Nógrádi Népújság, 1961. február (17. évfolyam, 9-16. szám)

1961-02-01 / 9. szám

IRÁNYELVEK as 1961• évi munkaverseny feladataira I.. Az MSZMP VII. kongresszusa és a SZOT irányelveinek megfelelően, 1960-ban me­gyénk ipari és mezőgazdasági üzemeiben to­vább és alapjában véve helyes irányban fejlődött a szocialista munkaverseny. Tovább szélesedett a munkásoknak a kongresszusi verseny során kialakult tudatosabb munka­lendülete. Helyesnek bizonyult, hogy az SZMT Elnöksége a megye sajátosságait fi- gyelembcvéve az iparágaknak meghatározta a munkaverseny legfontosabb feladatait. Ugyancsak helyes volt és bevált az éves versenyvállalások rendszere is. Sikerült az üzemek többségénél a versenyt a gazda­ságos termelésre, a termelési költségek csökkentésére irányítani. Jó irányban fej­lődött és mély gyökeret vert a munkások körében a szocialista brigádmozgalom és az ifjúsági versenymozgalmak. Lendületet adott a' versenymozgalomnak és jó eredményt hozott az újítási és műszaki fejlesztési hónapok megszervezése, az újítók megyei tanácskozása, valamint a megyei újítási és műszaki fejlesztési kiállítás meg­rendezése. Az üzemekben folyó szocialista munka­verseny nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy megyénk szocialista ipara az 1960. évi termelési tervét 104,9 százalékra teljesítette, ugyanakkor 1959-hez viszonyítva 3,9 száza­lékkal nőtt a termelékenység is. A szocialista munkaverseny során még az elmúlt évben is érvényesültek olyan jelen­ségek, amelyek gátolták a nagyobb ered­mények elérését. A versenyvállalások meg­tételénél több vállalatnál érvényesült a túl­zott óvatosság. Ezeken a helyeken legtöbb esetben a felajánlások nem a munkások vállalásaira épültek. Ilyen hiba volt az is, hogy több helyen a brigádversenyek mellett háttérbe szorult az egyéniek versenye. Egyes vállalatoknál a felajánlások megtéte­lénél nem vették figyelembe elnökségünk irányelveit, ennek következtében több helyen 1 A tervekben meghatározott célkitűzé- _ * sek maradéktalan teljesítése, a gazda­ságosság elveinek érvényesítése, a munka termelékenységének ütemszerű emelése út­ján. Az ipari termelési tervek teljesítését a megye üzemeiben túlnyomó többségében a munka termelékenységének növelésével kell biztosítani. O A fentiek érdekében emelni kell az "* üzemek műszaki színvonalát. Fontos feladat, hogy az üzemek alapos, átgondolt műszaki fejlesztési és újítási feladatterveket készítsenek, amelyek az eddigieknél vegyék jobban figyelembe az üzem előtt álló fel­adatokat, fokozottabban támaszkodjanak a dolgozók javaslataira. Nagy körültekintéssel és gazdaságosan kell felhasználni a rendel­kezésre álló beruházási eszközöket. érvényesült — egyoldalúan — a mennyiségi szemlélet, a gazdaságosság elveinek figyel­men kívül való hagyása. Nem volt követke­zetes a felügyeleti hatóságok, de a szak- szervezeti szervek részéről sem az éves vál­lalások teljesítésének, a műszaki intézkedési és az újítási feladatterveknek segítése és el­lenőrzése. A fentiekből is következik, hogy a terme­lékenységet nem sikerült a párthatározat szerint növelni, ugyanis 1960-ban a terv tel­jesítése 38,6 százalékban a termelékenység­ből, 61,4 százalékban a létszámnövekedésből származik. Az 1961-es év, az ötéves terv első eszten­deje az eddigieknél is nagyobb feladatokat állít megyénk dolgozói elé. Az ipari terme­lést az országos terv szerint 8 .százalékkal, a munka termelékenységét 5,6 százalékkal kell emelni. A mezőgazdaságban — a ter­melőszövetkezetek megszilárdításával együtt — 8 százalékkal kell növelni a termelést eb­ben az évben. Az ipar és a mezőgazdaság termelékeny­ségének emelése következtében 1961-ben a nemzeti jövedelem 7 százalékkal növekszik, tovább emelkedik a dolgozók életszínvonala is. Állami cs magánerőből ez évben a me­gyében 116 lakás építését fejezzük be és el­kezdjük újabb 127 lakás építését, amely 1962-ben nyer befejezést. A gazdasági fel­adatok eredményes végrehajtásával együtt további hatékony intézkedéseket kell tenni a megyében is a munkakörülmények, a mun­kabiztonság, az üzemegészségügy, általában a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítása érdekében. gondot kell fordítani a termelőszövetkezetek politikai, szakmai és anyagi megszilárdítá­sára. Segíteni őket abban, hogy maradékta­lanul eleget tudjanak tenni az előírt áru- termelési kötelezettségeiknek. II. A fent felsorolt főbb feladatok végre­hajtásának fontos eszköze és segítője a szocialista munkaverseny. Ezért az SZMT Elnöksége a munkaverseny főbb célkitűzé­seit az egyes szakmák sajátosságait figye- lembevéve, az 1961-es évre az alábbiakban határozza meg: A szénbányászatban feladat hárul e téren a Salgótarjáni Acél­árugyár dolgozóira. Az építőiparban Törekedni kell a korszerű építési eljárások bevezetésére, a korszerű építőanyagok és szerkezetek nagyobbmérvű alkalmazására. Növelni kell a helyszíni előregyártást, ki kell küszöbölni az erők szétforgácsolódását, a szervezetlenséget. Az egyes épületeken, lé­tesítményeken alkalmazott technológiának megfelelően szervezzék meg a munkák ki­vitelezését is. Csökkenteni kell az átlagos építési időt. A szerződéses határidőket be kell tartani. Különösen a mezőgazdasági építkezéseknél a dolgozók felajánlásait a határidők előbbre- hozására kell szervezni. A termelési terv teljesítése és a termelé­kenység növelése érdekében jobban ki kell használni a rendelkezésre álló gépeket, első­sorban a torony- és törpedarukat és a be­tonkeverőgépeket. Takarékoskodni kell az építkezéseknél felhasználásra kerülő anya­gokkal (cementtel, betonacéllal, faanyagokkal st'o.). Fokozni kell a termelést és a terme­lékenységet a Zagyvapálfalvi Üveggyárnál a húzottüveg, a Salgótarjáni Üveggyárnál az öblösüveg, a Romhányi Cserépkályhagyárnál a kályhacsempe gyártásánál. Fordítsanak nagyobb gondot az energia fajlagos felhasználásának csökkentésére, az exporttervek határidőbeni teljesítésére, a minőség javítására, a selejt csökkentésére. A mezőgazdaságban Legfontosabb feladat a termelés men­nyiségének növelése, a korszerű termelési módszerek szélesebbkörű alkalmazása. Kü­lön gondot kell fordítani a belterjes gazdál­kodásra, a nagyhozamú állat- és növényfaj­ták kitenyésztésére, a vegyszeres gyomirtás széleskörű alkalmazására. Az állami gazda­ságok és gépállomások érjék el, hogy ez év­ben gazdálkodásuk nyereséges legyen. Tö­rekedjenek arra, hogy a termények vetését, betakarítását időben elvégezzék. A gépállo­mások fontos feladata, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségeknek maradéktalanul te­gyenek eleget, segítsék a termelőszövetkeze­tek eredményes gazdálkodását. Az erdőgazdaságok törekedjenek az ipar és a lakosság anyag-, épület- és szerfa-ellátá- sára. Különösen segítsék a tsz-szerfásépítke- zéseket. Biztosítsák az erdőtelepítések nagy­mértékű növelését. A leg fontosa h b feladatok 1961-hen A beruházások megvalósításánál célul kell kitűzni a határidők megrövidítését, e téren fel kell használni és tovább kell szélesíteni a Zagyva II. építésénél 1960-ban szerzett jó tapasztalatokat. Tovább kell szélesíteni az újítómozgalmat, növelni a munkásújítók szá­mát. Nagy gondot kell fordítani a korszerű technológiai eljárások kidolgozására és al­kalmazására, a gyártmányok korszerűsí­tésére. Végre kell hajtani a normák kiigazítá­sára vonatkozó kormányhatározatot. A jö­vőben biztosítani kell, hogy a munkakörül­mények javításával változtassák meg a munkakövetelményeket is. Javítani kell min­denütt a gépek kapacitásának kihasználását, különösen az építőipar és a szénbányászat területén. Magasabb színvonalra kell emelni az üzem- és munkaszervezést. Arra kell tö­rekedni, hogy tovább javuljon a létszámgaz­dálkodás, a bér- és munkafegyelem. A válla­latok bérrendszereit (nyereségrészesedés, pré­mium, igazgatói alap) és a más jutalmazá­sok lehetőségeit a gazdaságos termelés, a termelékenység emelése érdekében kell fel­használni. i) Csökkenteni kell a termelési költsé- * geket: ezen belül különös gondot kell fordítani az anyagköltségek csökkentésére. A költségek csökkentésével együtt tovább kell javítani a termékek minőségét, elsősor­ban a szénbányászat, a két üveggyár, a ZIM- művek salgótarjáni üzemegysége, de más üzemek területén is. Minden vezető és mun­kás feladatává kell tenni a takarékossági elvek maradéktalan érvényesítését. Takaré­koskodni kell az anyaggal, energiával — kü­lönös tekintettel az importanyagokra. Töre­kedni kell a hazai anyagok felhasználásá­val az import anyagok helyettesítésére. A Nagy gondot kell fordítani az export- tervek teljesítésére. Arra kell töre­kedni, hogy az export céljaira gyártandó ter­mékek mindenütt a tervezett mennyiségben, minőségben és választékban teljesítve legye­nek. Különös figyelmet kell fordítani e te­kintetben a Salgótarjáni Acélárugyár, a Sal­gótarjáni Üveggyár és a Zagyvapálfalvi Bányagépgyár exportterveinek teljesítésére. Kf Meg kell javítani a szakoktatást. Javí- tani kell a megye ipari üzemeiben a műszaki káder utánpótlását. Segíteni kell abban, hogy a műszakiak és a munkások megismerjék és elsajátítsák a legkorszerűbb technikát, elsősorban azokat, amelyeket az ország más üzemeiben és a testvéri szo­cialista országokban alkalmaznak. Ugyanak­kor szervezni kell folyamatosan az üzemek és a vállalatok közötti tapasztalatcserét. Segíteni kell a termelőszövetkezetek ”• megszilárdítását. A megye mezőgazda­ságának szocialista átszervezése után nagy Fő feladat, hogy termelési térvüket meny- nyiségileg és értékben is teljesítsék, illetve túlteljesítsék a megadott tervszerűséget fi- gyelembevéve. Fontos a minőségi előírások betartása, a szén fűtőértékének növelése. Javítani kell a munka termelékenységét, az egy műszakra eső terv szerinti teljesítmény emelését, elsősorban a műszaki és technoló­giai színvonal további emelésén keresztül. Növelni kell a géppel felrakott és jövesztett szén arányát a meglévő gépek kapacitásának jobb kihasználásával. Fontos feladat a korszerű biztosítási esz­közök széleskörű alkalmazása. Tovább kell javítani a munkaszervezést, az eddieknél job­ban kell gazdálkodni a műszakkal, a leg­minimálisabbra kell csökkenteni a veszteség­időket. Biztosítani kell, hogy a termelési költségek legalább 1,5 százalékkal csökken­jenek. Ennek érdekében növelni kell a terv­ben előirányzott beruházások gazdasági ha­tékonyságát. Nagyobb mérvű visszarablással csökkenteni kell a TH-gyűrükben, bánya­fában, széldeszkában, acéltámok és acélsüve­gekben a veszteségeket. Csökkenteni kell az energia, robbanó és egyéb anyagok felhasz­nálását. Nagy gondot kell fordítani a bal­esetelhárítási oktatásra, a balesetek csökken­tésére. A vasiparban Kötelességük, hogy tervüket minden vo­natkozásában teljesítsék. Különös gondot fordítsanak az exporttervek teljesítésére. Be kell tartani mindenütt a rendelés szerinti gyártást. Különös gondot kell fordítani a gyártmányok minőségére, az anyag és ener­giával való takarékosságra. Mozgalmat kell indítani, a lehetőségeket figyelembevéve, a Zagyva II. építésének ta­pasztalatait felhasználva, hogy az Acéláru­gyárban épülő hideghengermű határidő előtt lépjen be a termelésbe. Nagyobb gondot kell fordítani az elfekvő anyagok felhasználására. Javítani kell a gé­pek kapacitásának kihasználását, a technoló­giai fegyelmet, az anyagnormák betartását, csökkenteni kell a kiesett munkaidőt. Tovább kell javítani a gyáron belüli és az üzemek közötti kooperációt. Arra kell törekedni, hogy az igazgatói alap jelentős részét a ter­melés segítésére használják fel. Fontos feladat, hogy a beruházási tervek ésszerűen és az ütemezésnek megfelelően le­gyenek végrehajtva. A vasas üzemek a fel­adattervükön belül nagy gondot fordítsanak a mezőgazdasági gép- és pótalkatrész igények kielégítésére, azokat szükséges méretekben, mennyiségben és időben biztosítsák. Különös A helyiiparban Fontos feladat a lakosság igényeinek kielé­gítése, a szolgáltatások gyorsítása, és minő­ségének javítása. Fordítsanak nagy gondot a különböző hulladék és helyi anyagok fel- használására. . A bútorgyártó vállalat és a téglagyárak, a kézműipar az igényeknek megfelelően állítsák elő termékeiket. Az élelmiszeriparban Tovább kell növelni a péksütemények vá­lasztékát. Gondoskodjanak arról, hogy az áruk időben jussanak el rendeltetési helyük­re. Tovább kell javítani a kenyér minőségét. Szervezettebbé kell tenni a munkástelepülé­sek áruellátását. A kereskedelemben Javítani kell a felvásárlási munkát. Az igényeknek megfelelően gondoskodjanak az áruterítés javításáról, úgy az állami, mint a szövetkezeti kereskedelem vonalán. Javít­sák a kereskedelem kultúráltságát. Gondos­kodjanak az áruk tartósításáról, higiénikus tárolásáról. A közlekedésben Legfontosabb feladatuk, hogy csökkenjen a tonna/km. költség. Törekedjenek az áru- szállítás gyors és tervszerű lebonyolítására. Érjék el, hogy az áruk szálítás közben lehe­tőleg értékvesztcség nélkül kerüljenek ren­deltetési helyükre. A 33. sz. AKÖV Vállalat biztosítsa, hogy a munkásokat időben elszál­lítsák munkahelyeikre, illetve munkájuk vé­geztével otthonaikba. III. "I A szakmák megyebizottságai, az üze­-*-• mek szakszervezti bizottságai okulva az 1960. évi tapasztalatokból, következetesen el­lenőrizzék és segítsék, hogy az 1961. évben szervezendő munkaversenyvállalások az alap­vető termelési, gazdasági feladatok megvaló­sítására irányuljanak. A versenymozgalom megszervezésénél, irá­nyításánál a termelési tervek programszerű teljesítése mellett főként azokat a verseny- formákat kell előtérbe helyezni, amelyek a gazdaságos termelést, a termelékenység nö­vekedését, az önköltség csökkentését, a mű­szaki fejlesztést, az anyaggal és energiával való takarékosságot, és az exporttervek tel­jesítését leghatásosabban elősegítik. A kollektív versenyformákon belül megfe­lelő helyet kell biztosítani az egyének ver­senyének, arra kell törekedni, hogy a ver­senyvállalások — ahol erre lehetőség van — az egyének vállalásaira épüljenek. Elő kell segíteni, hogy a kollektív versenyformák mellett az eddigieknél jobban kidomborod­jon az egyének vetélkedése, a kiváló dol­gozó, a szakma ifjú mestere, az ifjú trak­toros, a kiváló újító stb. címek elnyeré­séért. o A különböző kollektív versenyformák mellett nagy gondot kell fordítani a szocia­lista brigádmozgalom kiszélesítésére, tovább­fejlesztésére. Elő kell segíteni, hogy a dol­gozók körében a verseny mind szélesebb tö­megmozgalommá váljon. Tovább kell segí­teni a szocialista brigádmozgalmat, hogy a termelőmunka, s annak nevelőhatásán túl % szakmai, politikai és az általános műveltsé­gük emelésére tett vállalásaikat is maradék­talanul teljesíteni tudják. Fel kell eleveníteni elsősorban a szénbá­nyászat, állami helyiipar, kereskedelem és a mezőgazdaság területén az üzemek közötti párosversenyt. Tovább kell ápolni a már kialakult hagyományos versenykapcsolatot a szomszédos Csehszlovákia üzemeivel, és a- Szovjetunió sztalinói bánya dolgozóival. O A szakszervezeti szervek közösen, az ** • üzemek vezetőivel gondoskodjanak a mű­szaki dolgozók, és a fizikai munkások szak­mai továbbképzéséről. Az üzemek vezetői a szakszervezeti bizottságok közreműködésével már ebben az évben készítsék el több évre előre a műszakiak és a munkások tovább­képzésének perspektivikus tervét. E célból tanulmányozni kell a bányász- és a'kohász­akadémiák tapasztalatait, hogy azokat más iparágak területén is hasznosíthassák. Ugyan­akkor a jövőben törekedni kell arra is, hogy az említett munkásakadémiák tematikája jobban kapcsolódjék az üzemek előtt álló feladatokhoz, segítse azok vé grehajtását. /i A termelési agitáció és a műszaki pro- pagandamunka javításával a szakszer­vezetek serkentsék a ménököket, technikuso­kat, művezetőket, a dolgozókat a legkorsze­rűbb és leggazdaságosabb gyártási elgondo­lások kidolgozására, széleskörű alkalmazásá­ra. A szakszervezeti szervek fontos feladata, hogy mindenütt érvényesítsék azt az elvet, hogy az újítómozgalom a szocialista munka­verseny szerves részévé váljon. Az újítómoz­galom, az újítások széleskörű elterjesztése, tapasztalatcsere-mozgalom a dolgozók szak­mai cs műszaki továbbképzésének alapját kell, hogy képezze. Fontos feladat, hogy az ez évi munkaversenyvállalások elkészítésénél, megtételénél az eddigieknél jobban előtérbe kerüljön az újításokra, ésszerűsítésekre, a rendszeres tapasztalatcserékre irányuló cél­tudatos törekvés. E? A szakszervezetek fontos feladata, hogy fokozzák tevékenységüket a gazdasági és műszaki vezetők között, serkentsék őket arra, hogy azok többsége aktív résztvevője és támogatója legyen a dolgozók helyes ja­vaslatai és kezdeményezései megvalósításá­nak. Ez azt is megkívánja, hogy a műszaki dolgozók az eddigieknél jobban maguk is résztvegyenek a versenymozgalomban és vál­lalásaikat ismerjék meg a dolgozók is. El­nökségünk valamennyi szakszervezeti szerv feladatává teszi, hogy az 1961. évi verseny- szervező munkában mindenütt érvényesítsék azt az elvet, hogy a kiváló dolgozó oklevél és jelvény elnyerésének egyik alapvető fel­tétele legyen az újítás, az ésszerűsítés, a munkamódszerátadás, valamint a tapasztalat- csere. Következetesen törekedni kell arra, hogy az 1960-as év végén eredményesen zá­rult újítási és műszaki fejlesztési hónap ta­pasztalatait valamennyi üzem hasznosítsa az újítómozgalom további szélesítése érdekében. (L Az 1961. évtől kezdve a megye üze- meiben érvényesíteni kell, hogy az él­üzem cím elnyeréséért folyó verseny min­denütt az éves tervfeladatok egyenletes, min­den részletében való teljesítésére irányulja­nak. Gondoskodni kell arról, hogy az üze­mek műszaki intézkedési tervei és újítási feladattervei időben elkészüljenek, reálisak legyenek és azok vegyék figyelembe minden tekintetben a munkások versenyvállalását és a termelést segítő javaslatait. ^ A szakszervezetek megyei bizottságai a * * tanácsok illetékes osztályaival, az üze­mek szakszervezeti bizottságai, az üzemek gazdasági és műszaki vezetőivel közösen elemezzék a munkaverseny 1960. évi tapasz­talatait, az éves vállalások teljesítését, és az irányelvek alapján közösen dolgozzák ki az iparág, illetve az üzem legfontosabb cél­kitűzéseit. Készítsenek közös intézkedési ter­vet, abban határozzák meg, hogy a vállalá­sok maradéktalan teljesítése érdekében mi­kor, milyen intézkedéseket tesznek, és az egyes intézkedésekért a felelő söket. Az üzemekben elkészített vállalások és a vállalások megvalósításának feltételeit és módszereit tartalmazó intézkedési tervet üzemi tanácsüléseken és termelési tanácsko­zásokon legkésőbb 1961. február 28-ig meg kell tárgyalni. A megye ipari és mezőgazdasági dolgozói az elmúlt évek során a párt helyes politiká­ját végrehajtva, sok nehéz feladatot oldot­tak meg. Az 1961-es népgazdasági tervek végrehajtása újabb nagy feladatok elé ál­lítja megyénk dolgozóit. Elnökségünk meg van győződve arról, hogy Nógrád megye szervezett munkásai, dolgozók és műszakiak összefogását erősítve mindent megtesznek azért, hogy eredményesen teljesíthessük az 1961- éves tervben elénk tűzött feladatokat. SZAKSZERVEZETEK NÖGRÁD MEGYEI TANACSA ELNÖKSÉGE

Next

/
Thumbnails
Contents