Nógrádi Népújság, 1961. március (17. évfolyam, 17-25. szám)
1961-03-15 / 21. szám
2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1961. március 15. fl politikai tevékenység kerüljön a patronáló munka középpontjába Calgótarján ipari üzemei- ^ ben, intézményeiben nagy visszhangra talált az a tény, hogy megyénkben is befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Mindez természetesen megköveteli hogy az új helyzetnek megfelelően alakítsuk ki az ipari Szemek, az intézmények pat- ronálási tevékenységét, azt a segítséget, amelyet a nagyüzemi mezőgazdaság megszilárdításához nyújthatnak. Az elmúlt évek tapasztalatai bi zonyítják, hogy a patronáló mozgalom következtében növekedett a termelőszövetkezetekben a gazdasági és politikai vezetés színvonala, javult a munkaszervezés, szorosabbá vált az ipar és a szövetkezetek kapcsolata, szilárdult a munkásosztály és a parasztság szövetsége. A kialakult új helyzet azt a követelményt állítja a patronáló szervek elé, hogy minden erőfeszítésüket a termelő- szövetkezetek politikai, gazdasági megszilárdításra összpontosítsák. Ezért szükséges, hogy felszámoljuk azt a helytelen szemléletet, amely az anyagi segítségnyújtást tekintette elsődlegesnek, a politikai munkával szemben. A párt és gazdasági szervek patronáló munkájának gerincét a politikai tevékenység képezze. Ennek célja pedig a szövetkezeti tagok tudatának formálása, a közös munka megindítása, általában a szövetkezetek megszilárdítása. Szükséges biztosítani, hogy a patronáló szervek részéről az eddiginél rendszeresebben vegyenek részt a termelőszövetkezetek rendezvényein, a taggyűléseken, a közgyűléseken, a brigádértekezleteken. Helyes, ha a pártszervezetek a patronálás feladatait a termelőszövetkezetek párt- és gazdasági vezetőivel megbeszélve egy éves munkatervet készítenek. A patronáló szervek kössenek szerződést a szövetkezetekkel arra vonatkozólag. hogy milyen segítséget kívánnak nyújtani. Ebben a szerződésben határozzák meg azt is, hogy mikor és milyen jellegű politikai és gazdasági tájékoztató előadást tartanak majd. Helyes lesz megteremteni annak is a lehetőségét, hogy a patronáló szerveknél működő szocialista brigádok kapcsolatot létesítsenek a szövetkezetek munkacsapataival. A z elmúlt évben még nem sikerült elérni, hogy a felelős vezetők — az igazgató, a párttitkár, a főkönyvelő — rendszeresen látogatták volna a szövetkezeteket. Ez a helyzet azt kívánja meg, hogy az ipari üzemek, intézmények vezetői nagyobb felelősséget tanúsítsanak, mind jobban elégítsék ki azt a fontos igényt, mely a szövetkezetek mozgalmi és gazdasági vezetői részéről irányukban megnyilvánul. Nem szabad előfordulnia annak a helytelen gyakorlatnak, hogy felelős vezetők a patronálási munkát albérletbe adják ki. Azt tartják egyes vezetők, hogy az üzemben úgyis dolgozik olyan ember, aki az adott községben lakik és az tájékoztatást ad a felmerülő problémákról. A patronáló munka legfőbb célkitűzése az legyen, hogy támogassák a gyengén működő termelőszövetkezeteket, a közepes színvonal elérésében, a közepes színvonalon dolgozó tsz-eket pedig abban, hogy a jól gazdálkodó közös gazdaságok színvonalára emelkedjenek. Segítsék a szövetkezeteket abban, hogy minél előbb kialakuljon és megerősödjön a nagyüzemi gazdálkodáshoz szükséges munkaszervezet. Ebben nagy támogatást adhat az üzemekben szerzett tapasztalatok ismertetése. Az adminisztrációs munka, a bizonylati fegyelem megszilárdításához a főkönyvelők nyújtsanak hatékonyabb segítséget. Szükséges, hogy a jövőben az ipari vállalatok a kulturális munkával is fokozottabban támogassák a szövetkezeteket. Ebben jelentősen közreműködhetnek a KISZ-szervezetek is. Üzemeinknél, intézményeinknél keressék meg azokat a dolgozókat is, akik megfelelő meezőgazdasági szakismeretekkel rendelkeznek, hogy a termelőszövetkezetekbe visszatérve eredményesen dolgozhassanak a szocialista mezőgazdaság szilárdítása érdekében. patronáló szerveink már most, a tavaszi munkák során juttassák kifejezésre a munkásosztály céltudatos segítő készségét, amely a munkás-paraszt szövetség további erősítését célozzák és hozzájárul az ipar, valamint a mezőgazdaság előtt álló feladatok hiánytalan teljesítéséhez. Petries Károly Tények, adatok, feladatok A balesetek, a táppénzes állomány helyzetéről Az 1960. év eredményeit értékelve megállapíthatjuk, hogy sikeresen haladtunk előre a népgazdaság szocialista fejlesztésében. Terveinknek csaknem minden fontos mutatóját jelentősen túlteljesítettük. Azonban a fejlődés meggyorsulásával egyidőben bizonyos hiányosságokra vezető következetlenségek is tapsztalhatók. Az idei népgazdasági terv végrehajtása pedig a korábbinál tervszerűbb munkát, konkrétabb gazdasági irányítást, munkát követel meg az élet minden területén. E kérdésékkel kapcsolatban szükséges ismételten szólni a balesetek és a táppénzes állomány alakulásáról, mert énnek javulása jelentősen hozzájárulhat a termelés, a termelékenység emelkedéséhez. Nem lehet közömbös egyetlen vezető számára sem, hogy munkájuk végzése közben a dolgozók mennyire vannak kitéve a baleseti veszélynek, mennyire biztosított a balesetek elhárításának lehetősége. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy vállalataink vezetői nem foglalkoznak kielégítően ezzel a kérdéssel, nem tesznek meg mindent a balesetek megelőzése, az okok A salgótarjáni járás bányász fiataljainak politikai képzéséről A járásban kétezer bányászfiatalt vontunk be különböző politikai oktatásba. Ez azt jelenti, hogy csaknem minden KISZ alapszervezet elsőrendű feladatának tekinti a szélesebb látókörű, politikailag érettebb, szakmai kérdésekben jártas fiatalság megteremtését. A politikai kérdések tanulmányozása mellett ugyanis sokan vesznek részt a szakma ifjú mestere és az ifjúság a szocializmusért mozgalomban is. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a bányászfiatalok túlnyomó többsége saját jövője szempontjából szükségesnek is tartja, hogy sokoldalú képzésben vegyen részt. Akiknek körülményeik miatt nincs lehetőségük az üzemi oktatásba bekapcsolódni, azok a lakóhelyükön tanulnak szervezetten. Megnőtt a fiatalok érdeklődési köre, ezt a viták bizonyítják. Ilyen kérdéseket tárgyalnak legtöbben: mit jelent az imperialisták észnélküli fegyverkezése? Mi erkölcsös a fiatalok általános magatartásában és mi az, ami megengedhetetlen? Mi a társadalmi fejlődés iránya? Nem könnyű a propagandisták dolga ilyen helyzetben. A kérdések megválaszolása alapos felkészülést követel, s bizony ez nem mindenütt van meg. A szemináriumok unalmassá, érdektelenné válnak ott, ahol iskolás stílusban foglalkoznak a hallgatókkal. Ilyen az oktatás Nagykeresz- túrban,. Újlak bányatelepen és még egy-két helyen. A propagandistáknak a klasszikusok forgatása mellett tanulmányozni kell a rájuk bízott fiatalok sajátos lelki világát is. Nem kifogásolhatja senki, ha az oktatást egybe kötik különböző társasjátékokkal, daltanulással, egyGOOOOO0O0OGOOOOOOO0öOOO0OOOOŰOOOOOOO00OOOOOOOe>©OOO©0OGO©OOOOOG) Terveznek a bánki asszonyok Az egyik este Bánkon jártunk. A tanítás már befejeződött, az iskola ablakai azonban még világosak voltak. — A brigádvezetők tanulnak ... — adta meg a felvilágosítást érdeklődésünkre egy idős, szövetkezeti gazda. Az iskolában azonban hiába kerestük a szövetkezeti vezetés fortélyaival most ismerkedő brigádvezetőket. A paez a szövetkezet asszonyainak is, — kaptuk el az utolsó mondatot. Nem kellett sokáig várnunk, s azt is megtudtuk, miről tanácskoztak az asszonyok. Bánkon, az Uj Tavasz Termelőszövetkezetben most próbálgatják a közös munkát. Most kutotják, melyek azok a lehetőségek, amelyeket felhasználva, már az idei évet Csáti Józsefnc a baromfitenyésztés jelentőségéről beszél az asszonyoknak. dókat asszonyok ülték tele. Csótiné a termelőszövetkezet párttitkára vitte a* szót: — Jól jár így a termelőszövetkezet, meg pénzt jelent is eredményesen zárhatják Ebből a munkából részt kérnek a szövetkezeti asszonyok is. hibát, kacsát tenyészteni, csibeneveléssel foglalkozni, ez volt a témája az asszonyok tanácskozásának. — Nincs nekünk még erre lehetőségünk — próbálta lebeszélni az asszonyokat a termelőszövetkezet elnöke. Majd a következő évben próbálkozunk ezekkel. — Jövőre mi már nem próbálkozni akarunk, hanem biztos jövedelemét szeretnénk a baromfitenyésztésből — mondták az asszonyok. — Legyen az idei év a próbálkozás éve. Aztán azt is elmondták, hogyan gondolnák mindezt megvalósítani. Ha nincs mód a termelőszövetkezetben közös férőhelyet létesíteni, az asz- szonyok otthon, a háztáji gazdaságban nevelnek libát, csirkét. Az asszonyi leleményességgel sok mindent meg lehet valósítani. Nádújfaluban, Bereden a padlástereket alakítják át, hogy baromfit nevelhessenek. Bánkon is van mód arra, hogy az asszonyok végrehajtsák elhatározásukat: már az idén bizonyos mennyiségű áru-baromfival járulnak hozzá a termelőszövetkezet áru termelési tervének teljesítéséhez. Akkor az este még nem döntöttek véglegesen. Azt azonban elérték, hogy a termelőszövetkezet legközelebbi közgyűlésén megbeszélik ezt. Az asszonyok elhatározták, hogy igyekszenek meggyőzni a tervet most még ellenző férfi tagokat, mert ez a bátor kezdeményezés az egész közösség hasznára válik. egy szépirodalmi mű megtárgyalásával. Ilyenre is van példa: Szorospatakon és Kis- terenye bányatelepen szívesen vesznek részt a közös művelődésben. Ez viszont elősegíti a termelőmunkában szükséges kollektív kezdeményezések sikerét. Az oktató munka a KISZ tevékenységének egyik legfontosabb területe, ez segíti élő, hogy fiataljaink művelt, erkölcsileg szilárd kultúrem- berekké, a párt célkitűzéseinek lelkes harcosaivá váljanak. Ezért igen fontos, hogy alapszervezeteink — önállóságuk fejlesztése mellett — még inkább igényeljék a párt, a kommunisták segítségét. Bátrabban kell a problémákkal a tapasztaltabbakhoz fordulni, mint ahogy nagybátonyi KlSZ-vezetöink tették. Itt mind a bányavárosi mind a szolgáltatói alap szervezet politikai oktató munkájában hanyagságot állapítottunk meg. Nem találtak megfelelő propagandistát, de mégsem fordultak a párthoz, amely pedig mindig pártfogolta a fiatalokat. Nagy- bátonyban egyébként minden tekintetben több lehetőség van a színvonalas, jól szervezett oktatásra, mint a legtöbb más bányaüzemnél Célunk, hogy a jó eredmények mind szélesebb körű terjesztésével, a hibás módszerek kijavításával az oktatási évből még hátra levő időben minél többet nyújthassunk KISZ-tagoknak és kiszen kívülieknek egyaránt. Ezért nyíltan, őszintén kell minden kérdést megtárgyalni. így segítünk abban, hogy a Kommunista Ifjúsági Sző vétségét valóban minden fiatal a magáénak érezze és vallja. Kenyeres Pál a salgótarjáni járási KISZ- bizottság titkára elemzése érdekében. Az elmúlt hat év baleseti adatai arra mutatnak, hogy bár 1955—60 között az összes üzemi balesetek száma csökken, de összességében még mindig magas. Különösen figyelemreméltó a halálos kimenetelű balesetek alakulása, illetve emelkedése. Egyes vállalatoknál, mint a Szénbányászati Trösztnél azt tapasztalhatjuk, hogy szigorú intézkedésekkel is harcolnak a baleseték csökkenéséért. Ennék eredménye, hogy öt év alatt egyharmadával csökken az ezer munkásra jutó balesetek száma. Az építőiparban és az élelmiszeriparban azonban már nem ilyen szép a helyzet. Az építőiparban például öt év alatt közel háromszorosára növekedett a balesetek száma, az élelmiszer- iparban szintén jelentős volt az emelkedés. Az elmúlt év adatai pedig azt bizonyítják, hogy nagy szükség lenne a balesetek megelőzéséért folyó küzdelemre. Az elmúlt évben ugyanis ez a munka alábbhagyott, s minden népgazdasági ágban emelkedett a balesetek száma az előző évhez viszonyítva. A kiesett munkanapok számának növekedése pedig arra mutatnak, hogy a balesetek súlyosbodtak. Amíg például 1958-ban egy baleset következtében 12,5 nap esett ki a termelésből, addig ez az arány 1959-ben már 4,1 százalékkal nagyobb volt. A múlt évben pedig ugrásszerűen megnövekedett a súlyos balesetek száma. Ezért a kiesett munkanapok aránya már 23,1 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A balesetek csökkentése természetesen elsősorban a dolgozók testi épségének biztonsága szempontjából jelentős. De nem lehet közömbös a termelés, a termelékenység növelésének szempontjából sem. Csak példaképpen említjük, hogy az elmúlt évben a balesetek következtében 02 egy munkás egy napra eső termelését alapul véve, 16,1 millió forint esett ki a termelésből. Ez csaknem megfelel a Balassagyarmati Bútorgyártó Vállalat, a Salgótarjáni Nyomdaipari Vállalat és a Salgótarjáni Kézműipari Vállalat együttes elmúlt évi termelési értékének. Különösen kevés gondot fordítottak a balesetek elhárítására az építőiparban. A három napon túl gyógyuló baleseték miatt kiesett munkanapok száma két év alatt mintegy 50 százalékkal növekedett. A temetésből kiesett érték pedig az elmúlt évben meghaladta a 845 000 forintot. A legtöbb baleset gondatlanságból, helytelen állványozásból, a munkafegyelem hiányosságaiból adódik. A balesetek alakulásával párhuzamosan foglalkoznunk kell a táppénzes állománnyal is, mivel a kettő szorosan ösz- szefügg egymással. A táppénzes állományban levő dolgozók aránya az összes megyék közül Nógrád megyében a Legmagasabb. Az országos átlagot az elmúlt évben rendszeresen meghaladta. Amíg 1955-ben a táppénzes állományban levő dolgozók aránya 4,1 százalék volt, addig az elmúlt évben már elérte az 5,3 százalékot. A legnagyobb növekedés a szénbányászatban jelentkezett. A táppénzes állomány magas számának okát mindenekelőtt a balesetek kedvezőtlen alakulásában kell keresni. Szükséges, hogy a vállalatok vezetői a balesetvédelmi beruházások jobb felhasználásával, a törvényes előírások megtartásával, a munkafegyelem szilárdításával biztosítsák a balesetek és a megbetegedések számának csökkentését. Természetesen szükség van arra' is, hogy az SZTK alközpontja brigádvizsgálatok, szigorú intézkedésék és ellenőrzés útján fellépjen a visz- szaélések ellen. A táppénzes állomány növekedését jelentősen befolyásolják a betöltetlen körzeti orvosi állások, valamint az egy körzeti orvosra jutó magas beteglétszám is. Ebből eredően többször előfordult, hogy olyan betegségekkel is táppénzes állományba helyezték a jelent- 1 kezőt, amellyel nyugodtan lehetne dolgozni. Számtalan olyan eset is előfordul, hogy a dolgozók — az orvosok leterheltsége miatt — felülvizsgálatra csak a határidőt követően egy-két nappal később jutnak el, emiatt az indokoltnál tovább vannak betegállományban. Befolyásolja a táppénzes állomány alakulását az üzemi orvosoíkkal való ellátottság elégtelensége is. Különösen kevés a bányaüzemeknél dolgozó üzemorvosok száma. Egyes esetekben az elnézés is hozzájárul az orvosok részéről a táppénzes állomány növekedéséhez. Mindannyiunk előtt világos lehet, hogy a balesetek és a táppénzes állomány csökkentését társadalmi üggyé kell tenni. Minden gondatlanságból eredő baleset, minden indokolatlan táppénzes nap nemcsak a népgazdaság, hanem minden egyes dolgozó megrövidítését is jelenti. Lécz László A TBC elleni küzdelemről tárgyalnak az egészségügyi dolgozók Az Orvosegészségügyi Dolgozók Szakszervezete a TBC. és Tüdőgyógyász Szakcsoport Heves-Nógrád megyei decentrumának kibővített gyűlésére kerül sor 1961 március 25-én szombaton Szécsényben az MSZMP járási bizottságának székházában. Az ülésnek a programÉrtesítés A Nógrád megyei Rendőrfőkapitányság ez év március és április hónapjában, az előző évekhez hasonlóan, megtartja a magánszemélygépkocsivezetők és motor- kerékpárosok részére a közlekedési előadásokat. Az eddigi gyakorlattól eltérően, a személygépkocsi és motorkerékpár tulajdonosok névre szóló értesítést nem kapnak. Salgótarján város területén levő személygépkocsi és motorkerékpártulajdonosok részére március 19-én 10 órai kezdettel, a városi Művelődési Otthonban lesznek az előadások. Salgótarjáni járás területén levő személygépkocsi és motor- kerékpár tulajdonosok részére az előadás két helyen lesz tartva március 26-án, 10 órai kezdette] Salgótarján városi Művelődési Otthonban és ugyanezen időpontban Mátranovák község kultúr- házában. A megyei rendőrfőkapitányság felkér minden személygépkocsi és motorkerékpár vezetőt az előadáson való pontos megjelenésre. Az előadáson való megjelenést — az előző évekhez hasonlóan - igazolni fogjuk. Nógrád megyei Rendőrfőkapitányság. ja a következőképpen alakult. Köszönti az értekezletet Kanyó Béla a járási pártbizottság első titkára, majd felszólal dr. Nagy László főorvos. A továbbiakban dr. Balogh Oszkár a megyei TBC Gondozó Intézet igazgatója tart beszámolót Nógrád megye TBC elleni küzdelméről az 1960. évben. Ezután kerül sor a járási tanács és a TBC Gondozó Intézet együttműködéséről szóló tájékoztatóra, amit Báli András a járási tanács megbízott VB. elnöke tart. Az értekezleten sor kerül a járás TBC-s társadalmi bizottsága munkájának ismertetésére. valamint az egészségügyi középkáderek szerepéről a TBC elleni küzdelemben. Az értekezleten egyébként az ország különböző részéről is részt vesznek orvosok, mint például Mátraházáról, Szolnokról, Szegedről, Budapestről és Hódmezővásárhelyről. Az értekezlet elé nagy érdeklődéssel tekintenek mind az egészségügyi dolgozók, mind a megye társadalma.
