Nógrádi Népújság, 1961. május (17. évfolyam, 35-43. szám)

1961-05-20 / 40. szám

2 nógrádi népújság 1961. május 20. A munkák motorja a pártszervezet A TSZ megszilárdításán dolgoznak az egyhAzasdengelegi KOMMUNISTÁK Az elmúlt évben két ter­melőszövetkezet gazdálkodott Egyházasdengelegen, s mind a kettő nagyszerű eredmény­nyel zárta az évet. A régi termelőszövetkezet be akarta bizonyítani, hogy a közös gazdálkodásban szerzett sok éves tapasztalat rengeteget ér, s új eredmények elérését teszi lehetővé. Az új termelő- szövetkezet meg azt akarta bizonyítani az ő szorgalmuk, tudásuk sem kisebb mint a falu másik szövetkezeti gaz­dáié. Az egyesülésért E nemes vetélkedést öröm­mel figyelték a község ve­zetői, a pártszervezet, de még a járásiak is. Mennyivel ered­ményesebb lenne a faluban a nagyüzemi gazdaság épí­tése, ha nem két majort kel­lene építeni, nem két egy­mással versengő, sokszor egy­más ellen dolgozó termelő­szövetkezetet kellene erősí­teni — gondolták a kommu­nisták. S ez a gondolat ahogy telt, múlt az idő egyre erő­södött. A pártvezetőség kezdte szívügyének érezni a két ter­melőszövetkezet egyesülésé­nek gondolatát. Vezetőségi ülésen beszéltek erről behíva a két szövetkezet vezetőségét, majd taggyűlés elé terjesz­tették az elgondolást, ame­lyet a taggyűlés is helyeselt. A munka neheze ezután várta a kommunistákat. Nem egyszer éjszakába nyúló viták előzték meg az egyesülést. Meg kellett magyarázni a Március 15. Tsz gazdáinak, hogy az ő nagyszerű mun­kájuknál semmivel sem rosz- szabb az Uj Élet Tsz évi munkája. Erősödött a termelőszövetkezet A tervszerűen végzett fel- világosító munka meghozta az eredményét, az egyesülés­sel erősödött a szövetkezet, a felvilágosító politikai munka eredményeként a szövetke­zeti gazdák közelebb kerül­tek a párthoz, mert látták, hogy az ő boldogulásuk leg­következetesebb, leghívebb harcosa a párt. A pártvezetőség ugyan he­lyesen azonnal felismerte a kialakult helyzetet, amelyből azt a tanulságot vonta le, hogy itt az ideje a tervszerű pártépítési munka megkez­désének. A pártvezetőség tag­jai, de az egyszerű párttagok is pártmegbizatásként olyan feladatot kaptak, hogy a leg­jobban dolgozó gazdákkal foglalkozzanak, s készítsék elő őket a pártba való fel­vételre. Természetesen a pár- tonkívüli gazdákkal való fog­lalkozás a kommunistáktól több példamutatást követel, s a szövetkezet kommunis­tái érzik is ezt, s aszerint cselekednek. Ma már egyre több az olyan párttag, aki legalább olyan felelősséget érez a közös dolgaiért, mint a tsz elnöke. Jó példájuk nyo­mán a tsz-gazdák többsége is kezdi magáénak érezni a közöst. A vezetőség bátorítja a gazdákat, ne féljenek szólni, ha tapasztalják, hogy valaki a közöshöz nyúl illetéktelenül. A termelés pártellenőrzése A kommunisták felelőssége a termelőszövetkezet dolgozói iránt egyre fokozódik. A párt- szervezet éberen őrködik a törvények betartása felett, s gondosan figyelemmel kíséri a tervfeladatok teljesítését. A pártvezetőségi ülésen gyak­ran szerepel a termelőszövet­kezeti vezetőség beszámolója. A soronkövetkező munkák indulását mindig megelőzi a pártvezetőségi ülés és a párt­taggyűlés. Időben mozgósít­ják a kommunistákat, hogy munkalendületükkel ragadják magukkal a többieket is. A jó politikai munka érezteti hatását az idén is. Itt a kapások növényápolásáért fe­lelősséget érez az egész kö­zösség, ez a titka annak, hogy jól halad a növényápolás. Mivel a kommunisták egy­ségesék a feladatok végre­hajtásában, ez nagy hatással van a tsz gazdáira is. A köz­gyűlések nem meddő viták­kal telnek el, hanem egyre inkább termelési tanácskozá­sokká válnak E köz­gyűléseken a kommunisták felszólalnak, javaslatokat tesz­nek, s lelkesedésük magával ragadja a falut. A szövet­kezet gazdái érzik, hogy a párt a közösség ügye előbbre- vitelének legigazabb, legőszin­tébb harcosa. Nap, mint nap érzik segítő kezét, s nem fél­nek a legnehezebb feladatok végrehajtásától sem. Szilár­dan hiszik, s ezért szorgal­masan is dolgoznak, hogy szö­vetkezetük, a Kossuth Ter­melőszövetkezet hamarosan a környék legjobb termelőszö­vetkezete lesz. Kata János Pártpropagandisták tanácskozása A Salgótarjáni Városi Párt- bizottság megbeszélésre hívta össze a különböző politikai oktatási formák propagandis­táit. Az összejövetelen Von- sik Gyula, a megyei párt­végrehajtó bizottságának tag­ja, megyei agit.-prop. osztály- vezető tartott előadást az osztályharc jelenlegi szaka­szának legfontosabb kérdései­ről, az ebből eredő feladatok­ról. Majd Molnár Pál, a városi párt-végrehajtó bizottságának tagja, városi agit.-prop. osz­tályvezető számolt be az 1960/61-es oktatási év tapasz­talatairól. Elmondotta, hogy a fő célkitűzések: a szocia­lizmus alapjai lerakásának, a kulturális színvonal emelésé­nek, a szocialista munka­verseny kibontakoztatásának elősegítése az elmúlt év alatt sok becsületes propagandista munkája nyomán sikereket ért el. Fejlődött a politikai fel- világosító munka, a nem­zetközi helyzet és a béke­mozgalom kérdéseinek megismertetése. Az oktatásban szám szerint is többen vettek részt, mint az előző évben, a formák is vál­tozatosabbak voltak. Az eredmények mellett azonban olyan hiányosságo­kat is lehetett tapasztalni, hogy a hallgatók kiváloga­tása mechanikus, nem elég körültekintő volt. így több helyen sokan kényelmesség­ből évek óta ugyanazon az oktatási szinten stagnálnak, s nyilván nem fejlődnek meg­felelően. Ugyanígy előfordult az is, hogy a felületes válo­gatás következtében meg­felelő előképzettség nélkül osztottak be hallgatókat ma­gasabb követelményekkel járó tanfolyamokra. Nehézséget okozott több esetben az is, hogy maguk a propagandis­ták sem készültek fel az elő­írt anyagból, az ilyen elő­adás aztán érdektelenné vált, s a hallgatók lemorzsolódtak. Maga a városi pártbizottság sem adott kellő segítséget a propagandisták munkájának megkönnyítéséhez. Éppen a tapasztalatok szab­ják meg a következő oktatási év feladatait. Megfelelő intézkedések­kel és nagyobb felelős­ségtudattal kell hatáso­sabbá tenni a pártpropa­gandát, a szocializmus építésében résztvevő tömegek tudatának intenzívebb formálását. Nagy a sikere az Építési Napok kiállításnak FELHASZNÁLJAK A TAPASZTALATOKAT Több mint ezren nézték már meg nagy várakozással és izgalommal a napok óta nyitvatartó Építési Napok ki­állítást, a Salgótarjáni József Attila Művelődési Otthonban. A látogatók nagyobbrészt fia­Kétezerötszáz úttörő készül nyári táborba KÉTSZÁZÁN VESZNEK RÉSZT VEZETŐKÉPZŐ TANFOL VÁMON Fontos célkitűzésekről tárgyaltak megyénk fiatal mezőgazdászai A Nógrád megyei KISZ- Bizottság megbeszélésre hívta össze az állami gazdaságok­ban. gépállomásokon, terme­lőszövetkezetekben és a ta­nácsapparátusokban dolgozó fiatal agronómusokat. Az ér­tekezletet Havas Péter a me­gyei párt-végrehajtó bizottsá­gának tagja, a KISZ Köz­ponti Bizottságának tagja, a megyei KISZ Bizottság tit­kára nyitotta meg. Majd Szántó Gyula a fiatal agro- nómusok tanácsának megyei elnöke terjesztette elő javas­latát, az elkövetkező időszak­ban végzendő politikai és szakmai felvilágosító munká­ról. A vitában többen felszólal­tak és értékes javaslatok­kal egészítették ki az előter­jesztést. A honti Pleva Ist­ván elmondotta, hogy terme­lőszövetkezetükben, de a me­gye más községeiben is nagy kedvvel fogtak hozzá a ter­melőszövetkezeti parasztok a nagyüzemi baromfitenyésztés fejlesztéséhez. Ugyanakkor az a tapasztalat, hogy ezen a területen hiányzik a szüksé­ges szakképzettség, tehát ilyen irányú továbbképző előadá­sokat kellene szervezni. A Magyarnándori Állami Gaz­daság agronómusa arról be­szélt. hogy a falu és város közötti színvonalbeli különbség megszüntetése nagymér­tékben a fiatal mezőgaz­dasági értelmiség feladata. A középiskolákból, egyete­mekről . falura visszakerülő szakemberek politikai mun­kája tükröződik a falusi KISZ-szervezetek, a paraszt­ifjúság fejlődésében. Kiss Jó­zsef a megyei tanács mező- gazdasági osztályának csoport- vezetője hangsúlyozta, hogy a megye mezőgazdászainak 70 százaléka a fiatal korosztály­hoz tartozik. akiket már a szocialista társadalom nevelt. Ez fokozott felelősséget jelent a szocialista mezőgazdaság szilárdításának meggyorsítá­sában. Többen említették, hogy nem kielégítő a hazai és kül­földi szakfolyóiratokkal, köny- ’ vekkel való ellátásuk. Sürget­ték, hogy a fiatal agronó- musok tanácsának keretein belül legalább havonta tegyék lehetővé számuk­ra a növénytermesztés, állattenyésztés, a mező- gazdasági gépesítés és az üzemszervezés kérdéseiről nívós előadásokon való to­vábbfejlődésüket. Javasolták, hogy szervezze­nek tapasztalatcseréket az ál­lami gazdaságok és termelő- szövetkezetek között. A KISZ- bizottság segítsen abban, hogy minél több mezőgazdaságban dolgozó fiatal értelmiségi jus­son el külföldre, ahol a fej­lettebb gazdálkodás módsze­reit tanulmányozhatja. Megjelent a tanácskozáson és felszólalt Nándori Ferenc a megyei pártbizottság mező- gazdasági osztályának veze­tője is. A párt bizalmáról és egyre intenzívebb támogatá­sáról biztosította a becsülete­sen dolgozó fiatal mezőgaz­dászokat. Felhívta a figyel­müket a falusi osztályharc jelenlegi szakaszában az agro- nómusoktól várt sokoldalú po­litikai és gazdasági munka fontosságára. Beszélt az em­berekkel való bánásmód, a türelmes felvilágosító munka jelentőségéről. Hangsúlyozta a szakmai továbbképzés szüksé gességét. s az ebből minden mezőgazdászra háruló köte­lességét. Második napirendi pont ként a fiatal mezőgazdászok és a falusi KTSZ-6zervezetek | egészséges kapcsolatának to- j vábbfejlesztéséről tárgyalt a I megyei fiatal agronómusok ! tanácsa. A megye úttörői soha nem készültek még olyan lelkese­déssel és olyan nagy számban a nyári vakáció alatti táboro­zásra, mint az idén. Kétezerötszáz úttörő kezdte meg lázas készülődését és ta­nul, ha lehet, az eddiginél még' nagyobb kitartással an­nak érdekében, hogy részt vehessen a nyári táborozáson. A különböző illetékes szervek, és az úttörőcsapatok már ki­dolgozták a nyári táborozás részletes programját. Több mint száz úttörőcsapat vesz részt a sátor- és épülettáboro­záson. A salgótarjáni járásból har­mincöt csapat vesz részt a nyári táborokban. A szécsényi járásból 24, a balassagyarmati járásból 28, a rétsági járásból 12, és a pásztói járásból hat úttörőcsapat pajtásai készü­lődnek lázasan az idei nagy­szabású táborozásra. Az úttörők 25 állami gon­dozott társukat a kollek­tíva költségén részesítik jutalomüdültetésben egész évi jó munkájuk jutalma­képpen. Általában az idén a kiválo­gatásnál olyan szempontok szerepeltek első helyen, mint a jó tanulmányi eredmény, példás magatartás és benső­séges közösségi együttérzés. Valamennyi úttörőcsapat rész­letes programot dolgozott ki a nyári vakáció ésszerű, neve­lési szempontok figyelembe­vételével is hasznos eltöltésé­re. A tervek szerint a legtöbb helyen a pajtá­sok maguk állítják össze sátortáborukat» ezzel a munkára nevelés hasznos jellege mellett azt is el kívánják érni, hogy saját munkájuk gyümölcsét jobban megbecsüljék az úttörők és értékelni tudják a sátortábor nyújtotta élvezeteket. A saját táborok mellett szá­mos váltott- és cseretábor­ban is rész vesznek az út­törők. A nyári vakáció alatt az ország legszebb, lcgfes- tőibb, turisták által leg­kedveltebb helyeit kere­sik fel. A tervek szerint mindenütt történelmi és földrajzi él­mény és ismeret gyarapítására is felhasználják a nyári he­teket. Megismertetik a pajtá­sokat az illető vidék törté­netével és nevezetességeivel is. Az idei nyáron is sor kerül a szokásos, immár hagyomá­nyossá váló vezetőképzésre. Az idén Szorospatakon két turnusban történik az úttörő­vezetők képzése. Az első, mintegy száz fős turnusban úttörő ifi-vezetőket képeznek ki. De sor kerül a második turnus kereté­ben a pedagógusok, me­gyei és járási elnökségi tagok képzésére is. Egyébként, a korábbi évekhez viszonyítva több táborozási helyet keresnek fel a megye úttörői, mint eddig bármikor, így többek között számos csapat táborozik a Balaton mentén, a Duna mellett, vala­mint Szegeden, Debrecenben és az ország más nagyobb városaiban, illetve azok kör­nyékén. tál házasok, közvetlen házas­ság előtt állók, azonban erre az érdekes kiállításra sokan olyanok is bekíváncsiskod­nak, akik esetleg nem is fog­lalkoznak házépítés gondola­tával. A nézelődők töviről hegyire megvizsgálják a kiállított ma­ketteket, megszemlélik a raj­zokat, fényképeket, elolvas­sák a műszaki leírásokat. So­kan az építési enge­dély kifüggesztett mását a hozzátartozó kellékeket szem­lélik gondosan, s úgy nyilat­koznak, hogy végre pontosan tudjuk hogyan is kell csi­nálni. Az eddig tapasztaltak­ról kérdeztük meg Lengyel József elvtársat a salgótarjáni városi tanács műszaki osztály- vezető helyettesét. — A látogatók közül so­kan megkérdezték már pél­dául, hogy készítettünk-e már tervet az építkezések, a típus­lakások olcsóbb elkészítésére vonatkozóan. Ilyen tervünk van, de a kiállításon is sze­repelnek táblázatok, számítá­sok, anyagok, amelyek azt igazolják, hogy mennyivel ol­csóbban lehet felépíteni egy- egy házat. — Sokan érdeklődnek a KISZ lakótelepen való épít­kezés lehetőségeiről, s már jónéhányan jelentkeztek is. Általános tapasztalatokat még nem lehet levonni, de rövi­desen sor kerül rá, mert gyűjtjük a véleményeket, a javaslatokat. Naponta a ta­nács és a TÜZÉP részéről egy-egy képviselő a látogatók kívánsága szerint ad felvilá­gosítást — fejezte be szavait Lengyel elvtárs. U az ember nem tud magának parancsolni, érzései fölött uralkodni, ész­revétlenül belerohanhat egy olyan veszedelembe, amely végzetessé válhat számára. A veszedelem a régi világból magunkkal hozott, az erkölcsi normákat semmibe vevő fel­fogásból ered. De úgy is mondhatjuk: erkölcstelenség­ből, amelynek kísérője a kap­zsiság, mértéktelen harácso- lás, a társadalom érdekeinek figyelmen kívül hagyása, egy­szóval a legocsmányabb dol­gok. S szegényes az, amikor valaki annyira belevész ebbe a mocsárba, hogy vissza kell rángatni és akkor arra hivat­kozik: nem figyelmeztettek. Szegényes dolog és nagyon olcsó. Mindezeket azért bocsátot­tam előre, mert egy nagyon megdöbbentő, számomra fáj­dalmas történet jutott a tu­domásomra. Jó elvtársamról, mondhatnám barátomról van szó. Vizsgálatot indítottak el­lene társadalmi tulajdon el­leni vétség címén. Nagyon jó