Nógrádi Népújság, 1961. március (17. évfolyam, 17-25. szám)

1961-03-15 / 21. szám

ft tár * NÓGRÁDI C ÄOLETARJAI, BOT ESJETEK! Népújság kg MSZMP NOGRAP MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII, ÉVFOLYAN, 21. SZÁM. ARA i>0 FILLER 1961. MÁRCIUS 15. Tandíjmentes évet TARTALOMBÓL: AZ ISMERETTERJESZTŐ TÁRSULAT KÖZGYŰLÉSEI. (3. oldal.) PEDAGÓGUSAINK NAGY FELELŐSSÉGE. (4. oldal.) A SZÖVETKEZETI GAZDÁKKAL EGYÜTT. (5. oldal.) AZ IFJÚSÁGÉ A SZÓ. (6. oldal.) Az Ipoly mentén gazdál­kodó balassagyarmati Palóc­föld Termelőszövetkezetben is érzik a tavaszt. A szövetke­zet szántóföldjein megindul­tak a gépek, elkezdődött a vetés. A szövetkezet gazdái­nak nem kevesebb mint 70 kh zabot és 100 kh ta­vaszi árpát kell a napok­ban elvetniük. A zab vetését már a múlt héten elkezdték, de a hét ele­jén megkezdték a tavaszi ár­pa vetését is. A kalászosok vetésével egy időben komoly munka indul a szövetkezet 40,5 kh-s ker­tészetében is. Egy holdon föld­ben már az étkezési borsó, ugyancsak egy holdon eldug­Zsidói Ionos, o Kossuth-díjos 1960-BAN 659 MILLIÓ A MEGYE FEJLESZTÉSIRE­Hz idén számos beruházás befejeződik, koncentrálják a felhasznált összegeket Az embernek örül a szive, ha a tavaszi fényben pom­pázó határt járja. Mindenütt ahol már lehet, szorgalmasan dolgozó emberek, egyenlete­sen zúgó gépek hirdetik, hogy ha még hivatalosan nem is, de a valóságban már meg­érkezett az új évszak, a ta­vasz. Nagyon sokan várták ezt a tavaszt, bizakodással, reménységgel. Az első közös tavaszt kez­dő termelőszövetkezetek náza táján is nagy a sürgés-forgás. Szervezik a fogatokat, hogy a gépállomás által kiküldött gépek mellett azok is jelen­tős szerepet vállaljanak a mezei munkából. Egyes köz­ségekben a tavaszi vetőmag­vak összehordása okoz gon­dot. Nem egy helyen türel­mes, felvilágosító munkára van szükség annak megérteté­sére, hogy a vetőmagvakat okvetlen be kell vinni a kö­zösbe, mert anélkül nem vé­gezhetik el a tavaszi kalá­szosok és kapásnövények ve­tését. Megyénk nem egy köz­sége maradt el az őszi mély­szántással, a határban még sok a le nem vágott kukorica­szár, a felszántatlan föld. Sajnos a megye nem egy ré­szén tapasztalható, hogy a községi tanácsok nem szor­galmazzák a kukoricaszár le­vágását, pedig most még len­ne munkaerő bőven. A ta vaszi szántási, vetési munká­ban részt nem vevő termelő­szövetkezeti asszonyok, idő­sebb emberek néhány nap alatt elvégezhetnék a szár vágását, s a nyomukban meg­indulhatna a szántás. Komoly gondot okoz me­gyei viszonylatban az is, hogy az ősz folyamán a ked­vezőtlen időjárás, valamint a rossz munkaszervezés miatt nem került földbe a szüksé­ges mennyiségű őszi kalászos. Most itt az ideje — az idő­járás kedvez, a talaj ä leg­több helyen felszikkadt — az őszi kalászosok pótlásának. Minél több tavaszi búza ke­rül földbe, annál közelebb le­szünk kenyérgabona vetés ter­veink teljesítéséhez. Amint említettük is, kevesebb ke­nyérgabona került földbe a tervezettnél, különös elkese­redésre még sincs _ok. őszi kenyérgabonaféléink nagy ré­sze megerősödve ment a tél­be, s a kifagyás sem okozott komolyabb károkat. Az őszi kalászosok megfelelő kezelése, műtrágyázása jelentősen emel­heti a várható terméshoza­mokat, s így a kevesebb te­rületről is betakaríthatjuk, a tavaszi búzával együtt a ter­vezett kenyérgabona mennyi­séget. A megye sok részén jó ütemben halad a tavaszi ka­lászosok, valamint egyes ka­pásnövények vetése. A heren- csényi, cserhátsurányi, a bán- ki, a héhalmi határ tele szántó-vető emberrel. Az ét­kezési borsót már nagyon sok helyen elvetették. Megyénk hagyományos borsó termelő községeiben, meg máshol is nem számítva a korai tava- szodásra, később kapták meg a vetőmagot. A vetőmagvak szállításával máshol is baj van. A szerződést kötő vál­lalatok nem gondoskodnak ar­ról, hogy a velük szerződő termelőszövetkezet időben megkapja a vetőmagot. Több termelőszövetkezetünk kerté­szetében panaszkodtak, hogy szerződéses kertészetükben a melegágyak már elkészültek, csak vetőmag nincs. Pedig most minden perc drága. Sok az új termelőszövetke­zet a megyében. Rengeteg a tennivaló most az indulás­nál. Ha, higgadtan, nyugod­tan szervezik a munkát, ak­kor még most, kapkodás nél­kül elvégezhető a kora ta­vasziak vetése. Ezzel jelenleg nem érdemes sokat várakoz­ni. Ha ezek a munkák meg­késnek, késleltetik a későbbi munkákat, a burgonya, a ku­korica vetését. Ez pedig nem lenne jó. Azt minden gazda tudja, hogy az idejében el­vetett vetőmag biztosabb ter­més Ígérete, mint a későbbi időben vetetté. Nagyon fontos, hogy a most induló termelő- szövetkezetek tandíj nélkül végezzék ezt az évet. A meg­szilárdítás egyik nagyon fon­tos feltétele a jól szervezett tavaszi munka. A vetés ide­jén beszéljünk a kapásnövé­nyek megmunkálásáról is. He­lyes ha már most a közgyű­lés határozata értelmében egyénekre kiosztják a kapás­növények területét, s megha­tározzák, hogy a terven felül- termelt termények esetében milyen premizálás illeti meg a szövetkezeti gazdát, s gon­doskodnak a családtagok mun­kába raid bevonásáról is. A nagyüzemi gazdálkodás vezetésében járatlan vezető­séget konkrétabban segítsék a járási szervek, a patronáló üzemek, a helyi tanácsok és a falu tömegszervezetei. Ez nemcsak az új termelőszövet­kezetekre vonatkozik, hanem a régi termelőszövetkezetekre is. Enélkíil nem teljesíthetjük a megyei pártbizottság ha­tározatát: emeljük a gyenge termelőszövetkezeteket a kö­zepesek, a közepes termelő­szövetkezeteket a jó termelő­szövetkezetek színvonalára. A jó tavaszi indulásnál nagy szerep vár a gépállomásokra is. A tél folyamán jól ki­javított gépeikkel nagy se­gítséget adhatnak a sok őszi szántással elmaradt termelő- szövetkezeteknek. Nagyon he­lyes a kettős műszak meg­szervezése. Ez legyen ügye a gépállomás gazdasági és po­litikai vezetésének, meg a ter­melőszövetkezet vezetőségének is. Csak közös erővel, a párt és kormány által biztosított lehetőségek jó kihasználásá­val haladhatunk előre. Az év tandíj nélküli befe­jezéséhez szükséges a közös alapok megteremtése is. Az alakulásnál nem egy termelő- szövetkezetünkben úgy hatá­roztak a gazdák, hogy a kö­zös alapba 200—3J)0 forintot fizetnek be. Ez a befizetés érthetetlen módon késik. De miért? Azért, mert nem szor­galmazza senki, s a vezető­ség sem mutat példát a be­fizetésnél, pedig ez egyik fel­tétele a gazdasági év jó ered­ményének. A tavasz beköszöntésével nagy feladatok várnak a falu szorgalmas munkában edző­dött népére. Újjá, eredmé­nyessé csak úgy lehet tenni ezt a gazdasági évet, ha már most mozgósítjuk erőinket és az előttünk álló feladatokat mindig pontosan, időben, lel­kiismeretesen elvégezzük. Kata János A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kor­mány a korszerű bizto­sításban, valamint az ifjúság és a bányaszak­emberek nevelésében elért, kimagasló ered­ményeiért Zsidai Já­nos csapatvezető vá­járt Kossuth-díjjal tün­tette ki. Míg a bányámesteri irodá­ban ülök, s hallgatom mások szájából, miket tett ez a vá­jár társaival itt a Kossuth lejtősön mostanában is, pró­bálom elképzelni magamnak. Zömök, energikus, őszülő, erős beszédű embernek gon­dolom. Olyannak, aki már fellépésével, határozottságá­val győz, akinek nem lehet ellenállni. — Tavaly ilyenkor — mondja a bányamester — bajban voltunk az ötös eresz­kében. A TH gyűrűk össze­nyomódtak, s nem lehetett közöttük szállítani. Három­ezer vagonra becsültük a még itt található szenet, kár lett volna otthagyni. Ha más irányból közelítjük meg, hosszadalmas és költséges lett volna. Zsidaiék vállalták. 230 méter hosszúságban három­szor kiácsolták a vágatot és a 3624 vagon szenet, ami csak volt, kitermelték. Úgy. hogy e veszélyes munka alatt balesetük sem volt. A folyosóról elnyújtott lé­pések tompa hangját halla­ni. Belép, köszön. Hatalmas termetű, szikár, csontos em­ber. Nem látszik rajta öt­venkét éve, az arca derűs, beszéde csendes. Tisztelettel tekintek rá, s nem tudom, mit kérdezzek tőle. De köz­vetlensége feloldja a hangu­latot. — Tegnap este mutatta meg a levelet a feleségem. A lányom mondta neki, hogy vacsora előtt ne beszéljen ró­Államunk évről évre jelen­tős összegeket költ megyénk iparának mezőgazdaságának fejlesztésére, a szociális és kulturális igények jobb ki­elégítésére. Jellemző, hogy az elmúlt évben beruházásokra mintegy 433 000 000 forintot költöttek el Nógrád megyé­ben. A felújításokra fordított összegekkel együtt pedig több mint 659 000 000 fo­rint az az összeg, amelyet megyénkben felhasznállak. A megye fejlesztésére eb­ben az évben is több száz millió forintot költenek majd. A beruházások koncentrálása, az építési idő lerövidítése ér­dekében azonban eddig csak azokra a létesítményekre nyi- ■ lották meg a hitelt, amelyek nár korábbi években meg­kezdődtek. Uj beruházásokat csak a későbbi hónapokban engedélyeznek majd. Ennek az elvnek a megtartása mellett eddig is már több mint 217 000 000 forint ér­tékű keretet nyitott meg a Beruházási Bank megyei fiók- ’ ja. dosták a hagymát is. Négy holdon magról vetett hagy­mát termelnek. A hagyma­mag is földben van, ezenkívül 1,5 holdon elvetésre került a sárgarépa és zöldség is. A tavaly felépített öntöző­berendezéssel az egész ker­tészetet öntözhetik, amelyből az idén 790 ezer forintos bevételt szeretnének elér- , ni. . A piacon felállított saját standon 203 ezer forint értékű árut szeret­nének eladni. A kertészetben egyébként ké­szítik a melegágyakat, s csak jr vetőmagvakra várnak még. Az idén termel először szerződésesen dohánymagot a termelőszövetkezet. A dohány- termelő brigád tagjai meg­la. Tényleg nem ettem vol­na az izgalom miatt.;. — Nem mondtam még a csapatomnak se, gondoltam, majd megtudják. Ne higgyék, hogy dicsekszem, hiszen az ő érdemük is. A sztahanovis­ta mozgalom idején is mind­annyian kaptunk jelvényt, aztán Ugyanúgy a szakma ki­váló dolgozója kitüntetést. A gépkocsiban, míg Ka- rancskesziben lévő lakására igyekeztünk, mondotta el, hogy már iskolás korban cse­lédnek ment. Akárcsak töb­bi férfi testvérei. Heten vol­tak, két lány, öt fiú. Meg az édesanyjuk. Apjuk még ti­zenhatban meghalt. S ma minden férfi testvére bá­nyász, ő már 33 éve. — Szeretnek a fiatalok. Voltam én itthon is," Orosz­lányban is éveken át mun­kamódszer átadó. Az első öt­éves tervet két esztendő alatt befejezte a csapat. Akkor bíztak meg azzal, hogy ta­nítsam meg a fogásokra a fiatalokat. — A Kossuth-táróból lej­Ezek közül is kiemelkedő a szánbányászati tröszt több mint 74 000 000 forintos ösz- szege. Ebből többek között tovább folytatják Király-táró, Kányás, Medve-akna, a tiri- besi és a szurdoki, a szék­völgyi bányák, a gyulai ra­kodók fejlesztését, új szén- vagyonok, új termelőhelyek feltárása érdekében. A bá­nyászat gépesítésére mintegy 15,6 milliót engedélyeztek ed­dig. Az építő- és építőanyag­iparban elsősorban a Romhányi Cserépkályhagyár rekonst­rukciója emelkedik ki, amelynek tényleges mun­kálatai a tavalyi jóvá­hagyás után idén kezdőd­nek meg. A Nógrádkövesdi Kőbánya szandai üzemegységének gé­pesítését, korszerűsítését kö­zel 10 000 000 összeggel már ebben az évben befejezik. Szintén befejeződik a Salgó­tarjáni Üveggyár több éve tartó rekonstrukciós program­ja. A Zagyvapálfalvi Üveg­gyárban 21 000 000 forintot kezdték a dohány melegágyak készítését is. A szövetkezet a tavasz folyamán fej és alap­trágyázásra több mint 11 va­gon műtrágyát használ fel. A termelőszövetkezeti trak­torok és lófogatok mellett az elmúlt napokban munká­hoz látott kinn a földeken 360 gépállomási traktor is. Már­cius első harmadában a gép­állomások 9000 hold talaj­munkát végeztek el, amely­ből 7000 hold tavaszi szán­tősre mentc-m át, ahol 60 szá­zalék körül teljesítettek. Én a rövid fúrók helyett mind­járt kétmétereset használ­tam. Javult az eredmény. Az 5—6 csille, amit egy ember naponta megrakott, felemel­kedett 8-ra, majd 10-re. Nem a munka volt nehéz, hanem az emberek meggyőzése. Eh­hez sok türelem kellett, hi­szen először nem szívesen fo­gadtak. — Aztán, hogy emelkedett a keresetük, rávertek a tíz csillére is. Most már üzennek értem, ha valahol probléma van. Igen. Azt már nem Zsidai János mondotta el. hogy üzentek érte 1956 decembe­rében is. Már hatodik hónap­ja volt otthon egy izomzúzó- dás miatt betegállományban. Az orvos nem akarta engedni. Alá kellett írnia, hogy sa­ját felelősségére veszi fel a munkát. Mert akkor nem akármilyen munkafelvétel- í ről volt szó. Bányásztársai dolgozni akartak, a megza­vart termelést újra, még te- .libb szívvel folytatni kellett, s itt szükség volt rá is. Aki­nek szavára leginkább hall­gattak, akivel annyi győztes csatát vívtak a föld mélyén... És a Kossuth-díjas vájár ma megint leszállt a bányá­ba, s amikor társai büszke szemébe tekintett, kezet fo­gott velük és csak annyit tudott mondani: — Olyan boldog volt az asszony, hogy elvittem Pest­re. Ez volt élete legnagyobb ünnepe. ... így beszél a vájár, aki a termelő és társadalmi mun­kájáért a felszabadulás óta 14 kitüntetést kapott, köztük a Magyar Népköz társaság Ér­demérem arany fokozatát és a Szocialista Munkáért Ér­demérmet is... Kondoros« János meghaladó összeggel kiszol­gáló üzemrészeket és irodát építenek. Megyénk népgazdaságilag legjelentősebb építkezése a Salgótarjáni Acélárugyár hideghengerművének kor­szerűsítése, amelyet töbl> mint 52 000 000 forintos ráfordítással ebben az év­ben már átadnak rendel­tetésének. A gyár egyébként összesen több mint 74 000 000 forintot fordíthat fejlesztésre. A tanácsi költségvetésben eddig 50 000 000 forint ere­jéig nyitott meg hitelt a banki Ebből 20 000 000 Ft-t lakás- építkezésre költenek, amely­ből folytatják Salgótarjánban a megyei tanács mögötti te­rület beépítését. Több mint 10 milliós előirányzat szere­pel a kórház építésére. A mátraszeleí vízrendszernél to­vábbi két kút építését fejezik be és 6,6 millió forintot köl­tenek Salgótarján csatorna- hálózatának fejlesztésére, kor­szerűsítésére. Újabb iskolai tantermek más szociális, egészségügyi és kulturális létesítmé­nyek nyernek befejezést, vagy továbbfolytatást még ebben az évben. A beruházási összegek kon­centrált és gazdaságos fel- használása megköveteli, hogy valamennyi érintett szerv minden erőfeszítést megtegyem a befejezetlen építkezések csökkentése, az építési határ­idő rövidítése érdekében. tás. Az érsekvadkerti és a berceli gépállomáson a leg­jobb a munka üteme, 2500 hold talajmunkát végeztek el a hét elejéig. De a Tolmácsi Gépállomás traktorosai is túl vannak már az 1500 holdon. Bekapcsolódlak a munkába a termelőszövetkezetekhez ki­helyezett vetőgépek is. Az idén először került sor arra, hogy gépállomásaink már a tavaszi munkáknál kettős műszakban üzemeltes­sék a traktorokat. A felméré­sek szerint közel 35 000 hol­dat tesz ki az a terület, amelyen el kell végezi a ve­tés előtti talajelőkészítést. Az elmúlt héten 118 gépnek volt két gaz­dája, s ez azt jelentette, hogy a megye gépparkjá­nak mintegy egynegye­dén biztosítják a kettős műszakot. A Szécsényi Gépállomáson 30 gép dolgozik kettős műszak­ban. A megye valamennyi gépállomásán növelni lehet még a kettős műszakban dolgozó gépek számát, ha munkába állítják a Szabad­szálláson tanult termelőszö­vetkezeti traktorosokat. / Uj filmet forgafnak Salgótarjánban Salgótarján rendjét már na­pok óta felkavarta az a nagy készülődés, amely a Salgó­tarjáni November 7 Film­színház környékén, valamint a Szabadság téren történik. A Hunnia Filmstúdió dol­gozói az 1917-es állapotokat varázsolja a környékre. Mát leszerelték a fénycsöveket, 15 —20 méteres fenyőfákat ál­lítottak a filmszínház előte­rébe, valamint a hősi emlék­mű körül, amelyekkel takar­ják a modern vonalú épüle­teket, valamint építményeket. A készülődés „Megöltek egy lányt” című film külső fel­vételeihez szükségesek. A fil­met Solymár János riportja nyomán Nádassi László ren­dezi. A film külső felvételei­nek jelentős része Salgótar­jánban a Szabadság téren, va­lamint a mozi előtt és az Acélárugyárban készül. A film forgatására és a részle­tekre legközelebbi számunk­ban még visszatérünk. Kettős műszakban dolgoznak a gépek HÉTEZER HOLDAT SZÁNTOTTÁK A GÉPÁLLOMÁSOK A KÉT ELEJÉIG---------- .......... . - —.-vr.-rr .......... -■ I —— VE TIK MÁR A ZABOT IS TÖBB MINT 11 VAGON MŰTRÁGYÁT SZÓRNAK EL BALASSAGYARMATON

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents