Nógrádi Népújság, 1961. január (17. évfolyam, 4-8. szám)

1961-01-28 / 8. szám

1961. január 28. NOSRADlNÉPÜJSA6 3 Minél több leányt és asszonyt vegyünk fel a KISZ-be Hogy műveltek legyenek az emberek Nógrád megye minden pontjáról érkeztek Salgótar­jánba résztvevők a KISZ megyei Leány tanács ülésére, amelyen időszerű feladatok­ról, a kongresszus szellemé­ben megszabott tennivalók­ról tanácskoztak. Legfontosabb feladatul szabták meg, hogy a KISZ- fiatalok, ezen belül a lányok aktívan résztvegyenek a szo­cializmus építésében. Mint­egy 24 ezer lány és fiatal- asszony él a megyében, de csak 19 százalékuk tagja a KISZ-nek. E rossz arány megjavítása érdekében el­határozták, hogy minél több lányt és fiatalasszonyt szer­veznek be a megye KISZ alapszervezeteibe. Ezenkívül feladat az is, hogy kellő mun­kával lássák el a már ki- szista lányokat, a szakköri tevékenységbe, bizalmi funk­A téli síkos út még inkább megköveteli, hogy a közúti forgalomban csak üzembiztos gépjárművekkel vegyenek részt. Ennek a nagyon is fe­lelősségteljes munkának tesz­nek eleget a 33-as számú Autóközlekedési Vállalat sze­ciókba, kulturális munkába minél többet kapcsoljanak be közülük. De megértették a tanács­ülés résztvevői azt is, hogy az országosan egyre nagyobb teret hódító tanulási mozga­lomból, oktató-nevelő mun­kából a kiszes és ki szén kí­vüli leányoknak is ki kell venni a részüket. Ennek ér­dekében találkozókat ren­deznek lányok részére, hogy idős, tapasztalt munkásasz- szonyokkal, külföldi lányok­kal ismerkedjenek, rétegtalál­kozók formájában pedig a munkás-paraszt-diák és értel­miségi lányok ismerkedjenek egymás problémáival. Tervbe vették minél több lány bekapcsolását a sport­munkába, jobb kapcsolatot kívánnak létesíteni a Nő- tanáccsal a helyi, járási tö­megszervezetekkel is. Tovább bővítik a hatásában nagy­relői, dolgozói. Hiszen nincs is olyan nap, hogy egyik-má­sik gépjármű ne szenvedne valami meghibásodást, de a cél az, hogy mihamarább is­mét részt vegyen az. a forga­lomban. S a szerelők derekas munkával biztosítják is azt. szerű névadó ünnepségek programját a KISZ lánykö­rökön belül is, ezenkívül a kiszes-lányok mind több ki­szes esküvőt, névadó ünnep­séget szerveznek majd köz­ségükben, járásukban. A tanácskozás rendkívül hasznos volt, sok segítséget nyújt majd minden bizony­nyal a kiszes lányok, fiatal- asszonyok elkövetkezendő munkájához. ÍZLÉSES is HATÁSOS A Salgótarjáni Állami Aruház a szocialista kereskedelem méltó képviselője. Gazdag áruválaszték­kal lehetőséget nyújt arra, hogy a dolgozók megvásárolhassák a részükre szükséges ruházati és egyéb iparcikkeket. Színes, válto­zatos kirakatai mindig színfoltja a városnak. Ezek a kirakatok megnyerik a vásárlóközönség tetszését, tájékoz­tatják a divatujdonságokról a vá­sárlókat, szórakoztatják és neve­lik a gyermekeket, s a népgaz­daságnak sem kerülnek sokba. Már azelőtt is hoztak a szegedi és a budapesti Verseny Áruház­tól olyan mozgó kirakati felsze­reléseket, amelyek az említett áruházak kirakataiban előzőleg felhasználást nyertek. A Salgótar­jáni Állami Aruháznak csak a szállítási költséget kellett téríteni ahhoz, hogy itt is gyönyörköd­tesse és szórakoztassa a közön­séget. így történt ez legutóbb is, ami­kor a Lottó Aruház által elkészí­tett „Ezeregyéjszaka meséi” rész­lete jelent meg a Salgótarjáni Aruház kirakatában. Ez a mese­részlet, amely annyi budapesti dolgozó tetszését, nagyon sok gyermek csodálkozását és örömét váltotta ki, ma a salgótarjáni gyermekek és dolgozók örömét és szórakoztatását szolgálja. Igen nagy népszerűsége van és akik látták, újra és újra látni akarják. Lehet olcsón is jó propaganda­munkát kifejteni a vásárlók leg­nagyobb megelégedésére. A 3 éves terv értékelése bebizonyította, hogy a ter­melékenység a terv idősza­kában kedvezőbben alakult, mint az azt megelőző évek­ben. De ha figyelembe vesz- szük, hogy az ipar legkülön­bözőbb területén a nagyobb teljesítmények elérése érde­kében hány új gépet állítot­tunk a termelés szolgálatá­ba, akkor azt találjuk, hogy a kitűzött célunkat nem tud­tuk maradéktalanul megva­lósítani. Amikor 1957 év elején meg­állapították az új darabbére­ket, senki sem gondolt arra, hogy a műszaki fejlesztés, az új technológiai eljárások be­vezetése mellett új darabbé­reket is kellett volna beve­zetni. Gazdasági vezetőinknek fel­tétlenül szem előtt kell tar- taniok, hogy a szocializmus építésével egyidejűleg állan­dóan az életszínvonalat is emelni kell. ami nyilván­való a termelékenység állandó növelése nélkül elképzelhetetlen. A darabbérek most történő felülvizsgálatánál máris meg­állapíthatjuk, hogy találtunk egy sor olyan munkavégzést, — mint például előtűzés, meddő átlapátolás, szén átla- pátolás stb. — amelyeknek az árát akkor helytelenül ál­lapították meg. Mátranovákon nem újsze­rű a darabbér felülvizsgálata, mert az elmúlt 3 évben üzembe helyezett Hidasi, Kóía-féle rakodógépek, korszerű biztosítási ele­mek, páncélkaparók stb. szinte megkövetelték a darabbér megváltozását, illetve a megfelelő darabbé­A munkásosztály tudatában az országépítésben ráháruló felelősségnek, mind gazdasági, mind politikai téren nagy kö­rültekintéssel végzi napról- napra történelmi feladatát. De vajon megállapíthatjuk-e teljes lelkiismeretességgel, hogy ugyanolyan körültekin­téssel, felelősséggel irányítja a kulturális forradalom kibon­takoztatását? Felismerte-e azt a felelősséget, amely ezen a területen is ráhárul? Rögtön válaszolhatunk rá. Ha az is­kolák származási statisztiká­ját nézzük: igen. Ha a na­gyobb gyárakat körülfogó munkástelepüléseket vesszük: igen. És ha egyéb más kultu­rális területen a számokat vizsgáljuk, mindenütt olyan biztató képet kapunk, ame­lyek feljogosítanak kijelente­ni: igenis, a munkásosztály felelősségének tudatában te­vékenykedik a kulturális for­radalom kibontakoztatásáért, beteljesüléséért. Mindezek mellett azonban még sok-sok feladat vár ezen a területen is megoldásra. Nem olyan még a népnevelő­munka sem a falvakban, sem pedig a munkáslakta területe­ken, mint amilyennek lennie kellene. Sok helyen üresek, elhagyatottak a művelődési otthonok, nincs bennük ele­ven, pezsgő élet, nincsenek előadások, klubok. Pedig mi­lyen lehetőséget kínálnak az emberek összefogására, á falu nevelésére. A mozi, az elő­adások, a klubfoglalkozás, mind-mind kitűnő eszközei annak a nagy tudatformáló munkának, amely falun és városon napjainkban végbe­megy. A. művelődési otthon •csak abban az esetben tudja ezt a nagy munkát maradék­BESZÁMOLÓ AFRIKA ASSZONYAINAK ÉLETÉRÖL A salgótarjáni járási Nő­tanács meg kívánja ismer­tetni a járás asszonyait más nemzetiségű asszonyok életé­vel, tevékenységével is. Ennek első állomásaként Afrika asszonyainak életéről tartanak majd beszámolót a salgótarjáni járásban, és Sal­gótarján egyik szakkörében is. rak alkalmazását, például ké­zi rakodás helyett felrakó­gép esetén gépi felrakás árát használtuk. Hasonlókép­pen minden műszaki fejlesz­tési, illetve korszerűsítési munkát követett az odavo­natkozó darabárak helyes al­kalmazása is. Dolgozóink megnyugvással vették tudo­másul a felülvizsgált és al­kalmazott darabárakat, mert látták, hogy keresetük pem csökkent, sőt emelkedést mutatott. Természetesen a kezdet kez­detén voltak hangok, ame­lyek nem vették ezt szívesen, de később belátták, hogy a bérezés így igazságos és he­lyes. Akkor, amikor a sajtó és a rádió tudomásul adta az or­szággyűlés eme programmját, a párt, szakszervezet, vala­mint az üzem gazdasági ve­zetői taggyűléseken, szak- szervezeti és üzemi tanácsko­zásokon tudatosították a dol­gozókkal, hogy a jelenlegi teljesítmények mellett szó sem lehet a bér megváltozá­sáról. Az üzemekben megtar­tott csapatvezetői értekezle­tek már arról tanúskodtak, hogy a dolgozóknál ez a gon­dolat megértésre talált. En­nek következtében a csapa­tok mindenütt tudomásul vet­ték, különösen akkor, amikor névszerint is megnevezték azokat a műszaki dolgozókat, akiket a darabbér felülvizs­gálásával bíztak meg. És most, amikor ez a felülvizs­gálat néhány nap múlva át­menetileg befejeződik, né­hány hónap múlva újból da­rabbér változtatást kell vég­rehajtanunk, azokon a mun­kahelyeken, ahol az F 5-ös talonul elvégezni, ha a váro­si és falusi vezetők céltudato­sabban felhasználják ezeket a lehetőségeket. Az emberek együtt alkarnak haladni a vi­lág eseményeivel, tudni akar­ják, mi történik körülöttük, tanulni, szórakozni akarnak. Mert mi történik a világ­ban? Szemünk láttára bon­takozik ki egy újabb ipari, vagy nevezzük inkább így, a nagy technikai forradalom. Ha valaki elolvassa a lapok technikai rovatát, vagy egy szakfolyóiratot vesz a kezébe, rögtön szemébe tűnik: auto­matikusan dolgozó gépek vég­zik a munkát, számoló gép­csodákat alkotnak, a távolsá­got semmivé zsugorító re­pülőgépék száguldanak a le­vegőben. Ma már mindenki hallgat rádiót, nézi a televí­ziót, olvas újságot, az isme­retek gyarapodnak és egyre inkább gyarapodni fognak. Ám ezek az ismeretek sok­szor nem rendszeresek, tuda­tosak. A művelődési otthon­nak lenne a feladata, hogy az ismeretszerzést rendszeres­sé, tudatossá és a kialakult igényeknék megfelelővé te­gye. Meg kell találnia azokat a módszereket, amelyek kö­zelebb viszik az embereket a technika nagy vívmányaihoz, amelyek megismertetik az emberekkel az őket körülve­vő világot. Egy ember ezt el­végezni nem tudja. Éppen ezért kell összefogniuk a ve­zetőknek, hogy közös erőfe­szítéssel eredményesebben és gyorsabban végezzék el a munkát. Közös erővel tudják csak megteremteni az eszkö­zöket a tanuláshoz és a szó­rakozáshoz. Közös felelősség­gel tudják csak felkelteni az emberekben a hiányérzetet, amely állandóan önművelés­re sarkall. Felelősséget kell vállalni a népművelésben azért, hogy a lépés ütemes legyen, folyamatos és hogy a tanulás utáni vágyban az em­berek soha ne fáradjanak el. A megállás ebben a munká­ban nem pihenés, hanem le­maradás, melyet pótolni na­gyon nehéz. Azt már jól tudjuk, merre haladunk, miért kell dolgoz­nunk. Mégis a gyakorlati népművelési munka sokszor elveszíti a célt maga elől. Vagy nem igazodik kellőkép­rakodógépet, P 3 páncélkapa- rókat, korszerű biztosítási elemekkel alkalmazni fog­juk. Megmutattuk, hogy jobb gazdasági körülmé­nyeink csak akkor lesz­nek, ha a termelékenysé­get növeljük, azonban ezt saját erőnkből és nem beruházásból hajtjuk végre. A saját erőnkből tör­ténő teljesítménynövekedésnek két útja van. Az egyik út a meglévő technikai adottsá­gok, gépek kihasználási szá­zalékának növelése, a másik a fizikai és műszaki dolgozók összefogása a kieső idők le­csökkentésében, ami a tel­jesítmény két-három százalé­kos emelkedéséhez vezet. A munkaszervezés tökélete­sedése folytán a munkafegye­lem megszilárdítása következ­tében eljutunk a munkaidő jobb kihasználásához, csökkennek tehát a vcsz- teségidők és ha ezeket a perceket, amelyekből egy-egy műszak alatt csak negyed, vagy félóra adódik, hasznos munká­val töltjük el, akkor is­mét a teljesítmény emel­kedéséhez jutunk. A teljesítmények emelkedé­sének természetes következ­ménye a kereset fokozatos emelkedése. Az üzem valamennyi dol­gozójával elbeszélgettünk a fenti témakörrel kapcsolato­san, hisz idő rendelkezésre áll és így a legnagyobb meg­értésben folyik a munkahe­lyeken mind az egyes munka- folyamatok, mind pedig egy- egy ciklus idő-felmérése. Gelényi Lajos bér- és normafelelős • • • pen az élet által diktált szük­séglethez, — ezért porosodnak sok helyen a könyvtárak —, vagy a művészkedés annyira lefoglalja az energiát, hogy más területékre alig jut erő. Pedig a fejlődés nagy. A megyében minden ne­gyedik ember tanul: TIT elő­adásokon, népfőiskoláikon, különböző akadémiákon. Egy­re több községből kapunk hírt különböző színdarabok bemutatásáról. Komoly zenét visznek a munkásszállásokra; Beethovent, Csajkovszkijt. Kó­rusművekkel, hangszeres ze­nével emlékeznek Erkel Fe- rencre. Irodalmi szakkör dol­gozik a bányászlakta község­ben. Egy másik helyen már túl is lépte a megye határát. Sorolhatnánk még a jó pél­dák és kezdeményezések tö­megét. Ezek az eredmények tükrözik az igényt, mutatják azt az utat, amelyen tovább kell haladni. És ezek új és új feladatokat rónak ránk. Az említett példák azok, me­lyek felkelthetik, hiányérze­tet teremthetnek, életszükség­letté tehetik a művelődést. Csak terjeszteni kell. Külö­nösen azokon a helyeken, ahol még nincs semmi és azokon, ahol nagyon keveset tettek még a népművelésért. És ami a leglényegesebb, meg kell keresnünk és ki kell elégíte­nünk a helyi szükségleteket. Ez az, ami hiányzik. Sok helyen még a legalap­vetőbb dolgokat sem tartják fontosnak. Nem szervezik a közönséget és a helyi veze­tők nem mutatnak példát azoknak, akiknek még erre szükségük van. Nem irányít­ják és nem nevelik a közíz­lést. Nem azt hiányoljuk, hogy az operettekre, a könnyű műfaj előadásaira nem szervernek, azokra nem is kell, vannak azokon úgyis nagyon sokan. A művészi igénnyel rendezett előadások­ról, az általános és szakmai, valamint a politikai művelt­séget nyújtó előadásokról hiányzik még a közönség. Ezéknek az előadásoknak a megszervezésére kellene több aktivitás és nagyobb lelkese­dés. A helyes irányba tartó nép­művelésnek ki kell terjednie az élet minden területére. Magába kell foglalnia a szak­mai, politikai, az általános kulturális ismeretterjesztést. Ki kell alakítania, nevelnie kell az újtípusú, szocialista embert. A népművelés ezt a feladatot csak akkor tudja megoldani, ha állandóan tá­jékoztatja az embereket a vi­lág különböző dolgairól és nem engedi, hogy az emberek szabadidejüket emberhez nem méltó módon éljék. Ezt az állandó tájékozódást és tájé­koztatást megköveteli az is, hogy nekünk a művelt ember­ről egészen más elképzelé­seink vannak, mint a bur- zsoá világnak. Mit értünk mi ezen? A szocialista embernek éppen úgy kell tudnia a hib­ridkukoricáról, mint az auto­matizálásról. Ismernie kell népgazdaságunk eredményeit és fejlődési lehetőségeit. Tud­nia kell, mi a proletárdikta­túra, a munkás-paraszt szö­vetség. Tehát azokat a gazda­sági és politikai fogalmakat ismernie kell, amelyekkel a mindennapi életben találko­zik és amelyékkel az élet egy-egy gyakorlati kérdését meg tudja oldani. Nem arra van szüksége a művelt em­bernek, hogy a történelem évszámait kifogástalanul tud­ja, hanem arra, hogy el tud­jon igazodni például a nagy­világ politikai eseményeiben. De tudnia kell a mezőgazda­ság átalakulásának napjaink­ban végbemenő nagyszerű mozgalmáról is. Nem lehet a népművelést összékeverni a szórakoztató iparral. Szükséges, hogy szó­rakoztatva tanítson, és a jól végzett munka után a pihe­nést, a kikapcsolódást bizto­sítsa. De nem ez az elsőrendű feladata. A népművelő munka mind tartalmában, mind for­májában segítse a mindenna­pi életünket. Éppen ezért a népművelési munkának méltó helyre való helyezése és meg­értése a munkásosztály fel­adata. Most ez a soronkövet- kező lépés. FENT: Ennek a „faka- rusznak” ugyan nincs semmi baja, de a Il-es szemle kötelező! Felülvizs­gálnak mindent tö­viről hegyire, s a legkisebb bajt is azonnal orvosolják. OLDALT: Ez az Ikarusz-mo- tor bizony már na­gyon beteg. Több­féle meghibásodás történt rajta. Még néhány nap, s a szerelők jó munkája nyomán rövidesen részt vesz a sze­mélyszállításban. LENT: Ennek a kis taxi­nak a futóműve lett rossz. Gondos kezek javítják meg, mi­előtt kinn áll a „standon”, hogy szerelmesek, vagy fontos utazók ve­hessék azt igénybe. A gépkocsik orvosai. .. A termelékenység állandó emeléséért... TAPASZTALATOK MÁTRANOVÁKON <aa*. 4B<**>-»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents