Nógrádi Népújság, 1961. május (17. évfolyam, 35-43. szám)
1961-05-10 / 37. szám
2 NÓGRÁDI népüjsag 1961. május 10. 85 mázsa rongyot gyűjtöttek a balassagyarmati járás iskoláinak úttörői A megyei MÉH vállalat felkérésére az Üttörőszö vétség baíassagyarmati járási elnöksége egyhetes rongy-gyűjtő kampányt szervezett a járás területén, amelyben a járás 31 iskolájának úttörői vettek részt. A szorgalmas úttörők e rövid idő alatt 8500 kg rongyot gyűjtöttek össze és adtak át a MÉH vállalat balassagyarmati telepének. A legjobb gyűjtési eredményt a következő iskolák érték el: ipoly- vecei általános iskola 972 kg, érsekvadkerti általános iskola 864, magyarnándori általános iskola 699, őrhalmi általános iskola 590, berceli általános iskola 549, szandai általános iskola 400 kilogramm. A MÉH vállalat az úttörők lelkes munkáját megjutalmazta. 4250 forint jutalmat utalt át az Üttörőszövetség balassagyarmati járási elnökségének azzal a rendeltetéssel, hogy a jutalomösszeget használja fel a gyűjtésben legjobb eredményt elért úttörők nyári táboroztatására. Tűzoltó verseny Baglyasalján Május 7-én több száz főnyi közönség jelenlétében zajlott le Baglyasalján a salgótarjáni járási tűzol tó verseny. A verseny céljáról és a versenyzők felkészültségéről érdeklődtünk Kékesi Miklós főhadnagy elvtársitól. A járási, majd, később a megyei verseny megrendezésével — mondotta — az a célunk, hogy az önkéntes tűzoltók elTSZ EGÉSZSÉGÜGYI FELELŐSÖKET KÉPEZNEK KI SZÉCSÉNYBEN Eredményesen dolgozik a Vöröskereszt Szécsényben és a szécsényi járásban. A járás 32 vöröskeresztes szervezetének ma már mintegy kétezer tagja van. Különösen jól dolgoznák a Vöröskereszt-szervezetek Nóg- * 1 2 3 4 rádmegyeren, Endrefalván és szép eredményeket érnek el a cigánytelepeken is. A lakosság igényli az egészségügyi felvilágosító előadásokat, ebből adódóan számos ilyet rendeztek a közelmúltban a járásban. ? Közgazdasági kislexikon A termelékenység fogalma, tartalma és jelentősége méleti, taktikai és gyakorlati készségét állandóan növeljük. A verseny két részletben zajlott le. Először elméletből, utána pedig gyakorlati részből kellett vizsgáznia versenyzőinknek. örvendetes tény, hogy a falusi és a tsz-ek társadalmi tűzoltóinak szakmai és gyakorlati készsége mindjobban megközelíti az üzemi tűzoltóságét. A versenyre 59 csapat jelentette be részvételét és ennek egyharmada üzemi, a többi pádig falusi csapat. Ezután került sor — a látványos, de nagy ügyességet és gyorsaságot igénylő — szerelési munkálatokra. Egyszerre négy csapat versenyzett, ez abból a szempontból volt jó, hogy a közönség a szérelós alatt összehasonlítást tudott tenni az egyes csoportok között. A csapatok vetélkedésén a fiatalság is képviseltette magát, s ez azt jelenti, hogy önlkénjtes tűzoltóságunknak komoly ifjúsági tartalék áll rendelkezésére. A versenyt az egyes kategóriákban a következő csapatok nyerték, s ezzel jogot nyerték a közeljövőben megrendezésre kerülő megyei versenyre való részvételre: Kocsifecskendő: férfiak Ma- conka, ifjúságiak, Nagyhá- tony. Mozdony fecskendő: Somoskő. 400-as kismotor-falusi: férfiak Rónafalu, ifjúságiak Kisterenye, 400-as üzemi: Ká- nyás. 800-as falusi: Nagybá- tony, üzemi Nagybátonyi Szolgáltató Vállalat. (Folytatás az 1. oldalról.) könnyebb a szocialista társadalom fiataljainak helyzete. — Joggal lehetünk büszkék a mai magyar ifjúságra — mondotta — A párt az ifjúság nevelését jelentős mértékben a KISZ-re bízta s most jó érzéssel állapíthatjuk meg, hogy ez a szerv feladatát jól látja el. Az ifjúság a termelő munkában, az önképzésben egyre hatásosabban vesz részt. Szocialista ifjúsági brigádok működnek és alakulnak