Nógrádi Népújság, 1961. június (17. évfolyam, 44-51. szám)
1961-06-14 / 47. szám
( NÓGRÁDI NÉPÜJ8AO .ÍíJUí'j tj i-.U t, t ______ 1 90 1. június 14. Járási ifjúsági találkozó Szécsényben Az egyéni felelősség megnövelte a munkakedvet (Folytatás az 1. oldalról) jönnek, fegyelmezetten és ahol elvonulnak, ütemesen zúg a taps, köszöntik őket. Valóban büszkék is lehetnek a szécsényi járás dolgozói, hogy ilyen nagyszerű ifjúságuk van. Munkájuk már nem volt hiábavaló. A felvonuló fiatalok között ott vannak a varsányiak színpompás népviseletükben, majd jönnek a ger- geiek, Egyházasról és Mihály ról. Ott halad velük a menetben a párttitkáruk is, aki, bárhová menjenek, elkíséri őket. Tapssal köszöntik szép felvonulásukat, de még el sem pihen a feldübörgő taps, már a nógrádmegyerie- ket köszöntik, akik között ott menetelnek a KTSZ derék dolgozói, fiúk, lányok jókedvűen és integetnek az érdeklődőknek. Mögöttük már ott vannak az ipolytarnóciak, a nógrádszakáliak, egymást .váltják a csoportok, mert mögöttük szorosan, apró léptekben ott tarkállanak a ri- móciak, a hollkőiek, mind a két csoport népviseletben. Aztán jönnek a ludányhalásziak felgyelmezetten, majd mögöttük a nagylóciak soksok zászlóval, feliratokkal, aztán Sipek, Endrefalva, Ka- rancsság, Szalmatercs, Ság- újfalu, a szécsényi járás valamennyi községe. Ezután megszakad a menet és egy pillnatnyi, léleg- zetnyi szünet következik. A vendéglátó fiatalok, a szé- csényiek közelednek az utcán a díszemelvény felé. Elől viszik a KISZ-zászlót. Méltóságteljesen lépkednek. Mögöttük menetelnek a diákok, apró, katonás léptekkel. Es jönnek a szécsényiek szépen, valóban házigazdához méltó példamutatással. Aztán ismét a kisdobosok zárják a színpompás felvonulást, kezükben galambokkal és mikor a díszemelvény elé érnek, valamennyien magasba röptetik a galambokat. A galambok sokasága köröz a levegőben, szimbolizálják, hogy ez a felvonulás valóban a békéért, a barátságért van. Végétért a felvonulás, de nem ért véget az ünnepség, mert éppen a felvonulással vette kezdetét. A szécsényiek nagyon büszkék a község nyugati határában levő szép nagy parkjukra. Valóban, büszkék is lehetnek. Itt van a sporttelepük, szabadtéri színpad és a Szécsényben vendégül látott fiatalok itt sereglenek. A díszelnökség a szabadtéri színpadon már elfoglalta helyét1 és Szelcsik Pál, a járási KISZ-bizottság titkára köszöntötte a fiatalokat, valamint a vendégeket és köszöntötte Nagy Richárdot, majd felkérte, hogy az Országos KISZ Bizottság nevében szóljon a szécsényi járás KISZ-fiataljaihoz. Nagy Richárd » elvtárs beszédében méltatta a KISZ- fiatalok nagyszerű tevékenységét, amely méltó helyet képvisel az ország építésében. Leleplezte és visszautasította azoknak a rágalmait, akik ezen eredmények láttán becsmérelni merészelik a nagyszerű magyar ifjúságot. Ezután rámutatott a nemzetközi helyzetre és kérte a fiatalokat, a bátor, kommunista fiatalokhoz méltó helytállásra. A fiatalok nagy érdeklődéssel hallgatták a szónok előadását és hogy egyetértenek vele, kifejezték azok a fel-felzúgó tapsok, amelyek megszakították a beszédet. A nagygyűlés befejeztével, amikor már délfelé járt az idő, azt gondolhatta volna mindenki, hogy végétért az ifjúsági seregszemle. De a szécsényiek egymás után nyújtották a meglepetéseket. Ugyanis a nagygyűlés befejeztével a kézimunkakiállítás hívogatta a vendégeket, amelyet ünnepi szavakkal Pityi Anna nyitott meg a nagyszámú érdeklődő közönség előtt. Megtekintette a kiállítást többek között idős Szabó István Kossuth-díjas szobrászművész is. De megtekinthette bárki, mert valóban mindenki az ízlésének megfelelő igen szép munkáról tanúsító kiállítást láthatott. Szép volt a ságúj- faluiaké, a nagylóciaké és mindegyiké, akik gondos munkával dolgoztak a kiállításért, de azért mégis a legszebbet ezen a kiállításon a szécsényi kézimunka szakkör leányai adták. A kézimunka szakkör vezetője Rádi Katalin és a körülötte csoportosuló barátnői szerényen mutatják készítményeiket, pedig olyan nagyszerű térítőt horgoltak, hogy akármelyik nemzetközi kiállításon megásná a helyét. Miközben az ünneplők a kiállítás szépségében gyönyörködnek, máris jönnek a repülősök, hogy ők is köszöntsék a szécsényi járás fiataljait. Bravúros mutatványokat produkálnak a magasban, majd a délutáni órákban kezdetéi vette a sportviadal- Mikor ez végétért, akkor került sor a Lovász József Kulturális Szemle megyei szavaló- és tánc- bemutatójára, amelynek színhelye a járási művelődési ház volt. A késő esti órákig tartott a bemutató, majd ezt követően a fiatalok utcabálon vettek részt és valóban ez a nap nagy sikerrel, a fiatalok erejének demonstrálásával záródott, hirdette, hogy a szécsényi járás fiataljai szoros egységben, kéz a kézben küzdenek a békéért és barátságért. A kulturális seregszemle értékelésére még visszatérünk. Jól halad a betakarítás Dorogházán Javában folyik a növényápolási munka Dorogházán a Május 1. Termelőszövetkezetben. A kapások területe 110 katasztrális hold, s így körültekintő, alapos szervezésre van szükség, hogy a termelő- szövetkezet a rendelkezésére álló munkaerővel időben és jó minőségben végezze el a növényápolást, hiszen valamennyi növényféleségből magasabb termést szeretnének elérni, mint az elmúlt esztendőben volt. A munka meggyorsítása érdekében igénybe vették azokon a területeken, ahol erre lehetőség van, a gépállomás gépeit is. A termelőszövetkezetben igen jó bevált módszer a kapásnövények területenkénti felosztása. így jobban érvényesül az egyéni felelősség, s a prémiumrendszer bevezetésével méginkább érdekeltté tették a tagokat a magasabb hozamokat biztosító, lelkiismeretes munka elvégzésében. A termelőszövetkezetben mintegy 80—90 asszonyra számíthatnak, akik rendszeresen részt vesznek a növényápolásban, hiszen az egyéni érdekeltség bevezetése mozgósította a közös munkában a szövetkezeti gazdák, asszonyok, családtagjait is. A mákot és a cukorrépát időben megkapálták a szövetkezetben, s jelenleg a burgonya és a kukorica növényápolási munkái folynak. A növényápolásban jórészt az asszonyok dolgoznak, de van tennivalójuk a szövetkezet férfitagjainak is. A növényápolással párhuzamosan halad a pillangósok betakarítása, és a rétiszéna kaszálás. Hetven hold vörös- here, 11 hold lucerna és 33 katasztrális hold réti széna termését kell időben jó minőségben betakarítaniok a szövetkezeti gazdáknak Dorogházán. Tekintettel a csapadékos időjárásra, a munka meggyorsítása érdekében a termelőszövetkezet vezetősége úgy határozott, hogy szerződést köt a termelőszövetkezeti gazdákkal a szénabetakarítás mielőbbi befejezése érdekében. A termelőszövetkezeti gazdák ennek értelmében vállalják egy bizonyos terület letakarí- tását, s a prémiumrendszer értelmében minden tizenötödik boglyát a tag kapja meg. A munka jó ütemben halad. Hajas Józsefék például 5 hold takarmány betakarítását vállalták, természetesen az egész család bevonásával. Katona János két holdat vág le. Szűcs Sebők István szintén két hold takarmány betakarítását vállalta, s a prémiumként kapott takarmány biztosítja majd a háztáji állatállomány ellátását. S ezzel a premizálási rendszerrel ez is a célja a termelőszövetkezetnek. Csak tehénből mintegy 30 darab van a szövetkezeti gazdák háztáji gazdaságában, amelyek ellátásáról valamilyen formában a Május 1. Termelőszövetkezetnek kell gondoskodnia. A munka jó ütemben halad. A vöröshere jelentős részét már betakarították. Jelenleg azokon a területeken folyik a munka, vágják a vörösherét, amelyek még szétszórt területeken vannak. Járási úttörő találkozó Diósjenőn Vasárnap Diósjenőn rendezték meg a járás tizenkilenc csapatának úttörői nagyszabású, színvonalas jubileumi találkozóját. A közel ezer úttörőt Godó György, a járási pártbizottság titkára köszöntötte. Megköszönte a 2084 társadalmi munkában résztvevő úttörő tevékenységét, akik 6815 órát dolgoztak társadalmi munkában a termelőszövetkezetekben. Ezenkívül, 705 mázsa vasat gyűjtöttek az ügyes pajtások. Most a találkozón 40 úttö- rővezetőt, illetve pajtást részesítettek kitüntetésben. Két úttörővezető a Kiváló úttörővezető címet, hat pedig elismerő oklevelet. 32 pajtás nyerte el a Kiváló úttörő elnevezést. Délutánig tartott a kulturális seregszemle, amelyen a járás 11 művészeti csoportja lépett fel. 18 Közgazdasági kislexikon Az átiaghérgazdálkodásról Mit jelent az, hogy átlagbér? Például: ha egy vállalat részére megállapítják, hogy a tervben előírt feladatokat 17 ezer forintos éves munkásátlagbér felhasználással oldhatja meg. Az átlagbér a munkásbéralap és a létszám hányadosa. Miért kell meghatározni az átlagbéreket, milyen célokat tűztünk az átlagbér-ellenőrzés elé? Az átlagbér-ellenőrzés legfontosabb feladata, hogy az anyagi ösztönzés javításával egyidejűleg az iparágak, a vállalatok és szakmák közötti kereseti aránytalanságot megakadályozzuk, ha ilyen már van, ezeket az aránytalanságokat csökkentsük. Az átlagbér-ellenőrzés további feladata, hogy megteremtse a névleges (nominal) béremelés és a reálbéremelés közötti összhangot. A keresti aránytalanságok kiküszöbölésére tehát az egyik megoldás - a teljesítményszínvonal 100 százalék körüli mozgását feltételezve — az átlagbérek előírása és ellenőrzése. Ennek előnye, hogy tartósan képes biztosítani a 100 százalék körüli szintet, a kereseti arányok megtartásával és a vállalati hatáskör kiszélesítésével. A mi viszonyaink között legjárhatóbb út a keresetek szabályozására és ellenőrzésére tehát az átlagbér-ellenőrzés rendszere. Az átlagbételőírások alapját minden esetben az előző évi átlagbértervek képezik. Például: egy vállalatnál a munkások várható átlagos keresete 18 000 Ft, míg a tervük 18 100 forint volt. A következő évben a tervezett 2 százalékos átlagbér emelkedést nem a 18 000 forinthoz, hanem a 18 100 forinthoz alakítjuk ki. Tehát a vállalat következő évi terve 18 100x102 százalék = 18 462 forint lesz. Azért állapítjuk meg az átlagbéreket a tervezetthez képest minden esetben, hogy a vállalatokat érdekeltté tegyük abban, hogy megfelelő átlagbértartalékot képezzenek. Meg kell emlékeznünk néhány szóban az átlagbérgazdálkodás problémájáról is. Az 1957-ben bevezetett új bérgazdálkódási forma sok helyen a megnemértés és a rossz alkalmazás miatt bizonyos fokú ellenállásba ütközött. Felvetették, hogy az átlagbérgazdálkodás nem hat ki serkentőleg a termelékenység