Nógrádi Népújság, 1960. november (16. évfolyam, 88-96. szám)

1960-11-30 / 96. szám

1960. november 30. NÖSRÄD1 KSPOíSÁS 5 ITT A PÁSZTÓI JÁRÁS BESZÉL Új orvosi rendelő épül Vanyarcon Reális terv — eredményes esztendő A vetés, a betakarítás nagy munkáján már jórészt túl vannak termelő- szövetkezeteink, s jut idő ar­ra, ha még nem is hivatalo­san, hogy a jövő évet tervez­gessék. A következő év terv- készítésének nemcsak azért tulajdonítunk nagy fontossá­got, hogy megyénk túlnyomó többségében termelőszövetke­zetek dolgoznak, s eredmé­nyes gazdálkodásukon vagy ennek ellenkezőjén múlik, hogyan alakul a továbbiak­ban áruellátásunk. A követke­ző évben ötéves tervünk el­ső esztendejébe lépünk, s a mezőgazdaságunk előtt álló hatalmas feladatok megoldá­sát illetően nagyon sok függ a kezdéstől, az első esztendő­től. Végére járnak a gazdasági évnek a cserhátszentiváni Kossuth Termelőszövetkezet­ben is. Az eltelt idő alatt a termelőszövetkezeti gazdák szorgalmának eredményekép­pen a szövetkezet sokat erő­södött, szilárdult. Van azon­ban néhány dolog, amely ta­nulságul kell, hogy szolgál­jon a következő évre, évek­re, amelyet már az új terv- készítésnél feltétlenül figye­lembe kell venni. A terme­lőszövetkezetben az a cél, hogy elsősorban azokat a növényféleségeket termeljék, amelyek minden évben jó jövedelmet jelentenek, s to­vább fejlesszék az állatte­nyésztést. Mert végső soron ezek vezetnek oda, hogy a cserhátszentiváni Kossuth Termelőszövetkezet is mielőbb sok árut termelő, jól jövedel­mező nagyüzemi gazdaság legyen, s szorgalmas munká­juk után gondtalanul élje­nek a szövetkezetben a ta­gok. Az idén a tervek szerint több mint 300 ezer forint értékű árut kell, hogy érté­kesítsen az állam felé a ter­melőszövetkezet. A jelek azonban azt mutatják, hogy a termelőszövetkezet nem tel­jesíti tervét, mert a kedve­zőtlen időjárás, valamint a megalapozatlan tervezés bi­zonyos mérvű kieséshez ve­zetett a növénytermesztésnél és állattenyésztésnél egy­aránt. Nem adta le a terme­lőszövetkezet, — hogy mást ne említsek — azt az 50 hí­zottsertést, amelyet beter­veztek, amely minden bizony­nyal emelte volna az áruter­melési mutatót, s komoly pénzösszeget is jelent, ha a tervkészítésnél figyelembe veszik a körülményeket, azt, hogy a termelőszövetkezet­ben biztosítva vannak-e a rrlegfelelő adottságok, a ser­tések meghizlalásához. jAA ért amikor a terv cl­1 -*• készült, a termelőszö­vetkezet sem férőhellyel, sem pedig hízóalapanyaggal nem rendelkezett, s a férő­helyet nem állt módjukban a későbbiek folyamán sem biztosítani. Ebből azonban tanultak. A következő év tervkészítésénél már figye­lembe veszik a körülménye­ket is. Húsz férőhelyes ser- tésfiaztatót, egy 120 férőhe­lyes hizlaldát építenek a következő évben, s a 20 anyakoca szaporulata meg­felelő alapanyagot is biztosít a hizlaláshoz. A termelőszö­vetkezet a bevétel jelentős részét, több mint 60 ezer fo­rintot, különböző beruházá­sokra fordított, s a saját erő­ből történő beruházásokat a következő évben sem hanya­golja el a termelőszövetke­zet. Természetesen