Nógrádi Népújság, 1960. december (16. évfolyam, 97-104-1. szám)

1960-12-17 / 101. szám

1960. december 17. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 5 Sikeres ev Az idei gazdasági év szép eredményekkel zárul az er­dőkürti November 7. Terme­lőszövetkezetben. Az idén megnövekedett közösség je­lentős lépéseket tett gazda­sági alapjaik megteremtésé­re. Ezt mi sem bizonyítja szebben, mint a közös épít­kezések nagy száma. A ter­melőszövetkezet vezetői büsz­kén állíthatják, hogy szövet­kezetük az idei építkezési terveket túlteljesítette. Milyen gazdasági épülete­ket építettek az erdőkürti szövetkezeti gazdák? — kér­dezzük Bárnai elvtársat, a szövetkezet elnökét. Nincs könnyű dolga, ha pontosan fel akarja sorolni az idén épített új létesítményeket. Legelőször az 5 kh-as do­hánypajtát említi, amelyet a dohány szedéséig építettek fel. Jelentős beruházás volt az 50 férőhelyesre tervezett szerfás téliesíthető növendék- marha istálló, amelynek épí­tési tervein módosítottak, úgy, hogy 50 marha helyett 60 növendékállatnak adhas­sanak helyet. A 60 férőhelyes növendékmarha istálló épí­téséhez mindössze 60 000 fo­rint állami hitelt kaptak, a többit a termelőszövetkezet saját erőből biztosította. A közös baromfiállomány tenyésztésének segítését je­lentette az idén elkészült 500 férőhelyes baromfiól, amelyet a szövetkezeti gazdák telje­sen saját erejükből építettek fel, ugyanúgy, mint az 50 fé­rőhelyes sertésnevelőt és a 8 vagonos kukoricagórét. Az idei közös építkezések lehe­tővé tették a gazdag dohány- termés elhelyezését, valamint a kukorica termés elhelye­zéséhez is jelentős segítséget nyújtottak. Ezenkívül felbe­csülhetetlen az az érték, amellyel a termelőszövetkezet főgazdálkodási ágát, az állat- tenyésztést segítette azzal, hogy férőhelyet biztosított az állatállomány részére. De még ezzel nem ért vé­get az erdőkürti szövetkezet által épített gazdasági épüle­tek felsorolása. Mert ettől többre is tellett a megerősö­dött közösségnek. így ezenkí­vül régi épületből létesítettek egy 50 férőhelyes istállót is, amely szintén saját erőből készült. A sertéstelepen pe­dig kutat ástak, hogy legyen ivóvize a sertésállománynak, természetesen ezt is saját erőből. Mi a titka annak, hogy ilyen nagyarányú saját beru­házás történt az erdőkürti November 7. Termelőszövet­kezetben? Mindenekelőtt ta­lán az, hogy a szövetkezet gazdái belátták, hogy a saját érdekük is a szövetkezet gaz­dálkodási alapjainak megte­remtése. Éppen ezért összpontosította k erejüket a megoldandó feladatok vég­rehajtására. Egyik legfonto­sabb feladatúiknak: tekintet­ték a saját építőbrigád meg­alakulását, amely megalaku­lása óta szorgalmasan fára­dozik a közös nagyüzemi fé­rőhelyek építésén. A négy ácsból és két kőművesből álló brigádnak arra is volt ereje, hogy a szomszédos me­gyében levő Ácsa község ter­melőszövetkezetében is se­gítsenek az ősz folyamán. Az idén elért gazdasági eredményekndk a fent emlí­tettek csak az egyik részét képezik. Szépek a termelő­szövetkezeti gazdák eredmé­nyei a növénytermesztés és az állattenyésztés területén is. Az idei őszön már táblá- sították az 1685 kh szántót, amely területen 40 holdas táblákat alakítottak ki. A kedvezőtlen időjárás folytán megkéstek az őszi betakarí­tási munkák, valamint a szántási-vetési munka is, mégis november vége táján jelentették, hogy befejezték az 530 kh búza vetését, amelyből 30 kh-at tett ki a szovjet és olasz búzafajta. Külön említést érdemelnek ezek a kísérleti búzafajták. Szépen kikeltek, bokrosod- tak, s csodájára járnak a szövetkezet gazdái, mert no­vember közepén még 30 cm magas sohasem volt a búza az erdőkürti határban. So­kan attól tartanak, hogy még a tél megérkezése előtt eléri a félmétert is. Az ősszel el­vetett búza már mindenütt szépen kikelt, hiszen 80 szá­zalékát még szeptemberben és októberben vetették el, a nagyobb esőzések megindulá­sa előtt. Most nézzük meg, hogy a növénytermelés területéről mit értékesítettek az erdő­kürti szövetkezeti gazdák az államnak? Burgonyát 54 hol­don termeltek a határ külön­böző részein, amely jó ter­méssel hálálta meg a bele­fektetett munkát. Átlagban holdanként 105 mázsa bur­gonya termett. Ebből 20 va­gon étkezési burgonyát érté­kesítettek, s ugyanakkor biz­tosították a jövő évi vetőgu­mót, valamint az állatok ta­karmányozásához szüksége; burgonyát. Jutott a tagoknál is. Munkaegység részesedésre 5 vagon burgonyát osztotta! ki. A cukorrépa a parcellás gazdálkodás miatt már nen adott olyan jó termést, min amilyent szerettek volna i szövetkezet gazdái. 120—13( mázsa átlagtermést adott í cukorrépa, de a szövetkeze vezetői ígérik, hogy jövőn már nem fordulhat elő a; ilyen terméskiesés. Kukoricát 260 holdon tér meltek, s csövesen holdan ként 40 mázsás átlagtermés adott. Egy kis gondot öko zott az esős időben a kuko rica letörése, mert még no­vember 20-a táján is, mint egy 200 hold kukoricájul kinn volt a mezőn. Az k gazdag termésből a közös ál­latállomány részére 23 vagon kukoricát tartalékolnak. Beszéltünk az állatállomány férőhely biztosításáról, szót kell ejteni az állattenyésztés idei eredményeiről is. Az idén beállított sertéstenyész­tés a jövő gazdasági évben már jó jövedelemhez juttat­ja a szövetkezet gazdáit. Ja­nuár és március hónapiokban 50 saját nevelésű hízott ser­tést adnak le. Az idén szer­ződésesen 60 süldőt értékesí­tenek, de szükség esetén 80 darabot is tudnának adni. Baromfiból több mint 1000 darabot adtak el az év folya­mán és még mintegy 900 ba­romfi vár értékesítésre. Na­gyon szépek a baromfite­nyésztés jövő évi tervei. A 600 tyúktól 60 000 tojást vár­nak Már február végén 1500 csibét nevelnek, utána 1000 víziszámyast állítanak be, amelyet mint pecsenyekacsá­kat értékesítenek. Szép a terv a szarvasmarhatenyész­tésnél is. Az idén a tehén- állomány 24 darabról 63 da­rabra nőtt, s jövőre úgy sze­retnék, ha felemelhetnék a tehénállomány számát 100 darabra. Az előtervek szerint 180 sertést és 100 szarvas- marhát hizlalnak a jövő év­re. Sertést saját szaporulat­ból biztosítják, meg a szarvasmarhát is nagyrészt. Az idei gazdasági év még sök nehézséget állított a szö­vetkezetiek elé, amelyet a jól szervezett közös munka végeredményben mégis csak legyőzött. S ha túl nagy jö­vedelemhez nem is jutnak a szövetkezet gazdái, de a falu közös gazdálkodásban eltöl­tött első éve után, amelyben 33 Ft körül lesz a munka­egység értéke, bizakodva néz­hetnek előre, mert az idei jó munka, a gazdasági alapok megteremtése lehetővé teszi a jövő évi sikeresebb gazdál­kodást. i Kata János Ezer forintra büntették a karancsberényi Kocsis Istvánt engedély nélküli borjúvágásért Kovács István karancsbe­rényi nyugdíjas, aki 3 hol­don gazdálkodik, a tavasz fo­lyamán vétett a törvényesség ellen. Egy április 9-én szüle­tett borjút május utolsó napjaiban unokája esküvőjé­re engedély nélkül levágott. Mi volt ennek a törvény- sértésnek az előzménye? Mi­előtt a borjút levágta vol­na megkérte Schalkházi fő­állatorvost selejtezze ki a borjút, hogy azt levághassa. Az állatorvos megállapí­totta, hogy a borjú tovább- tenyésztésre alkalmas és éppen ezért nagyon he­lyesen nem engedélyezte az állat selejtezését. Kovács István ezekután sem adta fel a reményt. Megpró­bált a községi tanácson en­gedélyt kérni, ahol szintén elutasításban volt része. En­nek ellenére, amikor megér­kezett a lagzi napja, Kovács István sógorával levágatta a borjút, amelynek húsát a lakodalomban fogyasztották el, bőrét pedig a padlásra tették száradni, ahol beleesett a moly és tönkrement. A szabálysértést a pénz­ügyőri szakasz jegyzőköny­vezte. S kérte Kovács István felelősségrevonását, amiért engedély nélkül levágta a borjút, valamint, amiért a borjú bőrét nem szolgáltatta be a hatóságnak. A salgótar­jáni járási tanács igazgatási osztálya vizsgálta ki a sza­bálysértést és a borjúvágás tényét, amelyet Kovács Ist­ván be is ismert. Amiért Kovács István engedély nélkül vágta le a borjút, bőrét pedig nem adta le az állami vállalatnak, szabálysérté­si eljárást indítottak el­lene. Selső fokon ezer forint pénz- büntetésre bírságolták, amely tíz napi elzárásra vál­toztatható át. E határozat ellen Kovács István fellebbezett. Fellebbe­zését a megyei tanács VB. igazgatási osztálya elutasí­totta. A fellebbezés elutasí­tása mellett az elsőfokú ha­tározatot helybenhagyta, fi- gyelembevéve az enyhítő kö­rülményeket Kovács István előrehaladott korát, büntet­len előéletét, csak ezer forintra bün­tették meg, pedig e cse­lekmény miatt 4500 fo­rintig terjedően lehetett volna az elkövetőt bír­ságolni. Kovács István esete szol­gáljon például azoknak, akik a törvények kijátszásával próbálják lelkiismeretlenül pusztítani a szarvasmarha­állományt, s ne feledjék el, hogy a törvény az ilyen ese­tekben a jövőben még szigo­rúbban jár majd el. Engednek a nadrágszíjukon... A nógrádmegyeri Petőfi Tsz 1950-ben alakult 300 kh föld­del és tizenegy taggal. Ma már a falu népe követte pél­dájukat. Harminc kh föld kivételével szövetkezeti tu­lajdont képez az egész ha­tár. Már most a télen 382 dolgozó paraszt lett gazdája a szövetkezetnek. Egy évtized nem nagy idő, de a Petőfi törzstagjainak mégis hosszúnak tűnt. Dol­goztak és beruházást végez­tek — többet mint ameny- nyit erejükből megengedhet­tek volna. A tagok összébb húzták nadrágszíjukat... Többségük megértette: amíg meg nem teremtik a nagyüzemi termelés technikai alapjait, nem számíthatnak biztos, évről évre emelkedő jövedelem­re. Már korábban hírt adtunk arról, hogy Drégelypalánkom a nyár folyamán alakult Szon­di György Termelőszövetke­zetben 20 tagú építkezési bri­gád kezdte meg működését. Az építőbrigádban tömörül­tek a község mesteremberei, s főfeladatuknak a termelő- szövetkezet építkezéseinek végrehajtását tűzték ki célul. Emellett jut idejük arra is, hogy más termelőszövetkeze­tek. közös építkezéseit segít­sék, valamint arra is, hogy a kislakások építkezéseiben is résztvegyenek. A Gazdag István kőműves mester által vezetett építke­zési brigád tagjainak többsé­ge jelenleg a cserháthalápi Béke Termelőszövetkezet 50 férőhelyes istállójának épít­kezésén dolgozik. Amikor felkerestük az építkezési bri­gádot, éppen az istálló falá­nak emelésén dolgoztak. Gaz­dag István brigádvezető Dúló Lajossal együtt az istálló egyik sarkának építésén dol­gozott. A brigádvezető el­mondta, hogy egy hete dol­goznak Cserháthalápon, ahol rendkívül sok nehézséggel kell megküzdeniök. A brigád tagjai az első kél nap istállóban aludtak, mert a termelőszövetkezet nem biztosított részükre emberek­hez méltó szálláshelyet. Az egész nap hidegen dolgozó kőművesek este hiába feküd­tek le a marhák által befújt, büdös istállóba, nem tudták a nap fáradalmait kipihenni. Csak felsőbb utasításra sze­reztek szállást a brigád ré­szére, ahol most már végre emberi körülmények között laknak. Ha már a nehézségek fel­sorolásánál tartunk, említsük között vannak a termelőszö­vetkezet állatai. Ha esik az eső, becsurog rájuk a víz, s a hideg őszi szél csapkodja az állatokat. Ha az időjárás engedi, úgy mondta a brigád vezetője, hogy a kőműves munkákkal 8—10 nap alatt végeznek, Érdeke a brigád tagjainak, hogy minél hama­rabb elkészüljön az istálló, mert akkor ők is minél ha­marabb hazakerülhetnek. Az istálló elkészülése leg­inkább a helyi Béke Terme­lőszövetkezetnek érdeke. Ép­pen ezért furcsának találjuk, hogy ennyire nem törődnek a iáját építkezésükön dolgozó vendég termelőszövetkezet brigádjával. A munkák még jobban gyorsithatók lenné­nek, ha ia cserháthalápi termelőszövetkezet tagjai is szívügyüknek érez­nék az építkezést, s tőlük telhetőén meg­adnák ahhoz a lehe­tő legtöbb segítséget. De hát ez nem tör­tént meg. Éppen ezért a vendégeknek kell mindent elkövet­ni annak érdekében, hogy minél hama­rabb biztos, száraz helyre kerüljenek a szövetkezet szarvas- marhái. A drégely- palánki építőbrigád szorgalmas munká­jáért megérdemli a dicséretet, s remél­jük, hogy jövőre még több termelő­szövetkezeti gazda­sági épület dicséri kezük munkáját, s felépítik a saját gaz­dálkodásukhoz nél­külözhetetlen szövet­kezeti majort is. Kata Voltak, akik ezt nem értették meg. Zúgolódtak, türelmet­lenkedtek, szidták a vezetést. A belső ellentétek úgy ki- sebbedtek, ahogyan növeke­dett a közös gazdaság va­gyoni alapja. Ma már minden törzstag — azok is, akik zúgolódtak — büszke szövet­kezetére. Megérte összébbhúz­ni a nadrágszíjat. Alkcftásaik megváltoztatták a falu képét, hirdetve a szövetkezés fel­sőbbrendűségét. A Petőfi ma már millio­mos szövetkezet: 12 mil­lió forint értékű vagyoni alappal rendelkezik. Állattenyésztésük fejlett. Al- latsűrűség tekintetében mesz- sze felülmúlja a járás szö­vetkezeteit. Minden 100 kh szántóterületükre 59 számos­állat jut: minden 2 kh-ra egy számosállat. Többek között 247 darab szarvasmarhával, 1100 darab birkával, 3500 da­rab baromfival rendelkeznek. S ami igen fontos: a nö­vénytermesztés, állattenyész­tés legnehezebb munkafázisa­it gépesíteték. A Petőfi ren- ----------------­de lkezik teherautóval, Zetor- traktorral, s a hozzávaló munkagépekkel: fűkaszával, ekével, aratógéppel, burgonya- lazítóval. Emellett a munkák jórészét a gépállomással vé­geztetik. Gabonafelfúvó be­rendezésük is van, ami meg­szabadítja a magtári dolgo­zókat a nehéz zsákolási mun­kától. A tehenészek örömére gépesítették a központi is­tállót. Gép feji a teheneket, önitatóból olthatják szomju- kat az állatok. A segédüzemágak is jól kiegészítik a termelést, s jelentősen hozzájárulnak annak jövedelmezőségé­hez. A közös vagyont tovább gyarapították a szövetkezetbe belépő gazdák, ök is azon lesznek, hogy tovább bővül­jön a termelés technikai alap­ja: a jómód forrása. Az ün­nepi közgyűlésen annak adott kifejezést a Petőfi elnöke, Elek elvtárs „a régi és az új tagok összefogására, egy­ségére van szükség, hogy to­vább fokozhassuk árutermelé­sünket, tagságunk jómódjának biztos alapját”. Gortva László Téli készülődés a Palócfőid Tsz-ben Hosszú tanácskozás, kö­rültekintő mérlegelés előzte meg a balassagyarmati Pa­lócföld Termelőszövetkezet­ben az állatállomány áttelel- tetésének gyakorlati biztosí­tását. Ez érthető is, hiszen nem egyszerű dolog 58 ló, 83 tehén, 104 növendékmarha, 10 hízómarha, 40 anyakoca, 2 kan, 100 hízósertés és 110 malac elhelyezését úgy meg­oldani, hogy a zord idők kártevése eleve kiküszöböl­hető legyen. Elkészítették mindenekelőtt a takarmánymérleget. Esze­rint az állatállomány téli ta­karmányozásához 1500 má­zsa réti széna, 960 mázsa pillangós széna, 2150 mázsa abraktakarmány, 9150 mázsa lédustakarmány és 2650 má­zsa takarmányszalma szük­séges. A mutatkozó fölösle­get arányosan szétosztották a tagok között. Ezenkívül még alomszalma ‘is rendel­kezésre áll, mégpedig korlát­lan mennyiségben. A téli takarmányozás meg­oldása tehát minden különö­sebb nehézségek nélkül biz­tosítottnak tekinthető. Annál nagyobb gondot jelent a ve­zetőség számára az állatok elhelyezése, hiszen a tsz. vá­rossá alakulás elkerülhetet­len, kezdeti nehézségei ép­pen a megfelelő férőhelyek hiányában jelentkeztek. Az pedig tudvalevő, hogy a szük­ségszerű téli elhelyezés az állomány fizikai leromlását, esetleg megbetegedését idéz­heti elő. Persze a Palócföld Tsz. vezetősége nem olyan tagok­ból áll, akik azonnyomban visszariadnak a fellépő ne­hézségektől. Elhatározták például, hogy a megépített 63 férőhelyes lóistálló körül- falazását szalmából készített bálákkal oldják meg, a ser- tésfiaztató oldalához pedig 4 méter szélességű fedett kifu­tót építenek, ahol a hízóser­tések nyernek elhelyezést. A télre való felkészülés természetesen nem csupán az állatállomány áttelelteté- sének megszervezésében me­rül ki. A vezetőség idejeko­rán gondolt arra is, hogy a tagság rendszeres téli fog­lalkoztatottságáról szintén gondoskodjék. A Palócföld Termelőszövet­kezet vezetősége és tagsága tehát — a jelek szerint — a zord idők közeledtével sem tétlenkedik. Azon fáradoz­nak, hogy az első év velejáró nehézségeit leküzdve még nagyobb lendület vesse majd meg a további sikerek alap­ját, ha tavasszal kipattannak a rügyek. Gyürky Zoltán Munkában az építőbrigád meg azt is, hogy az építőbri­gád falujától távol, a hét fo­lyamán főtt ételhez sem jut, de az első héten még kenyerük sem volt, mert a faluban levő egyetlen kis fű­szerüzlet egy hétig leltáro­zott. S ha azt akarták, hogy legyen a szalonnájuk mellé kenyér is. a brigád egyik tagját el kellett küldeniük Balassagyarmatra és a szom­szédos községekbe kenyeret vásárolni. Az ilyen zavaró körülmé­nyek ellenére is jókedvűen dolgoznak, ahogy a brigádve­zető mondja, látástól vaku- lásig a drégelypalánki mes­teremberek. Sürgeti a mun­kájukat az, hogy látják, mi­lyen mostoha körülmények

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents