Nógrádi Népújság, 1961. május (17. évfolyam, 35-43. szám)

1961-05-27 / 42. szám

NÓGRÁDI népújság 1961. május 27. ír ifi II munkafegyelem megszilárdításáért a szövetkezeti demokrácia fejlesztéséért j ’ árásainkban, közsé­geinkben olyan kérdé­sek forognak napirenden mostanában, amelyekről min­den helybeli dolgozót átfogó vonatkozásban csak az idén lehet hatékonyan, szükség­szerűen beszélni. A nagy­üzemi mezőgazdaság léte megköveteli a szocialista munkafegyelmet, a közösért érzett felelősség pedig a szö­vetkezeti demokrácia fejlesz­tését. Az előrehaladás, a szín­vonalasabb és jövedelmezőbb gazdálkodás e sajátos elvei­nek gyakorlattá érése a má­ban indul és holnapjaink, a falu jövője szempontjából rendkívül fontos. A mezőgaz­daságban végbement forra­dalmi változás létrehozta a szocialista formákat, az em­berek azonban, akik ott dol­goznak, természetes módon még korántsem változtak né­zeteikben, tudatukban. A jó­szándékú és a kollektív munka előnyeivel • számoló parasztjaink fejében harc fo­lyik e biztató reménykedés és akarat, meg az egyéni szemlélet között. Ennek a fejlődési folyamatnak, sok esetben vívódásnak a meg­könnyítése, a döntés meg­gyorsítása ma minden kom­munista legfőbb kötelessége. A rétsági járásban a párt végrehajtó bizottságának ülé­sén is a munkafegyelemről, a szövetkezeti demokrácia ér­vényesítéséről tárgyaltak leg­utóbb. A járási pártbizottság és a tanács állandóan figye­lemmel kísérik a falun ki­bontakozó új stílusú munkát és türelmes, segítő kézzel tá­mogatják a botladozókat. Ál­talában megállapították, hogy a felkészültség hiánya az új termelőszövetkezeteknél mu­tatkozik meg leginkább, ezek­hez kell tehát a legtöbb se gítség szakmai és politikai vonatkozásban egyaránt. S e kérdésben abból indulnak ki. amit Kádár elvtárs is mon­dott a Csepel Autógyárban tett látogatásakor az üzemi munkások gyűlésén. A szo­cialista ipar megteremtésének kezdeti nehézségeire célozva mondotta: „Idő kellett ahhoz, amíg a nép fiai megtanulták a vezetést, az irányítást. A falun dolgozó testvéreinknek is kell egy kis időt hagyni ehhez”. Az új mezőgazdasági nagyüzemek élén jórészt egy­szerű parasztemberek állnak a 10, 15, 20 hold földön szer­zett jó gazda tapasztalataival, így van ez a rétsági járás­ban is. A z elmúlt évekéhez vi­szonyítva összehasonlíthatatla­nul szervezettebb a munka a termelőszövetkezetekben, a tagok túlnyomó része becsü­letesen szorgoskodik a közös vagyon szaporításán, az el­következő évek alapjainak minél előbbi megteremtésén. E megállapítás vonatkozik a növénytermesztési és állat- tenyésztési munkákra egy­aránt. Nógrád községben, Le­genden, Diósjenőn még soha ilyen korán nem végeztek a tavaszi munkákkal, mint az idén. Horpácson van a járás legszebb juhászata, szaporu­lati tervük 100 százalékon felül van. Berkenyén már egyre több fiatal dönt a mezőgazdaság mellett, mi­óta rendszeres havi előleget kapnak, munkaegységenkint 13 forintot. S a fiatalokkal erősödő tsz mindjobb ered­ményeket produkál. A kezdeti hibák azonban kerékkötői az előrehaladás­nak. A közösért érzett kol­lektív felelősséget rombolják az olyan esetek, mint amilye­nek Tolmácson és Diósjenőn is előfordultak a háztáji te­rület kiadása körül. Olyan nem tsz-tagoknak is mértek ki területet, erdészeknek, gépállomási dolgozóknak, ta­nácselnököknek, akik nem tagjai a tsz-nek s nem jogos a részükre. Vagy, mint az, hogy Kétbodonyban a rend­szeresen dolgozó, év elejétől átlag 60—80 munkaegységgel rendelkező tagok mellett olyanok is vannak, akiknek mindössze 5 munkaegységük van. Pusztaberkin a közgyű­lésen is elhangzottak olyan hangok egy-két volt közép- paraszt-feleség szájából, hogy „földet adtunk be, ti meg dolgozzatok”. Több helyen előfordulnak mezei lopások a zöldtakarmány betakarítása során. Vannak, akik ezt lát­ják, mégsem emelik fel sza­vukat a közös tulajdon vé­delmében, inkább szemet hunynak saját jövedelmük sértőinek megengedhetetlen cselekedetei felett. A nevelő, felvilágosító munka mellett a leg­több esetben szervezeti intéz­kedésekkel lehet elejét venni az ilyen jelenségeknek. A mezei lopásokat nagymérték­ben csökkenti a kint lévő számos állatok összevonása, közös ellátása. Hasonlóképpen segít a felelősségre vonás, mint ahogy Tolmácson tették, ahol fegyelmi eljárást foly­tattak le az ilyen esetben s a közgyűlés szabja meg a büntetés mértékét. A mun­kától távolmaradókkal szem­ben az alapszabály adta kényszerítő módszerekét kell alkalmazni. Mert nem en­gedhető meg az, hogy míg a tagok többsége becsületesen kiveszi részét a munkából, egyesek a kupeckodás, az üzérkedés társadalomra ká­ros gyakorlásával munka nélkül élösködjenek tovább­ra is. A szabálytalanul ki­adott és jogtalan háztáji föl­deket pedig vissza kell vonni, az ezzel járó nehézségeket a könnyelműen intézkedő ve­zetőknek kell vállalniok. A termelőszövetkezetekben megválasztották a különböző bizottságokat. Az említett kérdésekben különösen nagy szerep jut a fegyelmi és a [elügyelő, ellenőrző bizott­ságoknak. E bizottságok tag­jait fel kell világosítani fel­adataikat illetően, hogy mű­ködésük hatásos, aktív le­gyen. Helyes az, ha össze­hangolják munkájukat és tervszerűen együtt dolgoznak a tanácsok állandó bizottsá­gaival. A termelőszövetkezeti de­mokrácia megteremtése és fejleszetése növeli a tagok felelősségérzetét, ezáltal szi­lárdul a munkafegyelem. Ezért a javaslatok, vélemé­nyek figyelembevétele, alkal­mazása elsőrendű feladat, minden tsz vezető előtt. A közgyűlésen elfogadott hatá­rozatok maradéktalan végre­hajtása a közös szándék, az egyetértés leghatásosabb módszere. Ahol ezt az igaz­ságot felismerik, ott nyíltan beszélnek a problémákról ve­zetők és tagok egymásközt, ott a kirívó hibákat előrelá­tással el tudják kerülni. S így gjmrsabb, erőteljesebb a fej­lődés a szocialista mezőgaz­daság belső tartalmának meg­teremtése útján. üz a törekvés, ez a kom- munista célkitűzés jellemezte a rétsági járás párt- végrehajtó bizottsá­gának legutóbbi tárgyalását. Kondorosi János Teljes ütemben folyik a burgonya és a kukorica kapálása TERÜLETFELOSZTÁS ÉS PRÉMIUMRENDSZER A TERMELŐSZÖVETKEZETEKBEN A héten meggyorsult a nö­vényápolási munkák üteme termelőszövetkezeteinkben. Azokon a területeken, ahol a burgonyát, kukoricát gép­pel vetették, megkezdődött a gépi kapálás is. A legutóbbi jelentések arról adnak szá­mot, hogy a cukorrépa sara- bolását az elmúlt hét végéig teljes egészében befejezték, s mintegy ezer holdra tehető az a terület, amelyen a szö­vetkezeti gazdák elvégezték a cukorrépa egyelését is. A burgonya és a kukorica növényápolási munkája a héten indult be teljes ütemmel. A burgonya ka­pálását mintegy 7 ezer kh-n fejezték be eddig és ennyire tehető az a terü­let is, amelyen a kuko­rica kapálását elvégezték termelőszövetkezeteink és a gépállomások. A tapasztalatok azt mutat­Megjelent a Tanácsi Híradó eiső száma Pásztori ják, hogy azokban a termelő- szövetkezetekben mennek jól a munkálatok, ahol a terme­lőszövetkezet vezetősége a szövetkezeti gazdákat egyé­nenként is felelőssé tette a növényápolás időbeni elvég­zéséért, a terméshozamok nö­veléséért. Kőhalomban, Cere- den, Szécsényben, Dejtáron, meg még jónéhány termelő- szövetkezetünkben időben végzik a soron következő munkákat. A siker titka az, hogy gondosan megszervez­ték a munkát, a területfelosz­tást és megfelelő prémium- rendszerrel serkentik szapo­rább munkára a szövetkezeti gazdákat. A növényápolási munkák mellett jó ütemben folyik a lucerna kaszálása is. Az ed­dig lekaszált terület jóval túlhaladja a 3 ezer holdat. A vöröshere és a rétiszéna kaszálása még a kezdetén tart. A gyors betakarítás ér­dekében termelőszövetkeze­teink zömében e munkánál is bevezették a prémiumrend­szert. Az üzemi tanácsok egyre nagyobb szerepet kapnak a termelés szervezésében SZIRÄKON ÜLÉSEZETT A MEDOSZ MEGYEI BIZOTTSÁGA A Pásztói Járási Tanácson is elkészült a másutt már népszerű, a tanácsi munkát elősegítő Híradó első száma. A Tanácsi Híradót 90 pél­dányban készítették el. Fel­dolgozták -a társadalmi tulaj­don védelméről, az állandó bizottsági ankétről szóló is­mertetéseket, szerepel benne rendelet ismeretés, szó van a tsz-ek kulturális életétől, il­letve a tavaszi munkák állá­sáról is. Ismertetik a fonto­sabb tanácsi határozatokat, és azok sorsát is. GOND A—VIMOLA: A termelés szervezésének febli kérdései a termelőszövetkezetekben A termelés szervezésének módszerei a termelőszövetke­zetben új követelményeket tá­masztanak, új ismereteket igényelnek, elsősorban a ve­zető, irányító dolgozóktól. Ilyen téren ugyanis még a legjobban vezetett kisüzem sem nyújthatott — méreteinél fogva — tapasztalati alapot. Ez a körülmény ad külö­nös jelentőséget a szerzők tö­rekvésének, akik fontos kér­déscsoportokat emeltek ki a termelésszervezés tudnivalói­ból. Mondanivalójukat egyszerű nyelven, sok gyakorlati pél­dával alátámasztva adják elő. A Sziráki ÁHami Gazdaság klubhelyiségében tartotta ülé­sét csütörtökön délelőtt a MEDOSZ megyei bizottsága. Az ülésen megvitatták Tolnai István megyei titkár jelentését, amely a kistere- nyei, a magyarnándori álla­mi gazdaságok, az érsek- vadkerti és a tolmácsi gép­állomások üzemi tanácsainak munkáját elemezte. A jelen­tésben az előadó meg a hoz­zászólók is arról beszéltek, hogy az üzemi tanácsok a hatáskörükbe utalt feladatok végrehajtásában jó eredmé­nyeket értek el. Munkájukkal hozzájárul­tak az üzemi demokrácia szélesítéséhez, segítették és szilárdították az egy­személyi gazdasági veze­tés munkáját. Ezenkívül egyre jobban fog­lalkoznak a szakszervezeti bi­zottságok irányításával, az üzemgazdasági termelés prob­lémáival, a műszaki fejlesz­téssel, a takarékos gazdál­kodással, a dolgozók szociá­lis, kulturális szükségleteinek kielégítésével, a társadalmi tulajdon védelmével. Ezenkívül a megyei bizott­sági ülésen megvitatták a Sziráki Állami Gazdaság szak- szervezeti bizottságának kul­turális munkáját, amelyet Murányi László, a MEDOSZ munkatársa terjesztett elő, va­lamint a MEDOSZ balassa­gyarmati sportkörének mun­kájáról szóló szóbeli jelentést. IFJÚSÁGI KLUB-ANKÉT AZ ACÉLÁRUGYÁRBAN Ma megyei ifjúsági klub-anké- tot tartanak az Acélárugyárban. Az ankéton arról tanácskoz­nak, milyen problémái vannak az ifjúsági kluboknak, milyen tar­talmi és szervezési feladatokat kell a klubélet megteremtése ér­dekében megoldaniok. Tárgyal­nak a művelődési otthon és az Ifjúság kapcsolatáról is. Az ankéton — melyet a Nép­művelési Tanácsadó és a KISZ- bizottság közösen rendez — já­rási népművelési felügyelők és a járási KISZ-bizottságok képvise­lői vesznek részt. a salgótarjáni acélárugyár életéből, i. Négy! fszeres szikvíz, tízszeres üdítőitől termelés TÍZ ÉVES A PÁSZTÓI SZÍ KVÍZ- ÉS SZESZIPARI VÁLLALAT A napokban ünnepelte tíz­éves fennállását a Pásztói Szikvíz- és Szeszipari Válla­lat. Ezalatt a tíz év alatt a legfontosabb termékből, a szikvízből négyszeresére emelték a termelést a dolgo­zók. Az üdítő italok előállítá­sát csak 1953-ban vezették be, de a múlt évben már itt is közel tízszeresére emelke­dett a termelés, A termelés növelése mel­lett emelkedett a termelé­kenység is. Míg kezdetben a vállalatot vesztességesre ter­vezték, addig az. eltelt évek jó munkája nyomán fokoza­tosan növekedett az alap jö­vedelmezőség. A múlt évben már közel 25 százalékos nye­reséget értek el. A növekvő eredményeket a vállalat munka jobo megszervezésé­vel. a termelés és a termelé­kenység állandó növelésével, az önköltség csökkentésével érte el. Különösen jelentős az önköltségcsökkentésben elért eredmény és kimagasló az üvegtörések csökkentésé­ben beállott változás, Ezt példázza az is, hogy a szik- vizes üveg törési százalékát az országos norma alá — 0.24 százalékról 0,14 százalékra — csökkentették. Bár a vállalat első negyed éves mutatói némileg elma­radnak a tervek mögött, leg­jelentősebb viszont az. hogy az elmúlt negyedévben is majd nem 140 százalékra teljesí­tették a lakosság felé történő szolgáltatási munkájukat. Egy reális célkitűzés Az utóbbi hetekben érde­kes és értékesnek ígérkező kezdeményezés indult el a Salgótarjáni Acélárugyárban. Az év elején elkészített mű­szaki intézkedési tervet felül­vizsgálták azzal az elhatáro­zással, hogy módosítják az eredetileg 10—12 napi fizetés­nek megfelelő nyereségrésze­sedési előirányzatot. A ko­rábban kitűzött cél ugyanis semmi fejlődést nem tartal­mazott az elmúlt évben el­ért nyereséghez viszonyítva. Előbb néhány vezető, majd egy szélesebbkörű plénum vi­tatta meg a lehetőségeket. A kidolgozott tervezetet a ter­melési tanácskozásokon is ismertették a dolgozókkal, amelyeken a javaslatok egész sorát mondották el a munká­sok. A cél világos volt: el kell érni, hogy megfelelő in­tézkedésekkel jövőre bizto­sítsák az egyhavi bérnek megfelelő nyereségrészesedést. Ez természtesen megköveteli, hogy átfogó és sokirányú in­tézkedéseket tegyenek. FELTARJAK A LEHETŐ­SÉGEKET Nemrégiben az Üzemszer­vezési Intézet egyik tudomá­nyos munkatársa megláto­gatta a gyárat. Alapos tanul­mányozás után kissé humo­rosan jegyezte meg: „A szer­vezésnek ebben a gyárban még olyan tartalékai vannak, hogy az azok hasznosításából eredő gazdasági eredmény 10 százalékáért nyugodtan el­dolgoznék a gyárban minden fizetés nélkül.” A gyár vezetői is abból in­dultak ki, hogy minél előbb és minél gazdaságosabban hasznosítsák ezeket a tarta­lékokat. Számtalan vezető és dolgozó javaslata alapján az eddig 35 témából álló mű­szaki intézkedési terv mellé egy újabb tervet készítettek, amely 37 témát ölel fel. Ezek az elgondolások, ameny- nyiben megvalósítják őket, a ráfordítást leszámítva, több millió forint eredményt biz­tosítanak a gyárnak. A javas­lata egy nagy csoportját pedig jövőre, vagy az azt kö­vető években, a szükséges anyagi fedezet birtokában hasznosítják majd. Az intézkedési terv több pontja már a megvalósulás útján van. A gyár vezetése a határidő és a felelősök megjelölése mellett ' naponta figyelemmel kíséri a végre­hajtást. Anyagilag is fele­lőssé tették az intézkedési terv egy-egy pontjának vég­rehajtásáért felelős vezetőket. A korábbi hetekben végre­hajtott kapacitásfelmérés, munkanap-fényképezés, a most folyó munkaszervezési hónap, valamint az újabban kidolgozott intézkedési terv