Nógrádi Népújság, 1960. december (16. évfolyam, 97-104-1. szám)
1960-12-07 / 98. szám
6 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1960. december 7. Büntetőbíró előtt a garázdák és botrányokozók Nem épületes dolog az, de nem is dicsekvésre való az olyan jelenség, amikor egy-egy ember magáról megfeledkezve, zsebében bőven pénzzel az italboltokban „ki a legény a gáton, ha nem én”, vagy ,„vagyok olyan legény, mint te” szerepét játsz- sza. Ezek az emberek gyakorta megzavarják a mások szórakozását, magatartásukkal, viselkedésükkel közbotrányt idéznek elő, nem egy esetben garázdaságot követnek el. Mert mi is történik az ilyen emberekkel? A kelleténél sokkal többet fogyasztanak, így sokkal többet is megengednek maguknak. Az egyik például a poharakat töri össze, a másik kötekedik, a harmadik tör-zúz, mit sem törődve a következményekkel, úgymond megját- szodja magát. Később — amint lenni is szokott, következik a megbánás: „Hej, miért is tettem ezt.” Mások — mert ilyenek is vannak — a következmények súlya alatt is cinikusak, nem ismerik fel, hogy ez a magatartás, ha először pénzbüntetéshez is, de később feltétlen a börtönbe vezető úthoz juttatja az embereket. Ezek közül az emberek közül kedden este ketten ültek a Rákóczi-telepi művelődési otthon nagytermében rögtönzött vádlottak padján. A nyílt tárgyalást a salgótarjáni járási szabálysértési hatóság rendezte, ahol Oláh János 20 éves és ifj. Dávid Antal 28 éves bányászok közbotrányt, illetve garázdaságot előidéző bűncselekményét tárgyalták meg, amelyen részt vett a bányatelep apraja-nagyja. A büntetőbíró szavait nagy érdeklődéssel hallgatták az emberek. Bár legtöbbjük ismerte Oláh János és ifj. Dá vid Antal viselt dolgát, az érdeklődés még inkább fokozódott: vajon mi lesz a vége — tették fel egymásnak az emberek. Oláh Miklós közbotrányt idézett elő viselkedésével. A bíró kérdéseire — ha nehezen is, de elmondja a történteket. Október elseje volt. Oláh felesége nem tartózkodott otthon. 50 forintot zsebre vágott, — s irány az italbolt. Megittak már vagy 15 korsó sört. Hangoskodtak — s érthetően, a törvények értelmében Oláh Miklóst már nem szolgálták ki, mert erősen ittas volt. Erre mint egy nagy erejű, deli férfi úgy, ahogy volt, elkapta a pénztárgépet, s magával vitte a raktárba, nyomdafestéket alig elbíró, főképpen sértő szavak kíséretében. És amikor este pénztárzárást végeztek, közel 200 forint hiánya volt a pénztárosnak. Ennyi röviden a történet. Megkezdődött a bizonyítási eljárás is. Oláh munkatársai, barátai „olvasták a fejére” cselekményét, ítélték el botrányos magatartásáért. Az üzletvezető helyettese a többi között így beszélt: — Sajnos, nem ez volt Oláh Miklós első esete. Korábban is előfordult ehhez hasonló cselekedete. Ittasan már a panaszkönyvbe is beakart írni, mert nem szolgáltuk ki. Ez a mostani, ez volt a legcsúnyább. Nemcsak hogy a rendet zavarta, de akadályozta a munkát is, meg azt, hogy pénztárgép hiányában a többi, becsületes dolgozót sem tudtuk kiszolgálni. És ahogyan az emberek beszélnek, az is kiderült, hogy Oláh életében már többször előfordult ilyen eset. Mi több, 17 éves korában már ittas vezetésért is büntetve volt. A másik vádlott ifj. Dávid Antal. Ö az erős ember, aki egy kézzel össze tud törni egy üveg asztallapot, aki egy kézmozdulattal a poharak sokaságát söpri le a pultról — mert ittas volt. Tehát garázdálkodott. Ö többre vitte, mint vádlott társa. Ő 100 forinttal kezdte el a mulatozást, s nem is volt válogatós. Kevert, sör, mindegy volt. S amit csinált, azt olvasták fejére barátai, munkatársai. Oravecz János, Bencsik Ernő, Oláh János, Makkal Jánosné, Tóth József, Marton Mihály, meg a többiek mondották el véleményüket. Nem tetszett, de nem is érthetett senki azzal egyet, hogy Dávid Antal részegen zavarja meg a nyugodtan . olvasó, biliárdozó dolgozók szórakozását, hogy a klubhelyiségben törjön, zúzzon, de elítélték azért is, inert azokat a poharakat söpörte le a pultról, amelyeket másnap is ott találhatott volna. És mikor a büntetőbíró kimondja ítéletét, a zsúfolt terem minden résztvevője teljes egyetértéssel fogadta. Az ítélet pedig így szólt: Ifj- Dávid Antal kimerítette a garázdaság bűntettét, ezért őt 600 forint pénzbírsággal sújtották. Oláh Miklós közbotrányt idézett elő, büntetése 300 forint. Nagyon hasznos, nagyon tanulságos volt ez a nyílt, helyszíni tárgyalás. Mind. a két vádlott, — ha nem is teljes komolysággal, de beismerte bűncselekményét, látták annak társadalmi veszélyességét. Éppen erről beszélt a büntetőbíró, meg a hallgatóságból is néhányon, hogy Oláh és Dávid nem egyedül van a Rákóczi-tele- pen. Ott vannak társaik: Bal- csó Ferenc, Dányi Béla, Vas Ottó László, Halencsák László, Dányi Tibor, akik nem egyszer a túlzott italfogyasz tásukkal zavarják a becsületes dolgozók emberhez méltó szórakozását. De tanulság az is — éppen Oláh esetében, hogy ittas volt, ezért munkába sem mehetett —, iga zolatlanul hiányzott. És a végső következtetés. Feltétlen szólni kell a kiszolgálók felelősségéről, mert ők is hibásak azért, hogy akár Oláh, akár Dávid ide jutott. Felelősek dolgozó társaik, akik engedték, hogy a kelleténél többet fogyaszthattak. Most két ember ült a vádlottak padján. De ha levonjuk a tanulságot belőle, ha nem engedjük egymást idáig jutni, akkor nem lesznek Oláh Miklósok, Dávid Antalok, akik az ital hatására elvesztik fejüket, akik megsértik társadalmi együttélésünk szabályait. S ha ezeket az embereket megmentjük, na- gyon-nagyon hasznos tagjai lesznek szocializmust építő lmunknak. Szakszervezeti munka a nők körében z elmúlt évekhez viszonyítva jelentős változás történt a szakszervezeten belül a nőmunka irányításában, megszervezésében. Igen nagy eredmény az, hogy a szak- szervezeti bizottságok egy nagyot léptek előre a nőmunka tartalmi színvonalának emelésében. Eddig elsősorban a nők munkaügyi és egyéb problémáinak megoldását tartották egyetlen feladatuknak. A nőmozgalmi munkában különösen az MSZMP megyei bizottságának 1960 májusában hozott határozata, valamint a SZOT Elnökségének a szakszervezeti nőmunkára vonatkozó határozata alapján legfontosabb célul a dolgozó nők politikai, szakmai, kulturális nevelését tartják, hogy a párt eszmei befolyását méginkább érvényesíteni tudják a nődolgozók között is. Ez nem jelenti természetesen azt, hogy most már ne foglalkozzanak az üzemi és hivatali nőbizottságok a nőket érintő legfontosabb kérdésekkel. Nagyon pozitív dolog például az, hogy a megye minden üzemében a nőfelelősök, a munkavédelmi felügyelőkkel együtt közösen megvizsgálták a nők és fiatalkorúak védelmére hozott törvények betartását, valamint azt, hogy nők dolgoz- nak-e olyan munkahelyeken, amelyeket nők részére törvények tiltanak meg. Ugyanakkor megszervezik azt is és erre nagyon jó példa a Zagyvapálfalvi Üveg-: gyár. hogy a nőket olyan munkahelyeken is foglalkoztatják, ahol eddig előítéletek és egyéb káros szemléletek alapján nőket nem dolgoztattak, csak férfiakat. Több nőt alkalmaznak újabban eredményesen a gépüzemben. Az máig is probléma, hogy nőket érintő kérdések eldöntésében sok üzem, hivatal, és egyéb intézmény vezetője illetve vezetősége nem kéri ki a nőbizottság véleményét. Az ő meghallgatásuk nélkül döntenek például nők felvételénél, vagy üzemen belüli áthelyezéseknél, holott a nők érdekeit képviselő nőbizottság a legilletékesebb arra, hogy tájékoztasson, kinek van leginkább szüksége arra, hogy dolgozzon, vagy képességei milyen munkakört szabnak meg számára. pozitívum ugyan, hogy több szakszervezeti bizottság felmérte a nők helyzetét és SZB üléseken vitázott róla. Az viszont már probléma és súlyos hiányosság is, hogy a tárgyalások, brigádvizsgálatok és elhangzott viták után sokhelyütt tovább nem lépnek előre, nem tesznek konkrét intézkedéseket a vitatott problémák elintézésére. E hibát még fokozza, hogy nőbizottság nem mindenütt tevékenykedik. A balassagyarmati kórházban például csak nőfelelős van. Ez a nőfelelős egyben a kórház vezető ápolója is, emiatt nem tudja kellően szétválasztani az egyes munkákat, mint vezető ápolónő nem tud dönteni abbén, hogy a nők általa, mint hivatali vezető által elutasított jogos problémái mégis orvoslást találjanak. Probléma még az olyan káros szemlélet is — elsősorban az intézményeknél, — hogy a nőbizottságok munkáját régi káros hagyomány alapján a különböző rendezvények, vagy egyéb kulturális összejövetelek megtartására próbálják korlátozni. Egyes helyeken kevésbé mozgósítják a nőket egyes párt, vagy állami határozatok végrehajtására. Jó az ilyenirányú munka az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatnál, vagy a Vendéglátóipari Vállalatnál, ahol eredményesen végeznek a nőfelelősök politikai, szakmai felvilágosító munkát a nők ilyenirányú nevelése érdekében. Kevesebb a nők munkaügyi problémáinak elintézésében végzett felvilágosító munka. Például a vendéglátóiparban az egyeztető bizottsági ülések elé mintegy 80 százalékban nődolgozók munkaügyi és egyéb problémái kerülnek. Javulóban van a nők " politikai képzés iránti érdeklődése. A Salgótarjáni Üveggyárból például 145, a Zagyvapálfalvi Üveggyárból 60 nő vesz részt politikai oktatásban. A nőbizottság sokat segített megszervezésükben. A Vendéglátó, és az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatnál pedig nagyon sok nődolgozó vesz részt szakmai oktatásban, szakmai továbbképzésben. Megyei viszonylatban általában javulást mutat a szak- szervezetnél a nőkkel való foglalkozás, a nőmunka irányítása. Érzik a szakszervezeti bizottságok és maguk a nőfelelősök is, hogy a nődolgozókat mozgósítani kell a szakszervezeti munka egyes konkrét feladatainak végrehajtására, hogy így segítsék elő a gazdasági tervek és feladatok végrehajtását. Üjlaky Mária Mi készül az állati melléktermékekből? aktívaértekezletek A MAGYAR—SZOVJET BARÁTSÁG ELMÉLYÍTÉSÉRŐL A községekben és üzemekben megyeszerte megkezdték a Magyar—Szovjet Baráti Körök aktivistái az értekezletek tartását és szervezését, amelyeken a magyar—szovjet barátság elmélyítésének módszereiről tanácskoznak. December 1-én Rétságon, 3- án Pásztón, 5-én Szécsényben, 7-én Balassagyarmaton, 10-én Salgótarjánban járási szinten jönnek össze a baráti körök aktivistái. E feladatokon kívül a termelőszövetkezetek megerősítésével, szervezésével és megszilárdításával is fokozottabban kívánnak foglalkozni a baráti körök. Előadások, filmvetítések, élménybeszámolók segítségével népszerűsítik majd Szovjetunióban szerzett tapasztalataikat, az ottani közös gazdálkodás eredményeiről. Amikor hulladékgyűjtésről van szó, az emberek általában csak a vas-, fémr, papír- és rongygyűjtésre gondolnak, pedig van két olyan melléktermék, amelynek feldolgozása népgazdaságunk számára rendkívül fontos: az állati bőr és a toll. A Pest-Báes-Nógrád megyei MÉH Vállalat az év elején figyelemreméltó kezdeményezést indított a tsz-ekben, többek közt éppen ezeknek a melléktermékeknek ésszerű hasznosítása végett. A vállalat a legmesszebbmenő segítséget ajánlotta fel a termelő- szövetkezeteknek. Bár azóta mu- takozott eredmény, sok szakszerűtlenül kezelt bőr került a MÉH-hez és ezeket az ipar nem tudta a külföldön is kedvelt pa- noflx szőrmévé feldolgozni. Ez hiba, mert népgazdaságunk a panofix-gyártáshoz kényszerül 50 százalékban juhbőrt Importálni. De a tsz-ek számára Is veszteséget jelent a helytelen tárolás, mert az Ilyen bőrért csupán harmad-, illetve negyedárat kapnak. A toll begyűjtése sem kielégítő a tsz-ekben. Pedig külföldön igen keresett cikk a magyar toll, elsősorban a vlzlszárnyasok: libák. Eredményekben gazdog esztendő Az volt kacsák tolla, amelynek kilójáért — príma tépett toliról van sző - a MÉH 100, illetve 70 forintot fizet. Számos tsz nem tartja kifizetődőnek a szárnyasok nevelését, holott az bőven behozná a ráfordított munkát, nem beszélve arról, hogy az ország devizát kap a toliért. Itt kell szólni — miután beköszöntött a vadászidény — a nyulakról Is, amelyen téli szőrzete a kalap alapanyaga. Csupán a Pest-Bács-Nógrád megyei MÉH Vállalat 250 ezer darab házi- és vadnyúlbőrt gyűjtött az idén s ez - miután egy nyúl egy kalap ötvenhatod része, — mintegy 45 ezer kalapnak felel meg. Persze, hogy ezt a számot növelni lehessen, szükséges, hogy a vadásztársaságok minden nyúlbőrt szakszerűen tárolva juttassanak el a MÉH-hez. Panofix bunda, kalap, párna, paplan, dunyha — szép, hasznos és jó dolgok. De hogy elég legyen belőlük, hogy devizát kapjunk értük és devizát takaríthassunk meg általuk, szükséges, hogy a tsz-ek értsék meg: számunkra, ugyanakkor a népgazdaság számára is, mennyire fontos a bőr és a toll gyűjtése és helyes tárolása. idei év igen gazdag eseményekben Hugya- gon, bár az elmúlt esztendő sem múlt el nyomtalanul. A községben 560 méter útszakaszt építettek a községfejlesztési alapból, s nagyon sokat jelentett itt a társadalmi munka, amelyet a községbeli dolgozók végeztek. Mintegy 650 köbméter földet kellett megmozgatni, s 42 vagon követ szállítottak az útépítés színhelyére a községbeliek. Nagyon régen vártak már erre az útra Hugyagon. Még a felszabadulás előtt megvásárolták a követ hozzá, de a község vezetői nem tartották fontosnak a hugyagi útépítést. Régi vágya volt már a. községbelieknek, idősebbeknek, fiatalabbaknak egyaránt, hogy művelődési otthont építsünk. A tanácsülés határozatot hozott, hogy a községfejlesztési alapot a művelődési ház építéséhez használjuk fel. Építési anyagot vásároltunk, amelyet tárolhatunk, kavicsot termeltünk és romépületekből követ bontottunk. Az építkezés azonban néhány közbejött fontosabb dolog miatt nem indult meg. Januárban községünk termelőszövetkezeti község lett. Ez nagy változást hozott község életében. A Magyar Szovjet Barátság nevet vette fel a termelőszövetkezetünk munkánkhoz igen sok segítséget kaptunk. Járt ná lünk a szovjet követség titkára, találkoztunk s igyekeztünk tapasztalatot szerezni a szovjet kolhozvezetőtől, s meglátogatta községünket az idén Rónai Sándor elvtárs is. November 7-én már azzal a vetítőgéppel mutattuk be „Életünk 15 évét”, amelyet Rónai Sándor elvtárstól kapott a község. Az ünnep tiszteletére igyekeztünk végezni az őszi munkákkal is. A kenyérgabona vetését befejeztük. így akartuk megköszönni az ajándékot, meg aztán a jövő évi jövedelmet is biztosítani szeretnénk. Október végén aztán hozzáláttunk a művelődési otthon megépítéséhez. Az ifjúSzakképzett, lehetőleg telepvezetői vizsgával rendelkező villanyszerelőt azonnali belépéssel felvesz a szécsényi Téglagyár. Jelentkezés a helyszínen. (631) ság fiatalos lendülettel fogott hozzá az alapok lerakásához, mert a munkát, a munka mielőbbi befejezését ugyancsak sürgeti az idő. Tervünk az, hogy a tavasz- szal felhúzzuk a falakat és be is tetőzzük az épületet. Mert a következő évben november 7-én már az új ' művelődési otthonban szeretnénk ünnepelni. Hát ezért tartjuk mi azt, hogy az idei év nagyon gazdag volt Hugyagon. Bállá István VB. elnök APRÓHIRDETÉSEK NEM HIÁNYCIKK TÖBBÉ A MENNYEZETRÖZSA. A Balassagyarmati Műanyag KTSZ rövidesen megkezdi sorozatgyártását a műanyagból készült mennyezetrózsának. Elegáns kivitelben, KERMI vizsgálati bizonylattal ellátott termékünk tökéletesen pótolja a fajansz mennyezetrózsát. Kór jen bővebb felvilágosítást és mintadarabot. Telefon: 255. (638) Nagy játékvásár az Állami Áruházban Mackó Jétékbaba Kerékpár 15,80 — 365,—ig 5,60 — 230,—ig 96,------- 550,—ig (6 39)
