Nógrádi Népújság, 1961. május (17. évfolyam, 35-43. szám)
1961-05-20 / 40. szám
1961. május 20. NÓGRÁDI NÉPÜJ8Á8 G 5 Még ez év márciusában glosszát közölt a Nógrádi Népújság „Lóvátett marhák” címmel, amelyben szóvátette, hogy Varsány községben március 9-én az értékesítésre szánt szarvasmarhák hiába sereglettek egybe többkilométeres körzetből, a Tenyészállatforgalmi Iroda felvásárlója a jelzett időben nem érkezeit meg. Ügy gondoltuk, a kis írásnak haszna lesz, a TEGI igazgatósága figyelmezteti hanyag felvásárlóit a terminusok pontos betartására. A TEGI a cikkre valóban reagált, ahogy azonban Márton József varsányi községi vb titkár panaszos leveléből most megtudjuk, egészen másként, mint ahogyan vártuk volna. Az igazgatóság ugyanis a hanyag felvásárló figyelmeztetése helyett úgy intézkedett, hogy a többesztendős, a környező gazdaságok által is megszokott váJövedelmező kertészkedés Balassagyarmaton W Újszerű premizálás a munka motorja Karancsalján Volt mit aprítania a tejbe eddig is a karancsaljai Béke Termelőszövetkezet gazdáinak s ebben az esztendőben, ha minden jól megy, 40 forintot ér minden munkaegység zárszámadás idején. így tervezték ezt a gazdák s az eddigi évek tapasztalatai azt bizonyították, hogy soha nem építettek légvárakat, mert mindig reális alapról indultak a célok felé. A karancsaljai emberek, ha a munka módszereiről beszélgetünk, arra büszkék leginkább, hogy ők már abban az időben egyénekre osztották szét a művelendő kapás területeket, amikor még megye-, sőt országszerte ismeretlen volt a feladatoknak ilyen formájú végzése s amikor még kárhoztatták miatta ' a szövetkezetei. Azért büszkék erre, mert — úgy mondják — őket igazolta az idő, a módszer bevált, általánossá lett, így ők hozzájárultak a szövetkezeti gazdálkodás helyes módszereinek kialakításához. Ebben az esztendőben a premizálás területén is új utakon próbálkozik a karancsaljai termelőszövetkezet. Ügy határozott ugyanis a közgyűlés, hogy a terven felül termelt áruk mennyiségéből a gazdák a termelésre fordított munkaegység arányában részesülhetnek. Ha a növény megtermesztésére fordított munkaegységek száma nem haladja meg a gazdaság által tervezettet, a terméstöbblet A ceredi kőművesek dicsérendő tette Cereden a Petőfi Termelő- szövetkezet házatáján szorgalmas építkezés kezdődött az idei tavaszon. A szövetkezet gazdái elhatározták, az idén újabb gazdasági épületek építésével segítik az állattenyésztés fejlesztését. Munkájuk végzéséhez nagy segítséget adnak a falu kőműves kisiparosai, valamint az iparban dolgozó ceredi kőművesek is. A helyi kőműves kisiparosok Kissimon Lajos kőműves irányításával megkezdték az 50 férőhelyes növendékmarha istálló, valamint a 25 férőhelyes szerfás ser- tésfiaztató téliesítését. Az iparban dolgozó kőművesek elhatározták, hogy szabadságuk ideje alatt két napot dolgoznak társadalmi munkában a termelőszövetkezet építkezésein. A helyi kisiparosok, valamint az iparban dolgozó kőművesek társadalmi munkája nyomán sok ezer forintos beruházás költségeitől mentesül a termelőszövetkezet. Dicsérendő a ceredi kőművesek buzgalma, s azt bizonyítja, a termelőszövetkezetet lassan az egész falu magáénak érzi. 50 százaléka illeti a termelőt. Ha a tervezett munkaegységnél többet használ valaki a megtermesztésre, a többlettermésből járó részesedés arányosan csökken. Az ösztönző, az egyén és a közös gazdaság érdekeit egyaránt szolgáló premizálás módozatát minden területre nagy körültekintéssel dolgozta^ ki a tsz. Így például a terven felül fejt tej után literenként 50 fillér jár a fejőnek, a takarmánybetakarítás gyors végzése érdekében minden takarmányra töltött munkaegység után 4 kiló természetbeni járandósághoz juthatnak a gazdák. A fogatosok premizálása a lóápoláson túli 300 munkaegység után esedékes s a pénzkereset 6 százalékát biztosítja. Az új premizálási mód kidolgozása óta eltelt idő azt bizonyítja, hogy az emberek szorgalma az eddiginél is fokozottabb. A mák, cukorrépa sarabolása május közepére befejeződött s a növényápolás a kapások egész területén kifogástalanul halad. kor a paradicsomot palántáz- ták, azokban a napokban nem esett az eső, mégis kint jártunkkor a 8 holdas paradicsomitálában az alig kétnapos palánták már gyönyörűen beálltak. Az idén már 52 melegágy 400 ablakkerettel biztosította a palántákat a kertészet számára. De csak a kertészet számára, holott ennél többet is elérhettek volna. 150 darab régi, felhasználatlan ablakkeret van a tsz tulajdonában. Ebből 20 melegágyat lehetett volna készíteni és a palántákat a piacon nagyszerűen értékesíthették volna, ami 80— 100 000 forint jövedelmet jelentene a tsz-nek. Az idén ezt ímég akadályozta a deszkahiány — ugyanis minden szál deszkára az építkezésnél van szükség és a gatter teljes egészében erre a célra dolgozik, de jövőre már a palántából befolyó jövedelmet is betervezhetik, amikor a kertészet tervét készítik. Sőt, Majer elvtársnak, aki jelenleg a kertészetet vezeti, az a terve, hogy ezeknek a régi ablakkereteknek a felhasználásával üvegházat készítenek. Ha a tagok az első egykét év tapasztalatain túljutva a termelés mellett megtanulnak egy kicsit kereskedni is, nagyvonalúan tervezni, figyelembe véve a jó javaslatokat. merészen túlszárnyalhatják saját terveiket is. Ha itt is érvényesítik az anyagi érdekeltség elvét, úgy mint más üzemágaknál és az idén az ígérethez híven megkapják az ott dolgozók a terven felül termelt á'ru értékének 50 százalékát prémiumként, akkor jövőre egymillió forintnál is több jövedelmet biztosíthatnak. Eredményes munkájuk titka: a határosatok következetes végrehajtása HOGYAN DOLGOZIK AZ ECSEGI BÉKE TSZ VEZETŐSÉGE? Épségén a Béke Termelőszövetkezetet a pásztói járás egyik igen gyenge termelő- szövetkezetének tartották. A szakszerűtlen vezetés, a laza munkafegyelem eredménye nem is lehetett más, mint alacsony termelés, s elégedetlen tagok. Most egy esztendeje a község dolgozó parasztjai mindnyájan a termelőszövetkezetet választották. A Béke Tsz földterülete megnövekedett és több mint 200 fölé emelkedett a szövetkezetben dolgozó gazdák száma is. A közösség már az első esztendőben eredményesen dolgozott. Ma már úgy emlegetik az ecsegi Békét, mint a járás egyik legjobb termelőszövetkezetét. A növénytermesztés és az állat- tenyésztés nagyszerű eredményei, a nagyarányú saját erő beruházás mellett is lehetővé tették, hogy a ledolgozott munkaegységek után 42 forintot kapjanak a szövetkezeti gazdák. E nagyarányú változás, amely a termelőszövetkezetben bekövetkezett, azzal magyarázható, hogy döntő mértékben megváltozott a termelőszövetkezet vezetése, irányítása. Mint mindenütt, az ecsegi dolgozó parasztok is azokat a hozzáértő gazdákat választották a szövetkezet élére, akikben bíznak, akiket a legalkalmasabbnak találtak erre. Mikola György az elnök például igen népszerű volt a faluban. Most is, hogy a szövetkezet elnöke lett, szeretik és bíznak benne a tagok. Jelenleg a zsámbéki elnökképző iskolán tanul 1 és Hegedűs Pál a termelőszövetkezet mezőgazdásza helyettesíti, irányítja a szövetkezet életét, a vezető kollektívára, a termelőszövetkezet vezetőségére támaszkodva. A tizenegy tagból álló vezetőség minden második héten összeül, s így együttesen beszélik meg, döntenek minden fontos gazdasági kérdésben, amely befolyásolhatja a termelőszövetkezet erősödését, szilárdulását, a szövetkezeti gazdák jövedelmének alakulását. Mert legfőbb feladatuknak azt tartják, hogy az egyre növekvő termelési eredmények mind gondtalanabb életet nyújtsanak a szövetkezést választó dolgozó parasztoknak. Itt volt például a terijielési terv készítésének ideje. A vezetőség annak rendje, módja szerint összeült, hogy meghatározzák az idei gazdasági év termelési irányelveit. A javaslatot a tervre, alacsonynak találták. Ismerve a község adottságait, a termelőszövetkezet előtt álló nagyszerű lehetőségeket, mintegy 10 százalékkal emelték meg a közös megbeszélés alapján az átlagterméseket valamennyi növényféleségnél. Ez azt jelenti, hogy mintegy 3 forinttal nagyobb lesz a munkaegység értéke is, mint ahogy azt eredetileg tervezték. A termelőszövetkezet vezetőségének eredményes munkája abból fakad, hogy a közösen hozott határozatokat következetesen végrehajtják, s azok végrehajtására mozgósítják a szövetkezeti gazdákat is. Megbeszélik velük, amikor erre mód és lehetőség nyílik milyen feladatokat miért kell végrehajta- niok, mit eredményez ez a közösségnek és a szövetkezeti gazdáknak. A vezetőség és a termelőszövetkezeti gazdák között így jó kapcsolat alakul ki, a szövetkezeti gazdák bíznak a vezetőségben, hiszen látják, értük fáradoznak, mert a termelőszövetkezet erősödése, szilárdítása azt jelenti, hogy egyre gondtalanabbá válik az ő életük is. Persze ez még korántsem jelenti azt, hogy Ecsegen a Béke Termelőszövetkezetben a vezetőség megtalálta azt a tökéletesen kialakult módszert, amely a nagyüzemi gazdaság irányításához, vezetéséhez szükséges. Ezek az emberek, nem is olyan régen még a maguk kis gazdaságainak gondjaival voltak elfoglalva, s most az 1600 holdas termelőszövetkezet irányítása nyugszik vállukon. Átállni erre nem könnyű feladat, de dicséretükre legyen mondva, többségük igyekszik lerázni magáról a kisparaszti gondolkodásmód szűkre szabott korlátáit. Itt volt például a kukorica vetésének ideje. A termelőszövetkezet mezőgazdásza javasolta, a terméshozam növelése érdekében hagyják sűrűbbre a növényállományt. Ugyanígy, az eddiginél bátrabban kellene kiállniok, állást- foglalniok a közösségnek kárt okozó, fegyelmezetlen tagokkal szemben is. Mert jelenleg még az a helyzet e tekintetben Ecsegen, hogy a fegyelmi ügyek jelentős része, éppen a vezetőség helytelen szemlélete miatt sok esetben elsikkad. S minden bizonnyal tovább javulna munkájuk, ha az irányításba, a vezetésbe bevonnák az asz- szonyokat is. Mert a termelőszövetkezeti tagok jelentős részét asszonyok alkotják, s a vezetőségnek egyetlen asz- szony tagja sincs. Pedig javaslataikra, véleményükre bizonyára szükség volna. így dolgozik, irányítja a termelőszövetkezet munkáját Ecsegen a termelőszövetkezet vezetősége. S ha még nem sikerült megtalálniok a végleges utat, az eredmények azt bizonyítják: jó nyomon járnak. Munkájuk, a termelőszövetkezeti gazdák szorgalmával párosulva, további sikereket hoz az idén is a közösségnek. Az endrefalvi kertészetben A tűzoltóktól kölcsönkért fecskendőt a patak partjára állítják az Aranykalász Termelőszövetkezet asszonyai, s majd a mélyből kézről-kézre adják a vízzel tele vödröket A fecskendővel dolgozó asszonyok szaporán dolgoznak, csak győzzék a vizet adogatni a többiek Domán Ferenc kertész fogja a cső végét s locsolja a földet, amelybe a palánták kerülnek. Répalevéítetű előrejelzése 1961. évre A megyei növényvédő állomás 1960. novemberében és 1961. februárjában a kecskerágó bokrokról vett mintákon történt tojásszámlálás alapján felmérte a várható répalevéítetű fertőzöttségét a megye területén. A vizsgálatok alapján a megye egész területén közepes répalevéítetű fertőzés várható, kivételt képez Nagyoroszi község határa, ahol a felvételezések alapján erős fertőzés várható. A kapott értékszámok alapján kedvező meleg, csapadékos időjárás esetén a közepes fertőzöttsé- gű Litke, Szécsény, Szirák és Kálló környékén erős fertőzés is lehetségesv A fentiek alapján felhívjuk a termelők figyelmét, hogy készüljenek fel a répalevél- tetű elleni védekezésre. A kártevő megjelenése május közepétől várható a répatáblákon. A répalevéítetű kártétele kettős: elsősorban közvetlen kárt okoznak a répa tápanyagainak elszívásával, amelynek következtében a levelek begöngyölődnek, ezáltal az asszimilációs felület jelentősen csökken, ami terméskiesést eredményez. Másodszor: jelentős közvetett kárt okoznak azáltal, hogy terjesztil: a répa sárgaság vírusát, továbbá a ragacsos ürülékükkel bevont leveleken fellép a korompenész. Végeredményben esetenként 20— S0 százalék súlykiesést is okozhatnak a tetvek. A kártevők tömeges fellépése esetén az alábbi vegyszereket kell alkalmazni: Wofatox Spritzpulver 30, poralakú permetező 03 kg/kh. Ekatox 20, permetezőszer 0,3— 0,4 kg/kh. Wovatox porozó 8—12 kg/kh. Állandóan növekszik Csehszlovákia cukorgyártása Csehszlovákiában nagy hagyománya • van a cukorgyártásnak. Az ország cukorgyártását nagymértékben elősegíti az intenzív cukorrépatermelés, a cukorgyárak korszerű felszerelése és a világszerte elismert- fejlett kutatómunka. Az 1960—61. évi cukorgyártási kampányban az ország cukorgyártása az 1937—38-as kampányhoz viszonyítva 67 százalékkal emelkedik és az előzetes számítások szerint meghaladja az egymillió tonnát. Csehszlovákia a világ cukorgyártásának körülbelül 1,5 százalékát adja. i Jelentős bevételre számít a ; balassagyarmati termelőszö- ;vetkezet 40 holdas öntözéses j kertészetéből. Az 50 kh új- j burgonyával együtt 720 000 ! forintot terveztek be csupán ! ebből az üzemágból. Az egész ! területet lekötötték szerződé- i sileg a MÉK-kel és már meg ! is kezdték a szállításokat. •Május első napjaiban több ; mint 4000 forint értékű pri- ; mőr árut, hagymát, salátát, ; spenótot adtak át a MÉK- jnek és a szerződésen kívül is I értékesítettek a helyi piacon. : Rövidesen jelentős bevételt ! várnak a borsóból, a karalá- ; béből. Azután jön sorba a I kelkáposzta, korai káposzta, • paradicsom, paprika stb. I A szórófejes öntözéssel biz- ! tosítva van a tsz az esetleges \ rossz, száraz időjárással szem- j ben is. De még a más növé- | nyéknek megfelelő időjárás ! mellett is sokat számít az ön- : tözés, különösen a frissen ki- ; palántázott növényeknél. AmiI sárhelyet megszüntette, a vásári jogot Rimócnak adta át. Ha ez az intézkedés a glossza megjelenése előtt történik, magyarázhatnánk azzal, hogy az új vásárhely kijelölése a körzet közérdekű kívánsága lehetett, de ezeset- ben aligha egyéb „nemes” bosszúállásnál. Ha a „Lővá- tett marhák” szerkesztőségi cikk formájában jelent is meg, a varsányi emberek véleményét, bírálatát tükrözte. Éppen ezért tartjuk súlyosnak és megengedhetetlennek a TEGI részéről tanúsított magatartást, amelynek célja véleményünk szerint nem egyéb, mint a bírálat durva megtorlása. Reméljük, a történtekből a Tenyészállatforgalmi Iroda levonja a tanulságot, s újabb intézkedéssel elégtételt szolgáltat a varsányiaknak. (barna) NXXNXXXXXVVvXXXNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXV „NEMES“ BOSSZÚ a ióvótett marhákon
