Nógrádi Népújság, 1961. március (17. évfolyam, 17-25. szám)

1961-03-15 / 21. szám

2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1961. március 15. fl politikai tevékenység kerüljön a patronáló munka középpontjába Calgótarján ipari üzemei- ^ ben, intézményeiben nagy visszhangra talált az a tény, hogy megyénkben is be­fejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Mind­ez természetesen megköveteli hogy az új helyzetnek meg­felelően alakítsuk ki az ipari Szemek, az intézmények pat- ronálási tevékenységét, azt a segítséget, amelyet a nagy­üzemi mezőgazdaság megszi­lárdításához nyújthatnak. Az elmúlt évek tapasztalatai bi zonyítják, hogy a patronáló mozgalom következtében nö­vekedett a termelőszövetkeze­tekben a gazdasági és politi­kai vezetés színvonala, javult a munkaszervezés, szorosabbá vált az ipar és a szövetkeze­tek kapcsolata, szilárdult a munkásosztály és a paraszt­ság szövetsége. A kialakult új helyzet azt a követelményt állítja a pat­ronáló szervek elé, hogy min­den erőfeszítésüket a termelő- szövetkezetek politikai, gaz­dasági megszilárdításra össz­pontosítsák. Ezért szükséges, hogy felszámoljuk azt a hely­telen szemléletet, amely az anyagi segítségnyújtást tekin­tette elsődlegesnek, a poli­tikai munkával szemben. A párt és gazdasági szervek pat­ronáló munkájának gerincét a politikai tevékenység ké­pezze. Ennek célja pedig a szövetkezeti tagok tudatának formálása, a közös munka megindítása, általában a szö­vetkezetek megszilárdítása. Szükséges biztosítani, hogy a patronáló szervek részéről az eddiginél rendszeresebben ve­gyenek részt a termelőszö­vetkezetek rendezvényein, a taggyűléseken, a közgyűlése­ken, a brigádértekezleteken. Helyes, ha a pártszervezetek a patronálás feladatait a ter­melőszövetkezetek párt- és gazdasági vezetőivel megbe­szélve egy éves munkatervet készítenek. A patronáló szer­vek kössenek szerződést a szövetkezetekkel arra vonat­kozólag. hogy milyen segít­séget kívánnak nyújtani. Eb­ben a szerződésben határoz­zák meg azt is, hogy mikor és milyen jellegű politikai és gazdasági tájékoztató előadást tartanak majd. Helyes lesz megteremteni annak is a le­hetőségét, hogy a patronáló szerveknél működő szocialista brigádok kapcsolatot létesít­senek a szövetkezetek munka­csapataival. A z elmúlt évben még nem sikerült elérni, hogy a felelős vezetők — az igazgató, a párttitkár, a fő­könyvelő — rendszeresen lá­togatták volna a szövetkeze­teket. Ez a helyzet azt kí­vánja meg, hogy az ipari üzemek, intézmények vezetői nagyobb felelősséget tanúsít­sanak, mind jobban elégít­sék ki azt a fontos igényt, mely a szövetkezetek moz­galmi és gazdasági vezetői ré­széről irányukban megnyilvá­nul. Nem szabad előfordul­nia annak a helytelen gya­korlatnak, hogy felelős ve­zetők a patronálási munkát albérletbe adják ki. Azt tart­ják egyes vezetők, hogy az üzemben úgyis dolgozik olyan ember, aki az adott község­ben lakik és az tájékoztatást ad a felmerülő problémák­ról. A patronáló munka legfőbb célkitűzése az legyen, hogy támogassák a gyengén mű­ködő termelőszövetkezeteket, a közepes színvonal elérésé­ben, a közepes színvonalon dolgozó tsz-eket pedig abban, hogy a jól gazdálkodó közös gazdaságok színvonalára emel­kedjenek. Segítsék a szövet­kezeteket abban, hogy minél előbb kialakuljon és meg­erősödjön a nagyüzemi gaz­dálkodáshoz szükséges mun­kaszervezet. Ebben nagy tá­mogatást adhat az üzemek­ben szerzett tapasztalatok is­mertetése. Az adminisztrációs munka, a bizonylati fegyelem megszilárdításához a főköny­velők nyújtsanak hatékonyabb segítséget. Szükséges, hogy a jövőben az ipari vállalatok a kulturális munkával is foko­zottabban támogassák a szö­vetkezeteket. Ebben jelentő­sen közreműködhetnek a KISZ-szervezetek is. Üzemeinknél, intézménye­inknél keressék meg azokat a dolgozókat is, akik meg­felelő meezőgazdasági szak­ismeretekkel rendelkeznek, hogy a termelőszövetkezetek­be visszatérve eredményesen dolgozhassanak a szocialista mezőgazdaság szilárdítása ér­dekében. patronáló szerveink már most, a tavaszi mun­kák során juttassák kifeje­zésre a munkásosztály cél­tudatos segítő készségét, amely a munkás-paraszt szö­vetség további erősítését cé­lozzák és hozzájárul az ipar, valamint a mezőgazdaság előtt álló feladatok hiánytalan tel­jesítéséhez. Petries Károly Tények, adatok, feladatok A balesetek, a táppénzes állomány helyzetéről Az 1960. év eredményeit értékelve megállapíthatjuk, hogy sikeresen haladtunk elő­re a népgazdaság szocialista fejlesztésében. Terveinknek csaknem minden fontos mu­tatóját jelentősen túlteljesí­tettük. Azonban a fejlődés meggyorsulásával egyidőben bizonyos hiányosságokra ve­zető következetlenségek is tapsztalhatók. Az idei népgaz­dasági terv végrehajtása pe­dig a korábbinál tervszerűbb munkát, konkrétabb gazdasá­gi irányítást, munkát követel meg az élet minden területén. E kérdésékkel kapcsolatban szükséges ismételten szólni a balesetek és a táppénzes ál­lomány alakulásáról, mert énnek javulása jelentősen hozzájárulhat a termelés, a termelékenység emelkedésé­hez. Nem lehet közömbös egyetlen vezető számára sem, hogy munkájuk végzése köz­ben a dolgozók mennyire vannak kitéve a baleseti ve­szélynek, mennyire biztosított a balesetek elhárításának le­hetősége. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy vállalataink vezetői nem foglalkoznak ki­elégítően ezzel a kérdéssel, nem tesznek meg mindent a balesetek megelőzése, az okok A salgótarjáni járás bányász fiataljainak politikai képzéséről A járásban kétezer bányász­fiatalt vontunk be különböző politikai oktatásba. Ez azt jelenti, hogy csaknem min­den KISZ alapszervezet első­rendű feladatának tekinti a szélesebb látókörű, politikai­lag érettebb, szakmai kérdé­sekben jártas fiatalság meg­teremtését. A politikai kér­dések tanulmányozása mel­lett ugyanis sokan vesznek részt a szakma ifjú mestere és az ifjúság a szocializmusért mozgalomban is. A tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy a bányászfia­talok túlnyomó többsége sa­ját jövője szempontjából szükségesnek is tartja, hogy sokoldalú képzésben vegyen részt. Akiknek körülményeik miatt nincs lehetőségük az üzemi oktatásba bekapcsolód­ni, azok a lakóhelyükön ta­nulnak szervezetten. Megnőtt a fiatalok érdeklődési köre, ezt a viták bizonyítják. Ilyen kérdéseket tárgyalnak leg­többen: mit jelent az im­perialisták észnélküli fegyver­kezése? Mi erkölcsös a fia­talok általános magatartásá­ban és mi az, ami megen­gedhetetlen? Mi a társadalmi fejlődés iránya? Nem könnyű a propagan­disták dolga ilyen helyzetben. A kérdések megválaszolása alapos felkészülést követel, s bizony ez nem mindenütt van meg. A szemináriumok unal­massá, érdektelenné válnak ott, ahol iskolás stílusban foglalkoznak a hallgatókkal. Ilyen az oktatás Nagykeresz- túrban,. Újlak bányatelepen és még egy-két helyen. A propagandistáknak a klasszikusok forgatása mellett tanulmányozni kell a rájuk bízott fiatalok sajátos lelki világát is. Nem kifogásolhat­ja senki, ha az oktatást egy­be kötik különböző társas­játékokkal, daltanulással, egy­GOOOOO0O0OGOOOOOOO0öOOO0OOOOŰOOOOOOO00OOOOOOOe>©OOO©0OGO©OOOOOG) Terveznek a bánki asszonyok Az egyik este Bánkon jár­tunk. A tanítás már befeje­ződött, az iskola ablakai azon­ban még világosak voltak. — A brigádvezetők tanul­nak ... — adta meg a fel­világosítást érdeklődésünkre egy idős, szövetkezeti gazda. Az iskolában azonban hiába kerestük a szövetkezeti ve­zetés fortélyaival most ismer­kedő brigádvezetőket. A pa­ez a szövetkezet asszonyai­nak is, — kaptuk el az utolsó mondatot. Nem kellett sokáig várnunk, s azt is megtudtuk, miről tanácskoztak az asszo­nyok. Bánkon, az Uj Tavasz Ter­melőszövetkezetben most pró­bálgatják a közös munkát. Most kutotják, melyek azok a lehetőségek, amelyeket fel­használva, már az idei évet Csáti Józsefnc a baromfitenyésztés jelentőségéről beszél az asszonyoknak. dókat asszonyok ülték tele. Csótiné a termelőszövetkezet párttitkára vitte a* szót: — Jól jár így a termelő­szövetkezet, meg pénzt jelent is eredményesen zárhatják Ebből a munkából részt kér­nek a szövetkezeti asszonyok is. hibát, kacsát tenyészteni, csibeneveléssel foglalkozni, ez volt a témája az asszo­nyok tanácskozásának. — Nincs nekünk még erre lehetőségünk — próbálta le­beszélni az asszonyokat a ter­melőszövetkezet elnöke. Majd a következő évben próbálko­zunk ezekkel. — Jövőre mi már nem próbálkozni akarunk, hanem biztos jövedelemét szeretnénk a baromfitenyésztésből — mondták az asszonyok. — Le­gyen az idei év a próbál­kozás éve. Aztán azt is elmondták, ho­gyan gondolnák mindezt meg­valósítani. Ha nincs mód a termelőszövetkezetben közös férőhelyet létesíteni, az asz- szonyok otthon, a háztáji gaz­daságban nevelnek libát, csir­két. Az asszonyi leleményes­séggel sok mindent meg lehet valósítani. Nádújfaluban, Ber­eden a padlástereket alakít­ják át, hogy baromfit nevel­hessenek. Bánkon is van mód arra, hogy az asszonyok végre­hajtsák elhatározásukat: már az idén bizonyos mennyiségű áru-baromfival járulnak hoz­zá a termelőszövetkezet áru termelési tervének teljesítésé­hez. Akkor az este még nem döntöttek véglegesen. Azt azonban elérték, hogy a ter­melőszövetkezet legközelebbi közgyűlésén megbeszélik ezt. Az asszonyok elhatározták, hogy igyekszenek meggyőzni a tervet most még ellenző férfi tagokat, mert ez a bá­tor kezdeményezés az egész közösség hasznára válik. egy szépirodalmi mű megtár­gyalásával. Ilyenre is van példa: Szorospatakon és Kis- terenye bányatelepen szíve­sen vesznek részt a közös művelődésben. Ez viszont elő­segíti a termelőmunkában szükséges kollektív kezdemé­nyezések sikerét. Az oktató munka a KISZ tevékenységének egyik leg­fontosabb területe, ez segíti élő, hogy fiataljaink művelt, erkölcsileg szilárd kultúrem- berekké, a párt célkitűzései­nek lelkes harcosaivá válja­nak. Ezért igen fontos, hogy alapszervezeteink — önálló­ságuk fejlesztése mellett — még inkább igényeljék a párt, a kommunisták segít­ségét. Bátrabban kell a prob­lémákkal a tapasztaltabbak­hoz fordulni, mint ahogy nagybátonyi KlSZ-vezetöink tették. Itt mind a bányavá­rosi mind a szolgáltatói alap szervezet politikai oktató munkájában hanyagságot ál­lapítottunk meg. Nem talál­tak megfelelő propagandistát, de mégsem fordultak a párt­hoz, amely pedig mindig pártfogolta a fiatalokat. Nagy- bátonyban egyébként minden tekintetben több lehetőség van a színvonalas, jól szer­vezett oktatásra, mint a leg­több más bányaüzemnél Célunk, hogy a jó eredmé­nyek mind szélesebb körű terjesztésével, a hibás mód­szerek kijavításával az ok­tatási évből még hátra levő időben minél többet nyújt­hassunk KISZ-tagoknak és kiszen kívülieknek egyaránt. Ezért nyíltan, őszintén kell minden kérdést megtárgyal­ni. így segítünk abban, hogy a Kommunista Ifjúsági Sző vétségét valóban minden fia­tal a magáénak érezze és vallja. Kenyeres Pál a salgótarjáni járási KISZ- bizottság titkára elemzése érdekében. Az el­múlt hat év baleseti adatai arra mutatnak, hogy bár 1955—60 között az összes üze­mi balesetek száma csökken, de összességében még mindig magas. Különösen figyelemre­méltó a halálos kimenetelű balesetek alakulása, illetve emelkedése. Egyes vállalatoknál, mint a Szénbányászati Trösztnél azt tapasztalhatjuk, hogy szigorú intézkedésekkel is harcolnak a baleseték csökkenéséért. En­nék eredménye, hogy öt év alatt egyharmadával csökken az ezer munkásra jutó balese­tek száma. Az építőiparban és az élelmiszeriparban azon­ban már nem ilyen szép a helyzet. Az építőiparban pél­dául öt év alatt közel három­szorosára növekedett a bal­esetek száma, az élelmiszer- iparban szintén jelentős volt az emelkedés. Az elmúlt év adatai pedig azt bizonyítják, hogy nagy szükség lenne a balesetek megelőzéséért folyó küzdelemre. Az elmúlt évben ugyanis ez a munka alábbha­gyott, s minden népgazdasági ágban emelkedett a balesetek száma az előző évhez viszo­nyítva. A kiesett munkanapok számának növekedése pedig arra mutatnak, hogy a bal­esetek súlyosbodtak. Amíg például 1958-ban egy baleset következtében 12,5 nap esett ki a termelésből, addig ez az arány 1959-ben már 4,1 szá­zalékkal nagyobb volt. A múlt évben pedig ugrássze­rűen megnövekedett a súlyos balesetek száma. Ezért a ki­esett munkanapok aránya már 23,1 százalékkal volt ma­gasabb, mint egy évvel ko­rábban. A balesetek csökkentése természetesen elsősorban a dolgozók testi épségének biz­tonsága szempontjából jelen­tős. De nem lehet közömbös a termelés, a termelékenység növelésének szempontjából sem. Csak példaképpen em­lítjük, hogy az elmúlt évben a balesetek következtében 02 egy munkás egy napra eső termelését alapul véve, 16,1 millió forint esett ki a ter­melésből. Ez csaknem meg­felel a Balassagyarmati Bú­torgyártó Vállalat, a Salgó­tarjáni Nyomdaipari Vállalat és a Salgótarjáni Kézműipa­ri Vállalat együttes elmúlt évi termelési értékének. Kü­lönösen kevés gondot fordí­tottak a balesetek elhárításá­ra az építőiparban. A három napon túl gyógyuló baleseték miatt kiesett munkanapok száma két év alatt mintegy 50 százalékkal növekedett. A temetésből kiesett érték pe­dig az elmúlt évben megha­ladta a 845 000 forintot. A legtöbb baleset gondatlanság­ból, helytelen állványozásból, a munkafegyelem hiányossá­gaiból adódik. A balesetek alakulásával párhuzamosan foglalkoznunk kell a táppénzes állománnyal is, mivel a kettő szorosan ösz- szefügg egymással. A táppén­zes állományban levő dolgo­zók aránya az összes megyék közül Nógrád megyében a Legmagasabb. Az országos át­lagot az elmúlt évben rend­szeresen meghaladta. Amíg 1955-ben a táppénzes állo­mányban levő dolgozók ará­nya 4,1 százalék volt, addig az elmúlt évben már elérte az 5,3 százalékot. A legna­gyobb növekedés a szénbányá­szatban jelentkezett. A táppénzes állomány ma­gas számának okát mindenek­előtt a balesetek kedvezőtlen alakulásában kell keresni. Szükséges, hogy a vállalatok vezetői a balesetvédelmi be­ruházások jobb felhasználá­sával, a törvényes előírások megtartásával, a munkafegye­lem szilárdításával biztosít­sák a balesetek és a megbe­tegedések számának csökken­tését. Természetesen szükség van arra' is, hogy az SZTK alközpontja brigádvizsgálatok, szigorú intézkedésék és ellen­őrzés útján fellépjen a visz- szaélések ellen. A táppénzes állomány növekedését jelen­tősen befolyásolják a betöltet­len körzeti orvosi állások, valamint az egy körzeti or­vosra jutó magas beteglét­szám is. Ebből eredően több­ször előfordult, hogy olyan betegségekkel is táppénzes ál­lományba helyezték a jelent- 1 kezőt, amellyel nyugodtan lehetne dolgozni. Számtalan olyan eset is előfordul, hogy a dolgozók — az orvosok le­terheltsége miatt — felülvizs­gálatra csak a határidőt kö­vetően egy-két nappal ké­sőbb jutnak el, emiatt az in­dokoltnál tovább vannak be­tegállományban. Befolyásolja a táppénzes állomány alaku­lását az üzemi orvosoíkkal való ellátottság elégtelensége is. Különösen kevés a bánya­üzemeknél dolgozó üzemor­vosok száma. Egyes esetekben az elnézés is hozzájárul az orvosok részéről a táppénzes állomány növekedéséhez. Mindannyiunk előtt világos lehet, hogy a balesetek és a táppénzes állomány csökken­tését társadalmi üggyé kell tenni. Minden gondatlanság­ból eredő baleset, minden in­dokolatlan táppénzes nap nemcsak a népgazdaság, ha­nem minden egyes dolgozó megrövidítését is jelenti. Lécz László A TBC elleni küzdelemről tárgyalnak az egészségügyi dolgozók Az Orvosegészségügyi Dolgozók Szakszervezete a TBC. és Tüdőgyógyász Szak­csoport Heves-Nógrád me­gyei decentrumának kibőví­tett gyűlésére kerül sor 1961 március 25-én szombaton Szécsényben az MSZMP já­rási bizottságának székházá­ban. Az ülésnek a program­Értesítés A Nógrád megyei Rendőrfőka­pitányság ez év március és ápri­lis hónapjában, az előző évekhez hasonlóan, megtartja a magán­személygépkocsivezetők és motor- kerékpárosok részére a közleke­dési előadásokat. Az eddigi gya­korlattól eltérően, a személygép­kocsi és motorkerékpár tulajdo­nosok névre szóló értesítést nem kapnak. Salgótarján város területén levő személygépkocsi és motorkerék­pártulajdonosok részére március 19-én 10 órai kezdettel, a városi Művelődési Otthonban lesznek az előadások. Salgótarjáni járás területén levő személygépkocsi és motor- kerékpár tulajdonosok részére az előadás két helyen lesz tartva március 26-án, 10 órai kezdette] Salgótarján városi Művelődési Otthonban és ugyanezen időpont­ban Mátranovák község kultúr- házában. A megyei rendőrfőkapitányság felkér minden személygépkocsi és motorkerékpár vezetőt az előadá­son való pontos megjelenésre. Az előadáson való megjelenést — az előző évekhez hasonlóan - igazolni fogjuk. Nógrád megyei Rendőrfő­kapitányság. ja a következőképpen alakult. Köszönti az értekezletet Ka­nyó Béla a járási pártbizott­ság első titkára, majd felszó­lal dr. Nagy László főorvos. A továbbiakban dr. Balogh Oszkár a megyei TBC Gon­dozó Intézet igazgatója tart beszámolót Nógrád megye TBC elleni küzdelméről az 1960. évben. Ezután kerül sor a járási tanács és a TBC Gondozó Intézet együttműkö­déséről szóló tájékoztatóra, amit Báli András a járási ta­nács megbízott VB. elnöke tart. Az értekezleten sor ke­rül a járás TBC-s társadalmi bizottsága munkájának is­mertetésére. valamint az egészségügyi középkáderek szerepéről a TBC elleni küz­delemben. Az értekezleten egyébként az ország különböző részéről is részt vesznek orvosok, mint például Mátraházáról, Szolnokról, Szegedről, Buda­pestről és Hódmezővásárhely­ről. Az értekezlet elé nagy érdeklődéssel tekintenek mind az egészségügyi dolgozók, mind a megye társadalma.

Next

/
Thumbnails
Contents