Nógrádi Népújság, 1961. május (17. évfolyam, 35-43. szám)
1961-05-24 / 41. szám
Hüzaikok a tanácskozásokról Nagy tetszést aratott az acélgyárig tanácskozáson az a gondolat, hogy a szocialista brigádok keressenek kapcsolatot a Szovjetunió kommunista munkabrigádjaival. A Zagyvapálfalvi Bányagépgyárból mindjárt be is jelentették, hogy a gyár egyik negyven fős brigádja élni fog ezzel a lehetőséggel. — o — A bányászbrigádok tanácskozásán nem is egy felszólaló kérte a törszt és a bányaüzemek műszaki vezetőit: itt az ideje, hogy a helyes munkaszervezéssel biztosítsák szenelő csapataink legnagyobb kérését, az üres csillét. Az üres csille biztosításával nemcsak a teljesítmény fokozható, hanem elősegíti a gépek jobb kihasználását is. — O — Műszakiakból álló brigád indul versenybe a szocialista címért a Salgótarjáni . Üveggyárban, jelentette be az értekezleten a gyár főmérnöke. Legfőbb feladatának a kapacitás jobb kihasználását, az anyaghányad csökkentését tartja a most alakuló kollektíva. — O — A mátranováki bányaüzemben - amint azt Révfalvi János elvtárs, a bánya főmérnöke bejelentette — már megvalósították a szocialista brigádok tagjainak rendszeres oktatását. Kéthetenként filmvetítéssel egybekötött előadásokat tartanak a brigádok tagjai számára. Ez lehetővé tette azt, hogy a szocialista brigádokban dolgozó vájárok valameny- nyien megszerzik a robbantó vá- jári vizsgát is. — O — Az acélárugyári Szabó József brigádban valamikor többen szerették a ponyvaregényeket. A kollektíva nevelő hatására ma már a klasszikusok iránt érdeklődnek, és több ilyen brigádtag a kollektíva könyvtárosa. Jelenleg például Gorkij: Anya című művéből rendeznek konferenciákat. — O — Érdekesen vetődött fel a szocialista munkabrigádok tagjainak egymás iránti felelőssége. Barabás István elvtárs, a szorospataki bányától például elmondotta, hogy brigádján belül egymást figyelmeztetik az emberek — bármilyen kilengés esetén —, hogy magatartásával ne járassa le a szocialitsa brigádok becsületét. Egyre magasabbra emelkedik a mozgalom zászlaja A szocialista brigádmozgalom olyan gazdag mint maga az élet, ezernyi változat, lehetőség jellemzi ezt a gyorsan terjedő kezdeményezést, amely szinte két év alatt százak és ezrek ügyévé vált — e gondolat jegyében tanácskozott megyénk gyáriparának mintegy 200 szocialista brigádvezetője és tagja, számos munkabrigád és ifjúsági brigád dolgozója. A mozgalqpi gyors terjedésének okai között méltán említette meg Jedlicska Gyula elvtárs, a Salgótarjáni Városi Pártbizottság titkára, a tanácskozás előadója, hogy az elsősorban a párt helyes politikája iránti bizalom, eddig elért eredményeink és a második ötéves tervben kibontakozó perspektíva talaján jött létre. Nem kevésbé hozzájárult az a nagy felelősségérzet, amely- lyel a munkásosztály viseltet az ország jövője iránt. De hozzájárult az is, hogy az utóbbi években sikerült a munkaversenyt megszabadítani a korábbi bürokratikus vonásoktól .és egyre inkább a tömegek ügyévé tenni, az ország előtt álló legfontosabb feladatok végrehajtására felhasználni. Ennek a minőségileg új és jelenleg legmagasabb versenyformának legfontosabb jellemvonása, egyben ereje is, hogy a szocialista módon dolgozni, tanulni és élni célkitűzés egybeesik az általános társadalmi és technikai haladás feladataival, a szocialista embertípus kialakításának követelményeivel. Ugyanakkor ez a versenyforma jól elősegíti más formák, többek között' az egyéni verseny fellendülését is. Mind az előadó, mind a hozzászólók jelentőségének megfelelően húzták alá, hogy