Nógrádi Népújság, 1961. május (17. évfolyam, 35-43. szám)
1961-05-24 / 41. szám
4 NÓGRÁDI NÉPÜJSAS 1961. május 24. 5 28.-JÚNIUS NYVER ÜNMEFE Az idén, ebben az időpontban rendezik meg az Ünnepi Könyvhetet. A könyvhéten a szokásosnál több mai magyar író műve jelenik meg könyvkiadásunkban, s ez még ünnepélyesebbé teszi a könyvhetet. A cél egyik részről a mai írók művednek megismertetése, a másik részről pedig az írók adnak számadást fejlődésükről, műveik megírása alapján. De a végső szót most az olvasók mondják ki egy-egy mű elolvasása után, egyben ez kritikát jelent, hogy az írók mennyire tudnak haladni a fejlődéssel, hogyan látják a mai kor problémáit és hogyan tudják a valóságot tükrözni műveikben. Az utóbbi időben is igen sok értékes mű látott napvilágot. Olvasóink feladata, hogy bírálataikkal segítsék a magyar irodalom és írók fejlődését. Erre most különösen jó alkalom lesz az írók és olvasók találkozója. Megyénkbe Szilvási Lajos, Galabárdi Zoltán és Bóka László látogatnak el. Szilvási Lajos a Forgács-bányatelepi kültúr- házban, Galabárdi Zoltán Mátranovák községi kultúrházban, Bóka László pedig a zagyvapálfalvi üveggyári kultúrházban nyitja meg az Ünnepi Könyvhetet. Este Salgótarjánban a Salgótarjáni Irodalmi Színpad közreműködésével író és olvasó találkozó lesz a TIT klubban. Bóka László író résztvesz május 28-án Balassagyarmaton a Mikszáth-szobor leleplezésénél, este pedig a balassagyarmati kultúrházban az Irodalmi Színpad közreműködésével s a már előbb említett két irótársával együtt nyitja meg az Ünnepi Könyvhetet. Galabárdi Zoltán Karancsságon délelőtt dedikálja műveit, 16 órakor pedig író-olvasó találkozón vesz részt. Szilvási Lajos Szécsényben 10 órakor, Pász- tón délután négykor találkozik az olvasókkal. Az idei Ünnepi Könyvhét igen ' gazdag lesz a művek megjelentetésében. A XX. századi külföldi haladó irodalom remekeit tartalmazó „Milliók Könyve” című sorozat ötvenezer példányban jelenik meg. Az „Én Könyvtáram” 120 ezer példányban, mely a fiatalok részére biztosítja az ifjúsági irodalom —------------70 ezer forint falusi könyvtárak támogatására A földművesszövetkezeti mozgalom már eddig is jelentős összeggel járult a kultúr- munka sikeréhez. Megyénkben évente több mint 150 ezer forintot fordítanak erre a célra. Ebben az évben pedig csupán a falusi könyvtárak támogatására újabb 70 ezer forintot fordítanak. Az elmúlt évi tiszta nyereség fél százalékát utalták át az erre a célra nyitott OTP számlára, amely összevontan kerül fel- használásra. A megyei könyvtár a falusi könyvtárak helyzetének felülvizsgálata után úgy döntött, hogy mintegy 20-22 ezer kötettel bővíthetik a falusi könyvállományt, főleg a szé- csényi járás könyvtárainak állományát frissítik fel. Szám- szerint is itt a legkevesebb a könyv és a legrosszabb az állomány összetétele. A könyveket a földművesszövetkezet járási könyvesboltján keresztül rövidesen eljuttatja a falusi könyvtárakba. Ülésezett a pásztói járási művelődési bizottság A Pásztói Járási Pártbizottság mellett működő művelődési bizottság szombaton ülést tartott. Az ülésen megvitatták a pásztói községi művelődési bizottság munkájáról szóló jelentést, valamint a járás orvosainak társadalmi tevékenységét. Értékelték, milyen munkát végzett az elmúlt időben a községi művelődési bizottság, milyen segítséget kapott különböző szervektől és mit kell tennie a munka további javítása érdekében. A járási főorvos jelentésében beszámolt az orvosok társadalmi tevékenységéről, arról, hogyan kapcsolódtak be az orvosok a termelőszövetkezetekkel kapcsolatos munkák megoldásába. Legközelebb a szülői munkaközösségek tevékenységét értékeli majd a művelődési bizottság. klasszikusainak sait. alkotáMindkét mű előjegyzésre rendelhető meg a könyvesboltokban és az üzemi terjesztőknél. A „Milliók Könyve” sorozatára a nagy érdeklődés miatt csak záros határidőn belül fogadnak el megrendeléseket a könyvesboltok. Hasonlóan nagy az érdeklődés az Én Könyvtáram című könyvsorozatra is. Ebben az évben könyvkiadásunk arra törekedett,, hogy a XX. század magyár irodalmának kiváló alkotásait nagy példányszámban adja ki. Ezenkívül a népi demokratikus országok írói, valamint a haladó nyugati írók műveit is igen magas példányszámban jelentetik meg. Ez is népünk olvasási igényének fejlődését bizonyítja. Az Ünnepi Könyvhét igen gazdag egyéb programban is. Az említett író-olvasó találkozó mellett számos helyen rendeznek könyvismertetéseket, könyvbálokat, illetve könyvkiállításokat. így a pásztói járásban két helyen találkoznak Írók és olvasók, ünnepi könyvismertetésre ugyancsak két helyen, könyvkiállításra pedig tíz helyen kerül sor. A pásztói járás területén hat községben tartanak könyvismeretetéssel egybekötött ankétot, 14 helyen pedig könyvkiállítás mutatja be a könyvek fejlődését. A rétsági járásban három község lakói találkoznak mai magyar írókkal, hét községben könyvismertetést, valamennyi könyvtárban könyvkiállítást, Nagyorosziban irodalmi estet, Romhányban, Szendehelyen, Diósjenőn, Tereskén, Tolmácson, Nógrádon és Rétságon pedig könyvbálokat rendeznek. Hasonlóan gazdag a salgótarjáni járás Ünnepi Könyvhét programja is. Négy helyen író-olvasó találkozót szerveznek, 20 községben előadással egybekötött könyv- ankétot, 20 községben pedig könykiállítást tartanak majd. A szécsényi járásban minden község megrendezi az ünnepi könyvkiállítást. Nyolc helyen könyvismertetéssel egybekötött ankéton számolnak be az olvasóknak a könyvterjesztés terén elért eredményekről. Kívánjuk kedves olvasóinknak, hogy e gazdag választékból és ünnepi programból mindenki találja meg kedvére valót és egy-egy jó könyvvel ajándékozza meg ismerősét az Ünnepi Könyvhét alkalmából. Jelentősen gazdagodott fennállása óta a Megyei Munkásmozgalmi Múzeum Az alig két éve fennálló Megyei Munkásmozgalmi Múzeum jelentősen gazdagodott az eltelt időben adattári anyagokkal. A múzeum dolgozói figyelemmel kísérik megyénk életét és összegyűjtenek minden napjainkra vonatkozó munkásmozgalmi anyagot. Szép számmal találhatók a korábbi évtizedek munkásmozgalmáról, harcairól szóló anyagok is. Többek között például mintegy 210 életrajz tanúsítja a múltat. De rengeteg fényképet is Összegyűjtő etek már, amelyek az első világháború előtti, valamint a két világháború közti idők eseményeiről tanúskodnak. A múzeum munkatársai hangszalagra veszik a még élő veteránok életrajzát. Eddig 20 tekercs hangszalagot tárolnak már életrajzokkal. Fényképekből és filmkockákból mintegy 2300 darab gyűlt eddig össze. Több száz tárgy és megszámlál hatatlanul sok iratanyag képezi még a múzeum tulajdonát. Az összegyűjtött anyagok feldolgozása folyamatos. A múzeum meghatározott terv szerint rendez kiállításokat a lakosság részére. A rövidesen megnyíló üvegipari kiállítás után már készítik a helytörténeti kiállítás anyagát is KÉPZŐMŰVÉSZEINK MAPPÁJÁBÓL Bajcsik József: ÖNTÉS. Sikeres volt a salgótarjáni járás kulturális seregszemléje Jelentős eseménye volt vasárnap a somoskőjfalui művelődési otthonnak. Abban a tiszteletben részesült a község, hogy otthonában vendégként köszönthette azokat a kultiúrcsoportokat, amelyek a Lovász József ifjúsági seregszemle körzeti bemutatóin üfegjótoibaknak bizonyultak a különféle művészeti ágakban. A salgótarjáni járási erőpróba napján Somoskőújfaluban már a reggeli órákban megkezdődött a készülődés a vendégeigyüttesek fogadására. A csoportokat szállító autóbuszok mozgalmassá tették az utcaképet. Színpompás népviseletbe öltözött fiatalok adtak itt egymásnak találkozót már órákkal a seregszemle előtt, a bemutató időpontjára pedig zsúfolásig megtelt a művelődési otthon nagyterme azokkal, akik ifjúságunk kultárális törekvéseit támogatják, figyelmükkel kísérik. Ez alkalommal a járás színjátszói, táncosai, szavaiéi, dalt, muzsikát kedvelő, művelő fiataljai jöttek el a seregszemlére bizonyságot adni képességeikről. Megnyitóként Bairdócz Antal mátra- novátai szavaiénak tapsolhattunk, aki jól választott Színházi bemutató Balassagyarmaton verssel a seregszemle eszmei lényegét adta meg. A bevezető vers után a mátranová- kiak fonótáncában, majd a mátraszeleiek mikepércsi csárdásában gyönyörködhettünk. Nagy tetszést aratott Tóth László karancsaljai fiatal harmonikaszólója. Ezt követően Páger Mária nádújfalui kiszista Adytól szavalt. A sámsonháziak magyar és szlovák tánccal jöttek el a járási seregszemlére s bemutatójuk helyesen és világosan fejezte ki a két nép sajátos kultúrájának a nógrádi tájon való összeérését. A karancs- kesziek szavalója, Krizsanyik István, Petőfi: Az őrült című versének tolmácsolására vállalkozott, a ceredi Pucsok Margit pedig cigánydalokat adott elő, majd a mátravere- bélyi színjátszóké volt a szó, akik Ida Evald: a Ragozin ügy című egyfelvonásosát mutatták be. Vállalkozásuk sikere gondos előkészítő munkára vall, megérdemelten aratott sikert a csoport. A ceredi lányok tánckésziségük- nek is bizonyságát adták a járási seregszemlén, a ka- rancsaljaiak közül pedig a harmonika szólista mellett Tákács Kató szavalatra vállalkozott. Igen nagy gonddal kidolgozott fonótáncot láttunk a karancslapújtői KISZ fiatalioktói, akiknek ötletes kompozíciója a somoskőúj- faluiak Karcsi-táncával, — ez utóbhi Molnár István koreográfiája, Czikora Tibor betanítása, — a járási seregszemle kiemelkedő sikere lett. A ka- rancskeszi színjátszók Sar- kadi Imre—Barna Tibor: A Hortobágyon című egyfelvo- násos drámájával nehéz feladatot vállaltak és oldottak meg eredményesen. Tetszett a lapújtőiek üveges tánca, a nagybátonyiak temperamentumos csárdása. Kedvesen hatott a luc falviak szlovák tánokompozíciója. A látottakat egybefogva azt állapíthatjuk meg, hogy ifjúsági kultúrcsoportjaink újabb jelentős lépést tettek előre az öntevékeny művészkedés minden területén a salgótarjáni járásban is. Feltétlenül nagy eredményként könyvelhető el, hogy az üres önmutogatás helvett a csoportokat az anyagválasztás igényessége jellemzi. Az előadásmód táncban, éneikben, zenében, versmondásban. színjátszásban egyaránt fegyelmezett, ízlésesen mértéktartó s éppen ezért éri el hatását. Van azonban néhány dolog, amire a járási szemle alapján érdemes felhívni a csoportjaink figyelmét, hogy a továbbiakban még eredményesebben hasznosíthassák képességeiket. A táncegyüttesek egy részéinél például érdemes lenne gondolkodni, hogyan alkalmazzák az edigiiniél nagyobb mértékben saját vidékük népi tánckültúráját s a rendelkezésre álló motívumokat miiként • tudnák tovább fejleszteni, az egyszerű „le- táneolás” helyett tartalmas kompozícióba fogni. Fokozott gondot kell fordítani a tánc és zene együtt tartására is, mert a legtöbb hiba a tapasztalatok szerint ezen a téren csúszik a produkcióba. Azok a csoportok, amelyek az éneklést a tánc velejárójának érzik, ezúttal is nagyobb sikerrel állták meg helyüket, mint amelyek csak ötletszerűen bele-belékaiptak a dalba. A szavatokkal kapcsolatban főként a meggondoltabb versválasztásra kell felhívnunk a figyelmet. A salgótarjáni járási seregszemlén például az öt vetélkedő közül minden szempontból csak két szavaló választását helyeselhetjük. Elmondásra lehetőleg olyan művet válasszunk, amely a költő összmunkásságát jellemzi. Nem volt példul egészen szerencsés gondolat a szavaiétól Petőfi: Az őrült című versrapszódiájának kiszemelése. Ady ifjúkori, szecessziós hangulatú verse sem sokat 'mond a költőről, mint ahogy Várnai Zseni arcát is mutathatta volna előnyösebb oldalról a szavaló. A járási színjátszók sajnos mindössze két csoporttal vettek részt a seregszemléin, ennek alapján erről a művészeti ágiról nehéz lenne általános véleményt mondani. A látottak azt a benyomást keltik, hogy a faluisi műkedvelőink anyagválasztása az öncélú szórakoztatás irányából mindinkább a kor időszerű társadalmi és politikai problémái felé fordul. Az együttesek játékmódjában is érezhető már bizonyos fokú fejlődés, ez a fejlődés a darabok értelmezésére is vonatkozik. Azok az eredmények, amelyek a salgótarjáni járási seregszemlén megmutatkoztak, további szorgalmas munkára kötelezik csoportjainkat, hogy ' tudásuk legjavát nyújtva minél hasznosabb harcosai lehessenek szocialista kultürforradalmiunknak. A balassagyarmati „Mikszáth Kálmán” művelődési otthon központi színjátszó csoportja a minap nagy sikerrel mutatta be Őrsi Ferenc: Fekete ventillátor című drámáját. Dráma és vízió — így határozza meg a fiatal szerző darabjának műfaját. A darabban rejlő dráma a vízióban található meg, ami körülötte keretként történik, csupán helyzetkép. A címet viselő fekete ventillátor egy francia gyarmatosító házának halijában függ. Egy tikkasztó forróságú napon a ventillátor gyorsabban forog, ha ránéznek. A darab a kötelességérzet és a szerelem közötti összeütközést mutatja be. A probléma tehát nem új, egyike az irodalom „örök” bonyodalmainak. Ezt a szerző oly módon konkretizálja, hogy egyben kifejezi a gyarmati uralom embertelenségével kapcsolatos bírálatát is. Nem csupán a külsőleges leleplezés eszközeivel, hanem az egyes figurák lelkiismereti küzdelmeinek bemutatásával is. A darab egyébként egy katonai ügyész drámájaként indul, aki oly helyzetbe kerül, hogy egy merénylet kapcsán szerelmese fejére kellene halált kérnie. A másik figura — egy ültetvényes leánya — azonban a maga érdekes jellemével mindinkább előtérbe kerül, s ugyanakkor háttérbe szorít mindenkit maga körül. Az ügyész hovatovább érdektelené válik, a nézőt egyre jobban a leány körüli események bilincsfelik le. A központi színjátszó csoport jól megérdemelt sikert aratott az érdekes mű bemutatásával. Hemerka Gyula, a kultúrház művészeti előadója, nagy rendezői rutinnal, kiválóan oldotta meg a szerepek és a jellemek tökéletes megformálását. Gondosan ügyelt arra például, hogy az őrmester figurája ne vigye a komoly darabot esetleg vígjátéki mezőkre. A technikai megoldások, az új, hatásos díszletek ugyancsak jól illeszkedtek bele a mondanivaló keretébe A gyakori nyíltszíni taps, a közönség tárgyilagos elismerése is a rendezői munka egységét bizonyította. Heizer Erzsébet — az ültetvényes leánya szerepében — kiforrott alakítást nyújtott. Kisleányos kíváncsiság, érett szókimondás, nagyos bátorság keveredett kiváló alakításában. Gyalog Pálné az anya — kissé hálátlan — szerepét kiválóan oldotta meg. Jancsó Klári és Szunyogh Margit kettős szereposztásban játszotta a merénylő szerepét. Mindkettő pozitív hőst al- kotott.Szlezák Margit a szobalány szerepében igen tetszett. Bálint Tamás — mint a darab ügyésze — remekelt. Színjátszói rutinjával, egyéniségével valóban az író elképzelte alakot varázsolta a rideg színpadi deszkákra. Szél Imre szerepköre sok gondosságot követelt. Az őrmester figuráját fanyar humorérzékkel úgy kellett megjelentetni, hogy az egyes vidámabb motívumok se legyenek a dráma egységének megbontó elemei. Farkas Mihály orvosa felemás szerepet jelentett. Az orvos, a kiégett, cinikus tisztviselő, á romantikus, jól öltözött férfi keverékét kellett elhihetővé tennie. Hemerka Gyula az apa szerepében igazolta, hogy nemcsak mint rendező, hanem mint színjátszó is megállja a helyét. Csikász István díszlet-tervei megnyerték a közönség tetszését, élethűen fejezték ki a mű környezetét. A központi színjátszó csoport e kísérlete kiválóan alkalmas volt annak bizonyítására, hogy a közönség sze- retetét, ragaszkodását nem csupán könnyű vígjátékokkal, operettekkel lehet kivívni, hanem komoly mondani való jú drámákkal is. Olyan művekkel, amelyek a ma emberéhez szóinak a máról. Az együttes a darabot a járás községeiben is bemutatja majd. Reméljük, a járás falusi dolgozói is örömmel fogadják a lelkes színjátszókat, s még sok méltó elismerést fognak kapni mindenütt! — Gyürky Zoltán —
