Nógrádi Népújság, 1961. március (17. évfolyam, 17-25. szám)

1961-03-11 / 20. szám

1961. március 11. NÓGRÁDI népújság 3 Közérthetően, a munkapadokig felbontva... A munkaversenyszervezés néhány tapasztalata a helyiiparban Ismeretes, hogy megyénk helyiipara jól teljesítette há­roméves tervét, azonban akad­tak olyan hiányosságok, ame­lyek szépségihibássá tették az eredményeket A mennyiségi szemlélet, a kevésbé fontos, de vállalati szempontból jö­vedelmezőbb munkák felé való eltolódás, a szolgáltatás rovására történő tevékenység voltak azok a hibák, amelye­ket már az elmúlt évben is jelentősen lehetett volna csök­kenteni. Ez az év — annak ellenére, hogy az idén nem eszközölnek jelentős beruházásokat a he- lyiipanban — biztatónak mu­tatkozik a feladatok jobb tel­jesítésére. Egyes helyiipari vállalatok vezetői derűlátób­ban értékelik az előttünk levő évet, s néhány változás is történt az utóbbi időben e területen, amely kiváltotta e hangulatot. Egy azonban bizo­nyos: derűlátásból, bi rakodás­ból önmagában még nem született eredmény. Ezt bizo­nyítja az is, hogy első havi tervét kevésbé teljesítette oly jól a helyiipar könnyűipara, s a második hónapban sem hozta be a lemaradást. Ebben az évben megnöve­kedett feladatokat kell meg­oldani a helyiipamak is. A könnyűiparban 3 millió, az élelmiszeriparban több mint 2 millió forinttal nagyobb a teljesítésre váró feladat, mint tavaly volt. Ha figyelembe vesszük, hogy az első két hó­napban a tanácsi könnyűipar nem teljesítette tervét, felve­tődik a kérdés, hogy miként tudják majd a vállalatok a megnövekedett feladatokat teljesíteni. Az elmúlt két-három hét­ben üzemi tanács értekezle­tet, termelési tanácskozást rendeztek a helyiiparban, ahol megvitatták az idei ter­vet, s döntöttek a munkaver­senyről. Néhány tapasztalat azt bizonyítja, hogy ezek a különböző szintű tanácskozá­sok kevés sikert eredményez­tek a helyiiparban. Vitáztak az üzemi tanácsok a tervfel­adatokról, azonban nem bon­tották le azökat s azokon a tanácskozásokon, ahol már a munkások is részt vettek, nyilván nem érthették meg a tervfeladatok lényegét. Szám­halmazt, globális értékeket vittek eléjük, s így a szórvá­nyosan elhangzott vállalások is ennék a bélyegét viselik magukon. így történhetett meg, hogy a megyei Húsipari Vállalat üzemi tanácsülésén felszólalt az egyik tanácstag, egy munkás, hogy a vállalat vezetői magyarázzák meg a tervszámókat, tegyék érthető­vé a munkások számára, hogy mi rejtőzik a számokban ki­fejezett tervfeladatok mögött, így volt ez a megyei Sütő­ipari Vállalatnál is, ahol szin­tén globális számadatokat terjesztettek az üzemi tanács­ülés elé. Ezeken a tanácsko­zásokon nem bontották fel részletesen, egészen a munka- padokig a terveket, s így nyilván nem kísérte siker a munkások bevonását, a terv- feladatok megoldásába. A szé- csényi Vegyesipari- és Javító Vállalat termelési tanácsko­zásán sem születhettek jól át­gondolt, józan munkaverseny vállalások, mert itt sem vet­tek fáradságot a vállalat ve­zetői a tervek felbontásához. Így nem lehet munkaver­senyt indítani. Ezekre a ta­nácskozásokra már lebontva kellett volna vinni a felada­tokat. Ha természetes mér­tékegységre váltják a számo­kat, szinte tapinthatóvá te­szik a tervet, az egyszerű munkások is lelkesedéssel ad­tak volna segítséget vállalá­saikkal a tervek megvalósí­tásához. S az is baj, hogy egyes helyéken még mindig nem találták meg a munká­sok és a vezetés közti közös nyelvet. Igaz, több fáradtsá­got, vesződséget kíván a ve­zetéstől, s egyben nagyobb és körültekintőbb szaktudást, po­litikus képzettséget, és élesebb előrelátást. Eddig sem hasz­nálták ki szerencsésen a he­lyiiparban a munkások alkotó készségét. Kevésbé igényelték e fontos rejtett tartalékot, a munkaverseny lendületét; pe­dig jónéhány százezres, eset­leg milliós többletteljesítést dobnák el mindazok, akik ezt nem veszik figyelembe. A he­lyiipari vállalatok mumkaver- seny vállalásai nyilván nem sikerülhettek. S így történt meg, hogy e vállalásokat nem fogadták el. Tehát újra kezd­hetik a vállalatok e munkát. Minden tréfát félretéve, iga­za van a közmondásnak: „Aki rest, kétszer fárad.” Az összevonás kezdeti tapasztalatai 2800 TONNA KENYÉR, 4 MILLIÓ PÉKSÜTEMÉNY AZ ELSŐ KÉT HÓNAPBAN Tavass előtt Irta: Jakab Sándor, a Nógrád megyei Pártbizottság első titkára Sok gonddal vesződséggel járt a megye két sütőipari vállalatának összevonása. Az év eleje óta az összevont vál­lalat vezetői megfeszített munkával dolgoznak azon, hogy Alacsony selejftel . * A tűzhelygyári Kossuth bri­gád, amely arról nevezetes elsősorban, hogy alacsony se­lejtszázalékkal dolgozik, egy­ben a szocialista cím. elnye­réséért is versenyez. OLDALT: Nagy György a brigád egyik tagja már 3,2 százalékkal csökkentette le se- lejtjét. LENT: Oravecz József a brigád másik tagja, az el­múlt évben 2,5 szá­zalékkal szorította selejtjét a megtűrt alá. Jelenleg há­rom százalékkal kevesebb a selejt- je mint a megen­gedett. javuljon a kenyér minő­sége, több legyen a sü­temény, s egyre kevesebb kifogás merüljön fel a szállításokat illetően. A sok tennivaló ellenére a vállalat az első két hónap­ban teljesítette a tervét, s így közel 2800 tonna ke­nyeret, s valamivel több mint 4 000 000 darab süteményt termeltek. Az egyesítés után legfontosabb tennivalóként elsősorban a munkáslakta te­lepülések ellátását szorgal­mazták, s ma már érezhető e helyeken a javulás. A vál­lalat vezetői, a párttagok kommunista aktívaülésen vi­tatták meg az időszerű ten­nivalókat. Megszilárdították a rendet, a technológiai fegyel­met és folyamatosan meg­szüntetik az üzemmenetben jelentkező hiányosságokat. Az intézkedéseket szigorú ellenőrzés követi. Naponta véleményt kér­nek más-más boltoktól^ hogy így is ellenőrizzék a pékségek minőségi mun­káját. Az ellenőrzéshez tartozik az is, hogy az üzemekben ha­vonta leltároznak és 10 na­ponként értékelik az üzemek főbb mutatóit. A szállítási se­lejt kiküszöbölésére újítást vezetnek be egyelőre kísér­letre. Az üzemekben feltárt hiányosságokra azonnal in­tézkednek. Az elmondottak választ adnak a vállalat egy­re javuló munkájára. A vál­lalat több olyan tervet kíván még megvalósítani, amely ál/ tál tovább növeli hitelét.-------------­T a nuár derekán Nógrád ^ is a szövetkezeti me­gyék sorába lépett. Harminc­öt új szövetkezeti község ala­kult, s'50 ezer holddal gyara­podott a közös gazdaságok területe. Ez azt jelenti, hogy megyénk szántóterületének 90 százalékát termelőszövet­kezetek és állami gazdaságok birtokolják, míg tavaly „csu­pán” 70 százalék tartozott hozzájuk. Az a tény, hogy Nógrád szövetkezeti megyévé fejlődött, új helyzet, új fel­adatok elé állít bennünket, nógrádi kommunistákat. Egy mondatban: minden erőnket a szövetkezetek megszilárdítá­sára, erősítésére összpontosít­juk. Azon munkálkodunk, hogy az újonnan alakult és jelentősen felfejlődött szövet­kezetek minél előbb életké­pes közös gazdaságokká vál­janak, s emellett eltökélt szándékunk, hogy a meglevő gyenge szövetkezeteket fel­emeljük a közepesek színvo­nalára, s igyekszünk elérni, hogy a közepesek pedig utol­érjék a jókat. E célok meg­valósítása csak türelmes, ki­tartó munka eredménye le­het. B. Szabó István, a kazári Zöld Mező Termelőszövetke­zet elnöke zárszámadáskor kijelentette: „200 ezer forint volt a tandíjunk a múlt esz­tendőben.” Ebben a szövet­kezetben 33 forint jutott egy- egy munkaegységre, de a kezdés tapasztalatlansága így is 200 ezer forint tandíjat követelt a fiatal közösségtől. Jó lenne, ha minél kevesebb szövetkezetnék kellene ilyen, vagy hasonló tandíjat fizet­nie. Ezért fontos, hogy a kö­vetkező évben jól hasznosít­sák a tavalyi és a régebbi tapasztalatokat; akkor van rá remény, hogy zavartala­nabb, eredményesebb lesz a szövetkezetek fejlődése. M: a szervezés után egyet­len napra sem hagytuk ma­gukra az új szövetkezeteket, ahogy erőnkből tellett, segít­ségükre siettünk. Nálunk jól bevált az a módszer, hogy a szervező brigádok hátra hagy­tak két-három embert, akik a később erősítésül küldött szakemberekkel együtt segí­tettek és ma is segítenek az irányításban járatlan elnö­köknek, vezetőségéknek a kö­zös munka, a közös tevékeny­ség megkezdésében. R< endkívül fontos teen­dő új szövetkezeteink­ben a pártszervezetek létre­hozása. Az egyéni gazda, alki aláírta a belépési nyilatkoza­tot, ezzel még nem vált kö­zösségi emberré. Sok bizony­talanság maradt beníie, s alig tudja elképzelni, hogyan is alakul majd az élete ez­után. A bizonytalanság elosz­latása mindenekelőtt a kom­munisták dolga, s ők száll­hatnak szembe legsikereseb­ben a lépten-nyomon felbuk­kanó ellenséges híresztelések­kel, rémhírekkel is. A tavaly alakult szövetkezetek pél­dája bizonyítja: a pártszer­vezet nélkül nehezen, sok esetben egyáltalán nem tud­ták volna megtenni az első lépéseket. 1960 végére elér­tük, hogy a termelőszövetke­zetek 95 százalékában műkö­dött pártszervezet, s 455 dol­Sikeresen halad az Erőműben az évi főjavítás RÖVIDESEN TELJESÍTIK AZ ELSŐ NEGYEDÉVI TERVET A szokásos évi nagyjavítás keretében e hét elején már­cius 7-én délután adták át üzemeltetésére a karbantartók a VI-os számú kazánt a Salgó­tarjáni Erőműben. A javítás során mintegy két nappal rö­vidítették meg a határidőt _s ezzel több mint 110 ezer kWó terven felüli villamosenergia megtermelését tették lehető­vé. E munka elvégzése után hozzáláttak az Erőmű legna­gyobb és leggazdaságosab­ban dolgozó V-ös számú tur­binájának főjavításához is. A karbantartók elhatározták, hogy két nappal itt is meg­rövidítik a javítás idejét. Eh­hez még fokozottabb szerve­zettségre lesz szükség, mert külföldi szigeteléssel látják el a turbinát, amely csökken­ti a sugárzó hőveszteséget, de egyben több, gondosabb munkát is igényel. Egyébként az Erőmű dol­gozói előreláthatólag a jövő hét közepén már teljesítik első negyedévi tervüket is. gozó paraszt lépett a kommu­nisták sorába. Az idén to­vább erősödnek pártszerve­zeteink. A másik fontos teendő: a hozzáértő, köztiszteletben álló szövetkezeti vezetés ki­alakítása. A vezetők válasz­tása, természetesen, a tagság joga és feladata, de ez nem egyszerű dolog. Sok a vita. Vannak, akik csak a közép­parasztok kezében látják jó helyen a vezetést, mások pe­dig a szegényparasztokra es- küdöznekj A megyében 150 szövetkezet gazdálkodik, s a felében középparaszt az el­nök. Az az igazság, hogy jól megállják a helyüket. De be­letanultak a vezetésbe a volt szegényparasztok is. Helyte­lenül cselekszenek, akik a származásból, a vagyoni kü­lönbségből indulnak ki. Az a lényeg, hogy becsületes emberek kerüljenek a szö­vetkezetek élére, akikből nem hiányzik a rátermettség sem. Egy ember azonban csak egy ember. Rosszul dolgozik az a vezetőség, amely nem törekszik kezdettől fogva a munkák ésszerű megosztásá­ra. A megválasztott vezetőségek mindenütt hozzákezdtek a tervezéshez. Tervkészítés előtt szinte kivétel nélkül előké­szítő tanfolyamokon vettek részt mindazok, akik a terv- készítést irányítják. Állami gazdaságokból, gépállomások­ról és más helyekről sók ta­pasztalt szakember kapcsoló­dott bele ebbe a fontos mun­kába. Itt is, ott is megalakultak a brigádok és a munkacsa­patok, s a tagok megválasz­tották közvetlen vezetőiket, akik általában a legjobb gaz­dák közül kerülnek ki. A bri­gádvezetők munkáján na­gyon sok múlik. Tavaly igen tekintélyes gazdák vetiék kézbe az állattenyésztés irá­nyítását az őrhalmi Hazafias Népfront Tsz-ben. Ennek meg is van az eredménye A 120 közösbe vitt tehéntől 115 borjút neveltek fel a gondo­zók s emellett a fejési átlag is igen szép a tehenészetben. A munkacsapatok szervezése ebben a gazdaságban a meg­levő rokoni, baráti kapcso­latokra épült. Ez megköny- nyítette a tagolk mozgósítá­sát, s elejét vette a munka- közbeni viszálykodásnak. A tagok között szilárd egység alakult ki. Jól ismerik a kö­zös terveket, sőt, időnként ellenőrzik is, mit hogyan valósítottak meg belőlük. A közös munka növelte a po­litikai érdeklődést és a kul­turális igényt. Az őrhalmi brigádok tagsága együttesen törekszik ezeknek az igények­nek a kielégítésére. A tavalyi tapasztalatok alapján megállapíthat­juk, hogy a jó vezetésnek el­engedhetetlen feltétele az előrelátás és a szervezettség. Régen rossz, ha valahol nincs meg az összhang a vezetők között, s mondjuk az elnök gondol egyet és megváltoztat­ja az agronómus intézkedé­seit. Káros az is, ha a bri­gádvezetőle nem jutnak elég önállósághoz, ha az elnök vagy az agronómus bele-bele- avafkozik tevékenységükbe. Ez árt a tekintélyüknek, zül- leszti a munkafegyelmet. A vezetőség tekintélye csak növekszik, ha bátran fordul a tagsághoz fontos kér­désekben. A varsányi Dózsa Tszrben gondot okozott az állatállomány elhelyezése. Megkérdezték a tagságot, mi a véleményük a dologról, s a gazdák segítségével két hó­nap alatt 85 szarvasmarhának jutott férőhely. A parasztság tapasztalata, kezdeményezése állandó erőforrása a megszi­lárdításnak. Sajnos, előfor­dul, hogy a vezetőségek nem élnek eléggé ezzel a lehető­séggel, bizalmatlanok a tag­ság iránt. A legjobb -tervek is papí­ron maradnak, ha nincs aki hozzáfogjon a megvalósítá­sukhoz. Nógrádban a bá­nyák, az üzemek sok mun­kaerőt lekötnek, s a legtöbb faluban csak az asszonyok munkájára lehet számítani. A munkaszervezés legbevál- tabb módja nálunk is a ka­pásnövények területének fel­osztása családonként, kiegé­szítve az ösztönző premizáld» megfelelő formájával. A mát- raverebélyi Március 15. Tsz ezzel a módszerrel elérte, hogy egész évben példásan folyt náluk a növényápolás. Volt olyan család, amely egy holdon 35 és fél mázsa ku­koricát termelt, májusi mor- zsolt'ban számítva. A premi­zálásnak általában az a for­mája terjedt el, amely sze­rint. a terven felül betakarí­tott termés bifconyos százalé­ka illeti megs a tagokat jó munkájukért. Tavaly még sokan idegen­kedtek a területfelosztástól, a premziálástól. Voltak, akik idejében szakítottak téves felfogásukkal. de akadtak, akik csak év végén jöttek rá, hogy másképpen kellett volna csinálni. A területfel­osztás és a premizálás nagy „húzóerő”. Megoldja a család­tagok bevonását a közös mun­kába, gondos növényápolásra ösztönöz, tehát hozzájárul a terméshozamok növeléséhez is. Nem mondhatunk le erről a húzóerőről. Íme egy-két példa: A litkei Kossuth Tsz úgy termelt köztes babot, hogy a termés felét haza vi­hették a tagok. Héhalmon he­lyesen alkalmazott célpré­miummal biztosították a ren­geteg zöldborsó leszedését. A tavaszi és a későbbi idény­munkák előtt termelési ta­nácskozásokra, tapasztalatcse­rékre hívják össze a szövet­kezeti gazdaságok vezetőit: ’hadd tanuljanak egymástól. TV ógrádban a termelőszö- ’ vetkezeti tagságnak majdnem a fele nő. Asszo­nyok, akiknek a férjük mun­kás, bányász. Ezeknek az asz- szonyoknak van két jogos panaszuk. Férje után mind­egyik SZTK-biztosított, de mivel szövetkezeti tagok', sa­ját tagságuk után is fizet­niük kell az SZTK-járulékot. Amikor dolgoznak, nem is nagyon zúgolódnak az ellen, inkább a téli hónapokban, amikor nem jut nekik mun­ka a közösben. Ez a gond sürgős intézkedést kíván, ugyanis az idén — emiatt —• jóval kevesebb asszony je­lentkezett munkára. A másük probléma: igazságtalannak ér­zik munkájuk díjazását. A közgyűlések orvosolhatják ezt a panaszt. Végül a községi tanács, a pártszervezet és a tsz-vezető- ség kapcsolatáról lenne né­hány szavam. Mind a három vezető testület előtt ugyanaz a cél áll, a szövetkezetek megszilárdítása, fejlesztése, tehát együtt is kell dolgoz­niuk, egységes álláspontot kell elfoglalniuk minden lényeges kérdésben. Persze, mindegyik őrizze meg a maga hatáskö­rét. A szövetkezet ne „vál­lalja” magára a tanács mun­káját, s fordítva, a tanács ne avatkozzék bele a szövetke­zet belügyeibe. Az együttmű­ködésnek sok területe van. Tavaly nyáron a pártszerve­zet, a tanács és a szövetke­zet vezetősége közösen moz­gósították Kazár lakosságát, s négy nap alatt végeztek az aratással. A tanácsnak mód­jában van — s kötelessége is —, hogy segítsen a kisgyer­mekes anyák gondján, létesít­sen idényjellegű napközi ott­hont a nagy tavaszi és nyári munkák idején. Ugyancsak sokat tehetnek a tanácsok a szövetkezeti fiatalság szóra­kozásáért, s általában a szö­vetkezeti tagság művelődé­séért, kulturális igényeinek kielégítéséért. Nemsokára beköszönt a ta­vasz, s megkezdődnek a me­zei munkák. Az idei gazdál­kodás eredményessége új és régebben alakult szövetkeze­tekben egyaránt attól függ, hogy jó tervezéssel, jó poli­tikai és gazdasági szervező munkával hogyan készítik elő az egész évi gazdálkodást. (Megjelent a Népszabadság 1961. március 7-i számában.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents