Nógrádi Népújság, 1961. április (17. évfolyam, 26-34. szám)

1961-04-29 / 34. szám

1961. április 29. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 3 KIDOBOTT Örvendetes az a jelenség, hogy szénbányászaink az el­múlt évek után ebben az esz­tendőben is dicséretes ered­ményeket tudnak felmutatni. Ma már nemcsak a megyé­ben, de országosan is elis­mert, hogy a nógrádi bányá­szok és műszaki vezetők mindent megtesznek a meny- nyiségi terv teljesítése érde­kében. Mi több, az éves ter­ven felül vállalt 30 ezer ton­na szénből eddig több mint 16 ezer tonnát már a fel­színre küldtek. Azt is tud­ják az emberek, hogy az év első negyedévében nőtt a termelékenység is tröszti szinten — túlteljesítették a produktív és az összüzemi teljesítmény terveket. Szóval ezeken a területeken nincs is semmi baj. A bá­nyák és a tröszt arra illeté­kes vezetői nem is szerény­kednek ezekkel az eredmé­nyekkel. Azokról termelési tanácskozásokon, párMaggyű- léseken, szakszervezeti meg­mozdulásokon, értekezlete­ken — minden fórumon szól­nak is. Persze, hogy szólnak, hiszen az elért sikerek halla­tán mindenütt tapsolnak az emberek, az elismerés hang­ján nyilatkoznak a vezetők és bányászok munkájáról. Egyről azonban — pedig a gazdaságosság szempontjából egyik legfontosabb tényező — mélyen hallgatnak. Hall­gatnak a trösztben, hallgatnak a bányáknál. Pedig sokkal jobb lenne, ha többet foglal­FORINTOK koznának vele. Es ez nem Z más, mint a szén fűtőértéké-: nek növelése. Az igaz, hogy 5 a szénmedencében már „ha­gyomány”, hogy az első ne­gyedévben bányászaink a ka­lóriatervet nem teljesítik. De lehet-e ebbe belenyugod­ni? Megengedheti-e magá­nak a tröszt azt, hogy pél­dául az első negyedévben nem kevesebb, mint 32 kalóriával maradtak a tervezett fűtőér­ték alatt? Aligha! Mert olyan üzemek is, mint például Szo­rospatak, ahol minden egyéb más mutatót magasan túltel­jesítettek, a kalóriánál csak 98,3 százalékot tudnak felmu­tatni. Pedig szénmedencénk bányászainak, műszaki veze­tőinek tudniok kell, hogy a kalóriaterv teljesítésétől nagymértékben függ a gaz­daságosság, ezen túl pedig a szénmedence valamennyi dol­gozóját érintő nyereségrésze­sedés. Másszóval és nyíltan. Nemcsak népgazdasági ér­dek a szén fűtőértékének nö­velése, hanem egyenesen zsebbevágó dolog is. Hiszen ma már minden bányász tudja: ha csak egyetlen egy ka­lóriával növelik a szén fiííő- értékét, az tonnánként 2 fo­rintos többletbevételt eredmé­nyez a szénbányászati tröszt­nek. Ezért hát éppen itt az ideje, hogy műszaki vezetőink többet törődjenek a jobb mi­nőségű szén feltárásával, a bányászok pedig a tisztán- termeléssel. S. L. Munkasikerek a munka Tanácskoztak a helyiipar vezetői A megyei pártbizottságnak a helyiiparral kapcsolatos ha­tározatát vitatták meg töb­bek között a helyiipari vál­lalatok igazgatói, műszaki ve­zetői, párttitkárai és szak- szervezeti titkárai kedden dél­előtt a megyei tanács ipari osztályán. Az értekezleten többek kö­zött felszólalt Gombár János elvtárs, a megyei pártbizott­ság munkatársa is, aki el­mondta, hogy a vezetés szín­vonalának növelése érdeké­ben feltétlenül fontos, hogy a vállalatok vezetői bekap­csolódjanak a magasabb szán- tű oktatásba. Szóltak a helyi­ipar szolgáltatási tevékeny­ségének emeléséről is. Ezzel kapcsolatosan már felmérést végeztek, hogy a megye egyes területein milyen igények- je­lentkeznek és ezeket az igé­nyeket hogyan tudják kielé­gíteni. A tanács ipari osztályának tagjai elmondták, hogy a helyiipar éves terve reális, a célkitűzések helyesek, most már az a fontos, hogy a párt- határozat szellemében a fel­adatokat végrehajtsák. Az értekezlet résztvevői megálla­podtak, hogy május 5-én he­lyiipari aktívák tárgyalják meg a szolgáltatások növelé­sét. ünnepe előtt nik a lakások átadása is, hogy 24 boldog család új, mo­dern otthonra találjon. A SALGÖTARJÄNI TŰZ­HELYGYÁRBAN is egyre. jobb munkával ké­szültek az ünnepre a dolgo­zók. A brigádok közül a Varga kályaszerelő brigád, amely kiérdemelte és felvette a Gagarin-brigád nevet, el­határozta, hogy e jelentős esemény, valamint május el­seje tiszteletére kibővíti vál­lalását és tovább szeretné növelni tervteljesítését, bár eddig is a műszakonként vál­lalt 150 darab kályha helyett napi 165—175 darabot szerel­tek össze. A brigád tagjai ki­válóan teljesítik a vállalások társadalmi feltételeit is. ..... Go ndosabb nevelőmimkát, jobb szociális feltételeket A MUNKASSZALLÖKRÖL SZŐLŐ JELENTÉS AZ SZMT ELNÖKSÉGE ELŐTT Nagy nemzetközi ügyünk Szerte a világon, megyénk­ben, községekben, gyárakban és üzemekben május elsejére, a nagy ünnepre készülnek az emberek. Ki így, ki úgy. So­kan termelési sikerekkel akarják ünnepelni és köszön­teni május 1-ét s ha nem is születtek hangzatos, nagyot- mondó vállalások, az embe­rek, a dolgozók szorgalmas munkája, lelkiismeretes ké­szülődése és az eredmények többet mondanak. A BANYA- ÉS ÉPÍTŐ, ANYAGIPARI VÁLLALAT kisterenyei telepén az indu­lás óta a dolgozók hibáján kí­vül lemaradtak a nyerstégla első lépésre. A tavaszi mun­kát tárgyalta a pártszervezet. Kevés a létszámuk, mindössze tizenegyen, és ezek között egyetlen parasztember sem. „Paraszt kéne ilyen dolog­hoz’’ — marta magát Jekkel. — Hívjuk meg Gaált! — javasolta. Nehezen indult a beszélge­tés, mert több középparasz­tot is meghívtak a tárgyalás­ra. Egymást méregették, ki szóljon, mit mondjon. Amikor Gaál megszólalt és elmondta véleményét, a többiek is fel­engedtek. Hosszú vita volt. Jekkel azt érezte, ez esetben igazán hasznos munkát vé­geztek. Hazafelé Gaál Jekkellel tartott. Lépkedtek egymás mellett szótlanul. Jekkelnek jól esett hallgatni, örült a s*~ kérnék. „Mennyire más ez így” — azt akarta mondani, amikor Gaál megszólalt: — Most már nekem is párt­tagnak kell lennem? Jekkel megtorpant. Nézte, tréfál-e Gaál. De nagyon mér­gesen nézhette, mert Gaál mentegetőzésféleképpen ma­gyarázott. — Mert, hogy aki a tsz- ben van, annak párttagnak kell lennie ... — Maga vagy teteti magát, vagy olyan berekesztve élt itt a faluban, hogy csak saj­nálni tudom. Párttagnak nem kötelező lenni. A párttagsá­got ki kell érdemelni. Már maga is megbánta, hogy nem tudta fékezni in­dulatát, de nem tehetett róla. Egy ötven be lépő ember ne legyen ilyen buta. Most elő­ször látott megdöbbenést Gaál arcán. És akkor úgy érezte, talán mégsem volt baj megmondani. Múltak a hetek, kevesebbet tervteljesítésével. Egy komoly géphibásodás miatt csak a jövő hónap 20-ra hozzák be a lemaradást, égetett tég­lából azonban az ünnep tisz­teletére 50 ezer darabbal töb­bet gyártanak a dolgozók. A kemence dolgozói elhatároz­ták, hogy még tovább fokoz­zák eredményüket. A MEGYEI ÉPÍTŐIPARI VÄLLALAT dolgozói május elseje tiszte­letére befejezték Salgótarján­ban a 28 és 29-es jelű lakó­épületek munkálatait. Jó munkájuk eredményeképpen 24 lakás készült el, s rövid néhány nap múlva megtörté­találkoztak. Már simogatta a tavaszi nap a földeket és Jek­kelnek minden porcikája fi­gyelte, hogyan indulnak a munkával. Ez volt az alap­szervezetnek a vizsgája is. Az egyik napon Jekkel a tsz-elnökkel beszélgetett, ami­kor nyílott az iroda ajtaja. Gaál sáros csizmában, neki­pirulva állt az ajtóban. — Lehet szántani! — kiál­totta. — A déli oldalak meg­szikkadtak, kiszámítottam, van a faluban 60 iga, ebből 30 beállhat az ekével... — és mondta, mondta a szófukar Gaál nagy tűzzel. Jekkel úgy érezte, megfor­dul vele az iroda. Ha nem. szégyellt, nyakába bárul Gaálnak, aki még mindig megállás nélkül magyarázott. Együtt mentek hazafelé és most Jekkel kereste a szót, hogy valami kedveset mond­jon, de Gaál megint meg­előzte. — Sokat gondolkoztam. Én szükségét érezném, hogy köz­ietek legyek. Hasznomat is vehetnétek. Most döntöttek a napokban. Gaált felveszik. Azt mondja Jekkel, amikor közölte vele, összehúzta szemét, úgy hall­gatta és csak annyit mondott: — Azért rosszul esett vol­na, ha elutasítotok. Jekkel a kapuba ért. Mint­ha megkönnyebbült volna, mosolygott: „Ez volna a fi­zetség?” — és könnyűnek érezte magát. Amikor az alvó kislányának csókot lehelt a homlokára, már dúdolt is. „Olyanok ezek mindannyian, akár Gaál, ki előbb, ki ké­sőbb magára talál. Csák sze­retni kell őket.” BOBÁL GYULA Megyénben közel 1600 bá­nyász és építőipari munkás lakik munkásszállóban. Eze­ket a dolgozókat 27 különféle munkásszállón helyezte el a Nógrádi Szénbányászati Tröszt és a megyei Állami Építőipari Vállalat. A mun­kásszállók szociális, kultu­rális ellátottsága kisebb hiá­nyosságoktól eltekintve jó és a legtöbb helyen a nevelési feltételeket is biztosítják. Ezt állapította meg többek között az SZMT elnökségi ülésén a hét elején. A munkásszállók általában megfelelnek a követelmé­nyeknek és a szállók gond­nokai egyre jobban szív­ügyüknek tekintik, hogy az ott lakók nyugalmát, szórako­zását biztosítsák. Annak el­lenére, hogy javuló tendencia mutat­kozik a rend, és a fegye­lem területén, még sok a kívánnivaló a szakszer­vezeti bizottságok, vala­mint a szállóbizottságok nevelőmunkájában. A bányászszállők közül pél­dául nagyon jó a kollektív szellem a kazári szállóban. Az Építőipari Vállalat szál­lóinál már kevésbé jó a szállók helyzete, hiszen csak a központosított helyeken Világraszóló győzelmek szervezője, véigrehajtója, az új kor minden tekintetben egyedül érdemes vezető ere­je: a munkásosztály. Az élet minden területén beigazoló­dott, hogy ez a céljaiban nagyszerű, emberségben pél­dátlan, alkotó energiájában lebirhatatlan osztály képes csak egyedül vezetni azt a harcot, amely az emberiség igazi történelmének kibonta­koztatását célozza. A munkásosztály első dön­tő győzelmét akkor aratta, amikor a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalomban az orosz munkásosztály magához ragadta a politikai hatalmat. A tőkés rend sorsa ezzel megpecsételődött, ténnyé vált, hogy a munkásosztály képes megszerezni, megtartani a hatalmat és győzelemre ve­zetni ■ az egész dolgozó népet. E gigászi küzdelem nyomán a Moszkvai Nyilatkozat jog­gal állapítja meg, hogy: ...o szocialista világrendszer az emberi társadalom fejlődésé­nek döntő tényezőjévé válik... A szocializmus teljes győzel­me elkerülhetetlen”. A munkásosztály roppant ereje és elsősorban a tudo­mányos, a kulturális haladás iránt érzett létfontosságú fe­lelőssége nvomán születnek meg a technika mai csodái. A Szovjetunióban az első szputnyiikokat már nem most, hanem évtizedekkel előtt fellőtték. Ez pedig' nem volt egyéb, mint a kultúra és a tudomány fejlesztése érdeké­ben tett ezernyi lépés, intéz­kedés, anyagi ráfordítás. Megszűnt az írástudatlan­ság, a művelődés a tömegek ügyévé vált, a magasan szak­képzett emberek százezrei hagvják el évente a techni­kumok. az egyetemek padjait. Igen, ezek voltak azok a hor­dozórakéták, amelyen ember­utasával együtt az űrbe emel­kedett a legutóbbi szputnyik- űrhajó. Most újabb roppant feladat áll a szocializmus országai­nak munkásosztálya előtt. „Közeleg az idő, amikor a szocializmus a világ ipari és mezőgazdasági termelésében is az első helyre nyomul. A kapitalizmus vereséget fog szenvedni az emberi tevé­kenység döntő területén — az anyagi termelésben.” A Szovjetunió. — a győztes szo­cializmus országa, — után mosf már más országok is sikeresen rakják le a szocia­lizmus alapjait. Egyre több ország már a fejlett szocialis­ta társadalom építésének Salgótarjánban, Zagyvapál- falván, Nagybátonyban mondható jónak a kulturális nevelőmunka. Kevésbé jó az ellátás és a nevelőmunka a szétszórt kisebb szállásokon. Bár a szocialista ellátás te­kintetében is mindent meg­tesznek annak érdekében, hogy a szétszórt kisebb szál­lásokon rendszeresen elvégez­zék a lepedőcserét, előfordul még olyan eset, hogy az építésvezetőség ha­nyagsága miatt három­négy hét is eltelik a két csere között. Több gondot lehetne fordi- tani a szociális ellátottságra, az ideiglenes munkásszállá­sok higiéniájára. Mindkét vállalat munkás- szállóin folyóiratok, napila­pok, különböző játékszerek, könyvtár állnak a dolgozók rendelkezésére és néhány he­lyen eredményesen oktatják is a dolgozókat. Gondok je­lentkeznek még egyes mun­kásszállók túlzsúfoltságával kapcsolatban és a társadal­mi tulajdon megbecsülése területén is. A jövőben fon­tos feladatának tekinti mind­két vállalat a munkásszállá­sok- rendszeres és fokozottabb ellenőrzését, a dolgozók ne­velését. időszakába lép. Már kirajzo­lódnak a kommunizmus kör­vonalai, napirendre kerülnek a kommunizmus megvalósí­tásának gyakorlati feladatai. E nagyszerű cél elérésében van elsőrendű jelentősége a gazdasági győzelemnek, a két rendszer közötti békés gaz­dasági verseny megnyerésé­nek. A magasszínvonalú terme­lés a legmodernebb haladó technika alkalmazása, a nép­gazdaság villamosítása, gépe­sítése és automatizálása ma a szocialista tábor minden egves országának külön-kü- lön és együttesen is legdön­tőbb feladata. Csak ezen az úton tehetséges a fogyasztási cikkek bőségét megteremteni, az egy főre jutó termelésben is rövid időn belül legyőzni a kapitalizmust. Mindezek fényénél válik egyre világosabbá az a ha­talmas felelősség, amely nemzetközileg és hazailag is reánk hárul. Szocialista épí­tő munkánk horizontjai messze, országunk határain túlra kitágulnak, ha látjuk azt, hogy a magunk dolgai­ban munkálkodni egyet je- jelent: a szocialista tábor ma­gasztos céljait, a nemzetközi munkásosztály és a béke ügyét is szolgálni. Mi joggal vagyunk büszkék a Szovjet­unió roppant győzelmeire, a többi baráti országok nagy­szerű sikereire. De ez fele­lősséget is jelent! Uj henger­művet építeni, kitűzni a ter­melékenység magasabb szín­vonalát, biztosítani a szocia­lista útra tért mezőgazdaság termelésének növelését, mind több jelentőséget biztosítani a közművelésnek — elválaszt­hatatlan összefüggésben van a nemzetköziség gyakorlásá­val. Egy nagy közös család­ba tartozunk, amelynek min­den tagjára számítanak és elvárják, hogy mindenki be­csülettel teljesítse kötelessé­geit. A nemzetközi kérdések, a világpolitikai események. a béke és a háború ügye iránt ritkán volt olyan érdeklődés, mint napjainkban. Nemcsak azért van ez, mert sodróerejű életünk mindennap változó fordulatokat és új esemé­nyeket teremt. Azért van ez elsősorban, mert az emberek egyre jobban túllátnak saját szűk portájukon, szemük tá­voli országok felé is irányul. Mind többen és többen is­merik fel, hogy a dolgo­zók, a munkásosztály ügyei­nek haladása az egész vilá­gon szerves egységet képez, ef^másra , kölcsönös hatással van. A mi győzelmünk más országok népeit lelkesíti, más nemzetek sikerei a mi erőnket sokszorozza. Megyénkben is ezernyi jele van annak a gyümölcsöző és rendkívül sokirányú kapcso­latnak, amely a szocialista tábor országainak együttmű­ködését jellemzi. Különösen így van ez gazdasági vonat­kozásban. A gépek, a beren­dezések, a műszaki tapasz­talatok és még számtalan más tény utal arra, hogy ba­rátaink. elvtársaink milyen felelősséggel munkálkodnak a céljaink sikeréért. Nekünk is ez a dolgunk. Megtenni min­den tőlünk telhetőt, hogy nép­gazdaságunk egyre erősödjön, maradéktalanul teljesítsük a szocialista tábor országai iránti kötelességeinket, hű­ségesen álljunk a béke-ügyé­nek ránkeső szakaszán, nö­veljük minden tekintetben a magúink erejét. A munkásosztály nemzet­közi összefogásának ünnepén végiggondoljuk azokat a küz­delmes évtizedeket, amelyek átmeneti balsikereken ke­resztül maradandó és törté­nelmi győzelmekhez vezettek. Volt idő, amikor a nógrádi munkásosztály a pröletárha- talom fegyveres védelmében, máskor sztrájkokban, tünte­tésekben, a felszabadulás után pedig országépítő mun­kában tűnt ki. Most éppen annak az ideje van, hogy ezt a nagyszerű forradalmi ha­gyományt a gazdasági építő munkában is megőrizzük, al­kalmazzuk és továbbfejlesz- szük. Saját ügyünk sikere, a nemzetközi munkásosztály iránti felelősségünk írja elő ezt számunkra. Balogh Gyula Az épülő hideghengermii Oldalt: Készül a hatal­mas gépcsarnok falazata Lent: Megérkeztek azp első gépek, ké- _ ~ szítik a gépeli || alapzatát. ü

Next

/
Thumbnails
Contents