Nógrádi Népújság, 1960. december (16. évfolyam, 97-104-1. szám)

1960-12-28 / 104. szám

6 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1960. december 28. A jövő évi növényvédelmi feladatok a termelőszövetkezetekben Ismeretes, hogy az ötéves terv folyamán mezőgazdasá­gi termelésünket 32 száza­lékkal kell emelni. Célunk hogy egységnyi területen nö­veljük a terméshozamokat, többet és jobban termeljünk. Különösen jelentős az 1981 év, mivel ötéves tervünk első évét kezdjük meg, s az ala pokat rakjuk le. A növény- védelem a mezőgazdasági termelésnek szerves részét képezi. Az időben és szakszerűen alkalmazott növényvédelmi munka, a terméshozamok emelésének egyik fontos té­nyezője. Ebből kiindulva szükséges, hogy az ez évi ta­pasztalatokat leszűrve fel készüljünk a jövő évi felada­tok. elvégzésére, s meghatá­rozzuk a következő irányvo­nalakat és módszereket. Ez annál is inkább fontosabb, mivel a szántóterület döntő többsége már ez évben is, de a jövő évben méginkább a szocialista szektorhoz tarto­zik. A növényvédelmi géppark­kal számvetést végezve meg­állapíthatjuk, hogy egyetlen termelőszövetkezetünk sem rendelkezik nagyüzemi nö­vényvédelmi géppel, a jelen­legi adott helyzetből kiindul­va a iövő , évben szükséges­nek mutatkozik, hogy a Nö­vényvédő Állomás meglévő gépparkját intenzívebben, járási körzetenként csoporto­sítsa, ezzel is közelebb vigye a gépeket a termelő üzemek­hez. Kívánatos, hogy minden járási székhelyen kihelyezett egységek működjenek a meg­lévő gépparktól és a felme­rült munkaigényektől függő­en. Igv nagyobb lehetőség nyílik a tanácsi szervek ré­szére — ismerve a helyi adottságokat és lehetősége­ket — a Növényvédő Állo­mással együtt az üzemi vé­dekezések megszervezésére, illetve a gépeknek a terme-1 lőszövetkezetekbe történő irányítására. Megkönnyíti a jövő évi munkát az is, hogy a Nö­vényvédő Állomás szakem­berei a tanácsi szervekkel együttműködve részt vesz­nek a jövő évi termelési ter­vek felülvizsgálatában is. Ebben az évben minden ter­melőszövetkezetnél a növény- védelmi munkának legyenek gazdái, s törekedjenek arra, hogy a kártételt megelőzzék. Gyümölcsöseinkben erős a pajzstetű és az almamoly fertőzés. Emiatt termelőszö­vetkezeteink az export, de a belföldi értékesítésnél is komoly jövedelemtől esnek el. Ennek megszüntetése ér­dekében feltétlenül szüksé­ges elvégezni a gyümölcsfáig téli tisztogatási munkáit. E munka el nem végzése az1 eredményezi, hogv a perme­tezések drágábbak, eseten­ként hatástalanok maradnak. Az üszök-betegségek is sok ezer forint értékű kárt tesznek gabonavetéseinkben Ezért el kell érnünk, hogy a jövő évben minden termelő- szövetkezet gabonavetőmag­ja csávázva kerüljön a talaj­ba. Sokkal nagyobb gondot kell fordítanunk a gabona- futrinka (csócsároló) elleni védekezésre is. Különösen a pásztói járás területén szá­míthatunk a jövő évben is csócsároló veszélyre. Fontos a gabonafutrinka elleni vé­dekezés a jelenlegi időszak­ban azért is, mert a nagy­üzemi gazdálkodás kialaku­lásakor nem mindig tudjuk még elérni, hogy gabonát gabona ne kövessen. Gyakor lati tapasztalatok azt bizo­nyítják, hogy a vegyszeresen gyomirtott gabonák kh.-ként egy-két mázsával többet te­remnek. Megyei viszonylat ban ez azt jelenti, hogy évenként kb. 1500 vagon többletgabonát nyerhetünk. A jövő évben a vegyszeresen gyomirtott gabonaterületek arányát növelni szükséges. Termelőszövetkezeteink adottságainak megfelelően, a lehetőségekhez mérten al­kalmazni kell az új eljáráso­kat és módszereket is. Ilyen ér módszer a kukorica, si- mazinos — atrazinos vegy­szeres gyomirtása. Eddigi tapasztalatok szerint e mód­szerrel' kb. 20—25 százalékos termésnövekedést érhetünk el. E vegyszerrel a kétszikű mellett a tarackot is kiirthat­juk, és az egész tenyészidő alatt kukoricánkat gyom­mentesen ‘ tarthatjuk. Gya­korlatilag elérhetjük, hogy a kukoricakapálást kikapcsol­hatjuk. Megyénk területén a jövő évben is erős burgonyabogár fertőzésre számíthatunk. Tudnunk kell, hogy kor­mányrendelkezés írja elő; a burgonyabogár elleni véde­kezés a termelők • és terme­lőüzemek kötelessége. Ter­mészetesen a Növényvédő Állomás gépkapacitása ere­jéig elsősorban a nagyobb összefüggő burgonya-vetéste­rülettel rendelkező termelő- szövetkezeteknek ad segítsé­get, s végzi üzemi védekezés formájában az előírt díjtéte­lek szerint a munkát. Egy burgonyatábla nagysága leg­alább 20—30 kh legyen, ami egy nagyüzemi gép napi tel­jesítményének megfelel. *A ter­melőszövetkezetek az 50 szá­zalékos DDT. permetezőszer mellett DDT porozószert is rendeljenek s főleg az utóbbit tudják felhasználni-------------------— el sősorban saját maguk is. A jövő évben különös gon­dot kell fordítani az apró­mag termesztésre is mivel ez a termelőszövetkezetek ré­szére komoly jövedelemfor­rást jelent. Ennek érdeké­ben szükséges elvégezni a tarló és zöldbimbós vegy­szeres porozási munkákat, mely elősegíti a terméshoza­mok emelkedését. Megyénk termelőszövetkezeteinél tör­ténő jövő évi gyakorlati nö­vényvédelmi munkák sikere érdekében ezeket a fő el­gondolásokat kívántam is­mertetni. Ha mindezeket a jelenleg folyó tsz termelési tervek készítésénél figyelembe vesz- szük és a gyakorlatban meg is valósítsuk, úgy gondolom, hogy közelebb kerülünk mindannyiunk közös céljá­hoz, termelőszövetkezeteink további megerősítéséhez. Kerekes Gyula Mohorai Növényvédő Állomás SZAKEMBERNEVELÉS A MEZŐGAZDASÁGNAK A sangháji és a város kör­nyéki mezőgazdasági techni­kumokban és szakiskolában sokezer új mezőgazdásági szakembert képeztek az utóbbi két évben. Csupán az újonnan képzett traktorosok és gépkezelők száma megkö­zelíti a 11 000-et. Több mint 30 000 különféle mezőgazda- sági szakembert képeztek a •legutóbbi iskolai évben a \ népi kommunák saját közép-1 iskoláiban. < i------------------------ i t SZ ÉCSÉNY j MONOGRÁFIÁJÁNAK < ELKÉSZÍTÉSÉT TERVEZIK ( f Régi könyvek, jegyzetek! alapján Sugár György, Wolft Ida és Nagymarosi László' háromtagú kollektívája ada- ( tokai gyűjt a nagyközség mo-j lográfiájának elkészítéséhez. ( Azt is tervezik, hogy aj tözség történetét előadások C ioorzatában ismertetik majd (, i helyi lakossággal. > A sajtó hasábjain több esetben foglalkoztam megyénk üzem- egészségügyével. Kifejtettem azokban, hogy szocialista társa­dalmunk célkitűzése dolgozó né­pünk élet- és munkakörülmé­nyeinek szüntelen javítása. Dol­gozó népünk anyagi jóléte: a többtermelés. Többet termelni azonban csak az egészséges em­ber képes. Mennél kevesebb dolgozó esik ki a termelésből, annál jobb lesz népgazdaságunk helyzete. Éppen ezért a gyógyí­tás mellett nagy súlyt helyez kormányzatunk a megelőző - preventív — orvoslásra is. Ismeretes, hogy bányászaink­nál, ipari és mezőgazdasági dol­gozóinknál milyen nagy mérték­ben elszaporodott a fertőzéses, gombás bőrmegbetegedés. A fer­tőzés és következményeinek le­küzdésére a szakemberek ko­moly erőfeszítéseket tesznek, de munkájuk csak akkor lehet ered­ményes, ha ezen erőfeszítéseket társadalmi szakszervezeti vona­lon is támogatják. Több évi kutatómunka során új gombaellenes szert kísérletez­tek ki, melyet Mykofen hintőpor néven már forgalomba is hoztak. Ez a szer a gombás fertőzések megelőzésére és a már kezelt Bőrgombásodás megelőzése Mykofen hintőporral gombásodások visszatéréséne megakadályozására szolgál. Mykofen hintőpor minél nagyob mértékben való elterjedését ki vánjuk biztosítani, ezért nem csak gyógyszertárak, haner, illatszerboltok, fürdők, ■ trafikot is árusítják. A bányászati dolgozók 60-7 százaléka és a gyáripar terüle tén foglalkoztatottak tekintélye százaléka is a láb gombás bőr betegségében szenvedne fertőzés rendszerint közös fürdőben, tu solókban jön létre. Ezért fürdéi tusolás után a szárazra töröl testrészt a Mykofen hintőporra be kell hinteni. A hintőpor 100 grammos szó ródobozban. 4,20 forintos árba? vásárolható. Egy doboz a nap fürdés, tusolás utáni használati mellett kb. 4—6 hétig elegendő A Mykofen hintőpor a megelő zésre szolgál, így SZTK vényei nem rendelhető. Helyes lenne tehát, ha a My kofen hintőport nemcsak as üzemi fürdők, de a területi für dők is rendszeresítenék a bőr- gombásodás megelőzése céljábó, megyénkben. DR. HOMOKI LÁSZLÓ SZTK ellenőrző CIKKÜNK NYOMÁN: Ne csak dísz legyen a kávéfőző VÁLASZOL A VENDÉGLÁTÓIPAR A kávéfőző gépeket a Keres­kedelmi Gépgyár gyártja és ezért a szükséges alkatrészek gyártá­sát is a fenti vállalatnak kell biztosítania. Közöljük, hogy a kávéfőző gépekhez szükséges al­katrészeket a fenti vállalattól több esetben megrendeltük, de ez mindig elutasítást nyert. 1960. július 27-én megrendeltük a szük­séges alkatrészeket, amelyet a fenti vállalat 1960. augusztus 12-én átiratában lemondott, hivatkozva a Bk. M. 51/1960. (K. É. 20.) Bk. M. utasításra, amely a Balassa­gyarmati Vegyesipari és Javító Vállalatot jelöli ki a vendéglátó vállalatnál üzemeltetett gépek karbantartására és javítására. A kijelölt vállalat a karbantartáso­kat és javításokat szakmunkás és alkatrész hiányában nem tud­ja vállalni, továbbá a Salgótar­jáni Vegyesipari Vállalat sem tudja vállalni, mert megfelelő kapacitással nem rendelkezik. 1960. június 6-án a Bk. M. Ven­déglátó Főigazgatósághoz átír­tunk és kértük, hogy a szüksé­ges alkatrészeket a Kereskedelmi Gépgyáron keresztül biztosítsák. Ugyanezzel a levéllel kísérőként a Nógrád megyei Tanács VB. Kereskedelmi \Osztályát is kér­tük, hogy a szükséges alkatré­szek beszerzéséhez a segítséget adja meg. 1960. augusztus 26-án a Belkereskedelmi Minisztérium Ipari Tröszttől olyan választ kaptunk, hogy 1960. szeptember 10-én az általunk felvetett prob­lémára visszatérünk. I960, szep­tember 23-án a Belkereskedelmi Minisztérium Ipari Tröszthöz új­ból átírtunk a szükséges alkat­részek ügyében, melyre mind a mai napig választ nem kaptunk. A Nógrád megyei Tanács VB. Kereskedelmi Osztályához hasonló kéréssel fordultunk, de erre sem kaptunk választ. Vállalatunk át- érzi és tudja, hogy a Vendéglátó Vállalat a dolgozókért van, de a legnagyobb erőfeszítés ellenére sem tudta a mai napig sem be­szerezni a szükséges alkatrésze­ket: Vagyis nem a Vendéglátó Vállalat teljes hibája az, hogy egyes kávéfőző gépek nem üze­melnek, mert ezeket a gépeket alkartész nélkül megjavítani nem lehet. Az elmúlt va­sárnap jelentős esemény színhelye volt a balassa­gyarmati határőr laktanya. E na­pon elérkezett az eskütétel felemelő pillanata, amely egy egész életen át emlékezetes marad az esküt tett fiatal határ­őrök szívében. A laktanya ka­pujában már ko­ra reggel sok-sok szülő, menyasz- szony, feleség, testvér várta a ta­lálkozás boldog örömét szeretteik­kel. Ez ugyan egy kicsit nehezen ment 'a látogatók jóvoltából, mert sokáig tartott, míg mindenki átadta megőrzésre a lá­togatás végéig a másfél-kétlite­res egri, gyöngyö­si borokkal telt üvegeket. Ve ezt minden kedves lá­togatónk megér­tette, hogy a ka­tonai szabályza­tok nem engedik meg a szeszesital fogyasztását a laktanyán belül. A határőrök életében oly nagy­„Én... a dolgozó magyar nép fia,% eszküszöm .. y jelentőségű ünne­pen részt vett Jakab Sándor elv­társ, az MSZMP Megyei Bizottsá­gának első titká­ra, Lakatos elv­társ, megyei párt- bizottság osztály­vezetője, a társ- fegyvernemek képviselői, es más kedves vendégek. Pontban 10 óra­kor elkezdődött az eskütétel ünnep­sége. Nyílegyenes sorokban sorakoz­tak fel a szaka­szok, s miután el­hangzott Szom­széd szds. elvtárs ünnepi beszéde, megkezdődtek az eskütétel ünne­pélyes pillanatai. A harcosok öröm­től sugárzó arc­cal, keményen, határozottan lép­tek ki a sorok­ból, hogy esküt tegyenek a mi drága, szabad ha­zánk szabadságá­nak, függetlensé­gének megvédésé­re. A fiatal har­cosok kezében ap­ró papírlap, rajta az eskü szövege, és egymás után csendülnek fel az eskü szavai: „En, ... a dolgozó ma-Jj gyár nép fia es­küszöm. ..Az eskütételre érke-\ zett szülők közüli sokan ott állnak' határőr fiuk mel-( lett, s szinte ve-í lük együtt mond-'', ják az eskü szö-i vegét... „Eskü­szöm, hogy hazá­mat, a Magyar Népköztársasá­got, minden kül­ső és belső ellen­ség ellen, életem feláldozásával is megvédem.” Az újonc határ­őrök ezen a na­pon a legigazibb, a legszentebb ügy­re, a dolgozó nép fegyveres szolgá­latára, szocialista hazánk határai­nak őrizetére es­küdtek. Szállnak az es­kü szavai. Moz­dulatlan a kéz­ben a fegyver, csak a szív ver hevesebben, s a katonává érett férfi szavát adta a haza védelmé­re. Ezen a napon ismét erősebbek lettünk. Terényi György fhdgy. Életbiztosítás hét személy részére E biztosítási módozat szerint két személy közösen köthet életbiztosítást. Férj és feleség, vagy két má­sik családtag, egyaránt gondoskodhat saját jólétük­ről, haláluk esetén családjuk megsegítéséről. A BIZTOSÍTOTTAKNAK A BIZTOSÍTÁSI TARTAM végén az Állami biztosító kifizeti a BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEGET, HA IDŐKÖZBEN VALA­MELYIKÜK MEGHAL, A TELJES BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG AZONNAL KIFIZETÉSRE KERÜL. A biztosítási díj megállajníása mindkét biztosított életkorának figyelembe vételével történik. Például: 40 éves férj és 35 éves feleség 20 évre szóló, 20 000 forintos összegű biztosításának havi dija 80 forint. A biztosítás két évi díjfizetés után díjmentesíthető, visszavásárolható és kölcsönt lehet rá felvenni. Kérjen részletes téjé&cztatésl ez Állami Sizíosüé lkjaitól. (675) Az egyén érdekében.,. Hazánkban ma már több millió ember takarékoskodik, ismeri a takarékoskodás előnyeit, hasznát a maga és a tár­sadalom számára. Egyre többen értik meg megyénk lakói közül is, hogy nem az államnak, saját magának takarékos­kodik mindenki, hiszen a pénz a betétkönyvben is a beté­tes tulajdonát képezi. Akkor veszi fel és költi el, amikor akarja és még kamatot is fizetnék utána, vagy nyeremény­ben részesülhet. Az állam nem azért támogatja a takaré­koskodás gondolatának elterjesztését, hogy közvetlen hasz­not húzzon belőle. Elsősorban azért, mert a takarékos, be­osztó emiber jobban gyarapszik, maga is hozzájárul saját életszínvonalának emeléséhez, — következésképpen megelé- gedettebb dolgára az országnak. Másodsorban: az állam a betétbe helyijeit pénzt a népgazdaság fejlesztésére fordítja addig, amíg azt a betétes nem kívánja felhasználni — la­kásépítés, közlekedésfejlesztés, kulturális és szociális léte­sítményekre, stb. A népgazdaság fejlesztésére fordított ösz- szegből is közvetve, az r.'yer betéteseknek van hasznuk, hi­szen á fontos beruházások eredményét mindenki élvezi. Ezért tehát a pénzzel való takarékoskodás, azaz a betét- gyűjtés népgazdaságunkba.! fontos szerepet tölt be. Elmondhatjuk, hogy- a lakosság a múltban is takaré­koskodott. Csakhogy a múltteli és a jelenlegi takarékosság között lényeges, alapvető különbség van. Ma már az em­berek tudatába szinte belerögződött a takarékoskodás szük­ségessége. Egyéni jelentőségével nap mint nap több és több em­ber lesz tisztában. Megyénkben jelenleg 30 136 ember ren­delkezik betétkönyvvel, s a betétállomány meghaladja a 81 millió forintot. A takarékosságra való nevelés munkájában vesz rész a Kölcsönös Segítő Takarékpénztár is, melyből több mint száz működik megyénkben, közel 13 ezer taggal. A tanulók mintegy 80—85 százaléka gypjti össze megtaka­rított filléreit az iskolai takarékbélyegben, amely az elmúlt tanévben több mint 2 millió 700 ezer forintot tett ki. Ezek a nagyszerű eredmények éppen fenti állításunkat bizonyítják Az:, hogy ebben az esztendőben mintegy 28 mil­lió forinttal emelkedett a betétállomány, a betétkönyvek emelkedése pedig meghaladja az ötezer darabot, azt mu­tatja, hogy megyénk lakosai közül minden nyolcadik em­bernek van már takarékbetétkönyve. S ha a KST-ta:gok és az iskolai bélyegtakarékoskodásbán résztvevő tanulók létszámát is figyelembe vesszük, akkcír megállapítható, hogy a megyében minden 3,5 ember takarékoskodik valamilyen formában. Az egyéni takarékoskodás gondolatának elhintésében nagy munkát vállaltak magukra az Országos Takarékpénz­tár és a pqstahivatalok dolgozói. A jó kapcsolatok kiépítése alapján, vagy családlátogatások útján végzik nevelőmun­kájukat, s ezzel segítik elő a betétállományok növekedését, így érték el, hogy a megyében is, a legmagasabb az átlag­betét, például a kazári postahivatalnál: 1128 forint. Mátra- szelén a község 1287 lakosa közül 391 rendelkezik betét­könyvvel — ami a lakosság 30 százalékának felel meg. A községben levő lakóházak száma 344, s így Mátraszelén megvalósították azt a korábbi verseny célkitűzést: ahány ház, annyi betétkönyv, mi több, lassan azt is elérik, hogy ahány család van a községben, annyi betétkönyvvel is ren­delkeznek majd. Ugyanilyen eredménnyel dicsekedhetnek Salgótarján és Balassagyarmat lakói is. És így lehetne so­rolni tovább azokat az eredményeket, amelyeket megyénk dolgozói éppen az egyéni takarékoskodás terén elértek, a taakrékosságnak azokban az ágaiban, amelyet kormányunk biztosított számára, amelyéket már megismertek, megsze­rettek, De megállapítható az is, hogy megyénkben is egyre több azoknak a száma, akik elő akarnak minden embert segíteni céljai elérésében, ezért szószólói a takarékosság he­lyes formájának, a takarékbetéteknek, tanítják és nevelik az embereket a takarékoskodásra. A felszabadulás előtti évek takarékoskodásának keser­ves emlékei már-már elmúlnak dolgozóinkban. Egyre töb­ben értik meg, hogy az állam törvényerejű rendelettel biz­tosítja a betéttulajdonosok jogait, s védi azokat. Ezért pél­dául az összeg kifizetéséért az állam szavatol, a betétek titkosak, adó- és illetékmentesek, polgári, jogi tartozások tejében nem foglalhatók le, örökölhetők stb. E törvényerejű rendelet tehát olyan jogokat biztosít, amely céljai elérését segíti elő a betevőnek. Ipari üzemeinkben nagy tért hódított magának az anyag­gal. idővel való takarékoskodás. Ennek példájára még szé­lesebb körben kell elterjesztenünk az egyéni takarékosság gondolatát, fontosságát, dolgozóinkat a magánéletben is az ésszerű takarékosságra kell nevelni; másszóval az egyéni ás népgazdasági érdeknek megfelelően társadalmi üggyé kell tenni Az erre hivatott emberek használjanak fel min­den adottságot a takarékoskodás gondolatának magyará­zására. hogy mindjobban éljen dolgozó népünk, hogy minél több új ház épüljön, több televízió, rádió kerüljön a mun­kások otthonába, hogy szebbé, boldogabbá, kiegyensúlyozot­tabbá tegyük az emberek életét.

Next

/
Thumbnails
Contents