Nógrádi Népújság, 1961. május (17. évfolyam, 35-43. szám)

1961-05-10 / 37. szám

2 NÓGRÁDI népüjsag 1961. május 10. 85 mázsa rongyot gyűjtöttek a balassagyarmati járás iskoláinak úttörői A megyei MÉH vállalat fel­kérésére az Üttörőszö vétség baíassagyarmati járási elnök­sége egyhetes rongy-gyűjtő kampányt szervezett a járás területén, amelyben a járás 31 iskolájának úttörői vettek részt. A szorgalmas úttörők e rö­vid idő alatt 8500 kg rongyot gyűjtöttek össze és adtak át a MÉH vállalat balassagyar­mati telepének. A legjobb gyűjtési eredményt a követ­kező iskolák érték el: ipoly- vecei általános iskola 972 kg, érsekvadkerti általános iskola 864, magyarnándori általános iskola 699, őrhalmi általános iskola 590, berceli általános iskola 549, szandai általános iskola 400 kilogramm. A MÉH vállalat az úttörők lelkes munkáját megjutal­mazta. 4250 forint jutalmat utalt át az Üttörőszövetség balassagyarmati járási elnök­ségének azzal a rendeltetés­sel, hogy a jutalomösszeget használja fel a gyűjtésben legjobb eredményt elért út­törők nyári táboroztatására. Tűzoltó verseny Baglyasalján Május 7-én több száz főnyi közönség jelenlétében zajlott le Baglyasalján a salgótarjáni járási tűzol tó verseny. A verseny céljáról és a versenyzők felkészültségéről érdeklődtünk Kékesi Miklós főhadnagy elvtársitól. A já­rási, majd, később a megyei verseny megrendezésével — mondotta — az a célunk, hogy az önkéntes tűzoltók el­TSZ EGÉSZSÉGÜGYI FELELŐSÖKET KÉPEZNEK KI SZÉCSÉNYBEN Eredményesen dolgozik a Vöröskereszt Szécsényben és a szécsényi járásban. A já­rás 32 vöröskeresztes szerve­zetének ma már mintegy két­ezer tagja van. Különösen jól dolgoznák a Vöröskereszt-szervezetek Nóg- * 1 2 3 4 rádmegyeren, Endrefalván és szép eredményeket érnek el a cigánytelepeken is. A lakos­ság igényli az egészségügyi felvilágosító előadásokat, eb­ből adódóan számos ilyet rendeztek a közelmúltban a járásban. ? Közgazdasági kislexikon A termelékenység fogalma, tartalma és jelentősége méleti, taktikai és gyakorlati készségét állandóan növeljük. A verseny két részletben zajlott le. Először elméletből, utána pedig gyakorlati rész­ből kellett vizsgáznia ver­senyzőinknek. örvendetes tény, hogy a falusi és a tsz-ek társadalmi tűzoltóinak szakmai és gyakorlati kész­sége mindjobban megközelíti az üzemi tűzoltóságét. A versenyre 59 csapat je­lentette be részvételét és ennek egyharmada üzemi, a többi pádig falusi csapat. Ez­után került sor — a látvá­nyos, de nagy ügyességet és gyorsaságot igénylő — szere­lési munkálatokra. Egyszerre négy csapat versenyzett, ez abból a szempontból volt jó, hogy a közönség a szérelós alatt összehasonlítást tudott tenni az egyes csoportok kö­zött. A csapatok vetélkedésén a fiatalság is képviseltette ma­gát, s ez azt jelenti, hogy önlkénjtes tűzoltóságunknak komoly ifjúsági tartalék áll rendelkezésére. A versenyt az egyes ka­tegóriákban a következő csa­patok nyerték, s ezzel jogot nyerték a közeljövőben meg­rendezésre kerülő megyei versenyre való részvételre: Kocsifecskendő: férfiak Ma- conka, ifjúságiak, Nagyhá- tony. Mozdony fecskendő: So­moskő. 400-as kismotor-falusi: fér­fiak Rónafalu, ifjúságiak Kisterenye, 400-as üzemi: Ká- nyás. 800-as falusi: Nagybá- tony, üzemi Nagybátonyi Szolgáltató Vállalat. (Folytatás az 1. oldalról.) könnyebb a szocialista társa­dalom fiataljainak helyzete. — Joggal lehetünk büszkék a mai magyar ifjúságra — mondotta — A párt az ifjú­ság nevelését jelentős mér­tékben a KISZ-re bízta s most jó érzéssel állapíthat­juk meg, hogy ez a szerv fel­adatát jól látja el. Az ifjú­ság a termelő munkában, az önképzésben egyre hatásosab­ban vesz részt. Szocialista if­júsági brigádok működnek és alakulnak nap, mint nap a megyében a bányászok, ipari dolgozók és termelőszövetke­zeti tagok között. Külön di­csérettel kell megemlékezni itt a magyarnándori és a nógrádkövesdi állami gazda­ságok munkabrigádjairól, amelyek a KISZ megyei bi­zottságának versenyzászlaját is elnyerték. De a termelő- szövetkezetekben is egyre több fiatal vesz részt a közös munkában. Ezután a tanulóifjúság fo­kozott felelőssegéről szólt Hanikó elvtárs, majd vázol­ta a nemzetközi helyzetet, amelyre világméretekben jellemző a béke és a békeel­lenes erők közötti harc, a ha­ladó emöermilliótk egységes békeakaratának egyre im- ponálóbb fölénye. Az ünnepi beszéd után fel­szólalt Abdelvahab néger küldött, aki tolmácsolta a gyarmati felszabadulásért harcoló testvéreinek szívből jövő üzenetét, a szocialista népekkel való összefogásra való törekvésüket. A nagygyűlés befejeztével bravúros repülőmutatványok­ban gyönyőrködhetett a kö­zönség, majd a Palóc Múze­umban berendezett kézimun­ka kiállítás megnyitására ke­rült sor. Itt a KISZ-szer vezetek mellett dolgozó lánytanácsok kézimunka szakköreinek munkadarabjait mutatták be, a művészi kivitelezésű dísz- párnóJkat — a nógrádgárdo- nyiak remekeit, — asztali té­rítőkét — legszebb közöttük Benkó Magdolna magyarnán- dori kiszes munkája — a fal- védőket, a határőr kiszesek — köztük Nagy Gyula — fafa­ragásait, asztali lámpáit. A Lovász József kulturális seregszemle járási bemutatója Délután került sor a sza­badtéri színpadon a kulturá­lis műsor lebonyolítására. A járás és a város körzeti be­mutatóin legjobban szereplő együttesek mérték itt össze erejüket azért, hogy eldönt­sék a megyei versenyekre mely csoportok juthatnak majd tovább. Különösen kiemelkedő szín­vonalról tanúskodott Daróczy Ferenc által tanított és veze­tett magyarnándori énekkar helyi gyűjtésű népdalaival és erőt sugárzó mozgalmi dalai­val. Nagy sikere volt Káposz­ta József szavalatának, első­sorban a Lumumba által írt „Hajnal” című költmény elő­adásával. Hasonlóképpen fi­gyelemreméltó az ipolyvecei Kmettey Lajos népdaléneklő orgánuma, amit a Palóc Népi Együttes műsorában is hasz­nosítani lehetne. Kedves volt a vendégszereplő bujáki lá­nyok népitáinoa. a szenvedé­lyes hagulatot keltő balassa­gyarmati cigánytánccsoport műsort és a Szántó Kovács János gimnázium tanulóinak népi tánca. A kulturális seregszemle fénypontja a Palóc Né­pi Együttes hangulatos Nógrád megyei dal- és táncmotívumokból össze­állított, gondosan betaní­tott műsora volt. A késő esti órákig kitartott a közönség, sőt mintha egyre többen lettek volna a pado­kon, a sétányokon, a liget ár­nyas fái alatt, akik minden műsorszámot lelkesen meg­tapsolnak. A szabadtéri bál, a befejezés aztán még felejt­hetetlenebbé tette ezt a jól sikerült, gondosan megszer­vezett ifjúsági találkozót. Á rétsági járás fiataljainak kulturális seregszemléje Diásjenőn Vasárnap már a kora dél­utáni órákban gyülekeztek a diósjenői művelődési ház előtt az autóbuszokon, mo­torkerékpárokon érkező kör­nyékbeli fiatalok, fiatal ka­tonák. A sokszínű népviseletbe öltözött lányok és árva- lányhajas fiúk, a kiszes katonák bizonyságát ad­ták annak, hogy szeret­nek tanulni, kedvelik né­pünk haladó hagyomá­nyait és együtt tart gon­dolkodásuk a mával is. A zsúfolásig megtelt műve­lődési házban szállt az ének a rétsági honvédség KISZ énekkarából: „mit várva vár­tunk. már elérkezett: szabad ország lett hazánk”. Nógrád község fiataljai magyar^ és szlovák népdalokat, népi tán­cokat adtak elő, majd a fel­sőpetényiek 12 tagú tánccso­portja nyújtott kedves él­ményt. Különösen tetszést aratott Nagyoroszi község fia­taljainak balladajátéka Bogár Imréről. Ebben a számban úttörők és KISZ tagok a pró­za teljes kikapcsolásával, a zene, az ének és a tánc mo­tívumaival élénkítették fel az egykori betyárvtilágot. Nagy élőkészítő munka kellett a műsor összeállításéhoz és be­tanításához, ezért illeti kü­lön dicséret Vakker Irént és Ralkonczay Antalt. Megdöb­bentő volt a Henry Alleg francia újságíró riportja alap­ján az algériai elnyomók módszereit feltáró jelenet élőadása, a rétsági honvéd fiatalok szereplésével. Tol­mács község kiszesei „Felső- tárkányi bál” című műsoruk­kal a hagyományos népi szo­kásokról adtak képet. Kondorosi János Tanácsi határosatok a tömegkapcsolat szolgálatában A tanácsi vezetés, általában a tanácstagság tömegekkel való kapcsolata lemérhető azon is, milyen határozatokat hoznak a különféle összejöve­teleken, VB. tanács és állan­dó bizottsági ülésen vezetők és tanácstagok és ezeket a határozatokat hogyan hajtják végre, mennyiben váltják valóra. Még a jó határozat sem sokat ér akkor, ha nem meg­felelően kezelik, nem fordí­tanak kellő figyelmet a vég­rehajtás megszervezésére. Ál­talában az a baj. hogy a ta­nácsi vezetők maguk akarnak mindent megoldani, nem tá­maszkodnak kellőképpen a tanácstagságra, az állandó bi­zottságokra, vagy a tömeg­szervezetekre. Pedig ha min­dent a vezetők akarnak meg­csinálni, nem jut idejük a tényleges vezető-irányító mun­kára. Ezért is nagyon fontos, hogy a tanácstagság mellett minél nagyobb mértékben tá­maszkodjanak a tömegszerve- zetekre. Ezen túlmenőleg is baj van sokhelyütt a határozat kezelésével. A pásztói járás­ban például gyakran előfor­dul, hogy a felsőbb járási, megyei tanácsok határozatai­ra ráírják, hogy tudomásul véve és irattárba teszik, ahe­lyett, hogy szorgalmaznák a fontos, munkát előre vivő határozat megvalósítását. Má­sutt megelégednek látszat- eredményekkel, eszerint tájé­koztatják. a • felsőbb szerveket is. Munkájuk nem alapos, ennek következtében a hatá­rozat következménye sem ki­elégítő. Talán ott van a baj, hogy már a határozat készítésénél, vagy egy fontos problémát tárgyaló VB-ülés, tanácsülés előkészületeinél elkövetik az első elég döntő hibát a ta­nácsi vezetők. Az előkészítő munkába nem vonják be a VB., ÁB. tagjait. Nem tá­maszkodnak a tanácstagság­ra, vagy a szakemberekre, így aztán sablonos, tartalom­szegény határozatok szület­nek. Ebből adódóan nem se- gítőjellegűek, mert nem át­gondoltak és nem is tudnak konkrét feladatokat megszab­ni. Az is baj, hogy sok helyen az érintett területet nem is­meri megfelelően a tanács­tagság. A beszámolót csak ott kapják meg, a helyszínen, nincs idejük gondolkodni a témáról, javaslataikkal nem is tudják elősegíteni, kiegé­szíteni, a hiányosságokat ki­küszöbölni. Az állami vezetés nem tud kellőképpen érvényesülni a termelőszövetkezatekkel kap­csolatos feladatoknál. Külö­nösen a községi tanácsokra vonatkozik ez, ahol nem tud­nak kellő határozottsággal hozzányúlni egy-egy, a ter­melőszövetkezet életével kap­csolatos probléma megoldásá­hoz. Nem tudnak helyes ha­tározatokat készíteni egy-egy feladat jó megoldása érdeké­ben. Ahol mégis hozzányúl­nak ehhez a kérdéshez, ott előfordul, hogy törvénysértő határozatot hoznak. Legutóbb például az egyik községi ta­nácsnál határozatilag utasí­tották a termelőszövetkezet elnökét egy feladat megoldá­sára. Holott a községi ta­nács csak felkérheti a ter­melőszövetkezeti elnököt, de az utasítás nem áll jogában. A járási tanácsokon már más a helyzet. Ott különösen a mezőgazdasági jellegű be­számolókhoz, a termelőszö­vetkezetek megszilárdításával kapcsolatos feladatokra való mozgósításhoz hoznak jó ha­tározatokat, tartalmas elgon­dolásokat. Ugyanilyen lehet­ne a helyzet más természetű probléma tárgyalásánál is, ha a tanácstagsággal való szoros kapcsolat mellett tá­maszkodnának a tömegszer­vezetekre, szakemberekre, szakelőadókra, pedagógusra, orvosra, a