Nógrádi Népújság, 1961. március (17. évfolyam, 17-25. szám)

1961-03-01 / 17. szám

1961. március 1. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 7 Sikertelen kísérletek Kuba ellen A kongói kérdés Amerikában és Afrikában A brazil kormány kijelen­tette, hogy határozottan elle­nez mindenfajta kollektív amerikai akciót Kuba ellen akár gazdasági, akár politi­kai téren. Ezzel zátonyra ju­tott az a manőver, amelyet a guatemalai kormány kezde­ményezett, A guatemalai kormány ugyanis mintegy tíz nap­pal ezelőtt levelet intézett minden amerikai állam kül­ügyminisztériumához. A le­vélben kérte, utasítsák az amerikai államok szervezeté­ben levő képviselőket, tartsa­nak megbeszélést arról, hogy a kubai helyzet „milyen szankciókat követel”. Guate­mala javasolta, hogy szükség esetén az amerikai államok külügyminiszterei tartsanak ebben az ügyben külön érte­kezletet. Most a brazíliai kor­mány nyilatkozata keresztül húzta ezeket a számításokat... Minthogy Brazília egyike a latin-amerikai kontinens leg­fontosabb államainak, Wash­Növekszik a tiltakozó moz­galom lendülete a Polaris-tá- maszpontok és az atomfel- •fegyverkezés ellen. Tizenkét skóciai lelkész nyilatkozatot adott ki Glas- gow-ban: — Abban a meggyőződés­ben, hogy az atomfegyverek­re támaszkodás a keresztény hit megtagadása, kötelezzük magunkat: szakadatlanul küzdünk azért, hogy Anglia A Magyar—Szovjet Mező­gazdasági Napok elmúlt heti megyei mtzőgazdasági konfe­renciáján egy szécsényi asz- szony is beszélt termelőszö­vetkezetéről, a II. Rákóczi Tsz-ről. Eredményeket sorakoztatott, eredményekben mutatkozó érveket a nagyüzemi, belter­jes gazdálkodás mellett, s be­számolt a problémákról is. Többek között: miért kapnak kevesebb háztáji földet az asszonyok, ha minden mun­kából férfimódra veszik ki a részüket? A szécsényi II. Rákóczi Ter­melőszövetkezet a jó közepes gazdaságok között említhető a szorgalom és az elmúlt év eredményei alapján. Okosan gazdálkodnak az emberek, a belterjességi törekvésekben pedig példát mutatnák sok szövetkezetnek. Az idei ter­melési terv is erről tanúsko­dik. A 60 holdas kertészet például a tsz egyik legféltet­tebb gazdasági ága, ahonnan 10 hold zöldpaprika, 8 hold paradicsom, 10 hold görög­dinnye, 3 hold sárgadinnye, 6 hold kései káposzta és 7 hold hagyma, ezenkívül jelen­tős mennyiségű zöldségféle bevételéből több mint félmil­lió forintra számítanak. To~ vábbi 40 holdon mák, 77 hol­don burgonyatermesztéssel foglalkozik a gazdaság, s a burgonyából 50 holdat a Mag­termeltető Vállalatnak, 27 holdat pedig a MÉK-nek szer­ződött. Okos gondolkodásra váll ez, rengeteg előnyt biz­tosít, s a munkaegység előleg fizetése sem lesz gond. ingtonban valószínűnek tart­ják, hogy ezekután nem ke­rülhet sor rövidesen az ame­rikai külügyminiszterek ér­tekezletére ebben az ügyben. mondjon le az atomfegyve­rekről. Törhetetlenül elle­nezzük a Polaris búvár- naszád-támaszpontok létesíté­sét. A Yorkshire megyei mun­kásmozgalom Doncasterben tartott értekezletén egyhan­gúlag elhatározták, hogy a megyében nagygyűléseken, tüntetésekkel és tömegkér­vényekkel fognak küzdeni a Polaris-Htámaszpont létesítése ellen. Éjjeli munkámból tértem haza vonattal az elmúlt na­pokban. Mivel nagyon álmos voltam lefeküdtem a kocsi egyik ülésére és elaludtam. Nem sokkal később a kalauz szólt rám erélyesen. Azt mondta, hogy vegyem le a lábam az ülésről. Én ennek eleget tettem, bár lelógott a pádról. Rövid idő múlva visz- szajött a kalauz, elkérte a jegyet és az igazolványt. Ami­kor Nagybátonyban kiindult a vonat, mind a kettőt zseb­re tette és azt mondta, hogy fizessek 20 forint büntetést. Kérdésemre kijelentette, hogy összepiszkoltam az ülést. Pe­dig, ha nagyítóval néztük vol­na, akkor találhattunk volna valami hasonló látszatot. Mondom a kalauznak: ha ilyen apróságokért büntetnek, akkor minden második utast pénzbírságra lehetne ítélni. Erre az volt a válasz, hogy az utastól is függ a büntetés. Természetesen nem voltam hajlandó fizetni, de rosszul esett ez az _ eljárás. A munkaigényes növények gondozásához azonban szor­galmas kezekre van szükség, s itt elsősorban a termelőszö­vetkezet asszonyaira, lányai­ra kell számítani. Éppen ezért nem közömbös, hogy a mun­kára ösztönző háztáji terüle­tet hogyan méri szét a gaz­daság. Vigyáz-e arra a tsz. hogy a férfiakkal egyenlő munkát végző asszonyok ne kerüljenek hátrányos helyzet­be? Megkérdeztük a szövetkezet főkönyvelőjét, ezt mondta: — A háztáji terület kimé­réséről most még nem hatá­roztunk, de véleményem sze­rint eddig sem történt ná­lunk megkülönböztetés. Min­denki egyformán 800 négy­szögöl területet kap. Aki csa­ládjával együtt dolgozik, an­nak juttatunk 1600 négyszö­gölet. Ha a férfi tag hozzá­tartozói nem vesznek részt a közös munkában, ugyanúgy 800 négyszögöl háztájival rendelkezik, mint azok az asszonyok, akiknek a férje bányában, üzemben dolgozik. Ha ez így áll, a szécsényi asszonyoknak nem lehet kifo­gása az elosztásra. A munka eredményes végzése érdeké­ben azonban feltétlenül szük­séges, hogy az elosztás igaz­ságosságáról a nőket idejeko­rán meggyőzzük, nehogy a mostani elégedetlenségnek a gazdaság a későbbiekben lás­sa kárát. Mert tennivaló lesz itt ép­pen elegendő az esztendőben. A tervezett őszi kalászosok ugyan földben vannak már, de a tavaszi munkában sem szabad lemaradásnak történ­New Yorkban, az ENSZ üvegpalotájában megrendítő hírek bejelentésével kezdte meg 20-án a Biztonsági Ta­nács a kongói kérdés tárgya­lását. Az ember — Ham­marskjöld —, akinek kezé­hez Lumumba vére tapad, újabb hat kongói hazafi meg­gyilkolásáról tett jelentést a tanács tagjainak. A gyarma­tosítók bérencei tovább gyil­kolnak, a képmutatás és vi­lágcsalás lemeztelenítve, szé­gyentelenül állott, és mégis, a Biztonsági Tanácsban el­vetették a Szovjetunió meg- tcrlási, Kongónak függet­lenséget, igazságot és jóvá­tételt követelő javaslatait. Nem fogadták el a gyilkosok felelősségrevonásáról szóló afroázsiai hármas javaslatot, csupán olyan határozatot hoz­tak, amely újból az ENSZ erőteljesebb beavatkozását sürgeti Kongóban. Miért történt ez így? Az imperialisták álláspont­ja érthető. A régi gyarma­tosítók gyűlölik Afrikában, a jólismert szemérmetlen kap­zsiság és erőszak előbb-utóbb tarthatatlan helyzetet teremt, és olyan felháborodást szül­het, ami nemcsak a belgá­kat, angolokat, franciákat, ha­nem az egész imperializmust sodorja el nagyon is hama­rosan a fekete földrészről. Ezért az új „finomabb” esz­közökkel gyarmatosító nagy­hatalmat, az Egyesült Álla­mokat kellett előtérbe tolni, s mert azt is túlságosan ki­ismerték már, helyette az ENSZ-nek kellett sorompóba lépnie Mindenáron meg akar­ják hát menteni az imperia­listák Hammarskjöldöt. Kon­gói uralmuk fenntartásának egyetlen lehetséges eszközét az ENSZ-erők ott tartásában látják. Az a tervük, hogy a „polgárháború megakadályo­zásának. a kongói hadsereg átszervezése” jelszavával azt akadályozzák meg, hogy a kongói szabadság fellegvárai fennmaradhassanak, sőt azok­ból kiindulva felszabadítsák egész Kongót a gyarmatosító uralom alól. Elsősorban Gi- zenga hadseregét szeretnék nie. Ha száz keze lenne min­denkinek, arra is szükség len­ne most. Növekedik az állat- állomány. A tehenek száma 100 darab lesz. Hízómarha leadást 84 darabot vállalt a tsz, hízottsertést 230-at az esz­tendőben, s víziszárnyasok közül 500 kacsát és 500 libát akarnak naposállatokból ne­velni az asszonyok. A szár­nyasok részére szállást kell készíteni, mert ezt a felada­tot saját erőből oldja meg a szövetkezet. 130 ezer liter te­héntejet, 2400 liter juhtejet kell kifejni, s a 100 férős is­tálló, a 10 vagonos góré, 250 férőhelyes sertésszállás, a víz­vezeték építéséhez is kezekre van szükség. Kereken 100 ezer munkaegység az, amivel az évi feladatok elvégezhe­tők. Már az elmúlt esztendőben volt olyan nő tagja a szövet­kezetnek, aki 300 munkaegy­séget is elért, s az idén még sok ilyenre lesz szükség. A munka a téli hónapokban sem szünetel. A trágyahordás mellett a férfiak például kő­bányát nyitottak, követ bá­nyásznak, sódert, príma mi­nőségű, aprószemcsés ba­zaltot termelnek az építke­zésekhez és a község részére, s ha az építkezések megin­dulnak, a kertészkedés jó ré­sze az asszonyok feladata lesz. Éppen ezért fontos, hogy férfiak és nők megértésre, közös nevezőre jussanak a szécsényi II. Rákóczi Tsz-ben s vállvetve, együttes erővel dolgozzanak közös gazdasá­guk további eredményeiért. (barna) leszerelni — bár Mobutu és Csőmbe zsoldosai gyilkoltak. Elsősorban ott akarnak „nyh- galmat”, ahol a keleti tar­tomány: Kivu, vagy a Balu- bák erői előretörnek — s ott, nem avatkoznak a bel- ügyekbe, ahol Kaszavubu, Ka- londzsi, Csőmbe gyilkol, ide­genlégiót szervez és falvakat irt ki csak azért, mert lakói hűségesek maradtak Lumum- bához. S mindezt olyan mó­don igyekeznek csinálni, hogy mentsék a látszatot, nehogy teljesen maguk ellen bőszít- sék Afrikát. Olyan módon akarják csinálni, hogy a pisz­kos munkát félrevezetett, le­pénzelt, vagy megfélemlített fekete- és sárgabőrű politi­kusokkal végeztessék el — bár a fehér hóhérok, katonatisz­tek és kínzómesterek jelen­léte nélkülözhetetlennek bizo­nyul ennyi gyalázat elköve­téséhez. Ez a kettősség jel­lemzi, a képmutató szóla­mokba burkolt kegyetlen im­perialista álláspontot, amely a Biztonsági Tanács ülésén is kifejezésre jutott. De miért nem álltak ki határozottabban az EAK, Ceylon, Libéria, a javaslat- tevők maguk — és számos más ázsiai és afrikai ország — Hammarskjöld ellen? Miért nem támogatták nyiltan a Szovjetunió helyes javasla­tait még azok sem, akik egyetértettek azokkal, már hi­vatalosan elismerték a Gi- zenga-kormányt és Ham­marskjöld felelősségét? Az egyik ok: Afrikában még mindig túlzott remény­séggel mondjuk ki: naív illú­ziókkal tekintenek egyes kor­mányok és politikusok az ENSZ felé. Még erősen él elképzeléseikben egy „har­madik út” lehetősége, amely­hez a szocialista és a ka­pitalista világ között az ENSZ támogatásával juthatnának el. Afrika függetlenné vált or­szágai közül még a haladot- tabbak zöme sem jutott el odáig, hogy felismerte vol­na: egyedül a Szovjetunió és a szocialista tábor segítségére számíthat mindvégig és min­den körülmények között. Még előnyben részesítik a sem­legesség, sőt bizonyos fokig a lavirozás politikáját, és mindkét oldalról várnak anya­gi segélyt is. Más afrikai or­szágok kormányai még min­dig a régi gyarmatosítók be­folyása alatt állnak, s igen sok kérdésben eszközökké lesznek a háttérben álló erők kezében. A Szovjetunió nem tartot­ta megfelelőnek a három afro­ázsiai ország javaslatát, de nem szavazott ellene. Min­den attól függ, hogyan haj­tanak végre egy ennyire ál­talánosságokban fogalmazott javaslatot. Lehetett ez az első lépés a kongói bonyodalmak megoldása felé — s a Szov­jetunió különben nem mehet messzebb a segítésben, mint amennyit az ázsiai, de külö­nösen az afrikai országok többsége maga is kíván és helyesnek tart szabad utat kellett engednie ennek az ál­taluk — bár kényszerből, de elfogadott megoldási kísérlet­nek. Azóta napok teltek el, több­ször is összehívták az ENSZ kongói tanácsadó bizottságát és folynak — a terméketlen viták. Jellemző módon arról vitáznak, hogyan kell értel­mezni a Biztonsági Tanács javaslatát. A Szovjetunió nem tárgyal Hammarskjölddel — az amerikaiak szerint éppen e megszégyenült főtitkárnak kell a határozatot végrehaj­tania. Az afrikai országok vi­lágosan látó része azt követe­li, hogy az ENSZ, az erő­szakot — ezt teszi lehetővé a határozat — Kaszavubu, de legalábbis Csőmbe ellen al­kalmazza. Mások az erősza­kot — Gizenga és a függet­lenség tényleges hívei ellen akarják fordítani. Azon vitáz­tak: mit kell érteni azon, hogy kivizsgálják Lumumba „halá­lának körülményeit!” Vitáz­nak azon, hogyan kell értel­mezni a belgák, az idegen erők kivonását Kongóból. Kis­kapukat keresnek a nagy­kapu mellett, hátsóbejárato­kat és kibúvókat kutatnak: folyik a huzavona Ameriká­ban a kongói kérdés körül.., Mi lesz ebből? Erre Afrika ad választ, s olyant, amit nem lehet New Yorkban jó előre „értelmez­ni” és véges-végtelen, „meg­vitatni”. Az ENSZ már eddig is el­vesztette tekintélyének nagy részét a kongói kudarcsoro­zat és aknamunka posványá­ban. A Szovjetunió javaslata ellenére most ismét rábíz­ták: teremtsen igazságos ren­det — de ha így folytatja* ebből sem lesz igazság, Kon­góban pedig nem lesz rend amíg az igazság és függet­lenség nem jár együtt! Kongó határkő, amely jel­zi, hogy már a kegyesen fe­lülről nyújtott, s részben csak látszott — függetlenség nem elég most Afrikában! Kongóban népi hajrc kezdő­dött a népcsalás ellen: töme­gek vették komolyan, hogy most már szabadok, és füg­getlenek akarnak lenni, tény­leg, s nemcsak szép szavak­ban. Az imperialisták joggal fél­nek attól, hogy Kongó sza­badságharcos példája lángba borítja Afrikát. Most a brit gyarmatügyi minisztérium fá­radozik azon, hogy a közép­afrikai köztársaság fajgyűlölő miniszterelnökét megfékezze* nehogy a Kongó szomszéd­ságában fekvő Rhodésiában is kitörjön a fekete fajú tö­megek felkelése. A helyzet pattanásig feszült... Afriká­ban megindulhat a láncreak­ció. Országok, amelyek egy évvel ezelőtt még jól „kéz- bentartott”, s látszólag füg­getlen bázisok voltak az im­perialista hatalmak számára* most balra tolódtak, mint Ghana, vagy nyíltan szembe­fordultak a gyarmatosítókkal, mint a Mali Államszövetség­ből kiszakadt Mali Köztársa­ság. Afrikában terjed a sza­badság, s attól kell tartani* hogyha akkora kő meg­mozdul és lezuhan az im­perialisták szekeréről, mint amekkora a félvilágrésznyi* gazdag Kongó — olyan lavina indul meg, ami maga alá temeti egész Afrikában az imperializmust! Ezért folyamodnak erő­szakhoz, hízelkedéshez, kép­mutatáshoz és dollárokhoz New Yorkban, ezért támogat­ják őket (egyébként a koncon való részesedés szándékával is) Párizsban, és Londonban* ezért szűkölnek, és folytatják az aknamunkát a brüsszeli bankok és trösztvezérek iro­dáiban. A játék nem babra megy. Ha valahol, Kongó­ban bemutatkozott az impe­rializmus legújabbkori kiadás­ban. Csak éppen sokkal gyen­gébb, mint valaha volt. Akár­csak tíz évvel ezelőtt, hogyan intézték volna el „imperia- listáék” a kongói problémát? Mennyivel egyszerűbb, keve­sebb komédia, kisebb erő­szak is elég lett volna „mérés­re tanítani a feketéket” ott Afrika szívében. Ez ma már lehetetlen. A szocialista tá­bor mindinkább döntő befo­lyást gyakorol a világpolitika menetére — hangoztatta a moszkvai nyilatkozat: ezért nem taposhatták el Kongót a kapitalista nagyhatalmak. Még csak döntővé válik ez a befolyás, történelmi folya­mat ez, amelyet nemcsak a mi erőnk, hanem a többi né­pek tapasztalata is érlel és segít előre. Kongó példája nagyobb világosságot teremt Afrikában: fényénél jobban látni, kinek az érdekében la­víroznak Amerikában, és ki­nek az érdekét szolgálja a szovjet politika, például a javaslatok Kongó ügyében. Hosszú és áldozatos, türel­met és tapintatot, bölcsessé­get és elvi szilárdságot köve­telő harc az afrikai népek szabadságának támogatása, s még nehezebb e harc maga. De ma már ezt a harcot Kon­gó ügyében is — a legvadabb lépéstől visszafogott, sakk­ban tartott imperializmussal szemben: Afrikában döntik el — s nem Amerikában. A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL A helyijáraton történt Miért büntették meg? A Boglyas—zagyvarónai helyijáraton utaztam február 16-án és ott történt ez az eset. A kocsi már eléggé zsú­folt volt a tűzhelygyári meg­állónál, amikor felszállt egy idősebb néni is. Ülőhelyet ke­resett, de már nem talált. Az egyik kétüléses helyen ült egy anya a 11—12 éves fiával. A fiú rögtön észre­vette a nénit és mondta az édesanyjának: „Anyuka tes­sék vigyázni egy kicsit, át­adom a helyemet a néninek”. Az anya halkan rámordult: „Ülj a fenekeden, neked is Lámpái' kérünk . . Mint balassagyarmati lakos látom, hogy városunk szépen fejlődik. Van már szép neon­világítás is a belvárosban. De annál sötétebb a vasúton túli új település. Ott egy-egy utcában legfeljebb a két vé­gén és a középen pislákol egy égő. Az iskolából későn- jövő gyerekek alig képesek hazaérni a nagy sárban és a sötétségben. Kellemetlen ez azoknak a dolgozóknak is, akik éjjel járnak munkába. Kértük már a városi tanács FIGYELEM! A PÁSZTÓI FÖLDMÜVES- SZÖVETKEZET-nél kútgyűrű: 80x80x8 betonoszlop: 10x12x240 betonkád: 80x80x8 és betonvályú, korlátlan mennyiségben kapható. KÖZÜLETEKET NEM SZOLGÁLUNK KI. (74) Uj vezetéssel megnyílt a Pécskő utcai fürdő. Mindenkit • szeretet­tel vár a vezetőség. (82) Eladó 1102-es Skoda személy- gépkocsi, újonnan generálozva. Érdeklődni Balassagyarmat, Szabó Lőrinc u. 4. szám. (83) Rózsatöveket, bokor- és futóvál­tozatban, huszonnégy fajtában, gyönyörű színárnyalatokban, ta­vaszi ültetésre ajánl: Szálkái Já­nos rózsakertészete, Budapest, VI., Dalszínház u. 10. Szállítás postán, utánvét mellett. Kérjen ajánlatot. (75) Figyelem! Kissé szépséghibás másodrendű szőlőoltványt szállí­tok mint termelő. Ár darabon­ként 1,50, fajkülönbség nélkül. Filó József, Abasár, 6. sz. (80) Építkezők, figyelem! Nem les* gond az építőanyag-beszerzés, ha idejében anyagbiztosítási megál­lapodást kötnek a TÜZEP-telep- pel. (77) Lapunk 1960. december 24-i számában a Betlehem című cikk­ben Jancsik és Hlinka nevezetű — már több éve elhunyt — egyé­neket említettünk. A ma még élő, hasonló nevűek kérésére kö­zöljük, hogy a cikkben nevezet­tekkel nem azonosak.----------------------------------------­Ti ltakozó megmozdulások a polaris támaszpontok ellen váltottam jegyet”. Erre a gyerek: „De anyuka, hát miért járok akkor őrsi gyűlésre, ha az ott tanultakat nem tartom be? Én úttörő vagyok!” — azzal felállt és a nénit a helyére invitálta boldogan, még segített is neki. Ekkor már az édesanya is elnyo­mott egy „boldog” mosolyt. Mindannyian büszkék voltunk erre, mert tudjuk, hogy sokan vannak ilyen jólnevelt gyere­kek, akik a gyakorlatban is hasznosítják az úttörők pont­jait. Mező Sándor Salgótarján műszaki osztályát, hogy te­gyen lámpát ebbe a város­részbe is. Azt a választ kap­tuk, hogy vegyünk, ők majd felszereltetik. Mi, akik a Ki­lián György és a Bem utcá­ban lakunk, szeretnénk, ha jobban támogatna bennünket a városi tanács. Máthé István Balassagyarmat Kiss István, Tar IkDOOOOOOOOOGOOOOOOOOOOGOOOOOOOOGOOOCXDOOOGOOGOO »OO0OO0OOOOOOOOOO A szécsényiek feladata: Közös erővel a közös eredményekért

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents