Nógrádi Népújság, 1961. május (17. évfolyam, 35-43. szám)
1961-05-10 / 37. szám
1961. május 10. nógrádi népújság 3 Számos hasznos kezdeményezés a munkaszervezési hónap alatt Az SZMT által kezdeményezett munkaszervezési hónap keretében már eddig is számos jó javaslat látott napvilágot. Közel 60 javaslat A Salgótarjáni Tűzhelygyárban az elmúlt hónap közepén 7 brigád alakult, amely egy-egy konkrét feladatot kapott a munkaszervezés tartalékainak feltárására. Többek között a műszaki intézkedések, az újítómozgalom, a technológia, az anyag, a munkaerőgazdálkodás és más fontos területeken dolgoznak ezek a kollektívák. A brigádokat a gyár főmérnöke tartja a kezében és azok kéthetenként tesznek jelentést a végzett munkáról. Az első jelentések már arról számolnak be, hogy közel 60 javaslat látott napvilágot. Ezeknek mintegy 80 százaléka megvalósítható. A javaslatok egy- harmada már azonnal kivitelezhető. A gyár gazdasági és műszaki vezetői azonnal intézkednek a javaslatok sorsáról, felelősöket és határidőt szabnak meg a végrehajtást illetően. Bevezetik a ciklusos módszert Jelentősnek ígérkező kísérlet kezdődött a kazári bányaüzemnél. A bánya műszaki vezetői elhatározták, hogy a szurdoki aknában bevezetik a ciklusos munkamódszert. Jelenleg ugyanis egy-egy műszakban rendkívül egyenetlen a termelés. A szállítás zöme a műszak második felében zajlik le. Ez sok problémát okoz, rontja a teljesítményeket. Most már nemcsak a műszak végén, hanem az, első négy óra eltelte után is jelentést kérnek a műszaki vezetők az akna termelésének alakulásáról. A most folyó megfigyelések tapasztalatainak összegezése után kerül sor a gyakorlati megvalósításra, az első félév végéig. Műszaki intézkedések A Zagyvapálfalvi Üveggyárban az ezévi 8 millió négyzetméteres üveghúzási terv teljesítését kívánják előmozdítani a munkaszervezési hónap idejében. Ennek keretében például felmérték a gyár létszámszükségletét, és jelentős átcsoportosításokat hajtotta végre. Folyamatban van az egyes üzemrészek műszakilag megalapozott technológiájának kidolgozása is, mert ilyen eddig sehol sem volt. A Zagyva II. üzemben olyan intézkedést hajtottak végre, amely lehetővé teszi, hogy hasonló idő alatt nagyobb méretű üvegtáblákat termelhessenek. Legyen gazdája! A Nógrádi Szénbányászati Tröszt üzemeiben is megindult a munkaszervezési hónap. „Meg”-indult, de hogy mi történt vele, arról sajnos senki illetékes nem tud a trösztben nyilatkozni. A tröszt termelési osztályának területi főmérnökei ugyan megtartották az „eligazítást”, három különböző helyen hívták ösz- sze az üzemek igazgatóit, főmérnökeit, a szakszervezeti bizottságok titkárait. Szép szavakkal ecsetelték a munkaszervezési hónap jelentőségét, szükségességét, eredményességét, stb., stb. De hogy azóta mi is lett ezzel az eredményességgel, szükségességgel, bizony senki nem tud semmit. Pedig megérné a „fáradtságot”. A LAKOSSÁG JOBB ELLÁTÁSÁRÓL A SZOLGÁLTATÁSOK JAVÍTÁSÁRÓL TANÁCSKOZTAK A napokban jelentős ér-| tekezlet zajlott le Salgótarjánban, a városi művelődési otthonban, ahol a helyiipar lakosság felé történő szolgáltató munkáját vitatták meg és megbeszélték a feladatok megvalósításának lehetőségeit. Az értekezleten, amelynek beszámolóját Kolláth Bálint, a KISZÖV elnöke tartotta, résztvettek a megyei párt- bizottság ipari és közlekedési osztálya, a megyei tanács ipari osztálya képviselői, valamint a KIOSZ elnöke, a kisipari szövetkezetek vezetői, magánkisiparosok. Á P.3-OS tanulsága Megtaláltak kétezer munkanapot Csökken az időveszteség a Tűzhelygyárban A balesetek, a táppénz, az igazolatlan hiányzás miatt jelentős időveszteség érte az elmúlt évben a Salgótarjáni Tűzhelygyárat. A korábbi egykét évhez viszonyítva minden tekintetben emelkedtek a kiesett munkanapok. Baleset miatt 151, a táppénzes állományból 31981, igazolatlan hiányzásból eredően pedig 1642 munkanappal rövidült meg a gyár. Ehhez még hozzá kell számítanunk azt az 1859 munkanapot, amelyet ugyan igazolt távoliét címén tartottak nyilván, de amelyek döntő többségükben munkaidő alatt elvégzett társadalmi tevékenységgel függnek össze. Összességében ezek a kieső munkanapok MEGKÖZELÍTETTÉK A 34 EZRET. Ha egy napra 500 forintos termelési értéket számolunk egy munkás után, akkor .már nyilvánvaló, hogy milyen hatalmas az így létrejött veszteség. Az eltelt hónapokban azonban már jelentős változásról adhatnak számot a Tűzhelygyárban. összességében közel 2 ezerrel csökkent ez év első negyedében a kiesett munkanapok száma a múlt év utolsó negyedéhez viszonyítva. Ez termelési értékbe átszámítva megközelíti az egymillió forintot. Ha a nyereségrészesedésnek a múlt évi szintjét vesszük alapul, akkor a gyárban már ezzel az egyedüli eredménnyel mintegy 70 ezer forint felosztható részesedésre tettek szert. A múltban csak egészen elenyésző volt az autóbuszforgalom megyénkben. Ma már egészen más a helyzet. 1954 és 1960 között az átlagos gépkocsiállomány 123-ról 199-re emelkedett. Ettől még nagyobb a növekedés az elszállított utasok tekintetében: az említett időszak alatt több mint kétszer annyi utas vette igénybe az autóbuszokat, számuk 1960-ban már meghaladta a 12,5 milliót. A 33-as sz. Autó- közlekedési Vállalat tehát egyre nagyobb szerepet tölt be a személyszállításban. A dolgozókkal való kapcsolatának növekedését jelzik azok a levelek is. amelyet különböző vállalatok, intézmények, egyes emberek küldenek a vállalatnak. Ezek a levelek általában az utazási problémákkal foglalkoznak. Vannak, amelyek elismerően szólnak az autóközlekedés munkájáról, dolgozóink magatartásáról. Egy másik részük bírálja az autóbuszok késését, zsúfoltságát, vagy A kulturáltabb utazásért Levél a szerkesztőséghez Az utazóközönség túlnyomó többsége is mindent elkövet a kulturáltabb utazás érdekében. Azonban előfordul az is, hogy egyes utasok nem rendelkeznek érvényes menetjeggyel. A legtöbb visszaélés a bérletek esetében fordul elő. Akadnak, akik figyelmen kívül hagyják, hogy a vállalat a dolgozók részére 45—50, a tanulók részére pedig 75—80 százalékos kedvezményt biztosít. Ennek ellenére a bérleteket nem az érvényes járaton használják, vagy többször akarnak azzal utazni úgy, hogy egy-egy alkalommal nem kezeltetik a je-, gyet. Előfordult, hogy amikor a jegykezelő az ilyen utast felszólította, udvariatlan, durva szidalom volt a válasz. Pedig a jegykezelőnek nemcsak joga, hanem kötelessége a felszólítás, vagy éppen az. hogy 20 forintra megbírságolja az érvényteegyes vállalati dolgozók viselkedését. Különösen köszönettel vesszük az ilyen leveleket, mert ezekből kitűnik, hogy milyen feladataink vannak a kulturáltabb közlekedés megvalósításában. Vállalatunk a lehetőségek határain belül igyekszik mindent elkövetni feladatainak jobb megoldása érdekében. Ehhez azonban szükséges az utazóközön ség segítése is. A kulturáltabb közlekedés nemcsak vállalatunk, hanem az utazók, a társadalom ügye is. Megyénk dolgozói igényesek, szeretik a tisztát, a szépet, a pontosságot.' Az autóbusz társadalmi tulajdon, kímélése közös ügy. Mi a magunk részéről például rendszeres oktatással igyekszünk biztosítani személyzetünk udvarias magatartását. Az újonnan felvett jegykezelőket például öt- hetes tanfolyamon, oktatjuk ki. len jeggyel, vagy jegy nélkül utazó utast. Esetenként olyan értelemben is eljárunk majd, hogy a szabálytalanság miatt egy-két évre bevonjuk a bérletet. Egyesek azzal okoznak sok kárt, hogy nem kímélik az autó buszt, megrongálják berendezéseit. A mi célunk az, hogy kényelmes, kulturált utazást biztosítsunk. Ehhez elsősorban több kocsira van szükség. Újabb autóbuszokat pedig csak akkor kaphatunk, ha teljesítjük, túlteljesítjük bevételi tervünket, így tehát nemcsak személyzetünk, hanem a többi utasok érdeke is, hogy egységesen fellépjenek némely magáról megfeledkezett utas ellen. Az ilyen állás- foglalás elősegíti azt is, hogy a mi dolgozóink még jobban lássák el munkájukat, az utasok egyre elégedettebbek legyenek dolgozóinkkal. Telek György a 33-as sz/ó&KÖV személyforgalmi osztály vez. KEZD LEHETETLENNÉ VÁLNI A FEGYELMEZETLENSÉG, a lógás. Ennek elősegítésére^ kérték az üzemorvosok támogatását is: ismerjék meg? a gyárat, a dolgozókat, le-S gyenek körültekintőbbek a? betegállományba való helye-C zésnél. Ennek megvalósulásai még kezdeti fokán van, ésc a jövő feladata. A politikai munka mellett: természetesen egy sor ad-* minisztratív jellegű intéz-! kedést is foganatosítottak. Az üzemi tanács például kimon-J dotta, hogy, aki egy napot: mulaszt igazolatlanul, nem ré-! szesülhet nyereségben. Az; esetleg előforduló igazolatlan* mulasztás után ezt azonnal, és írásban közlik a dolgozó-; val. Fizetetlen szabadságot, csak az igazgató, vagy a megbízottja adhat. Megszigorították a betegellenőrzést is. Elérték azt, hogy ma már* rendszeresen meglátogatják a, betegállományban levő dolgo-< zókat. A gyár vezetői most; már nem ismernek el sem-« miféle utólagos igazolást. Kü-! lönösen az öntödében lezaj-« lőtt példa hívta fel erre a; figyelmet. Ebben az üzembenj ugyanis február folyamán 27 < esetben történt utólagos iga- * zólás. Ezért Égner és Lipták< elvtársakat, az öntöde veze-1 tőit FELELŐSSÉGRE VONTÁK. Kimondották azt is, hogy a« társadalmi feladatok elvégzé-* sére csak akkor távozhat el{ valaki a gyárból, ha az írá-< sós kikérő levelet felmutatja. [ Természetesen szükség volt olyan műszaki intézkedésekre is, amelyek erősítik a fegyelmet, a tervszerűséget. Az elmúlt években gyakran előfordult, hogy a dolgozókat időszakosan küldték szabadságra. Ebben az évben már anyaghiány, vagy más műszaki hiba miatt nem kellett kényszerszabadságot adni. A Tűzhelygyárban most a legfontosabb feladatnak azt tartják, hogy tovább szélesítsék a politikai munkát és következetesen végrehajtsák az eddig hozott intézkedéseket, határozatokat. Ez elsősorban a műszaki középkáderekre. az egyes üzemek, műhelyek párt- és a szakszervezet dolgozóira ró nagyobb felelősséget Most elsősorban rajtuk múlik, hogy elérjék e célkitűzést. Erre azért is nagy szükség van, mert az első negyedévben még mindig 7 százalékos volt a betegség miatt kiesett munkanapok aránya. A tűzhelygyáriak saját példájukon okultak, hogy lehet és szükséges is csökkenteni a különböző okok miatt kiesett munkanapok számát, ha ebben is KÖVETKEZETESSÉGET tanúsítanak, és a vezetők messzemenőén támaszkodnak a dolgozókra. Balogh Gyula Ügyes, könnyen mozgó kis ) felrakógépek érkeztek a közelmúltban több nógrádi bá- ; nyaüzembe. Mátranovákon > mindjárt felismerték az új ? páncélkaparónak, a P—3-as- ínak előnyeit, nagy hasznát. |Nera riasztotta vissza őket az lsem, hogy a gép konstruk> ciója nem felelt meg teljes | egészében a helyi bányavi- : szonynak. Műszakiak és bányászok együttesen törték a > fejüket, nem hiába. Saját erődből kisebb átalakításokat hajítottak végre, és ma már a > páncélkaparó az acéltámmal | biztosított fronton nagyszerű > munkát végez. A vele dol- Jgozó bányászok egy-egy műszakban már 100 mázsás, »vagy még ennél is magasabb I teljesítményt érnek el. Ugyaniakkor a gép működése lehe- jtővé teszi, hogy minden vesz> teség nélkül termeljék ki a ’szenet. Mátranovákon most i már arra törekednek, hogy > csoportosan alkalmazzák a |p—3-as felrakókat, minél job- ) ban kihasználják adottságait. Azonban Tiribesen, Szorospatakon, Mizserfán nem volt ilyen öntevékenység, az új gépet illetően. Kezdetben idegenkedés, a gép kisebb hibáinak felnagyítása, eltúlzása volt a jellemző. Pedig a mát- ranovákiak példája igazolja, hogy az egyébként tatabányai fejtési viszonyokhoz készített elmés kis gépet Nógrádban is sikeresen lehet használni. Most már az az akadály is elhárult, hogy nincs elegendő acéltám, szükség esetén fával való biztosításnál is használhatják. A P—3-as páncélkaparó esete igazolja, hogy bármilyen szép eredményeket is értünk el a bányászat gépesítésében nem lehetünk megelégedettek, mert az idegenkedés még mindig nem múlt el teljesen, még nem mindenütt tanúsítanak öntevékenységet, jó érzéket az új- iránt. Napközi a fermelőszövel'kezefben Sürget az idő, napjainkban már — hála a jó időnek — egyre több, dolgos munkáskézre van szükség a földeken. Különösen igénylik a növények a gondos női kezeket az ápolási munkákhoz. Csakhogy falun is gond az asszonyok számára a gyerekek elhelyezése, és ott van még nagyobb gondnak a második műszak. Sok ötletes kezdeményezés segítheti az ilyenfajta asszonygondok megoldását. Sajnos még igen sok helyen állami segítségtől várják a megoldást, állami pénzen akarnak óvodát, bölcsődét építeni, mosógépet beszerezni. Ezért is nagyszerű az egyházasdengelegi termelő- szövetkezet példája, ahol a termelőszövetkezeti vezetés saját erejéből igyekszik a lehetőségek adta kereteken belül megoldást találni. Rendbehoztak egy viszonylag megfelelő helyiséget a nyári hó napokra a gyermekek elhelyezése érdekében. Termelőszövetkezeti vezető ségi ülés tárgyalta első fokon aztán pedig a közgyűlés helyeslőén és egyetértőén megszavazta a rászorulók gyerekei számára a megőrző helyet. Itt egyéves kortól iskolás korig helyezik el azokat a gyerekeket, akiknek szülei más megoldást nem tudnak nagymama, vagy idősebb testvér híján a gyerekek felügyeletére biztosítani. A termelőszövetkezet fedezi az állami óvodáknál szokásos térítést szociális alapjából, és ugyancsak a termelőszövetkezet adja a gyerekek gondozónőinek munkabérét is munkaegység formájában. Emberségesen és törvényesen gondoltak mindenre. Napi nyolc órai munkaidő esetén 0,75 munkaegységet. írnak a gondozónők javára, sürgős munkák esetén pedig egész nap vigyáznak egész munkaegységért a beíratott apróságokra. Váradi Mihályné, Gu- bik Mihályné és Vidra Andrásáé nagy szorgalommal megkezdték a szakmai képzést, bújják a gyermeknevelésről szóló könyveket, hogy lehetőleg az óvodai követelményeknek megfelelően tudjanak törődni a gyerekekkel. Külön öröm. hogy a helyi óvónők azonnal segítségükre sietnek szaktanácscsal és tapasztalatokkal, de a szakácsnő is receptet ad. támogatást nyújt a főzési munkákhoz. Emberség, merészség, és a lehetőségekkel való élnitudás tette lehetővé, hogy Egyházas- dengelegen nyugodtan dolgozhassanak az édesanyák. Közgyűlés adta a gondozónők kezébe a bizalmat és a közösség támogatja e szép terv megvalósulását. Ez is azt mutatja, hogy egy kis körültekintéssel mindenre lehet orvosságot, megoldást találni. Dicséretet érdemel az egyházasdengelegi termelőszövetkezet vezetősége és tagsága ezért az önálló, követésre méltó kezdeményezéséért! U. M. ^X>0000000000000C-0-0000 ÍKyOOOO-OOOOOOOOOOOOOOPOO Határidő előtt Üjabb állomásához érkezett a salgó.ar- jáni hideg henger r.íí építése. Május 5-én, három nappal a határidő előtt az építők befejezték a 20 hengeres gépsor alapozását. Hétfőn pedig megkezdték azt a munkát, amelynek célja, hogy két héten belül végezzenek a transzformá- torház tetőszerkezetének elkészítésével és így a belső szerelések zavartalanul folyhassanak. Két hete tart már a öuaiíó-gépsor szerelése is. Aha ában v al a m ennyi m unkánál tartják, illetve megrövidítik a határidőket, Máus 20-ig például elkészül az olajpince alapja is. Képünkön: hengeres alapja. Milyen intézkedéseket foganatosítottak a Tűzhelygyárban, hogy a kieső munkanapok számát ilyen mértékben csökkenthették. Az első és alapvető volt A POLITIKAI MUNKA. A mozgalmi szervek többször és változatos formában napirendre tűzték ezt' a kérdést. A gyár vezetői tanácskoztak a törzsgárdával is, kérték a legjobb dolgozók segítségét. Ez nem is maradt el, mert a törzsgárda tagjai életükkel, példájukkal bizonyították, hogy a fegyelem, a munkaidő becsületes kidolgozása nemcsak a népgazdaságnak, hanem az egyes dolgozóknak is előnyös. Az öntödében és a hidegüzemben a mozgalmi és gazdasági vezetők személy szerint is foglalkoztak a fegyelem rendszeres megsértőivel. Mindezt a munkáskollektívára támaszkodva hajtották végre: Ebben az évben például már négyszer ülésezett a társadalmi bíróság. A lemezlakatos műhelyből például Balázs Józsefet a kollektíva vonta felelősségre. Balázs ígéretet tett arra, hogy fegyelmezett dolgozó lesz. Szavát azóta is tartja. Voltak aztán olyanok is, akiknél a legszigorúbb büntetést, az elbocsátást javasolta a társadalmi bíróság. A gazdasági vezetés ezt a javaslatot magáévá tette, a munkáskollektíva legteljesebb egyetértése mellett. Ma már kezd kialakulni egy olyan légkör a gyárban, amelyben