a szocialista brigádok termelési tevékenységében a központi helyre kerüljön a termelékenység szakadatlan növelése. Az utóbbi hónapokban az ipari vállalatoknál a termelékenység növelésének egy egész sor tartalékát tárták fel. Szükséges, hogy a szocialista brigádok szélesítve eddigi vállalásaikat, most e lehetőségek kiaknázására indulVarga elvtárs a tűzhelygyári Gagarin brigád vezetője a tanácskozáson elmondotta, hogy kollektívájuk másfél évvel ezelőtt indult harcba a megtisztelő cím elnyeréséért. Azóta mind a termelésben, mind a brigádtagok nevelésében sok sikert értek el. A Zója brigád ugyancsak a Tűzhelygyárból jött a tanácskozásra. A brigád eredményeit mi sem bizonyítja jobban mint az a bejelentés, hogy az ő termékeiket már nem kell minőségileg ellenőrizni. Ezt a feladatot maguk látják el, munkájuk minősége ellen kifogás nem merül fel. janak harcba. A túlteljesítési, a selejtcsökkentési és az újítási, valamint más gazdasági tényezőkre vonatkozó vállalások mellett újabb célkitűzéseket is tegyenek. így például nagy lehetősége van a forgógép átadási mozgalomnak, a termelőberendezések szocialista megőrzésre történő átvételének, a veszteségidők csökkentésének a technológiai fegyelem szilárdításának, az anyaggal és az élőmunkával való takaíékosságnak és más tényezőknek. E kollektívák tevékenysége a termelés szinte minden területére ki kell terjedjen. A termelési és elsősorban a termelékenységi feladatok megoldásának egyik fő eszköze a rendszeres politikai és szakmai továbbképzés. E tekintetben is a módszerek gazdag változata alakult már ki eddig is. Vannak gyárak, amelyekben különböző tanfolyamokat hoztak létre. Másutt konzultációkat, előadásokat szerveztek a brigádok számára. Tovább kell szélesíteni az olyan lehetőségeket, mint az olvasómozgalom, a sajtóbeszámoló, a könyvtárak. Szabó József elvtárs, a Salgótarjáni Acélárugyárból elmondotta: ha körültekintően és rugalmasan járnak el, akkor nincs akadálya annak sem, hogy a vidékieket is bevonják a tanulásba, a brigád kollektív életébe. Bozó Ernő elvtárs, városi KISZ-titkár pedig arról szólott, hogy a szocialista szellemben való nevelés, a tanulás éppen a fiatalság, a KISZ-brigádok tekintetében bir elsőrendű jelentőséggel. Többen hangsúlyozták a műszakiak megnövekedett szerepét: minél több', tartalmasabb, a munkával összefüggő előadásokat szeretnének hallani a műszaki vezetőktől. A szocialista módon élni, a kollektív szellem követelményeinek megvalósítása szintén olyan feladat, amely brigádonként, emberenként számtalan megoldást kíván meg. Sok brigád tapasztalatai igazolják, hogy helyesek a kollektív kirádulások, a családi problémák megoldásának kölcsönös támogatása, a szocialista szellemű magatartás fejlesztésére irányuló törekvések. Azonban e kérdésben is vál- tozatoSi az egyes brigádok, vagy egyes brigádtagok helyzetének megfelelő módszereket kell alkalmazni. Mindenféle merevség, sablonosság sokat árthat az ügynek. A fő célkitűzés az legyen, hogy erősödjék a szocialista erkölcs, mindinkább előtérbe kerüljenek a közösség, a társadalom érdekei. Jedlicska elvtárs ezzel kapcsolatban rámutatott arra, hogy a szocialista brigádok vegyenek részt a termelőszövetkezetek patronálásában, Salgótarján városának szépítésében, általában szélesedjen a brigádok társadalmi, mozgalmi tevékenysége. A mozgalmi és a-- gazdasági vezetők igen nagy felelősségét hangsúlyozta felszólalásában Jakab Sándor elvtárs. a megyei pártbizottság első titkára. Sokat kell segíteni ezt a mozgalmat, mert a versenynek olyan formája, amely egyesíti magában a termelési, a politikai és az eszmei követelményeket, ugyanakkor nem tűr meg semmiféle sablont, mechanikus, felülről előírt vállalást. A brigádok központi irányítása elsősorban azt .célozza, hogy a vállalások mozdítsák elő a vállalat, az üzem sajátos éves feladatainak teljesítését. A beruházás, a rekonstrukció, az új technikai elsajátítása, a műszaki fejlesztés feladatainak élvonalában küzdjenek a szocialista brigádok. Szükséges biztosítani, hogy a vezetők megfelelő türelemmel, nagy gonddal foglalkozzanak e mozgalommal. A tűzhelygyári Varga brigád példája éppen azt igazolja, hogy ahol a műszakiak törődnek a brigáddal, ott rövid idő alatt nagyszerű eredményeket érnek el. Helyes, ha a mozgalmi vezetők részt vesznek a brigád tanácskozásain, segítik munkájuk politikai tartalmának meghatározását. A pártszervezetek váljanak a mozgalom irányítóivá. A szak- szervezetek pedig biztosítsák az eredmények értékelését, a széleskörű nyilvánosságot. Valamennyi helyen szükséges, hogy helyesen állapítsák meg a követelményeket, és ilyen szempontból az egyes gyárak között is kialakuljon valamilyen azonosság. Elejét kell venni az itt-ott fellelhető olyan törekvésnek is, amikor már kész, képzett embereket akarnak a brigádba felvenni és kirekeszti azokat, akiknek tanítása, nevelése még a jövő feladata. A tanácskozás teljes erővel igazolta, hogy a szocialista brigádmozgalom zászlaja egyre magasabbra emelkedik, mind több munkás követi azok példáját, akik másfél-két évvel ezelőtt elindultak ezen az úton. Hegedűs Aladár elvtárs, a zagyvái bányaüzem szocia lista brigádvezetője örömmé újságolta a tanácskozáson hogy brigádjuk négy év alat hét fiatal vájárt nevelt ki akik külön KISZ-brigádot ala kítottak. Az ifjúsági brigádo Hegedűs elvtárs csapata pat ronálja. Tanácskoznak a szénmedenct szocialista brigádjainak veze tői, a munkabrigádok tagja és a KISZ-brigádok vezetői A szocialista brigádok legyenek építőmunkánk élharcosai Azt a tanácskozást, amelyet vasárnap Salgótarjánban, a bányász művelődési otthon nagytermében az MSZMP Salgótarjáni Járási Bizottsága és a Bányász Szakszervezet Trösztbizottsága rendezett a szénmedence szocialista brigádjainak vezetői, a munkabrigádok és a KISZ-brigádok tagjai részére, AZ ŐSZINTESÉG, A NYÍLTSÁG és a bátorság jellemezte. A tanácskozásnak egyetlen fő gondolata volt, mégpedig az. hogy hogyan lehet elősegíteni a szocialista munkaverseny fejlődését, szélesítését, amelyben nem kis feladat vár a szocialista munkabrigádok vezetőire, tagjaira. E versenymozgalom a többi versenyformákkal együtt célul tűzi maga elé az új társadalmi forma felépítése alapjainak megteremtését elősegíteni. Ez a versenymozgalom elsősorban a szocializmus építésének kommunista módszere. Szoó Béla elvtárs, a járási pártbizottság titkára vitaindító beszédében többek között arról szólott, hogy szénmedencénkben több száz dolgozó értette meg: a munkaversenyben való részvételével a szocializmus alapjainak lerakását segíti elő. A nógrádi szénmedencében ma már 96 brigád több mint 1400 tagja tűzte maga elé a szocialista cím elnyerését, s azt, hogy munkájukkal, tanulásukkal, egész életmódjukkal elősegítik a hazánkban végbemenő nagy fejlődés sikerét. Ha a megtisztelő címért harcoló brigádok fejlődését vizsgáljuk, akkor meg kell állapítani, hogy nagymértékben elősegítették már eddig is munkánk sikereit, akár a termelékenj'séget, akár egyéb más1 mutatók teljesítésében elért eredményeket is nézzük. Vizsgálva az eredményeket, megállapíthatjuk, hogy azok a brigádok, amelynek tagjai a szocialista cím elnyerését tűzték maguk elé, akik e versenyformát választották maguknak, többségükben BEVÁLTOTTÁK ADOTT SZAVUKAT. Képzettségüknek megfelelően dolgoznak, formálják egyéni életüket, akár a tanulásban, akár a szakmai, politikai továbbfejlesztésben. Erre a példák sokaságát mondotta el Szoó Béla elvtárs. Többek között megemlítette Susán István II. mátranováki, Mül- lei István salgói, Hegedűs Aladár zagyvái, vagy Kövesi Bertalan kisterenyei bányász brigádjainak eredményeit, fejlődéseit. A feladatokról szólva: annak ellenére, hogy a szocialista brigád cím elnyeréséért küzdő bányászaink nagy többsége eleget tesz vállalásának — termelési tervek teljesítésében, politikai és szakmai képzettségének fejlesztésében — mégis az szükséges, hogy szénmedencénk műszaki vezetői további segítséget adjanak —, de nem elvtelenül, nem kiváltságos módon — szocialista brigádjainknak. Az egész tanácskozás csakúgy, mint Szoó Béla elvtárs, megállapította, hogy szénmedencénk szocialista címért küzdő brigádjai kevés kivétellel eddig is valóraváltották a jelszót: szocialista módon dolgoznak, élnek és tanulnak. Ez viszont megszabja — amint a tanácskozás is kimondotta —, hogy azok a brigádok, amelyek e cél megvalósítását maguk elé tűzték, de valóra még nem váltották, változtassanak nemcsak munkamódszereiken, hanem élet- felfogásukon, egész szemléltükön is, hogy mihamarabb méltók lehessenek e cím viselésére. Es mit mondottak a hozzászólók? Valamennyien egyetértettek abban, hogy a cím elnyeréséért küzdeni kell, komoly feladat, amelyet önkéntesen vállaltak magukra. Kaposvári Ferenc elvtárs, a mizserfai bányaüzem pártbizottságának > titkára mondanivalóját így fogalmazta meg: AZ ÜZEM te?;gelye a i SZOCIALISTA BRIGÁD- MOZGALOM Másszóval ez azt jelenti, hogy akik e címért küzdenek, azokra mindig, minden körülmények között nemcsak, hogy számítani lehet, de a megnövekedett feladatok teljesítésében is az élharcosok. Langa Gyula elvtárs, a tiri- besi bányaüzem szocialista címért küzdő brigádjának vezetője hozzászólásában azt mondotta el, hogy nem a pénzről, nem az anyagi érdekeltségről, hanem a munka becsületéről van szó akkor, ha az újtípusú embert jellemző módon dolgoznak, élnek és tanulnak. S hogy visszaesett-e a versenymozgalom? Ezt kérdezte Bükkhegyi János elvtárs, a szorospataki bányaüzem műszaki dolgozója. A később kapott válaszok egyöntetűen bizonyították, hogy nem. De meg kell becsülni e mozgalmat, hogy az eredményeivel agitatív módon hasson a továbbszélesedésre. És ami még elhangzott. Az azt bizonyítja, hogy bányászaink éppen az üzemek gépesítése, a technológiai eljárások megváltoztatása folytán most már nemcsak kérik, hanem követelik is, hogy e brigádmozgalom műszaki patro- nálása nemcsak papíron, hanem valóságban is meglegyen. A bányásznak kell a csille, kell • a fa, kell a levegő — szóval mindaz, ami a termelékenység növelését, a gazdaságosságot, az önköltség csökkentését elősegíti. A feltételek valóraváltásához csak A MŰSZAKI DOLGOZOK SEGÍTSÉGÉVEL juthatnak el. Őszinte vélemények hangzottak el. Ahhoz, hogy a szénbányászat szocialista brigádmozgalma továbbszélesedjék, hogy mind többen vallják magukévá e mozgalom célkitűzéseinek megvalósítását, szükséges még — s ezt ki is mondották a felszólalók —, hogy tegyék kollektív üggyé a szocializmus építésének meggyorsítását. Ehhez bányaüzemeinkben megvan a msg, a szocialista brigád címért küzdő munkacsapatok, amelyek a műszaki fejlesztés, a helyes intézkedések alapján közösen váltják valóra megnövekedett feladataink sikeres teljesítését.