ez még nem a hivatalos tervkészítés Cserhátszentivánban, de nem rossz az, ha latolgatják a szövetkezeti gazdák, tanulva az idei évből, az állattenyész­tésnek, a növénytermesztés­nek melyik ágazata az, ame­lyik legjobban bevált, s hol van még tennivalójuk már a következő évben is, mert hi­szen az ötéves terv szabta feladatok végrehajtásából nem maradhatnak ki a cser­hátszentiváni szövetkezeti gazdák sem. Az aprómag az idén nem hozta azt az ered­ményt például, amelyre szá­mítottak, de azért a követke­ző évben újra csak próbál­koznak vele. Azonban na­gyon helyesen gondolkodnak a szövetkezetben, amikor a jövedelem alakulását nem az aprómag termésétől teszik függővé. Helyette az állatte­nyésztést fejlesztik, amely jóval biztosabb jövedelmet jelent a növénytermesztés­nél. A meglévő tehénállo­Arvíz az úton Ha az itt közölt fényképre te­kintünk, azt gondoljuk, biztos valamilyen folyó elöntötte az or­pölyöghet, mert az Egri Útfenn­tartó Vállalat a gépállomás több­szöri kérésére sem rendezte az mány növelése, tenyészálla­tok nevelése, a juhtenyész­tés fejlesztése képezi a kö­zeljövő egyik legfontosabb feladatát Cserhátszentiván­ban. Ez kap majd hangot a termelőszövetkezet követke­ző évi tervében is, melyet azon­ban alaposan, körültekintően megbeszél még a terme­lőszövetkezet vezetősége, s maguk a szövetkezeti gaz­dák is, akiktől végső soron függ a tervek megvalósítása. A termelőszövetkezetben az idén 47 forintra tervezték a munkaegység ér­tékét. Ez azonban előrelátha­tólag nem lesz meg, éppen a helytelen tervezgetés okozta kiesések miatt. A számítá­sok szerint azonban így sem lesz 40 forinton alul a mun­kaegység értéke. S ha figye­lembe vesszük, hogy a Kos­suth Termelőszövetkezet még most nem rendelkezik régi múlttal, nem rossz eredmény ez. De ha az adottságokat, reális lehetőségeket és csak­is ezeket figyelembe véve készítik el a következő év tervét, ennél csak jobban alakulhat a helyzet. Hiszen a szövetkezeti gazdák szor­galmasan, jól dolgoztak az idén is. S ezzel a szorgalom­mal, a közösben végzett munkájukkal egy biztosabb esztendő alapjait teremtették meg. A szorgalmas munka eredménye Csonka János és Deák Kál­mán, az ecsegi Béke Terme­lőszövetkezet két lelkiisme­retesen dolgozó, hozzáértő állatgondozója. Munkájuk reggel 4 órától este 9 óráig is eltartott, amíg csak ket­ten gondozták, fejték a 41 te­henet. Igaz, szaporodott is a munkaegységük szépen. Jú­liusban például Csonka János 101, Deák Kálmán pedig 92 munkaegységet szerzett. Ha­vonként 60—70 munkaegysé­gük mindig megvolt. A ter­melőszövetkezetben 42 forin­tot ér a munkaegység értéke. De hát ezt az iramot nem bírja örökké az ember. Nem kívánták a túlfeszített mun­kát a szövetkezet vezetői sem. Találtak egy harmadik ugyancsak hozzáértő tehe­nészt, s így most már lénye­gesebben könnyebb a két em­ber munkája. Most már hár­man dolgoznak nagy szorga­lommal a termelőszövetkezet tehenészetében. Csonka Já­nos eddig 549 munkaegysé­get ért el. Deák Kálmán 525- nél tart. Ha az esztendő vé­géig nem szaporodna mun­kaegységeik száma, Csonka János akkor is több mint 23 ezer forintot keresett volna a termelőszövetkezetben, s Deák Kálmán jövedelme is meghaladná a 21 ezer forin­tot. EGY KIS MULASZTÁS.. A járási építé­si előadó tele volt panasszal: — A Mátrában havazik, az új tsz- istállók pedig ab­laküveg nélkül vannak... A marhákat majd ki­viszi a huzat... A fiatal, ener­gikus embert még nem hallottam pa­naszkodni. Sok a baja, nem men­nek simán az építkezések, de jól hárítja az akadá­lyokat. Ez az üveg-probléma felzaklatta idegeit. — Amennyit én kapok az elnö­köktől az már a szódás lónak is sok lenne ... Er­dőkürtön azzal fo­gadnak: hoztam-e üveget? Csécsén is kér­dezik: Hol az ab­laküveg?! Jobbá­gyit már messzi­re elkerülöm. Mi­nek menjek oda? Ügyis tudom: el­ső szavuk az üveg! Erdőkürtre sem merek ki­menni. Ott is olyan huzat van, hogy no... Az egyik állatgondo­zójuk már lebe­tegedett... Az ál­latoknak is árt a eug... Az Ígéret­ből is kifogy­tam ... legutóbb kiutalást kínáltam nekik. Erre meg azt vágták a fe­jemhez: üveget adjak nekik, ne pediglen kiuta­lást! Az évi keret 70 négyzetméter. Ez kevés! 120 négy­zetméter kell. A régi istállók ab­lakait sok helyen kiverték. Ezt is pótolni kell. Itt vannak a téliesí­tett szerfás épüle­tek, a stabil istál­lókról nem is be­szélve ... Üveg! üveg! Ez az ami nincs! Nálam a kiutalás, mit érek vele, üveget nem kapok rá... örültem a pa­nasznak. Mond- tdm is neki tüs­tént: jobb lenne, ha a kiutalás az üveget szállító salgótarjáni vál­lalat vezetőjének asztalfiókjába ke­rülne. Eleget pi­hent már a járá­son ... Mert hi­szen üveg volt, üveg van, s üveg lesz a jövő hónap­ban is — csak ki­utalás kell hozzá! Ügye, egy kis mulasztás miatt nem fázhatnak to­vább a tejelő marhák?! (Gortva) Tető alatt van már a vanyarci új orvosi lakás és rendelő. Most már csak a munkákat kell meggyorsítani, hogy minél hamarább átadh ássák rendeltetésének. Jól dolgoznak a fiatalok Az Erdőkürti Gépállomás eddig mintegy 90 százalékra teljesítette éves tervét. Az eredményhez nagyban hozzá­járultak a gépállomás fiatal traktorosai, akiknek jelentős része csatlakozott a tavasszal az ezer, illetve nyolcszáz normálholdas mozgalomhoz. Vállalták, hogy erejükhöz mérten igyekeznek segítséget adni a termelőszövetkezetek erősítéséhez, szilárdításához. A fiatalok' a vállalt felada­toknak tőlük telhetőén igye­keznek eleget tenni. Munká­jukkal sokat segítettek a gépállomás körzetéhez tarto­zó termelőszövetkezeteknek. Budai László a gépállomás legjobb ifjú traktorosa. 1100 normálhold megmunkálását vállalta, de eddigi teljesít­ménye már közel jár az 1200 normálholdhoz. Többnyire az erdőkürti November 7 Ter­melőszövetkezetben dolgozik, ahol igen elégedettek munká­jával. De a fiatal traktoros segített a nagyobb munkák idején a paiotási Május 1 Termelőszövetkezetnek is, ahol szintén nem merült fel kifogás munkája ellen. Petrás János, fiatal trak­toros ugyancsak 1100 nor- málhold megmunkálását vál­lalta. Munkagépével az erdő­kürti November 7 Termelő- szövetkezetnek dolgozik. Nem válogatott a munkában. Ve­tett, aratott, trágyát szórt, mikor milyen munkára volt szüksége a szövetkezetnek. Eddigi teljesítménye mint­egy 850 normálholdat tesz ki. Munkájával ő is hozzájárult ahhoz, hogy a gépállomás közelebb került éves tervé­nek teljesítéséhez.