nap, mint nap a megyében a bányászok, ipari dolgozók és termelőszövetkezeti tagok között. Külön dicsérettel kell megemlékezni itt a magyarnándori és a nógrádkövesdi állami gazdaságok munkabrigádjairól, amelyek a KISZ megyei bizottságának versenyzászlaját is elnyerték. De a termelő- szövetkezetekben is egyre több fiatal vesz részt a közös munkában. Ezután a tanulóifjúság fokozott felelőssegéről szólt Hanikó elvtárs, majd vázolta a nemzetközi helyzetet, amelyre világméretekben jellemző a béke és a békeellenes erők közötti harc, a haladó emöermilliótk egységes békeakaratának egyre im- ponálóbb fölénye. Az ünnepi beszéd után felszólalt Abdelvahab néger küldött, aki tolmácsolta a gyarmati felszabadulásért harcoló testvéreinek szívből jövő üzenetét, a szocialista népekkel való összefogásra való törekvésüket. A nagygyűlés befejeztével bravúros repülőmutatványokban gyönyőrködhetett a közönség, majd a Palóc Múzeumban berendezett kézimunka kiállítás megnyitására került sor. Itt a KISZ-szer vezetek mellett dolgozó lánytanácsok kézimunka szakköreinek munkadarabjait mutatták be, a művészi kivitelezésű dísz- párnóJkat — a nógrádgárdo- nyiak remekeit, — asztali térítőkét — legszebb közöttük Benkó Magdolna magyarnán- dori kiszes munkája — a fal- védőket, a határőr kiszesek — köztük Nagy Gyula — fafaragásait, asztali lámpáit. A Lovász József kulturális seregszemle járási bemutatója Délután került sor a szabadtéri színpadon a kulturális műsor lebonyolítására. A járás és a város körzeti bemutatóin legjobban szereplő együttesek mérték itt össze erejüket azért, hogy eldöntsék a megyei versenyekre mely csoportok juthatnak majd tovább. Különösen kiemelkedő színvonalról tanúskodott Daróczy Ferenc által tanított és vezetett magyarnándori énekkar helyi gyűjtésű népdalaival és erőt sugárzó mozgalmi dalaival. Nagy sikere volt Káposzta József szavalatának, elsősorban a Lumumba által írt „Hajnal” című költmény előadásával. Hasonlóképpen figyelemreméltó az ipolyvecei Kmettey Lajos népdaléneklő orgánuma, amit a Palóc Népi Együttes műsorában is hasznosítani lehetne. Kedves volt a vendégszereplő bujáki lányok népitáinoa. a szenvedélyes hagulatot keltő balassagyarmati cigánytánccsoport műsort és a Szántó Kovács János gimnázium tanulóinak népi tánca. A kulturális seregszemle fénypontja a Palóc Népi Együttes hangulatos Nógrád megyei dal- és táncmotívumokból összeállított, gondosan betanított műsora volt. A késő esti órákig kitartott a közönség, sőt mintha egyre többen lettek volna a padokon, a sétányokon, a liget árnyas fái alatt, akik minden műsorszámot lelkesen megtapsolnak. A szabadtéri bál, a befejezés aztán még felejthetetlenebbé tette ezt a jól sikerült, gondosan megszervezett ifjúsági találkozót. Á rétsági járás fiataljainak kulturális seregszemléje Diásjenőn Vasárnap már a kora délutáni órákban gyülekeztek a diósjenői művelődési ház előtt az autóbuszokon, motorkerékpárokon érkező környékbeli fiatalok, fiatal katonák. A sokszínű népviseletbe öltözött lányok és árva- lányhajas fiúk, a kiszes katonák bizonyságát adták annak, hogy szeretnek tanulni, kedvelik népünk haladó hagyományait és együtt tart gondolkodásuk a mával is. A zsúfolásig megtelt művelődési házban szállt az ének a rétsági honvédség KISZ énekkarából: „mit várva vártunk. már elérkezett: szabad ország lett hazánk”. Nógrád község fiataljai magyar^ és szlovák népdalokat, népi táncokat adtak elő, majd a felsőpetényiek 12 tagú tánccsoportja nyújtott kedves élményt. Különösen tetszést aratott Nagyoroszi község fiataljainak balladajátéka Bogár Imréről. Ebben a számban úttörők és KISZ tagok a próza teljes kikapcsolásával, a