Nógrádi Népújság, 1960. december (16. évfolyam, 97-104-1. szám)

1960-12-07 / 98. szám

6 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1960. december 7. Büntetőbíró előtt a garázdák és botrányokozók Nem épületes dolog az, de nem is dicsekvésre való az olyan jelenség, amikor egy-egy ember magáról meg­feledkezve, zsebében bőven pénzzel az italboltokban „ki a legény a gáton, ha nem én”, vagy ,„vagyok olyan le­gény, mint te” szerepét játsz- sza. Ezek az emberek gya­korta megzavarják a mások szórakozását, magatartásuk­kal, viselkedésükkel közbot­rányt idéznek elő, nem egy esetben garázdaságot követ­nek el. Mert mi is történik az ilyen emberekkel? A kel­leténél sokkal többet fogyasz­tanak, így sokkal többet is megengednek maguknak. Az egyik például a poharakat töri össze, a másik köteke­dik, a harmadik tör-zúz, mit sem törődve a következmé­nyekkel, úgymond megját- szodja magát. Később — amint lenni is szokott, kö­vetkezik a megbánás: „Hej, miért is tettem ezt.” Mások — mert ilyenek is vannak — a következmények súlya alatt is cinikusak, nem ismerik fel, hogy ez a magatartás, ha először pénzbüntetéshez is, de később feltétlen a börtön­be vezető úthoz juttatja az embereket. Ezek közül az emberek kö­zül kedden este ketten ültek a Rákóczi-telepi művelődési otthon nagytermében rögtön­zött vádlottak padján. A nyílt tárgyalást a salgótarjáni járási szabálysértési hatóság rendezte, ahol Oláh János 20 éves és ifj. Dávid Antal 28 éves bányászok közbotrányt, illetve garázdaságot előidéző bűncselekményét tárgyalták meg, amelyen részt vett a bányatelep apraja-nagyja. A büntetőbíró szavait nagy érdeklődéssel hallgatták az emberek. Bár legtöbbjük is­merte Oláh János és ifj. Dá vid Antal viselt dolgát, az érdeklődés még inkább fo­kozódott: vajon mi lesz a vége — tették fel egymás­nak az emberek. Oláh Miklós közbotrányt idézett elő viselkedésével. A bíró kérdéseire — ha nehe­zen is, de elmondja a tör­ténteket. Október elseje volt. Oláh felesége nem tartózkodott otthon. 50 forintot zsebre vá­gott, — s irány az italbolt. Megittak már vagy 15 korsó sört. Hangoskodtak — s ért­hetően, a törvények értelmé­ben Oláh Miklóst már nem szolgálták ki, mert erősen ittas volt. Erre mint egy nagy erejű, deli férfi úgy, ahogy volt, elkapta a pénz­tárgépet, s magával vitte a raktárba, nyomdafestéket alig elbíró, főképpen sértő sza­vak kíséretében. És amikor este pénztárzárást végeztek, közel 200 forint hiánya volt a pénztárosnak. Ennyi röviden a történet. Megkezdődött a bizonyítási eljárás is. Oláh munkatársai, barátai „olvasták a fejére” cselekményét, ítélték el bot­rányos magatartásáért. Az üzletvezető helyettese a többi között így beszélt: — Sajnos, nem ez volt Oláh Miklós első esete. Ko­rábban is előfordult ehhez hasonló cselekedete. Ittasan már a panaszkönyvbe is be­akart írni, mert nem szol­gáltuk ki. Ez a mostani, ez volt a legcsúnyább. Nemcsak hogy a rendet zavarta, de akadályozta a munkát is, meg azt, hogy pénztárgép hiányában a többi, becsüle­tes dolgozót sem tudtuk ki­szolgálni. És ahogyan az emberek be­szélnek, az is kiderült, hogy Oláh életében már többször előfordult ilyen eset. Mi több, 17 éves korában már ittas vezetésért is büntetve volt. A másik vádlott ifj. Dávid Antal. Ö az erős ember, aki egy kézzel össze tud törni egy üveg asztallapot, aki egy kézmozdulattal a poha­rak sokaságát söpri le a pultról — mert ittas volt. Tehát garázdálkodott. Ö több­re vitte, mint vádlott társa. Ő 100 forinttal kezdte el a mulatozást, s nem is volt vá­logatós. Kevert, sör, mindegy volt. S amit csinált, azt ol­vasták fejére barátai, mun­katársai. Oravecz János, Bencsik Ernő, Oláh János, Makkal Jánosné, Tóth Jó­zsef, Marton Mihály, meg a többiek mondották el véle­ményüket. Nem tetszett, de nem is érthetett senki azzal egyet, hogy Dávid Antal ré­szegen zavarja meg a nyu­godtan . olvasó, biliárdozó dolgozók szórakozását, hogy a klubhelyiségben törjön, zúzzon, de elítélték azért is, inert azokat a poharakat sö­pörte le a pultról, amelyeket másnap is ott találhatott volna. És mikor a büntetőbíró kimondja ítéletét, a zsúfolt terem minden résztvevője teljes egyetértéssel fogadta. Az ítélet pedig így szólt: Ifj- Dávid Antal kimerítette a garázdaság bűntettét, ezért őt 600 forint pénzbírsággal sújtották. Oláh Miklós köz­botrányt idézett elő, bünte­tése 300 forint. Nagyon hasznos, nagyon tanulságos volt ez a nyílt, helyszíni tárgyalás. Mind. a két vádlott, — ha nem is tel­jes komolysággal, de beis­merte bűncselekményét, lát­ták annak társadalmi veszé­lyességét. Éppen erről be­szélt a büntetőbíró, meg a hallgatóságból is néhányon, hogy Oláh és Dávid nem egyedül van a Rákóczi-tele- pen. Ott vannak társaik: Bal- csó Ferenc, Dányi Béla, Vas Ottó László, Halencsák Lász­ló, Dányi Tibor, akik nem egyszer a túlzott italfogyasz tásukkal zavarják a becsüle­tes dolgozók emberhez méltó szórakozását. De tanulság az is — éppen Oláh esetében, hogy ittas volt, ezért mun­kába sem mehetett —, iga zolatlanul hiányzott. És a végső következtetés. Feltét­len szólni kell a kiszolgálók felelősségéről, mert ők is hi­básak azért, hogy akár Oláh, akár Dávid ide jutott. Fele­lősek dolgozó társaik, akik engedték, hogy a kelleténél többet fogyaszthattak. Most két ember ült a vád­lottak padján. De ha levon­juk a tanulságot belőle, ha nem engedjük egymást idáig jutni, akkor nem lesznek Oláh Miklósok, Dávid Anta­lok, akik az ital hatására el­vesztik fejüket, akik megsér­tik társadalmi együttélésünk szabályait. S ha ezeket az embereket megmentjük, na- gyon-nagyon hasznos tagjai lesznek szocializmust építő lmunknak. Szakszervezeti munka a nők körében z elmúlt évekhez viszo­nyítva jelentős változás tör­tént a szakszervezeten belül a nőmunka irányításában, megszervezésében. Igen nagy eredmény az, hogy a szak- szervezeti bizottságok egy na­gyot léptek előre a nőmun­ka tartalmi színvonalának emelésében. Eddig elsősor­ban a nők munkaügyi és egyéb problémáinak megol­dását tartották egyetlen fel­adatuknak. A nőmozgalmi munkában különösen az MSZMP megyei bizottságá­nak 1960 májusában hozott határozata, valamint a SZOT Elnökségének a szakszerve­zeti nőmunkára vonatkozó ha­tározata alapján legfontosabb célul a dolgozó nők politi­kai, szakmai, kulturális ne­velését tartják, hogy a párt eszmei befolyását méginkább érvényesíteni tudják a nődol­gozók között is. Ez nem jelenti természete­sen azt, hogy most már ne foglalkozzanak az üzemi és hivatali nőbizottságok a nő­ket érintő legfontosabb kér­désekkel. Nagyon pozitív do­log például az, hogy a me­gye minden üzemében a nő­felelősök, a munkavédelmi felügyelőkkel együtt közösen megvizsgálták a nők és fia­talkorúak védelmére hozott törvények betartását, vala­mint azt, hogy nők dolgoz- nak-e olyan munkahelye­ken, amelyeket nők részére törvények tiltanak meg. Ugyanakkor megszervezik azt is és erre nagyon jó pél­da a Zagyvapálfalvi Üveg-: gyár. hogy a nőket olyan munkahelyeken is foglalkoz­tatják, ahol eddig előítéletek és egyéb káros szemléletek alapján nőket nem dolgoz­tattak, csak férfiakat. Több nőt alkalmaznak újabban eredményesen a gépüzemben. Az máig is probléma, hogy nőket érintő kérdések eldön­tésében sok üzem, hivatal, és egyéb intézmény vezetője il­letve vezetősége nem kéri ki a nőbizottság véleményét. Az ő meghallgatásuk nélkül dön­tenek például nők felvételé­nél, vagy üzemen belüli át­helyezéseknél, holott a nők érdekeit képviselő nőbizott­ság a legilletékesebb arra, hogy tájékoztasson, kinek van leginkább szüksége ar­ra, hogy dolgozzon, vagy ké­pességei milyen munkakört szabnak meg számára. pozitívum ugyan, hogy több szakszervezeti bi­zottság felmérte a nők hely­zetét és SZB üléseken vitá­zott róla. Az viszont már probléma és súlyos hiányos­ság is, hogy a tárgyalások, brigádvizsgálatok és elhang­zott viták után sokhelyütt tovább nem lépnek előre, nem tesznek konkrét intéz­kedéseket a vitatott problé­mák elintézésére. E hibát még fokozza, hogy nőbizott­ság nem mindenütt tevékeny­kedik. A balassagyarmati kórházban például csak nő­felelős van. Ez a nőfelelős egyben a kórház vezető ápo­lója is, emiatt nem tudja kellően szétválasztani az egyes munkákat, mint vezető ápolónő nem tud dönteni ab­bén, hogy a nők általa, mint hivatali vezető által elutasí­tott jogos problémái mégis orvoslást találjanak. Probléma még az olyan ká­ros szemlélet is — elsősorban az intézményeknél, — hogy a nőbizottságok munkáját ré­gi káros hagyomány alapján a különböző rendezvények, vagy egyéb kulturális össze­jövetelek megtartására pró­bálják korlátozni. Egyes he­lyeken kevésbé mozgósítják a nőket egyes párt, vagy ál­lami határozatok végrehajtá­sára. Jó az ilyenirányú mun­ka az Iparcikk Kiskereske­delmi Vállalatnál, vagy a Vendéglátóipari Vállalatnál, ahol eredményesen végeznek a nőfelelősök politikai, szak­mai felvilágosító munkát a nők ilyenirányú nevelése ér­dekében. Kevesebb a nők munkaügyi problémáinak el­intézésében végzett felvilágo­sító munka. Például a ven­déglátóiparban az egyeztető bizottsági ülések elé mint­egy 80 százalékban nődolgo­zók munkaügyi és egyéb problémái kerülnek. Javulóban van a nők " politikai képzés iránti érdeklődése. A Salgó­tarjáni Üveggyárból például 145, a Zagyvapálfalvi Üveg­gyárból 60 nő vesz részt po­litikai oktatásban. A nőbizott­ság sokat segített megszerve­zésükben. A Vendéglátó, és az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatnál pedig nagyon sok nődolgozó vesz részt szakmai oktatásban, szakmai tovább­képzésben. Megyei viszonylatban álta­lában javulást mutat a szak- szervezetnél a nőkkel való foglalkozás, a nőmunka irányí­tása. Érzik a szakszervezeti bizottságok és maguk a nő­felelősök is, hogy a nődolgo­zókat mozgósítani kell a szakszervezeti munka egyes konkrét feladatainak végre­hajtására, hogy így segítsék elő a gazdasági tervek és feladatok végrehajtását. Üjlaky Mária Mi készül az állati melléktermékekből? aktívaértekezletek A MAGYAR—SZOVJET BARÁTSÁG ELMÉLYÍTÉSÉRŐL A községekben és üzemek­ben megyeszerte megkezdték a Magyar—Szovjet Baráti Kö­rök aktivistái az értekezle­tek tartását és szervezését, amelyeken a magyar—szov­jet barátság elmélyítésének módszereiről tanácskoznak. December 1-én Rétságon, 3- án Pásztón, 5-én Szécsényben, 7-én Balassagyarmaton, 10-én Salgótarjánban járási szinten jönnek össze a baráti körök aktivistái. E feladatokon kívül a ter­melőszövetkezetek megerősí­tésével, szervezésével és meg­szilárdításával is fokozottab­ban kívánnak foglalkozni a baráti körök. Előadások, film­vetítések, élménybeszámolók segítségével népszerűsítik majd Szovjetunióban szerzett tapasztalataikat, az ottani kö­zös gazdálkodás eredményei­ről. Amikor hulladékgyűjtésről van szó, az emberek általában csak a vas-, fémr, papír- és rongy­gyűjtésre gondolnak, pedig van két olyan melléktermék, amely­nek feldolgozása népgazdaságunk számára rendkívül fontos: az ál­lati bőr és a toll. A Pest-Báes-Nógrád megyei MÉH Vállalat az év elején figye­lemreméltó kezdeményezést indí­tott a tsz-ekben, többek közt ép­pen ezeknek a melléktermékek­nek ésszerű hasznosítása végett. A vállalat a legmesszebbmenő se­gítséget ajánlotta fel a termelő- szövetkezeteknek. Bár azóta mu- takozott eredmény, sok szaksze­rűtlenül kezelt bőr került a MÉH-hez és ezeket az ipar nem tudta a külföldön is kedvelt pa- noflx szőrmévé feldolgozni. Ez hiba, mert népgazdaságunk a panofix-gyártáshoz kényszerül 50 százalékban juhbőrt Impor­tálni. De a tsz-ek számára Is veszteséget jelent a helytelen tárolás, mert az Ilyen bőrért csupán harmad-, illetve negyed­árat kapnak. A toll begyűjtése sem kielégítő a tsz-ekben. Pedig külföldön igen keresett cikk a magyar toll, első­sorban a vlzlszárnyasok: libák. Eredményekben gazdog esztendő Az volt kacsák tolla, amelynek kilójáért — príma tépett toliról van sző - a MÉH 100, illetve 70 forintot fi­zet. Számos tsz nem tartja ki­fizetődőnek a szárnyasok nevelé­sét, holott az bőven behozná a ráfordított munkát, nem beszélve arról, hogy az ország devizát kap a toliért. Itt kell szólni — miután be­köszöntött a vadászidény — a nyulakról Is, amelyen téli szőr­zete a kalap alapanyaga. Csupán a Pest-Bács-Nógrád megyei MÉH Vállalat 250 ezer darab házi- és vadnyúlbőrt gyűjtött az idén s ez - miután egy nyúl egy kalap ötvenhatod része, — mintegy 45 ezer kalapnak felel meg. Persze, hogy ezt a számot növelni le­hessen, szükséges, hogy a va­dásztársaságok minden nyúlbőrt szakszerűen tárolva juttassanak el a MÉH-hez. Panofix bunda, kalap, párna, paplan, dunyha — szép, hasznos és jó dolgok. De hogy elég le­gyen belőlük, hogy devizát kap­junk értük és devizát takarít­hassunk meg általuk, szükséges, hogy a tsz-ek értsék meg: szá­munkra, ugyanakkor a népgaz­daság számára is, mennyire fon­tos a bőr és a toll gyűjtése és helyes tárolása. idei év igen gazdag eseményekben Hugya- gon, bár az elmúlt esztendő sem múlt el nyomtalanul. A községben 560 méter útsza­kaszt építettek a községfej­lesztési alapból, s nagyon sokat jelentett itt a társadal­mi munka, amelyet a község­beli dolgozók végeztek. Mint­egy 650 köbméter földet kel­lett megmozgatni, s 42 vagon követ szállítottak az útépítés színhelyére a községbeliek. Nagyon régen vártak már erre az útra Hugyagon. Még a felszabadulás előtt megvá­sárolták a követ hozzá, de a község vezetői nem tartották fontosnak a hugyagi útépí­tést. Régi vágya volt már a. községbelieknek, idősebbek­nek, fiatalabbaknak egyaránt, hogy művelődési otthont építsünk. A tanácsülés hatá­rozatot hozott, hogy a köz­ségfejlesztési alapot a műve­lődési ház építéséhez hasz­náljuk fel. Építési anyagot vásároltunk, amelyet tárolha­tunk, kavicsot termeltünk és romépületekből követ bontot­tunk. Az építkezés azonban néhány közbejött fontosabb dolog miatt nem indult meg. Januárban községünk ter­melőszövetkezeti község lett. Ez nagy változást hozott község életében. A Magyar Szovjet Barátság nevet vette fel a termelőszövetkezetünk munkánkhoz igen sok se­gítséget kaptunk. Járt ná lünk a szovjet követség tit­kára, találkoztunk s igyekez­tünk tapasztalatot szerezni a szovjet kolhozvezetőtől, s meglátogatta községünket az idén Rónai Sándor elvtárs is. November 7-én már azzal a vetítőgéppel mutattuk be „Életünk 15 évét”, amelyet Rónai Sándor elvtárstól ka­pott a község. Az ünnep tisz­teletére igyekeztünk végezni az őszi munkákkal is. A kenyérgabona vetését befe­jeztük. így akartuk megkö­szönni az ajándékot, meg az­tán a jövő évi jövedelmet is biztosítani szeretnénk. Október végén aztán hoz­záláttunk a művelődési ott­hon megépítéséhez. Az ifjú­Szakképzett, lehetőleg telepvezetői vizsgával rendelkező villanyszerelőt azonnali belépéssel fel­vesz a szécsényi Tég­lagyár. Jelentkezés a helyszínen. (631) ság fiatalos lendülettel fo­gott hozzá az alapok leraká­sához, mert a munkát, a munka mielőbbi befejezését ugyancsak sürgeti az idő. Tervünk az, hogy a tavasz- szal felhúzzuk a falakat és be is tetőzzük az épületet. Mert a következő évben no­vember 7-én már az új ' mű­velődési otthonban szeretnénk ünnepelni. Hát ezért tartjuk mi azt, hogy az idei év nagyon gaz­dag volt Hugyagon. Bállá István VB. elnök APRÓHIRDETÉSEK NEM HIÁNYCIKK TÖBBÉ A MENNYEZETRÖZSA. A Balassa­gyarmati Műanyag KTSZ rövide­sen megkezdi sorozatgyártását a műanyagból készült mennyezet­rózsának. Elegáns kivitelben, KERMI vizsgálati bizonylattal el­látott termékünk tökéletesen pó­tolja a fajansz mennyezetrózsát. Kór jen bővebb felvilágosítást és mintadarabot. Telefon: 255. (638) Nagy játékvásár az Állami Áruházban Mackó Jétékbaba Kerékpár 15,80 — 365,—ig 5,60 — 230,—ig 96,------- 550,—ig (6 39)

Next

/
Thumbnails
Contents