falu más értelmi­ségére is. Ha széles fórum előtt vitatnák meg a határo­zatokat, hä a munkát helye­sen osztanák el és a végre­hajtás során is támaszkodná­nak a tanácstagokra, tömeg­szervezetekre és szakembe­rekre, akkor járna igazi eredménnyel a tanácsok mun­kája. Nem kielégítőek a község- fejlesztési és költségvetéssel kapcsolatos határozatok sem. Legtöbb esetben a tanácsülés csak a beszámoló összességét fogadja el, és nem tesz arra határozatilag intézkedést az előző év tapasztalatainak alapján, hogy egy-egy rész­feladat kellő időben és meg­felelően megvalósuljon. Előfordul például, hogy megmarad a pénz az előző esztendőről egy-egy község­fejlesztési beruházás elmara­dásával. A legközelebbi ter­vezésnél az ilyen tapasztala­ton nem okulnak. Pedig ha­tározatilag kellene intézked-* 1 2 3 4 ni, hogy a községi VB. idő­ben gondoskodjon kivitelező­ről, vágy az anyag biztosítá­sáról, vagy bármi más; a fel­adat megoldását elősegítő té­nyezőről. Pedig csakis így lehetne elérni, hogy jó hatá­rozat hozatalával — aminek születését körültekintő .mérle­gelés előzi meg — pontosan, időben valósítsanak meg egy- egy feladatot. A felsőbb fórumok határo­zatait sem IShet mindig sab­lonosán, megfontolás nélkül átvenni. Itt is figyelmet kell fordítani a végrehajtás meg­szervezésére, a határozatokat a helyi viszonyokra alkal­mazni, figyelembe venni a terület politikai, gazdasági, szociális és kulturális helyze­tét, az emberek gondolkodá­sát, a helyi hagyományokat és így, ezek figyelembevéte­lével feltétlenül eredményes lesz a tanács tevékenysége. Természetesen, ha hibák vannak a VB-ülések, tanács­ülések, vagy az állandó bi­zottságok munkájában, az nemcsak a helyi vezetésből adódik. Többet segíthetnének a megyei és járási vezetők, szakelőadók is. Ha amellett, hogy résztvesznek egy-egy helyi, tanácsi rendezvényen, már az előkészítésben is te­vékenyen közreműködnének. Űj abban van olyan kezdemé­nyezés, hogy a járási taná­csok felosztották maguk kö­zött a községeket, úgyneve­zett községi felelősöket ne­veztek ki, akik felelősek a községben történő eseménye­kért. Ez a kezdeményezés is csak akkor jár haszonnal, ha ezek a községi felelősök mun­kájukat úgy szervezik meg, hogy nemesük a tanácsülés előtt segítenek egy-egy beszámoló összeállításában. határozati javaslat készítésében, hanem rendszeresen tartják a kap­csolatot a rájuk bízott köz­séggel. Csakis így, a község életét ismerve tudnak tevé­kenyen segíteni a különböző problémák megoldásában. De gazdag tapasztalataikat gyü­mölcsözi ethetnék a község helyi viszonylatában úgyis, hogy segítenek jó határozatot hozni, és végrehajtani. Ujlaky Mária van a népgazdaság, a társadalom helyzetére. A termelékenység az egység­nyi idő alatti többtermelést je­lenti. A termelékenység eme­lésének tehát, milyen forrásai vannak? Nálunk a termelékenység szín­vonalának alakulására döntő ha­tást a technika gyakorolja. E színvonalra ható tényezőket rö­viden a következő csoportosítás* ban rögzíthetjük: 1. A termelékenység fokozásá­nak anyagi, technikai feltételei (objektív tényezői). Ide sorolhat­juk a gépesítés, automatizálás, a villamosítás és az atomenergia felhasználását, a termelés kemi- zálásait és a műanyagok felhasz­nálásának növelését. A kemizá- lás egyrészt jelenti a vegyiipar- nak a népgazdaságon belüli rész­aránynövelését, másrészt a kémiai folyamatok és termékeknek a ter­melésben való alkalmazását, pél­dául az olvasztókba az oxigén befúvása kémiai folyamat, amely segítségével 30—40 százalékkal emelhető a teljesítőképesség. 2. A termelékenység fokozásá­nak vannak társadalmi, gazdasági és munkaszervezési feltételei is. Idetartozik például a munkások és alkalmazottak általános és szakmai műveltsége, a vállalati munka megszervezése, az ésszerű folyamatok kialakítása, a szocia­lista munkafegyelem megterem­tése. De ide tartozik a termelés specializációja, koncentrációja is. A specializáció azt jelenti, hogy az egyes termékeket a legjobb feltételek között működő gyárhoz specializálják. A koncentráció viszont a nagyüzemek előnyét van hivatva kidomborítani. Nyil­vánvaló mindkét szervezési forma termelékenység emelő hatása. Végezetül egy-két, a termelé­kenység alakulására szolgáló mu­tatót vizsgáljunk meg: aj Az előállított termékek meny- nyisége. A termeléshez felhasznált mun­kaifő. Ez a mutató azt mutatja, hogy egy óra vagy egy nap alatt a munkás mennyi terméket állított elő. b) A termelés során felhasznált munkaidő. Az előállított termékek mennyi­sége. Ez a mutató a munkaigényes­ségi mutató, amely a termék elő­állításához szükséges időt méri. Az első mutató emelkedik a termelékenység emelkedésével, míg a második mutató csökken. A termelékenységi mutatók le­hetnek értékbeliek és természe­tes mértékegységbeniek is (pél­dául az egy órára eső termelési érték - értékbeni mutató, míg az egy órára eső széntermelés tonnája - természetes mérték­egységben mért mutató.) A munkaügyi tervfejezet leg­fontosabb része a termelékeny­ség tervezése. JHit is jelent e kifejezés, hogy termelékenység? A munka termelékenysége, (ha­tékonysága j azt fejezi ki, hogy a társadalom milyen színvonalon szerzi meg a természettől az anyagi javakat, vagyis mennyi munkát kell a termék előállítá­sára fordítani, illetve egységnyi Idő alatt mennyi terméket ké­szítünk el. A termelékenység emelése a szocialista országok főfeladata, hisz végső soron a gazdasági rend­szerek között vívott verseny győ­zelmét a nagyobb termelékeny­ségű rendszer fogja megszerezni. A termelékenység emelkedése végső fokon azt jelenti, hogy a ter­mékek előállításához szükséges élő (azaz emberi) munka meg­takarítás mellett a tárgyiasult (gé­pek, anyagok) munkánál is meg­takarítást érünk el. Jelenlegi ter­vezési gyakorlatunkban eddig a munkatermelékenység mutatója­ként csak az élőmunka csökken­tését tervezik és ellenőrzik. A munkatermelékenység állandó növelésének szükségessége gazda­sági törvény. A különböző tár­sadalmi rendszerek csak a maga­sabb termelékenység segítségével tudták biztosítani győzelmüket az előző társadalmi rendszer felett. Ezért fogalmazhatta meg Marx azt a tételét, hogy a termelékeny­ség állandó növelése a szocializ­mus gazdasági törvénye. Miért fontos a termelékenység állandó fokozása? 1. A termelés növekedése első­sorban a termelékenység emel­kedése alapján menjen végbe. Ez a termelésnövekedés viszont a társadalom anyagi jólétének és kulturális színvonala emelésének alapjául szolgál. E tétel végre­hajtását szolgálja a párt VII. kongresszusának határozata is, amelynek értelmében az ipari ter­melés (többlettermelés) kétharmad részét termelékenység, egyharmad részét pedig létszámnöveléssel kell biztosítani. 2. A termelékenység növelése nemcsak a termelést emeli, ha­nem csökkenti az önköltséget is. Az így elért megtakarításokat felhasználhatjuk újabb beruházá­sok finanszírozására, amely szin­tén közvetve, vagy közvetlenül a lakosság érdekeit szolgálja. 3. A termelékenység növekedé­sének fontos szerep jut a munka­erőgazdálkodás problémájának megoldásában is. A termelékeny­ség emelésével járó létszámmeg­takarítást ugyanis új iparágak fej­lesztéséhez tudjuk biztosítani. 4. A termelékenység növekedése kihat a dolgozók életszínvonalá­nak emelésére. A reálbéreket ugyanis a termelékenység eme­lésétől függően szabjuk meg. Mint láthatjuk a termelékeny­ség alakulása fontos hatássa! Büszkék vagyunk ifjúságunkra!

Next

/
Thumbnails
Contents