Nógrádi Népújság, 1961. február (17. évfolyam, 9-16. szám)
1961-02-01 / 9. szám
2 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1061. február 1. lott teljesítették az első negyedévre /ezett svájci exportot Az idén, ni. nél nagyobb exj. zettségei vannak tarjáni Acéláru gy; A szög, a bútorrúgó, hideghengerelt szalagok és huzalok különféle típusain kívül nagymennyiségű mezőgazda- sági szerszámot és alkatrészt gyártanak exportra az acélárugyári munkások, akik már az év első hónapját nagyszerű sikerekkel kezdték. Csaknem minden exportgyártmányból túlteljesítették első hónapra esedékes tervüket. Különösen kiemelkedik a svájci export-lapát gyártásában elért siker. A különböző méret szerint rendelt lapátokat, a most már korszerű gyártástechnológiának mondható sajtolás helyett a régi kézikovácsolásos módszer szerinti gyártással kérték az Acélárugyártól. A sajtológéphez szokott szerszámkovácsok először ezeknek a lapátoknak a gyártására fordítottak nagyobb gondot. Később kiderült, hogy egyéb feladataikat is az előzetes tervek szerint tudják végezni, sőt több gyártmány tervéhez képest előnyt is szereztek, noha az ekevashenger, a két hetvenöt kilogrammos hámor, sőt a hatszáz tonnás sajtolókemence is meghibásodott, s komoly akadályt jelentettek ezek a termelés folyamatosságában. Hétfőn az Acélárugyár gazdasági szerszám- gyárából mégis kimagasló sikerről adtak hírt. A nehéz fizikai munkát igénylő és kézikovácsolással rendelt svájci exportot két hónappal előbb, január harmincadikén teljesítették. Az első negyedévre tervezett mintegy hatezer különleges méretű kézikovácsolt lapát hétfő reggelre elkészült a Salgótarjáni Acélárugyárban. A termelékenység állandó emeléséért... Tapasztalatok a kazári bányaüzemnél Mi, a Nógrádi Szénbányászati Tröszt kazári bányaüzemének dolgozói figyelemmel ‘kísértük a normaigazításról szóló országgyűlési vitákat és az ezután következő véleményeket, sajtócikkeket, különösen azt, ami a szénbányászatot illeti. A kazári üzemegységre is áll az, hogy még 1961 évben is az 1957 elején megállapított szakmánytételekkel dolgozunk, holott ezek felett már az idő eljárt. 1957 óta igen sok új gépet állítottunk be a termelésbe, sok területen megváltozott a termelés technológiája, amelyeken keresztül bányászaink könnyebben és termelékenyebben dolgoznak. Nem múlt el az idő a bányászok felett sem nyomtalanul. A szakmai képzettségük emelkedett, megszerették a gépeket, műveltebbek lettek, nemcsak megismerték a korszerű technikát, hanem azt a munkájukban alkalmazni is tudják. Az utóbbi hetekben folynak a munkafolyamatok mérései és a munkanap felvételek üzemeinknél. Ezekből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy nálunk is megértek a feltételei a normaigazításnak, mert vannak olyan munkafolyamatok amiért aránytalanul sokat fizetünk. viszont vannak olyanok, amik a régi szakmánytételeknél nincsenek kellő módon figyelembevéve. A gépesítés növelése mellett vannak hiányosságok a munkaszervezésben is, ami miatt nem tud kidomborodni a gépek igazi teljesítménynövelő hatása a termelékenység növelésében, de ez nem indok arra, hogy a továbbiakban is kézirakodást fizessünk ott, ahol Kóta-felrakóval rakodunk, vagy kézi átlapáfolást fizessünk ott, ahol Kóta-felrakóval végezzük el ezt a munkát. A tőkési frotfejtésen megvan a feltétele a rárob- bantásos termelésnek, csak ezzel a lehetőséggel mind jobban kell élni a csapatnak. Ilyen és hasonló visszásságok követelik meg a normaigazítást a bányászatban, hiszen ezek a gépek igazságtalan előnyökhöz juttatták azokat a csapatokat, ahol ezek alkalmazást nyertek. Dolgozóink látják ezeket a hiányosságokat és megnyugvással veszik tudomásul a normaigazítást, hiszen ezt az igazságos bérezés megköveteli. Látják azt, hogy igazságtalan, a népgazdaságot károsítjuk meg azzal, ha olyan munkáért fizetünk ki bért, amiért nem dolgoztak meg. Ennek ellenére megállapíthatjuk, hogy az eddigieknél még fokozottabb politikai Munkásőr feleségek' találkozója Szécsényben (Tudósítónktól) A múlt hét végén Szécsényben a munkásőr asszonyok egésznapos gyűlést tartottak. A járásból megjelent mintegy 120 munkásőr felesége: munkás, paraszt, értelmiségi dolgozó asszonyok. Pécsi Róbert századparancsnok elmondotta, hogy milyen körülmények tették szükségessé a munkásőrség létrehozását és hogy mennyit fejlődött azóta a pártnak ez a fegyveres csapata. Az eredményes munkához jelentős mértékben hozzájárult a feleségek együttérzése, megértése és helyeslése. Ahhoz, hogy még össze- forrottabb és ütőképesebb harcosokká váljanak a munkásőrök, további nagy segítséget nyújthatnak az asszonyok is. A járási munkásőrparancsnokság megvendégelte a munkásőrök feleségeit és figyelembe vette a felszólalások során elhangzott javaslataikat. Ilyen volt az, hogy hasonló összejöveteleket legalább évenként szervezzenek, továbbá az is, hogy egy-két foglalkozásra a kiképzések során hivják meg az asszonyokat is. Az egésznapos értekezlet után a résztvevők táviratot intéztek az Országos Béketanácshoz, amelyben a kongói törvényes miniszterelnök, Lumumba szabadonbocsájtása mellett foglaltak állást. Külön fokozta az összejövetel komolyságát, hogy azon a mártírhalált halt Csépe Sándor édesanyja is megjelent és elbeszélgetett az asszonyokkal, akik férjei a fiáról nevezték cl századukat. felvilágosító munkára van szükség, hogy minden egyes dolgozó megértse a normaigazítás szükségességét és azt, hogy magasabb életszínvonalat csak még magasabb munkatermelékenységgel lehet biztosítani. Ez a felvilágosító munka kell eredményezze az olyan hangok levezetését, amik még elvétve akadnak, hogy a most folyó felmérési munka bércsökkenést van hivatva szolgálni. A műszakiaknak a jövőben sokkal nagyobb gonddal kell foglalkozni a munkaszervezés kérdésével, a műszaki feltételek biztosításával. Véleményünk szerint nemcsak a vájárokon és a fizikai dolgozókon múlik, hogy többet és jobban tudjunk termelni, hanem ezek elsősorban műszaki szervezési .intézkedést kívánnak meg. A munkanap felvételek világosan mutatják, melyek azok a kieső idők, amik a dolgozóktól függenek, s melyek azok, amelyeket a műszakiaknak kell jobb szervezéssel megoldani a termelékenység növelése érdekében. A jobb munkaszervezés folytán el fogunk jutni a munkafegyelem megszilárdításához, s ezáltal dolgozóink a munkaidejüket jobban használják ki, lecsökkennek a veszteségidők, s a hasznos munkával töltött idő további teljesítménynövekedést hoz. Mi bízunk abban, hogy a kívánt teljesítmény növelést a jelenlegi körülmények között el tudjuk érni, mert ha a munkanap felvételeket tárgyilagosan bíráljuk meg, arra a következtetésre jutunk, hogy a jelenlegi félkészültséggel képesek vagyunk a megnőtt feladatok megoldására, ha igazi öntudatos bányász szívvel állunk a normaigazítás megoldásához. Bagyinszky István munkaügyi vezető Befejeződtek az első félévi vizsgák a Marxiste-leninista EsH Eg/etemen A Magyar Szocialista Munkáspárt Nógrád megyei Bizottságának Marxista—leninista Esti Egyeteme immár második éve folytatja eredményes munkáját. Az idei első félévi vizsgákat január 31-én - fejezték be. Január 24—26-ig a másodévesek vizsgáztak a kapitalizmus politikai gazdaságtana tantárgyból, 28—31-ig pedig az első évesek számoltak be a dialektikus materializmusból szerzett ismereteikről. Az első évfolyam hallgatói közül mintegy százan, a második évfolyamon résztvevők közül pedig hetvenkettőn vizsgáiz- tak. Az esti egyetem iránt egyre fokozódik az érdeklődés, aminek következtében ma már a megye egész területéről úgyszólván minden társadalmi réteg képviselteti magát ezen a gazdag politikai fel- készültséget nyújtó tanfolyamon. ÖNTÖK BALJA A TŰZHELYGYÁRBAN A Zománcipari Művek salgótarjáni gyáregységében, a Tűzhelygyárban, az idén is megrendezték az öntők hagyományos farsangnyitó bálját. Tizenkilenc évvel ezelőtt, 1942. február 1-én jelent meg az illegális Szabad Nép Rózsa Ferenc elvtárs szerkesztésében, A párt e harcos és rendkívül nehéz időkben az igazság szavát tolmácsoló lapja megjelenésének 10. évfordulója, 1952 óta népünk minden évben megemlékezik a Magyar Sajtó Napjáról. Magyarországon a sajtó 1919 óta soha nem képviselt olyan igaz ügyet, mint a fel- szabadulásunk óta eltelt 16 évben. A párt és a kormány a legmesszebbmenő anyagi és erkölcsi támogatást, iránymutatást megad ahhoz, hogy sajtónk rohamosan fejlődjön, egyre jobban kielégítse az igényeket, az új élet építésének, a szocializmus megvalósításának lelkesítő agitátora, a marxizmus—leninizmus hűséges propagandistája, az ország fejlesztését szolgáló munka szervezője legyen. Dolgozó népünk, országunk vezetői éppen ezért joggal elvárják, hogy mindazok, akik lapjaink írásában, készítésében, előállításában és terjesztésében résztvesznek, munkájuk és tudásuk legjavával végezzék e nemes hivatást. Hazánk történetében csak az első Magyar Tanácsköztársaság és a mostani másfél évtized az a szakasz, amelyben a nép joggal vallhatja magáénak sajtóját. Ezt bizonyítja többek között, hogy Nógrád megyében csak az elmúlt három év során több mint három és félezerrel növekedett a Népszabadság előfizetőinek száma, a megyei lap, a Nógrádi Népújság előfizetőinek tábora pedig mintegy négyezerháromszázzal. Jelentősen több Szabad Föld és egyéb újság fogy el jelenleg megyénkben, mint a korábbi években. A múlt év utolsó hónapjában mintegy egymillió különböző sajtóterméket vásároltak meg megyénk dolgozói. Sajtónk mélységes demokratizmusát jelzi az is, hogy. a központi lapokat és a megyei újságot egyre többen keresik fel leveleikkel, tudósításaikkal, tanácsot kérnek és tájékoztatnak. Sajtónk szerkesztése mindinkább közüggyé válik. Számosán vesznek részt megírásában, számosán fejtik ki véleményüket a köz érdekében. Köszöntjük e napon olvasóinkat. Köszöntjük a postásokat. a nyomdászokat, a levelezőket és tudósítókat, mindazokat, akik fáradságot nem kímélve munkálkodnak azon, hogy sajtónk színvonala egyre magasabb legyen. Azok az eredmények, amelyeket sajtónk elért, azok a nagyszerű feladatok, amelyek előtte állanak, további erőt adnák és növelik a felelősség- érzetet e hivatás munkásai körében. Megfiatalítják a százesztendős Salgó-bányát Az eddigieknél is nagyobb gondot fordítanak a nógrádi bányászok biztonságára, egészségvédelmére Medenceszerte megkezdődtek a termelési tanácskozások a nógrádi bányaüzemekben. A bányászok ezrei vitatják a múlt év utolsó negyedében szerzett termelési tapasztalatokat, többszáz bányász kitüntetésre való felterjesztéséről döntenek és az első negyedév feladatait is meghatározzák. A nógrádi bányászoknak az idén több szenet kell adniok, mint az elmúlt évek átlagában. Tavaly például tízezernyolcszáz tonna szenet kért naponta az ország a nógrádi bányászoktól, most közel tizenegyezer- ötszáz tonna az ország naponkénti igénye. A termelési tanácskozások tapasztalatai azt mutatják, hogy a bányászok medenceszerte örömmel fogadják a rájuk háruló nagyobb követelményeket, mert a bányászat biztonságára, a bányászok egészségvédelmére is nagyobb gondot fordítanak az idén. Különösen jellemző a most már közel százesztendős Salgó-bánya esete. A bánya fiatal főmérnöke, Farkas Béla mondotta el a műszakváltások idején tartott termelési tanácskozásokon, hogy az Fiatal bányászok Csillebércen A nógrádi szénmedence KISZ-szervezeteinek titkárai közül húszán vesznek részt Csillebércen a bányászfiatalok vezetői részére szervezett ötnapos tanfolyamon. Ez a tanfolyam január 30-án kezdődött és célja az, hogy a KISZ I. kongresszusénak határozataiból a bányászokra vonatkozó feladatokat megismertesse. útmutatást nyújtson a gazdasági, politikai kulturális- és nevelőmunka ez évi célkitűzéseinek végrehajtásához. A tanfolyamon szerzett ismeretek birtokában hathatósabban bontakozhat majd ki megyénkben is az ifjúsági brigádmozgalom a bányászat területén. idén, a tavalyi hatszáz tonnáról hétszáizötven tonnára növekedett Salgó-bánya naponkénti termelési terve, s az öreg bányát valósággal megfiatalítják az idén. (A salgótarjáni szénmedence hivatalos adatai szerint ugyanis már most százévesnek mondják Salgó-bányát. Ennek a bányának a környékéről 1860-ban még lovas szekereken fuvarozták a szenet Budapestre, s az üzembehelyezett Budapest—Salgótarjáni vasútvonalon való szénszállításban Salgó-bánya első üzeme is részt vett már.) Az ország legöregebb bányájának mondható Salgó-bányát több új szénmező feltárásával készítették elő a második ötéves tervre. A régi fejtési határokat ■ túllépve, múlt évben kezdték meg a régi bányászkodásból hátramaradt pillérek és szénmezők bekapcsolását. Tavaly például ezerkétszáz méterrel hosszabb feltáróvágatot hajtottak ki a sal- gói bányászok az egész évi 5390 méter tervükkel szemben, s s így több mint egymillió tonnával növelték meg az öreg bánya szén- vagyonát. A legújabb fővágatokon a korszerű neonvilágításra térnék át az idén. A bányászok biztonságosabb munkáját, közlekedését segítik elő ezzel. A bánya Medvesi lejtősaknájáNyugdíjasokat segítő brigád az Acélárugyárban Az Acélárugyárban néhány fiatal szövetkezett olyan célból, hogy segítsék a nyugdíjas egyedülálló öregeket különféle problémájuk megoldásában. A fiatalok meglátogatják az idős nyugdíjasokat segítenek otthoni munkájukban, takarításban, mosásban, vasalásban sőt azt is megszervezték, hogy az egyedüllálló öregeket születés és névnapjukon felköszöntsék. A nagyszerű példájában eddig egyedülálló munkát minden bizonnyal követni fogják a megye többi KISZ alapszervezetében is. ban máris megkezdték a főszállítóvágat neoncsövezósét. A fővágat első kétszáz méterét már neoncsövek világítják. Ebben a bányában a fő- szállítóvágat és az alapköz- lék összesen mintegy ezer méter hosszát látják el korszerű világítással. Salgó-bánya más üzemében is neoncsöves világítást alkalmaznak majd. A fejtések és munkahelyek jobb levegőellátása érdekében hordozható ventillátorházat építenek a szilváskői üzemben, korszerűsítik a nehezen kezelhető szállítópályákat, kétszáznál több új csillét kapnak a bányászok, s a régi barakképület helyett is új felolvasó termet építenek az egyik üzemnél. Különösen feltűnő volt a salgói bányászok termelési tanácskozásain, hogy a bányabeli műszaki, vagy egyéb problémákat alig érintettek hozzászólásaikban. Annál többet ostorozták a munkafegyelem megsértőit, s különösen a vecsdklői bányászok fejét mosták meg a gyakran előforduló fegyelmezetlenségükért. A tavalyinál nagyobb feladataikat is a múlt évihez hasonló jó munkával oldják meg a sajgói bányászok. Éves tervüket az idén is két héttel előbb teljesítik a népgazdaság érdekeinek megfelelő gazdaságos bányászkodás mellett. Nagy Ferenc BékeakHva ülés a megyei tanácson A napokban békeaktíva ülést tartottak a Hazafias Népfront megyei bizottsága és a Bókebizottság közös rendezésében a megyei tanácson. A békeaktíva ülés előadója, dr. Mihályfi Ernő elvtárs, országgyűlési képviselő, a Magyar Nemzet felelős szerkesztője volt, aki méltatta . a Moszkvai Nyilatkozat jelentőségét, értékelte a Békekiáltvány óta kialakult nemzetközi békemozgalmat. Majd beszélt a nemzetközi események alakulásáról, az időszerű nemzetközi kérdésekről. Méltatta a különféle nemzeti békemozgalmakat, beszélt az imperialista agresszióról, •amelynek megállítása viszonylag békés eszközökkel elkerülhetővé teszi az atomkatasztrófát. Beszélt az ENSZ-ben kialakult új erőviszonyokról, a gyarmati mozgalom további fejlődéséről, valamint az új független országok születéséről. Az előadás után számos Nógrád megyei békeharcos szólt hozzá a békemozgalom megyei eredményeit ismertetve, és méltatta a Moszkvai Nyilatkozat hatását megyénk életében, békemozgalmának alakulásában. A MAGYAR SajÍÓ NAPJA
