Nógrádi Népújság, 1961. január (17. évfolyam, 4-8. szám)

1961-01-28 / 8. szám

2 NOSRADI KÍPÜJIA« 1961. január 28. Az anyagi érdekeltség megteremtése fontos feltétele a fiatalok tsz-ben való munkájának tanácskozott a balassagyarmati jArAsi tan Acs végrehajtó bizottsága Még a múlt év novemberé­ben tárgyaltak Balassagyar­maton járási tanácsülésen, az ifjúság nevelésével kap­csolatos tanácsi feladatokról. Most a napokban a Végrehaj­tó Bizottság napirendjére tűzte az ifjúság, ezenbelül is a termelőszövetkezeti fiata­lok helyzetét és azt is, hogy megteremtették-e azóta elő­feltételét a fiatalok mezőgaz­dasági munkába történő fo­kozottabb bevonásának. A feladat megoldásához mindenekelőtt úgy kezdtek hozzá a megbízott tanácsi dolgozók, hogy felméréseket végeztek hány fiatalja van a járásnak, hányán dolgoznak mezőgazdasági területen, ezenbelül is termelőszövetke­zetben, milyenek a kereseti, munka és művelődési lehető­ségeik, és milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy a fiatalok fokozottabban be­kapcsolódjanak a mezőgaz­dasági, illetőleg a tsz munká­ba. A vizsgálati tapasztala­tok azt mutatták, hogy a 14—25 életév közötti fia­talok nagyrésze nem me­zőgazdasági munkában, hanem a mind gyorsabb ütemben fejlődő iparunk­ban dolgozik. Mivel kikapcsolódásuk .a me­zőgazdasági munkából a kí­vánatosnál nagyobb mér­tékben történt, ennek az a következménye, hogy terme­lőszövetkezeteinknek nem áll rendelkezésére megfelelő szá­mú fiatal munkaerő, s így a termelés fejlesztéséhez sin­csen meg bizonyos mértékig a megfelelő munkaerő pót­lás. A falu szocialista átalaku­lásával feltétlenül eredmény várható ezen a területen, mi­vel a fiatalok nagy része még egyénileg gazdálkodó korában hagyta el a községet. Többségük azért ment el, mert a faluban nem ta­lálta meg a számítását, a belterjesség foka nem volt megfelelő a keresni vágyó paraszt fiatalok­nak. Ezek az adatok is azt bi­zonyítják, szükséges volt a mezőgazdaság szocialista át­szervezése a fiatalok szem­pontjából is, mert a nagy­üzem teremtheti meg csak a belterjes mezőgazdaság fel­tételeit falun. Most már arra van szükség, hogy az illeté­kesek keressék-kutassák a megoldás módjait, amelyek segítségével visszanyerhetik a fiatalokat a termelőszövetke­zet számára. Nem túlzás megállapítani „Szolidaritást vállalunk a kubai nép nehéz harcában" A VASÖTVÖZETGYAR DOLGOZÓINAK TÄVIRATA A kubai szakszervezetek felhívása után megyénkben is egyre több üzem dolgozói fejezik ki tiltakozásukat az amreikai imperializmus Kuba ellen folytatott újabb mester­kedései ellen. Megyénk szer­vezett dolgozói egységesen fe­jezik ki tiltakozásukat, s vál­lalnak szolidaritást a hős ku­bai nép mellett. Legutóbb a Magyar Vasötvözetgyár dol­gozói juttatták el táviratukat, amelyben így írnak: „A Magyar Vasötvözetgyár dolgozói a kubai szakszerve­zetek felhívásának ismereté­ben szolidaritást vállalnak a kubai nép nehéz harcában. Megvetjük és elítéljük az im­perialisták cselekményeit és támogatjuk Kuba dolgozó né­pét nemes harcában” — hang­zik a távirat. Huszonötezer forint jutalmat osztanak ki az iskolák között A Fest-Bács-Nógrád megyei MÉH Vállalat valamennyi cikkben jelentősen túltejesí- tette a negyedik negyedéves tervét, 21 millió forint érté­kű hulladékot adott a nép­gazdaságnak. összesen 45 000 mázsa va­sat, 2500 mázsa színesfémet, 4800 mázsa papírhulladékot, 4300 mázsa rongyhulladékot. 1 400 000 forint értékű tollat és 1 650 000 forint értékű nyersbőrt gyűjtöttek. A kiváló eredményhez, amely messze túlszárnyalja az eddigieket, hozzájárultak a Nógrád me­gyei telepek és begyűjtőhe­lyek is: 3 millió forint érték­ben 7 ezer mázsa vasat, 500 mázsa fémet, 1200 mázsa pa­pírt és 400 mázsa rongyot ad­tak át a vállalatnak. A szép eredmény természe­tesen a lakosság közreműkö­désének és az iskolák gyűjté­sének is tulajdonítható, ösz- szel verseny indult az isko­lák között, amelynek ered­ményét most értékelik és a győztesek között 25 ezer fo­rint jutalmat osztanak ki. Ifjúsági turistautazás a Szovjetunióba és a szomszédos államokba Az idén is lehetővé teszi az Express Ifjúsági és Diákutazási Iroda, hogy több ifi-csoport résztvehessen külföldi turista­utazáson. Az idén az alábbi he­lyekre van lehetőség ilyen cso­portos turistautazásra: A Szovjetunióba moszkvai, le- ningrádi üdülésre április hó 11- től április 25-ig vehetnek részt 1S92 forint ellenében fiatalok. Kívánságra 644 forint ellenében 40 rubel zsebpénz is igényelhető. A moszkvai, kaukázusi, kievi kirándulásra, kilencnapos ten­gerparti üdüléssel július 5. és 24-e között vehetnek részt, 2500 Ft befizetése ellenében a fiata­lok. Erre az időszakra 805 fo­rint ellenében 50 rubel zsebpénzt vehetnek igénybe. A Német Demokratikus Köz­társaságba két túrát indítanak. Június 25. és július 28-a között 1850 forint befizetése ellenében országismerő kirándulást tervez­nek. Szász-Svájcba pedig szep­tember ll-e és 26-a között, 1780 befizetése ellenében szerveznek utazást. Kívánságra az előző kiránduláshoz 481 forint befize­tése ellenében 120, utóbbi eseté­ben pedig 566 forintért 140 már­ka zsebpénz igényelhető. Kirándulást terveznek Cseh­szlovákiába is. Augusztus 15. és 29-e között, 1554 forint ellenében. Prága, Sebessin, K. Varyban 553 forint ellenében 140 márka zsebpénz igényelhető. A lengyelországi kirándulást augusztus 13-27-e között bonyo­lítják le 1881 forint részvételi díjjal. A kirándulók Varsóban töltenek majd több napot, majd megismerkednek Lengyelország egyéb tájainak nevezetességei­vel is. A jelentkezés helye az illeté­kes KISZ alapszervezetek, il­letve járási, városi, megyei KISZ-bizottságok. Az utazáshoz szükséges útlevélkérőlap, ezt a KISZ megyei bizottság bizto­sítja, két darab négy-hat centi- méteres útlevélkép, a KISZ alapszerv és munkahely aján­lása és a jelentkezési díj befi­zetését igazoló csekkszelvény, amit szintén a KISZ megyei bi­zottság biztosít. Az utazás gyors­vonat második osztályán törté­nik majd. Bővebb felvilágosítást a városi és járási KlSZ-bizott- ság'ok adnak. azt sem, hogy a fiataloknak a tsz munkában való rész­vétele bizonyos szempontból tükrözi az egész tsz gazdál­kodását. órhalomban például 96 fiatal dolgozik, többsé­gében férfi, mert a jól működő termelőszövetke­zet vonzó erőt gyakorolt a fiatalemberek számára. A fiatalok tsz munkába való bevonására legfőbb előfelté­tel az anyagi érdekeltség el­vének szem előtt tartása. Hogy megtalálják számításai­kat a tsz-ben, ahhoz az is szükséges, hogy minél több fiatalt foglalkoztassanak az állattenyésztésben, ami na­gyobb keresetét biztosít a fia­taloknak. Igen lényeges előfeltétel az is, hogy a fiataloknak a tsz-ek mindenütt rendszere­sen munkaegység előleget fi­zessenek. Az őrhalmi fiatalok pél­dául havonta körülbelül 700 forint előleget kap­tak rendszeresen. Másik igen fontos feladat, biztosítani azt, hogy a fiata­lok saját kollektív szervezeti kereten belül dolgozhassa­nak. Nagyobb szerepet kell biztosítani a fiataloknak a tsz vezetésében is, ezért az ifjúsági munkacsapatoknál mindenütt a fiatalok közül kellene választani csapatve­zetőket. Ezen csapatok ré­szére önálló munkafeladatot kell biztosítani, vagyis meg kell valósítani a terület fel­osztását. Gondolkodni kell a termelőszövetkezetek anyagi lehetőségeinek figyelembevé­telével, a premizálási módsze­rek kidolgozásán is. Jó az is, ha vezetőségi ülésre tanács­kozási joggal meghívnak egy­két jól dolgozó fiatalt. De gondolni kell a meg­felelő szórakozási, műve­lődési és fejlődési lehe­tőségekre is. Klubszobák biztosításával, a művelődési otthonnak fiata­lokat érdeklő tartalmas prog­ram kidolgozásával, külön­böző akadémiák szervezésé­vel kielégíteni a fiatalok mű­velődési igényét. Még sok lehetősége van a fiatalok ér­deklődése felkeltésének, igé­nyeik kielégítésének. a Kisz I. kongresszusának határozatai Nyomán Ez évi feladatairól tárgyalt a KISZ megyei Végrehajtó Bizottsága A KISZ megyei Végrehaj­tó Bizottsága a napokban tárgyalta az ifjúsági mozga­lom soronkövetkező felada­tait, az 1961-es tervet. Á múlt hónapban tartott I. kong­resszus országos méretekben szabta meg az irányt és most annak alapján konkretizál­ták a megyei sajátos felada­tokat. így elhatározták, hogy a termelékenység emelése ér­dekében — különösen a bá­nyászatban — emelik a munkagépek ki- használtsági fokát, mind több fiatallal ismertetik meg a gépekkel való bá­násmódot. Tovább szélesítik a brigád­mozgalmat elsősorban az ex­portcikkek gyártása és a szénbányászat területén. Ezen belül is növelik azoknak a KISZ brigádoknak a számát, amelyeknek célkitűzése a szocialista ifjúsági munka­brigád cím elnyerése. A ter­melőszövetkezetekben meg­kétszerezik az ifjúsági mun­kacsapatok jelenlegi számát, minél több fiatalt kedveltet- nek meg a nagyüzemi mező- gazdaság adta nagyszerű le­hetőségekkel. Elhatározták, hogy a megye valamennyi járási KISZ bi­zottsága az egyéb társadalmi munkák végzése mellett véd­nökséget vállal egy-egy ter­melőszövetkezeti istálló épí­tése felett. A különböző társadalmi munkák és az anyagtakaré­kosság az elmúlt évben tíz­millió forint eredményt ho­zott a megyében az ifjúsági mozgalom számlájára. Ezt az összeget az ötéves terv első esztendejében tizenkétmillióra akarják növelni. Ezért a tavalyi kétszázezer társadalmi munkaórával szemben 1961-re kettőszázöt­venezret vállalnak. Komoly munkák elvégzése vár az ifjúságra a jelenlegi szervezeti hiányosságok és lazaságok megszüntetése ér­dekében is. Az ugyan meg­állapítható volt, hogy a ta­valyi vezetőségválasztások időszakában a párt és KISZ szervezetek között kialakult egészséges jó kapcsolat azóta sem lazult, azonban ezt to­vább kell erősíteni azzal, hogy az ifjúsági szervezetek a párt segítségére támasz­kodva nagyobb önálló­sággal dolgozzanak. A vezetés színvonalának emelése érdekében tovább folytatják most már nemcsak a KISZ titkárok, hanem ve­zetőségi reszortfelelősei ré­szére is a különböző tanfo­lyamokat. A végrehajtó bi­zottsági ülés leszögezte, hogy változtatni kell a KISZ szer­vezeteinknél tapasztalható el­zárkózáson, ami abban jut ki­fejezésre, hoev egyes alap­szervek, de járási bizottsá­gok is, elhanyagolják a KISZ-en kívüli fiatalokkal való foglalkozást. Ez látszik abban is, hogy az utóbbi idő­ben nagyon kevés az új KISZ tagok száma. Megtárgyalták még a köz­ségi alapszervezetek tsz KISZ szervezetekké való átalakítá­sának kérdését és az „ifjúság a szocializmusért” mozgalom szervező munkáját. Eredményesen tevékenykednek a tanácsok állandó bizottságai Elkészült a tanácsok ál­landó-bizottságainak működé­séről szóló legutóbbi értéke­lés, amely azt mutatja, hogy a tanácsok állandó-bizottsá­gainak munkája egyre tartal­masabb lesz. A megyei és a városi tanácsok állandó bi­zottságainak munkáját az jel­lemezte, hogy resztvettek költségvetés összeállításában, község- és városfejlesztés táv­lati tervek készítésében. A megyei tanács állandó­bizottságai közül kiemelke­dett a kereskedelmi állandó­bizottság, amely mintegy Bemufatkozó előadásra készül a BalassagyarmaM Palóc Együttes Már hírt adtunk arról, hogy Balassagyarmaton Palóc Együttes alakult. Az együttes már megkezdte próbáit első fellépésének műsorából. A Palóc Együttes bemutat­kozó előadására február 17-én, 18-án és 19-én kerül sor a város művelődési otthonában. Az együttes munkájának fe­lülvizsgálására a bemutató előadást a megye táncot Ok­tató nevelői előtt tartják meg, akik szakmai tanáccsal is se­gítik majd az együttest to­vábbi munkájában. Az együttesen belül három csoport működik, Madrigál­kórus, zenekar és táncegyüt­tes. Gondoskodás történt az utánpótlásról is, művészi te­hetségű középiskolásokat és a gyermekcsoportot is mű­ködtetik az együttesen belül. 14 vizsgálatot végzett. Ezek között szerepelt a rét­sági, a salgótarjáni, a pász­tói és balassagyarmati TÜZÉP-nél a tüzelőellátás helyzetének vizsgálata. Azon­kívül megvizsgálták a dejtári, a balassagyarmati és a pász­tói kirendeltségeknél a felvá­sárlást. A vendéglátóiparban is hét helyen' végeztek ellen­őrzést. Hasonló eredményességgel dolgozott a művelődési ál­landó-bizottság is. Nyolc mű­velődési háznál tartott hely­színi vizsgálatot. Nagy segítséget nyújtottak az állandó-bizottságok a ta­nácsi költségvetések kialakí­tásánál. Megvizsgálták, hogy reá­lisak-e a tervek és ott, ahol lazaságokat álla­pítottak meg, javaslatot tettek a tanácsülésen a költségvetés kialakításá­nak módosítására. Az állandó-bizottságok te­vékenysége a gazdasági élet­ben mindinkább érezteti ha­tását annál is inkább, mert kibontakozik az egyre széle­sebb tömegekre kiterjedő el­lenőrzés, amely a helytelen gazdálkodást meggátolja. Jelentősen erősödött a helyiipar as eltelt három évben NÖVEKEDETT A TERMELÉSI ÉS SZOLGÁLTATÓ TEVÉKENYSÉG Megyénk helyiipara is je­lentős fejlődést ért el a má­sodik hároméves tervidőszak alatt, egyre jobban kielégí­ti a dolgozók szükségleteit és betölti hivatását a mi­nisztériumi ipar mellett. A megye helyiiparának könnyűipari vállalatai a tervidőszak alatt évente több mint 7 millió fo­rintos termelési érték- emelkedést értek el. Ugyanakkor jelentős a ter­melés növekedése, az élelmi­szeriparban is. Addig míg a könnyűipar 1957-ben közel 30 millió forint termelési ér­téket hozott, 1960 végén ez már felemelkedett több mint 50 millió forintra. Az élelmi­szeriparban a három évben a megye sütőiparának terme­lési értéke majdnem 20 szá­zalékkal növekedett. A könnyűiparban az épí­tőipari vállalatok, a tervidő­szak utolsó évében közel 1 millió darab téglával termel­tek többet, mint 1957-ben, emellett jelentős javulás kö­vetkezett be a termékek mi­nőségében. Jelentős az is, hogy például a sütőipari ke­mencék bélelésére a manan- ság már általánosan használt mésztufa lapokkal országos igényt elégítettek ki. A ter­melés egyre növekvő gazda­ságossága révén az építő­anyagipari vállalat gazdasá­gossá vált. E fejlődést előse­gítette az is, hogy a terv­időszak első évében nyers­téglagyártó gépeket állítot­tak be, valamint a három év folyamán je­lentősen gépesítették a téglagyártást, növelték a kemencék égető és szá­rító kapacitását. A helyiipar erősödését mu­tatja az is, hogy Balassagyar­maton új, modern gyárba költözött át a Bútorgyártó Vállalat, ahol kezdetben fé­nyezett háló és festett kony­hagarnitúrákat készítettek, majd rátértek a kombinált- szekrények gyártására. Beve­zették a korszerű technológi­át, ami a termelési érték és a termelékenység emelkedé­sét eredményezte. A nyomda­iparban is jelentős változás történt. A Balassagyarmati Nyomdaüzem céljainak job­ban megfelelő helyre költö­zött, ugyanakkor papírfel­dolgozó üzemággal bővítet­ték ki. A vasipari vállalatok egyre jobban alkalmazkodnak a lakosság változó szükség­letének kielégítéséhez. A Salgótarjáni Vegyesipari Vál­lalat péidául kiépítette s még tovább erősíti a háztartási elektromos gépek és beren­dezések szerviz jellegű mun­káinak elvégzését. Egyre nagyobb megren­deléseket kapnak az or­szágosan ismertté vált melegüzemi szállító sod­ronyok szállítására. A Balassagyarmati Vasipari- és Javító Vállalat megkétsze­rezte termelési értékét a hároméves terv alatt. A Kézműipar minőségi munkájával terméke iránt egyre fokozódó keresletet ví­vott ki magának, ami a vál­lalat nagyobbarányú fejlesz­tésére szolgál alapul. E fej­lesztés már részben megtör­tént. A múlt évben indult meg Balassagyarmaton a Kézműipari Vállalat új tex­tilkonfekció részlegének mun­kája. Salgótarjánban pedig új munkaterem építése fo­lyik. Jelentős a változás a sütőiparban is. Az eltelt há­rom év alatt a sütőipar igye­kezett egyre jobban kielégí- ' teni a keresletet és a terme­lés és termelékenység növe­lése érdekében egyre jobb műszaki fejlesztési munkát végezni. Több sütőüzemet lé­tesítettek, megépült a eeredi sütőüzem, belépett a terme­lésbe a Nagybátonyi Kenyér­gyár, fejlesztették a balassa­gyarmati központi üzemet. Ez a fejlesztés eredményezte azt, hogy a múlt évben már 134 vagon kenyérrel és 6,3 millió darab péksüteménnyel többet termeltek a sütőipari üzemek, mint 1957-ben. A választék bővítésére jellem­ző, hogy míg 1957-ben 7—8 féle sütőipari terméket állítot­tak elő rendszeresen, ad­dig tavaly 30—35 félét. A központi ellátásba is lé­nyegesen nagyobb területe­ket vontak be. Addig, míg három évvel ezelőtt a megye településeinek egyharmadába egyáltalán nem, vagy csak részben szállítottak, addig manapság már minden tele­pülés rendszeres központi sü­tőipari termékellátásban ré­szesül. A kiszállítás lehető­ségeit háromszorosára fo­kozták, és ezzel elérték, hogy a kereskedelem és a lakos­ság néhány kivételtől elte­kintve időben megkapja a sütőipari árut. Az eltelt három év alatt a könnyűiparban 10,1 millió fo­rintot, az élelmiszeriparban pedig 5,6 millió forintot ru­háztak be a termelés érdeké­ben csupán központi keret­ből. Ezek a beruházások azt eredményezték, hogy me­gyénk helyiipari vállalatainál növekedett a termelés és a termelékenység, kialakultak azok a műszaki és szervezési feltételek, amelyek alapul szolgáltak a második ötéves terv indulásához. Sokat fej­lődött azonban a helyiipar szocialista ellátottsága is. Többek között a Zagyvapál- falvi Téglagyárban az egy- házasgergei téglagyártó te­lephelyen üzemi fürdőt és öl­tözőt építettek, a Salgótarjáni Vágóhíd dolgozói részére pe­dig üzemi konyha kezdte meg működését. A sütőipar Salgótarjánban, a Bútorgyár­tó Vállalat pedig Balassagyar­maton korszerű kultúrtermet kapott. Az eltelt három év azt bizonyítja, — s a beru­házásra fordított össze­gek is ezt igazolják — hogy a helyiipar szerepe egyre jobban előtérbe kerül. A helyiipar — bár néhány hiányosság még felszámolás­ra vár — egyre jobban be­váltja a jellegéhez fűződő várakozásokat.

Next

/
Thumbnails
Contents