zene, az ének és a tánc motívumaival élénkítették fel az egykori betyárvtilágot. Nagy élőkészítő munka kellett a műsor összeállításéhoz és betanításához, ezért illeti külön dicséret Vakker Irént és Ralkonczay Antalt. Megdöbbentő volt a Henry Alleg francia újságíró riportja alapján az algériai elnyomók módszereit feltáró jelenet élőadása, a rétsági honvéd fiatalok szereplésével. Tolmács község kiszesei „Felső- tárkányi bál” című műsorukkal a hagyományos népi szokásokról adtak képet. Kondorosi János Tanácsi határosatok a tömegkapcsolat szolgálatában A tanácsi vezetés, általában a tanácstagság tömegekkel való kapcsolata lemérhető azon is, milyen határozatokat hoznak a különféle összejöveteleken, VB. tanács és állandó bizottsági ülésen vezetők és tanácstagok és ezeket a határozatokat hogyan hajtják végre, mennyiben váltják valóra. Még a jó határozat sem sokat ér akkor, ha nem megfelelően kezelik, nem fordítanak kellő figyelmet a végrehajtás megszervezésére. Általában az a baj. hogy a tanácsi vezetők maguk akarnak mindent megoldani, nem támaszkodnak kellőképpen a tanácstagságra, az állandó bizottságokra, vagy a tömegszervezetekre. Pedig ha mindent a vezetők akarnak megcsinálni, nem jut idejük a tényleges vezető-irányító munkára. Ezért is nagyon fontos, hogy a tanácstagság mellett minél nagyobb mértékben támaszkodjanak a tömegszerve- zetekre. Ezen túlmenőleg is baj van sokhelyütt a határozat kezelésével. A pásztói járásban például gyakran előfordul, hogy a felsőbb járási, megyei tanácsok határozataira ráírják, hogy tudomásul véve és irattárba teszik, ahelyett, hogy szorgalmaznák a fontos, munkát előre vivő határozat megvalósítását. Másutt megelégednek látszat- eredményekkel, eszerint tájékoztatják. a • felsőbb szerveket is. Munkájuk nem alapos, ennek következtében a határozat következménye sem kielégítő. Talán ott van a baj, hogy már a határozat készítésénél, vagy egy fontos problémát tárgyaló VB-ülés, tanácsülés előkészületeinél elkövetik az első elég döntő hibát a tanácsi vezetők. Az előkészítő munkába nem vonják be a VB., ÁB. tagjait. Nem támaszkodnak a tanácstagságra, vagy a szakemberekre, így aztán sablonos, tartalomszegény határozatok születnek. Ebből adódóan nem se- gítőjellegűek, mert nem átgondoltak és nem is tudnak konkrét feladatokat megszabni. Az is baj, hogy sok helyen az érintett területet nem ismeri megfelelően a tanácstagság. A beszámolót csak ott kapják meg, a helyszínen, nincs idejük gondolkodni a témáról, javaslataikkal nem is tudják elősegíteni, kiegészíteni, a hiányosságokat kiküszöbölni. Az állami vezetés nem tud kellőképpen érvényesülni a termelőszövetkezatekkel kapcsolatos feladatoknál. Különösen a községi tanácsokra vonatkozik ez, ahol nem tudnak kellő határozottsággal hozzányúlni egy-egy, a termelőszövetkezet életével kapcsolatos probléma megoldásához. Nem tudnak helyes határozatokat készíteni egy-egy feladat jó megoldása érdekében. Ahol mégis hozzányúlnak ehhez a kérdéshez, ott előfordul, hogy törvénysértő határozatot hoznak. Legutóbb például az egyik községi tanácsnál határozatilag utasították a termelőszövetkezet elnökét egy feladat megoldására. Holott a községi tanács csak felkérheti a termelőszövetkezeti elnököt, de az utasítás nem áll jogában. A járási tanácsokon már más a helyzet. Ott különösen a mezőgazdasági jellegű beszámolókhoz, a termelőszövetkezetek megszilárdításával kapcsolatos feladatokra való mozgósításhoz hoznak jó határozatokat, tartalmas elgondolásokat. Ugyanilyen lehetne a helyzet más természetű probléma tárgyalásánál is, ha a tanácstagsággal való szoros kapcsolat mellett támaszkodnának a tömegszervezetekre, szakemberekre, szakelőadókra, pedagógusra, orvosra, a falu más értelmiségére is. Ha széles fórum előtt vitatnák meg a határozatokat, hä a munkát helyesen osztanák el és a végrehajtás során is támaszkodnának a tanácstagokra, tömegszervezetekre és szakemberekre, akkor járna igazi eredménnyel a tanácsok munkája. Nem kielégítőek a község- fejlesztési és költségvetéssel kapcsolatos határozatok sem. Legtöbb esetben a tanácsülés csak a beszámoló összességét fogadja el, és nem tesz arra határozatilag intézkedést az előző év tapasztalatainak alapján, hogy egy-egy részfeladat kellő időben és megfelelően megvalósuljon. Előfordul például, hogy megmarad a pénz az előző esztendőről egy-egy községfejlesztési beruházás elmaradásával. A legközelebbi tervezésnél az ilyen tapasztalaton nem okulnak. Pedig határozatilag kellene intézked-* 1 2 3 4 ni, hogy a községi VB. időben gondoskodjon kivitelezőről, vágy az anyag biztosításáról, vagy bármi más; a feladat megoldását elősegítő tényezőről. Pedig csakis így lehetne elérni, hogy jó határozat hozatalával — aminek születését körültekintő .mérlegelés előzi meg — pontosan, időben valósítsanak meg egy- egy feladatot. A felsőbb fórumok határozatait sem IShet mindig sablonosán, megfontolás nélkül átvenni. Itt is figyelmet kell fordítani a végrehajtás megszervezésére, a határozatokat a helyi viszonyokra alkalmazni, figyelembe venni a terület politikai, gazdasági, szociális és kulturális helyzetét, az emberek gondolkodását, a helyi hagyományokat és így, ezek figyelembevételével feltétlenül eredményes lesz a tanács tevékenysége. Természetesen, ha hibák vannak a VB-ülések, tanácsülések, vagy az állandó bizottságok munkájában, az nemcsak a helyi vezetésből adódik. Többet segíthetnének a megyei és járási vezetők, szakelőadók is. Ha amellett, hogy résztvesznek egy-egy helyi, tanácsi rendezvényen, már az előkészítésben is tevékenyen közreműködnének. Űj abban van olyan kezdeményezés, hogy a járási tanácsok felosztották maguk között a községeket, úgynevezett községi felelősöket neveztek ki, akik felelősek a községben történő eseményekért. Ez a kezdeményezés is csak akkor jár haszonnal, ha ezek a községi felelősök munkájukat úgy szervezik meg, hogy nemesük a tanácsülés előtt segítenek egy-egy beszámoló összeállításában. határozati javaslat készítésében, hanem rendszeresen tartják a kapcsolatot a rájuk bízott községgel. Csakis így, a község életét ismerve tudnak tevékenyen segíteni a különböző problémák megoldásában. De gazdag tapasztalataikat gyümölcsözi ethetnék a község helyi viszonylatában úgyis, hogy segítenek jó határozatot hozni, és végrehajtani. Ujlaky Mária van a népgazdaság, a társadalom helyzetére. A termelékenység az egységnyi idő alatti többtermelést jelenti. A termelékenység emelésének tehát, milyen forrásai vannak? Nálunk a termelékenység színvonalának alakulására döntő hatást a technika gyakorolja. E színvonalra ható tényezőket röviden a következő csoportosítás* ban rögzíthetjük: 1. A termelékenység fokozásának anyagi, technikai feltételei (objektív tényezői). Ide sorolhatjuk a gépesítés, automatizálás, a villamosítás és az atomenergia felhasználását, a termelés kemi- zálásait és a műanyagok felhasználásának növelését. A kemizá- lás egyrészt jelenti a vegyiipar- nak a népgazdaságon belüli részaránynövelését, másrészt a kémiai folyamatok és termékeknek a termelésben való alkalmazását, például az olvasztókba az oxigén befúvása kémiai folyamat, amely segítségével 30—40 százalékkal emelhető a teljesítőképesség. 2. A termelékenység fokozásának vannak társadalmi, gazdasági és munkaszervezési feltételei is. Idetartozik például a munkások és alkalmazottak általános és szakmai műveltsége, a vállalati munka megszervezése, az ésszerű folyamatok kialakítása, a szocialista munkafegyelem megteremtése. De ide tartozik a termelés specializációja, koncentrációja is. A specializáció azt jelenti, hogy az egyes termékeket a legjobb feltételek között működő gyárhoz specializálják. A koncentráció viszont a nagyüzemek előnyét van hivatva kidomborítani. Nyilvánvaló mindkét szervezési forma termelékenység emelő hatása. Végezetül egy-két, a termelékenység alakulására szolgáló mutatót vizsgáljunk meg: aj Az előállított termékek meny- nyisége. A termeléshez felhasznált munkaifő. Ez a mutató azt mutatja, hogy egy óra vagy egy nap alatt a munkás mennyi terméket állított elő. b) A termelés során felhasznált munkaidő. Az előállított termékek mennyisége. Ez a mutató a munkaigényességi mutató, amely a termék előállításához szükséges időt méri. Az első mutató emelkedik a termelékenység emelkedésével, míg a második mutató csökken. A termelékenységi mutatók lehetnek értékbeliek és természetes mértékegységbeniek is (például az egy órára eső termelési érték - értékbeni mutató, míg az egy órára eső széntermelés tonnája - természetes mértékegységben mért mutató.) A munkaügyi tervfejezet legfontosabb része a termelékenység tervezése. JHit is jelent e kifejezés, hogy termelékenység? A munka termelékenysége, (hatékonysága j azt fejezi ki, hogy a társadalom milyen színvonalon szerzi meg a természettől az anyagi javakat, vagyis mennyi munkát kell a termék előállítására fordítani, illetve egységnyi Idő alatt mennyi terméket készítünk el. A termelékenység emelése a szocialista országok főfeladata, hisz végső soron a gazdasági rendszerek között vívott verseny győzelmét a nagyobb termelékenységű rendszer fogja megszerezni. A termelékenység emelkedése végső fokon azt jelenti, hogy a termékek előállításához szükséges élő (azaz emberi) munka megtakarítás mellett a tárgyiasult (gépek, anyagok) munkánál is megtakarítást érünk el. Jelenlegi tervezési gyakorlatunkban eddig a munkatermelékenység mutatójaként csak az élőmunka csökkentését tervezik és ellenőrzik. A munkatermelékenység állandó növelésének szükségessége gazdasági törvény. A különböző társadalmi rendszerek csak a magasabb termelékenység segítségével tudták biztosítani győzelmüket az előző társadalmi rendszer felett. Ezért fogalmazhatta meg Marx azt a tételét, hogy a termelékenység állandó növelése a szocializmus gazdasági törvénye. Miért fontos a termelékenység állandó fokozása? 1. A termelés növekedése elsősorban a termelékenység emelkedése alapján menjen végbe. Ez a termelésnövekedés viszont a társadalom anyagi jólétének és kulturális színvonala emelésének alapjául szolgál. E tétel végrehajtását szolgálja a párt VII. kongresszusának határozata is, amelynek értelmében az ipari termelés (többlettermelés) kétharmad részét termelékenység, egyharmad részét pedig létszámnöveléssel kell biztosítani. 2. A termelékenység növelése nemcsak a termelést emeli, hanem csökkenti az önköltséget is. Az így elért megtakarításokat felhasználhatjuk újabb beruházások finanszírozására, amely szintén közvetve, vagy közvetlenül a lakosság érdekeit szolgálja. 3. A termelékenység növekedésének fontos szerep jut a munkaerőgazdálkodás problémájának megoldásában is. A termelékenység emelésével járó létszámmegtakarítást ugyanis új iparágak fejlesztéséhez tudjuk biztosítani. 4. A termelékenység növekedése kihat a dolgozók életszínvonalának emelésére. A reálbéreket ugyanis a termelékenység emelésétől függően szabjuk meg. Mint láthatjuk a termelékenység alakulása fontos hatássa! Büszkék vagyunk ifjúságunkra!
