Nógrádi Népújság, 1961. január (17. évfolyam, 4-8. szám)
1961-01-18 / 5. szám
2 NÓGRÁDINÉPÜJ8A® 1961. január 18. A falusi értelmiség időszerű feladatai a szocialista mezőgazdaság megerősítésében A rétsági járás Hazafias Népfront elnöksége tanácskozásra hívta meg a járás értelmiségi dolgozóit, hogy az új helyzetnek megfelelően közösen vitassák meg, milyen segítséget tudnak nyújtani munkájuk területén a tsz-ek megszilárdításában, az emberek tudatának átformálásában. A vita során helyesen vetették fel a hozzászólók az értelmiségi dolgozók szerepét az új helyzetben. Alapvető feladatként tűzték ki, hogy abból a munkából, amelyet a párt és a kormány kér tőlük, aktívan vegye ki részét minden értelmiségi dolgozó, ne legyen senki, aki esetleg passzív szemlélője ennek a nagy átalakító munkának. Konkrét munkát vállaljon mindenki, amelyen keresztül a község politikai, gazdasági arculata rövid időn belül átformálódik. A hátralevő téli hónapokban, különösen az iskolaigazgatók szervezetten segítenek a tsz-tagság nevelésében, az oktatások különböző formáinak megtartásában. Például a munkaegység fogalmak, a munkaegység számítás, szövetkezeti demokrácia, orvosi kezelés, gyógyellátás, baleset- védelem megértésében. Részletesen vitatták, hogy az SZTK biztosítottak száma megnövekedett, ez fokozottabb mértékben veszi igény- . be az orvosok és egészségügyi dolgozók munkaidejét. Tekintettel arra. hogy több község tartozik egy-egy körzethez, e téren nagyobb segítséget és támogatást várnak az illetékes szervektől. A járási tisztiorvos külön felhívta az orvosok figyelmét, hogy még türelmesebben, emberségesebben foglalkozzanak a betegékkel, a szükséges gyógykezelési módot magyarázzák meg érthetően, mert elő fog fordulni, hogy többen keresik fel különböző kérelmekkel áz új tagok az orvosokat. A község helyzetét fel kell mérni és nagyobb aktívahálózatot kiépíteni, hogy a nevelő és felvilágosító munkán keresztül az egészségügyi téren nagyobb eredményeket érjünk el. Több egészségügyi állomás, mentőláda, képzett segítségnyújtó aktívák szükségesek. A tsz-ben összevont állatok egészségügye és tisztasága még fokozottabb figyelmet igényel, mivel elhanyagolásuk a fertőzések veszélyét rejti magában. A munka akkor lesz eredményes, ha az összes társadalmi szervek aktív segítséget nyújtanak a feladatok elvégzésében. Helyes lenne, ha a községek vezetői, az ott levő értelmiségi dolgozókkal együtt időnként értékelnék a végzett munkát és megbeszélnék a további tennivalókat. Az értekezlet résztvevői egyetértettek abban, hogy a különböző előadások hozzásegítik a tsz tagságot az eredményes munkák beindításához, és ez igen fontos a gazdasági év megkezdésénél. Elmondották, hogy az ellenség különböző módszerekkel, rémhírekkel igyekszik a bomlasztó munkát végezni. Ezeknek a téves nézetéknek felszámolása nagy feladatot jelent mindnyájuknak. E téren feladatuk most az, hogy állandó kapcsolatot tartsunk a község dolgozóival, akár a szervezett oktatásban, akár egyéni beszélgetések során tényekkel bizonyítsák be a jól dolgozó tsz-ek eredményein keresztül a nagyüzemi gazdaság fölényét. Ebben sokat tehetnek az értelmiségi dolgozók. Ezen túlmenően nagy gondot kell fordítani a háztáji gazdaság állatállományának növelésére. A jövedelmezőség emelése céljából javasolták az új termélési ágak bevezetését, a nagyüzemi baromfitenyésztést, a kertészetek területének növelését, a gyümölcstermelés fokozását, mert ezék biztos és állandó pénzforrásai a termelőszövetkezeteknek. Például a Jonathán almatermesztés mennyiségi növelése Diósjenő, Nógrád, Szendehely községekben. Az illetékes szervek mérjék fel a járást, ahol a lehetőség megvan rá, ott a többi gyümölcsfajták kultúráját is szélesítsék és telepítsenek újakat. Bírálatként vetették fel egyes tsz-ek felé, hogy ma már vannak modem istállók, szépek a tsz-ek állatai, de nagyobb gondot kíván az állatok kezelése, gondozása, mert sok helyen piszkosak. Ez adódik abból is helyenként, hogy egy-egy területen nem állandók a dolgozók. Esetenként cserélik, váltogatják őket és ez nem tesz jót az állattenyésztésnek. Gondoskodni kell arról, hogy az állattenyésztésben ki tudják alakítani az állandóan egy helyen dolgozók rendszerét. Javaslatként vetették fel, hogy meg kell oldani az állatgondozóknak a szabad napok biztosítását, az istállók rendben tartását, évenkénti meszelését, állategészségügyi ellenőrzését. Az állatok jobb ellátása érdekében a norma szerint adják át az állatokat, ne legyen túlterhelve a dolgozó, viszont a munkák elvégzéséért fenntartás nélkül adják meg az érte járó munkaegységet, így ki van zárva a munkaegység lazítás. Ne- csak az aljazásra, etetésre, itatásra fordítsanak gondot, hanem a többi munkákat is végezzék él a munkaegység értékéért. A felszólalásokból kicsendült, hogy az értelmiségi dolgozók nagy része érzi a felelősséget az új helyzetben, a termelőszövetkezetek megszilárdítása, és a mielőbbi többtermelés érdekében. Ez kiérződött a felvetődött jogos bírálatokból is, melyek nem voltak sértőek, hanem a segítő szándék és akarat, a tsz-ek féltése jellemezte azokat. Az értelmiségi dolgozók a különböző fontosabb rendeleteket rendszeresen tanulmányozzák a tsz tagság előtt való ismertetése érdekében. A községi tanácselnökök segítsék ezeket a törekvéseket és bocsássák rendelkezésükre a rendeleteket a közös munkák eredményes vitele érdekében, Sturman Lajos, a járási pártbizottság PTO vezetője. Jogi előadások a termelőszövetkezetekben Mintegy száz jogi szakember járja a termelőszövetke- jeteket, hogy felvilágosítsa a termelőszövetkezetek tagjait a legfontosabb \ jogi problémákról. Szombaton a Hazafias Népfront megyei irodáján ta- lücskoztak a jogi vezetők e munka további szélesítéséről. Jelenleg minden termelőszövetkezetben tartanak jogi előadásokat a kártérítési eljárás és a fegyelmi eljárás szabályainak ismertetése céljából. Az új termelőszövetkezetekben a tagok jogairól és kötelességeiről is tartanak ismertető előadást, de megkérdezik a termelőszövetkezetek tagságát arról is, a közeli időben miről kívánnak felvilágosítást kapni. ELINDUL ÜTJÄRA A „SZPUTNYIK” Az idén a Volga újabb szárnyas Diesel-hajót kap, a 300 férőhelyes „Szputnyik”-ot. A „Rakétától” és a „Meteortól” eltérőleg, az új szormovői Diesel-hajó teljes egészében hegesztett lesz. A hajót köny- nyű alumínium-magnézium ötvözetből készítik. Á jő szövetkezeti vezetőnek tanulni kell Kiss Vince, a varsányi Dózsa Termelőszövetkezet elnöke az elmúlt esztendőben két hónapig Kecskeméten tanult. A szakiskolán sok hasznos dologgal ismerkedett meg, amelyekről a következőket mondotta: — Véleményem szerint a termelőszövetkezeti elnökök számára elkerülhetetlen az állandó képzés, hogy megismerkedjenek mezőgazdaságunk eredményeivel. Tizenegy esztendeje már, hogy szövetkezetben dolgozom, de most, hogy elvégeztem ezt az iskolát, egészen másképp ítélem meg a dolgokat, sokkal szakszerűbben, mint eddig bármikor. A mi célunk is az, hogy minél olcsóbbá tegyük a termelést, jövedelmezőbbé gazdálkodásunkat. Itt van például az állattenyésztés. Olcsóbbá, jövedelmezőbbé tételében igen nagy szerepe van a szakszerű takarmányozási nak. S most már a növény- termesztésnél sem ösztönsze- rűen helyezzük el, határozzuk meg egy-egy növény helyét. Számításba vesszük a talaj összetételét és azokat az egyéb tényezőket is, amelyek befolyásolják az eredményt. A nagyüzemi gazdaságok üzemszervezésében és munka- szervezésében is sok hasznosat tanultak a szakiskolán, amelyekről így nyilatkozott: — Ez valóban így van, s az a véleményem, hogy ez a kéthónapi kemény munka akkor hozza meg gyümölcsét, ha az ott tanultakat igyekszem itthon, a termelőszövetkezetben megvalósítani. Az idei tervünkben például már olyan új üzemágak is szerepelnék, amelyekkel eddig nem foglalkoztunk, de ez a két hónap meggyőzött arról, hogy igen jó jövedelmet jelentenek. Az idén már juhtenyésztéssel is foglalkozunk, mert számításokat végeztünk és rájöttünk, hogy ebből csak hasznunk lehet. E gondolat jegyében szerveztük meg a termelőszövetkezetben az építőbrigádot is. A 10 kőműves — akik a brigádot alkotják, jelenleg a sertéseknek csinálnak férőhelyet. Napok alatt teremtik meg azt, amely építőbrigád nélkül hetekig elhúzódott volna. S mindezt mint szövetkezeti tagok végzik, természetesen munkaegységre A későbbiekben a varsányi Dózsa Termelőszövetkezetben még sok okos elgondolást megvalósítanak, amelyek mind jövedelmezőbbé teszik gazdálkodásukat. Ezért értékeli Kiss Vince, a termelő- szövetkezet elnöke hasznosnak azt a kéthónapos szakiskolát, amelyet Kecskeméten végzett. Legyen több haszna ... Zajlik a kultúrforradalom. Egyre nagyobb tömegek ismerkednek a művelődés különböző formáival, a tartalmasabbá váló szórakozással. Művelődési otthonainkban újszerűén, gazdagabban pezsdül az élet. Munkásklubok alakulnak, ahol egyre inkább megtalálják a résztvevők a nekik legmegfelelőbb, családias, művelődési, szórakozási formákat. Az ismeretterjesztés széles hullámokat vet mindenfelé. Az emberek mohó vágy- gyal szívják magukba az új ismereteket, amelyekhez önerőből nem tudtak eljutni, vagy eddig talán közömbösen méregették a számukra még oly furcsa dolgokat. Megyénkben szépen halad a művelődési munka, jó az ismeretterjesztés. Illetve az előadások és a hállgátóság számszerűségét tekintve szépek az eredmények. Azonban a számszerűség még nem fejezi ki e munka hatékonyságát. S véleményem szerint ez a fontosabb. Többet ér az az előadás, amelypt ha kevesebben is hallgatnak meg, de az ott szerzett új ismeretek új gondolatok sorát indítják meg a hallgatókban, s ezeket az új ismereteket használni, alkalmazni is tudják. Manapság minden tudományág iránt érdeklődnek az emberek. Falvainkban, városainkban, az iskolákban, vagy a művelődési otthonokban, gyári munkásszállásokon, vagy a termelőszövetkezeti irodán gyakran hangzik szó a csil- lagászatról, a biológia legújabb eredményéről, vagy az atom egyre tágúlóbb világáról. Gazdag, sokoldalú témák ezek, s inkább a kíváncsiság, mint a célszerű tudásszomj szüli az ilyen előadások iránti igényeket. Nem baj, hogy ilyen igények jelentkeznek,, hiszen ezek azt bizonyítják, hogy a dolgozók, a tömegek egyre élénkebben érdeklődnek a kor időszerű kérdései iránt — hogy csak a természettudományokról beszéljek. De felmerül egy kérdés: vajon mennyi hasznot hajtanak társadalmunk számára ezek az előadások? Tudják-e alkalmazni a mindennapi életben azokat az ismereteket, amelyekkel e lelkes, tudnivágyó emberek megismerkednek? Az a véleményem, s jó néhány esetben a gyakorlat már bebizonyította, hogy az ilyen általános jellegű, az általános műveltséget szélesítő, gazdagító előadások nem jelentkeznek teljes értékű haszonnal a termelő munkában, legyen az ipari, vagy mező- gazdasági vonatkozású. Hát akkor miért tartanak többségében ilyen előadásokat? Kétségtelen, hogy az általános műveltség fontos egy ember élétében és kell, hogy ezt a műveltséget gazdagítsuk, azonban manapság előtérbe kerültek — az élet hozta így — az olyan témájú előadások — legyen az politikai, gazdasági, vagy más egyéb —, amelyek a mindennapi élet feladatainak megoldásában segítenek mindannyiunknak. Kell, hogy a termelőszövetkezeti paraszt halljon valamit a filmművészet mai helyzetéről, de sokkal jobban szükséges számára a legújabb agrotechnikai és zootechnikai eredmények, módszerek ismerete, amelyek alkalmazásával könnyebben tudja elvégezni munkáját. A gyárimunkás mindjárt bátrabb ' szemmel méregeti a bonyolult automata-gépeket, ha megérti, hogy az automatizálás az ő munkáját’ segíti, s igyekszik minél. többet elsajátítani e gépekkel kapcsolatos „titkokból”. Számtalan példáját lehetne felsorolni e gondoknak, de ezek a gondok csak úgy oldódnak meg és úgy jelentkeznek hasznosan a mindennapi életben, ha tudatosan, tervszerűen irányítjuk az élét által igényelt emberi tudásszomj és akarat. kielégítését. Pádár András Martos Flóra nevét- vette fel a ZIM leánytanácsa Péntek, 13. Egyszerű munkanap, akár a többi, mégis sokan tartják számon. A babona rossz előjelű, szerencsétlen napnak tartja, és vannak "még olyanok, akik ezen a napon semmi fontos dologba nem mernek, kezdeni. A ZIM kiszes leányai nem tartoznak közéjük. Nagy izgalommal várták ugyan a Hallottam már olyan véleményt Hasznossal kapcsolatban, 'hogy az a község nemigen lép a nagyüzemi mező- gazdaság útjára. Mosolyogni való az ilyen beszéd. Mert miért ne lépne? Hát melyik földművelő ember az, amelyik görcsbe merevedne, amikor előre kell haladni? A hasznosiakról ezt tartották. Hát nagyon tévedtek. Hasznos község január 12-én este 5 órától fél 10-ig tartó, gondolatokat tisztázó izzó vitában talán 34 hold híján a községet karoló földből a nagyüzemi gazdálkodásra lépett. Négy község makacskodott még itt egymással. Mátra- szőllős, Tar, Pásztó és a szóban forgó Hasznos. Egymást lesték, melyik kezdi: mert egyik sem akart első lenni. A közvélemény számolgatott, hogy először majd Szőllős, Pásztó, ezután Tar és csak utoljára Hasznos. Nem így történt. A hasznosiak mondták ki elsőnek az igent. Szenvedélyes Vitákban érett meg ez az igen, de mondhatnánk úgyis: a tájékozatlanság okozott alaptalan riadalmat és sokakat az Okos paraszti mérlegelés helyett az indulatok sodortak összeütközésbe a haladást fékezőkkel. így következett el az a bizonyos nap. Elnézést, de ezzel a nemvárt fordulattal megint csak megerősödött az a hasznosiak A Mátra völgyében élelmességét bizonygató anekdota, amelyet réges régen hordoz a Mátra és a Cserhát völgyében pihenő környék. Azt mondja: „amikor Kolumbus Kristóf a tengeren való hosszú hánykódás után szárazföldet pillantott, partraszállást vezényelt. Húzták a csónakot az ismeretlen felé és látják, hogy egy asszony áll a parton, portékáját kí- nálgatva. Kolumbus emígyen szólította meg: „Honnan vagy te, fehérnép?” Az asszony: „Hasznosról, a Mátra völgyéből.” Csak tréfa ez az egész, de nagyon is hűségesen beszél arról, hogy élelmes emberek ezék a mátrai emberek. Mert igaz, hogy valamikor azért kellett ez az élelmesség, hogy megmaradjanak az éíetnek, de ma azért lesz jó, hogy életet teremtsenek és a hasz- nosi emberek egészen biztos, hogy jó és szép életet teremtenek majd a közös úton. Nehéz, ellentmondásoktól terhes volt az első összejövetelük. Mindenkit érdekelt, mert ott volt az egész falu. Éltes emberek, életet kóstolgatok. Asszonyok: fiatalök, idősebbek. Voltak ott még iskolába járó gyermekek is. És a jelenlevők közül többen telve bizalmatlansággal, és nem kevesen, akik félelemmel az újtól. De volt olyan is, aki poharazgatással fűtötte fel magát és elnehezült kusza gondolataival zavarta az egyenes beszédet. Mindezek a körülmények nem engedték egyből a teljes egyetértést. Alig indították útra a sorsot igazító szót, máris kavarodás történt. Mert amíg az elől ülő, munkától tekintélyt szerzett gazdák feszülten figyeltek, hátul az elfojtott sustorgás zavarta a rendet: „Mi az a fel nem osztható alap?” „Nem fizetünk húsz százalékot.” „Csak őszre kezdünk!” És ezek a suttogások addig-addig tolakodtak, míg a józan gondolkodást félretolták. Szegény Szabó Lajos maga sem tudta, mit kiabál, csak kiabált: „Mi lesz az én herémmel?” Talán még tetszett is neki, hogy egynéhány asszony jót mosolygott rajta. Valami hősnek képzelhette magát, aki nagyon hangosan tud kiáltani. Csépe Sándor deme meg hallgatott egy darabig, hallgatott, lelerántotta fejét az alkohol, egyszercsak felriadt: „Nincs százalék!” — kiáltotta. Milyen százalék? — kérdezik. „Százalék!” — kiabált. Hallotta mámorában, hogy szó esett a százalékról, és ő is ildomosnak tartotta megismételni. Volt ilyen rendbontás, de azt senki-senki nem vitatta, hogy a Mátra-völgyben új életet teremtsenek-e? Közös életet választottak és így kelnek útra a holnapba. Szép az este a Mátrában. Sejtelmesen beszélget a szél a dombokkal. S ha táncra kél, a fák ágaival üt taktust. A patak is szót kér a vitában és úttalan-útjáról csörömpöl. Csak a mátrai ember hallgat. Azon az estén is, amikor elűzte a csend a zajt, a falu bizalmából élre állított emberek tovább tanácskoztak. A holnapról, a falu holnapjáról beszélgettek, és úgy határoztak, mire mosolyra derül a hidegtől a komor Mátra, indulnak a közös munkával. A tavasz már együttes cselekvésben találja őket. így döntöttek, határozottan, megmásíthatatlanul. Mégis marad az emberben valami hiányérzet, mintha nem kaptak volna ezek az embere^ meg mindent ehhez az elhatározáshoz. Az biztos, sok okos szót várnak még. Hiszen olyasmiről vitatkoztak, amit ha tudnak, nem pazarolnak rá időt. Mi tagadás, az ottani elvtársak elspórolták tőlük a kételyek eloszlatását szolgáló beszélgetést. Dehát a hasznosiak Hasznoson maradnak, még megtalálhatók a következő napokban is. Pótoljuk, amit elmulasztottunk, mert a munka még az alakuló gyűléssel nem fejeződött be. Amit ezen az alakuló ülésen létrehozták, azt meg kell izmosítani, gazdaggá tenni. És ehhez a munkához nekik segítséget kell nyújtani. A többit rájuk kell bízni, tudják ők a dolgukat. Bobál Gyula pénteket, de ebben az izgalomban jó adag öröm is vegyült. Régi vágyukat váltották valóra. Névadó ünnepséget tartottak, a csaknem három éve működő leánytanács vette fel Martos Flóra nevét. A kedves kis ünnepséget Kőhegyi Magdolna nyitotta meg. Beszámolójában — a kritikától sem riadva visz- sza — értékelte a leánytanács eddigi munkáját és elmondta a jövendő terveit. Ebben a változatos munkatérvben sok minden helyet kapott, kézimunkakiállítás rendezésétől divatbemutatóig, anyák napja tartásától a városi nőtanács munkájának segítéséig. Kőhegyi Magdolna ezután Martos Flóra életét ismertette. A tűzhelygyáriak méltó példaképet választottak. A városi Nőtanács részéről Jed- licska Mária tolmácsolta a városi KISZ-bizottság köszönetét a leánytanács eddigi jó munkájáért és átadva a városi KISZ-bizottság emléklapját, sok sikert kívánt további munkájukhoz. Majd Várnai Zseni „Mi megmaradtunk” című költeményét Ma- riányi Ágnes adta elő művészien. Egner Gyula KISZ- titkár könyvjutalmat osztott szét a legjobb nődolgozók között. Ezután kezdődött az első táncmulatság, amit már a Martos Flóra leánytanács rendezett. ÉSZAKRA SZÁLLÍTJÁK A VOLGA ENERGIÁJÁT A Ribinszk—Cserepovec szakaszon megkezdték a második nagyfeszültségű áramvezeték építését. A vezeték északra szállítja a Volga energiáját, a volgai vízierőművet a cserepoveci kohászati üzemmel köti össze. A több / mint 160 kilométer hosszú áramvezetéket már az idén üzembehelyezik.
