Nógrádi Népújság, 1961. május (17. évfolyam, 35-43. szám)
1961-05-20 / 40. szám
2 nógrádi népújság 1961. május 20. A munkák motorja a pártszervezet A TSZ megszilárdításán dolgoznak az egyhAzasdengelegi KOMMUNISTÁK Az elmúlt évben két termelőszövetkezet gazdálkodott Egyházasdengelegen, s mind a kettő nagyszerű eredménynyel zárta az évet. A régi termelőszövetkezet be akarta bizonyítani, hogy a közös gazdálkodásban szerzett sok éves tapasztalat rengeteget ér, s új eredmények elérését teszi lehetővé. Az új termelő- szövetkezet meg azt akarta bizonyítani az ő szorgalmuk, tudásuk sem kisebb mint a falu másik szövetkezeti gazdáié. Az egyesülésért E nemes vetélkedést örömmel figyelték a község vezetői, a pártszervezet, de még a járásiak is. Mennyivel eredményesebb lenne a faluban a nagyüzemi gazdaság építése, ha nem két majort kellene építeni, nem két egymással versengő, sokszor egymás ellen dolgozó termelőszövetkezetet kellene erősíteni — gondolták a kommunisták. S ez a gondolat ahogy telt, múlt az idő egyre erősödött. A pártvezetőség kezdte szívügyének érezni a két termelőszövetkezet egyesülésének gondolatát. Vezetőségi ülésen beszéltek erről behíva a két szövetkezet vezetőségét, majd taggyűlés elé terjesztették az elgondolást, amelyet a taggyűlés is helyeselt. A munka neheze ezután várta a kommunistákat. Nem egyszer éjszakába nyúló viták előzték meg az egyesülést. Meg kellett magyarázni a Március 15. Tsz gazdáinak, hogy az ő nagyszerű munkájuknál semmivel sem rosz- szabb az Uj Élet Tsz évi munkája. Erősödött a termelőszövetkezet A tervszerűen végzett fel- világosító munka meghozta az eredményét, az egyesüléssel erősödött a szövetkezet, a felvilágosító politikai munka eredményeként a szövetkezeti gazdák közelebb kerültek a párthoz, mert látták, hogy az ő boldogulásuk legkövetkezetesebb, leghívebb harcosa a párt. A pártvezetőség ugyan helyesen azonnal felismerte a kialakult helyzetet, amelyből azt a tanulságot vonta le, hogy itt az ideje a tervszerű pártépítési munka megkezdésének. A pártvezetőség tagjai, de az egyszerű párttagok is pártmegbizatásként olyan feladatot kaptak, hogy a legjobban dolgozó gazdákkal foglalkozzanak, s készítsék elő őket a pártba való felvételre. Természetesen a pár- tonkívüli gazdákkal való foglalkozás a kommunistáktól több példamutatást követel, s a szövetkezet kommunistái érzik is ezt, s aszerint cselekednek. Ma már egyre több az olyan párttag, aki legalább olyan felelősséget érez a közös dolgaiért, mint a tsz elnöke. Jó példájuk nyomán a tsz-gazdák többsége is kezdi magáénak érezni a közöst. A vezetőség bátorítja a gazdákat, ne féljenek szólni, ha tapasztalják, hogy valaki a közöshöz nyúl illetéktelenül. A termelés pártellenőrzése A kommunisták felelőssége a termelőszövetkezet dolgozói iránt egyre fokozódik. A párt- szervezet éberen őrködik a törvények betartása felett, s gondosan figyelemmel kíséri a tervfeladatok teljesítését. A pártvezetőségi ülésen gyakran szerepel a termelőszövetkezeti vezetőség beszámolója. A soronkövetkező munkák indulását mindig megelőzi a pártvezetőségi ülés és a párttaggyűlés. Időben mozgósítják a kommunistákat, hogy munkalendületükkel ragadják magukkal a többieket is. A jó politikai munka érezteti hatását az idén is. Itt a kapások növényápolásáért felelősséget érez az egész közösség, ez a titka annak, hogy jól halad a növényápolás. Mivel a kommunisták egységesék a feladatok végrehajtásában, ez nagy hatással van a tsz gazdáira is. A közgyűlések nem meddő vitákkal telnek el, hanem egyre inkább termelési tanácskozásokká válnak E közgyűléseken a kommunisták felszólalnak, javaslatokat tesznek, s lelkesedésük magával ragadja a falut. A szövetkezet gazdái érzik, hogy a párt a közösség ügye előbbre- vitelének legigazabb, legőszintébb harcosa. Nap, mint nap érzik segítő kezét, s nem félnek a legnehezebb feladatok végrehajtásától sem. Szilárdan hiszik, s ezért szorgalmasan is dolgoznak, hogy szövetkezetük, a Kossuth Termelőszövetkezet hamarosan a környék legjobb termelőszövetkezete lesz. Kata János Pártpropagandisták tanácskozása A Salgótarjáni Városi Párt- bizottság megbeszélésre hívta össze a különböző politikai oktatási formák propagandistáit. Az összejövetelen Von- sik Gyula, a megyei pártvégrehajtó bizottságának tagja, megyei agit.-prop. osztály- vezető tartott előadást az osztályharc jelenlegi szakaszának legfontosabb kérdéseiről, az ebből eredő feladatokról. Majd Molnár Pál, a városi párt-végrehajtó bizottságának tagja, városi agit.-prop. osztályvezető számolt be az 1960/61-es oktatási év tapasztalatairól. Elmondotta, hogy a fő célkitűzések: a szocializmus alapjai lerakásának, a kulturális színvonal emelésének, a szocialista munkaverseny kibontakoztatásának elősegítése az elmúlt év alatt sok becsületes propagandista munkája nyomán sikereket ért el. Fejlődött a politikai fel- világosító munka, a nemzetközi helyzet és a békemozgalom kérdéseinek megismertetése. Az oktatásban szám szerint is többen vettek részt, mint az előző évben, a formák is változatosabbak voltak. Az eredmények mellett azonban olyan hiányosságokat is lehetett tapasztalni, hogy a hallgatók kiválogatása mechanikus, nem elég körültekintő volt. így több helyen sokan kényelmességből évek óta ugyanazon az oktatási szinten stagnálnak, s nyilván nem fejlődnek megfelelően. Ugyanígy előfordult az is, hogy a felületes válogatás következtében megfelelő előképzettség nélkül osztottak be hallgatókat magasabb követelményekkel járó tanfolyamokra. Nehézséget okozott több esetben az is, hogy maguk a propagandisták sem készültek fel az előírt anyagból, az ilyen előadás aztán érdektelenné vált, s a hallgatók lemorzsolódtak. Maga a városi pártbizottság sem adott kellő segítséget a propagandisták munkájának megkönnyítéséhez. Éppen a tapasztalatok szabják meg a következő oktatási év feladatait. Megfelelő intézkedésekkel és nagyobb felelősségtudattal kell hatásosabbá tenni a pártpropagandát, a szocializmus építésében résztvevő tömegek tudatának intenzívebb formálását. Nagy a sikere az Építési Napok kiállításnak FELHASZNÁLJAK A TAPASZTALATOKAT Több mint ezren nézték már meg nagy várakozással és izgalommal a napok óta nyitvatartó Építési Napok kiállítást, a Salgótarjáni József Attila Művelődési Otthonban. A látogatók nagyobbrészt fiaKétezerötszáz úttörő készül nyári táborba KÉTSZÁZÁN VESZNEK RÉSZT VEZETŐKÉPZŐ TANFOL VÁMON Fontos célkitűzésekről tárgyaltak megyénk fiatal mezőgazdászai A Nógrád megyei KISZ- Bizottság megbeszélésre hívta össze az állami gazdaságokban. gépállomásokon, termelőszövetkezetekben és a tanácsapparátusokban dolgozó fiatal agronómusokat. Az értekezletet Havas Péter a megyei párt-végrehajtó bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának tagja, a megyei KISZ Bizottság titkára nyitotta meg. Majd Szántó Gyula a fiatal agro- nómusok tanácsának megyei elnöke terjesztette elő javaslatát, az elkövetkező időszakban végzendő politikai és szakmai felvilágosító munkáról. A vitában többen felszólaltak és értékes javaslatokkal egészítették ki az előterjesztést. A honti Pleva István elmondotta, hogy termelőszövetkezetükben, de a megye más községeiben is nagy kedvvel fogtak hozzá a termelőszövetkezeti parasztok a nagyüzemi baromfitenyésztés fejlesztéséhez. Ugyanakkor az a tapasztalat, hogy ezen a területen hiányzik a szükséges szakképzettség, tehát ilyen irányú továbbképző előadásokat kellene szervezni. A Magyarnándori Állami Gazdaság agronómusa arról beszélt. hogy a falu és város közötti színvonalbeli különbség megszüntetése nagymértékben a fiatal mezőgazdasági értelmiség feladata. A középiskolákból, egyetemekről . falura visszakerülő szakemberek politikai munkája tükröződik a falusi KISZ-szervezetek, a parasztifjúság fejlődésében. Kiss József a megyei tanács mező- gazdasági osztályának csoport- vezetője hangsúlyozta, hogy a megye mezőgazdászainak 70 százaléka a fiatal korosztályhoz tartozik. akiket már a szocialista társadalom nevelt. Ez fokozott felelősséget jelent a szocialista mezőgazdaság szilárdításának meggyorsításában. Többen említették, hogy nem kielégítő a hazai és külföldi szakfolyóiratokkal, köny- ’ vekkel való ellátásuk. Sürgették, hogy a fiatal agronó- musok tanácsának keretein belül legalább havonta tegyék lehetővé számukra a növénytermesztés, állattenyésztés, a mező- gazdasági gépesítés és az üzemszervezés kérdéseiről nívós előadásokon való továbbfejlődésüket. Javasolták, hogy szervezzenek tapasztalatcseréket az állami gazdaságok és termelő- szövetkezetek között. A KISZ- bizottság segítsen abban, hogy minél több mezőgazdaságban dolgozó fiatal értelmiségi jusson el külföldre, ahol a fejlettebb gazdálkodás módszereit tanulmányozhatja. Megjelent a tanácskozáson és felszólalt Nándori Ferenc a megyei pártbizottság mező- gazdasági osztályának vezetője is. A párt bizalmáról és egyre intenzívebb támogatásáról biztosította a becsületesen dolgozó fiatal mezőgazdászokat. Felhívta a figyelmüket a falusi osztályharc jelenlegi szakaszában az agro- nómusoktól várt sokoldalú politikai és gazdasági munka fontosságára. Beszélt az emberekkel való bánásmód, a türelmes felvilágosító munka jelentőségéről. Hangsúlyozta a szakmai továbbképzés szüksé gességét. s az ebből minden mezőgazdászra háruló kötelességét. Második napirendi pont ként a fiatal mezőgazdászok és a falusi KTSZ-6zervezetek | egészséges kapcsolatának to- j vábbfejlesztéséről tárgyalt a I megyei fiatal agronómusok ! tanácsa. A megye úttörői soha nem készültek még olyan lelkesedéssel és olyan nagy számban a nyári vakáció alatti táborozásra, mint az idén. Kétezerötszáz úttörő kezdte meg lázas készülődését és tanul, ha lehet, az eddiginél még' nagyobb kitartással annak érdekében, hogy részt vehessen a nyári táborozáson. A különböző illetékes szervek, és az úttörőcsapatok már kidolgozták a nyári táborozás részletes programját. Több mint száz úttörőcsapat vesz részt a sátor- és épülettáborozáson. A salgótarjáni járásból harmincöt csapat vesz részt a nyári táborokban. A szécsényi járásból 24, a balassagyarmati járásból 28, a rétsági járásból 12, és a pásztói járásból hat úttörőcsapat pajtásai készülődnek lázasan az idei nagyszabású táborozásra. Az úttörők 25 állami gondozott társukat a kollektíva költségén részesítik jutalomüdültetésben egész évi jó munkájuk jutalmaképpen. Általában az idén a kiválogatásnál olyan szempontok szerepeltek első helyen, mint a jó tanulmányi eredmény, példás magatartás és bensőséges közösségi együttérzés. Valamennyi úttörőcsapat részletes programot dolgozott ki a nyári vakáció ésszerű, nevelési szempontok figyelembevételével is hasznos eltöltésére. A tervek szerint a legtöbb helyen a pajtások maguk állítják össze sátortáborukat» ezzel a munkára nevelés hasznos jellege mellett azt is el kívánják érni, hogy saját munkájuk gyümölcsét jobban megbecsüljék az úttörők és értékelni tudják a sátortábor nyújtotta élvezeteket. A saját táborok mellett számos váltott- és cseretáborban is rész vesznek az úttörők. A nyári vakáció alatt az ország legszebb, lcgfes- tőibb, turisták által legkedveltebb helyeit keresik fel. A tervek szerint mindenütt történelmi és földrajzi élmény és ismeret gyarapítására is felhasználják a nyári heteket. Megismertetik a pajtásokat az illető vidék történetével és nevezetességeivel is. Az idei nyáron is sor kerül a szokásos, immár hagyományossá váló vezetőképzésre. Az idén Szorospatakon két turnusban történik az úttörővezetők képzése. Az első, mintegy száz fős turnusban úttörő ifi-vezetőket képeznek ki. De sor kerül a második turnus keretében a pedagógusok, megyei és járási elnökségi tagok képzésére is. Egyébként, a korábbi évekhez viszonyítva több táborozási helyet keresnek fel a megye úttörői, mint eddig bármikor, így többek között számos csapat táborozik a Balaton mentén, a Duna mellett, valamint Szegeden, Debrecenben és az ország más nagyobb városaiban, illetve azok környékén. tál házasok, közvetlen házasság előtt állók, azonban erre az érdekes kiállításra sokan olyanok is bekíváncsiskodnak, akik esetleg nem is foglalkoznak házépítés gondolatával. A nézelődők töviről hegyire megvizsgálják a kiállított maketteket, megszemlélik a rajzokat, fényképeket, elolvassák a műszaki leírásokat. Sokan az építési engedély kifüggesztett mását a hozzátartozó kellékeket szemlélik gondosan, s úgy nyilatkoznak, hogy végre pontosan tudjuk hogyan is kell csinálni. Az eddig tapasztaltakról kérdeztük meg Lengyel József elvtársat a salgótarjáni városi tanács műszaki osztály- vezető helyettesét. — A látogatók közül sokan megkérdezték már például, hogy készítettünk-e már tervet az építkezések, a típuslakások olcsóbb elkészítésére vonatkozóan. Ilyen tervünk van, de a kiállításon is szerepelnek táblázatok, számítások, anyagok, amelyek azt igazolják, hogy mennyivel olcsóbban lehet felépíteni egy- egy házat. — Sokan érdeklődnek a KISZ lakótelepen való építkezés lehetőségeiről, s már jónéhányan jelentkeztek is. Általános tapasztalatokat még nem lehet levonni, de rövidesen sor kerül rá, mert gyűjtjük a véleményeket, a javaslatokat. Naponta a tanács és a TÜZÉP részéről egy-egy képviselő a látogatók kívánsága szerint ad felvilágosítást — fejezte be szavait Lengyel elvtárs. U az ember nem tud magának parancsolni, érzései fölött uralkodni, észrevétlenül belerohanhat egy olyan veszedelembe, amely végzetessé válhat számára. A veszedelem a régi világból magunkkal hozott, az erkölcsi normákat semmibe vevő felfogásból ered. De úgy is mondhatjuk: erkölcstelenségből, amelynek kísérője a kapzsiság, mértéktelen harácso- lás, a társadalom érdekeinek figyelmen kívül hagyása, egyszóval a legocsmányabb dolgok. S szegényes az, amikor valaki annyira belevész ebbe a mocsárba, hogy vissza kell rángatni és akkor arra hivatkozik: nem figyelmeztettek. Szegényes dolog és nagyon olcsó. Mindezeket azért bocsátottam előre, mert egy nagyon megdöbbentő, számomra fájdalmas történet jutott a tudomásomra. Jó elvtársamról, mondhatnám barátomról van szó. Vizsgálatot indítottak ellene társadalmi tulajdon elleni vétség címén. Nagyon jó szakember volt. régi munkássarja- dék. a munkásosztály törzsgárdájához tartozó. Számtalan élmunkásjelvénye, még kitüntetése is van. Jól kereső ember hírében állt. Megfeledkezett magáról, engedte elragadtatni érzéseit a hará- csolás démonának. Szégyenkezem miatta, de bizonyos, szégyenkeznek munkatársai is. A zzal kezdődött életének ez az elferdült útja, hogy egyszer megbízták: végezzen el egy bizonyos javító munkát az állami gazdaságnak. Eleget tett a kérésnek és a fáradtságért bizonyos tisztéletdíjat kapott. Nagyon csábító íze van az ilyen mellékkereseteknek, különösen ha nem tud magának parancsolni az ember. És ő nem tudott parancsolni, mert az első vállalkozást követte a másik, végül már maga járt munka után és vállalt különböző feladatokat, amelyeknek elvégzése után dőlt hozzá a pénz. És egyre többet megengedett magának. Mar az effajta munkához felhasználta a vállalat műhelyét, anyagát, nem utolsósorban a hozzá beosztott embereket is. Vásárolt, szépítette a házatáját és az utóbioi időben már azzal foglalkozott, hogy autót vesz. Abban, hogy vásárolt, szépítette házatáját és autót vesz, nincs is semmi különös, hiszen nálunk száz és száz ember megteszi ezt és társadalmi rendünk meg is adja ehhez a lehetőséget. Munkát biztosít, a népgazdaság fejlődését szolgáló kimagasló teljesítményeket külön is díjazza. De akiről szó van, nem ezt az utat választotta, hanem azt, hogy a társadalom érdekeit semmibe vette, az üzemi munkáját elhanyagolta s már többet jelentett számára az úgynevezett „fusi”, mint az üzeme tervéhez kapcsolódó feladatok teljes értékű ellátása. Tudom, felmerül a gondolat: hogyan tehette? Abban az üzemben, ahol ő élt, nem volt ellenőrzés? Csoportvezető volt az illető és kiváló szaktudására való tekintettel elnéztek felette, de mint a régi, a törzsgárdához tartozó munkásról nem is tételeztek fel ilyent: Pedig ezer jele volt annak, hogy eltévedt. Munkaideje alatt indokolatlanul eltűnt. Semmi olyan feladatot, amely társadalmi jellegű volt, nem vál1 lalt. Embereinek számtalanszor olyan megbízatást adott, amely eltért munkájuk jellegétől. Ehhez hasonló dolgok mutatták, hogy valami nincs rendben körülötte, de elsik- lottak felette. S úgyszólván mindenki elsiklott. Kétségtelen, ez nagy hiba volt. De a fő hibát mégis az illetőben kell keresni, aki megfeledkezett önmagáról. Elfelejtette kötelességét, hivatását. A szocialista erkölcsi normák felrúgása árán akart gyarapodni, mint ahogy egy darabig gyarapodott is. Ma már felfigyeltek magatartására, s minden bizonnyal felébresztik, hogy jóvátehesse hibáit. ÍV em arról van szó, hogy ezzel elintézettnek vesszük a dolgot. Az illetékeseknek kell az eset végére járni és ezt a számára, de a társadalmunk számára is súlyos körülményt lezárni. A mi álláspontunk az, hogy cselekedete mélyen elítélendő, súlyosan sérti a szocialista erkölcsöt. Velejéig polgári fertőzés, amely ellen mindenkinek, akár másoknál, akár önmagában észleli, tűzzel-vas- sal harcolni kell, mert az ilyen magatartás terjedhet, mint a ragályos betegség és hátráltatja fejlődésünket. Ha pedig gátolja valaki fejlődésünk ütemét, a társadalomnak okoz vele kárt. Miről is van szó? A demokrácia, — mint ahogyan az köztudott — nem csupán szólás-, hanem cselekvési szabadságot is biztosít. Jogot ad a munkához és egyúttal biztosítja a munkalehetőséget. Nálunk mindenki számára nagyon messzemenő lehetőségek vannak a gyarapodáshoz. Természetesen ezek a lehetőségek nem térhetnek AZ EMBERNEK KÖTELESSÉGE VAN!
