Nógrádi Népújság, 1961. május (17. évfolyam, 35-43. szám)

1961-05-27 / 42. szám

f VtLAC PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÓGRÁDI Népújság >%% MSZMP NÓUevAU MEGYÉI BIZOTTSÁGA Üfl A MÉCSEI TANÁCS LAPJA XVII. ÉVFOLYAM, 42. SZÁM. ÁRA: 60 FILLER 1961. MÁJUS 27. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének tagjai Orhalomban — Megtekintették a tsz gazdaságát — A környező Iáink lakói előtt Kállai Gyula elvtárs mondott beszédet Kristóf István látogatása Benczurfaíván Szerdán meglátogatta műter­mében Szabó István Kossuth- díjas népművészt Kristóf Ist­ván elvtárs az Elnöki Tanács titkára, megyénk országgyű­lési képviselője. A látogatás során elbeszélgettek a művész alkotó terveiről és a most ké­szülő munkáiról. A magyar-szovjet barátság elmélyítéséről tanácskozott az MSZBT megyei elnöksége Salgótarjánban a napok­ban tanácskozott az MSZBT városi elnöksége. Az ülésen Kmetyi Ferenc elvtárs, a társaság elnöke be­számolt elmúlt félévi mun­kájukról, valamint az MSZBT feladatairól. Az ülésen beszámolt Falati elvtárs, az MSZBT megyei titkára, a megyei titkárok Budapesten nemrégiben meg­rendezett tanácskozásának tapasztalatairól. Örhalom község pénteken megyénk érdeklődésének kö­zéppontjába került. Ugyanis az őrhalmi Hazafias Nép­front Termelőszövetkezet meghívta a Hazafias Nép­front országos elnökségének tagjait, tegyenek látogatást Orhalomban. Ismerkedjenek meg a község dolgozóival, nézzék meg a termelőszövet­kezetet, hogy miként fejlő­dött. A látogatásra pénteken került sor. Ezen a napon Orhalomban, ebben az egyébként igen dol­gos emberek lakta községben, ha nem is írt a naptár ünne­pet, mégis ünnep volt. Ün­neplőbe öltöztek az iskolá­sok és a község határában, a tsz-majornál várták az őr­halmaik a kedves vendége­ket. Délelőtt körülbelül 10 óra lehetett, amikor a vendége­ket szállító hatalmas busz befordult a major udvarába. Az autóbuszból egymásután szálltak ki a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa el­nökségének tagjai, élükön Kállai Gyula, a Politikai Bi­zottság tagja, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa el­nökségének elnöke. Eljött lá­togatóba Szakasits Árpád a Központi Bizottság tagja, az Országos Béketanács elnöke, Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára és az elnökség más neves tagjai. Megjelent a látogatáson Jakab Sándor az MSZMP Nógrád megyei bizottságának első titkára, or­szággyűlési képviselő, Matúz József, az MSZMP Nógrád me­gyei bizottságának titkára, Bankó János, a párt végrehaj­tó bizottságának tagja, a Nóg- I rád megyei tanács vb. elnöke | és Nagy Béla, a Hazafias Nép- j front megyei elnöke, valamintj a járási párt, tanács és nép- j front képviselői. Az autóbuszból kiszálló vendégeket az úttörők hatal­mas virágcsokrokkal fogad­ták, majd Bállá István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja, a tsz el­nöke meleg szavakkal szólt az elnökségi tagokhoz és a jelenlevőkhöz. Ismertette a tsz életét, elmondta, milyen ered­ményeket értek el, majd vázolta a célkitűzéseket, amelyekkel még virág­zóbbá, gazdagabbá teszik termelőszövetkezetüket, az egész községet. A köszöntő után a vendé­gek máris otthonosan — a helybeliek meleg szereteté- vel körülfogva — elindultak, hogy megtekintsék a termelő- szövetkezet majorját. Az őr­halmiak nagyon büszkék ezekre a létesítményeikre. És lehetnek is, mert igen kor­szerűen felszerelt tehénistál­lót láthattak a vendégek. Nagy érdeklődéssel beszélget­tek az állatgondozókkal, a tsz-tagokkal a tejhozamról. Megelégedéssel hallgatták, hogy milyen magas fejési át­lagot érnek el. Ezután a a vendégek a növendék­marha istállót, majd a korszerű sertcstenyésze- tet és a major mentén húzódó kertészetet tekin­tették meg. Az elnökségi tagok minél inkább ismerkedtek a ter­melőszövetkezettel, annál inkább megnőtt az érdeklő­désük. v Megnézték a major további építésének terveit. Bállá István, a tsz elnöke elmondta • az építéssel járó nehézségeket, amelyeket az elnökség tagjai nagy érdek­lődéssel hallgattak és maguk is sok hasznos javaslatot tet­tek a tsz további fejlesztésé­hez. Amíg a vendégek a major­ban tartózkodtak, híre ment a faluban, de a határban dolgozók között is, hogy megérkeztek a kedves ven­dégek. Üzenetet küldtek, hogy látogassanak ki a ha­tárban dolgozó tsz-tagokhoz A kérésnek szívesen eleget is tettek az elnökség tagjai, így került sor arra, hogy autóbuszba szálltak és el­indultak, hogy körüljárják Örhalom közel 3 ezer hoí­Á csillééit átás javításáért L.I CSILLÉK A BANYÁKBAN, HASZNOS INTÉZKEDÉSEK MŰSZAKI is zászlót bontott 'mozgal­munk, hogy a párt gyermek- szervezeteit, az úttörőcsapato­kat összefogja, s orszgos erő­vé tömörítse. Ezt az időt te­kintjük mozgalmunk szüle­tésnapjának. A párt szívós, következetes harcának eredményeként 1947 január 8-án miniszteri rendelet nyitotta meg csapa­taink előtt az iskolák kapuit. Ezzel zárult. mozgalmunk hőskora, s kezdődött egy újabb korszak, ' amikor most már magaisabbfokú és széle- se'bbkörű szervezettséggel va­lósíthatta meg célkitűzéseit. Az elhintett mag szárba szökkent, s dús termést ho­zott. Évről évre újabb és újabb gyermekek vették át a zászlót azoktól, akik már a DISZ-ben folytatták a mun­kát, akik már bekapcsolód­tak a szocializmus építésébe. 1956-ban mozgalmunkat is megtépázta az őszi vérgőzös vihar. Sokan, akik szerették mozgalmunkat, de nem volt elég szilárd hitük, elsiratták az úttörőmozgalmat. Bátor pajtás ezer és ezer akadt, „mert küldetése, hogy kitörjön a hegyre, fényre, ég­re fel...” És amikor 1957. feb­ruár 19-én a Magyar Űttörők Szövetsége megalakult, már mindenütt diadalmasan -vi- láglott a pajtások nyakán a vörösnyakkendő, hirdetve mindéTikinek, hogy bár vi­har tépázta meg mozgalmun­kat, nincs többé erő, mely le tudná győzni azt a gyermek­szervezetet, amelyet a párt vezet. 'Azóta még tömöreb­bek, erőteljesebbek soraink. Céljainkat röviden így le­hetne összefoglalni: gyerme­keinket szocialista jelenünk és jövőnk szeretőiére nevel­jük, a dolgozó ember tiszte­letére, a közösségért, a ha­záért tettre kész ifjakká. Tu­dományos világnézetre, ne­mes emberi tulajdonságokra neveljük á pajtásokat, a KISZ méltó tagjaivá. Létre­hozzuk az egységes kommu­nista szellemű gyermekkö­zösséget az általános iskolá­ban. Erősítjük az úttörőszer- vezetben a 'KISZ irányító te­vékenységét. Megyénkben ma 16 487 úttörő van, a'z úttörő korosztályú gyermekek 77,26 százaléka tagja tehá't mozgal­munknak. Ez biztosítja, hogy & mozgalomban részt nem Vevő gyermekeket is úttörőink irányítják, így ér­vényesül tehát gyermekeink körében mozgalmunk célki­tűzése. Léhet-e ma pedagógusnak szetín, nemesebb munkája, mirit a mozgalomban való részvétel? Bízvást felelhetünk rá: Nem! Mi üj embert ne­velünk, szebb, -emberibb esz­ményt oltunk a gyermek fo­gékony leikébe, mint a tör- ténélem során bármikor, s ebben a munkában részt- vertni az általános iskolai pedagógusnak küldetés. S a pajtások erejükhöz mérten már most, gyermekkorukban részi, követelnék maguknak a szocializmus építéséből. Em­lékezzünk ezen a napon azok­ba ;& felnőttekre, akik 15 év­vel i ezelőtt mint csillogó sze­műi gyermekek. magasra emékék a mozgalom zászla­ját. <& gondoljunk a sok-sok ■yöítösnyakkendős gyermekre, a’ki'k méltó utódai az első lé­péseken megtevőknek. S ha május :28-án százezrek ajkán csendül fel mozgalmunk jel­mondata: a dolgozó népért, a hazáért előre, gondoljunk a$ra is, hogy a felnövő nem­zedék méltó folytatója lesz az új világ -építésének. Ifj. Havasz Dezső, a -Salgótarján Városi tTttörő El­nökség tagja. Sülén medencénk bányaüze­meiben nemcsak a veszteség­idők felmérése, hanem a ko­rábbi tapasztalatok alapján is megállapítást nyert, hogy a termelés, a termelékenység növelésének egyik igen fon­tos tényezője a bányászok üres csillével való ellátása. Ennek javítása érdekében nemcsak a tröszt, de az üze­mek műszaki vezetői is sokat tettek az utóbbi hetekben. A tröszt — beruházási keretét figyelembe véve — arra tö­rekedett, hogy minél előbb új csillékkel javítsák a meg­lévő csilleparkot, lecseréljék a már elavult, nehéz, sokszor balesetet is előidéző csillékét. Ez a törekvése a trösztnek nagymértékben sikerült is, hiszen már ebben az esztendő­ben 611 csillét szerzett be. illetve adott ki a szolgál­tató vállalatoknak és a bányaüzemekbe. Mivél a szénmedence déli ré­gién usíile-problémák alig ve­tődnek fel, ezért a beszerzett csilieket inkább az északi üzemeknek adta át. A Rónai Bányaüzemnél már csaknem teljesen lecserélték a régi, elavult, ajtós facsilléket, eb­ben az évijén 249 újjál nö­velték a szállítóeszközöket. Királytáró 103, a Salgótarjáni Szolgáltató Vállalat 108, Mi- zsería 51, Kányás és Ménkes -■gyenként üjabb 50 csillét kapott az év első négy hó­napjában. 'Ez azt jelenti, hogyha átmenetileg is, de megoldódott, illetve csökkent a tröszt üresellátásának problémája. Az új csillék beszerzése melleit számtalan műszaki intézkedéssel » igyekeznék az üresellátás gondját meg­oldani szénmedencénk bá­nyaüzemeiben. Ilyen például — s íxz igen jjelentős —•„ hogy szénmedeneénk bánya­üzemei közül -elsőként a kazári bányában ismét bevezették és alkalmaz­zák * ciklusos -jumika- módszcrí. das birtokát, és elsőnek ott találkozzanak a tsz- tagokkal. Igazán nagyszerű látvány volt, amilyen meleggé, barátivá nőtt a találkozás. Minden tsz-tag szeretett volna valami szépet, jót mondani. Szép, tiszta a határuk, jól ápoltak a növények. A Nagymező dűlő­ben a vendégek kiszálltak az autóbuszból és mélyen be­mentek a földekre, megnéz­ték a búza-, az őszi árpa- és a híres őrhalmi burgonyaföl­deket. Mindenütt megelégedé­süknek adták jelét. Már delelőn járt a nap, amikor a faluba értek a ha­tárt járó vendégek. A köz­ség dolgozói ebédre hívták meg őket, ahol Havassy I. ászló, a község párttitkára köszöntötte az elnökség tag­jait. Az ebéd után igen kedves jelenet következett a vendé­gek és a vendéglátók között. A népviseletbe öltözött őrhalmiak közrefogták az elnökség tagjait és meghívták őket otthonaik­ba. Ki-ki egy-egy vendéget vitt magával és kitárultak a ven­dégszerető kapuk, hogy egész közelről is megismerjék az elnökség tagjai, az őrhalmi emberek legbensőbb életét. Ez alatt az idő alatt már a környező községek lakóinak is tudomására jutott, milyen kedves vendégek tartózkod­nak Őrhalomban. Megindult i a falvakból az érdeklődők j sokasága őrhalom felé, hogy az iskola előtti téren gyüle- ! kezzenek. Az elnökség tag­jai ! amikor visszatértek a csa­ládlátogatásról, már több százan vártak rájuk. Itt került sor az egész­napos baráti találkozó záró­akkordjára, amikor is nagy­gyűlés keretében Kállai Gvula elvtárs ünnepi beszé­det mondott. Az őrhalmiak a nagygyűlés kezdete előtt a termelőszövetkezet életét «do­kumentáló albumot és őr- halmi népviseletbe öltözött babát adtak át a látogatás emlékéül. Az elnökség tag­jai pedig egy televíziót aján­dékoztak a község dolgozói­nak. Lapzártakor a nagygyűlés | még tart.. Ez azt jelenti, hogy a munka helyes szervezésével máris ki­küszöbölték az üres csille­hiányt. Mert míg az egyik munkahelyen robbantanak, a faluban, de addig a másikon folyamato-1 san végezhetik a rakodást, illetve a szállítást. Nagybá- tonyban felmérték a bányá­ban lévő — úgynevezett tar­talékolt — csilléket, s azokat a külszínre vontatták ki. Ez­zel az eljárással meg tudják oldani a munkahelyek folya­matos üresellátását. Kányá- son végre megoldást nyert a földalatti mozdonyszállítás, s ezzel tudták gyorsítani a csil­lék forgási sebességét. Hasz­nosnak bizonyul majd az az intézkedés is, amelyet a kis- terenyei bányánál kívánnak végrehajtani. Megoldják az üzemek úgynevezett lépcsőzetes munkakezdését, — először Újlakon térnek át erre a módszerre. így a ko­rábbi állandó hétórás mun­kakezdéssel szemben egy-egy üzem már 6 órakor meg­kezdheti a szállítást, javul valamennyi üzemben az üres­ellátás. A trösztben már úgy nyi­latkoznak, hogy megoldódott a bányászok üresellátása, akadály azonban még min­dig van. Az űj csillék be­szerzése, a műszaki intézke­dések még mindig nem ele­gendők ahhoz, hogy tovább javuljon az üresellátás. Szer­vezetlen a rakott csillék szál­lítása, illetve ürítése. A zagy­vái vállalatnál például má­jus 1-től 22-ig nem kevesebb, mint 230 óra esett ki a ter­melésből üres csille hiányá­ban. Oka az, hogy a szolgáltató vállalat nem tudja biztosítani a folya­matos szállítást, az osztályozó — csakúgy, mint a többi — nem bírja -a termelt szén feldolgozását, jEnnek érdekében ugyan már történtek intézkedések, mint például a rosta és a buktató felújítása, de szükséges a továbbá intézkedések .azon­nali «ggrehajtása is. Á kis harmonikás Az úttörőmozgalom tizenöt éve Tizenöt év... Hogy is kez­dődött tehát? Volt, ahol sötét pincékből kibújt sápadt, rongyos, szen­vedésektől sajgó lelkű gyer­mekek tanácstalanul vártak, nem tudták, mitévők ' legye­nek. És ekkor egy-egy elvtárs vagy elvíársnő lépett hozzá­juk, s foglalkozni kezdett velük. Volt, ahol csillagos katona, — ' miközben éhező gyerme­keinknek kenyeret adott — mesélt a hős szovjet haza hős fiatalságáról, kacagó, gondtalan gyermekekről, akik féltőn őrzik vörös nyakken­dőjük becsületét. Máshol egy-két lelkes pe­dagógus gyűjtötte maga kö­ré tanítványait a napi. mun­ka után, s tankönyveiket le­téve azon fáradoztak gyer­mekeik, hogy a megrongált iskolát éppé, s szebbé vará­zsolják... A gyermek tanítója mellé állt, közös munkát végzett társaival, nevelőivel. A közös munka közösségi szellemet szült... S ezek a gyerekek ekkor már itt-ott úttörőknek, a jobb kor út­törőinek nevezték magukat. Ám ebben az időben a tes­tületek nagyrésze elzárkózott az úttörőmunkától. Azok a nevelők pedig, akik részt kértek az úttörők munkájá­ból. iskolán kívül vezették a csapatok munkáját, mert a csapatok ■ akkor, még - nem képezhettek szerves egységet az iskolákkal, — hiszen az iskolapolitika még. reakciós volt, az iskolában alakult új gyermekszervezetet a tan­termek rendbehozatala után száműzte az iskolából. Ugyan­akkor ez az iskolapolitika minden erejével támogatta a klerikális Szívgárdát, a so­viniszta 'cserkészetet. Az úttörőcsapatok azonban a párt neveltjei voltak. A kommunista tulajdonságai közé tartozik az is, hogy so­ha nem hátrálnak meg. Nem hátráltak meg az üttörőrKoz- galom létrehozói sem. A Hor­thy-fasizmusban volt egy le­gális szociáldemokrata szer­vezet, a Gyermekbarátok Or­szágos Egyesülete, s ez mű­ködött a felszabadulás után is. Ezt a szervezetet találta alkalmasnak a párt arra, hogy egy demokratikus gyer- mekmozgalom szervezésének alapja Jegyen. Ennek a szer­vezetnek tagja lehetett min­den gyermek, tekintet nélkül szülei foglalkozására, pártál­lására. Éles viták következ­tek ezután, 's ezekben a vi­tákban a párt irányvonala győzedelmeskedett. Történt mindez 1945-ben. Nem tud­juk, melyik 'volt az első út­törőcsapat. Az a sok ezer- gyermek, aki az első szabad, május elsején kivonult, még: nem nevezte magát úttörő­nek. de a Gyermekbarátok: Országos Egvesü I etének, — melynek eredetileg -csak fel­nőtt tagjai lehették. — volt: már gyermektagozata, s ki­adták az első tagsági igazol­ványokat. A Szovjetunióból egyre több elvtárs tért haza, akik: ismerték a pionírokat. s ezek: javasltára egyre több gyér- mekicsapat kezdte az úttörő- elnevezést használni. Nagv­Budapest után Salgótarján volt az első vidéki város, ahol 1945 nyarán úttörőcsa­pat működött. Az 1945-46-os tanév harcos tanév volt. A kommunisták azon fáradoz­tak, hogy önálló országos mozgalmat kéi.senek életre, melyet a párt vezet egyedül. Ez a fáradozás öltött testet, akkor, .nmikor 3:946 május-irArftán :«rmmr»n.Y* '-Vbi i ro v

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents