Nógrádi Népújság, 1960. november (16. évfolyam, 88-96. szám)
1960-11-30 / 96. szám
6 N03RADI NtPÜJBA» 1960. november 30. A kisterenyei iskolások ötletes kezdeményezése A kisterenyei általános iskola úttörői galambtenyésztő szakkört alakítottak. Működésüket bejelentették a Galambtenyésztők Országos Szövetségébe, s így kedvezményes ga- lambeleség kiutalásához is hozzájutottak. Kiváló patrónu- suk ebben a lelkes munkában az iskola igazgatója, Fenyvesi József, aki maga is galambtulajdonos, továbbá Kovács Tibor tanár, az úttörőcsapat vezetője. A kisdiákok között nagy a láz: mindenki részt akar venni ebben a tanulva szórakoztató szakkörnek a munkájában. A galambokat ki-ki saját portáján állított dúcban neveli, de egytöl-egyvg jelzőgyűrűvzl látták el a szelíd kis állatokat. Állítás szerint az országban is, de megyénkben kétségtelenül első ez az iskolásoktól elindult okos kezdeményezés. Remélhetőleg más iskolák tanulóira is ráragad a jó példa. Fenyvesi József igazgató kisdiákjai körében eteti a ya- lambc-kat az iskola udvarán Kovács Tibor tanár, a gálám bök belső szervezeti felépítését is megmagyarázza a g '-Iambászkodó úttörőknek Nagy pillanat: a névvel és jelzéssel ellátott gyűrűket felhúzzák á galambok lábára 150 kg szemes takarmányt kaphat sertésenként mindenki (tsz-tag, egyéni gazda és állattartó), 215,— forintos mázsánkénti áron, májusi' morzsolt kukoricára átszámítva, aki az Adatforgalmi Vállalattal sertéshizlalási szerződést köt 1961. január 1-től október 31-ig történő átadásra. Felvilágosítást ad a helyi állatfelvásárló, s az Adatforgalmi Vállalat Járási Kirendeltsége. Vegye igénybe bn is a kedvezményt és kössön takarmányjuttatásos sertéshizlalási szerződést. PEST—NÓGRAD megyei allatforgalmi vallalat (624) EMBERTELEN EMBEREK Tudják-e a szülők? Napok óta figyelem a salgótarjáni Vásártér környékén lévő gyermekhad esti „játékait”. Figyelem és elgondolkozom, hol vannak a szülők, a nevelők és a gyermekvédelmi tanács is, amelynek felhívását lapunk elmúlt számában olvashattuk. Napi jelenség, hogy még esti 8 és 9 óra között is 8—14 éves gyermekek a kisvendéglő környékén nagy hangoskodás közben rémdolgokat mesélnek egymásnak, játszadoznak. Elemlámpával a járókelők szemébe világítanak. A háztömbök közt szaladoznak, s játéksorozat riasztóval pattogtatnak. Ideje lenne fülöncsípni ezeket a virgonc gyerekeket és a szüleiktől is megkérdezni, hogy tudják-e, hol vannak gyermekeik. Rendeletiéi szabályozták az ebadót Az utóbbi Időben a vadászoknak sok bosszúságot okozott, hogy a mezőre iáró kőbőr kutyák rengeteg apróvadat elpusztítottak, sőt az őzek és szarvasok szaporulatának egy részét Is felfalták, vagy kiirtották. Megállapították, hogy a kóbor kutyák túlnyomó többsége a német juhászkutya (farkaskutya) ivadéka és korcsa, amelyeknek évi adóját eddig Igen alacsony kategória szerint állapították meg. Indokolt volt tehát, hogy szabályozzák a német juhászkutyák és azok korcsainak ebadóját. Számos bírósági tárgyalás is indokolta ezt. Ugyanis a vadászok és vadőrök - a törvényadta jogaikkal élve - lőtték a kóbor ebeket. A kutya gazdája és a vadőr között sokszor heves vitára került sor. Érthető, hogy a vadászok és a vadőrök általános tetszésére talált a pénzügyminiszternek és a földművelésügyi miniszternek az 1/1960. (IX. 15.) P. M.-F. M. számú együttes rendeleté, amely kimondja, hogy „a német juhászkutyát és korcsát kedvtelésből tartott ebnek kell tekinteni”. Ez azt jelenti, hogy a jövőben a törzskönyvezett német juhászkutya után évi 120, a nem törzskönyvezett után pedig évi 240 forint ebadót kell fizetni. A törzskönyvezett magyar vizsla évi adója változatlanul 16 forint, míg más fajtájú vizslák évi adója — ugyancsak változatlanul — évi 60 forint marad. Az őrző-védő fajtájú törzskönyvezett eb után, amennyiben a Magyar Kutyatenyésztők Országos Egyesülete által igazoltan munkakutya-vizsgát tett, valamint a vadászvizsgát tett egyéb eb után évi 60 forint ebadót kell fizetni. Töpörödött, öreg nénike. Olyan, hogy könnyen elfújná egy közepes alföldi szél. Arca, szeme törődött, nyugodtan mondhatnám hetven évesnek. Pedig alig ötven. Hangja halk, félénk, bizonytalan. Elnyűtt téli kabátba burkolja vézna testét, fején szürke, kendő. Ül velem szemben és beszél, könnytelenül, mégis minden szava befelé hulló könnyektől áztatott. Kimondatlanul kifejezésre jut szavaiból a kétség: érdemes-e ki tudja hányadszor, hány ember és fórum előtt elsírt panaszait elismételnie. Elhiszi-e egy egészen más világban élő ember e rémmesének tűnő, annyira hihetetlen történetet. S bizonykodik, írásokat, leveleket vesz közben elő, hogy meggyőzzön igazáról. Leveleket tanácsi szervektől, Nőszövetségtől, egyházközségtől, egy írónő ismerősétől, s ki tudja honnan, hogy lássam: a levelek írói megvizsgálták már ügyét, amit tudtak, tettek is, hiszen mindenütt rendes embernek tartják öt. Hallgatom, a lélekben és már-már fizikumában is nyomorékká tett Bucsánszki Lász- lónét, és meghatódom, mert az én anyám jut eszembe, aki hét évvel ezelőtt halt meg sok évi súlyos betegség után, s még most is hálás lennék, ha ápolhatnám őt. Meg szégyellem is magam. Szégyellem a történet hallgatása közben, hogy itt élek, itt élünk e csodálatos változású új társadalomban, és ez az asszony is itt él így, ahogyan él. Megteremtünk egy új világot, bálványokat, embernyúzó hatalmasságokat döntünk a porba, nap mint nap nagyobb a mi erőnk — és észrevétlenül túllépünk a nyomor és embertelenség, a gyalázat, a múltból ittmaradt riasztó eseSajnos az egész országban, s így megyénkben is az elmúlt évhez képest a gabona, futrinkává!, fertőzött terület növekedett. A gabonafutrinka lárvája, a csócsároló kora ősztől tavaszig károsít, s ezt enyhe teleken a hó alatt is folytatja. így a termelők sokszor csak tavasszal veszik észre, amikor a vetés pusztulása már nagyobb méretűvé vált. A kártétel abban mutatkozik meg, hogy a lárva az esti órákban a talajfelszín járataiba behúzza a gabona levelét, megrágja, lehámozza „elcsócsárolja”. Innen kapta a nevét is. A lárvakártétel kiindulása kétféle lehet. Ha előző évben is gabona volt a területen, akkor a keresztek helyéről, ha mellette lévő táblán volt az előző évben gabona, akkor a tábla széléről tén. Pedig ember az alanya! De beszéljenek a tények, öt gyereket hozott a világra. Négyet temetett el közülük a proletárnyomorúság, a betegség áldozataiként, még egészen kicsi korukban. A férje elhagyta őt, már a gyermekei halála előtt, mással él ma is. Egy gyermeke maradt életben, a ma huszonöt éves asszony, aki utcára dobta anyját, az érte élő, minden keservesen keresett fillérjén öt nevelő, még ma is őt szerető édesanyját. Lányának férje, Ruskó Ferenc itt volt hivatásos katona Salgótarjánban, míg le nem szereltették. Gyermekük nincs, a Pesten lakó Bucsánszki Lászlónét magukhoz hívták, s mivel szakmája van, rábeszélték, kérjen ipar- engedélyt kötésre, díszpírna készítésre, ötezer forint bankkölcsönből gépet és a meginduláshoz szükséges felszereléseket vásárolt. És dolgozott. Kétszer-háromszor annyit keresett, amennyi saját fenntartásához és a részletek fizetéséhez szükséges volt. Pesten, a Királyhágó tér 2. szám alatt szoba-konyhás főbérleti lakása volt, aminek tudtánkívüli eladásáért, az állítás szerint ezért felvett és elköltött négyezer forintért most pereli a vejét. Verpeléti ismerőseinél, nyári napszámos munkákat is vállalt., melynek fejében főként gyümölcsöt, egyéb természetbeni járandóságot kapott. Ezt is, pénzkeresetét is lányának adta, — hiszen együtt éltek. Egészen ez év február 18-ig. Ekkor dobták végleg az utcára. De már hónapokkal előbb romlott a viszony, az anya és lánya meg a veje között. Az ok, hogy többször volt beteg, kevesebbet keresett. Mint kisiparosnak, rendszeresen adót kellett fizetnie, indul ki a károsítás. A nagyüzemi gazdálkodás kialakításakor, de később is problémát jelent egy olyan vetési sorrend kialakítása, hogy gabona után ne kerüljön gabona, mert ilyen esetben nagyobb a veszélye a csócsároló elterjedésének, kártételének. Éppen ezért helyes, ha a vetéseket állandóan fi gyelemmel kísérjük. Ha négyzetméterenként a talált lárvák száma egy-kettő, akkor gyenge, ha három-négy, akkor közepes, ha pedig négy fölött van, akkor erős a fertőzés. Közepes fertőzés esetében már védekezni kell ellene. A védekezést ősszel és tavasszal hajtsuk végre. Legeredményesebb a HCH tartalmú (Agritox) növényvédőszer használata, melyből 1 kh gabonavetés teljes lepo- rozására 25 kilogramm szükséges. Ha vetéseinket állandó megfigyelés alatt tartjuk, úgy idejében észrevesszük a csomók helyéről, illetve a tábla széléről kiinduló gócfertőzést. Ilyenkor csak a gócfertőzést és annak egyméteres körzetét kell leporozni. Ezzel megakadályozzuk a fertőzés továbbterjedését, ezenkívül vegyszert és munkaerő ráfordítást takarítunk meg. Ha ezt elmulasztjuk, az egész tábla fertőződik, amit csak az egész terület leporozásával tudunk felszámolni. Fent Lajos Nógrád ■ megyei Növényvédő Állomás pénzét nem ő kezelte. Kérte a vejét számoljon el. A válasz az volt, hogy a férfi megverte anyósát. Aztán ez is rendszeressé vált. A verés. A brutális ember kiütötte az idős, beteg asszony fogát, fejét az ágyhoz verte, elzavarta a lakásból. S mindezt a fiatalasszony, az anya lányának szemeláttára, tudtával és beleegyezésével. Soha egy védő mozdulat, egy pártoló szó, e kegyetlen gyermek részéről. Februárban, egy * hideg éjjelen hagyta ott őket úgy, hogy azóta sem tehette be lábát a lakásba. Ott maradt csekélyke holmija, varrógépe, kötőgépe, edényei, ruhái is. Azóta várótermekben, ismerősöknél, de legtöbbször a vásártéri 76/A lakóépület első lépcsőházában a padlásfeljáró alatt, egy ládán kuporogva tölti az éjszakáit Bucsánszki Lászlóné, az édesanya. Lánya és veje alig pár méterre tőle, az állam által hármuk részére biztosított III. emeleti 1 szoba-összkomfortos lakásukban nyugodtan alszanak, élvezik békés magányukat. A mostani hűvösebb időjárástól meg is fázott az idős asszony, éjjeleken visszhangzik a lépcsőház köhögésétől. Minden lakó hallja, csak a gyermeke nem. A lakók hívták fel az én figyelmemet is. Elmondották ezt a szomorú történetet. Azt is, hogy nemcsak az otthontalanság, az éhség is egyre vészesebben nyomja, terheli a szerencsétlen asszonyt. Azokból a fillérekből él, mit utcai padokon, a félhomályos folyosón kötött holmikért kap. Néha ismerősök szánják meg néhány forinttal, vagy az egyik fővárosi evangélikus egyház- község küld neki pénzt. Én nem akartam elhinni. hogy ilyesmi lehetséges. Még akkor sem egészen, amikor ő maga mesélte el keserves sorsát. Utána jártam, és meggyőződtem arról, hogy az elmondott történet még nem is festi le hűen a valóságot. Mert azt elmondani sem lehet. Akkor győződtem meg rója végkép, amikor melegre fűtött lakásában, festett körmű és szájú, otthonülő asz- szonylánya gyűlölködő hangját hallottam. Gonosznak, békéjük zavarójának nevezte az idős asszonyt, akit mint anyját meg is tagadott. Felháborodva vág a a fejemhez: ..Ha annyira megesett rajta a szíve, vegye magához”. Majd meg azt, hogy „nem tudom, kije van az öregasszonynak a pártbizottságon, hogy ilyen sokat foglalkoznak vele, miért nem kényszerítik, hogy menjen szociális otthonba?” Hát igen, a különböző fórumokon azt mondták nekem, hogy nincs törvény, nincsen paragrafus arra, hogy kényszeríteni lehessen a gyermeket anyja befogadására. Ennek a tudatában jelentette ki előttem többször is nyilván Ruskóné, hogy még egy éjszakára sem ad helyet a most már idegileg is tönkrement idős asszonynak. Erre már talán nincs is szükség, mert a városi tanács határozott ígéretet tett, hogy gyors intézkedéssel lakáshoz juttatja Bucsánszki Lászlónét. De — ha nincs is írott törvényünk rá, ami, ha igaz, elég hiba — van és él. hatnia is kell a társadalom törvényének, amely az ilyen, emberi mivoltukból kivetkőzött embereket kidobja magából. Ez az igazság íratlan törvénye, az erkölcsé, amely a szülőjét hálátlanul eldobó, nyomorba döntő gyermeket a közösség megvetésével sújtja! „Most csak férfiaknak11 Férfi télikabát Férfi felöltő 1150 Ft-tól 1050 Ft-tól Férfi divatos sportöltöny 480 Ft-tól Könnyű a vásárlás, mert nagy a választék a salgótarjáni Állami Áruházban. (591) Hagy játékvásár az Állami Áruházban Mackó Játékbaba Kerékpár 15,80 5,60 96,— 365,— Ft-ig 230,— Ft-ig 550,— Ft-ig (626) Kondorosi János FIGYELEM! Értesítjük T. Vevőinket, hogy vállalatunk 1961. január 1-től 20-ig leltározást végez, mely idő alatt AZ ARUKIADÁS SZÜNETEL. FELHÍVJUK azért vevő-körzetünkbe tartozó kiskereskedelmi és közületi egységek vezetőit, bevásárlásaik mielőbbi eszközlésére, hogy a lakosság ellátásában, a közületek munkájában a leltározás ideje alatt zavar ne keletkezzék. Nógrád megyei Vas és Műszaki (628) Nagykereskedelmi V. Balassagyarmat-----------------<|S> % --------— Ak adályozzuk meg a gabou a futrinka kartételét
