Nógrádi Népújság, 1961. március (17. évfolyam, 17-25. szám)

1961-03-01 / 17. szám

6 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1961. március 1. Megnövekedett feladatok álínak a helyiipar előtt is A z állami helyiipar je­lentősége tovább nö­vekszik a második ötéves terv folyamán és a feladatokat is úgy kell megoldani, hogy a vállalatok kielégítsék az egy­re növekvő követelménye­ket, A helyiipari vállalatoknál is — mint a minisztériumi iparban — legfontosabb, hogy a jövőben egyrészt tovább növeljék a termelést és a termelékenységet, valamint — s ezt csak a helyiiparban — fokozzák a szolgáltató tevé­kenységet. Nagyon fontos az is — hiszen az elmúlt három év tapasztalatai ezt bizonyít­ják —, hogy nagyobb teret kapjon a feladatok teljesíté­sében a szocialista munkaver­seny. Az elmúlt évben azon­ban kiderült, hogy a vállala­tok óvatosságból csak mérsé­kelt feladatokat vállaltak. Nem mérték fel teljes egé­szében a lehetőségeket és bi­zonyos értelemben figyelmen kívül hagyták a dolgozók kez­deményező készségét. így for­dult elő, hogy az éves vál­lalást tavaly már az első fél­évben teljesítették, sőt túltel­jesítették a vállalatok. A leg­nagyobb hibát ott követtük el, amikor a kapott előzetes értékelések alapján nem tet­tünk olyan intézkedéseket, melyek eredményeképpen pót­felajánlásokat készítettek vol­na a vállalatok. Bebizonyosodott, hogy he­lyes volt az éves verseny­vállalások rendszere, azonban jónéhány hiányosságot fel kell még számolni. Elsősor­ban a termelékenység növe­lésével kell biztosítani a jó­váhagyott termelési mutatók teljesítését. Az elmúlt év ta­pasztalatait figyelembe véve I IOGI TANÁCSOK I Szociális juttatások a termelőszövetkezetben A szocialista társadalom je­lentős anyagi áldozatokat vál­lal magára, amikor intézmé­nyesen biztosít a termelőszö­vetkezetek tagjainak különbö­ző juttatásokat keresőképte­lenség esetére. Mindezeken felül törvény- erejű rendelet mondja ki, hogy a termelőszövetkezet is köteles szociális, kulturális alapot létesíteni, részben a szülő nő, a betegség miatt keresőképtelen tagok segélye­zésére, továbbá a nyugellá­tásban nem részesíthető idős és munkaképtelen tagok rendszeres támogatására. Sajnos ez a szociális tartal­mú szakasza a jogszabály­nak a múlt években alig ér­vényesült, ma azonban csak­nem valamennyi termelőszö­vetkezetben létesítenek szo­ciális alapot. Sok félreértés származik azonban ebből, ha a termelőszövetkezetben nin­csenek tisztában azzal, mi­lyen körülmények között, s milyen mértékben vehetik igénybe ezt az alapot. Földművelésügyi Miniszté­rium rendelete megállapítja, hogy a szülő nő, valamint a betegség miatt keresőképtelen tagok segélyezésére, továbbá a jogszabály alapján nyugel­látásban nem részesülő idős és munkaképtelen tagok rendszeres anyagi támoga­tásra vonatkozó szabályokat a termelőszövetkezet alapsza­bályába fel kell venni. Eb­ből az alapból támogatást kérhetnek keresőképtelen be­tegek, a szülő nők, támoga­tást lehet kérni halálesetben és olyan idős munkaképtelen tag részére is, aki nyugellá­tásban nem részesülhet. A termelőszövetkezet vezetősé­gének azonban meg kell vizs­gálni, hogy a tag valóban rá­szorul-e a támogatásra. A termelőszövetkezeteknek te­hát alapszabályukban kell megállapítani azt, hogy a betegség miatt munkaképte­len tagokat betegségük há­nyadik napjától részesítik támogatásban, a betegség ideje alatt mennyi munka­egységei írnak részére jóvá, de nem rendelkezhetnek úgy, hogy a beteget nem részesítik egyáltalán támogatásban. A szülő nőkre vonatkozó intézkedés némileg eltér ezek­től az általános szabályoktól. Akik a szülést megelőző két évben a közös munkában tagként rendszeresen részt- vettek, a 12 heti szülési sza­badság időtartamára — va­sárnap és ünnepnapra