-------------­Sz orgalmas építkezés Egyházasdengelegen Az egyházasdengelegi Már­cius 15. Termelőszövetkezet gazdái az idén kezdték el a közös gazdálkodást, s máris szép eredményeket mondhat­nak magukénak. Évközben a soronkövetkező mezőgazda- sági munkákat időre végez­ték el, s a betakarítási mun­kákkal sem maradtak az utolsó helyen. Tizenöt kh-n termelt ve- tőbuf gonyájukból 800 má­zsa kisvárdai rózsabur­gonyát értékesítettek. Cukorrépát 40 holdon ter­meltek, amely szép termés­sel hálálta meg a szövetke­zetiek szorgalmát. A szántóföldi növényter­mesztés mellett, amelyet si­kerrel folytattak a szövetke­zet gazdái, jelentős volt az az erőfeszítés, amelyet az ál­lattenyésztés megalapozására tettek. ötven férőhelyes istállójuk építéséhez 80 ezer forint értékű saját erőből történő beruházás­sal járultak hozzá. Ez a hoz­zájárulás főleg kézierőben és fogatos munkában jelentke­zett. Készítettek egy nagy­üzemi kutat is, valamint egy szerfás juhhodályt. Mindkét létesítménynél a beruházás 25 százalé­kát a termelőszövetke­zet fedezte. Jutott a szövetkezet erejé­ből még arra is, hogy terven felül egy 20 férőhelyes szer­fás sertésfiaztatót építsen. Az építkezésen kívül jelentős mennyiségű mezőgazdasági géppel gyarapították a közös vagyonát. szágutat és a jármüveknek, ame­lyek más úton nem tudnak el­haladni, meg kell küzdeni a szennyes árral. Nehogy azt higy- jük, hogy valamely folyó öntötte el a Pásztó és Szurdokpüspöki útvonal egyik 200 méteres sza­útvonal vízelvezetését. Mivel az említett útszakasz közvetlen a községhez tartozik, jó lenne; ha a községi tanács is többet tö­rődne azzal, sürgetné az Útfenn­tartó Vállalatnál a viz-elvezetés megoldását. kaszát', a pásztói tejüzem és az új gépállomás között. Nem, a Zagyva nem ilyen harcias. Itt valami másról van szó. Esőzések alkalmával a hegyek­ből lezúduló víztömeg 50-00 cen­timéteres magasságban hömpö­lyög a úttest képen bemutatott szakaszán. De csak azért hőm­Vagy talán egyeseknek tetszik az, ha az autók motorcsónak módjára közlekednek az ország­úton: Ha ez tovább így megy, a gépállomásnak kell vásárolni egy kompot, hogy esőzések idején gépeivel megközelíthesse köz­pontját. Ügy gondoljuk, lenne ennél könnyebb megoldás is. ELŐLEGFIZETÉS Este borult a világra, elnéptelene­dett a határ, s a falu kicsiny házaiban kigyulladtak a lámpák, a hűvösödő estében pipálnak a házak kéményei. A szövetkezet irodája körül nagy a sürgés-forgás. Emberek mennek be, asszonyok jönnek ki, valami rendkí­vüli esemény színhelye lehet a héhal- mi Új Elet Termelőszövetkezet irodá­ja. Bemegyek én is a kivilágított he­lyiségbe. A hosszú lócákon munkában elfáradt emberek ülnek, s az asztalok­nál a szövetkezet vezetői serényked­nek. Fizetés van, az októberi előlege­ket fizeti a termelőszövetkezet gazdái­nak. Megállók az egyik asztalnál beszél­gető emberek csoportjánál. Miről es­hetne szó ilyenkor, előlegfizetés ide­jén, mint a közös munkáról és az ez­zel összefüggő munkaegységrészesedés­ről. — Dolgozni, dolgozgatunk. Meg is kapjuk havonta munkaegységenként a 15 forint előleget. De vajon a többit látjuk-e majd? — teszi fel a kérdést az egyik idősebb ember. Ketten is rátámadnák. —- Már hogy­ne látnánk, hiszen maga is tudja, hogy a munkaegység értéke 40 forint körül lesz, sőt több is annál. Mi dol­goztunk rajta, megteremtettük a lehe­tőségét, hogy meglegyen. — Űjabb közbeszólás: Majd a végén csattan az ostor. Minden jó lesz, ha a vége jó. Ott ülnek a pádon az építési brigád tagjai is. Nyugodt hangon beszélget­nek, s látszólag elégedettek, mert a kételyeket támasztó szövetkezeti gaz­dának rögtön odavetik: — Aki dolgozik, annak jut a közös­ből. Aki nem dolgozik, az kevesebbet fog kapni, vagy egyáltalán nem kap semmit. Mi, az építőbrigád tagjai egész évben mindennap dolgoztunk. S azt gondoltuk, a hideg idő, az őszi napok beálltával elfogy a munkánk. Téved­tünk, mert lesz itt munka télen is. De találnak a gazdák is, hiszen a mező- gazdaságban télen-nyáron van tenni­való. Helyeslőén bólogatnák a mellettünk levők, s akik a pénztártól eljöttek, elégedetten számolgatják az előlege­ket. A szövetkezet elnöke és főköny­velője elmondják, hogy minden hónap­ban pontosan kifizetik a munkaegység előleget. A mostani előlegfizetésnél kereken 80 ezer forintot fizetnek ki. De volt olyan hónap, az aratás idő­szaka, a július, amikor 151 ezer forin­tot fizettek. Az olyan gazda, aki nap­nap után dolgozik, 500—600 forint elő­leget kap. — Így átlagban hányán kapnak elő­leget, egy-egy előlegfizetéskor? — A mostani előlegfizetésnél mint­egy 200 tag kap előleget, hiszen az őszi szántási-vetési és betakarítási munkában nagyobb számban vettek részt a szövetkezet gazdái. Az egyik kopottruhás szöwtkezeti gazda szeme felcsillan, amikor a be­takarításról beszélnek. Azonnal ma­gyarázni kezd: — Érdemes lett volna kimenni a ré­paföldre. Igazán minden elismerést megérdemelnek az asszonyok. Olyan lelkesen dolgoztak, hogy a cukorgyár­tól kiküldött elvtárs is elálmélkodott. Megy itt a munka, csak hozzá kell fogni. — S mennyi cukorrépájuk van még kint? — Ha jól számoljuk, mintegy 80 va­gon répa vár még elszállításra. Eddig 90 vagonnal szállítottunk el, — majd egy másik gazda teszi hozzá. — Száz­húsz holdon termeltük a cukorrépát. Tehát édes dolgokkal foglalkoznak a szövetkezet gazdái. Több embernek felcsillan a szeme, a főkönyvelő máris mondja: — Munkaegységenként 30 deka cuk­rot adunk a tagoknak. A cukorgyárból 70 mázsa cukor már meg is érkezett. Ezt a napokban kiosztjuk. Zárszám­adáskor lesznek olyan gazdák, akik több mint 1 mázsa cukrot kapnak. Lassan befejezéshez közeledik az előlegfizetés. Akik a pénzüket meg­kapták, nem rohannak azonnal haza, még egy kicsit maradnak, beszélget­nek s csak azután indulnak hazafelé. A vezetőség is nyugodt, az emberek is elégedettek, hiszen még eddig min­den hónapban kifizette a termelőszö­vetkezet a tervezett előleget. Kata János

Next

/
Thumbnails
Contents