Nógrádi Népújság, 1960. december (16. évfolyam, 97-104-1. szám)

1960-12-17 / 101. szám

4 nógrádi népüjsag 1960. december 17. Eredményesen patronálja az iskolát a Naqybátonyi Szolgáltató Vállalat Megyénk egyetlen 12 osztályos iskolája Nagybá- tonyban működik. Az új­típusú oktatási rendszer fejlesztéséhez sok segítsé­get nyújt a Nagybátonyi Szolgáltató Vállalat. Ez a támogatás elsősor­ban abban nyilvánul meg hogy segítik fejleszteni az iskola berendezese t, jooo körülményeidet biztosítani a tanulók számára. Így például társadalmi mun­kában végezték el a javí­tásokat a kazánházon, hogy megindulhasson a fűtés. Megcsinálták a han­gosbemondót is és azt be­vezették minden osztály­ba. Megszervezték a tár­sadalmi támogatást az ú; iskolai padok összeszere­léséhez, amelynek nyomán több száz ilyen padot csa­varoztak össze. Nagyobb mennyiségű, a vállalatnál már nem használható anyagot bocsátottak a po­litechnikai oktatás rendel­kezésére. Jövőre bevezetik az is­kolában az 5+1 -es okta­tást. Ennek keretében to­vábbi támogatást nyújt majd a vállalat az isko­lának előadások tartásá­val, a szükséges anyagok biztosításával, a gyakorla­ti oktatással. Az iskola és a vállalat közötti kap­csolat fejlesztését szolgál­ja az is, hogy a két szerv vezetői rendszeresen fel­keresik egymást, kölcsö­nösen megbeszélik és el­döntik azokat a felada­tokat, amelyek a jobb ta nulási és tanítási körül­mények megteremtéséhez szükségesek. n családi nevelés hatása a gyermek világnézeti fejlődésére (Vadas loiámíwéiíi kiáll itala rßalai s (ujij at m a ta n Budapest, Pozsony, Prága és Kassa ütán Balassagyarmaton Is bemutatásra kerül Vadas Ernő fotóművész gyűjteményes kiállí­tása. A közel 150 képből álló ki­állítást december 18-án délelőtt 11-kor Schuchmann Zoltán or­szággyűlési képviselő nyitja meg a Palóc Múzeumban. A világnézeti nevelés kér­dése egyre jobban fog­lalkoztat bennünket s mindazokat, akik közművelő­désünk ügye iránt felelősséget éreznek. Az általános iskolai tanév­nyitó utasítás is főfeladatként jelölte meg többek között a szocialista világnézet tudatos alakítását, formálását. El kell érni, hogy a gyermek meg­értse, mi történik körülötte, megértse a természet és a tár­sadalom jelenségeinek, ese­ményeinek okait, azok tör­vényszerűségeit. A nevelők túlnyomó többsége a tanulók világnézetét két úton igyek­szik fejleszteni: a tananyag elsajátításával, valamint a ta­nulók iskolai és iskolánkívüli élettevékenységének megszer­vezésével, értelmi és érzelmi ráhatással. Nehezíti munkánkat a gyermeknevelésben, hogy igen sok gyermeknél kettős világ­nézeti hatás érvényesül. Az egyik, az iskola tudományos világnézetet formáló, túl­nyomóan pozitív, a másik, a családi otthon nem minden esetben kedvező, gyakran visszahúzó hatása. Azt kell mindenekelőtt vizs­gálni, hogy képes-e a család vállalni a világnézeti nevelés feladatait, megvannak-e a családban a világnézeti ne­velés feltételei. Világnézetünket pártos ál­lásfoglalás jellemzi, amely arra kötelez, hogy a haladás oldalára álljunk, a munkás- osztály ügyét tegyük magun­kévá, s minden erőnkkel a proletariátus pártja politiká­ját, egy emberséges társada­lom megteremtését szolgáljuk. Ebből következik, hogy a családban folyó sikeres vi­lágnézeti nevelésnek is fel­tétele tehát, hogy a szülők pártos, osztályharcos állás­pontra helyezkedjenek. Osz­tályharcos álláspont szem­pontjából azonban nagy kü­lönbségek vannak a szülők között. Általában a szülők­nek három nagy csoportjával találkozunk oktató-nevelő munkánk során: öntudatosak­kal, akiknek száma örvende­tesen emelkedik, az ingado­zókkal és a közömbös szü­lőkkel. Az öntudatos szülők osztályharcos szellemben ne­velik gyermekeiket is. Ezek­nek a gyermekeknek a fej­lődése az iskola és a családi nevelés hatására, viszonylag töretlen. Az ingadozó szülők, maguk sincsenek egyértelmű állás­ponton. Szokásaik a múltba vonzzák, napi munkájuk azonban a jelenhez kapcsol­ják őket. Ügy jellemezhet­nénk ezeket a szülőket, hogy féllábbal még a múlt tala­jára támaszkodnak, de a jelen­ben élnek, s az eljövendő újra tekintenek. Különböző mértékben, de ők is haladni akarnak, s gyermekeikkel együtt járják meg a mar­xista—leninista világnézet el­sajátításának útját. A közömbös szülők osztály­helyzetükből, ellentétes nevel­tetésükből, vagy jelen sértő­döttségükből kifolyólag ide­genek a proletariátustól. Esz­mei alap nélkül, csak napi jólétükön, futó kellemetlen­ségeiken mérik hovatarto­zásukat. Egyéni látókörük szűkreszabott, a közösség jö­vője iránt közömbösek. Az ilyen szülők gyermekeik előtt sem titkolják érdektelenségü­ket, a világnézeti kérdések iránt. Passzív, lelkesedésnél­küli gyermekeket nevelnek. F eltehetjük a kérdést, vajon családjaink min­dennapi gyakorlata al­kalmas-e arra, hogy sikeresen formálja a fiatalok világné­zetét? Tapasztalat az, hogy a világnézeti nevelés feltételei közül az elvek és gyakorlat egysége tekintetében mutat­kozik a legtöbb hiányosság. A legtöbb szülő a világnézeti tételek elfogadása mögött kullog a gyakorlatban. A gyermekre a hiányos, meg­alkuvó gyakorlat mély benyo­mást tesz: kételyeket ébreszt, hitet rombol. A gyermek összeveti a szülők által val­lott nézeteket a tetteikkel. A hirdetett elveket a meg nem felelő, meghunyászkodó gya­korlatukkal, s a kettő ellent­mondását látva megrendül benne a helyesnek elismert nézetekbe vetett hit is. Szo­morúbb a helyzet az alakos- kodó gyakorlat következtében az ingadozó és közömbös szü­lők esetében. Minél több nőt a kiszbe! Valaha a KISZ megalaku­lása idején a kétkedő egyé­nek fennhangon hirdették, hiábavaló fáradtság, a szer­vezési munka, a KISZ úgy sem felel meg céljának. Nem tudja összefogni az ifjúsá­got. Ezekre a kétségekre ma már az idő felelt meg.' Sok egyéb tény mellett például a küldöttértekezletek is bi­zonyították: ifjúságunk magá­énak érzi a KISZ-t. Azaz álljunk meg egy szóra. If­júságunk. A salgótarjáni if­júság körülbelül 55 százalé­ka lány és 45 százaléka fia­tal férfi. Ennek ellenére a küldöttértekezleten csak kö­rülbelül 25 százaléka volt a nőküldött, s ez a szám hí­ven tükrözte az ifjúsági szer­vezet összetételét. A KISZ-nek jóval többel kell foglalkoznia a leányok nevelésével. Ennek érdeké­ben már megalakultak a lánytanácsok. Alapjában véve jól is oldották meg feladatu­kat. Különböző szakkörö­ket hoztak létre, megrendezték a Zója ünné- pélyt és meghívták Balázs Anna írónőt élménybeszámo­ló tartására. Helyes kezde­ményezést indítottak (példá­ul az Acélárugyár és a le­ánydiákotthon, a Tűzhely­gyár és az Üveggyár női dolgozói) egymás kölcsönös megismerésére. Az elért sikerek mellett még sajnos sók a fogyaté­kosság. A nevelőmunka csak egy szűk rétegre terjed ki. A lányok többsége nem KISZ-tag, ezekkel jóformán senki sem foglalkozik, nem kérik ki véleményüket. Ép­pen ezért leánytanácsaink legfon­tosabb feladata lenne, hogy a KISZ befolyását ezek között a lányok kö­zött szélesítenék ki. Rendszeresen kell velük fog­lalkozni, előadásokat kell tartani számukra. Az előadá­sok formájának megválasztá­sánál igen előrelátónak kell lennünk. Igen fontos példá­ul a rétegagitáció. A 17 éves lányt más érdekli, mint a húsz évest és egészen más mint a fiatalasszonyt. Ennek figyelembevétele nélkül a KISZ hatását nem le­het érvényesíteni. Egyes KISZ-szervezeteknél sajnála­tos tünetek mutatkoznak. A Tűzhelygyárban és az Acél­árugyárban például idegenkedés tapasztalha­tó az irodában dolgozó és a fizikai munkát vég­ző lányok között. Ezt meg kell szüntetni. Olyan feladatokkal kell őket megbízni, amelyek csak kö­zös összefogással érhetők el. Az eddigi kampányszerű, egy szűk aktívahálózatot túl­terhelő munka helyett szé­leskörű, mindenkit érdeklő KISZ életet kell kialakítani a lányok körében. E cél meg­valósítása megéri a fáradtsá­got. A Közgazdasági Techni­kum KISZ-szervezetében a tagok legnagyobb része le­ány. A KISZ titkár Szimcsák Zsuzsa saját példájukon bi­zonyítja, hogy érdemes a lá­nyokkal foglalkozni. És egy jól szervezett lánycsoport na­gyon sok eredményt érhet el. A Közgazdasági Techni­kum kiszesei jól és szívesen dolgoznak és tanulásuk mellett ebben az évben már 4350 tár­sadalmi munkaórát is dol­goztak. Hogy a női kiszesek milyen eredményes munkát végez­hetnek, azt legjobban talán Szőcs Pálné az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat dolgozója bizonyíthatja. Jó­részt nőkből álló KlSz-szer- vezetük saját erejéből akko­ra anyagi alapot teremtett, hogy belőle már sokgyerme­kes anyák megajándékozásá­ra is tellett. Élénk kulturális és sportéletet élnek, sokan tanulnak közülük s ezek ta­nulmányi eredményét a töb­biek figyelemmel kísérik. Magánéletükben is vigyáznak a fiatalokra, szép szóval, ta­náccsal visszatérítik a rossz vágányra tért fiatalokat a helyes útra. A leánytanácsok érdekes programokat terveznek a női kiszesek számára. - Tervbe vették Fehér Klára írónő meghívását, idősebb, tapasz­talt munkásnőkkel való ta­lálkozást, ezenkívül az olim­piai válogatott női tagjaiból is szeretnének meghívni va­lakit élménybeszámolóra. Di- vatrevűt terveznek, amelyen az ízléses öltözködésre ne­velnek. Terveiket nem lesz könnyű megvalósítani, ehhez ők maguk is a KISZ férfi­tagjainak segítségét kérik. És így nemsokára több nő lesz az ifjúsági szervezetben. Olbrich Éva Az eredményes világnézeti nevelésnek feltétele még az alapvető tudományos ismere­tek bizonyos szintje, vagy leg­alábbis a tudománytalan té­telekkel való szembenállás. Hogyan állunk e tekintetben a családok egy részénél? Nevelői működésem alatt nagy szintkülönbségekkel ta­lálkoztam. Foglalkozásra való tekintet nélkül vannak olya­nok, akik rendelkeznek a vi­lágnézet alakításához szüksé­ges legalapvetőbb tudomá­nyos ismeretekkel, mert ér­deklődnek a haladó tudomány iskoláján, során, s nem utolsó sorban esti iskolákon. Igyekszünk a szülők egykori iskolai tanul­mányi anyagában nem szere­pelt tudományos igazságok közül a legalapvetőbbekkel megismertetni a szülőket. Az elmondottakból érezhet­jük, hogy a család a világ­nézeti nevelés egyes felada­tainak megvalósítását előse­gíti, vagy éppen hátráltatja. A családban folyó világnézeti nevelés sikerének feltétele te­hát az osztályharcos állás­pont, amely a gyermekeket érzelmileg is a proletariátus mellé állítja. Feltétele a tu­dás, vagy legalábbis az igaz­ságra való törekvés, amely bizalmat ébreszt a gyermek­ben a szülő iránt, aki nem mond valótlant, akinek állí- S tásait a tudomány érvekkel q támasztja alá. (Folytatjuk) Hogy békében éljen a világ Kiáltvány a világ népeihez! A világ népeihez...! Min­denkihez: munkásokhoz, parasztokhoz, szellemi dolgozók­hoz. Minden jóakarata emberhez, szerte a világon. Kiált­vány arról, hogy a háború nem elkerülhetetlen, a háborút el lehet hárítani, a békét meg lehet védeni és tartóssá lehet tenni. Igen, erről szól a Kiáltvány. És most valami okosat, valami nagyon felemelőt, valami egészen meg­győzőt kéne mondani, de minden hiába. Csak egy kis tör­ténet — amelyet már elhalványított az idő — tolakodik elő, és most a Kiáltvány fényében, mintha újra éledne, hogy bizonyságként éljen, az emberek várták ezt a biz­tatást. ősz volt, a föld termékét érlelő békés ősz. A palotást almáskertből csengett a szüretelő lányok dala, s ebbe a mézízű csendbe valahonnét belefúródott egy repülőgép csa­varja. Megreszketteite a levegőt. Csak az idegek érzékelték, mert hát mi van abban: egy repülőgép!? De amikor a zú­gást kettészakította egy robbanás és felzavarta a csendet, mindenki megdermedt. Ügy maradt, ahogy volt. A lányok keze odaragadt az almához, a tevékenykedő emberek fel­eredményei, az igazság iránt, g kapták fejüket és tekintetük kutatta az eget. Egy csapat Továbbtanulás, vagy önkép- O galambot szárnyra lökött a zaj, és riadtan keringtek. A zés útján elsajátítják a leg-2 robbanás elült, de a gép zúgása tovább kígyózott. Így fontosabbakat. Mi, nevelők, O volt és milyen borzongatóvá nőtt. ^ Ugyanis az egyik ház udvarából az utcára rohant egy vésbe a legtöbb segítséget @ asszony. Arcán a kétségbeesés és kiszakadt belőle a adni, népfőiskolákon, szülőkG kiáltás, amely sikoltásba fulladt: „Péter...?’ A gyerek a családlátogatások q túlsó oldalon volt. Játszott. Talán nem is érzékelte a gépzúgást, sem a robbanást. A kiáltásra egy nagy csodál­kozássá nőtt, s amikor anyját meglátta, talán megfordult gondolatában: valami rosszat tettem? Akkor nyugodott meg, amikor az anyja magához szorította, mert az öle­lésben benne volt minden, ami csak egy anyából áradhat a. gyermekért. A kisgyermek testecskéjének melege meg­nyugtathatta az asszonyt is, mert az arcáról felengedett a riadalom és már széttekintett. Amikor észrevette, hogy néz­zük, zavartan lesütötte fejét. Bocsánatkérés-féle volt a te­kintetében. Így vitte be a fiát. Azt mondják, a háború végén egy légibomba szét­zúzta az első gyermekét és férjét. Így él az emberekben a háború! Így félnek az em­berek a pusztitástól! Dehát feledhetik-e, amikor szerte a világban lángolnak a pusztítás tüzei? Ez az anya itt Palotáson megérzi, hogy Algírban a gyermekéért, férjéért felsikolt egy másik anya. O már ismeri milyen keserű szag terjeng a kongói őserdőben. Ennek az anyának a szíve együtt dobog a szenvedő milliókkal, mert ő tudja mi a háború. Nem elkerülhetetlen a háború! A háborúval szembe lehet nézni! A háborút meg lehet akadályozni! Hallod ezt palotási anya? Értetek szól, értetek, akik megannyi millió­nyin vagytok a világban. Bobál Gyula ÍGOGOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOGOOGOOOOGOOGGOO Ismeretterjesztő előadások a növényvédelmi kultúra emelése érdekében Pártunk és kormányunk igen nagy fontosságot tulaj­donít az ismeretterjesztő munkának. Ennek érdekében komoly anyagi áldozatokat is hoz. A népművelési politikánk ilyen irányú célkitűzései he­lyesek, mert általában olyan kérdéseket tárgyal, amely a dolgozók mindennapi életé­vel, munkájával összefügg és a további munkájában viszi előre. Ebbe a munkába kap­csolódik be a Növényvédő Állomás. amely feladatul tűzte ki, hogy a növényvé­delmi kultúra emelése érde­kében az elmúlt évekhez ha­sonlóan ebben az évben is a megye mintegy 60 községé­ben 180 TIT előadást kíván tartani. A szocialista mezőgazdaság megteremtésével mindjobban tör előre a gépesítés, a ke- mizálás, vagy más szóval a tudomány és technika. Nagy­üzemeink csak akkor válnak igazán nagyüzemmé, ha eze­ket a gyakorlatban alkalmaz­zák is. Az ismerétterjesztő munkának éppen itt van meg a nagy jelentősége. Termelőszövetkezeteink többségénél munkaerő prob­léma van. így minden ter­melőszövetkezeti tagot érde­kel az, hogy ezen hogyan is lehetne segíteni. Csupán egy Heltai Jenő: 1002. ÉJSZAKA ÜJABB BEMUTATÓ ELŐTT SALGÓTARJÁNBAN Szép mű bemutatásával készül az ünnepekre a Sal­gótarjáni Acélárugyár Pe­tőfi Színjátszó Szakosztálya. A karácsonyi ünnepeken, de­cember 29-én és az újév el­ső napján mutatják be Hel­tai Jenő: Ezerkettedik éjsza­ka című mesejátékát. A mesejáték tanulásához már októberben hozzáfogtak a szereolők, s azóta heti 3—4 próbán csiszolják, alakítják az előadást. A Vertich József által rendezett darabnak húsznál több szereplője van. A fősze­repeket Kovács Gyula, Pál Márgit, Bolyós László, So­moskői István és Balázs Jó­zsef né alakítják. Az eddigi próbák azt bizonyítják, hogy a mesejáték szereplői szor­galmas munkával, s nagy izgalommal készülnek a be­mutatóra. Érdekessége a da­rabnak, hogy sok fiatal ját­szik benne az idősebb, ta­pasztalt, rutinos szereplők mellett. A mesejátékhoz Krajcsi Lajos írt zenét, amelyet a művelődési otthon 50 fős szimfonikus zenekara ad elő, a szerző vezényletével. A romantikus hangulatú darab táncait Kovácsné, Juhász Irén tanította be. kérdést vetek itt fel. Ma még sokan nem hiszik, hogy a ku­korica többé nem kapásnövény. Pedig ez így van. Az isme­retterjesztő előadások fele­letet adnak erre. A kukorica Simasinnal történő vegyszeres kezelése ma még új, de hol­nap már a gyakorlaté. Ha ezt nem tudatosítjuk, ha nem küzdünk az újért, akkor nem tudunk lépést tartani a tu­domány újabb és újabb ered­ményeivel és lemaradunk. A TIT-tagok estéjüket ál­dozzák fel, pártunk és kor­mányunk filmet, vetítőgépet, kocsit biztosít, más szóval anyagi áldozatot hoz dolgo­zóink ismereteinek bővítésé­re. Az eredményekhez csupán a helyi vezetők jobb hozzá­állása szükséges. Ahol ez megvan, ott az eredmény sem marad el, például Pata­kon 82, Csesztvén 76, Szü- gyön 68, Bercelen 43 terme­lőszövetkezeti tag vett részt az ismeretterjesztő előadáson, de sorolhatnánk tovább na­gyon sok községet. A herencsényi óvodában Deák Anna óvó­nő a gyerekek­kel. „...figyelje­tek így építjük a várat...”

Next

/
Thumbnails
Contents