szakem­ber volt. régi munkássarja- dék. a munkásosztály törzs­gárdájához tartozó. Számta­lan élmunkásjelvénye, még kitüntetése is van. Jól kereső ember hírében állt. Megfe­ledkezett magáról, engedte elragadtatni érzéseit a hará- csolás démonának. Szégyen­kezem miatta, de bizonyos, szégyenkeznek munkatársai is. A zzal kezdődött életének ez az elferdült útja, hogy egyszer megbízták: vé­gezzen el egy bizonyos javító munkát az állami gazdaság­nak. Eleget tett a kérésnek és a fáradtságért bizonyos tisztéletdíjat kapott. Nagyon csábító íze van az ilyen mel­lékkereseteknek, különösen ha nem tud magának paran­csolni az ember. És ő nem tudott parancsolni, mert az első vállalkozást követte a másik, végül már maga járt munka után és vállalt külön­böző feladatokat, amelyeknek elvégzése után dőlt hozzá a pénz. És egyre többet meg­engedett magának. Mar az effajta munkához felhasználta a vállalat műhelyét, anyagát, nem utolsósorban a hozzá be­osztott embereket is. Vásá­rolt, szépítette a házatáját és az utóbioi időben már azzal foglalkozott, hogy autót vesz. Abban, hogy vásárolt, szé­pítette házatáját és autót vesz, nincs is semmi különös, hiszen nálunk száz és száz ember megteszi ezt és társa­dalmi rendünk meg is adja ehhez a lehetőséget. Munkát biztosít, a népgazdaság fejlő­dését szolgáló kimagasló tel­jesítményeket külön is díjaz­za. De akiről szó van, nem ezt az utat választotta, ha­nem azt, hogy a társadalom érdekeit semmibe vette, az üzemi munkáját elhanyagol­ta s már többet jelentett szá­mára az úgynevezett „fusi”, mint az üzeme tervéhez kap­csolódó feladatok teljes érté­kű ellátása. Tudom, felmerül a gondolat: hogyan tehette? Abban az üzemben, ahol ő élt, nem volt ellenőrzés? Cso­portvezető volt az illető és kiváló szaktudására való te­kintettel elnéztek felette, de mint a régi, a törzsgárdához tartozó munkásról nem is té­teleztek fel ilyent: Pedig ezer jele volt annak, hogy elté­vedt. Munkaideje alatt indo­kolatlanul eltűnt. Semmi olyan feladatot, amely társa­dalmi jellegű volt, nem vál1 lalt. Embereinek számtalan­szor olyan megbízatást adott, amely eltért munkájuk jelle­gétől. Ehhez hasonló dolgok mutatták, hogy valami nincs rendben körülötte, de elsik- lottak felette. S úgyszólván mindenki elsiklott. Kétségtelen, ez nagy hiba volt. De a fő hibát mégis az illetőben kell keresni, aki megfeledkezett önmagáról. Elfelejtette kötelességét, hi­vatását. A szocialista erkölcsi normák felrúgása árán akart gyarapodni, mint ahogy egy darabig gyarapodott is. Ma már felfigyeltek magatartásá­ra, s minden bizonnyal fel­ébresztik, hogy jóvátehesse hibáit. ÍV em arról van szó, hogy ezzel elintézettnek vesszük a dolgot. Az illetéke­seknek kell az eset végére járni és ezt a számára, de a társadalmunk számára is sú­lyos körülményt lezárni. A mi álláspontunk az, hogy cselekedete mélyen elítélen­dő, súlyosan sérti a szocialista erkölcsöt. Velejéig polgári fertőzés, amely ellen minden­kinek, akár másoknál, akár önmagában észleli, tűzzel-vas- sal harcolni kell, mert az ilyen magatartás terjedhet, mint a ragályos betegség és hátráltatja fejlődésünket. Ha pedig gátolja valaki fejlődé­sünk ütemét, a társadalom­nak okoz vele kárt. Miről is van szó? A demok­rácia, — mint ahogyan az köztudott — nem csupán szó­lás-, hanem cselekvési sza­badságot is biztosít. Jogot ad a munkához és egyúttal biztosítja a munkalehetősé­get. Nálunk mindenki számá­ra nagyon messzemenő lehe­tőségek vannak a gyarapo­dáshoz. Természetesen ezek a lehetőségek nem térhetnek AZ EMBERNEK KÖTELESSÉGE VAN!

Next

/
Thumbnails
Contents