Nógrádi Népújság, 1961. május (17. évfolyam, 35-43. szám)
1961-05-27 / 42. szám
4 NÓGRÁDI NÉPÜJSAO 1961. május 27. Klubjaink életéből Megyénk művelődési otthonaiban új népművelési forma, a klubélet bontogatja szárnyait. Népművelési munkásaink helyesen ismerték fel a klubmunka jelentőségét a művelődéspolitikai irányelvek jobb, gyorsabb végrehajtásában, a művelődési otthon tevékenységének szélesítésében, a lakosság sokoldalú kulturális foglalkoztatásában, nevelésében. Az általános igény kielégítésére igyekeznek községi tanácsaink, művelődési otthonaink megteremteni a szükséges feltételeket: bővítik a művelődési otthonokat; községfejlesztési alapból, működési bevételből és a lelkes aktívák, szakköri tagok odaadó munkájából igyekeznek otthonossá, ízlésessé, kényelmessé tenni a klubokat. Népművelőink törekednek arra, hogy a klubokban televízió, rádió, lemezjátszó, lemezek, könyvek, napilapok, folyóiratok segítsék elő a közvetett nevelés hatékonyságát. A fiatal korosztályok szórakoztatása érdekében gondoskodnak különböző társasjátékok beszerzéséről. Ezek a kultúr- cikkek jelentős szerepet játszanak a klubok életében. A televízió színházi közvetítéseit, filmbemutatóit, ismeret- terjesztő előadásait tömegesen élvezik, sokszor kicsinek bizonyul a klubszoba az érdeklődés kielégítésére. Hasonlóan kedveltek a rádió különböző adásai, különösen akkor, ha a klubvezető időben felhívja a látogatók fi- gyelrfiét egyes közvetítések meghallgatására. Ami ennél a szórakoztatva nevelésnél lényeges: nem kényszerítjük akaratunkat a résztvevőkre, hanem szabadon, kedvük szerint töltik el szabadidejüket. A televízióval rendelkező klubok ezért látogatottak még a vasárnap délelőttökön is. A kedvük szerint való időtöltés céltudatos irányításával még nem léptünk a rendes kerékvágásba. A szórakoztatási program kialakításánál még nem eléggé érvényesül a dolgozók igénye, érdeklődése, a rétegeződés, szakmák, társaságok, kedvtelések szerinti szervezés. Esetenként agyonszervezett, aprólékosan kidolgozott program várja a látogatókat, más esetben irányítás, érdeklődés-felkeltés és befolyásolás nélkül készülnek el a programok. Meg kell jegyezni, hogy a két véglet helytelen. Nem segíti elő például Somoskőújfalu művelődési otthonának klubjában a sok klubtaggyűlés és vezetőségi ülés a klubtagok vonzódását, á pihenés és a kultúrált szórakozás biztosítását. Még kevésbé az irányítás nélkül, szűkkörűen szervezett klubprogram kibővítésére szolgáló kártyacsaták, a szükséges felügyelet nélküli spontán szórakozások. Több alkalommal felmerült, hogy szabad-e a klubokban kártyázni. Tekintettel arra, hogy az emberek szeretnek és akarnak kártyázni, nem vagyunk a kártyajáték ellen, de a „hazardírozásról” le kell szoktatni az embereket. Arra kell törekedni, hogy más szórakoztató játékokat is megkedveltessünk a művelődési otthonokban. Az eddig elmondottakon kívül milyen művelődési lehetőségeket kell kiaknázni a művelődési otthonokban, klubokban? Mindenekelőtt az olvasás, ismeretterjesztés számtalan formáját és módszerét. Népművelőink, klubvezetőink ne riadjanak vissza ettől a kevésbé látványos, de nagyon fontos tevékenységtől. Felolvasások, könyvismertetők, könyvkiállítások, könyv- és filmankétok, a kötetlen beszélgetések, viták, olvásókö- rök szélesíthetik a klub tartalmi munkájának skáláját, érdekessé, színesebbé tehetik a klub programját. Elő kell segíteni, hogy a tsz-parasztok ügyesbajos dolgaikról a klubokban politizálhassanak, vitatkozhassanak, vagy éppen döntsenek egy-egy kérdésben. Felhasználhatjuk klubjainkat szemléltetésre is. Helyes egyes előadásokat alátámasztani olyan kiállításokkal, képekei, könyvekkel, folyóiratokkal, melyek a témához kapcsolódnak, akár elvi, akár gyakorlati vonatkozásban. Sokat tehet a klub az emberek művészeti ízlésének fejlesztésében is. Hanglemez- és táncesteket, szavaló- és táncversenyeket, szóló esteket, opera és operett ismertetőket rendezhet. Szervezhet irodalmi, zenei esteket hanglemezről, magnetofon segítségével, vagy a művészeti csoportok fellépésével is. Nem maradhat ki a külön böző játékos szórakozás sem. Sok klubban már nagyon helyesen alkalmazzák a szellemi fejtörőket, találós kérdéseket, dupla, vagy semmi játékot, klubtotót stb. Ez kü lönösen a fiatal korosztályok körében talált népszerűségre E bevált módszereken kívül helyes felhasználni a szórakoztatásra az udvariassági ügyességi, találékonysági vetélkedőket, divatbemutatókat kozmetikai tanácsadást stb. E fenti néhány dolog még közel sem meríti ki a klubok színes, sokrétű munkájának lehetőségeit, csupán néhány módszert emeltem ki, melyek bevezetése, rendszeresítése nem ütközik nagy akadályokba. A klubélet vonzóvá tétele megteremti a feltételét annak, hogy a művelődési otthonok a dolgozó tömegek és családtagjaik talál kozóhelye legyen és ne csak a próbák, értekezletek színhelye. V. I. Az egészségügyi felvilágosító munka eredményei Nógrádi tájak A FENNSÍKON Egyre többen tanulnak a helyiiparban is E1KÉSZÜLTEK A BEISKOLÁZÁSI TERVEK A közegészségügyi feladatok végrehajtása érdekében az utóbbi két esztendőben tovább fejlődött a lakosság körében végzett egészségügyi felvilágosító munka. Az elmúlt két évben elsősegélynyújtásra és házi betegápolásra 50 főt képzett ki két egészségügyi csoportnál a Vöröskereszt. Ezenkívül létrehoztak 139' egészségügyi állomást 659 fővel, 24 főt képeztek ki a házegészségőri teendők ellátására és 48 tsz egészségügyi felelős tanulta meg a termelőszövetkezeti egészség- védelemmel kapcsolatos tennivalókat. FÉNYKÉPEZŐGÉP GYŰRŰBEN Ditrich Kúra hamburgi mérnök, eredeti fényképezőgépet szerkesztett, amely köves gyűrű formájában az ember ujjára húzható. Ez a világ egyik legkisebb fényképezőgépje. Négy kerek negatív fér bele, a negatívokról 18-szoros nagyítás készíthető. A karancsságiak büszkesége Két hete, hogy megnyitotta kapuit a karancsságiak új művelődési otthona, amelynek önerejű építéséből a termelőszövetkezeti község apraja-nagyja derekasan kivette részét. Az új művelődési otthonban a pártszervezet helyisége mellett klubszobák vannak, a nagyteremben pedig különféle kulturális rendezvényeket, mozielőadásokat tartanak. Az otthont ezen a héten már az Állami Déryné Színház is nagysikerű előadásával avatta fel, bemutatta a Juanita csókja című operettet. Ezenkívül 93 elsősegély- nyújtó tanfolyamon 2915 fő vett részt, 102 anyák iskoláján mintegy 2000 leendő anya tanulta meg» az egészségügyi tennivalókat, 14 házi betegápolási tanfolyamon mintegy 450, 13 bánya-egészségügyi tanfolyamon pedig mintegy 1200 dolgozó vett részt a megyében. A helyiiparban is csak úgy tudják emelni a műszaki színvonalat, a vezetés munkáját, ha alapos felmérésen nyugvó, előrelátó tervezéssel készített intézkedéseket valósítanak meg. A műszaki munka erősítése, a vezetés színvonalának növelése egymást kiegészítő kölcsönhatásban levő feladat. E feladatok megvalósítása — bár egyik is, másik is perespektívikus tevékenység — jeléntős fejlődést eredményez a helyiiparban. A vezetők és dolgozók képzése, a tanulás, amelynek a termelőmunkában kell realizálódnia, elősegíti a termelési, termelékenységi tervek egyre jobb teljesítését. Biztató az a kezdeti munka, amely megnyilvánul a. helyiHalálkanyar ipar vezetői részéről, a megyei pártbizottság határozatának végrehajtása érdekében. Az eddig elkészült tervekből látszik, hogy végre érdemben foglalkoznak a helyiipari vállalatok vezetőinek, dolgozóinak képzésével is. A megyei tanács ipari osztályán már elkészült az a terv, amely meghatározza, hogy az 1961—62-es oktatási évben hányán tanulnak tovább, vagy kezdik el tanulmányaikat a könnyű- és az élelmiszeriparban. Az ötéves beiskolázási terv megvalósításával 1965. végére a helyiiparban a jelenlegi szakemberek mellett két gépész- mérnök, négy vegyészmérnök és 22 technikus erősíti a vezetést és tevékenységük növeli a műszaki színvonalat. A jelenlegi gondokra már mérséklő hatással van az is, hogy a tavaly indult két éves művezetői továbbképző tanfolyamon, s a gazdaságpolitikai tanfolyamon közel 60-an vettek részt a vállalatoktól. E két tanfolyamon kívül szép számban kaptak politikai képzést is a különböző oktatási formákon a helyiiparban. Jelentőségteljes a fontos kérdéssel kapcsolatban az is, hogy a vállalatok vezetői egyre fontosabb tennivalóként kezelik a tanulást. Ezt a szemléletbeni fejlődést tükrözi az is, hogy az oktatási év végén a helyiiparból öten fejezik be a nyolc általános iskolát. örvendetes, hogy a jövőben a vezetők képzése mellett gondoskodnak a dolgozók képzéséről is. A dolgozóknak elsősorban a gépkezelői tanfolyam elvégzését teszik kötelezővé. Az idén indul a kétéves üzemgazdasági tanfolyam, amelyen többen vesznek részt a helyiiparból is. Az ipari osztály egyéves vállalatgazdálkodási tanfolyamot is indít, jelentős létszámú hallgatósággal. Az osztály dolgozói számára készült beiskolázási terv értelmében minden dolgozónak meg kell szereznie a megállapított határidőig az előírt képesítést, illetve a szakvizsgát. Ezek a tervek optimista következtetések levonására ösztönözhetnek. Azonban legyünk óvatosak a következtetésekkel, mert a tervek tettek nélkül csak tervek. S még egy szót a tervekhez. Jó lenne, ha itt is — mint a szolgáltatások megszervezésénél —• összehangolná az ipari osztály a helyiipar három szektorának közös tennivalóit. E. I. HARTENSTEIN: Évezredek homályában teremben néma csend van. Lélegzetvisszafojtva ül továbbra is mindenki a helyén, pedig a vetítővásznon már megjelent a „Vége” felirat is. Egy alacsony, barna, középkorú férfi töri meg a csendet, helyéről felállva. — Emlékeztetni akartunk, emlékeztetni azokat, akik könnyen felejtenek és megmutatni az azóta felnőtt generációnak, ifjúságnak a háború igazi énjét. Ennyit mondott Bokor Péter a film rendezője és újból - helyet foglalt. A filmen történelem napjai elevenednek fel. Emlékeznek ezekre a napokra özvegyek, árvák és mindazok, akik életben maradtak, szinte valamennyi magyar család, mert talán nincs is olyan, akinek közeli, vagy távoli rokona ne pusztult volna el a második világháború vérzivatarában. 1943. január 12-én reggel a szovjet hadsereg elsöprő erejű támadást indított a front voronyezsi szakaszán. Majdnem 200 ezer magyar katona vesztette életét ott, ahol a Don széles ívben fordul keletről dél felé. S Horthyék ezalatt győzelmes diadalmenetről szónokoltak. Az ország urai, akik belehajszolták a magyar népet a Szovjetunió elleni háborúba, továbbra is a katonák tízezreinek behívását, hadba- szállását sürgették. És a film feleleveníti ezeket a kockákat, meghamisít- hatatlan, eredeti dokumentumok ezek. K arády Katalin, könnyes szemmel, fátyolos hangon énekelte a „Jó éjt drága kis hadnagyom” c. dalt, de a távoli mezőkön a magyar határt „védő” katonák már nem hallották meg ezt. Szörnyű kontraszt. A horthy- propaganda és az izmokat tépő valóság. Búsás haszonról, az ország határainak kiterjesztéséről álmodoztak Moszkva felé. Kaukázus, a bakui olajmezők felé kacsingattak uraink. De hiba csúszott a számításukba. A németek és magyar