emelésére, a termelés túlteljesítésére. Tény az, hogy e módszer bevezetésének egyik kitétele, hogy a 100 százalékon felüli termelés esetén a A gyerek nem játékszer! Nincs attól elkeserítőbb, mint amikor az ember azt látja, hogy egy felnőtt bizonytalanságba kergeti a gyereket. Mégha szülőről van szó, akkor is. Ebhez senkinek sincs joga. Nem okoskodás az, amikor százszor és százszor elmondják, hogy az iskolákban a gyereket a mai társadalmi rendnek megfelelően nevelik. A gyerekek reggeltől délig, déltől estig azt tanulják a számtan, a földrajz, irodalom és a történelem órákon, de átalában mindenből hogy a mi életünk az anyagi erőből fakad és annak alakulását két kezünk munkája határozza meg. És ebbe nem szólhat bele semmiféle földöntúli erő. A gyerekek ma már ezt értik meg! Ha az iskolán kívül másra tanítják a gyerekeket, az nagyon károsan hat rájuk. Megzavarja, bizonytalanná teszi őket és van már arra nem egy példa, hogy megtörik életük: jelentősen visszaesik tanulásuk, hitetlenné lesznek a felnőttekkel szemben. Még a szülővel szemben is. A szülőkkel szemben tapasztalt csalódásuk talán mindennél nagyobb nyomot hagy bennük. Egy ilyen példát szeretnénk elmondani. A napokban hozták tudomásunkra. Egy tanítónőről van szó, aki az egyik falusi iskolában dolgozik. Igen, csak dolgozik, és ha ott is marad, csak dolgozni fog, mert sohasem lesz a tanítást egy magasztos hivatásnak tekintő ember. Ne is szóljunk a nevéről, sem a községről, két gyermeke van. Ne kelljen azoknak szégyen kezniök mások előtt is anyjukért. Alapjában véve nem is történt olyan nagy dolog, csupán annyi, hogy az egész falu nevetségére, munkatársai megdöbbenésére, két gyerekének teljes értetlenségére, elvitte tizenkét éves fiát és hét éves lányát első bérmálásra. Ez történt. Most mindenki elbiggyesztheti ajkát és joggal kérdezheti: „Na és, mi van ebben?” Valóban, ha valaki meggyőződésének tartja, hogy meg kell bérmálnia gyermekét és ennek elkerülhetetlenségéről a gyereket is előkészíti, hát ki akadályozhatja meg? Tegye. Elvégre is az ország ettől nem billen fel! Legfeljebb vállalnia kell, hogy egyszer a saját gyereke lesz vádolója: „Miért ültettél belém két életet? Miért rontottad meg látásom?” Aki mindezt vállalja, az tegye. Az ilyen szülő úgysem a gyerekét szereti, hanem önmagát. Itt egészen másról van szó. Egy tanítóról, aki messzehangzón hirdette felvilágosodott- ságát. Másokkal szemben, — akik nem tudtak oly könnyen szabadulni a vallás árnyékából — türelmetlen, elítélő volt. Nagyon sokan rettegték nézetét, és nem ritkán az emberek önérzetébe gázolt. Mennyi, mennyi kárt is okozott ezzel, még ha csak egy falucskáról is van szó. De még ez sem minden. A két gyerek!.. Amilyen kárt a két gyerekben okozott, ez a legsúlyosabb. És annál súlyosabb, mert a saját gyermekeiről van szó, akiknek megingatta hitét. Megingatta hitüket a felnőttekbe vetett bizalmukban. A nevelőjük mondta el, hogy egyszerre a gyerekek megrekedtek a tanulásban. Aztán mint akik ébren virrasztják az éjszakát, mindig fáradtak voltak. Az értelem helyett a kétkedés telepedett arcukra. Amikor nevelőjük a hirtelen beállott változás után kutatott, akkor derült ki, hogy két héten át a bérmálás előkészületeire járnak. Olyasmit kényszerítettek rájuk elhinni, amelyről mindeddig ellenkezőjét tanulták. Az iskolában is és otthon is. Csoda, ha az ilyen hirtelen változás megrázza a gyerekeket? Lépésről-lépésre kitudódott. Elmondta a fiú, akinek a gondolatából a játék kipergette már a tömjén füstöt: — Teri mindig sírt. Éjszaka is felriadt álmából, sivalko- dott és imádkozni akart. De nem tudott. Mit kell félni?.. — és megrántja vállát. „Mit kell félni”. Közben karikás szeme elkerüli a tekintetet és olyan fáradt a hangja. „Mit kell félni...” Találkoztunk az asszonnyal. Ül előttünk és mosolyog. De olyan a mosolya, mintha eltorzítaná az arcát, mert a szeme, az a gombostűfejnyi, riadtan pattog. Hízásnak indult és a csípője szinte lelóg a székről. A keskeny válla meggörbül. De mégis, kizárólag a benseje torzítja el így a külsejét. —- Nem gondolt arra, ha már mással nem is törődött, hogy törést okoz gyerekei életében? — kérdezzük. — így kellett cselekednem, meggyőződésem ellenére ... És csak mondja, mondja, érzéketlenül, mint aki magára kényszerített egy szöveget. Megdöbbenve néztük. Nem veszi észre, milyen riasztóan hat az egyetlen mondata: „Meggyőződésem ellenére cselekedtem ..Nem veszi észre, ki tudja, észreveszi-e valaha? Nem a meggyőződéssel, vagy a meg nem győződéssel van itt a baj hanem egészen mással. Azzal, hogy elfelejtett ember maradni Elfelejtette, hogy anya, hogy nevelő. Elfelejtette, mert önmaga kielégülését többre tartotta mindennél. Családi életüket elkerülte az egymás iránti megértés. A férj mindent az italban talált meg. Menekülni akart. Csak az asszony, az ragaszkodott az emberhez. És ez a ragaszkodás vette el a józan ítélőképességét, mert ahelyett, hogy meggondolva szembe néz a valósággal és rendezi életét, ha másért nem, gyerekeiért, engedte magát sodorni. Engedett a csábítóknak, akik céltudattal súgták a fülébe: „Azért van közietek a meg nem értés, mert elkerülöd az egyházat”. Ezért került sor a gyerekek meg- bérmálására. Ennyi volt a meggyőződése. És még most is meggyőződésről beszél', de már nagyon erőtlen a hangja, mert neki nincs meggyőződése se ide, se oda. Neki a meggyőződés csak játék, mint ahogy a gyerekek is csak játékszerré lettek kezében. így vált ez az asszony a faluban nevetségessé, így okozott munkatársai körében megdöbbenést, két gyereke előtt értetlenséget és talán így vesztette el örökre gyerekeit, férjét. Ez történt, és most ítélkezzen mindenki belátása szerint. Bobál Gyula bérek nem egyenes arányban, te- hát a teljesítéssel nem arányosan, hanem degresszív mértékben emelkedhetnek. Ez azt jelenti, hogy a termelés 1 százalékos emelésével csak 0,6, 0,8 százalékos bér fizethető ki. Nyilvánvaló, ezt az tette szükségessé, hogy a bérrendszer segítségével is a tervtúlteljesítések, illetve az ezzel járó nagyfokú selejtvesztesé- gek csökkentését érjük el. A termelékenység emelésével tényleges emelkedésével járó béreket is ki lehet fizetni az átlagbér-ellenőrzés keretein belül, ha a vállalatok megfelelő tartalékokat képeztek volna. Természetesen nem lehet állítani, hogy az átlagbérgazdálkodás most kialakult módszerei érvényesek lesznek örökké. Ezek a módszerek változni fognak. Azt azonban leszögezhetjük, hogy az átlagbérgazdálkodás mint forma nem változik, hanem tartós bérgazdálkodási módszer lesz. ELNÖKSÉGI ÜLÉS AZ AKCIÖBIZOTTSÄGOK MUNKÁJÁRÓL A hó végén ülést tart a Hazafias Népfront Megyei Elnöksége. Az ülésen értékelik a népfront mellett működő akcióbizottságok munkáját, eddigi tevékenységét. A műszaki, jogi és mezőgazdasági akcióbizottságban több száz szakember segít a termelőszövetkezetek szakmai, jogi és műszaki problémáinak megoldásában. A felvonuló diákok egy csoportja.
