és lány korszerűen berendezett kis üzeme. A legnagyobb érdeklődés azonban a Kondenzátorgyár iránt nyilvánul meg Balassagyarmaton és környékén. Az érettségizett lányok szinte kitüntetésszámba veszik, ha a kondenzátorüzembe kerülhetnek. Pedig az úgynevezett fehérköpenyes munka igen nagy figyelmet, gondot és türelmet kíván. Apró, miniatűr alkatrészecskéket hegeszte- nek, illesztenek, savaznak, illetve ezüstöznek. A Balassagyarmaton készült kondenzátorokat rádió- és televízió- gyáraink, híradástechnikai iparunk és villamosműszeriparunk építi be világhírű gyártmányaiba. Ma már mintegy harmincezer különbző kerámikus kondenzátor készül naponta a száznál több balassagyarmati leány és asszony keze- nyomán. A gazdasági év, de az új gyár fennállásának is igazán első fél esztendejében pontosan ötmillió forint értéktervet kell teljesítenie az üzemnek, ezt a munkát azonban öthónapos előnnyel végzik el a lányok és asszonyok az eddigi utókalkuláció szerint. A fiatal munkásgárda tehát nagyszerűen startol a nagy jövő előtt álló gyár első félévében. Bár termékeik, ha ugyan közvetve, de eljutottak külföldre is. Most azonban már közvetlen exportra is csomagolnak a Balassagyarmati Kondenzátorgyárban. A román rádió és technikai gyárak részére készítik első exportjaikat és az első csomagokat már el is küldték. Tölgyesi elvtárs, az üzem vezetője örömmel újságolta, hogy az első három brigád is megalakult már. Az ifjúsági ezüstöző brigád Olicsek Lászlóné vezetésével dolgozik, a lakkozó brigád kilenc tagja Bobák Lászlónét választotta vezetőjeként. A harmadik brigád a szocialista címért indult harcba. S hogy az első brigádok munkája milyen eredményeket kovácsol az egész üzemben, arra jellemző, hogy az első negyedéves ötszázalékos selejt 3,8 százalékra csökkent. Ez pedig csupán a második negyedben 30—32 ezer forint termelési értéknövekedést jelent. Közben már készülnek az új gyár fejlesztési tervei is. Balassagyarmat város és Nógrád megye tanácsa egyhangúan felajánlotta a szomszédos telkeket a gyár bővítési céljaira. így a második ötéves terv végére több mint húszmilliós beruházással a mostaninál is korszerűbb, egyemeletes új kondenzátor szerelőcsarnok, karbantartó-műhely, raktár, kazánház. mosdó és zuhanyozófürdő, konyha és ebédlő épül. Az üzemépületek környékének parkírozása máris befejezéshez közeleg. Nagy Ferenc a nógrádi trösztre hárulnak. Ezt tükrözi, hogy 45 ezer tonnával több szenet adnak ebben az évben, mint a terv kéri, a minőséget növelik, de túlteljesítik az összüzemi teljesítményt, 6 kilogrammal a géppel tervezett jö- vesztést és felrakást is. A bányászok mellett hasonló vállalást tettek megyénk ipari és mezőgazdasági üzemeinek dolgozói is, akár a Salgótarjáni Üveggyárat, a Kisterenyei Állami Gazdaságot, vagy a helyiipari üzemeket is vesszük tekintetbe.- Milyen lesz az ünnepség kulturális programja? — Az ünnepség jelentőségének megfelelő, magasszintű kultúrprogram is kíséri. Az évforduló tiszteletére kiállítást rendezünk, amely bemutatja a bányászkodás kezdetét, fejlődését egészen napjainkig. Tükrözi majd ez a kapitalista bányászkodást és azt a fejlődésbeli különbséget, amit 1945. óta értünk el szénmedencénkben. Megtalálhatjuk itt bányászaink életét és harcát a felszabadulás előtt és a felszabadulás után a kenyérért folyó küzdelemtől a győztes széncsatákig. Megjelenik az évforduló tiszteletére egy könyv is, amely a nógrádi szénbányászat 100 éves történetével foglalkozik. A megye képzőművészeinek festményeiből is rendezünk kiállítást. Ezek a festmények mind-mind a bányászok életét mutatják majd be. E kiállítást időben és úgy rendezzük meg, hogy azt minél többen megtekinthessék. Előadásokat rendezünk, amelyeken tudományos alapon ismertetik a bányászat előtt álló feladatokat — mint például a műszaki fejlesztés, üzemszervezés, a nógrádi medence jövője, stb. címmel. E sorozatba bekapcsolódnak az ország más területéről is a bányászattal foglalkozó műszaki szakemberek. Végső soron az egész ünnepségen igen gazdag kultúrműsor szórakoztatja majd az ünneplőket. Erre törekednek a megye kultúrcsoportjai és a kultúrrendezvényeinken szereplő más szénmedencéhez tartozó művészeti csoportok is. A zagyvapálfalvi üveggyári y telepen lakók komoly aggodalommal figyelték azt a § munkát, amelyik több mint egy évvel ezelőtt kezdődött. § A gyárépítkezés mellett út- K marók, földgyaluk jelentek r meg, nagy sereg munkás ki- y séretében. Napok elteltével §már senki előtt sem volt kétséges, hogy az alig néhány ^hónappal azelőtt kijavított út yés támfalak helyén egy § újabb, de most már jelentősebb út építéséhez kezdenek JMint mondották: ha egy ki- §csit szokatlan is lesz a nagy K forgalom. de azért előnyös |lesz a gyáriaknak. § S ahogyan haladt az épít§ kezés — a Luca-széket megcsúfítva — azért mégiscsak § örül tek a pálfalvaiak. A Ksokszor térdig érő sár után lassan, de nagyon lassan kibontakozott az új, korszerű §21-es műút körvonala. S ^amikor megszűnt a teljes el- s zárás a külvilágtól, amikoi §már egy-egy bátor gépkocsi- Kvezető bemerészkedett a téri lepre, elszállt a ború. Abban S reménykedtek az emberek, § hogy lesz az még jobb is, Arról az örömről már nem is szólva, ami akkor volt, amikor „félhivatalosan” átadták az új utat is a forgalomnak. A reménykedés a tetőfokára hágott, mert mindenki azt gondolta: nesze neked marasztaló sár, többé semmi keresnivalód nincs Zagyva- pálfalván, átvette helyed az aszfaltozott út és járda. Hej, az öröm után milyen nehéz a bánat. Mert az bizony nem következett be, amit az emberek vártak. Ki tudja kinek az ötlete alapján úgy készítették el a támfalat, — no meg a mögötte lévő földhányást, hogy a legkisebb eső után is a szó legszorosabb értelmében sártenger lepi el nemcsak az új utat, még jobban az újnak mondott járdát. Eddig, illetve korábban sárcipőben még lehetett Zagyvapálfalván közlekedni. Az új út és járda elkészülte után már ez is kevés, inkább ajánlatos mezítláb járkálni. Az igaz, hogyha az új út elkészülte után Salgótarjánban ez lehetséges, hát miért T lehetne ez úgy Zagyvapálfalván is? S. I Takarékoskodnak a mizserfai bányászok