csatlósaik, nem jutottak el Moszkváig. Nem jutottak el a bakui olajmezőkig. Sztálingrádot nem tudták elfoglalni, hiába lőtték porrá ezt a virágzó várost. Hézagok képződtek a fronton, s ezeket a hézagokat a második magyar hadsereg katonáival tömték be. Dokumentum, dokumentum után. Megtizedelésről, 45 ezer munkaszolgálatos halálba hajszolásáról, éhezésről, ruhát- lanságról. Vágóhídra terelve haltak meg a magyar katonák. De miért haltak meg sok tízezren a távoli hómezőkön? Hitlerért? Horthyért? A nagybirtokért? A magyar katona nem vonulhatott- visz- sza. Ök fedezték élő falként a német visszavonulást. Kovács Gyula vezérőrnagy úr, vitéz Jány Gusztáv vezérkari főnöke intézkedett. „Nincs meghátrálás, aki szökni akar agyon kell lőni, itt csak meghalni lehet... 180 ezer magyar itt csak meghalhatott.” kfe is soroljuk tovább a * * dokumentumokat. Emlékeztetőül azoknak, akik ma is játszanak a tűzzel, talán ennyi is elég. Ez a film egyszerűen nemcsak dokumentum, nemcsak emlékeztető. Tiltakozó vádirat is a múlt letűnt úri Magyarország vezetői ellen"és a jelenlegi re- vansiszta politikusoknak is. És ezért üdvözölhetjük új filmünket, amelyet fiatal, magyar filmalkotók állítottak össze. Nem fog a film a magyar, vagy a nemzetközi filmgyártás kiemelkedő alkotásaihoz tartozni, de tiltakozó fáklyaként, emlékeztetőül sokáig ott lesz a filmszínházak műsorán. Az Élet és Tudomány sorozat e legújabb kötete minden bizonnyal a sorozat legjobb kötetei közé tartozik. Eléggé semmitmondó címe után ítélve ugyan az ember nem nagy várakozással v • zi kézbe, de az első pár oldal után már nem tudja letenni. Érdekes? Több annál, - izgalmas olvasmány. Hartenstein műve az ősrégészeti barlangkutatás népszerű története, illetőleg inkább színes krónika a kőkorszakbeli barlangi művészet felfedezésének, megismerésének 80 esztendejéről. Élményszerű, regényes leírásokban számol be az Altamira-barlang festményeinek felfedezésétől kezdve az összes jelentősebb emlékek feltárásáról, egészen a második világháború utáni kutatásokig. Spanyolországon, Franciaországon át Afrikába vezeti az olvasót a tudósokkal, hol zűk sziklanyílások között, hol jéghideg folyóvíz rohanó árjában, hol meg forró hegyoldal borotva- éles törésű sziklatörmelékén. Nem lehet megrendülés nélkül olvasni arról a rengeteg küzdelemről, amit e tudományág művelői vívtak értetlen emberekkel és a természet erőivel. Saoutuola törhetetlen, bátor hite. aki egyedül szegült szembe az egész tudományos világgal az altamirai felfedezés hitelének elismertetéséért, vagy a Lhote expedíció valósággal emberfeletti kitartása forró nappalok, fagyos éjszakák, vízhiány, homokviharok közepette a Tassili-hegység sziklafestményeinek lemásolása érdekében - mind olyan részletei a könyvnek, amelyek túl a tudományos érdekességen, az emberi helytállás legragyogóbb példái közé sorolhatók. A szerző azonban nem csupán a felfedezések történetével ismerteti meg az olvasót. A színes leírások közben módot talál arra, hogy a művészeti emlékek készítéséről, formai sajátosságairól és funkcióiról is beszámoljon, így tudjuk meg, hogy az őskori festmények kultikus célokat szolgáltak, sőt egy vadászvarázslat leírásával valósággal megeleveníti előtünk az őskori szertartást. A könyv témája tehát rendkívül érdekes, és ez az első magyar nyelven megjelenő kötet, amely a kérdéssel ilyen részletesen foglalkozik. De Hartenstein írásművészete, ha lehet, még élvezetesebbé varázsolja. Párbeszédek, találó reflexiók, szemléletes leírások kimeríthetetlen fegyvertárával dolgozva, szinte iskolapéldáját adja, hogyan kell népszerű ismeretterjesztő könyvet írni. Az illusztrációk, sajnos, nem méltók a könyv szövegéhez.
