Nógrádi Népújság, 1960. december (16. évfolyam, 97-104-1. szám)

1960-12-07 / 98. szám

4 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1960. december 7. Sikeres, tartalmas politikai nevelőmunka TÖBB MINT 3000 HALLGATÓ, JÓL FELKÉSZÜLT PROPAGANDISTÁK. MEGNÖVEKEDETT AKTIVITÁS A PÁSZTÓI JÁRÁSBAN A számok önmagukban is igen sokat mondanak, és ha őszinték, akkor rendszerint jó tükörképei a kialakult helyzetnek. S Szalai elvtárs a pásztói járási pártbizottság agit.-prop osztály vezetője ilyen őszinte számokról tájé­koztatott legutóbbi beszélge­tésünk alkalmával. Arról, hogy a pásztói járásban TÖBB MINT 90 PROPAGANDISTA segít abban a munkában, ami most nálunk igen döntő: a tömegek politikai készültsé­gének fokozásában, az em­berek tudatának formálásá­ban. A szervezett pártokta­tásban összesen 1290 hall­gató vesz részt, a pedagó­gusok politikai továbbképzé­sében 145 pedagógushallgatót tartanak nyilván, a KISZ- oktatásnak 360, a Hazafias Népfront által szervezett po­litikai oktatásnak pedig 530 hallgatója van. Ezek rész-számadatok, de az egész, helyes megfogalma­zásban így hangzik: a pász­tói járásban az 1960—61-es pártoktatási évben az iskolán- kívüli párt- és egyéb poli­tikai oktatásban összesen 3016 fő vesz részt. Ezek a számok igen biz­tatóak és önmagukban is po­zitív képet mutatnak a pász­tói járásban folyó politikai nevelőmunkáról. A gyakorlat azonban még ennél is több. Bár egyes községekben elő­fordulnak távolmaradások, hi­szen a „sürgős” élet az ok­tatás napján is máshová pa­rancsolhat embert, no meg az emberek egészségügyi álla­pota is kiszámíthatatlan. De az eddig megtartott politi­kai oktatásokra az volt a jellemző, hogy rendszerint még A TERVEZETTNÉL IS TÖBBEN jelentek meg. Cserhátszent- ivánban például a szervezés alkalmával 16 jelentkező volt. de a foglalkozásokon eddig 18-an vettek részt. Fel- sőtoldon a 15 jelentkező he­lyett 22 hallgatója volt a legutóbbi szemináriumnak. Tar községben pedig a nyil­vántartott 21 fő helyett 27- re szaporodott a szeminári­um létszáma. Ezek mögött az eredmé­nyek mögött kétségtelenül jó politikai munka húzódik meg. Ma már az emberek nagy része csak úgy érzi jól ma­gát, ha megfelelően tájéko­zott ebben az eseménydús politikai életben. S egy-egy szemináriumon a hallgatók­nak is van miért helyet fog­lalni ok a padsorokban, és a szeminárium vezetőinek is van bőséges mondanivalójuk. A pártoktatási munka si­keréhez természetesen szük­ség van arra, hogy a propa­gandista ÁLLANDÓ, JÓ KAPCSOLATBAN legyen a hallgatókkal. A hall­gatók és a propagandista kö­zötti helyes kapcsolatnak igen jó példáját tapasztalhat­juk Tar községben. Itt Becze Lajos elvtárs, a propagandis­ta, már a hallgatók kivá­logatásának munkájából is méltóan kivette részét. A hall­gatóival tehát már akkor megismerkedett, amikor a pártoktatás szervezése folyt. Megállapította, hogy minden jelentkezőre komolyan lehet számítani. Viszont a hall­gatói is megismerhették őt, akikben kialakult a vélemény, hogy lesz mit tanulniok et­től a fiatal, de különben jó felkészültségű és értelmes pro­pagandistától. Becze Lajos elvtárs mindig szorgalmasan felkészül a pro­pagandista konferenciákra. Emellett NEMCSAK A KÖTELEZŐEN ELŐIRT TANANYAGOT tanulmányozza, de minden­nap elmélyülten olvassa az újságokat, hallgatja a rádió híreit és kommentárjait, mert nem akarja, hogy a hallga­tók által felvetett bármilyen probléma is, tisztázatlan ma­radjon. Ezért szeretik Becze Lajos elvtárs konferenciáját. Ezért történt meg az is, hogy a pártoktatás szervezése alkal­mával jelentkező 21 hallgató mellé, még hat olyan hall­gató is beült a szeminári umra, akik korábban nem je­lentkeztek, de hallották, hogy igen tanulságos dolgokat vi­tatnak meg Becze elvtárs irá­nyítása mellett. Nemcsak az érdekeltek kíváncsisága, de a tudnivágyás, a tájékozottság utáni vágy is komoly ösz­tönzőerővé vált az emberek­ben. Becze Lajos elvtárs, aki egyébként a községi tanács titkára, tisztában van ezzel, látja ezt az igényt, ezért a mindennapi munka után a propagandista feladatáról sem feledkezik meg soha. Olvas, tanul, hogy ne csalatkozza­nak benne a hallgatók. S ma­ga Sándor András elvtárs, a községi tanácsi végrehajtó bi- zotság elnöke, aki szintén a tanácstitkár szemináriumán vesz részt hallgatóként, maga is úgy nyilatkozik, hogy Becze elvtárshoz érdemes szemináriumra járni. Az ed­digi foglalkozásokon a hall­gatók pontos képet kaptak az ENSZ-ben folyó munká­ról, a jelenlegi nemzetközi kérdésekről. Magyarázatai NEM FELLENGZŐSEK, HANEM KÖZÉRTHETÖEK, Óvoda ötven gyermek részére ötven gyermek részére ké­szítettek óvodát a községfej- ilesztési alapból 500 ezer fo­rintos beruházással Nógrád- marcalon. Az óvoda mellett egy régi kutat felszereltek villanymotorral, amely meg­oldja az óvoda vízellátását. Az új óvoda a jövő gazdasá­gi évben jelentős segítséget ad majd a kisgyermekes ter­melőszövetkezeti asszonyok­nak, hiszen a nagy munkák idején gyermekeiket szépen felszerelt óvodában hagyhat­ják, ahol gondos felügyeletet kapnak. Gyors társadalmi munka Hasznosón Már állnak a falak Hasz­noson a tervbe vett tűzoltó­szertár színhelyén. Még csak három hete, hogy nekifogtak a munkának a hasznosiaik és máris boldogan tűzték ki a felhúzott fal tetejére a zász­lót. Ritka szép társadalmi ösz- szefogásnak lehet az ember tanúja itt, Hasznoson. A la­kók nemcsak munkaerejüket ajánlják fel a szertár mi­előbbi felépítése érdekében, helyileg szerzik meg az anyag nagy részét, sőt ma­guk a lakók adták össze az épülethez szükséges gerendát és szarufát is. A község lakóiból verbu­válódott össze az épület el­készítéséhez szükséges szak munkás gárda is: kőművesek, ácsok, segédmunkások. Ter­veik szerint december 15-re a munkát ibe is fejezik. Ed­dig mintegy 6700 forint ér­tékű munkát végeztek az épületen a községbeliek és 6 ezer forintot tesz ki a la­kók által felajánlott ingye­nes szállítás értéke is. A munkákban kitűnt a sok jó dolgozó közül is Maksó László kőműves, a község párttit­kára, aki az alapot egymaga rakta le, rajta kívül Kanyó Sándor, Maksó Kálmán, Kiss Miklós és Illés János ivanics. A nők vállalták, hogy az épülét elkészülte után a te­tőszerkezetre felrakják a cse­repet, hogy ők se maradja­nak ki a nagyjelentőségű társadalmi munkából. világosak. És Becze Lajos elvtárs a felmerült vitákra is helyesen és világosan ad magyarázatot. A pásztói járásban tehát nemcsak a számadatok mu­tatnak jó képet, de a tar­talmi munka is kedvező a dolgozók politikai felkészült­ségének fokozása szempont­jából. Az a tapasztalat, hogy a propagandisták jobban fel­készülnek, mint az elmúlt ok­tatási évben, a foglalkozáso­kon is nagyobb az aktivi­tás az elmúlt évinél, és a politikai oktatásban résztve­vők száma is jelentősebb. S így együtt, a számok és a számok mögött meghúzódó tartalom már hűségesen mu­tatja a munka igazi arcát. Orosz Béla JOBBÁGY KÁROLY: Új filmek filmszínházaink ünnepi műsorán Nemcsak kereskedelmi szer­veink készültek fel az ün­nepekre bő áruválasztékkal. Kulturális téren is több meg­lepetést tartogatnak. Így je­len esetben a filmszínházak­ban bemutatásra kerülő új filmekről szeretnénk olva­sóinkat tájékoztatni. Elsőnek is egy új magyar film bemu­tatójáról. December 22-én kerül mozivászonra a Má- riássy-házaspár új filmje, a „Próbaút”. A házaspárnak legújabb filmje a házasélet kérdéseire próbál választ adni. A főszereplők között Sinkovits Imrét, Krencsei Mariannt, és Tordi Gézát láttuk. Szélesvásznú filmszín­házaink műsorát gazdagítja Schiller drámája, az „Ármány és szerelem”, magyarul be­szélő NDK film. A klasszikus drámának feldolgozása jól si­került és minden bizonnyal a film sokat fog annak érde­kében tenni, hogy a széles közönség még jobban meg­ismerje Schillert. A téli iskolai szünidőben két érdekes ifjúsági film is bemutatásra kerül. Azért is üdvözölhetjük a két kedves témájú ifjúsági filmet, mivel az utóbbi időben elég szűké­ben voltak filmszínházaink az ifjúsági filmeknek. „A bar­lang titka” című kalandos if­rDadogás fenn a fing ben (A mátranováki bányászoknak ajánlom) Milyen pazar szín-orgia, káprázik szinte a szemem. Zöld fű selymében játszik a tarka kutya, oly eleven. A kopasz fákon még remeg néhány vöröses-szín levél, hasított fák fehérlenek — jöhet a kékes-szürke tél —. Pár bányafa, sárgás arany, rajtuk a háncs, mint bronz ragyog s az ég vakítóan rámzuhan, a lábam szinte tántorog ... Pedig borongás őszi nap, az van, november vége már, pásztáznak fáradt sugarak s másnak kopasz talán a táj, de nékem gyönyörű nagyon most a világ, szívem remeg. Hogy miért? Életre szomjazom! Bányából jöttem, emberek! júsági film a barátság, a se­gítőkészség szép példáját akarja megmutatni ifjúsá­gunknak. „Áz ösvény a he­gyekben” című csehszlovák film érdekes témája mellett ifjúságunknak a nagyon szép tájfelvételeken keresztül mu­tatja meg a Vág-völgyét, a szlovák hegyeket. Mindkét ifjúsági film a fel­nőtteknek is jó szórakozást ígér. Érdekes témát dolgoznak fel a „Bölcsődal” és a „Fo- ma Gorgyajev” szovjet fil­mek is. Esti oktatás Szirákon Az esti oktatás iránt nagy ér­deklődés van a felnőttek köré­ben. Az esti iskolákon tanuló felnőttek száma - összevetve az általános iskolai tanulmányt, va­lamint a középiskolát végzőket — meghaladja a négyezret. A szi- ráki általános iskolában 23 fel­nőtt tanul, hogy befejezze az ál­talános iskolai tanulmányokat. Varga József, az állami gaz daság dolgozója a tábla előtt. Mögötte Wágner Gézáné, az osztályfőnök. A kulidra fényei FALUN Nem könnyű a tananyag, de a szorgalmas tanulók megbirkóznak vele. 1V/Í a már nem az elma­iU radottság, a tunyaság, az egyhelyben való topogás jellemzi a magyar falut, ha­nem az, hogy a falu dolgo­zói, a szántóföldek emberei is igénylik a tudást, a mű­veltséget. Újságok, folyóira­tok formájában, valamint a rádión keresztül eljut a kul­túra a legkisebb falusi ház­ba is, s az emberek észrevét­lenül is művelődnek. De van a művelődésnek egy másik ága, amelyet tudatosan irá­nyítunk a községi könyvtár­munkán keresztül. Mik jellemzőek a mai fa­lusi könyvtárakra? Kielégí­tik-e a falu népének kultu­rális igényeit, biztosítva van-e az emberek érdeklődésének megfelelő könyvállomány? — vizsgálgattam a káliói községi könyvtár szobájában. Provaznik Tibor a községi könyvtár vezetője szívesen tájékoztat a népkönyvtár helyzetéről. Ismeri a kállóiak lelkivilágát, tudja, hogy ki milyen könyvet szeret, hiszen lehet mondani, évtizedek óta vezeti a könyvtárt. Hogy Kállón az elmúlt években is jó könyvtári munka folyha­tott, azt bizonyítja a „jó könyvtári munkáért” kapott kis vörös zászló is, amely a könyvtárszoba egyik előkelő helyét foglalja el. 1955-ben kapta ezt a népkönyvtár egy miniszteri oklevéllel együtt. Nem volt könnyű a felsza­badulás után megkezdeni a könyvtáros munkát, hiszen a meglehetősen gyér könyv­tárt a németek tönkretették, kiszórták a sáros udvarra a könyveket és azon jártak. Azóta eltelt jónéhány év, s gyökeresen más alapokra he­lyeződött a könyvtári élet Kállón. Ki kellett seperni a múlt úgynevezett kulturális hagyatékait, s meg kellett kezdeni a könyveken keresz­tül is az emberek szocialista tudatának formálását. Jelen­leg a könyvtár közel 700 kö­tettel rendelkezik s olvasó­tábora is egy híján eléri a 200-at. Érdemes megnézni az olvasók összetételét is. A ki­mutatás elárulja, hogy 27 munkás. 34 paraszt és 16 ér­telmiségi olvasója van a könyvtárnak. Nagv az érdek­lődés a tanulók körében is, akik főleg olyan könyvek után érdeklődnek, amelyek tanulmányuk folytatásához szükségesek. A új épülő művelődési otthonban talált méltó ott­honra a községi könyvtár is. Itt már lesz olvasóterem, melybe most kaptak 10 új széket, s nem kell a könyve­kért a hideg folyosón vára- kozniok az olvasóknak, ha­nem a jól fűtött olvasóterem­ben várják azt, hogy sorra kerüljenek. — Milyen könyvek után a legnagyobb az érdeklődés— kérdezem Provaznik Tibort az idős pedagógust, a nép­könyvtár vezetőjét. — Főleg a szépirodalmat keresik. Az utóbbi időben nagy az érdeklődés az 1956- os ellenforradalomról szóló könyvek, valamint a Tanács- köztársaság idejéről írott könyvek iránt. így Berkes András könyve, valamint a salgótarjáni harcokról szóló „Fény a hegyek között” cí­mű könyv igen keresett. Nem győzöm ezeket a köny­veidet előjegyzésbe venni. S ahogy beérkeznek, úgy adom sorrendben az igénylőknek. Ezenkívül szeretik az olvasók a magyar klasszikusokat, Jó­kait, Mikszáthot, Móriczot és égyre nő a szovjet szépiro­dalmi könyvek olvasótábora is. Van egy olyan dolgozó paraszt olvasónk, akit elein­te csak Veres Péter könyvei érdekeltek. Kereken kijelen­tette, hogy neki szovjet re­gény nem kell. Amikor egy szovjet írótól származó köny­vet — nem mondva meg hogy az szovjet író műve —, odadtam a bácsinak, nagyon elégedett volt. Amikor visz- szahozta akkor mondtam meg, hogy szovjet iró műve volt a könyv. A paraszt bá­csi csodálkozott rajta, mert elmondása szerint nem ilyen­nek képzelte a szovjet köny­veket. Azóta ha a fiát küldi könyvért, mindig üzeni, hogy szovjet regényt küldjék neki. A gyerekek főleg az ifjú­sági regények után érdek­lődnek, nagyon keresettek Gajdár művei. Kállón a könyvtár vezető­je, amint említettem is, is­meri az olvasók igényeit, tudja, kit mi érdekel, mi­lyen írót szeret és így köny- nyen tud mindenkinek a meglevő könyvállományból ajánlani egy-egy jó könyvet. Hetente általában kétszer van könyvtári nap, szerdán és szombaton. Egy-egy köl­csönzési napon általában 30— 35 kölcsönző jelenik meg. A mezei mezőgazdasági mun­kák csökkenése után roha­mosan nő a könyvtár forgal­ma is. Az idén a községi tanács 2 ezer forintot adott új köny­vek vásárlására. A könyvtá­ros figyelembe véve az olva­sók kívánságait is, vásárolja az új könyveket. Legutóbb egészségügyi könyvekkel, if­júsági regényekkel szaporo­dott a könyvállomány. Szinte hihetetlen, de nagy a keres­lete a verseknek is. Van olyan olvasó, aki egyszerre József Attila, Ady Endre és Petőfi Sándor költeményeit viszi haza, mert nagyon sze­reit a verseket. Van olyan dolgozó paraszt, aki csak ko­moly könyveket kér. A ko­moly könyvek alatt a klasz- szikusok műveit érti. JV/f őst, hogy napirenden van a mezőgazdaság szocialista átalakítása, egyre többen érdeklődnek az olyan könyvek iránt, amelyek a szocialista nagyüzemi mező- gazdaságról szólnak. Főleg a munkaegységszámítás érdek­li az emberéket. Tehát láthatjuk egy kis falusi könyvtár munkájának rövid bemutatásából is, hogy változik, fejlődik a falu kul­turális igénye, egyre művel­tebbek lesznek a mezőkön dolgozó parasztok is. Ez így helyes, így van rendjén. Az a jó könyvtáros, aki minden­kor megtalálja a helyes kap­csolatot az új olvasóközön­séggel, úgy irányítja azok fejlődését, hogy abból mind az egyénnek, mind a társa­dalomnak haszna származzék s azon törekszik, hogy a kultúra fénye egyre erőtelje­sebben tündököijön a legel­dugottabb kis házikóban is, s egyre műveltebb emberek­ből álljon az új kialakulandó szocialista falu. Kata János

Next

/
Thumbnails
Contents