Nógrádi Népújság, 1961. január (17. évfolyam, 4-8. szám)
1961-01-25 / 7. szám
móo^adi VILÁG PROLETÁRJAI, EGVESÜLJETEK! epuisag lődésre van szüksége. Tudnia kell a természetről, a technikáról, a társadalomról, de az ilyen ismeretek elsajátítása magában még nem elég. Tudnia kell ezen ismereteket felhasználni a gyakorlatban, részt kell vennie a társadalom építésében. A tudást meggyőződéssé kell emelni, olyan meggyőződéssé, amely a nép javáért történő cselekedetekben nyilvánul meg. A pedagógustól mindenekelőtt ezt várja a dolgozó nép. Az új ember formálásában sokoldalúbban kell tevékenykedni. Első helyen a munkához való viszony a munkára nevelés áll. De mindjárt utána következik a többi jellemvonás kibontakoztatása, az ifjúságot szocialista hazaszeretetre nevelni, a proletár nemzetköziség gondolatát elmélyíteni lelkében, de a közösségi életre, lelkiismeretességre, tetteiért érzett felelősségre is nevelni kell. Már az iskolában arra kell szoktatni a gyermeket, hogy személyes érdekeit mindenkor alá tudja rendelni a közös érdeknek, a többiek, a kollektíva érdekeinek. Kétségtelen, hogy e nagyon is sokoldalú, sokrétű i munka sok-sok erőfeszítést i követel a nevelőtől. Neki, magának is nap mint nap, óráról-órára változnia kell. , így nevelni csak az a peda- • gógus tud, aki szívből csi- : nálja ezt a munkát, akinek vére, szíve verése követeli ■ meg, hogy így és csakis így tegyen. De az is nagyon fontos, hogy tovább bővítsék ismereteiket, egyre tanuljanak, állandóan képezzék ma- ; gukat a nevelők. Falvainkban megtörtént a szocialista átalakulás, de az emberek még korántsem gondolkodnak, élnek és dolgoznak szocialista módon. Éppen ezért az emberek nevelése nem érhet véget az iskola padjaiban. Falvainkban sokoldalú kulturális és ismeretterjesztő munka folyik. A művelődési otthonban színdarabokat próbálnak, énekkarok működnek, zenét tanulnak a fiatalok és ebben a sokoldalú művelődési munkában igénylik a pedagógusok segítségét is. Szükség is van arra, hogy a falu más értelmiségével együtt a pedagógus is segítsen kielégíteni ezt az igényt, hiszen ő a leghivatottabb erre a munkára. Amikor mérlegre tesszük a pedagógusok tevékenységét, nem szabad megfeledkezni arról sem. hogy nekik is vannak gondjaik, problémáik. A mérleg akkor lesz egyenlő, ha a sok-sok megoldásra váró és megoldóban levő probléma és szerep mellé odatesszük segítségünket, megbecsülésünket. Sose feledkezzünk meg arról, hogy mi mindent köszönhetünk az iskolának és tanítónak. Ujlaky Mária Most, nogy Közeledne az első félév vége az iskolákban, mérlegelhetjük, mit várhatunk az első félévtől, hogyan dolgoztak a nevelők az új ember megformálásán. Most, félévkor nemcsak arról van szó, hogy gondosan számjegyeket írnak be a tanulók bizonyítványába, nemcsak a pedagógusok osztályozzák tanulók százainak félévi munkáját, mérlegelésre kerül az ő tevékenységük is. Az eddigi tapasztalatok arra engednek következtetni előrelépés van az iskolás gyerekek nevelésében, magatartásának kialakításában, a tanuláshoz, a munkához való viszony alakulásában. Kétségtelenül megállapítható; mindez a céltudatos, gondos nevelőmunka következtében valósulhatott meg. Ennek köszönhető, hogy a gyermek egyre inkább tudja: amit az iskolában tanul az a gyakorlati életben hogyan valósul meg. Sokat vitáznak arról napjainkban, hogyan is történjen ma a nevelés. Hogyan is tud megbirkózni a pedagógus azzal a tengernyi tennivalóval, ami rá vár ebben a nagy, országot átformáló munkában. Van értelme és fontos is ebben a dologban vitázni. De egy dolgot leszögezhetünk: pártszervezeteknek és tanácsszerveknek, szülőknek és a tömegszervezeteknek. általában az egész társadalomnak segítenie kell a pedagógust ebben a munkájában. Azt mondtuk eredmények vannak, változás történt a tanulók magatartásában. Ez annak is tudható, hogy ma már megyénkben kevés az olyan iskola, ahol valamilyen formában, ne kötnék ögsze az iskolában tanultakat a munkával, az elméletet a gyakorlati élettel. Az eddigi tapasztalatok azt mutatták: egyáltalán nem csökkenti a humánképzés színvonalát az. ha a tanulókat bevonjuk a munkába. Mindnyájunk örömére szolgál, hogy a tanulók sokféle munkabrigádban, tangazdaságban, gyárban, üzemben, vagv az iskolában lévő politechnikai műhelyben közhasznú dolgokat készítenek. Ebben nem az a lényeges, hogy mit készítenek, hanem az, hogy már az iskolában rájönnek a közhasznú munka szeretetére. Már itt megértik és felelősségteljesen kezdik felfogni, hogy milyen kötelezettségeket ró rájuk az, amit tanulnak. És hogy csakugyan részükké váljék ez az érzés, tudatossá váljék a felelősségérzet, bizony ezért nagyon, de nagyon sokat tehetnek a pedagógusok. Ma műveltnek lenni többet jelent, mint ismerni például az ókori kultúra kibontakozásának körülményeit, az irodalmat és a történelmet. A mai embernek sokoldalú és harmonikus fejA PARTTAGGYÜLÉSEK NAPIRENDJÉN; A Kommunista és Munkás Pártok Moszkvai Nyilatkozata A megye pártalapszerveze- tei a napokban taggyűlésen tanácskoznak a kommunista és munkáspártok legutóbbi moszkvai nyilatkozatáról. A taggyűléseket több helyütt összevonva tartják meg, hogy minél sokoldalúbb vita bontakozhasson ki a taggyűlés alatt. A kommunisták alapos, elmélyült munkával készülnek fel mindenütt a taggyűlésre. Öt és félmillió forint a bányászok újítási eredménye Újabb verseny kezdődött 1961. év első felére Évről évre emelkedik a Nógrádi Szénbányászati Tröszt területén is a beadott, elfogadott és bevezetett újítások száma. Az újítások legtöbbje most is a nehéz fizikai munka megkönnyítésére, * a műszaki fejlesztésre, a minőség javítására, a takarékosságra és a balesetek számának csökkentésére irányul. E célok megvalósításának érdekében a Szénbányászati Tröszt és a Bányászszakszervezet trösztbizottsága a jó hagyományok alapján fél- évenkénti újítási versenyt kezdeményez, amelyben a legjobb újítókat külön jutalomban is részesítik. Az újítási verseny ismét jó eredményeket hozott a szénbányászat területén, — ezt állapították meg a szénmedence legjobb újítói az elmúlt héten megtartott értekezletükön. Csupán 1960. második felében hatszáznál több javaslat érkezett be, melyeknek bevezetésével a népgazdasági eredmény meghaladja a 3 millió forintot. A benyújtott újítások közül kiemelkedik Moskáth László —Gaál Sándor közös javaslata „A kazári földalatti robbantókamra olcsóbb kivitelezése” című újítása — több mint egymillió forintos gazdasági eredménnyel, Barla József lakatos „Az öttonnás szekrénykocsik rugózatának átalakítása” — 326 ezer forint, Lavaj István kányási vájár „Átemelő zsompok víztelenítése” — 93 ezer forint értékű népgazdasági eredményt hozott. Az üzemek közül a Salgótarjáni Szolgáltató Vállalat, a kisterenyei, kányási és a nagybátonyi szolgáltató üzemek tűntek ki. A második félév eredményei alapján és az első félév sikereivel szénmedencénk dolgozói 1960-ban összesen 1222 újítással segítették a feladatok sikeres végrehajtását. Az újítások alkalmazásával bányászaink 5,5 millió forint népgazdasági eredményt értek el. Az újítók részére közel 300 ezer forint került kifizetésre. A Szénbányászati Tröszt és a szakszervezet trösztbizottsága az újítási versenyt 1961. év első félévére is meghirdeti. A verseny fő célkitűzései: a műszaki fejlesztés, a műszaki színvonal emelése, a gazdaságosság, a gépesítés, a minőség javítása, az egészségvédelem és a biztonságos bányászkodás megteremtése. Az újítási versenyben részt- vesz minden olyan javaslat, amely 1961. január elseje és június 30-a között kerül elbírálásra. Svájcba exportál hizottmarhákat az érsekvadkerti Dimitrov Tsz Érsekvadkerten a Dimitrov Termelőszövetkezetben igen komoly jövedelmet jelentett az elmúlt gazdasági évben az állattenyésztés és hizlalás. S a szövetkezetben az állat- gondozók értik is a módját, hogy a hízóba fogott állatok minél rövidebb idő alatt elérjék a kívánt súlymennyiséget, melyeket aztán az Állatforgalmi Vállalat az ország különböző területére szállít. Most a termelőszövetkezet 29 kiváló minőségű hízottmarhát exportál Svájcba. Az állatok átlagsúlya 550 kilogramm és mintegy 300 ezer forint jövedelmet jelentenek a termelőszövetkezetnek. Megyénkben ez az első alkalom, hogy termelőszövetkezet hízóállatot szállít külföldre. Ez is azt bizonyítja, hogy állami gazdaságaink mellett termelőszövetkezeteinkben is egyre nagyobb gondot fordítanak a szakszerű állattenyésztésre és hizlalásra. Ehhez természetesen igen komoly segítséget adtak az Állatforgalmi Vállalat járási ki- rendeltségének szakemberei is, akik időközönként ellátogatnak a termelőszövetkezetekbe és hasznos tanácsokkal látják el az állatgondozókat. A termelőszövetkezet a 29 exportmarhán kívül a napokban még 24 hízó- marhát ad az Állatforgalmi Vállalatnak belföldi fogyasztásra. A zárszámadás előtt álló szövetkezetnek igen komoly jövedelmet jelent ez. A kedvezőtlen időjárás okozta terméskieséseket a szövetkezetben jórészt a hízóállatokból pótolták, s ennek köszönhető, hogy a munkaegység értéke, mintegy 35 forintot tesz ki. A zárszámadási előkészületekkel párhuzamosan a termelőszövetkezetben az új gazdasági év terveit is készítik, s az elmúlt esztendő jő tapasztalatait hasznosítva tovább növelik a hizlalásra szánt állatok számát, hiszen ez mindig biztos jövedelmet jelent a szövetkezetnek. Egyre több közérdekű javaslat a tanácstagok fogadóóráján Tanácsaink tevékenységében igen fontos helyet foglal el a tömegekkel való kapcsolat megjavítása. Ezt a célkitűzést szolgálják a rendszeresen megtartott tanácsi fogadóórák is. A tanácsi fogadóórák keretében a tanácstag találkozik választójával, meghallgatja annak panaszát, legyen az egyéni, vagy közérdekű és az a tanácstag, aki valóban kötelességének tartja, hogy választópolgárainak észrevételeiről intézkedjen, továbbítja a fogadóórákon hallott panaszokat és igyekszik azokat elintézni. Az elmúlt negyedévben a tanácstagi fogadóórák alakulását lényegesen befolyásolta, hogy a megyei tanácstagok nem tartottak fogadóórákat. Csupán a járás, város és a községek tanácstagjai. Mindenesetre örvendetes, hogy a községi tanácstagok fogadóóráinak száma emelkedett, 617 fogadóórát tartottak, ahol több száz dolgozó kereste fel a tanácstagot. A fogadóórákon, különböző jellegű panaszokkal és kérelmekkel keresték fel választópolgárok a tanácstagokat. Nagy létszámmal voltak, akik személyi jellegű panaszaikat tolmácsolták, de voltak szép számmal, akik közérdekű javaslatokkal fordultak a tanácstagokhoz. Többek között közérdekű jellegű volt Nyirjesi Ferenc járási tanácstag által Mátrakeresztesen megtartott fogadóórán elhangzott kérelem, amelyben a falu lakói azt kérték, hogy intézkedjen, kapjon a falujuk is mo- j zigépet. Több helyen, mint például Tari Ferenc járási tanácstag fogadóóráján a villany- hálózatban gyakran előforduló hibákról szóltak, valamint egy új híd létesítéséhez kértek segítséget. Igen érdekes volt a Nem ti köz- ségben megtartott fogadóóra, ahol a dolgozók azzal a* panasszal fordultak a fogadóórát tartó tanácstaghoz, hogy tegye szóvá, intézkedjenek, mert késedelmesen szállítják a kenyeret a faluba. A tanácstagok fogadóóráiról lehetne sorolni a közérdekű, mindenkit érintő kérdéseket. Nagyon jó volna, ha szélesítenék a tanácstagok a fogadóórákat és nagyobb gondot fordítanának a fogadóórákra. Miért amellett, hogy a fogadóórák komoly eredményeket mutatnak, a pásztói járásban előfordult olyan eset is, hogy a fogadóórára menő tanácstag nem tudott bejutni a tanácsházára, hogy megtarthassa a fogadóórát. A járási tanács Végrehajtó Bizottságának nagyobb gondot kellene fordítani az ilyen hibák megszüntetésére. A MÁSODIK ÖTÉVES TERVBEN, 1963-RA Több mint kétszeresére emelkedik a termelés a Romilányi Cserépkályhagyárban A Romhányi Cserépkály- hagyár termékeire mind nagyobb igényt tart népgazdaságunk. Ezért már a‘ második ötéves terv első esztendejében, 1961-ben több millió forintos költséggel megkezdik a gyár korszerűsítését. Üj üzemépületek építésére ebben az évben 8,3 millió forintot költenek. A beruházási munka természetesen nem áll meg, az folyamatos lesz 1963 végéig. A három év alatt összesen 40 millió forintot biztosít népgazdaságunk az üzem fejlesztésére. Ebből az összegből a többi között felépül az új transzformátorház, új generátorház, kazánház és a széntároló. Központi épületet is létesítenek, amelyben az irodák, üzemi konyha és az ebédlő nyer majd elhelyezést. A Cserépkályhagyár ilyen nagyarányú, több millió forintot kitevő fejlesztése a tervek szerint már 1946 első hónapjától kezdve meghozza a gyümölcsét. Az új épületek létesítésével, s több más hasznos műszaki intézkedések végrehajtásával a gyár termelését 2,4-szeresé- re tudják majd növelni. Tovább gépesítik e kányási bárivát KISZ alapszervezel alakult" a balassagyarmati földművesszövetkezetnél Klubot kap a balassagyarmati művelődési otthon A balassagyarmati dolgozók régi kívánsága teljesül rövidesen. Klubot avatnak a járási művelődési házban. Már bútorokkal felszerelték az egyszeriben csinossá varázsolt klubot, amelyben mindenki megtalálhatja majd a kedvére valót. Szakkörök tevékenykednek, előadások hangzanak majd itt el és népszerű társasjátékokat is bevezetnek a klubtagság «számára. A balassagyarmati földművesszövetkezetnél nemes kezdeményezés született. A szövetkezeten belül ifjúsági brigádot alakítottak, amely brigád vállalta, hogy társadalmi munkával kifestik a földművesszövetkezet vas és műszaki boltját. Az ifjúsági brigád vállalásának becsületesen eleget ^tt, a munkát] elvégezték. A másik jelentős hír a 5 balassagyarmati földműves- • szövetkezetből az, hogy m,eg-j alakült január 16-án 25 taggal a földművesszövetkezet i KISZ alapszervezete, amely J a jövőben munkájuk végzéséhez nagy segítséget ad a j KISZ fiataloknak. A második ötéves tervben megnövekedett feladatok va- lóraváltásához szükséges volt, hogy korszerűsítsék a kányási bánya földalatti szállítását. Az eddig alkalmazott végtelenkötelű szállítás korszerűtlennek bizonyult, nem bírta a nagyteljesítményű frontfejtések termelését kiszolgálni. Ezért robbanásveszélytől mentes, Diesel-mozdo- nyos szállításra tértek át. Képünkön karbantartást végeznek az egyik „szabad” új mozdonyon. BIZTATÓ FÉLÉV
