Nógrádi Népújság, 1960. december (16. évfolyam, 97-104-1. szám)
1960-12-07 / 98. szám
1960. december 7. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 5 A termelőszövetkezetek munkavédelmi helyzetéről A kormány állami fel- adattá tette a termelőszövetkezeti munkavédelem megszervezését, irányítását. Az 1008-as határozat az irányítást és az ellenőrzést a megyei, járási és községi mezőgazdasági szakigazgatási szervek, míg a közvetlen végrehajtást a termelőszövetkezetek feladatává tette. Az ipar egyre több erő- és munkagépet, technikai felszerelést, nagymennyiségű műtrágyát, vegyi anyagot és egyéb eszközt bocsát a szövetkezeti gazdaságok rendelkezésére. Nincs olyan szövetkezetünk, ahol ne üzemeltetnének darálót, körfűrészt, kovács- vagy bognárműhelyt, vagy más egyéb termelést elősegítő segédüzemágat. Az új, magasabb színvonalú termelést nem követte a megfelelő munkavédelem. Ezért a szövetkezetek iparosodásával párhuzamosan növekedett a balesetek és ezzel együtt a termelésből kiesett munkanapok száma is. Csak ezév októberében 1110 munkanap esett ki a termelésből, különböző balesetek miatt. Gereden a tsz-traktoros halálát okozta az óvatlan vezetés. Igen gyakoriak a szállításokból eredő balesetek is. Ezek a tények sürgetőleg követelik a munkavédelmi apparátus operatív intézkedéseit. Meg kell védeni a szövetkezeti parasztok egészségét, testi épségét, a ^ munkával járó ártalmaktól és balesetektől. Mik a legsürgősebb teendők? Első teendőként jelentkezik a már megválasztott biztonsági megbízottak felülvizsgálása. Bár a szövetkezetek többségében hozzáértő, komoly szövetkezeti gazdákat jelöltek biztonsági megbízottnak, mégis nem kevés azon szövetkezetek száma sem, ahol indokolatlanul lebecsülték a munkavédelem jelentőségét, s a könyvelő, vagy az adminisztrátor nyakába „varrták” e megbízást. Ilyen bűnös könnyelműséget egyetlen egy szövetkezeti vezető sem engedhet meg magának! A járási osztályokra vár az elkövetett hibák, mulasztások korrigálása. Ili alasztást nem tűrő fel- adat a biztonsági megbízottak kioktatása. Helyes módszernek bizonyul a tájértekezletekkel való oktatás. Olyan szövetkezeteket válasz- szunk ki ilyen célra, ahol a növénytermelési, állattenyésztési melléküzemági tevékenység folyik, ahol a tsz erő- és munkagépekkel rendelkezik. Ezeknek a vizsgálata szemléltetően mutatja az esetleges balesetvédelmi hiányosságokat, vagy a jó munka- védelmi módszereket. Okulni, tapasztalni lehet az ilyen együttes vizsgálatokból. A tapasztalatok láttán minden megbízott, vagy elnök saját szövetkezetében - könnyebben tudja végrehajtani, megszervezni a balesetelhárítási munkát. Helyes, ha ezeket a tapasztalatcseréket a járási osztályok szakelőadói irányítják. A munkavédelmi problémák megoldását feladatává kell tenni mindazoknak, akikre betöltött tisztségükből kifolyólag felelősség, tennivaló hárul: elsősorban az irányító tagoknak, elnököknek, agro- nómusoknak, brigádvezetőknek, üzemág-vezetőknek. Egyedül a biztonsági megbízottak nem elégségesek a balesetmentes munkafeltételek megteremtéséhez. Nem lehet jó, tiszteletreméltó szövetkezeti vezető az, aki nem törődik a tagok egészségvédelmével! S ez vonatkozik a járási mezőgazdasági osztályok dolgozóira, vezetőire is. Tj' gyes osztályokon nem nagyon lelkesednek a munkavédelmi felügyelői funkcióért. Tehernek tekintik ezt a feladatot, s „eggyel többnek”, ezért új státuszt követelnek. A munkavédelemhez való ilyen hozzáállás elítélendő. A balesetelhárítás az nem „eggyel több”, hanem szerves része az osztályok irányító tevékenységének. Hiszen a műszaki, gazdasági irányítás, munkaszervezés, igen sok területen kapcsolódik szorosan a munkavédelmi feladatokhoz. Ezért hibás és káros lenne az a gyakorlat, amely csak a munkavédelmi felügyelők feladatává tenné a balesetelhárítás irányítását, szervezéséi. Az osztályok valamennyi előadója vállaljon részt — ki-ki a saját szakterületén — a munkavédelem ellenőrzéséből. Ismerjék meg azokat az előírásokat és rendszabályokat, amelyek összefüggnek a dolgozók testi épségének, egészségének védelmével. A balesetmentes munkafeltételek megteremtése technikai eszközöket is igényel. Ezért minden szövetkezetben — zárszámadás és tervkészítés előtt — mérjék fel a baleset elhárításához szükséges eszközöket és állapítsák meg azoknak az anyagi ráfordításoknak mértékét, amelyek elengedhetetlenül szükségesek ahhoz, hogy a balesetelhárítás terén fennálló hiányosságok megszüntethetők legyenek. Ezen várható költségeket a tervkészítésnél figyelembe kell venni. A z anyagi bázis megte- remtésével egyidejűleg a kitűzött célok elérése, csak a szövetkezeti parasztok tevékeny részvételével képzelhető el és hajtható végre. Ennek alapvető feltétele, hogy minden tsz-tag, minden irányító munkakört betöltő szövetkezeti paraszt, tisztában legyen saját munkaterületén a balesetek és egészségi ártalmak elhárításának módszereivel Ezért a tsz-tagsággal jó ha ismertetik a biztonság- technikai és egészségvédelmi követelményeket az általuk végzett munkát illetően. Sok szövetkezetnél még az 1008-as rendeletet sem ismertették a tagsággal. Ezt a mulasztást is pótolni kell. A balesetvédelem megszervezése újszerű munka. A védekezés különböző módszerei még ismeretlenek a biztonsági megbízottak előtt. Éppen ezért helyes lenne, ha a patronáló üzemek, a gépállomások és állami gazdaságok segítséget nyújtanának, hiszen több éves tapasztalatuk van, amit nagyon jól hasznosíthatnának a szövetkezetek is. A munkavédelmi rendelet nemes gondoskodás a mezőgazdálkodással foglalkozó emberről. A rendelet végrehajtása minden vezető ember kötelessége. E kötelességből fakad: minden vezető és szakember óvja dolgozó társát a munkával járó ártalmaktól, balesetektől. Á tervezettnél 50 százalékkal több árut adnak az érsekvadkertiek Az érsekvadkerti Dimitrov Termelőszövetkezet áruértékesítési terve 860 600 forint. Azt jelenti ez, hogy a termelőszövetkezet az idén ilyen értékű árut ad az államnak, mert erre ennek előállítására biztosítva vannak az adottságok. Jelenleg a termelőszövetkezet mintegy 600 000 forint értékű árut adott már az államnak, s minden lehetőségük megvan ahhoz, hogy áruértékesítési tervüket túlteljesítsék, mintegy 50 százalékkal több árumennyiséget állítsanak elő, mint ahogy azt eredetileg tervezték. A termelőszövetkezetben az összjövedelem nagyobbik részét az állatállomány adja, s így a leadott árumeny- nyiség nagyobbik része is az állattenyésztésből adódik. A közeljövőben leadásra kerülő hízottmarhákból mintegy 450 000 forintra számítanak. Igen jelentős összeget tesz ki a termelőszövetkezetben a havonként értékesítésre kerülő tejmennyiség, s 66 000 forintot hozott a gyapjú is. Ez pedig nem a véletlen eredménye. A termelőszövetkezetben igen komoly gondot fordítanak az állattenyésztés fejlesztésére. Több esztendős eredményes munkával teremtették meg a nagyüzemi állattenyésztés alapjait, amelyre most már biztosan építhetnek, mert egyre több árut Hogyan védekezzünk a mezei pocok ellen! Kártételét figyelembe véve, a jelentős növényi kártevőit közé sorolhatjuk a mezei pockot. Megtalálhatjuk vetésekben, legelőn, erdőkben, kertekben, melegházakban. Különösen nagy kárt okoznak az évelős takarmányféleségekben és a gabonákban. Általában éjszaka károsít. A letarolt területről tömegesen vándorolnak tovább. Az ürgékhez és hörcsögökhöz hasonlóan, téli készletet gyűjtenek. Kedvező viszonyok között óriási mértékben elszaporodnak, mert gyors az elszaporodás! képességük. A szaporodásuk időszaka kora tavasszal kezdődik és késő ősszel fejeződik be. Az elszaporodásuk elsősorban függ a szaporodási időszak alatti éghajlati viszonyoktól, függ az áttelelést elősegítő őszi és téli időjárástól. A csapadékmentes ősz és az enyhe tél elősegíti az elszaporodásukat. A csapadékos ősz ellenére is megyénkben több helyen erős a mezeipocok-fertőzés, például az évelő kultúrákban a pásztói járás területén megtalálható a négyzetméterenkénti 15-30 lyuk. Mivel kártétele jelentős, ezért jelentős az ellene való védekezés is. A vpgyi védekezést arvalinnal és szénkéneggel végezzük. Az ar- valinos védekezés úgy történik, hogy az arvalinos csalétket (ami lehet gabonaszem, kukoricaszem) a lakott lyukba helyezzük. A fertőzéstől függően kataszteri holdanként átlag 30-30 dkg ar- valin szükséges. Az arvalint szagtalan nádszállal szórjuk a csalétekre, kézzel ne nyúljunk hozzá, mert elsősorban mérgező és a pocok az emberi kéz szagát megérzi és így nem eszi meg a csalétket. A védekezés megszervezése döntő fontosságú lehet, mert ha egy község nem kollektiven és nem egy időben végzi az irtást, irányítás mellett sem lesz a munka eredményes. Az arvalinnal kezelt területtől a haszonállatokat két hétig tartsuk távol. Lakásban, élelmiszer- takarmányraktárban háziegeret arvalinnal ne irtsunk, mert a méreg széthurcolásával könnyen mérgezést okozhatnak. A szénkéneggel való védekezést kötött talajon, kaszáláskor szoktuk végezni. Az újabb kísérletek Melipax-szal folynak, de ez még a gyakorlatban nincs alkalmazva. képes adni, s a mennyiség növelése mellett mindinkább napirendre tűzhetik a termelőszövetkezetben a minőség javítását is. Kivételt itt csupán a sertés- tenyésztés ■ képez. Ugyanis eddig a termelőszövetkezetben elhanyagolták ezt a szarvasmarhatenyésztésnél viszonylag gyorsabb és jól jövedelmező állattenyésztési ágat. A 10 fehérhús kocával indultak, melyet az elmúlt évben kapott a termelőszövetkezet, s az idén már 21 hízottsertést értékesítenek. Természetesen ez a szám az elkövetkezendő időkben to- tább növekszik. Emellett a növénytermesztést is úgy alakítják a termelőszövetkezetben, hogy ez a gazdálkodási ág is minél több árut adjon. A dohányból 300 000 forint jövedelemre számítanak, ezenkívül jelentős mennyiségű vetőburgonyát is értékesítettek. Az áruértékesítési terv teljesítése esetén a termelőszövetkezetet mintegy 27 000 forint hitelkedvezmény illeti meg. De a jelek azt mutatják a termelőszövetkezet mintegy 50 százalékkal több árut ad az államnak a tervezettnél, s így a kedvezmény mérték® is nagyobb lesz. A mezőgazdaság hírei — ötven férőhelyes szarvasmarha-istálló épül Sámson- házán, a Jobb Jövő Tsz-ben. Az állami támogatás mellett igen jelentős az a saját erő, amely- lyel a szövetkezeti gazdák segítik az építkezést. — Huszonhétezer forint hitelkedvezményt kap az érsekvadkerti Dimitrov Tsz áru- termelési tervének teljesítése esetén. Eddig mintegy 600 ezer forint értékű árut adtak az államnak a szövetkezetiek. — Mintegy 1600 köbméter silót készítettek a pásztói Szabadság Termelőszövetkezetben, s ez nagy segítséget jelent az állatok téli takarmányozásánál. A belterjes gazdálkodás felé vagyona az alábbiak szerint alakult: ossz- tiszta- szántó- vágyon: vagyon terület: 1958 1,311.000 Ft 139.000 Ft 139 kb 1959 1,587.000 Ft 512.000 Ft 165 kb 1960 1,727.000 Ft 602.000 Ft 173 kb NÖVEKVŐ TERMELÉKENYSÉG — TÖBB ÁRU A termelésre fordított beruházásokkal, a megfelelő gazdasági épületekkel, gépekkel, felszerelésekkel, a szövetkezetben megteremtették a nagyüzemi gazdálkodás feltételeit, s így mindinkább lehetővé válik a növénytermesztés és állattenyésztés hozamainak fokozatos, tervszerű növelése. Az 1958-as évhez viszonyítva az idén 437 ezer forinttal növekedett a termelőszövetkezetben a bruttó bevétel. Egy meghatározott mennyiségű növényféleség, vagy állati termék előállítására fordított munkaértéket is esztendőről esztendőre lejjebb szorítják a szövetkezetben. Itt ugyancsak érdemes összehasonlítást tenni. Míg 1958-ban a 100 hold szántóra eső munkaegység-ráfordítás 6860 volt, az idén már ez a szám 213-mal csökkent. Ennél azonban még meg kell jegyezni, hogy az említett munkaegységekben az állat- tenyésztésre, az építkezésekre és egyéb dolgokra felhasznált munkaegységek is bennefog- laltak. A munkaráfordítás csökkentésével párhuzamosan jelentős mértékben növekedett a termelőszövetkezetben a munkaegységekre eső termelési érték. Az 1958-as és 60-as évet véve összehasonlításul, a különbség több mint 1600 forint az idei esztendő javára. Feltétlenül a munka termeMegindult a téli rágcsálók elleni védekezés a Magyarnán- dori Állami Gazdaság gyümölcsösében, ahol a gyümölcsfák törzsét papírral kötözik be ménye ez. Érdemes megnézni, milyen erőfeszítéseket tettek a termelőszövetkezet tagjai, hogy megteremtsék a jól jövedelmező, sok árut termelő nagyüzemi állattenyésztés alapjait. A termelőszövetkezet állatállománya az utóbbi három évben az alábbiak szerint fejlődött: 1958 1959 1960 szarvasmarha 46 db 54 db 65 db ebből tehén 24 „ 27 „ 28 „ sertés 33 „ 58 „ 123 „ juh 246 „ 277 „ 344 „ Nem véletlenek tehát az idei gazdasági év nagyszerű eredményei. A termelőszövetkezet hosszú évek kiválogató munkájával törzskönyvezett tehén- és sertésállományt alakított ki. Igen nagy gondot fordítanak a tenyészállatok nevelésére, de úgy, hogy a fejlesztésre alkalmas, a legjobb tulajdonságokkal bíró állatok nemcsak saját szükségletüket fedezik, hanem juttatnak más termelőszövetkezeteknek is. Az állattenyésztés mellett, az eredményeket tekintve, nem marad el a növénytermesztés sem. A termelőszövetkezetben öt év óta kialakított vetésforgó szerint gazdálkodnak. Biztosítva van minden esztendőben a szántó- terület 25 százalékának trágyázása, s emellett a szükségletnek megfelelően műtrágyát is használnak. A jó táperőben lévő talaj, az agrotechnikai módszerek helyes alkalmazása nem marad hatástalanul. Az idén 15,40 mázsát adott holdanként az őszi búza. A tavaszi árpa termése 15, a cukorrépáé 180 mázsa volt holdanként. A kukoricánál ugyancsak szép az eredmény. ötven mázsát takarítottak le csövesen egy-egy holdról a termelőszövetkezeti gazdák. A járási tanács mezőgazdasági osztályának javaslatára a termelőszövetkezetben esztendőről esztendőre mind nagyobb területen termelnek munkaigényesebb, de nagyobb jövedelmet biztosító növényféleségeket. Természetesen ez a termelés bizonyos mérvű gépesítését tette szükségessé. Jelenleg a termelő- szövetkezetben egy szuper Zetor, gépi és fogatos fűkasza, lógereblyék és lókapák köny- nyítik a szövetkezeti gazdák munkáját. Az emberi munka megkönnyítésére egyébként nemcsak a növénytermesztésben, de az állattenyésztésben is törekednek. Az istállóban vízvezeték van, ezenkívül villanymeghajtású darálóval, szecskavágóval és számos egyéb, az állattenyésztési munka megkönnyítésére szolgáló eszközökkel rendelkeznek. A termelésre fordított beruházások, valamint az ebből következő többtermelés eredményeképpen a termelőszövetkezetekben évről évre növekszik a tiszta vagyon. 1953. óta tehén- és növendékmarha istálló, sertésfiaz- tató, juhhodály és egyéb gazdasági épület készült el, s a nagyarányú építkezés mellett különböző, az állattenyésztők és növénytermesztők munkáját megkönnyítő gépeket, munkaeszközöket is vásároltak. Az utóbbi három évben a Béke Termelőszövetkezet A nógrádi Béke Termelőszövetkezetet úgy tartják számon a rétsági járásban, mint az egyik legeredményesebben dolgozó közösséget. Viszonylag kevés földterületen gazdálkodik a 39 tag, de hírük túljutott a járás határain. Mint a szilárd, következetes vezetés és a tagok szorgalmának nagyszerű példáját emlegetik. S hogy ez valóban így van, bizonyítják az elmúlt három esztendő nagyszerű eredményei. JÓL JÖVEDELMEZŐ ÁLLATTENYÉSZTÉS A termelőszövetkezetben az idén az összjövedelem 63 százalékát az állattenyésztés adja. Céltudatos, következetes állattenyésztői munka eredlékenységét, a nagyüzemi gazdálkodás eredményességét bizonyítja az árutermelés mértéke, az áruértékesítési terv teljesítése is. Az idén 100 hold szántót véve alapul, a Béke Termelőszövetkezet 75 mázsa hízómarhát, 70 mázsa hízottsertést és 40 500 liter tejet értékesített. Az ugyancsak e területre eső gyapjúértékesítés pedig 6 mázsa volt. Igen érdekes képet mutat az árutermelési terv jelenlegi teljesítése is. A termelőszövetkezetben az áruértékesítési mutató 100 kh redukált szántóra 190 ezer forint. Ez azt jelenti, hogy 331 200 forint értékű árut — különböző növényféleséget és állati terméket — ad az idén a termelőszövetkezet az államnak, a terv szerint. Október 1-ig 98 százalékra teljesítették ezt a tervet s az előzetes felmérés azt mutatja, hogy a termelőszövetkezet mintegy 50 százalékkal teljesíti túl áruértékesítési tervét, mintegy 50 százalékkal ad több árut az államnak az eredetileg tervezettnél. Az árutermelés nagyobbik részét természetesen az állattenyésztés adja, amely most már biztos alapot jelent a termelőszövetkezetben, s a számszerű növelés mellett mindinkább előtérbe kerül a minőség kérdése. Az október 1-i értékelés szerint az áruértékesítési terv teljesítésének 72 százalékát adta az állattenyésztés, amelynek fejlettsége nagyban hozzájárult a termelőszövetkezet gazdálkodásához, ahhoz, hogy a közösségben mindinkább megtalálják számításukat a becsületesen, szorgalmasan dolgozó szövetkezeti gazdák. (Folytatjuk.) i