is — szülési segély címén naponta legalább 0,75 munkaegységet kell jóváírni. Ahol erre lehe­tőség van, a jóváírt munka­egység több is lehet, ennél kisebb jóváírást azonban megállapítani nem lehet. Rendszeresen vett részt a közös munkában az a nő, aki a szülést megelőző 2 évben, évente legalább 80 munka­egységet, illetőleg kisgyer­mekes anya, a közgyűlés ál­tal ennél alacsonyabban meg­állapított számú munkaegysé­get teljesített. A szülő nő szá­mára járó kedvezményt füg­getlen minden előfeltételtől, tehát szociális,' jövedelmi, va­gyoni és családi viszonyaira való tekintet nélkül meg kell adni. A teljesített munkaegy­ségek számánál fél munka­egységet kell számításba ven­ni, minden olyan nap után, amely alatt a tag keresőkép­telen betegsége, terhessége, vagy szülése miatt közös munkát nem végezhet, tanfo­lyamon volt, vagy tagságá­nak fenntartása mellett a vezetőség engedélyével ideig­lenesen munkaviszonyban ál­lott. Nem lehet igénye semmi­féle támogatásra, tehát mun­kaegység jóváírására sem an­nak a tagnak, akinek beteg­ségét, illetve halálát az SZTK szervei által elismert üzemi baleset, vagy foglalko­zási betegség okozta. Az ilyen tag ugyanis a keresőképte­lenség idejére baleseti kár­talanítási segélyben, jára­dékban és bizonyos esetek­ben rokkantsági nyugdíjban részesül. sokkal nagyobb gondot kell fordítani a vállalatok műsza­ki fejlesztésére, az újító­mozgalom és a brigádmoz­galom kiszélesítésére és meg­erősítésére. Csak abban az esetben tudják a vállalatok tervszerűen teljesíteni ez évi feladatukat, ha erőteljesebben támaszkodnak a dolgozók ja­vaslataira, kezdeményezéseire. Rendszeresen értékeljék az eredményeket, és biztosítsák a verseny nyilványosságát. Vállalatainkon belül nagyobb szerepet kell adni az egyéni versenyvállalásoknak, de biz­tosítsák a páros-, a brigád- és a vállalatok egymás kö­zötti versenyzését is. Az ez évi, valamint a ké­sőbbi feladatok teljesítésében nagy szerepet játszik még' a minőség javítása, a választék bővítése, a javító és szol­gáltató tevékenység tervének maradéktalan teljesítése, va­lamint a társadalmi tulajdon hatékonyabb védelme. A vas- és fémfeldolgozó iparban elsődleges feladat a kiemelt cikkek termelésének teljesítése, a lakosság igé­nyeinek kielégítését szolgáló közszükségleti cikkek terme­lése. A tégla- és cserépipar­ban a téglaprések állásidejé­nek csökkentésével, a gépek jobb kihasználásának meg­szervezésével növelni lehet az egy órára eső nyerstégla­termelést. Gondoskodjanak a helyes energiagazdálkodásról és a kemencetérfogatra eső hozam növeléséről. A bútor­iparban elsősorban intézke­dést kell tenni az anyagnor- mativák jelentős csökkenté­sére, a termelő berendezések jobb kihasználására. A textil és ruházati tevékenységnél nö­velni kell a méretes ruhá­zati termelést, fokozottabban figyelemmel kísérve a keres­kedelem igényeit. Igen fon­tos feladat a vegyesipari ja­vító részleg számára, a vál­lalt munkák minőségének ja­vítása, a hálózat bővítése. IÁI indexek a feladatok, 1 " csak abban az eset­ben teljesülnek, ha ezeket megalapozott vállalások kö­vetik a dolgozók részéről — valamint a vállalatok párt- és gazdasági vezetése biztosítja e vállalások teljesítéséhez a legteljesebb segítséget. Dächer Béla a HVDSZ megyei bizottságának titkára Takarékossági versenyt akar nyerni Kishartyán Nógrád megye dolgozói kö­rében is egyre népszerűbbé válik a betétkönyves takaré­koskodás. Mind több és több azoknak a száma, akik célt és értelmet látnak ebben és távolabbi terveik megvalósí­tása érdekében betétkönyvben gyűjtik megtakarított pénzü­ket. Egy évvel ezelőtt még nem volt olyan község a megyé­ben, amely a „takarékos köz­ség” szintjét elérte volna, s ma már .hat olyan helység van, amely a feltételeknek megfelel, ahol a betétkönyvek darabszáma a családokhoz vi­szonyítva eléri a 80—100 szá­zalékot. Ezek: Kazár, Felső­told, Kishartyán, Felsőpetény, Rétság és Szécsény. Ugyan-; akkor nyolc község a feltétel­ként előírt szintet már meg­közelíti. A cél elérése ér­dekében látott munkához Kis­hartyán községben a takaré­kossági albizottság is. Az al­bizottság tagjainak felvilágo­sító munkája eredménnyel járt, de ezzel még nem elé­gedtek meg. További céljuk, hogy a Megyei Takarékossági Bizottság felhívásának eleget téve a kislétszámú községek kategóriájában megnyerjék a betétgyűjtési versenyt. Az iskolai JELMEZPARÁDÉK ellen ÉRTESÍTJÜK a fogyasztó közönséget, hogy VADASKERTI KISVENDÉGLŐNKET teljesen újjáalakított formában újra MEGNYITOTTUK. Kellemes környezetben kifogástalan ételek és italok állandóan rendel­kezésre állanak. Nyitvatartási idő hétfő kivételével mindennap 10 órától 24 óráig. (81) Tényleg óriási különbség van a néhány évtizeddel ez- )c előtti, cukorkás kirakatokat ? sóvárgó szemmel bámuló, nagy rongylabdát mezítlábasán hajszoló mi gyerekkorunk és a ma egészséges, piros arcú, kulturáltan öltözködő gyer­mekeink életmódja között. Azt is megírtuk mostanában sokan és gyakran, hogy mire való ez az általános anyagi _ jóléttel való hencegés egyes § szülőkben akkor, amikor a gyermeket esztelenül nyafká­vá, hiúvá és követelőzővé ne­velik minden óhaj tetézett, rögtöni teljesítésével. De még az ilyen gyakorlatnál is ká­rosabb ennek a vágánynak ma már valóban túlzásba tor- kolása. Három-négyéves óvo­dás korú gyermekek, általá­nos iskolások és középiskolá­sok részére szülők és — im­már a pedagógia hivatásos művelői, egyes nevelők együtt­működésével rendeznek pa­zarlásra ösztönző jelmezpará­dékat. Egy-két évvel ✓ ezelőtt e rendezvények még bájos virágszirmokká, fényes pil­langókká, katicabogárrá va- § rázsolták, egyszerű krepp-pa­pír ruháikkal a játékos és mesés hajlamú apróságokat. Ma már egészségtelen, szülők közötti versengéssé torzult a kezdetben fantáziát tágító kezdeményezés. Egész napos munkában fáradt édesanyák­nak jelent még a jobb eset­ben éjszakákba nyúló ottho­ni külön munkát valamelyik régebbi ruhájukból való át­alakítás. Másutt okosabb cél­ra félretett, egyáltalán nem égből hulló összegeket emészt 'el még a józanul gndolkodó, ..gyermekem ne szégyenkez- lék más gyermekek előtt” slven álló szülők iparkodása koooooooo-oooooooooooooooooooooooooooo^oooooo is, Sőt, már intézményesen, az Iskola közreműködésével „kedvezményes áron” lehet a fővárosi jelmezkölcsönzőből hercegi, királyi, apródi, ud- varhölgyi, vagy akár kovbo), és huszártiszti mezeket, csil­logó bársony öltözékeket meg­rendelni. S a gyermek ostromolja a szülőt, a nevelőkben és szü­lői munkaközösségekben hely­telenül elterjedt ilyen szemlé­let pedig rákényszeríti, hogy beálljon a versenyfutók közé. E bemutatókat, melyeknek semmi köze nincs a nevelés­hez, aztán egybekötik 6—18 évek között leledző, dehogyis ilyen játékokra fanyalgó gyer­mekek táncmulatságaival. Van olyan általános iskola, ame­lyiknek az igazgatója azzal az indokolással verekedte ki a hatósági engedélyt, hogy „a szülők már beszerezték a jel" mezeket, botrány lenne, ha e nemes öntevékenységet ku­darcba fullasztanánk”. S az­tán a másik iskolának már volt mire hivatkozni. Sőt, újabban hivatalos engedély nélkül is csinálnak ilyen rendezvényeket. Most meg egyik, csak alsó tagozatú is­kolánk is álarcos táncmulat­ságot rendez. És nemcsak pi­henőnap előtt, hanem egy­mást követő tanítási napokon is este 9—10 óráig. Nem nevetséges-e, hogy 10—12 éves lányok dauerolt haján, festett körmén és szá­ján, tűsarkú cipőjén, 12—16 éves kamaszfiúk hülyegyerek frizuráin, fekete gyászvitézek­re emlékeztető öltözékén, — s ezek szabados, hencegő, sokszor cinikus viselkedésén csodálkozunk mi, felnőttek?! Hát nem mi vagyunk néha ostobaságig következetlenek? Klubszobát és orvosi lakást létesítenek Cserhátsurányban Cserhátsurány község nem­csak a termelőszövetkezetek fejlesztése, erősítése terén akar ebben az esztendőben az eddiginél jobb ereménye- ket elérni. A községfejlesz­tési alap felhasználásával biz­tosítani szeretné az egyre növekvő igényeknek megfele­lő művelődési lehetőségeket, a jobb egészségügyi ellátást is. Ennek érdekében most min­den forintnak alaposan meg­fontolt helye van. A falu villa­mosítása után most két terv megvalósítására kerül sor. A művelődési otthont valóban otthonossá teszik a klubszoba kényelmes berendezésével, társas szórakozáshoz szük­séges eszközökkel. A különfé­le játékok mellett televíziót is vásárolt a tanács. Ez nemcsak a község fiataljait, de az idősebbeket is gyakran és mind nagyobb számban vonzza az otthonba, ahol Lágymányosi József pedagó­gus irányításával különösen a színjátszók végeznek élénk tevékenységet. A község egészségügyi helyzetének javítására a rendelkezésre álló pénzből orvosi lakást vásárol a ta­nács, s így Cserhátsurány is önálló orvost kap. Amennyiben az anyagi le­hetőségek engedik, az egri Útfenntartó Vállalat bevoná­sával további útépítésekre is sor kerül. Gyermeknevelés az első osztályokban Mint ahogyan minden terü­leten elhatároló szerepe van az első lépésnek, az iskolás gyermek életében is döntő jelentőségű az iskolába lépés első osztálya. A salgótarjáni járás iskoláiban vizsgáltuk meg az első osztályos gyer­mekekkel való törődés sok­féle formáját. * Az oktatási reform válto­zást jelent már az első taní­tási napok életében is. Járás- szerte sok újfajta kezdemé­nyezés született a gyermekek­kel való eredményes foglal­kozás érdekében szülők és pedagógusok kapcsolatának elmélyítésében, már az első perctől kezdődően. Hiszen ar­ról van szó, hogy egy gyer­mek legkevesebb nyolc évig lesz az iskola tanulója, fontos tehát, hogy szülők és peda­gógusok éppen az ő nevelése érdekében összefogjanak. A gyermek számára szinte jóvá­tehetetlen lelki törést jelent az, ha mást hall otthon és megint mást az iskolában. A kettős nevelés megszün­tetése, a gyermekek egységes szemlélettel történő nevelése érdekében nagyon fontos az, hogy pedagógusok és szülők minél többször találkozzanak és beszélgessenek a gyermek neveléséről, fejlődéséről. Ezt célozták már szeptemberben, tehát az első tanítási hónap­ban a járás legtöbb iskolájá­ban az első osztályosok szülei részére megrendezett osztály­értekezletek. Itt mindenek­előtt arról beszéltek: szülők és pedagógusok hogyan tud­nák összehangolni a gyerek­kel való foglalkozást, hogy megszűnjön az ellentét az is­kola és az otthon nevelési felfogása között. Ugyanezt a nevelési tapasztalatcserét, na­gyon helyesen, év közben is megismétlik számos iskolá­ban. Különösen jól sikerültek ezek a beszélgetések Mátra- szelén, Zabaron és Mátravere- bélyen. Az iskola és a szülő kap­csolatának elmélyítését szol­gálják az úgynevezett nyílt tanítási napok is, amikor meghívják a szülőket egy-egy tanítási órára. így mélyült el Kazáron és Mátranovákon a bányatelepi szülők kapcsolata az iskolával és a helyes kap­csolat arra is rávezette a szü­lőket, hogy milyen fokon és színvonalon foglalkozhatnak gyermekeikkel otthoni tanulá­suk elősegítésére. Nagyon jó ez a gyakorlat, mert meg­könnyíti a szülőknek a gyer­mekekkel való foglalkozás gondját, baját. Az ilyen problémák mellett régóta vajúdó dolog a tanu­lók túlterhelése. A túlterhelés csökkentését és a gyermekek aktivitásának fokozását bizto­sítja az iskolai reformnak az a rendelkezése, mely szerint a gyermekeknek már az isko­lában meg kell tanulniok az anyag lényegét. Ügyesen tö­rekednek erre a nagybátonyi bányavárosi általános iskola elsősöket tanító nevelői, akik a gyerekekkel mondatják el frissiben az újonnan tanult anyagot, arra törekszenek, hogy a gyerekek ügyes kér­dések feltevése alapján magá­tól rájöjjenek a tudnivalóra. Csak követni lehet azt a pél­dát is, hogy a gyerekek akti­vitása, figyelőkedve fokozá- sánek elősegítésére nyilváno­san megdicsérik egy-egy ta­nítványukat, ha az ügyesen el tudja mondani önálló vála­szát egy-egy feltett kérdésre, vagy különösen jól sikerült a házifeladata. Ezzel kapcsolatban vetődik fel egy másik probléma az első osztályokban, ugyanis a nagyon gyenge tanulóval nem lehet olyan hamar megér­tetni az anyagot, mint a töb­bivel, az átlag-gyerekkel. Mit csináljon ilyenkor a többi, aki már régen érti az anyagot és egyszerűen unatkozik a kü­lön magyarázat alatt. E prob­léma megoldására ügyes kez­deményezés történt: minden első osztályban hetenkint kö­telező két óra korrepetálást iktattak be. A korrepetálási órák lehetőséget adnak az arra rászoruló gyermekekkel való gondosabb, alaposabb el­mélyültebb foglalkozásra, ámi viszont egyáltalán nem megy a többi rovására. Nem ritkán tapasztalja a nevelő, hogy a gyerekek egy- egy új, nehezebb anyag tanu­lásakor elfáradnak. A tanévr nyitó utasításban hivatalos formában is lehetőséget kap­tak arra a nevelők, hogy kü­lönösen év elején könnyítse­nek a gyermekeken. A járás elsősöket tanító pedagógusai­nak egy része élt is ezzel a lehetőséggel és egy kis torna, ének beiktatásával sikerült mozgalmasabbá tennie az is­kolai munkát, felfrissíteni a fáradékony gyermek agyakat. Az iskolai élet, a gyermekek iskolához szoktatásában jelen­tős kezdeményezés az is, hogy az elsősök nevelői hos­pitálásra járnak az óvodák nagy korcsoportba tartozó gyermekeihez. Mátraverebély- ben igen helyesen azt is meg­tették, hogy a nagycsoportoso­kat elvitték egy tanítási órá­ra, hogy azok közvetlenül megismerkedhessenek az is­kola életével. Sok újszerű kezdeményezés, ügyes ötlet segít tehát az első osztályokban a gyermekek is­kolai munkájának könnyíté­sén. Egész jó fejlődés tapasz­talható például az idén az első osztályos cigánytanulók beiskoláztatásában. Sóshar- tyánban a cigánytanulók ta­nulmányi eredményének javí­tása érdekében külön cigány szülői értekezletet hívtak ösz- sze. Másutt a szülői munka- közösség füzetet, ceruzát, tan­könyvet vesznek a cigány- gyerekeknek, hogy így is se­gítsék fejlődésüket. De örven­detesnek ítélhetjük a javulást az első osztályos gyermekek közösségi szellemben való ne­velésében is. A nevelők ma­gukévá tették az iskolare­formból rájuk háruló felada­tok megoldását és minden erejükkel segítik a gyerme­kek nevelését, munkára, őszinteségre, magabiztosságra nevelésüket éppúgy, mint a rossz tulajdonságok lefaragá­sát, a hanyag viselkedés megszüntetését, példamutató magatartásuk kibontakoztatá­sát. Vannak azonban olyan ta­pasztalatok is, amelyek sze­rint egyes iskolákban ahelyett, hogy szívós, türelmes oktató­munkával foglalkoznának rendetlen, fegyelmezetlen, ha­nyagul tanuló gyermekkel, a nevelők könnyebben oszto­gatnak egyeseket. Hiba az is, hogy az elmélyültebb kapcso­latot megteremtő családlátoga­tás helyett a gyermekek el­lenőrző könyvecskéjét írják tele közölnivalókkal. Azért van az ellenőrző könyv, hogy összekötő kapocs legyen az is­kola és a szülők között, de soha nem pótolhatja a csa­ládlátogatás, a közvetlen be­szélgetés helyesebb, eredmé­nyesebb formáját. Ezek a pe­dagógusok még nem tették magukévá a tanévnyitó uta­sításban és az iskolai reform­ról- szóló irányelvekben lefek­tetett tételeket arról, hogy a gyermekeket az első osztály­ban úgy kell nevelni, hogy a magasabb évfolyamokon mindvégig meg tudják állni a helyüket. Üjlaky Mária

Next

/
Thumbnails
Contents