Nógrádi Népújság, 1960. december (16. évfolyam, 97-104-1. szám)

1960-12-31 / 104-1. szám

•1959. december 31

NÖGRADIHÍRÚJSÁG

7

Üj tavasz fénye Szilákon

Élünk a kedvezményekkel az új gazdasági évben

Üj esztendőt kezdünk a mohorai Mikszáth Termelő- szövetkezetben is. A szövetkezeti tagok, akik az elmúlt évben még egyénileg gazdálkodtak, a betepesKor altatókat, gazdasági felszerelésekéi: noztak maguKkal, hogy köny- nyebbé tegyék a fiatal termelőszövetkezet indulását, A termelőszövetkezet a felértékelés után kifizette tagjainak az állatokért, gazdasági eszközökért járó összeget; Az ertekeio bizottság — a szövetkezet tagjai is resztvettek benne — úgy végezte el a munkát, hogy a szövetkezetei választó dolgozó paraszt is elégedett legyen, de a termelőszövetkezet se károsodjék. Ilyenformán közel 180 ezer forintot fizettünk ki a termelőszövetkezet tagjainak a bevitt állatokért, gazdasági felszerelésekért, eszközökért.

A termelőszövetkezetben a szakemberek segítségével már a következő év tervén dolgoznak. Healisan, körültekintően tervezünk, csak olyan jövedelmi forrást jelölünk meg a tervben, amelyre minden kétséget kizáróan megvan a lehetőségünk. Az állattenyésztésben tervezünk nagyarányú változást már a következő évben. A termelőszövetkezet 20 tehenet vásárol egyelőre, s 30 szarvasmarha Hizlalására szerződést kötünk az Állatforgalmi Vállalattal. A termelőszövetkezetnek eddig volt férőhelye, jövőre azonban már egy 50 férőhelyes szarvasmarha-istálló építését terveztük, mert. az állatlétszám nagyarányú növekedésével ez szükségessé válik. Az építkezés állami segítséggel történik, de a szövetkezeti tagok nem félnek a hiteltől, mert a 3034/2-es per 1959. számú új kormány- határozat lehetővé teszi, hogy az új tehénistálló építésénél a bekerülési költség 35 százalékát kitevő hitel elengedhető, ha a termelőszövetkezet tehénállományát akként fejleszti, hogy az ötödik évben tehenenként legalább a járási, átlagos tejtermelési szintet eléri és az istálló férőhelyeinek 80 százalékát tehénnel kihasználja.

Tervezünk ezenkívül egy 300 férőhelyes juhhodályt és egy 20 férőhelyes sertésfiaz- tatót is, mert a termelőszövetkezetben már a következő évben igen komoly gondot fordítunk a jó jövedelmet hozó juh- és sertéstenyésztésre.

Ennek megfelelően alakítjuk, tervezzük a következő év vetéstervét is. A cél az, hogy megfelelő mennyiségű szálas és abraktakarmányt biztosítsunk az egyre növekvő állatállománynak. 100 holdon

árpát tervezünk, ebből 50 holdat már az őszön elvetettünk, a többi a tavaszon kerül elvetésre. Földben van már 10 hold őszi takarmány-, keverék, 10 hold bíbor és 45 hold lóhere is.

A termelőszövetkezet a lehető legnagyobb mértékben igénybeveszi a gépállomás segítségét, mert a legújabb kormányhatározat igen nagy kedvezményt biztosít a gépállomást munkák díját illetően a termelőszövetkezetnek. A tervben azonban jó néhány mezőgazdasági kisgép szerepel, melyeket már a következő évben megvásárolunk, mert erre lehetőségünk van, hogy könnyebbé tegyük az emberek munkáját. Tervezzük egy 24 kalapácsos daráló, kukoricamorzsoló, szecska- és répavágó vásárlását is. Ezenkívül 4 darab kisebb, egy nagyobb lókapa, valamint egy lógereblye vétele is szerepel a következő év tervében.

Glózik Pál

a Mikszáth Tsz elnöke

A sertés meg a baromfitenyésztés hoz gyorsan jövedelmet

Most az őszön hagyott fel a kisparaszti gazdálkodással és választotta a jövedelmezőbb nagyüzemet, a termelőszövetkezetet Szirákon Fekete István 8 holdas dolgozó paraszt.

— Nem voltam én soha ellensége a nagyüzemnek — mondotta, ahogy beszélgettünk. — Az előnyeit, mert előnyösebb a kisparcelláknál, mindig elismertem. De tudom

Nem bántam meg, hogy beléptem

Varga Mihály tizenhétéves fiatal fiú, a palotást Május 1 Termelőszövetkezet tagja. Az idei tavaszon lépett a termelőszövetkezetbe, amikor Palotáson is megindult a föld és igen sokan választották a nagyüzemi gazdálkodást.

— Elégedett vagyok az idei esztendővel, nem bántam meg hogy beléptem — mondta.

Varga Mihály kezdetben a növénytermesztésben dolgozott, majd később fogatos lett. A termelőszövetkezetben a zárszámadásra készülnek és már most kibontakozik a számítások nyomán hogyan alakul a termelőszövetkezetben a munkaegység értéke. Varga Mihály eddig kétszázhuszonnyolc munkaegységet ért el. Ahogy számolja, a közös munkából származó jövedelme meghaladja a 10 ezer forintot. Csak búzából közel hét mázsát vitt haza a betakarítás után, de ezenkívül takarmánygabona, cukor és egyéb természetbeni juttatásban is részesült a termelőszövetkezet valamennyi tagja.

A Május 1. Termelőszövetkezetben Varga Mihályon kívül még számtalan fiatal van, akik lelkiismeretesen, becsületesen dolgoztak az idén és elégedettek a jövedelmükkel. A termelőszövetkezet vezetősége, a KISZ szervezet igyekszik gondoskodni a fiatalokról azután is, amikor azok a termelőszövetkezetben befejezték a napi munkájukat. A termelőszövetkezet vezetősége nemrégiben televíziót vásárolt s a műsoroknak igen sok látogatója van.

— Szívesen megyek én is a többiekkel a televízió előadásait nézni, — mondta Varga Mihály.

Azonkívül könyvtár és mozi is van a pusztán. Így lesz egyre tartalmasabb a fiatalok élete a termelőszövetkezetben.

(V. 1-né)

azt is, nagy feladatok állanak előttünk, hem lesz könnyű dolog kialakítani egy erős, jól dolgozó termelőszövetkezetet, ahol valamennyien megtaláljuk a számításunkat.

Aztán így. folytatta tovább:

— Azért ne higyje, hogy elcsüggedünk. .. Szó sincs róla. Bízunk a jövőben, s ha nem hagynak magunkra, támogatást, segítséget kapunk, nem lesz itt semmi baj... Köny- nyebben túltesszük magunkat így azon a kételyen is, amely bensőnkben dúl, mert hiába na... nem volt könnyű a választás.

Majd a tervekről beszélt, arról, hogyan képzeli el a következő év gazdálkodását a termelőszövetkezetben. Ismeri jól a sziráki határt, az adottságokat, látja azt is, mit kell majd tenniük, hogy minél gyorsabban haladjanak előre.

— Hát az állattenyésztés az, amely minden termelőszövetkezetnél jövedelmet hoz. De a mi fiatal termelőszövetkezetünknek ha a tervet készítjük majd, azt javasolom, sertést' és baromfit tenyész- szünk. Nem kell hozzá túl nagy beruházás, könnyen megoldható és gyorsan pénzt hoz. A növénytermesztést aztán ennek megfelelően kellene alakítani. Minél több abraktakarmányt termelni, meg burgonyát a hizlaláshoz.

De ezt majd a tervkészítésnél bővebben is elmondja Fekete István, amelyre nemsokára sor kerül, hiszen nincs is olyan messze a tavasz.

V.-né.

Egyre több termelőszövetkezet termel hibrid kukoricát

Az elmúlt évben végzett négyzetes, fészkes vetésű, silókukorica terméseredményei, végleg igazolták, hogy komoly takarmánybázist megyénk északi részén is lehet teremteni.

Gazdaságosan és olcsón

csak nagyüzemi módon lehet a négyzetes, fészkes silókukorica termesztést megoldani. Ajánlatos a szántó háromnégy százalékát e célra felhasználni.

Most nézzük meg az egyéb abrak és a silókukorica termés közötti különbséget. Közepes időjárás esetén tavaszi árpa termés 1 kát. holdon 12 mázsa, zab ugyanekkora területen 8 mázsa, míg siló- kukoricából 1 kh-n 200 mázsa. Ha az egy kh-n termett 200 mázsa össztermésből 35 százalék csöveskukoricát számolunk, ami még több is lehet, akkor is 70 mázsa csöveskukonica termést kapunk (nyersen) a 12 mázsa tavaszi árpa, 8 mázsa zab terméssel szemben.

Ha az egy kh-n termett 20 mázsa árpaszalmát, vagy a 15 mázsa zabszalmát állítjuk szembe a 130 mázsa jó minőségű zöld tápanyagban gazdag silókukoricaszárral, megállapíthatjuk, hogy jelenleg a silókukorica termelés áll magasan az első helyen.

H

ETEK ÖT A NAGY a sürgés-forgás a sziráki utcákon. A termelőszövetkezeti mozgalom új, nagyszerű eredményekre készül. Szirákon, ahol a nagyüzemi gazdálkodásnak nagy tekintélye van és a nagyüzemi gazdaság napról napra mutatja nagyszerű eredményeit, nem idegenszerű az emberektől a közös gazdálkodás, hiszen látják, hogy a gépekkel, a korszerű agrotechnikával dolgozó állami gazdaság jobb eredmények elérésére képes, mint az elmaradottabb termelési eszközökkel dolgozó kisparaszti gazdaság.

A múlt tél folyamán Szirákon eleinte szakcsoportot akartak szervezni, de a dolgozó parasztok úgy határoztak, hogy a magasabb szövetkezeti formát, a termelőszövetkezetet választják. A 38 tag, aki belépett a tsz-be, Üj Tavasz néven alakított termelőszövetkezetet, amely megyénkben az első 1959-ben alakult termelőszövetkezet volt. Jogosan vette fel az Üj Tavasz nevet, mert a sziráki dolgozó parasztságra valóban új tavasz virradt ezzel. v

A tsz első lépései, a szokásos első lépések voltak, amelyek semmivel sem voltak köny- nyebbek, mint máshol szokott lenni. De a sziráki dolgozó parasztok szorgalma csodákra képes. Ebben az időben nem hagyták magukra a községi szervek sem a termelőszö- ■ etkezetet. Az állami gazdaság és a gépállomás azonnal segítségükre sietett, hogy a kezdeti nehézségeket sikeresen gyűrjék le. Szirákon a termelőszövetkezeti mozgalom első lépései sikeresek voltak. Erről a tsz alapító tagjai büszkén beszélnek. Kérdezzük meg Huszár Istvánt, aid a múlt télen elsőként írta alá a belépési nyilatkozatot, milyenek voltak az új termelőszövetkezet első lépései?

— A község vezetői, valamint a földművesszövetkezet vezetői és a társadalmi szervek munkája eredményeként megalakítottuk a termelőszövetkezetet. Az első lépések kezdetben nehezek voltak, de termelőszövetkezetünk kis létszámmal is elég jó munkát végzett, s bebizonyítottuk a nyáron, hogy tudunk dolgozni.

— Mivel kezdték el a közös munkát?

— A közös gazdálkodást 6 kh szőlőterületen kezdtük, de vetettünk 15 kh tavaszi árpát. ezenfelül 20 kh vöröshere felülvetést is végeztünk.

Hlavacska János tsz-elnök ismeri a legjobban a' tagságot, s ő tudja, kik voltak azok, akik az első időtől kezdve becsületesen, lelkiismeretesen, szorgalmasan bekapcsolódtak a közös munkába.

—. A tavasszal alakult termelőszövetkezetben a legszorgalmasabb munkát Matusek János, Sztrehárszki Istvánná, Mladoneczki Gé- záné, Lengyel Jánosné végezték. De sorolhatnánk a többieket is. Az említett elvtársak és elvtársnők igyekeztek mindig időben elvégezni a reájűk bízott feladatot.

Sztrehárszki István, községi párttitkár visz- szaemlékezik a télvégi időkre, s elmondja, milyen volt a politikai hangulat a községben, amikor a termelőszövetkezet megkezdte a közös munkát.

T

AVASSZAL, AMIKOR az Üj Tavasz Termelőszövetkezet munkáját beindítottuk, a hangulat a községben olyan volt, hogy ebből a tsz-ből nem lesz semmi sem, mert kevesen vannak, s a tagság nagy része asszonyokból áll. De a mi asszonyaink bebizonyították a nyár folyamán, hogy a viszontagságos időjárás ellenére is lehet eredményesen dolgozni. A termelőszövetkezet gazdálkodása tetszett a község egyénileg dolgozó parasztjainak. Ennek is köszönhető, hogy most ősszel, amikor megkezdtük a szervezést, a dolgozó parasztok viszonylag rövid idő alatt beléptek a termelőszövetkezetbe, s ezzel községünkben befejeztük a mező- gazdaság szocialista átszervezését.

A termelőszövetkezeti tagság többségét először az asszonyok alkották, kíváncsiak vagyunk arra, hogyan találták meg helyüket a tsz-ben ezek a derék asszonyok, akik a párttitkár elvtárs szavai szerint nagyon becsületesen, derekasan megállták helyüket. Mladoneczki Gézáné, az asszonyok nevében így beszélt erről a munkáról:

— Nagyon összebarátkoztak a helybeli asz- szonyok a termelőszövetkezetben. Többen is lakunk egy udvarban, s egymást követtük. Hozzáfogtunk a szőlőműveléshez és a többi munkához. Az árpát összecsomóztuk, betakarítottuk. Azért léptünk be, mert jobban és szebben szeretnénk élni. S azzal, amit a termelőszövetkezetben keresünk, a háztartásunkat szeretnénk kiegészíteni.

Eleit egy gazdasági év. Már láthatjuk azokat az eredményeket, amelyeket ez a kis közösség elért ebben az évben. Az év eredményeiről büszkén beszélt Sztrehárszki Istvánná, aki lelkesen dolgozott a női munkacsapatban.

— Munkánknak meglett az eredménye, Szépen kaptunk bort, árpát. 44 forint jutott egy munkaegységre, azután még a közösben is maradt 30 hektoliter bor és 40 mázsa árpa és mintegy 100 mázsa takarmány.

Szép eredményekkel zárják a gazdasági évet a sziráki tsz-tagok. Szeretnénk tudni azt is, hogyan alapozták meg a jövő gazdasági évet, mennyit vetettek az idei őszön? Hogyan néznek ki gabonavetéseik? Erre a tsz-elnök tud felelni.

— Elvetettünk 10 kh őszi árpát és 40 kh őszi búzát, ami igen szép eredmény az ilyen kis közösségben. Nagy segítséget nyújtott az Erdőkürti Gépállomás a vetésnél.

Az idei mezőgazdasági munkákban a tsz- tagok között gyakran megjelent az őszhajú,

nagybajuszú Mravik bácsi, a községi mezőgazdász, aki szaktanácsaival látta el a tsz- tagokat. Megkérdeztük Mravik bácsit, miért járt olyan nagy szeretettel a termelőszövetkezeti földekre és miért segített a tsz-tagok- nak olyan önzetlenül?

— Azért segítettem a tsz-tagoknak, mert még kevesen voltak, és csak a tavaszon kezdték meg a közös gazdálkodást, még járatlanok voltak a közös munkában. Én irányítottam a troktorosokat a szántás idején, a vetésnél is ott voltam állandóan, megtsiga- hengereztü'k a szántásokat, utána elvetettük vetőgéppel a magot, és újra megcsigahenge- reztük, s így most már nagyon szépen fejlődnek a gabonafélék.

Most, amikor a termelőszövetkezet területileg ilyen nagymértékben megnövekedett, ezek után is kíván segíteni Mravik bácsi a tsz-nek?

— Igen, én ezután is ugyanilyen lelkesedéssel, sőt, még nagyobbal dolgozom, mert most már az egész község tsz-község, az egész falu bent dolgozik. Így még nagyobb lendülettel, kedvvel segítem majd őket.

AZ IDEI ŐSZ megmutatta azt, hogy a ** kisparaszti gazdaság elmaradt termelési eszközeivel nem képes a száraz földön olyan eredmények elérésére, mint a modern nagyüzemi gépekkel dolgozó állami gazdaság, vagy termelőszövetkezet, éppen ezért a sziráki dolgozó parasztok egyre gyakrabban beszéltek arról, hogy jobb lenne már, ha ők • is közösen, egy táblában gazdálkodnának, egyesítenék a község dolgozó parasztjainak szorgalmát, új, nagyszerű eredmények elérésére. A helyi dolgozó parasztok , nagy figyelemmel kísérték pártunk VII. kongresszusának eseményeit, és egyre világosabb lett előttük, hogy valóban a nagyüzemi gazdálkodás az»ő jövőjük, a ő biztos holnapjuk. A község jó politikai hangulatát látva, a helyi pártszervezet,, a tsz-tagsága érettnek látta a helyzetet arra, hogy tovább lépjenek előre a nagyüzemi gazdálkodás fejlesztése terén. A gondolat élt a dolgozó parasztok között. Éppen ezért szükséges volt elindítani ezt a forradalmi folyamatot, amely a község tszJközséggé való alakulásához vezetett.

Mit tettek a helyi elvtársak annak érdekeben, nogy meginduljon a dolgozó parasztok áradata a tsz felé? Erről beszélt Sándor eivtars, a üeiyi íöidmúvesszövetkezet ügyvezetője.

— Elsősorban a helyi pártszervezet, a községi tanacs és a tömegszervezetek kepvise- ioioől megalakítottuk a szövetkezeti ej lesz- tesi bizottságot. Felmértük a helyi erőket, .számítás ba vettük az állami gazdaság dolgozóit is, akik a későbbiek során sokat segítettek. Ennek ellenére mégis úgy láttuk, kevésnek bizonyult az az erő, amely a községben rendelkezésre állt. Kértünk Salgótarjánból is, segítséget. Kaptunk is. Húsz elv- társ lejött Szirákra és négy héten keresztül segítettek a szervezési munkában. A salgótarjáni elvtársakat jó felkészültségükkel, udvarias magatartásukkal a dolgozó parasztok szívükbe zárták. Megszerették ezeket az elvtársakat és az elmúlt hetekben úgy érezzük erősödött községünkben a munkás-paraszt szövetség. A dolgozó parasztok kérik a salgótarjáni elvtársakat, hogy a jövőben, amikor majd közösen gazdálkodnak, keressék fel őket, és legyenek segítségükre.

Ügy hiszem, nem lesz ez pusztába kiáltott szó, mert a salgótarjáni elvtársak továbbra is eljönnek Szirákra és segítik majd a termelőszövetkezeti gazdálkodást. Szabó János, a salgótarjáni elvtársak vezetője erről így beszélt:

— Az elkövetkezendő időben a sziráki dolgozó parasztságnak megadjuk a megfelelő segítséget, hogy kialakítsák a gazdálkodás helyes formáját és az új vezetőség megtalálja a helyét, hogy a nagy gyakorlattal rendelkező dolgozó parasztok, akik a vezetőségbe kerülnek, megfelelően irányítsák Szi- rák dolgozó parasztságának jövőjét.

G

YAKRAN szoba kerül a sziráki dolgozó parasztság jövője, erről beszél nekünk Bányász János bácsi, aki 4 holdjával most az ősszel elsőként lépett be a termelőszövetkezetbe.

— Mi, dolgozó parasztok azért álltunk a tsz-be, hogy mind a növénytermelés, mind az állattenyésztés területén nagyszerű eredményeket érjünk el. Szép terveink vannak a gyümölcstermesztéssel is. Olcsóbban akarunk termelni, jobban akarunk élni.

A férfiak mellett sok asszony is belépett az ősz folyamán a tsz-be. Szép terveik vannak az asszonyoknak is a jövőt illetően, özv. Csalovszki Pálné így beszél a tervekről: — Szeretnénk, ha a termelőszövetkezet belterjes gazdálkodást folytatna. Itt említem a cukorrépát, mert hajlik a derekunk a kapáláshoz, meg a mákot, mert a mákosrétest is szeretjük. Azután későbben majd baromfival is szeretnénk foglalkozni.

Megnövekedett a tsz tagsága, megnövekedőit a földterület, megnövekedtek a tsz előtt álló feladatok is. A szorgalmas sziráki dolgozó parasztok mégsem félnek a nehézségektől. Mert ahogy eddig sem volt az Üj Tavasz Tsz egyedül a nehézségek legyűrésében, ezentúl sem lesz, mert a gépállomás, az állami gazdaság ezután is megadja azt a segítséget, amit eddig megadott. Erről beszél az állami gazdaság egyik mezőgazdásza:

— Az 1959-es évben is segítettük az Üj Tavasz Tsz-t. Segítettünk a vetésnél, majd szakmai támogatást is adtunk, nyáron gépet biztosítottunk az aratáshoz, ősszel a szüretnél és a vetésnél is segítettünk. Ezt a támogatást, ha szükség lesz rá, 1960-as évben is fenntartjuk.

A termelőszövetkezet szervezésében a helyi tantestület is kivette részét. Ügy beszélik, az úttörők is szeretnének egy kis iskolás szövetkezetei létrehozni, amelyben játszva megtanulnák a mezőgazdasági munkát. Her- boly elvtárs, az iskola igazgatója, az iskolások szövetkezetéről így beszélt:

— A tantestület tervezte már régebben, hogy az úttörők részére alakítanak egy kis iskolaszövetkezetét, amelyben tanulóink közvetlenül megismerhetik a közösségi életet, s közös munkával, jó irányítással gazdálkodnának kis területükön. Pintér András tanár vezeti majd ezt a munkát.

Csákvári Zsófika elmondja, hogy szeretnének egy kis zöldséget, burgonyát és kukoricát termelni ezen a pár holdon.

Sztrehárszki Júlia, kicsiny, ötödikes leány arról beszél, jó lenne, ha baromfit és nyú- lat is tenyésztenének.

A TERMELŐSZÖVETKEZET tagsága bi- ** zakodva tekint a jövőbe, hiszen a 3004/2-es rendelet rengeteg kedvezményt nyújt a tagságnak, no, meg a tagság szorgalma is biztosíték, hogy az Üj Tavasz tagságára valóban új tavasz virrad.

KATA JÁNOS