Nógrádi Népújság, 1961. január (17. évfolyam, 4-8. szám)

1961-01-18 / 5. szám

1961. január 18. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 3 A HÁROMÉVES TERV EREDMENYE: As alkotó marxismus-leninixmus Közel 200 millió forint az Acélárugyár fejlesztésére történelmi jelentőségű győselemsorosata Megyénk legnagyobb gyár­ipari üzeme a Salgótarjáni Acélárugyár. A hároméves terv keretében ennek a je­lentőségének megfelelően ré­szesült a népgazdaság anya­gi eszközeiből is a gyár fej­lesztése érdekében. A gyár előtt álló feladatok, az ál­landóan növekvő termelés szükségessé tették különbö­ző beruházások, felújítások és egyéb műszaki intézkedé­sek végrehajtását, összessé­gében beruházásra több mint 142 millió forintot for­díthattak a három év alatt a Salgótarjáni Acél­árugyárban, a felújítás­ra fordított összeg pedig meghaladta az 53 millió forintot. Ezekből az összegekből töb­bek között megkezdték és folytatják a hideghengermű korszerűsítését, amelyre a tervidőszak alatt több mint 100 millió forintot fordítot­tak. Ez évben a hideghenger­mű további jelentős összege­ket kap majd, amely szüksé­ges ahhoz, hogy az ez évi, 13 százalékkal magasabb tervet maradéktalanul teljesítsék. A gazdasági szerszámgyár­ban közel fél millió forin­tos értékben új lemezvágó- ollöt helyeztek üzembe. A mintegy 400 ezer forint ér­tékű ellenütésű kalapács a csavarkulcs gyártását gyor­sítja meg. A huzalmű mint­egy 1,9 millió forintos ér­tékben négy darab újtipusú dróthúzógépet kapott. Az 50 Egy jó iilm sok bosszúsággal „Fűre lépni szabad”, de moziba menni csak akkor, ha jegyet is adnak. De úgy lát­szik, hogy Taron csak azok kapnak mozijegyet, akik... hátulról járnak be a pénz­tárba, vagy annyira „sze­rencsések”, hogy pár perccel a kezdés előtt a jegyszedő zsebéből kapják meg a drága kincset. Ejnye, ejnye, de hol nincs ez így? Egy jó magyar filmet so­kan szeretnének megnézni, s ha a mozi kicsi és csak két napig játsszák a filmet, ke­vesen nézhetik meg. Szerda este — a múlthéten történt — valóságos kis palotaforra­dalom zajlott le a tari mozi előtt, mikor a jegyért sor- banállők közül csak ötnek jutott jegy, és a hatodik, meg a többi szépre kiéhezett ma­gyar törhette a fejét miként telt meg a mozi azzal a né­hány szerencsés emberrel. Nagyon sokan voltak a várakozók között olyanok, akik sokszor késő este tér­nek haza és nagyon ritkán nyílik alkalom egy-egy fil­met megnézni. Sajnos sok *♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ esetben előfordul hasonló eset. Az is igaz, hogy me­gyénk sok mozijában követik ezt a dicstelen példát; vagy éppen más egyéni módszere­ket alakítanak ki a művelőd­ni vágyó, szórakozásra éhes emberek megkeserítésére. Szó, ami szó, a tari mozi üzemvezetője, a pénztáros és a jegyszedő nagyon jó üzlet­emberek; — s milyen sokan akadnak ilyenek, másutt is. Sőt! Hiszen néhány ember kapott jegyet és mégis telje­sítették a létszámtervet, meg a bevételt is. Elvégre mindent a kultúra érdekében. Milyen kár, hogy ezt a néhány „lelki- ismertes kultúrharcost” nem állítják hasonlóképpen sor­ba mikor ők szeretnének moziba menni. Legalább megtudnák mit érez az az ember, aki látja, hogy ki- semmizték. Nekik könnyen jön a szó­rakozás és úgy látszik, hogy ők nem tudják, hogy a mozi nemcsak a jó ismerősöké, a rokonoké, hanem kulturális közkincs. S ezt tanulják meg végre mindazok, akik így tesznek. ♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ Nők a csavargyárban Gyorsan elsajátította a munkafogásokat Filipovics Zden­ka, az acélárugyár csavarüzemének dolgozója. Kleiban Pálné körültekintő, jóminőségű munkájáról neve­zetes, ugyancsak a csavargyárban. tonnás szakítógép, az új szikraforgácsológép szintén elősegíti e gyárrészleg mun­káját. A vasöntödében a na­gyobb hengerek megmunká­lása érdekében 3,6 millió fo­rintos értékben szovjet hen­geresztergapadot állítottak munkába. A fentieken kívül a gyár a hároméves tervben mintegy 20 da­rab különböző szerszám­gépet kapott mintegy 3 millió forint értékben. A felújítási összegből szá­mos berendezés javítását, a termelést elősegítő intézke­dést hajtottak végre. A dolgozók jobb munkakö­rülményeinek biztosítása ér­dekében a hároméves terv során több mint 5,3 millió forintot fordítottak munka- védelmi célokra. A kazán­ház és a csavargyár például korszerű fürdőt kapott. A gazdasági szerszámgyárban és az asztalosműhelyben a dolgozók egészségének meg­óvása érdekében elszívóbe­rendezést építettek. Számos emelő, anyagmozgató beren­dezés is könnyíti és bizton­ságosabbá teszi a nehéz, fi­zikai munkát. A balesetek megelőzését szolgálja a han­gos filmvetítőgép, amely igen alkalmas a balesetek megelőzésének szemléltető oktatására. A gyár dolgozói lakásvi­szonyainak javítására több mint 600 ezer forintot for­dítottak. Ugyanakkor a három év során 67 acélárugyári dolgozó ka­pott új, minden igényt kielégítő lakást. A kulturális ellátottság nö­vekedését szolgálta az is, hogy megvalósították a kul­túrotthon két épületének ta­tarozását, illetve átépítését, amely több mint 850 ezer forintba került. Nagyszámú és lelkes sport­táborral is rendelkezik a gyár. Az egvre növekvő igé­nyek jobb kielégítését szol­gálja, hogy az új sportöltö­ző és klubház építésére több mint 3,3 millió forintot köl­töttek. Elkészült a sílesikló pálya is. A hároméves tervben vég­rehajtott beruházások és fel­újítások jelentősen elősegítik, hogy a gyár idei megnöve­kedett feladatát teljesíthesse, valamint azt, hogy a máso­dik ötéves terv végére a Salgótarjáni Acélárugyár ter­melési értéke a múlt évinek mintegy kétszeresére emel­kedjen. —--------------------------------------------------------------------------------------------------­Va sas nagyüzemek nőbizottságainak tanácskozása Vízválasztón Szombaton Vízválasztón, a Vas- ötvözetgyárban tanácskoztak Sal­gótarján nagyüzemeinek nőbizott­sági Vezetői. A tanácskozáson értékelték a nőbizottságok i960, évi munká­ját és féléves tervet dolgoztak ki a nőbizottság ezévi munkájára vonatkozóan. Ebben az esztendőben egyebek M .íu, — iiWiiUiUniiwwiii ■■■ 10 millió tégla, közel 1 millió cserép az idén RÖVIDESEN BEFEJEZIK A KARBANTARTÁST a téglagyárak Irta: Jedlicska Gyula, a salgótarjáni városi pártbizottság első titkára Megyénk helyiiparának tég­lagyárai az új év első nap­jait jó tervteljesítéssel ünne­pelték. Január 9-ig 102 száza­lékra teljesítették az égetési tervet és jól haladnak a ki­szállítások is. Igaz, hogy Egy- házasgergén a rossz útviszo­nyok miatt nehezebben halad ez a munka. Az égetési munka jól halad minden téglagyárnál; Ipolytarnócon már be is fe­jezték a téglaégetést, míg Egy- házasgergén e héten kerül sor a befejezésre. Kisterenyén februárban fejezik be, s Zagy- vapálfalván csak március vé­ge felé. j Minden telephelyen folynak a gépjavítások, s a téglagyá­rak összességét tekintve mint­egy 60 százalékban már elké­szültek ezzel a munkával. A 1960. novemberében 81 kommunista és munkáspárt képviselője, közel 36 millió kommunista nevében széles­körű eszmecsere után egy­hangúlag elfogadta a „Kom­munista és «munkáspártok nyilatkozatá”-t. A Nyilatko­zat a kommunista és mun­káspártok egyetemleges ér­vényű programja a nemzet­közi kommunista mozga­lomnak, a marxizmus-leniniz- mus történetében egyik leg­nagyobb jelentőségű doku­mentum. Jelentőségét tekintve min­den túlzás nélkül a marxiz- mus-leninizmus több mint 110 éves történetének leg­kiemelkedőbb műveihez, do­kumentumaihoz hasonlítha­tó. Találóak azok a vélemé­nyek, amelyek úgy véleked­nek a Nyilatkozatról, hogy az korunknak, a XX. szá­zad második felének kommu­nista kiáltványa. Az egész kommunista mozgalmat át­fogó egységes elvek kialakí­tása mindig óriási jelentő­ségű, mert a nemzetközi helyzet pontos elemzése, a kommunisták előtt álló cé­lok, feladatok körültekintő meghatározása, a fejlődés perspektíváinak rögzítése nél­kül szervezett, a lehetősége­ket megfelelően kiaknázó, egységes szemléletet valló kommunista mozgalom el sem képzelhető. A kommu­nisták nézeteinek egységesí­tése külön jelentőséggel bír napjainkban, amikor a tár­sadalom valóságban két rendszer közötti harcban, az imperializmus belső és nem­zetközi helyzetében, a szoci­alizmus növekedésében szin­te minden nap új és újabb tényeket, vonásokat figyel­hetünk meg. A Nyilatkozat mélyen elemzi mindazokat a tényeket, amelyek az utóbb’ éúbkben a világ fejlődésében bekövetkeztek. Alkotó mar­xi sta-leniniista módon foglal állást korunk legégetőbb kér­déseiben, fejti ki véleményét az utóbbi másfél évtizedben beállt változásokról, lehető­ségekről. A Nyilatkozat szükségessé­gét korunkban beállt válto­zások, új jelenségek, a nem­zetközi küzdőtéren kialakult új erőviszonyok adták meg. A marxizmus-leninizmus mindig a valóságból indul, ki, a valóság fényeinek általáno­sítására alapozza elméleti mellett brigádmunkában felül­vizsgálják az üzemi munkásnők párttagságának helyzetét, az acélárugyári nődolgozők általá­nos problémáit, a nők vezetés­ben elfoglalt . szerepét, a női szocialista brigád címért küzdő brigádok munkáját, valamint a nők körében végzendő politikai nevelőmunkát is. kisterenyei telepelyen tovább folyik az új présház gépeinek beszerelése. Sajnos hátráltatja a munkát az, hogy a Jászbe­rényi Aprítógépgyár csak ké­sőbb tudja leszállítani a be­ígért két simahengert. A téglagyárak a karbantartó és égető munka mellett már készülnek a második ötéves terv, illetve az 1961. év fela­datainak teljesítésére. Míg a múlt évben 12 millió tégla volt a tervük, addig az idén 10 millióra kaptak megbízást. A felszabaduló kapacitást cse­repek gyártására állítják be. Az idén szeretnének gyártani közel egymillió cserepet. Az üzemek nem indulnak korán, s így csak április 1-én kerül sor a nyerstéglagyártás meg­indulására. továbbfejlődését. Korunk va­lóságában bekövetkezett óri­ási változások szükségszerűen azt a követelményt állították a nemzetközi kommunista mozgalom elé, hogy elméle­tének fejlesztésében, politi­kájában közvetlen és távo­labbi céljainak meghatározá­sában, az azokhoz vezető út kijelölésében általánosítsa az utóbbi években. kibontakozott kommunista elméletet és gyakorlatot. A békéért, a nemzeti függetlenségért, a demokráciáért, a szocializ­musért folytatott harc új le­hetőségeit, és feladatait a Nyilatkozat egy ma már tör­téneti fejlődési szakasz ered­ményeként határozta meg. A marxizmus-leninizmusnak az utóbbi években aratott döntő sikereiben, az elmélet gazdagításában vezető szere­pet töltött be az SZKP. Az SZKP-nak tapasztalatai, szé­leskörű elméleti tevékenysé­ge nagyban hozzásegítette a kommunista és munkáspár­tok képviselőit a helyes ér­tékelés és állasfoglalás kiala­kításához. A Szovjetunióban belpoli­tikai ez a folyamat, késégkí- vül az 1953-as plénummal és az azt követő belső helyzettel foglalkozó jelentős határoza­tokkal veszi kezdetét. Az új belpolitikai vonalvezetés már kezdetétől éreztette hatását a nemzetközi élet megítélésé­nek legfontosabb kérdéseiben is. A nemzetközi küzdőtéren kezdetben ugyancsak a Szov­jetunió kezdeményezésére új szelek bontakoztak ki. A bé­kéért folytatott harc, a nem­zetközi biztonság, az álla­mok közti egészséges vi­szony, a felszabadító moz­galmak értékelése, a kommu­nista mozgalom belső felada­tai mind-mind olyan kérdé­sek, amelyek megoldását mindenekelőtt az SZKP szor­galmazza. Az 1960-as második moszk­vai Nyilatkozat előtörténetét közelebbről az SZKP XX. kongresszusának határozatai­ban találjuk meg. A Nyilat­kozat legalapvetőbb tételeit már a XX. kongresszus ha­tározataiban megtaláljuk. A XX. kongresszus értékeli az imperializmus jellegében be­állt fejlődést, a nemzetközi erőviszonyok - alakulását, a háború és béke erőinek har­cát, a két rendszer békés egymás mellett élésének és köztük folyó gazdasági ver­seny perspektíváit, a szoci­alizmusba való átmenet le­hetőségeit. A kongresszus történelmi jelentőségét ép­pen az adta meg, hogy a társadalmi fejlődés legalap­vetőbb kérdéseiben alkotó módon foglalt állást, s ezzel lerakta a marxista-leninista elmélet további fejlődésének alapjait. A nemzetközi kommunista mozgalom 1957 novemberé­ben szélesebb alapokon ma­gáévá tette a nemzetközi helyzetről, a társadalmi fej­lődésről, a béke megőrzéséről szóló marxista-leninista téte­leket. Tizenkét szocialista or­szág kommunista és munkás­pártjainak képviselői által el­fogadott 1957-es moszkvai Nyilatkozat egyben az egész • kommunista mozgalom irány­tűjéül is szolgált. Bár az 1957- es Nyilatkozat kidolgozásánál támaszkodtak a kapitalista országokban működő testvér­pártok véleményére, a Nyi­latkozatban kifejtett állásfog­A Salgótarjáni Acéláru­gyárban tartották meg a Vaskohászati Igazgatósághoz tartozó vállalatok újítási fe­lelőseinek ankétjét. Az ankéton 14 vállalat újítási felelősei vettek részt, hogy értékeljék 1960. III. negyedévének újítási ered­ményeit, valamint az újítási munkával kapcsolatos prob­lalás tanácsoló jellegű volt eme pártok számára. Az 1957-es Nyilatkozat bevezető­jében leszögezi, hogy „A testvérpártok, melyek nem vettek részt az értekezleten, mérlegelni fogják a jelen Nyilatkozatban kifejtett el­gondolásokat s maguk dön­tik-majd el, hogy milyen ál­láspontra helyezkedjenek azok tekintetében.” Az 1957- es Nyilatkozattól eltelt rö­vid három év tapasztalata bebizonyította, hogy a Nyi­latkozat tételei helyesek, a cselekvés vezérfonalát ad­ják mind a szocialista, mind a kapitalista országokban mű­ködő kommunista. munkás­pártok számára. Az 1957-től a nemzetközi helyzetben elő­állt fejlődés, a szocialista vi­lágrendszer erőinek növeke­dése, a nemzeti felszabadító mozgalom eredményei, a demokráciáért folytatott harc sikerei mind-mind szükséges­sé tette a világ kommunista és munkáspártjai számára, hogy egy átfogó véleménye­zés alapján foglaljanak állást az emberiséget, a világot érintő legégetőbb kérdések­ben. Ezt a történelmi fel­adatot oldotta meg az elmúlt év novemberében Moszkvá­ban lefolyt tanácskozás. Ez egyben választ ad arra a kérdésre is, hogy mi tette szükségessé a nemzetközi kommunista mozgalom szá­mára a vélemények kicseré­lését és egységes, minden párt számára kötelező ha­tározat meghozatalát. A Nyilatkozat leszögezi, hogy a tárgyalt kérdésekben egységes vélemény, teljes né­zet azonosság alakult ki. Fontosnak tartja a marxiz­mus-leninizmus elmélet kol­lektív gazdagítását a véle­mények kölcsönös kicserélése alapján. Napjainkban, ami­kor az imperializmus min­den reakciós erejével egyesí­ti erőfeszítését a kommuniz­mus ellen, külön jelentőség­re tesz szert a kommunista világmozgalom tömörítése. A kommunizmus ügye, az emberiség jövője és boldog­sága megköveteli, hogy min­den kommunista párt tartsa szem előtt az értekezleten ki­dolgozott egységes elveket, őrizze mint szeme világát a kommunista pártok interna­cionalista elveken alapuló egységét. A mi marxista-leninista pártunk, az MSZ1VDP eddigi politikájában az 1957-es moszkvai Nyilatkozat állás- foglalásához tartotta magát. Egyetértünk a második moszkvai Nyilatkozatban fog­laltakkal és az elkövetkező évek munkájában kötelező érvényűnek tartjuk mun­kánkra, egész tevékenysé­günkre. A második moszkvai Nyi­latkozat nagy segítséget nyújt minden kommunista számá­ra a világ eseményeinek megítéléséhez, a szocializmus építésében követett helyes politikánk még következete­sebb támogatásához. Növeli a kommunisták Öntudatát a marxista-leninista helyes ál­lásfoglalást, és biztos re­ményeket nyújt az elkövet­kező évek harcai elé. Tanul­mányozzuk, terjesszük a moszkvai Nyilatkozat tétele­it, alkalmazzuk a szocializ­mus építésében, mert ez ma legjelentősebb internaciona­lista kötelességünk, ez je­lenti egyben saját népünk boldog jövőjét is. lémák megoldásáról tanács­kozzanak. Az” ankéton ítélték oda az újításban legjobb eredményt elérő dolgozóik részére a ju­talmat is. Egyébként is ha­gyomány, hogy a vaskohá­szati igazgatósághoz tartozó újító munkások bizonyos időközönként összemérik ere­jüket. Iparági ankétot tartottak az Acélárugyárban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents