Nógrádi Népújság, 1961. május (17. évfolyam, 35-43. szám)

1961-05-20 / 40. szám

1961. május 20. nögradi népújság 7 A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL Mit- vártam és mif kaptam a gimnáziumtal ? Lassan négy év telt el, mióta gimnáziumba kerültem — írja egyik érettségi előtt álló fiatal olvasónk. — A négy év eredményeiről sok szépet és jót tudnék monda­ni. Iskolám megtanított a logikus gondolkodásra, gya­rapodott a szókincsem., bő­vültek ismereteim. Itt tudtam meg, mit is jelent tulajdon­képpen a közösségi élet, a tanulás, az egymáson való segítés, az egymásrautalás. Itt ismertem meg azt a kö­zösséget és diákéletet, amely sokszor segítséaet ad a gyen­gébbeknek, amely segíti esz­mei és világnézeti fejlődé­sünket. Ekkor döbbentem rá igazából, hogy nagy áldo­zatba kerülhet egy-egy fiatal ember taníttatása az állam­nak. Én, hálám jeléül, az isko­lában szerzett tudásomat és tapasztalataimat arra szeret­CIKKÜNK NYOMÁN: ném felhasználni, hogy minél sokoldalúbban hozzájárulhas­sak hazánk szocialista építé­séhez. Tóth Ferenc gimn. tanuló Jó már a tűzhely Tóth Ferenc egri lakos le­velet juttatott el szefkesztő- sügünkhöz, amelyben a kö­vetkezőket írja: Ezúton szeretnék köszöne­tét mondani a Zománcipari Művek salgótarjáni gyáregy­sége igazgatójának meghibá­sodott tűzhelyünk gyors ki- javíttatásáért. Örömmel tölt el bennünket, hogy pana­szunk nyomán gyors intézke­déssel orvosolták a hibákat. A gyár által kiküldött szere­lő lelkiismeretes munkája eredményeképpen már ismét tudjuk használni tűzhelyün­ket. Megszűnt az Üveggyár előtti baleseti forrás Nemrég írtunk arról, hogy az Üveggyár előtt az úttesten keresztül húzódó sínpár, amelyen valamikor a sala­kot szállító csillék jártak, esetleg súlyos balesetet okoz­hat azzal, hogy a buktatót ke­rülgető gépkocsik összeütkö­zését elősegíti. Javasoltuk a sínpár eltüntetését. Örömmel láttuk, hogy az Üveggyár vezetősége meg­szívlelte a cikkben foglalta­kat: azóta felszedték a hasz­nálaton kívüli síneket és az útburkolatot kikövezéssel zökkenőmentessé tették. örülünk, hogy cikkünk nyomán ilyen gyors, meg- nyutató intézkedéssel járul­lak hozzá a város közlekedé­sének további megjavításá­hoz. Barbár tett a Rákóczi úton Május 4-én barbár tettet hajtottak végre ismeretlen egyének a Rákóczi úton. A nagyállomástól a tűzhelygyá­rig 13 darab útszéli facseme­tét törtek el az éjszaka fo­lyamán. A becsületes embereknek ökölbe szorul a kezük, ha ilyesmit látnak. Mindjárt másnap hozzákezdtünk, hogy a csemeték sebeit begyógyít­hassuk. Legjobban azon há­borodtunk fel, hogy sok em­ber fáradtságos munkáját, város szépítését elősegítő te­vékenységét ■ tették semmivé ilyen cselekedetükkel ezek az ismeretlen tettesek. Ezt mi nem is tudjuk más­nak, mint barbár, embertelen cselekedetnek nevezni, s na­gyon reméljük, a tettesek előbb-utóbb megkapják méltó büntetésüket. Mező Sándor Salgótarján Gromiko javaslatainak hatására javul a légkör Genfben Diákok a laktanyában A Balassagyarmati Határ­őrség harcosai nevében Nagy- Pilisi aláírással levél érkezett szerkesztőségünkbe. írói el­mondják, hogy az egyik este diákok érkeztek a laktanyá­ba, hogy kedves, színvonalas műsorral szórakoztassák a határőrség katonáit. A kitűnő, több mint két órás műsor után Lengő Ju­dit, a Szántó Kovács János Gimnázium tanulói nevében további sikereket és jó szol­gálatot kívánt a határőrizet­hez. A határőrség nevében Arató Győző KISZ titkár kö­szönte meg a tanárok és diá­kok fáradozását és a közelgő vizsgákhoz kívánt sok sikert. NAGYTELJESÍTMÉNY Ü ELÖVAJÓ KOMBÁJN Karagandában kipróbáltak egy nagyteljesítményű elő­vájó kombájnt, amely 8 mé­ter átmérőjű földalatti vá­gatok kihajtására is alkalmas. Napi teljesítménye az eddigi legjobb elővájó gépek csaknem egy havi teljesítmé­nyével felér. A kombájnt teljesen auto­matikusan irányítják. Külön­leges műszerek határozzák meg a gép előre megadott irányban történő mozgását és szabályozzák sebességét a kő­zetfajták keménységi foká­tól függően. Az Ünnepi Könyvhét programja a rétsági járásban 1961 május 10-én, a rétsági járásban megalakult az „Ünnepi Könyvheti Bizott­ság”. A bizottság részletes programot dolgozott ki a könyvhét sikeres lebonyolí­tása érdekében. A program végrehajtásába bevonta a járásban működő összes tömegszeF vezetet is. A bizottság munkájához ko­moly segítséget nyújt a Já­rási MSZMP ágit. prop. osz­tálya és a Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága. A ke­reskedelmi lebonyolítást a földművesszövetkezet végzi. A tervek szerint 7 köz­ségben könyvismertetést, Nagyorosziban irodalmi es­tet, valamennyi községi könvtárban pedig könyvkiál­lítást rendeznek. A nagyobb községekben könyvtombolával egybekötött könyvbálakat tartanak majd. mély kivonásáért Laoszból.” A Le Monde különtudósítója szerint az értekezlet „jól in­dult és bátorító jelenségek tapasztalhatók”. A lap vezér­cikkében kifejti: „A Géniből és Laoszból érkező hírek az érdekelteknek azt a törekvé­sét mutatják, hogy jó légkört teremtsenek Bécs számára.” A nyugati lapokban egyéb­ként a genfi eseményeket hát­térbe szorítják a „két nagy” találkozásának eshetőségéről szóló találgatások. A diplomáciai szemle:rrók ugyanakkor nagy figyelmet szentelnek a szovjet és az amerikai külügyminiszter el­gondolása közötti különbség­nek egy lényeges pontban: a szavazás kérdésében. Gromi­ko javaslata szerint szükséges, hogy a laoszi rendezésért fe­lelősséget vállaló hatalmak körében egységes akarat ér­vényesüljön, s adott esetben biztosítva legyen a két társ­elnök külön álláspontja kifej­tésének jelentősége is. Rusk viszont a többségi szavazás rendszere mellett kardosko­dik. Nem nehéz rájönni, hogy mi készteti az amerikaiakat a vétójog elleni érvelésre. Szeretnék, ha minden alka­lommal önműködően rákény- szeríthetnék akaratukat több­ségi szavazással a laoszi sem­legességre felügyelő nemzet­közi testületre. A meglepő csak az, hogy a szovjet indít­vány bírálatakor nem gondol­nak arra, hogy a genfi érte­kezlet egyik társelnöke: az angol külügyminiszter... Közlemény Hasszer és Sekou Touré tárgyalásairól Kairóból jelenti a TASZSZ: Közös közleményt adtak ki Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság és Sekou Touré, a Guineái Köztársaság elnöke között lefolyt tárgyalásokról. A közlemény rámutat arra, hogy Nasszer és Sekou Touré újból leszögezte: „folytatni akarja a közös harcot az ide­gen uralom és az imperializ­mus minden új és régi for­mája ellen Afrikában, Ázsiá­ban és a világ más részei­ben”. A két elnök szükséges­nek tartja a nemzetközi fe­szültség megszüntetését, a nemzetközi kérdések erősza­kos megoldásának eltiltását. Sekou Touré elnök a köz­leményben megelégedését nyilvánítja azzal a javaslat­tal kapcsolatban, hogy a kö­zeljövőben hívják össze az el nem kötelezett országok értekezletét. Sekou Touré meghívta hivatalos látogatásra Guineába Nasszer elnököt és ő elfogadta a meghívást — mondja végül a közlemény. A MEN hírügynökség jelen­tése szerint az Egyesült Arab Köztársaság kormánya hat­millió egyiptomi font (18 mil­lió dollár) értékben kölcsönt nyújt a Guineái Köztársaság kormányának. Guinea ezt a kölcsönt gépek és felszerelé­sek beszerzésére, ipari létesít­mények építésére s műszaki szakemberek foglakoztatására használja fel. A kölcsönt Gui­nea áruszállítással fogja ki­egyenlíteni. Globke már nem tér vissza hivatalába? ♦ ♦> <♦ ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> *t* *1* *t* *1* ♦♦♦ *1* ♦♦♦ ♦> ♦> K* *1* *1* ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ *1* ♦> Műszaki tanácskozás Balassagyarmaton Szerdán Balassagyarmaton tanácskozásra jöttek össze a város műszaki szakemberei, mérnökök, technikusok, mű­szaki dolgozók. A tanácskozáson arról vi­tatkoztak, hogy mit tehetnek a város műszaki dolgozói Balassagyarmat fejlesztéséért, a termelőszövetkezetek köz­ségfejlesztési céljainak meg­valósításáért. A vitaindító előadást Schuchmann Zoltán országgyű­lési képviselő, a Balassagyar­mati Iparitanuló Iskola igaz­gatója tartotta. csak akkora volt. hogy ép­pen bekukkanthatott rajta a napsugár. De legalább fedél volt felettünk. Meg is lettünk volna mi békességben, a magunk bol­dogságában, ha az a pünkösd nem jön. De jött. Méghozzá nagy bajjal. Azon a tizenhét lépcsőn annyi víz vándorolt a pincébe, hogy tengerré lett az egész világ. Mikor a nagy­mise után megláttam, nem tudtam, hogy sírjak, vagy ne­vessek. Olyan furcsa volt, hogy a kishúgom bölcsője úsz­kál a vízben, mint valami csónak. A szekrényünk meg hasravágódott, és az is him­bálózott, akár a tutaj. Volt nekünk egy hosszú, nagy padunk, annak csak a karfája látszódott. A sok kí­váncsi szomszéd meg ott állt az udvaron, árvizet nézni. A kistestvéreket széthordták a szomszédok melegedni... Csak anyám vacogott egye­dül a kőlépcsőn állva. Sze­gény. Látom még most is magam előtt. Egy zománca- hagyott, agyancsapkodott vö­dörrel meregette a vizet... Aztán jött a házban lakó pénztáros is — segített egy kicsit, és sajnált — nagyon. Jött a mázolómester is, saj­nálkozni, szomorúan csóválni a fejét. Már nem tudom, hány vö­dörrel hordtak ki vizet abból a pincéből, nem tudom hány­szor kellett megtenniök a ti­zenhét lépcsőfokot. Azt azon­ban tudom, hogy szegény anyám ágynak esett. Nem tudta mozgatni a lábát, hideg­lelése volt minden percben Nem volt, aki főzzön ránk, CSALÁDVÉDELMI ÉS JOGI BIZOTTSÁGOK A JÄRÄSI SZÉKHELYEKEN A megyei' Nőtanács mellett működő családvédelmi oi- zottság mellett április 1-től minden járási és városi Nő­tanácson működnek a család- védelmi- és jogi bizottságok. Az asszonyok érdeklődésé­re közöljük, hogy fogadónap­jaikat a következő napokon tartják a jogi szakemberek jogi-, családjogi és egyéb természetű kérdések megvá­laszolását, intézését. A Salgó­tarjáni Járási Nőtanács hét­főn 10—12 óráig a Balassa­gyarmati Járási Nőtanács kedden 9—12 óráig, a Pásztói Járási Nőtanács szerdán 9—12 óráig, a Rétsági Járási Nőta­nács kedden 9—12 óráig, a Szécsényi Járási Nőtanács pénteken 8—12 óráig, a Sal­gótarjáni Városi Nőtanács szombaton 10—12 óráig tart­ja fogadónapjait, amikor az asszonyok kérdéseire választ és tanácsot adnak, illetve el­intézik problémáikat. Berlinből jelenti az MTI: A Nyugat-Berlinben megje­lenő Telegraf bonni tudósí­tója szerint „a kancellári hi­vatalban határozottan állít­ják, hogy dr. Hans Globke államtitkár, aki nemrég uta­zott szabadságra, üdülése után már nem tér vissza hivata­lába. Munkatársai azt mond­ják, hogy Globke elutazása­kor úgy búcsúzott el tőlük, mint aki örökre . távozik. Köztudomású — jegyzi meg a tudósító —, hogy Globke az utóbbi időben igen nyo­mott kedélyű ember benyo­mását keltette”. Már lehet szerződést kötni a gyümölcs értékesítésére A földművesszövetkezeti szervek ezekben a napokban körülebelül 10 ezer vagon gyümölcs: ezen belül 5 ezer vagon alma. 600 vagon őszi­barack, 800 vagon kajsziba­rack, 500 vagon málna és 200 vagon szamóca értékesítésére kötnek szerződést. A bankhitellel nem rendel­kező termelőszövetkezeti cso­portok, a szakcsoportok a szerződéskötés után az exportminőségű télialma má­zsájára 120, az őszibarack mázsájára 150, a kajszibarack mázsájára 90, az első és má­sodosztályú málna mázsájára 220, a harmadosztályú málna mázsájára 180, az elsőosztályú szamóca mázsájára pedig 150 forint kamatmentes előleget, igényelhetnek a MÉK_től. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek és a bankhitel­lel rendelkező termelőszövet­kezeti csoportok a Magyar Nemzeti Banktól kérhetnek hitelt háromszázalékos ka­matra. A hitel kamatterhét a MÉK vállalja. Ha a mezőgazdasági ter­melőszövetkezet. termelőszö­vetkezeti csoport, szakcso­port és hegyközség a szerző­désben lekötött mennyiségnél többet akar átadni, akkor a szedés előtt két héttel pót­szerződést lehet kötni a MÉK-kel, vagy a helyi föld­művesszövetkezettel. A szer­ződésben lekötött, szabvány­nak megfelelő árut a föld­művesszövetkezeti szervek maradéktalanul átveszik. A földművesszövetkezeti szervek a szerződésben le­kötött mennyiséget a min­denkori felvásárlási áron ve­szik át, azonfelül 15 százalé­kos szerződéses felárat is fi­zetnek. Ha a mezőgazdasági terme­lőszövetkezet, termelőszövet­kezeti csoport, szakcsoport 5 kilométernél tovább-szállítva adja át az árut, a földműves- szövetkezeti szervek a hiva­talos tengelyfu vardíj at meg­térítik. Vagonberakás eseté­ben mázsánként 1 forint és 45 fillért fizetnek. A vasúti kocsiba berakott tételeknél az átvételi áron felül a hiva­talos tengelyfuvardíjat akkor is megtérítik, ha 5 km-nél kevesebb az út. Az áru szál­lításához szükséges göngyö­legről a földművesszövetke­zeti szervek gondoskodnak. A mezőgazdasági termelő- szövetkezetek, termelőszövet­kezeti csoportok, szakcsopor­tok az említett gyümölcsfélé­ken kívül szerződést köthet­nek még a belföldi fogyasz­tású télialma, a nyárialma, a télikörte, a szilva, a borszőlő, a csemegeszőlő, a köszméte és a gesztenye értékesítésére is a megyei értékesítő köz­pontokkal. vagy a helyi föld­művesszövetkezetekkel. A gyümölcsértékesítési szerző­déskötések már mindenütt megkezdődtek. Fokozatosan javuló légkör Genfben. Ezzel jellemezhetjük legjobban a laoszi értekezlet harmadik napján a hangula­tot. Az óvatos derűlátásnak több oka van. Részint a genfi konferencia általános vitája, másrészt pedig a laoszi Ma Non ban folyó tárgyalások me­nete jogosítja fel a megfigye- löket a mértéktartó bizako­dásra. Természetesen senki sem feltételezi, hogy a szöve­vényes napirendi kérdést egy csapásra rendezni lehet. A diplomaták hosszú, türelmes tanácskozásra és sokszor ke­mény vitákra készültek fel, de remélik, hogy végered­ményben a megbeszélések si­kerre vezetnek. A nyugati sajtó vezető he­lyen értékeli Gromiko beszé­dét és. javaslatait. Az ameri­kai, az angol és a francia delegáció csütörtökön délelőtt 90 perces közös eszmecserén behatóan tanulmányozta a szovjet kormány programját a laoszi megegyezés elérésére. A szovjet külügyminiszter fel­szólalásáról csupán három befolyásos lap kommentárját szeretnénk ismertetni. Kezd­jük a vendéglátók véleményé­vel. A Journal de Geneve ki­emeli, hogy „Gromiko expozé­ját nagyon mérsékelt hangú­nak lehet tekinteni. A Szov­jetunió kormánya gyors meg­oldást kíván.” A New York Times hangoztatja: „Jelentős esemény Gromiko nyilatko­zata, amelyben síkraszállt minden külföldi katonai sze­noszságunk, hitetlenségünk miatt. Mondhattam én neki, hogy hiszünk, mondhattam én neki, hogy ezt csak hazudta valaki az úrnak. Semmit sem ért. Még azt sem hitte, hogy mi boldogok vagyunk a sze­génységünkben. S hogy ő nem gyárigazgató? Hogy neki a lelkek gondozása a hivatása? Hát akkor ki a nagyobb úr? E lzavart engem Marian atya, mint a dühös kutyát. Elzavart bol­dogságot keresni. Elküldött tűrni és szenvedni, hogy majd egyszer, miamiikor... Várjak csak, hisz az úr segítsége nem jön olyan gyorsan, mint a távirat... Még engem tar­tott hitetlennek! Ki értette akkor ezt a nagy bölcsességet? Most biz, elmondanám an­nak az aranyszájú papnak, hogy tudom már mi volt az a nagy boldogság. Tudom bi­zony! És azt is, hogy mi is az a mennyország. Mert higgye el nekem, hogy ott, a mázolómester házában — az volt nekünk a pokol. Itt a földön! És a mennyor­szág? Csak sejtettük, hogy milyen. Tudni csak azt tud­tuk, hogy van — és itt a földön! Csak az azoké volt, akik a pünkösdi példabeszé­deket diktálták és hirdették! Nem volt ahhoz nekünk sem­mi közünk! Hát ezért nem hiszek én ma már a példabeszédekben! Es a fiamnak is másféle meséket mondok! 1961. május. (Pünkösd). Pásztor Ferenc nem volt, aki mosta volna a ruhánkat. Takarítani sem tud­tunk rendesen, pedig az na­gyon elkelt volna, mert bi­zony az uszoda után — ahogy az árvizet elneveztük — na­gyon büdös volt a pincében. Hiába. Minden hiába ... így aondolta apám is. meg anyám is. Csak nekem támadt egy mentőötletem. Eszembe jutott a pünkösdi példabeszéd. Igen. Nyolc esztendős voltam, hit­tem. Akartam is hinni! Eszembe jutott a szegény, jámbor bélpoklos. Az a nyo­morult, akinek a boldogságot kellett várnia. Eszembe jutott Marian atya, amint azt dörgi a templomban: „Jöttök-e ti az úr segítsé­géért?” H át én elmentem. Meg­mondtam első szol­gájának, a plébános­nak, hogy tisztelendő úr, tes­sék csak jönni, tessék csak! Nézze meg, hová kell küldeni i az urat. Ha olyan nagyon jóban van vele, ahogy mondta, hát szóljon neki, hogy hozza 1 csak azt a boldogságot. Hozza bizony, mert most nagyon nagy szükség lenne rá. Azt is mondtam neki, hogy sietni kell, mert anyám már ' járni sem tud, apám meg gyakran elszédül a gyárban. 1 Most tényleg szóljon az úr- ' nak. Utóvégre ő ismeri, meg ‘ jóban is van vele. Nosza, haragos lett az aranyszájú papunk. Méghogy kísértem az istent? Méghogy ne hívjam ki ma- 1 gamra az ég haragját? Mert tulajdonképpen az ő büntetése volt az egész uszoda, a go-

Next

/
Thumbnails
Contents