Nógrádi Népújság, 1961. február (17. évfolyam, 9-16. szám)
1961-02-01 / 9. szám
4 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1961. február 1. A nagyüzemi gazdálkodás és a szakmunkás-képzés Nógrádi fájok A mezőgazdaság nagy- üzemivé tételével kapcsolatosan a gépesítés nagyobb arányú bevezetésével mindjobban napirendre kerül a mezőgazdasági szakmunkás-képzés megoldása. Mert nem igaz az, hogy a mezőgazdasági munkák végzése, a belterjes gazdálkodás biztosítása, a terméseredmények fokozása nem követel a mezőgazdaság dolgozóitól bizonyos fokú továbbképzést. Ismeretes, azok a gazdák értek el az egyéni gazdálkodás alatt is jobb eredményeket, akik nem sajnálták a fáradtságot továbbképzésükre és gyakran forgatták a szakirodalmat. Most, hogy országosan a mezőgazdaságban is a nagyüzemi gazdálkodás az uralkodó, több jól képzett mező- gazdasági szakemberre, brigádvezetőre, munkacsapatvezetőre, mezőgazdasági szakmunkásra van szükség. Céljaink elérése érdekében jó ha az állami gazdaságok dolgozói, vagy a termelőszövetkezeti parasztok mesterei a mezőgazdasági termelésen belül egy-egy főbb termelési ágnak, mondjuk az állat- tenyésztésnek, ezen belül a szarvasmarha, a sertés, a baromfitenyésztésnek, vagy a növénytermesztésnek, ezen belül a kertészkedés és a szántóföldi növények termesztésének. Megyénk állami gazdaságaiban már az elmúlt években is történtek helyes intézkedések a mezőgazdasági szakmunkás-képzés elősegítésére. Ezeknek a téli időszakban bevezetett tanfolyamoknak nagy szerepük van a dolgozók ismereteinek bővítésében, a jobb termés- eredmények elérésében. A Sziráki Állami Gazdaság ismeretes, hogy a jól jövedelmező állattenyésztés és szántóföldi növénytermesztés mellett nagyobb területen foglalkozik szőlőtermesztéssel is. A szőlő termesztése, szaporítása különböző növényvédelmi munkái, valamint a bor kezelése jól képzett szakmunkásokat igényel. Ezt a gazdaság vezetői világosan látták, s igyekeztek már az elmúlt években is biztosítani a szőlő munkásainak téli továbbképzését. De nemcsak a szőlőtermeléssel foglalkozók részére indítottak szakiskolákat és tanfolyamokat, hanem a növénytermesztés más területein dolgozók részére is. Jelenleg a gazdaságban öt tanfolyam és két szakiskola működik. Némelyik tanfolyam többéves. Ezeket a tanfolyamokat a gazdaság az évről évre rendszeresen dolgozó munkásai részére hozta létre. A tanfolyamok mellett háromhónapos szakiskolák is indultak. Jelenleg egy szőlészeti szakiskola első évfolyama, és egy növénytermesztési szakiskola második évfolyama működik. Ezek a szakiskolák háromévesek és szakmunkás-képesítést adnak. A szőlészeti szakiskolát Palotáson a gazdaságba bejáró fiatal lányok és fiúk részére szervezték. A szakiskolán tanulók ösztöndíjat kapnak. 159 forint készpénzt, ruhát és dióksapkát. A szakiskolák osztályfőnökei a gazdaság nagy gyakorlattal rendelkező szakemberei. így a palotási szőlészeti szakiskolát a gazdaság tapasztalt szőlőtermelője Zelnik János vezeti, a sziráki növénytermesztési iskolát pedig Opolcsik Imre párttitkár. A szakiskolákon a vizsgák március közepén lesznek. Utána indul a munka a szőlőben, valamint a növény- termesztés más területein. A két szakiskolán kívül, amint említettük is, öt tanfolyam működik a gazdaság dolgozói részére. A szőlőben dolgozó férfimunkások részére Szirákon szerveztek tanfolyamot. A Vanyarcról Szi- rákra járók részére Vanyar- con vezet tanfolyamot Molnár Károly szőlészeti brigádvezető. Ezenkívül van állat- tenyésztői tanfolyam is Szirákon és Hényelpusztán. Szirákon a szarvasmarha-tenyésztéssel, Hényelpusztán pedig juhtenyésztéssel ismerkednek a tanfolyam hallgatói. 'T’ehát, amint látjuk a Sziráki Állami Gazdaság öt tanfolyamon és két szakiskolán képzi munkásait a téli időszak alatt. A többi állami gazdaságban is működnek hasonló tanfolyamok, amely tanfolyamok nagy jelentőséggel bírnak a dolgozók ismereteinek bővítésében, a termelés emelésében. E tanfolyamokon való részvétel nemcsak az állami gazdaságoknak érdeke, hanem érdeke a gazdaságok dolgozóinak is, mert így mestereivé válnak munkaterületüknek, nagyobb eredményeket érnek el a termelésben és a nagyobb eredmények elérése, pedig nagyobb fizetéssel is •jár. Most alakult termelőszövetkezeteinkben még az idén nem oldható meg sikeresen a termelőszövetkezeti gazdák szakismereteinek bővítése. Mégis jó lenne, a hátralevő időben megszervezni legalább a brigádvezetők, munkacsapat-vezetők részére a munkaegységszámítási tanfolyamokat, valamint üzemszervezési kérdések ismertetésére rövi- debb tanfolyamokat. A termelőszövetkezet vezetői részére a megyei tanács oktatási osztálya szervezetten gondoskodik a továbbképzésről, már az idén is. A községekben jó lenne, ha a helyi tanácsok és pártszervezetek segítségével gondoskodnának az egyszerű szövetkezeti gazdák továbbfejlesztéséről is. A régebbi nagyobb múlttal rendelkező termelő- szövetkezetek megszervezhették volna az idei téli időszakra a növénytermelésben és állattenyésztésben dolgozó tagjaik részére a termelési ágnak megfelelő tanfolyamokat. Hiszen a nagyüzemi gazdálkodás elterjedése nagyobb szaktudást igényel a legegyszerűbb szövetkezeti gazdától is. A továbbképzés érdeke a termelőszövetkezetnek is, de érdeke a termelőszövetkezeti gazdának is. s e tanfolyamok elterjesztése, a parasztemberek továbbképzése része a kultúrforrada- lomnak, része annak a nagy forradalmi átalakulásnak, amelynek az utóbbi időben voltunk a szemtanúi. Az Erőmű A mizserfai bányászok és a Déryné Színház A budapesti hivatalos ünneplés után megszokott medrében újból tovább halad az Állami,.Déryné Színház élete s estéről estére kedves vendégei a művészek Nógrád megye községeinek. A Nemzeti Színházban rendezett jubileumi ünnepségen ott voltak többek között a mizserfai bányászok is. Szívük szeretetét hozták magukkal, de hozni akartak kedves ajándékot is, megköszönni sok-sok kedves est élményét, de végül mégis úgy határoztak, más alkalmat keresnek majd arra, hogy az országjáró színház iránt érzett becsülésüket megfelelő módon juttassák kifejezésre. Gonddalok egy szavalóeslről Beszélgetés egy tsz asszonnyal Nyolc hetes mezőgazdasági tanfolyamon vett részt novemberben, decemberben Kecskeméten. Kitűnő eredménnyel végzett, s most így beszél: — Azért is igyekeztem, mert falusi vagyok, azért is, mert asz- szony vagyok. Szégyelltem volna, ha egy közepes eredményt ezekkel a körülményekkel kellett volna megmagyaráznom. — Aztán meg észre vittem, hogy nem is megy olyan nehezen nekem a tanulás, mint ahogy először gondoltam. Ez adott kedvet a folytatáshoz. — Mert most képzelje el, az általános iskolai vizsgákra készülök, ha pár hónap múlva túl leszek rajtuk, bekapcsolódom a 10 hónapos mezőgazdasági szakiskola levelező tanfolyamába. Utána már a mezőgazdasági technikum harmadik osztályával folytathatom. — Igaza van. tudom én is, hogy nehéz. Kecskeméten nem volt más dolgom, csakhogy tanuljak. Hogy itthon vagyok, a, tanyás marad mindig utoljára. De az elhatározásomból nem engedek, ha éjjeleket kell is rááldoznom. — A nagyobb lányom és a fiam Balassagyarmaton tanul középiskolában, velük meg vagyok elégedve. A kisebb lányom általános iskolás, és sokat hanyagol, még vele is foglalkozom. — Férjem 16 éve mozdonyvezető. másnapon- kint jár haza. Ilyenkor is leginkább nekem segít. Vagy a darálót, vagy a szecs- k-vágót, vagy a villanyt javítja meg. — Persze, hogy a téeszben. Hát nem nekem segítség ez? Munkacsapatvezető vagyok, 11 asszony - nyal dolgozom együtt a növény- termesztésben, s mi igencsak igénybe vesszük másutt dolgozó embereinket is. — Nekem? Csak háromszáztíz munkaegységem van. de mondom, két hónapig odavoltam Kecskeméten. — Itthon pedig nagyapa a gazda. Nyolcvanöt éves, a háztáji állat- állományt ő gondozza. És büszke ránk. Tudja, milyen boldogító érzés ez!? — Hát így vagyunk. Nincs itt hiba az asszonyoknál. De azért most tüzet csinálunk a közgyűlésen. A jogainkat akarjuk kiharcolni. A nő, aki tsz- tag, akárhány munkaegysége van, csak 800 négyszögöl háztájit kap, a férfi 240 munkaegység után már ennek a. dupláját. Ugye, hogy nincs igazuk? — Igen, egy éve vagyok párttag. ... Chikány Jó- zsefnének hívják, Nógrád községben lakik... A múlt pénteken vidék- re járó színészeknek ajánlott cikket olvastam a Népszabadságban. Mezőhe- gyesi levelezők panaszára alapozta írását Vadász Ferenc, akiknek csalódást okozták a vidéki nézőket lebecsülő, Pestről lelátogató színészek. Ez a cikk adta a kezembe a tollat. Nem mintha tagadni akarnám, amit Vadász Ferenc és a mezőhegyesiek panaszolnak Sajnos, előfordul még az, hogy a pesti művészek vidéki vendégszerepléskor nem a tőlük elvárt nívójú teljesítményt nyújtják. De nagy részük tudja, hogy a vidéki néző éppen olyan igényes és ezért magas művészi igényt kielégítő műsorral lép fel vidéken is a néző elé. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az ugyanaznap pénteken Salgótarjánban megrendezett szavalóest. Neves színésBünk, híres szavalóművészünk, Horváth Ferenc az Acélárugyár meghívására mutatta be a Pesten hasonló címmel nagy sikert aratott előadássorozatból saját műsorát. Egy előadói est ugyanazzal a címmel, mint Pesten, kötelez. S ha a közönség nem gondolt volna rá, tiszteletben tartotta maga a művész. Saját maga mondotta kis bevezetőjében, nem olyat, de jobbat akar nyújtani, mint Pesten. S betartotta a szavát. Az előadóművész, ha igazi művész, mindig gigászi munkát végez. Élővé nemesíti a verset, színt, hangulatot, lírát mintáz a költemény hideg anyagából. Mások szavaival, de mindig a saját érzéseit, véleményét adja, különösen ha maga válogatja össze előadásának anyagát, mint ahogy Horváth Ferenc tette. Nem akarok méltatást írni erről a szavalóestről. Akik végighallgatták, úgyis megőrzik örök élményül, akik nem, nincs az a szó, amely számukra is érzékelhetővé tehetné az egyszer már elhangzottak varázsát, azt a forrólégkörű, vastapsos színházi estét. Minden elemzés helyett csak egy mondatot: ennél különb előadást Pesten sem élvezhettünk volna, s bár nem láttam a pestit, de tudom, hogyha nem ugyanazt, akkor jobbat kaptunk. Köszönjük Horváth Ferencnek, hogy megszerezte nekünk ezt az élvezetet, s kérjük, jöjjön el ismét közénk, mi szeretettel várjuk. Olbrich Eva gimn. tanuló Változatos lesz a mátranovákl Ifjúsági Otthon tavaszi, nyári programja Élénk kulturális munkát végez a téli hónapokban a mátranováki Csurgó üzemi és falusi KISZ. A KISZ-tagság összefogásával épített tóparti Ifjúsági Ház hasznosításával kapcsolatosan már a tavaszi, nyári tervek is alakulnak. A fásítás után most sor kerül az épület körülkerítésére, parkosítására s a tavaszi hónapok első rendezvényeként a PajEz az alkalom nem váratott magára sokáig. A mizserfai bányavidék lakói az elmúlt hét végén a szokottnál is zsúfoltabbá telítették művelődési hajlékuk tágas termét. Dunajevszkij: „Fehér akác” című operettjét játszotta az együttes. A művészek az új rázó tapsok hőfokából érezték, hogy valami „a levegőben lóg”. Hogy mi, csak akkor tudták meg, amikor előadás végén utoljára gördült le a függöny. A bányász-nézők nevében Poprádi Gyula kultúrfelelős lépett színpadra s keresetlen szavakkal köszönetét mondott a tízesztendős színháznak azokért az élménydús előadásokért, amelyekkel a társulat minden tagja kiérdemelte a mizserfaiak ragaszkodó szeretetét. A színház és a bányászok jó kapcsolatának emlékeztetőjeként s világító szerszámként a művészek további útjához apró bányászlámpát nyújtott át az együttes vezetőjének, Szabón Tamásnak, a színház szervező titkárának pedig fokost ajándékozott azzal, hogy a Mi- zserfára vezető szervező útjain, ha gyalogszerrel is kell jönni, segítőtársat kapjon a fokosban. A társulat nevében Szántó Margit együttesvezető mondott köszönetét az ajándékért és a spontán ünnepségért s megígérte, hogy a jövőben még nagyobb odaadással végzik népnevelő munkájukat. Ebben a törekvésükben a mizserfaiak szeretete és barátsága is ösztönzőjük lesz. TAMÁS ISTVÁN: A bányászok a vendégművészeket a meghatóan kedves, közvetlen hangulatú ünnepség után közös baráti beszélgetésen látták vendégül. A szóHan asszony és a Bánk bán a Déryné Színház műsorán Az Állami Déryné Színház a Fehér akác című Dunajevszkij operett után amerikai író, Ben Johnson: A szótlan asszony című háromfelvoná- sos komédiáját mutatja be február 4-től a megyében. Az első előadás a darabból Somoskőújfaluban lesz, a továbbiakban pedig Mátranová- kon, Etesen, Szuhán, Homok- terenyén zárszámadási közgyűlés után, Salgótarjánban, Baglyasalján, Sóshartyánban, Karancslapujtőn és Balassagyarmaton kerül közönség elé az érdekes komédia. Nagy eseménynek számít februárban a Déryné Színház betanulásában drámairodalmunk egyik legnagyobb remekének, Katona: Bánik bán című történelmi drámájának 6zínrehozása. A darab kiváló szereposztásban február 21- től szerepel a Nógrád megyei művelődési otthonok műsorán. A darab első előadása 21-én Salgótarjánban lesz. tás és a Magyar Ifjúság szerkesztősége neves művészek közreműködésével biztosít itt színvonalas estet. A mátranováki Ifjúsági Ház, park és tó számos érdekes és szórakoztató rendezvény céljára alkalmas s a fiatalok tervei között táncestek, asztalitenisz, csónak- és horgászversenyek adnak változatos eseményeket a község dolgozóinak. A kis harmonikás (Egy szovjet katona emlékére a szovjet—magyar baráti találkozó után.) Vijjogtak még a fekete vércsék, És utolsó kártyáját kapta fel Az „Übermensch”, de lágyan s biztatón Ö a Volga zúgását hozta el. Kis kapitány — mi őt így neveztük — A kormosmarkú nappaltól odább Dalba kezdett; és valahol, messze Egy Maruszja dalolt, dalolt tovább ... Hétéves voltam, s megsirattalak, Mert daloltál és játszottál nekem. De szigorú és nagy volt a parancs... Élsz-e?! Hol vagy?! Idegen földeken?! Láttad-e még anyád és kedvesed? Várjátok-e együtt az új tavaszt? Vagy névtelen, dombtalan sírodon A kikelet friss koszorút fakaszt? Most, mikor már tőlem is annyi év, Mint akkor tőle hűtlen elinalt, Érzem, s értem fátyolos szemét S az idegentől küldött honi dalt. Emléked és mit tőletek kaptam: A keblemen e csokor hóvirág: !£ A szeretet biztat és hiszem, hogy :* Barát és boldog lesz a nagy világ.