jó alapot biztosítanak ahhoz, hogy a Salgótarjáni Acél­árugyár, ha. ebben az évben még nem is teljes egészé­ben, de jövőre már elérje az egyhavi nyereségrészesedés reális célkitűzését. KIDOLGOZZAK AZ INTÉZKEDÉSEKET Az intézkedések keretében minden gyáregység, majd az egész gyár számára kijelölték a legfontosabb, már most, vagy a közeljövőben meg­valósítható eljárásokat, első­sorban úgy, hogy az_ minél kisebb ráfordítást kívánjon meg. Többek között rövide­sen bevezetik a szerszámgaz­dálkodás nyilvántartását. Évente mintegy 22 millió fo­rint értékű szerszámot hasz­nálnak fel a gyárban. A jobb gazdálkodással azt a célt tűzték ki, hogy ezt a költsé­get legalább 10 százalékkal csökkentsék. Ezért bevezetik a szerszámok raktározásánál a fejlapokat, amelyen nyil­vántartják a szerszám összes jellemző adatait, használati idejét, elrongálódásának okát. Elsősorban a művezetőket tették felelőssé a jobb szer­számgazdálkodásért. Sok mil­lió forint veszteség éri a gyá­rat a kapacitás nem megfe­lelő kihasználása miatt is. Ezért intézkedéseket tesznek a programozás jobb megszer­vezésére, rövidesen bevezetik a gépek kihasználásáról ve­zetett nyilvántartást. Most folynak a gazdasági számítá­sok, hogy a gyár termelőké­pességének jobb kihasználása milyen eredményeket bizto­síthat. Szigorítják a techno­lógiai fegyelmet is. A hen­germűben például elkészítik az anyagmozgatás technoló­giáját. A huzalműben, a ko­vácsoló gyárban, az öntödé­ben és más üzemeknél is je­lentős előrehaladást^, biztosí­tott a technológiában a nor­mák felülvizsgálásával kap­csolatos munka. Most már egyre inkább az a feladat ke­rül előtérbe, hogy necsak a technológiai osztály, hanem minden vezető, minden dol­gozó elsőrendű kötelességé­nek tartsa a gyártási utasí­tások megtartását. A belső anyagmozgatás, valamint a nehéz fizikai munka meg­könnyítésére mintegy 64 ja­vaslat gyűlt össze a gyár­ban. A huzalműben kisgépe­sítési tervet is készítettek. Kétségtelen, hogy az erre a célra fordított pénz nem té­rül meg mindjárt, de első­sorban azért jelentős, mert kíméli a gyár munkásainak fizikai erejét. A belső anyag- mozgatás jobb szervezésére érkezett javaslatok több mint fele minden befektetés nélkül megvalósítható. Ezzel függ össze a jobb anyaggazdálko­dás. Itt elsősorbán a gondos és szakszerű raktározásnak, az anyagbetét pontos megtar­tásának van jelentősége. Az Acélárugyár évi anyagfel­használási költsége megköze­líti a 700 millió forintot. Csak 1 százalékos megtakarítás is már jelentősen növelheti a gyár jövedelmét. Intézkedé­seket tettek annak érdekében is, hogy a normaóra-szükség­let alapján mérjék fel a lét­számot, megszüntessék a létszámterv eddigi túllépését. Folyik a rendcsinálás az ad­minisztrációban, az egész gazdálkodás nyilvántartásá­nak, ellenőrzésének javítása, a bizonylati fegyelem szigorí­tása érdekében is. MEGNÖVEKEDETT AZ AL­KOTÓ TEVÉKENYSÉG Hosszú sorokban szólhat­nánk az intézkedések, az el­gondolások sokaságáról. Az általános rendcsiánálás, a fel­tárt lehetőségek, a kitűzött cél megnövelte a műszakiak, a fizikai dolgozók kedvét, aktivitását. Teljességgel be­igazolódott, hogy a normák felülvizsgálása szükséges volt. Rávilágított arra, hogy a több mint 1,1 milliárd fo­rint évi termelési értéket biztosító gyárunkban a ter­melés, a gazdálkodás szín­vonalának emelésében még milyen óriási tartalékok, le­hetőségek vannak. Semmi kétség afelől, hogy a követ­kezetes, céltudatos munka pedig meghozza a maga gyü­mölcsét. ' Balogh Gyula

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents