Nógrádi Népújság, 1961. május (17. évfolyam, 35-43. szám)
1961-05-27 / 42. szám
1961. május 27. NÓGRÁDI NÉPÜJBA8 5 A hétszeres élüze 11 Kifizetődő a baromfitenyésztés Szinte megszokott esemény- nyé válik Szécsényben, hogy a tangazdaság évről-évre megkapja a megtisztelő élüzem címet. Főmajorjának legnagyobb épületén állandóan változik a felírás: ötszörös élüzem, hatszoros él- üzem, s ez így megy tovább. Rengeteg munka, szakértelem, szorgalom rejtőzik e címek mögött, mert mint ismeretes, érdemtelenül nem dobálják az élüzem címeket. Nagyszerű növénytermesztési és állattenyésztési eredmények birtokosai a tangazdaság dolgozói. Statisztikai adatok halmazát lehet idézni és felsorakoztatni, hogy bizonyítsuk nem érdemtelenül kapja e kitüntetéseket a tangazdaság. Az elmúlt évben nagyot nőtt a termelési érjék, 64 százalékkal magasabb a tervezettnél. 100 kh szántóra 1,261 200 forint halmozott termelési érték esik. E számok azt bizonyítják, hogy az agrotechnika vívmányainak helyes felhasználásával Nógrád megyében is lehet nagyszerű, szép eredményeket elérni. Ha a tangazdaság munkáját értékeljük nem mehetünk el szó nélkül a ténylegesen jelentkező nyereség mellett sem. A múlt év gazdálkodási terve a növénytermesztésben 468 ezer forint nyereséget írt elő, s ténylegesen 2,866 000 forint nyereséget értek el, amely a tervezett nyereség 570 százaléka. Megértjük ezeket a nagy számokat, ha néhány növény- féleségnél megnézzük az átlagterméseket, az önköltséget, valamint az értékesítési átlagárakat. Vegyük a burgonyatermelést. Tavaly 62 kh-n termeltek burgonyát, ebből 16 kh szárhúzott volt. Az összterület burgonya átlagtermése 131 mázsa volt. A nem szárhúzott burgonya 175 'mázsás átlagtermést adott holdanként. Az elmúlt év őszén 3122 mázsa vetőburgonyát szállítottak el, s a saját vetőmagon kívül még 1800 mázsa tavasszal értékesíthető vetőburgonyájuk volt. örvendetesen alakult a burgonya mázsánkéti önköltsége, amely a múlt évben 651- forint volt, s az értékesítési átlagár pedig 230 forint. Ez több mint háromszorosa az önköltségi szintnek. Mivel a burgonya nagy jövedelmet jelentett a tangazdaságnak, az idén helyesen tovább növelik a vetésterületet. A 100 kh-n termelt burgonyából 80 kh lesz az elő- csíráztatott. A tangazdaság 'minőségi termelésére jellemző, hogy az értékesítésre kerülő gabonaféléik túlnyomó része vetőmagként kelt el. A tavasz folyamán 1600 mázsa tavaszi árpa vetőmagot, az őszi kalászosokból pedig 3517 mázsa vetőmagot adtak át 293 forint értékesítési átlagárral. A búzánál és a rozsnál egy mázsa termény 151 forintba került. Nézzük még meg a cukorrépa termelést. Tavaly 40 holdorf termelték ezt a fontos ipari növényt. Az átlagtermés 253,25 mázsa volt. Minden mázsa cukorrépa 24 forintba került a tangazdaságnak, s kapott érte 51,50 forintot. Az önköltség leszorításával itt is jelentős nyereség jelentkezett. Nem csalatkoztak az állat- tenyésztésben selm. E termelési ágban a tervezett nyereség 343 ezer forint volt és ténylegesen 671 ezer forint nyerésén lett. Ki lehet számolni, hány százalékos nyereséggel dolgozott az állattenyésztés. Nézzünk néhány dolgot az állattenyésztés területéről is. A hétszeres élüzem tangazdaság büszke lehet tej termelési eredményeire, hiszen tavaly a 112 tehéntől összesen 466 504 liter tejet fejtek ki. Említésre méltó a tejtermelés önköltségének alakulása. Egy liter tej önköltségére 3,10 forintot terveztek, s ténylegesen egy liter tej 2.87 forintba került. Az államnak, ezáltal a közellátásnak 404 ezer liter tejet adtak 'át részint tej és tejszín formájában. A tejtermelés mellett jelentős a szarvasmarha szaporulat is. Az év folyamán 117 borjút neveltek fel itatásosán. Az így felnevelt borjak nevelési költsége lényegesen olcsóbb a szokásos módon felnevelt borjak költségénél. A szarvasmarha tenyésztésnél szólni kell a szarvasmarha hizlalásról is. Itt sem szégyenkezhet a tangazdaság nagyszerű állattenyésztési kollektívája, hiszen a tervezett 422 mázsa hízottmarha helyett 715 mázsát szállítottak. Tervüket közel 300 mázsával túlteljesítették. Itt is törekedtek a hús előállítási költségének csökkentésére, amely a terv szerint 18 forint lett volna, s ténylegesen 17 forint lett. A kilónkénti egy forintos megtakarítás 71 500 forint többletjövedelmet jelentett a tangazdaságnak, ezáltal a népgazdaságnak. Jellemző a hizlalás szakszerű gondosságára, hogy a 'meghizlalt szarvasmarhából 598 mázsa súlyú hízottmarha ment exportra. Csak néhány tényt említettünk meg a tangazdaság tavalyi eredményeiből, de ezékből is láthatjuk, hogy jó Növekszik a szerződéses növények termelése Nógrádszakálban a Haladás Termelőszövetkezet az idén ß holddal növelte a kertészeti növények területét, mert az* elmúlt esztendőben & 12 holdas kertészet között 25 hold burgonya termelését, több mint 60 hízottsertést, mintegy félszáz tenyészüszőt és hízottmarhát is' értékesít a Haúton haladnak a hétszeres élüzem dolgozói. A munka termelékenységének emelésével, a termelési költségek csökkentésével jelentős termelési sikereket érnek el, s eredményeik előre viszik a népgazdasági tervek teljesítését. A tangazdaság az idén tovább akar lépni előre. Ezt bizonyítják a koratavaszi mezőgazdasági munkák, meg az állattenyésztésben folyó lelkiismeretes munka is. Reméljük, a sok nagyszerű eredményt elérő gazdaság kollektívája az idén sem csalódik számításában, s a tervezettnél jóval több terményt, állati ^terméket adnak a népgazdaságnak. Kata János a terme!össövetke&etbem A megye termelőszövetkezeteiben az idén nagy érdeklődés mutatkozik a baromfi - tenyésztés iránt. A szövetkezetek gazdái kezdik megérteni, hogy a baromfitenyésztés kifizetődő, gyors jövedelmet jelent. Mióta nagyobb gonddal foglalkoznak a baromfitenyésztéssel. jobb eredménnyel nevelik fel a megrendelt naposcsibéket is. Szövetkezeteink megyeszerte sokat tettek annak érdekében, hogy megfelelő férőhelyet biztosítsanak a naposcsibék részére. A nádújfalui Aranykalász, az egyházasdengelegi A HONTI GYŐZELEM TSZ JÖ PÉLDÁJA kezet. SZAKMAI TANÁCSADÓ Kossuth, a karancsalji Béke, a szendehelyi Kossuth Termelőszövetkezetek eddig ki nem használt régi lakásokat, egyéb helyiségeket alakítottak át, rendeztek be csibenevelés céljára. Több termelőszövetkezet már januárban, februárban megkezdte a csibenevelést. A honti Győzelem Tsz január 26-án vásárolt 3200 naposcsibét, amelynek felnevelési eredményeiről már konkrét adataink vannak. A termelő- szövetkezet 3045 darab baromfit értékesített 2120 kg súlyban, 11 hetes korban 70 dekás átlagsúllyal. Az elhullás a gondos kezelés miatt mindössze 4,8 százalék volt. A tiszta haszon 17 319 forint. Egy kilogramm hús előállítási költsége 19,83 forint volt, a 28 forintért értékesített hús minden kilójára 8,17 forint nyereség mutatkozik, tehát a hontiaknak megérte a csibeneveléssel való foglalkozás, ezt mi sem bizonyítja szebben, mint az, hogy a termelőszövetkezet újabb 3500 naposcsibét állított be nevelni. A hontiakhoz hasonlóan szép eredményeket ért el a kazári Zöldmező Tsz is. A nógrádmegyeri Petőfi Tsz a márciusban vásárolt 7 ezer naposcsibéből 3 ezer darabot meghagy törzsállományként, a töbÁ burgonya töltögetése kell arra, hogy a keréknyomtáv pontosan egyezzen a sortávolsággal. Ahová jelenleg nem jut gép, ott is jól megoldható a növényápolás egyelőre fogatos erővel. Lényeges kérdés e tekintetben az, hogy fogatos, vagy gépi munkákat mindig kövesse a kézierővel végzett kiigazítás, elsősorban a forgóknál, de végig az egész táblán is. Barlai Gábor A kiadási költségek a következőképpen alakultak. A csibék vételára 12 800 forint volt. A takarmányköltség 21 ezer 250 forintot tett ki, a felnevelés általános költsége 4 241 forint, a munkabér 125 munkaegységre 3750 forint A több mint 3000 értékesített csirke kiadási költségei 42 ezer 41 forintot tesznek ki. A kiadással szemben a szerződéses áron értékesített csirkékért 59 360 forintot kapott a szövetbit pedig értékesíti. A termelőszövetkezetnek az árutermelés szempontjából érdemes minden lehetőséget kihasználni, hogy minél több árubaromfi kerüljön piacra. A nevelés most- már köny- nyebb, mert csak 2—3 hetes korig kell az előírt hőmérsékletet biztosítani, utána a kitollasodás után a 3 hetes csirke már elhelyezhető a tsz- tagok üresen maradt istállóiban, vagy egyéb átalakított helyeken is. A kesely-réti csemetekert nem messzire a bujáki vártól mindennap szorgalmas munka színhelye. Ide jár a pár kilométerre levő Buják néhány szép, huncutszemű lánya, menyecskéje, hogy reggeltől estig tartó munkájukkal tisztítsák a gyomtól a kis fenyő, tölgy, és egyéb facsemetéket. Imre János bácsi irányítja a tizenöt főből álló brigád munkáját, Ö tudja, melyik csemetét mikor kell kapálni. Az itt dolgozó lányok, asszonyok szeretik, úgy mondják jó ember. Ha jelen van, ha nincs úgy dolgoznak, hogy János bácsinak ne kelljen szégyenkeznie miattuk sem az erdészet vezetője sem a gyakran erre járó mérnök előtt. .4 csemetekertben olyan példás a rend, mint a legjobban gondozott konyhakertekben. Mint az iskolában a gyerekeket szokták, úgy gondozzák itt a piciny csemetéket az ügyes női kezek. Mintha éreznék, nagy szükség van ezekre a napról napra növekvő gyenge kis csemetékre. Sok a megyében a vízmosásszaggatta seb, a kopár domboldal, a fátlan patakpart. A bujáki erdészet kesely-réti csemetekertje nagy szolgálatot tesz a megye fásításában. Az idén és a múlt ősszel több mint 600 ezer csemetét emeltek ki, amelyek helyére gyorsan ültettek újabb magvakat. A magvak már ki is keltek, s szépen bekapálva sorolnak az új tűlevelű csemeték. A napokban a fenyővetések gyomlálását végezték a .női brigád tagjai. Nem kellemes dolog a gyomlálás, az ember térde, dereka belefájdul, de azért csinálni kell, mert csak úgy erősödik a csemete, s csak a rendesen ápolt csemetekert képes évente félmillió csemetével hozzájárulni az ország fásításához. A burgonya legfontosabb agrotechnikai munkája a töl- tögetés. Burgonyatermésünk átlagát a töltégetési munkával lényegesen fokozhatjuk. A töltögetést akkor kell kezdeni, amikor a burgonya eléri a 12—15 centiméter magasságot. Ha ezt az időpontot elmulasztjuk, a szár megöregszik és hiába viszünk melléje friss földet, a föld alá kerülő rügyei többé nem hajtanak ki, nem szaporodik többé a gumó-állomány. A töltögetést — a burgonyabokrokhoz húzott földorom magasságát fokozatosan növelve — virágzásig két-három ízben megismételjük. Virágzás közben és után a talajt többé bolygatni nem szabad. A gumónövekedés időszakában már kárt okozhatunk a talaj mozgatásával, mert a gyökérállományt megsérthetjük. A töltögetés számával .általában nincs baj, mert a két- háromszori töltögetés már a legtöbb burgonyatermcsztő gazdaságban általánossá vált. A növényápolási munkákat illetően határozott javulás tapasztalható, mégis még fordulnak elő hibák. Sokszor nem megfelelő a töltögetés minősége. Több helyen tapasztalni lehetett az elmúlt nyáron, hogy középköíött, vagy kissé kötötteb talajokon nagyobb esők után közvetlenül — a talaj kellő felszik- kadását nem várva meg — végezték el a töltögetést. A feltöltött burgonyasorokban a talaj megcserepesedett, megkeményedett és sok esetben páncélszerűen vette körül a töveket. Ez a gumókötést és a gumók fejlődését nemhogy elősegítette volna, hanem inkább gátolta. A másik hiba az, hogy a töltögetés nem teknő, hanem oromszerű, így a csapadékot nem tudja jói felfogni, amire pedig különösen a gumókötés idején lenne nagy szükség. A termelőszövetkezetek nagy része inég nem végzi e! a töltogetések kézi kiigazítását, pedig ezzel ki lehetne javítani a gépi, illetve fo- gatosmunka kisebb hibáit, (növények betakarítása, vagy kiforgatása) és a sorokban levő gyomok kivágásával el lehetne kerülni azt, hogy a burgonya őszig elgyomosodjon. Fent: Imre János bácsi a csemetekert vezetője a duglász fenyővetés tábláját igazgatja Oldalt: A hegyi juhar su- hángok közül csak a fiatalok szemének huncut csillogása látszik. Lent: Bármennyire jó is itt dolgozni, hat órakor letenni a kapát, s elindulni hazafelé, még jobb. igen jó jövedelmet hozott a közösségnek. Valamennyi termelt növényféleségre már korábban szerződést kötöttek a MÉK-kel. A palánták kiültetése időben megtörtént, a szövetkezet asz- szony tagjai végezték hozzáértő szakember vezetésével. A tervek szerint mintegy 90 ezer forint jövedelemre számítanak a kertészeti növények bevételéből. A termelőszövetkezetben már az elmúlt évben bebizonyosodott, hogy igen előnyös a szerződéses termelés. Az idén is a tízforintos munkaegységelőleget, amelyet minden hónapban rendszeresen fizetnek, jórészt a szerződéses növényekre kapott előleg biztosítja. Növekedett Is az idén a szerződésesen termelt növények mennyisége és az így értékesítésre kerülő állatok száma. Többek ladás Termelőszövetkezet. Gépi töltögetésnél ügyelni «fc Fiatalak a ternielőszöveikezetükért A pásztói járás KISZ-fia- taljai közül egyre többen vesznek részig az Ifjúság a szocializmusért mozgalomban. Egyre többen vállalják, hogy erejükhöz mérten segítséget nyújtanak a termelőszövetkezetek erősítéséhez, szilárdításához amellett, hogy fejlesztik tudásukat, művelődnek, s a sportban is bizonyos jártasságra tesznek szert. Csécsén a KISZ-szervezet 105 tagja közül 77 fiatal jelentkezett, hogy eleget tegyen a mozgalom követelményeinek. A fiatalok vállalták, hogy az idén 1600 munkaórát segítenek a termelőszövetkezetnek a legfontosabb munkálatok elvégzésében. Vállalták az év elején, hogy 10 katasztrá- lis hold kukoricát teljes egészében a fiatalok dolgoznak meg, a vetéstől a betakarításig. A fiatalok igyekszenek a vállalt feladatoknak eleget tenni. A 10 hold kukorica igen szép, s minden remény megvan ahhoz, hogy nem vallanak szégyent vele a 30 mázsás kukoricatermesztési mozgalomban. A BUJAKI KESELY-RÉTEM
