Nógrádi Népújság, 1961. február (17. évfolyam, 9-16. szám)
1961-02-11 / 12. szám
2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1961. február 11. Egyesült erővel a tsz-ek megszilárdításáért Négy járási pártbizottság és járási tanács együttes ülést tartott Az elmúlt napokban együ ttes ülést tartott a pásztói, a szécsényi, a rétsági és a balassagyarmati járási pártbizottság és járási tanács. Az összevont pártbizottsági és tanácsülés napirendjén a mezőgazdaság átszervezésének befejezéséből adódó feladatok megtárgyalása szerepelt. Ezeken az üléseken resztvettek a megyei pártbizottság egyes vezetői is, akik értékes hozzá szólásaikkal emelték a tanácskozások színvonalát. Az együttes ülések határozatot fogadtak el, amely határozatok a régi és új termelőszövetkezetek politikai és gazdasági megszilárdításával foglalkoznak. Az alábbiakban rövid szemelvényeket adunk három összevont pártbizott- sági és járási tanácsülésről. A politikai felvilágosító munka folytatására van szükség Andó Gyula elvtárs, a járási pártbizottság első titkára beszámolójában méltatta azt a nagyszerű munkát, amelyet a járás kommunistái, a munkásosztály segítségével, az átszervezés idején végeztek. A járásban január közepén lényegében befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése. A téli fejlesztés során több mint 3800 tag lépett be a termelőszövetkezetekbe, közel 20 ezer' ka- tásztrális hold földdel. Ezután Andó elvtárs azokról a politikai és gazdasági feladatokról szólt, amelyek az új helyzetben a párt, a tanács vezetőire, a falusi kommunistákra várnak. Egyik legfontosabb feladatként jelölte meg a szívós, politikai felvilágosító munka folytatását. A szövetkezeti gazdákban ma még nagyon sok a kétség, nem találják helyüket a közösségben. A falusi kommunistáknak erősíteniök kell bennük azt a gondolatot, hogy helyesen választottak. Tovább vinni a felvilágosító munkát, formálni, alakítani a szövetkezeti gazdák tudatát, előkészíteni a fiatal közösségek indulását, ez képezi most a falusi pártszervezetek, a községi tanácsok legfontosabb feladatát. Hiszen a cél az, hogy minél erősebbek, szilárdabbak legyenek az új termelőszövetkezetek, s már az idén több árut adjanak az államnak, mint az elmúlt esztendőben. Az ülésen résztvett és felszólalt Matúz József elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának titkára. Felhívta a pártbizottsági és a tanácstagok figyelmét a politikai munka fontosságára. Elmondotta, hogy még elég sok a járásban is azon szövetkezeti gazdák száma, akiknél a korábban elmulasztott politikai munkát pótolni kell. A pártnak, a tanácsnak el kell jutni most ezekhez az emberekhez, meggyőző szóval bebizonyítani a nagyüzem fölényét, azt, hogy helyesen választottak. Beszéde további részében Matúz elvtárs méltatta az első év jelentőségét. Ügy kell dolgozni, hogy a fiatal termelő- szövetkezetek már az első évben politikailag és gazdaságilag egyaránt szilárd gazdaságok legyenek. A gazdasági feladatokról szólva Matúz elvtárs külön kitért az árutermelés fokozására, az új és a légi termelőszövetkezetekben egyaránt. Szólt a reális terv- készítésről, amely egyik feltétele ennek. S a másik igen fontos feltételeként jelölte meg a tavaszi munkákra való felkészülést, mert hogy milyen eredménnyel zárják termelőszövetkezeteink az idei évet, az jórészt attól függ, hogyan kezdik el tavasszal a munkát, hogyan pótolják az őszi lemaradásokat. Kaszás József elvtárs, a járási tanács végrehajtó bizottságának elnöke, a községi tanácsok tevékenységéről és a járási tanács irányító munkájáról szólt. Javasolta, hogy az együttes ülés bízza meg a párt és a tanács végrehajtó bizottságát, kezdeményezzenek versenyt a termelőszövetkezetek között, dolgozzanak ki közöttük megfelelő versenyszempontokat a termelési és áruértékesítési tervek teljesítésére. A járás termelő- szövetkezetei hívják ki versenyre a megye valamenyi szövetkezetét. A gépállomások munkáját Kazinczi és Sohár elvtársak, a pásztói és erdőkürti gépállomások igazgatói méltatták. Széles Ferenc elvtárs arról beszélt, hogyan segítik a járás KISZ fiataljai a termelőszövetkezetek erősítését, szilárdítását. A járási pártbizottság és tanács együttes ülése határozatot fogadott el, amelyben a legfontosabb politikai és gazdasági feladatokat rögzítették. gyenge eredményeket elérő termelőszövetkezet, s ezért felelősek a járási szervek is, — hangzott a beszámolóból, és a hozzászólásokból. A legfontosabb feladat a termelő- szövetkezetek megszilárdításánál a pártszervezetek megerősítése mellett a tsz-vezetés megjavítása. Kezdettől fogva úgy neveljük a tsz vezetőségét, az elnököt, hogy mondja ki az igent is, meg, ha kell a nemet is. E nélkül nehéz megteremteni a munkafegyelmet. A beszámoló részletesen nem beszélt, hogyan szilárdítják meg a gyenge, valamint az új termelőszövetkezeteket, mert erről részletes intézkedési tervet dolgozott ki a járási párt végrehajtó bizottsága, amely szerint dolgoznak a jövőben. De annál részletesebben foglalkozott a tavaszi munkák gondos szervezésével, s elfogadta a megyei párt és tanácsülés javaslatát, már az idén dolgozzunk úgy, hogy a gyenge termelőszövetkezetek közepesek, a közepes termelőszövetkezetek pedig jók legyenek. Szívós Péter elvtárs, a Központi Bizottság munkatársa arról beszélt, hogy nagy türelemmel kell lenni az új utat választott emberekhez, fogni a kezüket, úgy vezetni be őket a további munkába. A tsz olyan lesz, amilyenné ők teszik szorgalmukkal, tapasztalatukkal, dolgos kezükkel. Jól sikerült tanácskozás volt a rétsági. Meghatározta a tsz-ek előtt álló feladatokat, s e feladatok végrehajtására képesek a rétsági járás kommunistái. Fontos feladat a termelőszövetkezetekben a termelés fokozása Téli politikai tanfolyamok falun Itt az ideie falusi pártszervezeteink megerősítésének — Most már nyugodtan, higgadtan rendezzük sorainkat az előttünk álló fő feladatok elvégzésére — mondta beszédében Godó György elvtárs a járási pártbizottság titkára, a közös pártbizottsági és járási tanács ülésén. A padokban ülők szeméből sugárzott a jól végzett munka utáni megelégedettség. A jelenlevők érezték, s ezt érzékeltette az ünnepélyes csend is, az előadó nyugodt hangja; a nagy feladatot, a mezőgazdaság szocialista átszervezését sikeresen, a párt határozatainak szellemében végrehajtottuk, — Nagy feladat volt ez, de még nagyobb lesz a megszilárdítás a többtermelés biztosítása — hangsúlyozta a beszámoló. Az előttünk álló feladatok sikeres végrehajtásához szükséges, hogy rendezzük sorainkat, javítsuk meg pártépítö munkánkat, erősítsük meg pártszervezeteinket. Erről beszéltek a hozzászólók is, ezt tartották az egyik legfontosabb feladatnak. Itt az ideje falusi pártszervezeteink megerősítésének. A parasztság közeledik a párthoz. Okos, józan, komoly emberek kopogtatnak a párt ajtaján, bebocsátást várva. Munkát kérnek, és részt a közös előtt álló feladatok megoldásából. Segítsünk nekik! Az ülésen, amely beillett volna munkaértekezletnek is, szóba került a nők helyzete is. Tűrhetetlen, állapította meg a beszámoló — meg a hozzászólók is —, hogy egyes termelőszövetkezetekben ugyanazért a munkáért nem ugyanannyi munkaegységet kapnak a férfiak és a nők. De hátrányos helyzetben vannak a pártba, valamint a termelőszövetkezeti vezetésbe való felvételnél is. Pedig a nők becsületesen megállják helyüket a termelőszövetkezetben. A rétsági járásban sok a A soronlévő mezőgazdasági feladatokról, a termelőszövetkezetek megszilárdítási feladatairól tanácskoztak a napokban a balassagyarmati járási pártbizottság és tanács tagjai. ,Az elmúlt gazdasági esztendő eredményeit és hibáit tették mérlegre az értekezlet résztvevői, hogy a tapasztalatok ismertetésével ebben az évben könnyebben léphessen előbbre a járás mezőgazdasága. Koncz István járási tanácselnökhelyettes beszámolójában közölte, hogy a járás területén a termelőszövetkezeti családok száma 7195, a igok száma 7984 fő. Ezek szaunára a szervezés időszaka után a megerősítés terén kell segítséget adni. Részletesen ismertette a tsz-gazdaságokban mutatkozó hibákat, amelyek egyes helyeken az 1960-as zárszámadási évben terméskieséseket eredményeztek. Egyes helyeken például hiába voltak kihelyezett szakemberek, azokat nem hallgatták meg. Sok tsz- gazda még 5—10 holdas szemléletből akarta irányítani a nagyüzemi gazdaságot s ez nem járt sikerrel. Helyenként a törvénytelenül nagy háztáji terület vonta el a munkaerőt a közös feladatoktól. Az előforduló hiányosságok mellett azonban jó eredmények is mutatkoznak, különösen az aratási munka gyors elvégzése, a saját erőből történő építkezések, beruházások területén. A megépített istállók kivétel nélkül benépesültek s az állat- állomány napról napra növekedik. Fontos feladat a termelés fokozása, itt szükséges, hogy a vezetők megismertessék a tagsággal, hogy a tervek túlteljesítése milyen anyagi többletet és előnyt biztosít az egyeseknek. Fokozni kell az állattenyésztési kedvet a háztáji gazdaságokban, hogy ezáltal is minél több kerüljön állami felvásárlásra. Gondot kell fordítani a baromfiállomány kialakítására a honti Győzelem Tsz-hez hasonlóan, ahol ebben az évben négy turnusban már 14 ezer naposcsibét fogadnak. Horváth József járási KISZ- titkár a szakemberek tudásának nagyobb mérvű hasznosítását, az ifjúság társadalmi munkába való bekapcsolását tartja szükségesnek. Ehhez a felvilágosító munka mellett megfelelő anyagi feltételeket kell biztosítani. Tóth László dejtári tanácselnök a kollektív vezetés, a helyes, munkaszervezés fontosságát hangsúlyozta s az asszonyoknak a kapálásban való anyagi érdekeltté tételét. Győri István hugyagi tsz dolgozó a vezetőségek helyes megválasztásának, Gajdos János patvarci tsz-gazda pedig a helyes premizálási módszerek kialakításának és ismertetésének fontosságát említette. Tóth István, a szügyi tangazd. igazgatója a megerősítés fontos kellékének azt tartja, hogy a tsz-ek a kiadott 'rendeletek, jogszabályok, alapszabályok szerint működjenek. Lakatos József, a megyei pártbizottság osztályvezetője hangoztatta: úgy kell dolgozni, hogy a termelőszövetkezeti falu helyett egyre inkább szocialista faluról beszélhessünk. Ennek érdekében biztosítani kell a szövetkezetekben a szocialista vagyonvédelmet. Mácsik Ferenc érsekvadkerti állatorvos a jószágnevelés terén mutatkozó feladatokra hívta fel a figyelmet. A járási pártbizottság és tanács közös megbeszélése fontos határozatokat hozott, amelyekben feladatának tekinti a termelőszövetkezetek politikai, gazdasági és kulturális erősítését. Pártunk VII. kongresszusa irányt szab a szocializmus építésében a kultúrforrada- lomnak. A kultúrforradalom középpontjába pedig dolgozó népünk tudatának formálását állítja, hogy munkás- osztályunk és dolgozó parasztságunk megtanuljon új módon, szocialista módon élni és gondolkozni. Hazánkban lényegében a tömeges átszervezés mezőgazdasági vonalon a termelőszövetkezetekben ez év tavaszáig befejeződik. Dolgozó parasztságunk termelőszövetkezetekbe tömörülve elindul a szocializmus építése útján, új életet kezd. Persze tévedés volna azt hinni, hogy az egyénileg dolgozó parasztember, ahogyan belépett A TERMELŐSZÖVETKEZETEKBE, nyomban megváltozik a nézete és új módon, szocialista módra kezd gondolkozni. Ez nem így van. Még benne var: a régi, amitől nem akar megszabadulni, és a régitől való megszabadulás eléggé hosszú időt vesz igénybe, sokkal hosszabbat, mint az az elhatározása, hogy belépjen a közösbe. Ezeket figyelembe véve, hozott az MSZMP Nógrád megyei Bizottsága olyan határozatot, hogy a megye területén négy járásban (szécsényi, balassagyarmati, rétsági, pásztói), mintegy 21 község az 1960—61-es oktatási évadon belül téli politikai esti tanfolyamokat indít. Ezek a tanfolyamok ez év január 10 és 29 között le is zajlottak. A tanfolyomok tananyagát az MSZMP megyei bizottsága úgy állította össze, hogy a parasztságot legjobban érdeklő kérdésekkel foglalkozzon. Mint például a munkás-paraszt szövetség; a termelőszövetkezetek alapszabályának ismertetése; a termelőszövetkezeti egység és demokrácia; anyagi érdekeltség és jövedelemelosztás; munkaszervezés; munkafegyelem a termelőszövetkezetekben; a szocialista hazafiság; harc a burzsoá nacionalizmus Közel 3 millió forint a házak, lakások javítására KÉSZÜL AZ INGATLANKEZELŐ KARBANTARTÁSI TERVE A Salgótarjáni Ingatlankezelő Vállalatnál most készítik a vállalat kezelésében lévő lakások, épületek tervszerű megelőző karbantartási tervét. Ebben az évben a vállalat mintegy kétmillió forint értékben végeztet részleges és teljes felújítási munkákat, valamint közel egymillió forint értékben saját erőből végez állagmegóvási, javítási munkákat. A munkák legnagyobb részét más építőipari vállalatokkal végeztetik el, míg a vállalat dplgozói közel 30 helyen eszközölnek javítási munkálatokat. A sajáterőből történő javításokat főként a Rákóczi úton, a Hajek Rezső utcában és a Narancs utcában végzik el. A munkák elvégzését rövidesen megkezdik és a kialakított terv alapján folytatják az egész város területén. Jelenleg gondot okoz a vállalat számára az anyagellátás nehézsége főképpen a lemezmunkák kivitelezéséhez szükséges horganyzott és feketelemezek beszerzésénél. A vállalat minél előbb igyekszik beszerezni lemez szűk-» ségletét, hogy a karbantartási terv elkészülésével megkezdhessék a javítási munkálatokat. E munkák elvégzése mellett a vállalat dolgozói rendszeresen ellenőrzik a kezelésükben lévő épületeket és az alkalmanként adódó hibákat, a hiányosságokat folyamatosan kijavítják. Jól jövedelmező növényeket termelnek A nógrádi Béke Termelő- szövetkezetben az idei gazdasági évet tervezik. 30 holdon kertészetet létesítenek, s 30 holdon málnát, 20 holdon pedig fekete ribizlit telepítenek. Nógrád termelőszövetkezeti község lett, van elegendő munkaerő a munka- igényes, de jól jövedelmező nyövényféleségek termesztésére. A kertészet megmunkálásához egy 40 tagú brigádot létesítenek. A brigád tagjai tavasztól őszig, ameddig munka van, a kertészetben dolgoznak. A termelőszövetkezetben már az idén is foglalkoztak — természetesen kisebb területen — kertészeti növények termesztésével, s az igen komoly jövedelmet hozott. A megnövekedett területen elegendő munkaerővel, s szervezettebb munkával még nagyobbak lesznek az eredmények. ellen, a vallás kérdése; a háború és béke kérdése. Ezek a tanfolyamok a módszerüket tekintve nem voltak kötött foglalkozások, hanem a falu I FELNŐTT LAKOSSÁGA egy része számára — egyébként mindenki részt vehetett — minden második este inkább olyan nagy elbeszélgetések voltak. Ha megnézzük, hogy mi kötötte le legjobban a parasztság figyelmét, és melyek voltak azok az anyagok, amely körül a legnagyobb viták voltak, mindenekelőtt megállapíthatjuk, hogy ilyen volt a háború és béke kérdése. Ezenkívül a működési szabályzat ismertetése, az anyagi érdekeltség, a termelőszövetkezeti egység és demokrácia, valamint a termelőszövetkezeti tulajdon védelme. A viták során felvetődtek olyan kérdések, amelyekből arra lehet következtetni, hogy a termelőszövetkezetekben vannak bizonyos súrlódások, a volt kisparasztok és gazdagabb parasztok között, ez a munka, a termelés rovására megy. Például a gazdagabbak mondták: „mi csináltunk nektek tsz-t, hogy tudjatok kenyeret keresni”. Vagy: „Te ne beszélj, mert semmi nélkül jöttél be”, vagy a gazdagabb asszonyok nem akartak egy brigádban dolgozni a volt szegényebb asz- szonyokkal. Ezeket a dolgokat mind elmondták és belátták, hogy ilyen cívódások nem viszik előre a szövetkezetét a boldogulás útján. Vagy egy másik kérdés: vannak olyan termelőszövetkezetek, amelyekben az ellenőrző bizottság egyáltalán nem tevékenykedik, egyetlen egyszer sem végzett ellenőrzést és belátták az előadás után, hogy ezen a téren hibát követtek el. Láthatjuk, hogy a kulturális fronton a dolgozók nevelésében, a parasztság tudatának formálásában van a pártnak, a munkásosztálynak, az értelmiségnek mit tenni. Ha a tanfolyamokon való részvételt vizsgáljuk, megállapíthatjuk: a parasztság SZÍVESEN HALLGATTA ezeket az előadásokat és szívesen részt vett ezeken a beszélgetéseken. Ha átlagosan elosztjuk a résztvevők számát a 21 községben, tanfolyamonként 35 fő vett részt. A résztvevők között ott voltak az idős és fiatal nők is. Az arányszámuk 20 százalékot tesz ki, sőt voltak olyan községek, ahol túlnyomó többségben nők voltak a résztvevők. A tanfolyamok megszervezésében ill. a tanfolyamokra való mozgósításban elsősorban nagy segítséget nyújtottak a falusi pártszervezetek, a tanácsok, a pedagógusok és az ifjúsági szervezetek. A pártbizottság a salgótarjáni üzemékből, hivatalokból, intézményekből a legjobb propagandistákat küldte ki a tanfolyamok levezetésére, s így sikerült a marxizmus— leninizmus egyes kérdéseit megtanácskozni a parasztság bizonyos részével. Azok, akik ezeken a tanfolyamokon részt vettek, kérik, s igénylik, hogy a jövőben is rendezzenek a téli hónapokban ha sonló politikai tanfolyamokat. Kérik, hogy lehetőleg ugyanaz az előadó menjen ki a jövőben is. Ha a propagandisták munkáját értékeljük megállapíthatjuk: a propagandisták megállták helyüket, és jól vizsgáztak. Jól vizsgáztak, azért, mert a parasztság nyelvén egyszerűen, mindenki számára érthetően magyarázták az anyagot és ezért köztiszteletet szereztek valameny- nyien, és a tanfolyamok elérték céljukat. Molnár István a Salgótarjáni Városi Pártbizottság munkatársa
