Nógrádi Népújság, 1961. március (17. évfolyam, 17-25. szám)

1961-03-15 / 21. szám

1961. március 15. NOSRADI N1PUJSAS 3 Májusban megkezdhetik a hideghengermű gépeinek szerelését Hatalmas vastraverzek me­rednek az ég felé. Az ember szinte parányinak tűnik a hatalmas építmény mellett. Most még szinte diszharmó- nikusan hat ez a foghíjas építmény a gyár régi épüle­tei között, de rövidesen — egy-két hónap múlva — már kiemelkedik monumentalitá­sával a Salgótarjáni Acél­árugyár üzemei közül. Betonkeverőgépek ömlesztik a betont, légkalapácsok dübö­rögnek, s a kompresszor fül­siketítő lármájától alig hal­lani az emberi beszédet. A munkások, mint a szorgalmas hangyák, birtokba vesznek minden területet, minden pa­rányi sarkot, mert a határ­idők sürgetik a szorgosko­dást, hiszen ebben az évben már ter­melnie kell ennek a mo­dern üzemrésznek. A gépcsarnok keleti oldala mellett húzódó transzformá­torház olajfogó szintjén már kész a fenékbeton, s rövide­sen hozzáfognak a vasbeton válaszfalak készítéséhez. Ezen a héten közel 20 ács dolgo­zik majd itt, hogy a megfe­lelő zsaluzásokat elvégezzék. A gépcsarnokban a Qartó- hengersor aljazat szigetelése és a védő betonréteg már el­készült, így rövidesen hozzá­foghatnak a gépalapok elké­szítéséhez. Az alapvasalást már megkezdték. Az építészeti tervek szerint május 20-ra el kell készíteni a csarnokot a gépek szerelé­séhez. Ez azt jelenti, hogy a gépcsarnokon belül a A Magyar Vasötvözetgyár- ban az elmúlt napok során vitatták meg és hagyták jóvá a dolgozók a gyár ez évi versenyvállalását. A gyár dolgozói elhatároz­ták, hogy a termelési ter­vet, a kemencekihasználást, az eredeti előirányzathoz viszo­nyítva 2 százalékkal teljesí­tik túl, amely több mint 2,3 millió forintot jelent. Ez a túlteljesítés elsősorban a ko­hászat számára igen fontos gyártmányokból kerül majd ki. A termelékenység tekin­tetében elhatározták, hogy a 2 százalékos termelési túlteljesítést létszámemel­kedés nélkül valósítják meg, amelynek nyomán a termelékenység is 2 szá­zalékkal emelkedik. Ezen túl munkaszervezéssel és más intézkedések beveze­tésével a termelékenység további 1 százalékos nö­velését biztosítják még. A gyár felajánlásának egyik központi kérdése a gazdasá­gosság, a termelési költség csökkentése. Ezt a célkitűzést megfelelő műszaki intézkedé­sekkel is alátámasztották. Az összes anyag, energia és egyéb költségek leszorításával mint­egy 1,5 százalékkal csökken­A salgótarjáni Kézműipari Vállalat lemaradással kezdte az évet. A lemaradást a má­sodik hónapban sem tudta behozni, azonban februárban már túlteljesítette tervét. Is­meretes, hogy a helyiipari vállalatok közül ennek a vál­lalatnak kell elérni a leg­nagyobb felfutást ebben az évben. A vállalatnál szerzett értesülések szerint erre min­den lehetőségük megvan. A balassagyarmati részleg tovább fejlődése, az ott dol­gozó munkások szakmai kép­zettségének növekedése, vala­mint néhány műszaki intéz­kedés egyre termelékenyebb munkát eredményeznek. Töb­Qartó-hengersor, a 20 hen­geres sor és az olajpince gépalapjait szerelésre kell előkészíteni. A tájékoztatás szerint a má­jus 20-i szerelési határidőt az építőipar betartja, azonban ezen belül bizonyos részhatár­idő eltolódásra lehet számí­tani. Ez elsősorban azért fog bekövetkezni, mert a gép­alapozások szerelésénél a ter­vező utasítására bizonyos el­térést kell végrehajtani. E héten tovább folytatják az olajpince szigetélését és a to­vábbiakban e területen kez­dik meg a gépalapozások el­készítését. E hét közepén a MÁVAG szerelői teljesen befejezik a kemence-csarnok szerelését, s ezzel lehetővé teszik, hogy e csarnokban is meginduljanak az alapozási munkálatok. Ezt folytatóan a csarnok déli és nyugati oldalát építik fel. Ez már előkészületet je­lent a gépek szereléséhez, mert ezáltal e’ősegítik a gépek szereléséhez szük­séges szennyeződésmentes légkör biztosítását. Az alapozási, szigetelési és A múlt év tavaszán új hu­tával — a Zagyva II. néven ismert táblaüveggyártó üzem­tik a költségszintet, amely 1,6 millió forintot jelent a vál­lalat számára. Célul tűzték ki a minőség további javítását, valamint az új gyártmányok minőségé­ben tapasztalható nagyarányú ingadozás felszámolását, il­letve csökkentését. A műszaki fejlesztés kere­tében kívánják elérni a hazai és nemzetközi feladatok által támasztott követelmények megoldását. A technológiai fejlesztés keretében egyes gyártmányoknál csökkentik a hulladékot. Más gyártmányok­nál szintén hajtanak végre korszerűsítést, megfelelő gé­pesítést, a minőség javítása, az önköltség csökkentése ér­dekében. Tovább folytatják a nem­zetközileg is jelentős kí­sérleteket, elsősorban az albán nikkeles vasérc komplex feldolgozásával kapcsolatban. A felajánlásokban szereplő legfontosabb feladatok meg­oldására céljutalmat is tű­zött ki a vállalat vezetősége. Újító hónapot is szerveznek és meghirdetik az újítói ver­senyt az 1961. év legeredmé­nyesebb újítói cím elnyeré­séért. bek között fokozottabbá te­szik a szalagrendszerű mun­kát. Külön anyagmozgató be­állításával, a munka jobb megszervezésével kívánják minimálisra csökkenteni a munka közbeni kieső időt. Tovább erősíti a vállalat a bedolgozó rendszert is, ame­lyet az is bizonyít, hogy a második negyedévre 7000 da­rab férfi és női fehérneműre kötött szerződést a bedolgo­zókkal. A vállalatnál jó ütem­ben folyik a normák felül­vizsgálása is. Ezek és még egyéb más intézkedések le­hetővé teszik, hogy a Kézmű­ipari Vállalat túlteljesítse évi tervét. betonozási munkák több lép­csőben, fokozott ütemben folynak. Az Építőipari Válla­lat már december 5-től két műszakban dolgozik az épít-, kezésen, ami jelentősen elő­segíti a határidők eltolódásá­nak megakadályozását. Az épülő hideghengermű északi részén a pácoló építke­zésén nagy pontossággal ké­szülnek a technológiai állás­idő kiküszöböléséhez szüksé­ges hurokkgödrök. A betono­zok már napok óta végzik ezt a munkát, s rövidesen megkezdik a betonhéj sül­lyesztését. Ezzel egyidőben folyik a pácoló elektromos gépházában az alapozási mun­ka. Míg az építőipari munká­sok szorgalmas munkával igyekszenek eleget tenni a vállalásuknak, addig a gyár­ba érkező vagonok tovább szaporítják a raktárak tartal­mát a külföldről érkező gé­pekkel és alkatrészekkel. Legutóbb 6 vagon alkat­rész érkezett. Az építkezés vezetői és a dol­gozók szeretnék a határidőket betartani. mel — bővült Zagyvapálfalvi Üveggyárban az idén minden eddiginél nagyobb feladatot jelentett a termelőszövetke­zeti mozgalom országos mé­retű győzelihe után tapasz­talt igen nagymennyiségű ker­tészüveg igény kielégítése. A Zagyva II. néven tavaly felavatott új gyárrészleg már az idén kétmillió négyzetméterrel több táb­laüveg gyártását biztosít­ja a népgazdaságnak. A tervben kétszáznegyven­ezer négyzetméter kertész­üveg vágása is szerepelt, a kertészkedéssel foglalkozó termelőszövetkezetek igényei­nek kielégítésére, azonban a Földművelésügyi Miniszté­rium félmillió négyzetméter­nél több kertészüveget kért a gyártól április végéig Ennek alapján a vágóüzem munká­sai az első negyedévre 300 000 négyzetméter kertészüveg vá­gását vállalták. Az igények maradéktalan kielégítése céliából a tizenöt Hugyecz János keszegi la­kos, fia lakodalmára enge­dély nélkül levágott egy bor­jút. Pazsitka István, a kesze­gi Dózsa Termelőszövetkezet tagja sem tudta elképzelni lánya lakodalmát friss borjú­hús nélkül, s hasonló módon cselekedett ő is. A borjút mindketten • a ke- szegi Dózsa Termelőszövetke­zettől vásárolták, öt, illetve négyszáz forintot fizettek ér­te. Arról, hogy törvényerejű rendelet tiltja a szarvasmarha, borjú engedély nélküli vágását, azt állítják nem tudtak. Nem is-fordultak tehát ilyen céllal a tanácshoz. Elfogyott a két borjú engedély nélkül is a lakodalomban. Ennyi röviden a történet, de emellett nem mehetünk el szótlanul. Különösen most nem, amikor mezőgazdasá­gunk, termelőszövetkezeteink előtt olyan nagyjelentőségű feladatok állnak, mint az öt­éves terv szabta célkitűzések. De hogyan lesz akkor egyre több hús. egyre több tej, ma­gasabb életszínvonal, ha elő­re megesszük azokat az álla­A z ismeretterjesztő tár- •^sulat járási szervei köz­gyűléseket tartanak, hogy majd a járásit megyei kö­vesse, és ezt országos. A rét­sági járásban az elmúlt na­pokban már sikeresen le is zajlott a közgyűlés és meg­mutatta, hogy dolgozóink kö­rében nagy érdeklődés nyil­vánul meg - az ismeretterjesz­tő munka iránt. Ez az érdek­lődés végeredményben nem meglepő, hiszen az ismeret­terjesztő társulatot a széles tömegek úgy ismerték meg, rrdnt a tudományos világné­zet, a politikai ismeretek, a művészet, az egészségügy — és sorolhatnánk tovább — legújabb vívmányainak ter­jesztőjét, ismertetőjét. Az ismeretterjesztő társu­latnál legutóbb 1958-ban volt közgyűlés, amely meghatároz­ta. milyen feladatokat kell a társulatnak megvalósítani, hogy kimondhassa: a Tudo­mányos Ismeretterjesztő Tár­sulat segítője a szocializmus építésének. Megállapíthatjuk: a társulat annak következté­régi üvegvágó mester mellé hét tanulót vettek fel a gyár­ba, később a tanulók száma tízre nőtt. A szokásos tanren­det is megváltoztatták, s hó­napokig tartó elméleti előké­szítés helyett azonnal a gya­korlati fogósokra képezték ki a fiatalokat. A tíz tanuló na­ponta már mintegy ezerötszáz négyzetméter kertészüveget vág, s így nem ritka, hogy. naponta ötezer négyzetméter kei'tészüveg" hagyja el a Zagy­vapálfalvi Üveggyárat. A ta­nulók gyors átképzése jelen­tősen hozzájárult, hogy a gyár dolgozói 9 az első negyedévre vál­lalt háromszázezer négy­zetméter kertészüveget március tizedikén délre huszonegy nappal a határ­idő előtt teljesítették. Előreláthatóan április köze­péig félmillió négyzetméterre nő a kertészüveg vágás meny- nyisége Zagyvapálfalván, ahol máskor félév alatt végezték el ezt a munkát. tokát, amelyektől mindeze­ket, hozzáértő gondozással várjuk. A balassagyarmati járás termelőszövetkezetei nem hogy közgyűlésen járul­nak hozzá a borjak eladásá­hoz, hanem minden igyeke­zetükkel azon vannak, hogy felvásárolják a háztáji gaz­daságokból a borjakat. Felnevelik valamennyit,, mert ezek alkotják majd a következő évek hízó alapanyagát, hiszen ők eleget akarnak tenni a rájuk háruló kötele­zettségeknek. Hugyecz Jánost és Pazsit­ka Istvánt, akik az engedély­nélküli borjú vágással szabály- sértést követtek el, a Rétsági Járási Tanács VB. Igazgatási Osztálya 1500 — 1500 forint pénz­büntetésre Ítélte. Az esetből azonban okulhat a termelőszövetkezet vezetősé­ge, s a szövetkezeti gazdák. Mert azzal, hogy most 900 forintért adtak túl a két borjún, — különben a mun­kaegység részesedésnek vala­mi híjjá lett volna — nemcsak a népgazdaságnak ben, hogy a párt mind a mű­velődéspolitikai irányelvek kiadásával, mind egyéb más határozatok hozatalával segí­tette, helyes irányban tudja végezni a társulat feladatát. De elősegítette célkitűzésének megvalósítását az is, hogy a dolgozók széles tömegeiben megnövekedett a tudásvágy és politikai érdeklődés, foko­zódik az értelmiségi körök­ben a társadalmi aktivitás. Elősegítette rnég az is, hogy az elmúlt években az isme­retterjesztésben résztvevő ál­lami és más mozgalmi szer­vek kiterjesztették együttmű­ködésüket, segítségüket az is­meretterjesztő munka előmoz­dítására. Mindezek együttesen, de nem utolsó sorban magának a társulatnak, tagjainak, dol­gozóinak odaadó, szorgalmas és elmélyült munkája, ezek voltak azok az erők, amelyek meghozták az eredményt. A z ismeretterjesztő mun- ka a jelenlegi átme­neti szakaszunkban nagyon nagy jelentőségű feladat. Ezt a munkát felületesen, öncé­lúan nem lehet végezni. A dolgozók széles tömegei na­gyon érzékenyen reagálnak és rögtön jelzik, ha valami idegen, haszontalan dolgot öltöztetnek az ismeretterjesz­tés köpenyébe. Helytelen vol­na elhallgatni: volt olyan időszak, amikor gyakorivá vált a szükségtelen szenzá­cióra való törekvés. Érdekes­ségéket, kuriózumokat tálal­ni, ez volt a legfőbb célkitű­zés és az lett az eredménye, hogy elszakadtak az élettől és aki az élettől elszakad, at­tól elfordulnak az emberek, akiktől pedig az emberek el­fordulnak, azok egyedül ma­radnak és elvesznek. A TIT-ben ez már nem így van. A megjegyzést is csupán azért tettük, hogy óva őr­ködjünk: ez az idő soha töb­bé ne jöjjön vissza. Ma már háttérbe szorult a tudatos nevelési célokat nem tartal­mazó érdekességek tálalása. Ma minden erővel az általá­nos műveltség emelését célzó természet- és társadalomtu­dományi előadások, világné­zeti szemlélet kialakítását szolgáló munka, valamint az idegen — a nacionalizmus, sovinizmus, revízión izmus stb. — nézetek leküzdése és ezzel egyidőben a szocialista hazafiasságra nevelés, ez az, ami a társulat tevékenységé­nek fő vonalában van. Lehetséges, hogy előfordul­ártottak. Pár ezer forinttal magukat is megkárosították, hiszen később tenyész, vagy hízóállatként értékesít­ve jó pénzt jelentett volna a szövetkezetnek a két állat, amelyet most meggondolatla­nul elherdáltak. nak némely helyen az eltéré­sek. De éppen a soron levő közgyűlések azok, amelyek módot és lehetőséget nyújta­nak az esetleges eltérések he­lyes irányba való tereléséhez, de ahhoz is, hogy tovább fej­lesszük a munkát: tartalma­sabbá, gazdagabbá tegyük. A közgyűléseken nyíltan, széles plénum előtt vonjuk meg a mérleget. Vegyük számba, vajon hogyan tettünk eleget annak a legfőbb feladatunk­nak, amelyet napjainkban követel az élet Sehol olyan nagy lehe- tőséggel, mint a köz­gyűléseken- nem tudjuk meg­határozni, hogy az ismeret­terjesztési munka megfele­lően kapcsolódik-e ahhoz a legfontosabb tennivalóinkhoz, amelyek a második ötéves terv, a nagyüzemi mezőgaz­daság megerősítése, a techni­ka, tudomány rohamos fejlő­dése állít elénk. Most itt kell keresse legfőbb feladatát az ismeretterjesztés. Egy ' sor tennivaló vár ránk a szocia­lista építés gyakorlatában az ideológiai, politikai feladatok megoldásánál. Nagyok a követelmények, és hosszantartó munka, de an­nál szebbek. És ezt csak úgy tudjuk megoldani, ha hatá­rozottan kifejezésre jut az is­meretterjesztésben a szocia­lista tartalom és magas szint­re emelkedik a szakmai tu­dás. Ehhez a követelményhez vezető utat a közgyűlések meghatározhatják. Mondja ki, hogy megszakítás nélkül har­col egyrészt a pusztán tény- közlésre szorítkozó, másrészt a tudomány tárgyi alapjaitól elszakított „világnézeti neve­lés” gyakorlata ellen. Mond­ják ki a közgyűlések, hogy az ismeretterjesztés feladata éppen a követelményeknek megfelelően a társulat tagsá­ga — ki, ki a maga területén —. lépést tartson a tudo­mány ágak fejlődésével, a marxizmus—leninizmus taní­tásával és annak az életben való alkalmazásával. Az ismeretterjeszíési mun­ka népünk tudásának gyara­pítását szolgáló tevékenység, tehát nem csupán a TIT fel­adata és érdeke. Közügy ez. Éppen ezért most. amikor a közgyűléseken a társulat új lendületet vesz az eredmé- nvesebb munkához, legyen ez jeladás az állami, a tömeg és társadalmi szerveknek is, hogy a társulat tevékenysé­géhez készen álljanak segít­séget adni. A z ismeretterjesztő mun- ka áldását azok ismer­hetik leginkább, akik a ha­tását a munkapadok mellett, a földeken, a termelési ered­ményekben, az anyagi javak megteremtésének gazdagságá­ban mérik le. Itt is kell ezt lemérni, mert az ismeretter­jesztés, az iskolánkívüli okta­tásban ezrekkel és ezrekkel találkozik, ezreknek és ezrek­nek emeli tudását, azoknak, akik a javakat megtermelik. Érdemes hát munkájára nagy figyelmet fordítani. A VERSENYVALLALAS alapjAn A VASÖTVÖZETGY ÁRBAN Tovább folytatják a jelentős kísérleteket Műszaki és szervezési intézkedések a terv érdekében Háromszázezer négyzetméter kertészüveg a termelőszövetkezeteknek TELJESÍTIK ÍGÉRETÜKET A ZAGYVAPÁLFALVI ÜVEGESEK Engedély nélküli borjúvágás — 1500 forint pénzbüntetés B. Gy. Üj építkezés kezdődött meg Salgótarjánban a vásártéren. Ennek befejezésével lényegében végeíér ennek a város­résznek a betelepítése Az ismeretterjesztő társulat közgyűlései

Next

/
Thumbnails
Contents