Nógrádi Népújság, 1960. december (16. évfolyam, 97-104-1. szám)

1960-12-31 / 104-1. szám

8 NÓGRÁDInipojsac 1959. december 31, A nagy reménységek éve Az utóbbi évtizedek történelmében nem volt esztendő, melyet az emberiség olyan nagy reménységgel fogadott volna, mint a most ránk köszöntő 1960-as évet. A hosszú, állhatatos küzdelem, a SzovjeŰinió vezette béketábor ke­mény harca az emberiséget pusztulással fenyegető nukle­áris kísérletek ellen, a mélyebb emberi, nemzetközi kap­csolatokat akadályozó hidegháború felszámolásáért, a né­pek jólétének emelkedését akadályozó esztelen fegyverke­zési verseny megszüntetéséért, döntő stádiumába jutott a csúcstalálákozó időpontjának javaslatával az új esztendő­re. Új fejezetet jelent a nemzetközi kapcsolatok történe­tében annak a szovjet javaslatnak elfogadása, • hogy a legfonosabb nemzetközi problémákat békés tárgyalások útján és nem fegyverrel kell elintézni. „Nekünk mindig az volt a véleményünk — írja Hruscsov elvtárs a nyugati államférfiakhoz intézett levelében —, hogy .éppen az állam­férfiak Csgmagasabb szintű találkozójának, útján lehet megoldani a leghatékonyabban a sürgető nemzetközi prob­lémákat. . A békeszerető emberek nagy várakozással tekintenek az Kilőtték ax első holdrakétát új esztendőbe, melyre megérett a Szovjetunió szívós küz­delmeinek eredménye: azok a nyugati államférfiak, akik egy évvel ezelőtt még hallani sem akartak a hidegháború fagyos légkörének megszüntetéséről, a nemzetközi prob­lémák legmagasabb szintű tárgyalások útján való rende­zéséről, legutóbbi javaslatukban készségüket fejezték ki, hogy kívánatosnak tartják a fő nemzetközi problémák megvitatására időnként tartandó csúcsértekezletet. .. A nagy fordulatot két tényező segítette elő: elsősorban a Szovjetunió nagy sikerei, az erőviszonyok eltolódása a szocialista tábor javára, másrészt az a tény, hogy az emberiség döntő többsége magáévá tette a béke ügyét és ezzel olyan nyomást gyakorolt saját államfér fiainak ál­lásfoglalására egyes nyugati országokban, aminek előbb- vtóbb engedniök kellett. Lapozzuk át egy sorsdöntő eszten­dő krónikáját, hogyan jutott el az emberiség a január elei csikorgó hidegnél dermesztőbb hidegháborús légkör­től a camp davidi találkozó nagy enyhüléséig és az év végé­re konkrét javaslatokban kifényesedett csúcstalálkozó út­jáig. Az 1959-es , esztendő első ajándékaként a szovjet tudo­mány elindította a csillagok felé az első holdrakétát, mely üzemanyag nélkül 1472 kg-ot nyomott. A rakéta a tudósok tervezte úton haladt a Hold irányában, a naprendszer első mesterséges bolygója lett. A páratlan tudományos ered­ményt világszerte mint az em­beriség diadalát ünnepelték, A világ érdeklődése a XXI. kongresszus felé fordul, 300 ezer fővel csökkentik a sxovjet fegyveres erőket A béke ereje előtt leomlik ax ellenállás fala, Genfben össxeülnek a külügyminisxterek a német kérdést. S ami nem kevésbé jelentős, tanácsadó minőségben meghívják mind két német államot. Ez az első eset, amikor kényte­lenek elismerni a nyugati ha­talmak is a Német Demokra­tikus Köztársaság létezését. Az értekezlet májusban kez­dődött meg Genfiben. A Szovjetunió újabb javas­lattal fordult április első nap­jaiban a nyugati nagyhatal­makhoz. Ezúttal is mint min­dig tanújelét adja békeszere­tő politikájának. Javasolja: kössennek megnemtámadási egyezményt a NATO és a varsói szerződés államai. Genfben összeült a külügy­miniszteri értekezlet. Vala­mennyi résztvevő nyíltan vall­ja, hogy Nyugat-Berlin béke­bontó frontváros. Az a tény, hogy Genfben Berlin kérdé­sét napirendre tűzték, komoly lépés előre és ugyancsak nem a nyugatnémetnek tetsző do­log. A Bolgár Népköztársaság nagy építkezéseiből Mennyi mozaikból rakódott össze az 1959-es év króniká­ja. . . Hiszen még nem szól­tunk az ébredő Afrika sza­badságot követelő népeinek küzdelméről, a gyarmati rendszer széthullásának tör­vényszerűen bekövetkező je­lenségeiről, az algériai nép c hősies harcáról függetlenségé- ‘ ért. De Gaulle és Adenauer r szerepéről a nyugati tábor- | ban, a marakodó NATO-szö- vetségesekről, a nyugati tá­bor mély ellentéteiről, a ka­pitalista rendszer nagy gaz­dasági problémáiról: „szabad­kereskedelmi övezet” és „kö­zös piac” harcáról. Az ameri­kai tőkések által fojtogatott délamerikai gazdasági életről a közel — és távolkelet kér­déséről. .. ami mind egy-egy része az eseményekben olyan gazdag esztendő történetének. Az újjáépülő Phönjan Rakéta a holdon, atomjégtörő a vixen Másfél tonnás űrrakétát lőttek ki a hold felé a Szov­jetunióban és ugyancsak út­nak indult a világ első atom- meghajtású jégtörőhajója. Vi­lágszenzációt keltett a két hír. A Holdrakéta mértani pontossággal haladt a szá­mára kijelölt útvonalon és fényképfelvételeket készített a Hold még eddig ismeretlen oldaláról. Es most, amikor tisztultabb, enyhültebb légkörben for­dulunk a nagy remények éve, az 196G-as év felé, tudjuk, hogy még sok tennivaló lesz addig, amíg a két társadalmi rendszer békés együttélésének kérdésében teljes megegye­zés jön létre. Az Adenauerek, Trumanok disszonáns hang­ja még belerikolt a népek békeálmaiba és figyelmeztet: a fegyverkezési hajsza vámszedői, a hidegháborús őrület megszállottjai itt élnek a mi világunkban, ha a kör las­san bezárul is körülöttük, és egyre jobban elszigetelődnek is a békét sóvárgó emberek tömegeitől, a halálgyárosok, gyarmattartók elszánt kis csapata ott áll mögöttük és ne­hezen mondanak le profitjukról. De ma már, amikor « túlsó oldalon is egyre több józan hang csendül fel, az emberiség derűsen nézhet az újesztendőbe, melynek kü­szöbén átlépve a csúcstalálkozóhoz, a nemzetközi problé­mákat békés úton megoldó tárgyalásokhoz vezet az út. És azok az erők, melyek a hidegháború korából átvezettek az enyhülés esztendejébe, amelyek sikerre vitték a csúcsta­lálkozó eszméjét, megoldják a kormányfői értekezletek so­rán az emberiség legégetőbb kérdéseit is, diadalra viszik a béke ügyét. hiszen ezzel az emberiség el­tépte a köteléket, mely ehhez a bolygóhoz kötötte. A január 2-án kilőtt rakéta egyben a szovjet tudomány olyan fölé­nyének hirdetője lett, ami rá kellett, hogy döbbentse a nyugati hidegháborús köröket is a megváltozott kilátásokra és ezzel a hosszú hónapok múlva bekövetkező enyhülés egyik előidézőjévé vált. Jegyzék a békeszerződés megkötésére Január 10-én Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere a Németországgal megkötendő békeszerződésre vonatkozó jegyzéket nyújtott át az Egye­sült Államok, Anglia és Fran­ciaország nagykövetének. A jegyzékkel egyidejűleg átad­ták a német békeszerződés szoviet tervezetét is a nvueati hatalmaknak, valamint az NDK és a Német Szövetségi Köztársaság kormányának. Ebben a Szovjetunió kifejti a második világháború ma­radványai felszámolásának szükségességét, a német kér­dés elodázhatatlan rendezésé­nek döntő fontosságát. lis életének növelésében áka runk versenyezni..A szov jet államfő ezáltal nyomaté kosán aláhúzta a kongresz szus zárszavában is a Szov­jetunió békepolitikájánal egyik sarkalatos tételét... Február elején a Szovjet­- unió újabb tanújelét adta a • békés szándékainak. 300 ezer- fővel csökkentették a fegy- - vereserők létszámát. A nagy­arányú létszámcsökkentés igen nagy visszhangra talált. Az angol miniszterelnök Moszkvában Február hónap jelentős ese­ménye volt Macmillan és Sel- wyn Lloyd külügyminiszter Szovjetunióba való érkezése. Az angol küldöttség látogatá­sa igen jelentős esemény volt. A küldöttség vezetői ta­lálkoztak Hruscsowal is és jelentős mértékben előrelép­tek a szovjet-angol kapcsola­tok normalizálódásában. Meg­állapodás jött létre több kul­turális és más téren törté­nő cserékre. A békevilágtanács ebben az időben ülésezett és mint határozatuk leszögezte java­solják a hidegháború felszá­molását, a mielőbbi csúcsta­lálkozó megtartását. Hruscsov elvtárs az NDK-ban A tavaszon nyílik meg a lipcsei vásár a kereskedő vi­lág seregszemléje. Negyven­kilenc ország vitte áruját Lipcsébe s itt találkozott Ke­let és Nyugat. A vásárt Hrus­csov elvtárs is meglátogatta s a nagygyűlésen melynek ő volt a szónoka mintegy ne­gyedmillió ember vett részt. Hruscsov elvtárs ugyanakkor Berlinbe is ellátogat, ahol ki­jelenti, hogy a német béke- szerződés megszabadítaná a népeket a háború nyomasztó veszélyétől. S ezt követi nem sokkal a Szovjetunió kormá­nyának jegyzéke, melyet a nyugati nagyhatalmakhoz jut­tattak el, a békeszerződés megkötéséről. Hruscsov elvtárs Amerikában A béke és a ba rátság követe. Hruscsov elvtárs beszámolójá­val kezdetét vette január 27-én a Kreml üléstermében a Szov­jetunió Kommunista Pártjá­nak XXI. rendkívüli kong­resszusa, melynek jelentősége messze túlnőtt a Szovjetunió határain. A kongresszus nem­csak a kommunizmushoz ve­zető nagyszerű utat mutatta meg az egész emberiségnek, hanem az emberiség békéjé­nek, a népek békés életének ragyogó távlatait is feltárta. A kongresszuson elfogadott hétéves terv döntő jelentő­ségű a szocializmusnak a ka­pitalizmussal vívott békés- gazdasági versenyében. Mint 1 Hruscsov elvtárs zárószavá­- ban kijelentette: „... békés- versenyt akarunk a kapita­- lista országokkal. A termelő- e erők fejlesztésében, az ország ° gazdasági erejének fejlesztésé­ben, a nép anyagi és kulturá­taikat. Igen jelentős, hogy a leendő külügyminiszteri érte­kezlet elfogadta azt a szovjet javaslatot, hogy vitassák meg A hónap végén a nyugati ■ hatalmak átadják Moszkvá­■ ban a külügyminiszteri érte- : kezletre vonatkozó javasla­És most elérkeztünk, „az év eseményéhez”, mely talán hosszú századokra megszab­hatja az emberiség sorsát: Hruscsov amerikai útjához, az ENSZ-ben ismertetett szov­jet leszerelési javaslathoz, a Camp David-i megbeszélés­hez az amerikai elnökkel. Hruscsov amerikai utazása előtt röpijlt a végtelenbe az emberi szellem csodálatos al­kotása a Lunyik... Néhány nappal később pedig Hrus­csov elvtárs szeptember 18-án az ENSZ közgyűlésén elmon­dott beszédében ismertette az általános és teljes leszerelés­re vonatkozó szovjet bókeja- vaslatot, a világtörténelem leghatalmasabb békeszózatát, a nagy tervet, amely ellen még az amerikai sajtó szerint sem tehet kifogást emelni. Hruscsov amerikai útja, ez a történelmi jelentőségű látoga­tás felolvasztotta a hideghá­ború jeges légkörét, elültette a szívekben a reményt, hogy lehet az embernek békében élni, megszűnhet a feszült­ség az őrült fegyverkezési hajsza és a népek jólétére lehet fordítani a háborúkra költött milliárdokat. Ami azóta történt: a kínai népköztársaság kikiáltásá­nak 10. évfordulója, mely csodálatos eredményeit mutat­ta fel a kommunizmus út­ján haladó kínai népnek, a megbolydult nyugati világ államférfiainak sorozatos uta­zásai, tanácskozásai; mind azt jelzik, hogy a nemzetközi élet­ben nagy változást hozott az erőviszonyok eltolódása a ■ szocialista tábor javára, mely ugyanúgy megmutatkozik a szovjet tudomány diadalmas előretörésében, mint a népi Kína bámulatos eredményei­ben. i i Az „évszázad fényképében“ \ a Hold túlsó oldalának fel- " tárt rejtélyeiben csakúgy, ; mint a szocializmus útján ha- ' ladó minden ország sikerei- ben. Erről adott számot az MSZMP VII. Kongresszusa is, . melynek jelentőségét éppen i ezeknek a közös sikereknek, [ eredményeknek feltárása tet­te nemzetközi jelentőségűvé, azonkívül, hogy Hruscsov elv- 1 társ Budapesten elmondott " beszédében támasztotta alá újabb nagyjelentőségű meg- . állapításokkal a békés együtt- i élés politikáját, kíméletlenül 5 leleplezve azokat, akiknek t nem érdeke az emberiség . boldog, biztonságos feszült- 5 ségmentes élete. Ellentétek a nyugati kormánykörökben

Next

/
Thumbnails
Contents